Tibor bá’ online
Nem felejtettem el, amikor a fejemhez vágták az istenhívők, hogy én is hiszek, én a tudományban hiszek. Akkor megfogattam, hogy ha majd kedvem támad, helyére rakom ezt a témát.
Tudománnyal kapcsolatban az első tétel a világról alkotott elképzelésünk alapja, annak a sikeres, tárgyilagos összemérése a valósággal.
Egy tudományos elképzelésnek (elméletnek) falszifikálhatónak kell lenni. Ezen az alapon egy tudományos elméletet:
* Kellő pontossággal ki kell fejteni annak érdekében, hogy egy világos teszt kidolgozható és kivitelezhető legyen.
* Empirikusan tesztelhető legyen, kivitelezhető kísérletekkel.
* El kell utasítani, ha a teszt az elméletet nem igazolja.
Ezzel kapcsolatban Richard Feynmannak a következő a véleménye: Egy új törvénnyel a következőképpen járunk el. Először megsejtjük. Ezt követve számításokat végzünk a sejtés következményeivel annak érdekében, hogy világos legyen, milyen következménye lenne annak, ha a sejtés megfelelne a valóságnak. Ezt követve a számítások eredményét összevetjük a természettel, elvégzett kísérlettel, vagy létező tapasztalattal, közvetlen megfigyeléssel, annak felderítésére, hogy működik-e. Ha nem egyezik a kísérlettel, akkor a sejtés rossz. Ez a tudomány sarkköve. És az se számít, hogy a sejtés milyen helyesnek tűnik. Az se számít, hogy a sejtés gazdája mennyire okos, vagy mennyire ismert a neve. Ha a kísérlet nincs összhangban a sejtéssel, akkor rossz, el kell vetni.
A tekintélynek nincs szerepe, kizárólag a bizonyítás számít. Más megfogalmazással a legnagyobb tudományos tekintélyt is kenterben ver a legkisebb mértékű tudományos bizonyíték.
Ezzel a hagyománnyal összhangban a Királyi Társaság, valószínűleg a legidősebb létező tudományos társaságnak a következő a mottója: Nullius in verba. Vagyis senkinek se számít a szava, amit a Királyi Társaság így magyaráz: Ez a mottó azt fejezi ki, hogy a társaság tagja ellenáll a tekintély uralmának, ezért minden állítást, a kísérlet által alátámasztott tény igazol.
Jogi álláspont: Tekintve, hogy a mai időkben a tudomány egyre fontosabb, és mert a tudományos állítás mögött jövedelem és státusz húzódik meg. Számtalan egyén, és szervezet iparkodik munkáját tudományosnak feltüntetni, sokszor labilis alapokkal. Erre az egyik példa a kreációnista mozgalom, akik hitüket úgy állítják be, mintha tudomány lenne, sok esetben kétséges alapokon állva. Erre kitűnő példa, a kreácionista vallásos mozgalom, akik hitüket úgy állítják be, mint ha az tudomány lenne. Ezen az alapon követelik nézetük tanítását, állami iskolákban. Miközben a legtöbb nyugati ország alkotmánya tiltja a vallásos oktatást az állami iskolákban. Hogy ezt megkerüljék Amerikában előálltak a tudomány egy új definíciójával. Az ügy bíróság elé került, ahol szükségessé vált a tudományosság meghatározása. Ezek szerint tudomány az:
- Amit a természeti törvények irányítanak.
- Amire természeti törvények magyarázatot adnak.
- Ami tapasztalattal ellenőrizhető.
- Aminek a következtetése nem végleges.
- Ami falszfikálható.
Tehát az elméletnek meg kell állnia a helyét, amikor összevetik a valósággal, és megfelelő általánosítást is kibír, paradigmává válik. Például: Általános relativitás, kvantummechanika, evolúció – természetes kiválasztódás.
Lehet élni tudomány nélkül, de csak akkor, ha mások alkalmazzák, és lehetővé teszik,hogy mi csak beleüljünk és gázt adjunk, vagy nyomkodjuk a gombot, és behozza a szobánkba a világot.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
…
39. Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant? avagy nem mindketten a verembe esnek-é?
40. Nem feljebb való a tanítvány az ő mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.
41. Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre?
42. Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedből, holott te a te szemedben lévő gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki először a gerendát a te szemedből és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van.
43. Nem jó fa az, a mely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, a mely jó gyümölcsöt terem.
44. Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.
…
http://biblia.hu/biblia_k/k_42_6.htm
Different words and context, same essence. The question is, what the reader knows about reading, uses it to reinforce preconceptions or to learn something new.
1. Giscard Reventlov.
Már megbocsáss, de a pontokba szedett idézőjel nélküli
idézeteid ( még ha Lukács evangéliumára hivatkozol is )
Tibor bá’ gondolatainak cáfolatára abszolút alkalmatlan.
Nem más, mint egy neked szimpatikusnak tűnő szubjektív
válogatás, amiben egy betű sincs saját gondolataidból.
Megítélésem szerint még vitaalapnak sem tekinthető !!!
Itt a „tudomány” szó tartalmi meghatározásáról van szó,
a Biblia pedig egy számtalanszor kényük – kedvük szerint
átírt szövegeket tartalmaz. — Azt már meg sem említem,
hogy a „HIT” az nem TUDOMÁNY, akkor sem ha hívők és
vezetőik, irányítóik gyakran HITTUDOMÁNY-ról beszélnek.
1 – Giskard Reventlov
És ebből a blablából (amit oly szépen bemásoltál) mi következik?
3. Tibor bá
Hát az hogy alkalmazta a tudományt: copy-paste 🙂
Varga Csaba egy szép példa a tudományos hozzáálláshoz. Könyveiben – talán a Jel jel jel címűben először? – axiómákat határoz meg, állításokat, amelyekre elméleteit alapozza.
Ezzel nemcsak saját mondandóját alapozza meg, hanem egy vitának is meghatározza a biztos alapjait. Ha valaki nem ért vele egyet, igazát egy csupán maximum két lépcsős folyamat során bizonyítani tudja: elég ha bebizonyítja, hogy az állítás nem vezethető vissza az axiómákra, illetve ha bizonyítani tudja, hogy valamelyik axióma téves állítás.
Ennyi. És nem kell több. Minden más csak felesleges szószaporítás.
„Ezzel a hagyománnyal összhangban a Királyi Társaság, valószínűleg a legidősebb létező tudományos társaságnak a következő a mottója: Nullius in verba. Vagyis senkinek se számít a szava, amit a Királyi Társaság így magyaráz: Ez a mottó azt fejezi ki, hogy a társaság tagja ellenáll a tekintély uralmának, ezért minden állítást, a kísérlet által alátámasztott tény igazol.”
Ez nagyon szép elképzelés, csak éppen akkor élnek vele, ha nem ütközik valakinek az érdekébe…
Egy régebbi filmben ismerkedtem meg az intelligens tervezés elméletével amelynek tudományossága, ha jól értem a posztot kérdéses. Nem bonyolódtam bele túlzottan a témába mivel nekem nagyon metafizikus. Azt azonban szeretném tudni, hogy a következő állítás igaz e:
Sejtet csak sejt képes gyártani. Ha ez így van akkor persze újabb kérdés, hogy mi hozta létre az első sejtet?
Gondolom van köztetek aki ezt a kérdést nálam jobban ismeri?
7. Bak Tigris: LUCA ,az első sejt „létrejött”. Itt írják: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0025_bio_5/ch01s06.html
Szerintem egy meteoritban jött a MARS-ról egy kozmikus ütközést követően.
Én úgy érzékelem, hogy az emberek 90 % – a matematika,fizika,kémia,
biológia tudományokban meg az érettségi követelményt sem tudja.
Ezert az életet kvazi hit alapon éli.
A babonak,az ezoterikus ” tanok ” mítoszok, mendemondák , legendák pletykák,anekdoták ,divatos vélekedések töltik meg a fejüket.
Emlekezetuk és szóbeli receptjeik vezetik.
9 Mosogépszerelő
A százalékban nem vagyok biztos, de a véleményed megalapozottnak gondolom.
Tibor bá, ez a cikk nagyon szép, csak sajnos marhára nem igaz. Lehet, hogy Feynmann idejében még jobbára igy volt, ma már egészen biztosa nincs igy (amúgy szédületes egy fazon volt, olvassatok könyveket tőle pl. Tréfál tanár úr? ).
A tudomány jeles képviselői manapság azt kutatják, azt ismerik el és azt terjesztik, amire pénzt kapnak. Magyarul a szent TUDOMÁNY mint olyan, gyakorlatilag NEM létezik.
Pár példa: A fizikusok nem hajlandóak elismerni pl. a kvantumtechnika felfedezéseit, a (nyugati) orvostudomány nem hajlandó máig elismerni a keleti gyógyítás, a homeopátia, a természetgyógyászat mérhető, reprodukálható eredményeit, a pszichológia nem hajlandó elismerni a testen „túli” dolgokat (pl. 4 éves zongoraművész kisgyerek, megérzésekkel kapcsolatos tapasztalatok, halálközeli élmények stb), a történelmet mindig a győztesek irják, a mezőgazdász, állattenyésztő és talajkutatók eredményeit felismeréseit elnyomják a műtrágyagyártó és élelmiszer termelő multik stbstbstb.
Folytassuk? : )
„Ezek szerint tudomány az:
Amit a természeti törvények irányítanak.
Amire természeti törvények magyarázatot adnak.
Ami tapasztalattal ellenőrizhető.
Aminek a következtetése nem végleges.
Ami falszfikálható.”
– Ez mind nagyon szép és jó. Ezért szeretjük a tudományt. A hit ott kezdődik, mikor valaki azt hiszi, hogy a tudomány az élet minden kérdésére választ fog adni. Nem fog. Vannak kérdések, amikre a választ más módszerekkel érdemes keresni.
10 „A fizikusok nem hajlandóak elismerni pl. a kvantumtechnika felfedezéseit” – Ne zavarjon, hogy a teljes modern fizika a kvantummechanikán nyugszik, és az elmúlt 70 évben minden fizikus kutató csakis ennek a részleteit kutatta. (Na jó, lehet, hogy csak majdnem mind.)
Az viszont igaz, hogy a tudománnyal is vissza lehet élni.
Egyrészt van olyan, hogy egy pénzes iparág támogat egy tudományágat, akkor az jobban fejlődik, és közben az iparág érdekeit fogja alátámasztani. Pl. olajipar és geológia. Atomipar és atomfizika.
Másrészt van olyan is, hogy egész „tudományágakat” találnak ki a levegőből, és támasztanak alá peer reviewed publikációk tömegével, amiknek vajmi kevés közük van a valósághoz, viszont a társadalmat és a politikát egy korábban elképzelhetetlen irányba tolják el. Találós kérdés: mire gondolok itt?
13: mondd már meg légy szives.
11 – GErgo:
Felsoroltál néhány abszolút nem tudományt, de ez ne zavarjon.
9 Mosogépszerelő
„90 % – a matematika,fizika,kémia,
biológia tudományokban meg az érettségi követelményt sem tudja.”
Magyarországon a lakosság 32% diplomás. Ha a fenti véleményed elfogadjuk, akkor a diplomások jelentős része az érettségit sem tudná letenni, viszont akkor, hogy diplomáztak le? Vagy, hova lett a tudásuk?
Az, hogy 90%-ra teszed a képzetlenek arányát, mutatja az oktatás jelenleg a rövidtávú, felületes ismeretet díjazza.
Re:14
„Gender tudomány”, ami egy nettó ordas nagy csúsztatás, mert se nem tudomány, se nem természet tudományos.
16 – Károly:
Mosógépszerelő véleménye ez alkalommal megegyezik az enyémmel is. Egyetemi felvételikhez magolnak, amit az első év alatt elfelejtenek, kivéve BME hallgatók egy részét. De én már találkoztam műszaki diplomás hülyével is.
16.Károly: A 32%-nak valószínűleg nagyobb része nem természettudományi diploma, sőt jelentős része büszke arra, hogy sosem értette a matematikát, stb-t.
Én kitűnőre érettségiztem 21 évvel ezelőtt. Ma nyilván nem tudnám ugyanazt a vizsgát ugyanolyan szinten letenni, ahogy fogadok, hogy Mosógépszerelő vagy Tibor bá sem. De egy általános képem megmaradt azért, főleg azokkal kapcsolatban, ami felmerül az élet során, amiről gondolkodunk.
Ott van a kutya elásva, hogy hiába tudja az ember akár kiválóan a középiskolás tananyagot, az az élet kérdéseinek egy nagyon jelentős részét nem fedi le.
A tudomány soha nem fog választ adni például arra, hogy mi az élet értelme, hisz nem is vizsgál ilyesmit. Ez nem falszifikálható kérdés.
De a homeopátiáról se fog beszélni, hisz nem tudomány. Lehet lobogtatni a duplavak kísérletek eredményeit, de ha valakinek az a személyes tapasztalata, hogy működik, akkor egyszerűen azt fogja mondani, hogy a tudomány se fed le mindent. És ebben igaza is van.
„Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes.”
https://9gag.com/gag/arMKeK5
20. Ábel: „A tudomány soha nem fog választ adni például arra, hogy mi az élet értelme, hisz nem is vizsgál ilyesmit.”
A mondat második része nem felel meg a valóságnak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%A9let_%C3%A9rtelme_(filoz%C3%B3fia)#Tudom%C3%A1nyos_vizsg%C3%A1lat_%C3%A9s_n%C3%A9z%C5%91pontok
21 „Az, hogy a leíró tudomány rávilágíthat olyan leíró tételekre, mint például az élet értelme, nagymértékben vitatott a tudományos és tudományfilozófikus körökben.” – Vagyis tudományos körökben sem igen gondolják, hogy az élet értelmére a tudomány rávilágíthat.
Amit ott utána felsorolnak, azoknak szintén alig és csak érintőlegesen van közük az élet értelméhez.
Még ennek van a leginkább köze hozzá: „és hogy az értelem alapja az önmagunk felett álló dolgokba történő befektetés.” De alapvetően ez se egy falszifikálható állítás.
22. De vizsgálják!
23: Vizsgálják, csak nem tudományosan, hanem filozófikusan.
Amit meg tudományosan vizsgálnak, arra rá lehet időnként fogni, hogy na, ennek van valami köze az élet értelméhez, de nem azt vizsgálják.
15 Tibor bá:
na ne már, a fizika, pszichológia, történelem és a gyógyítás ne lenne tudomány???
Picit azért ezzel vitatkoznék.
23 & 24:
Az élet értelmének vizsgálata ott bukik elsőnek, hogy maga a kérdés se egzakt. Az ember életéről van szó, vagy csak úgy általában? Vagy egyedekéről? Ki határozza meg? Mi van ha az én életem értelme 3 gyerek felnevelése, vagy isten imádata? Vagy a fajtánk fenntartása, esetleg a nemzeté? Az elcsatolt területek visszaszerzése?
20 – Ábel:
Most ismétlem önmagam. A középiskolában én voltam a legjobb matekos az iskolában. Ha a matek tanárnak dolga volt, én adtam le az órát. Ha dolgozatírás volt, engem kiküldtek az udvarra napozni, hogy ne küldjek puskát. Az A-D-C-D csoportra osztás nem segített, mert mind a négyet megoldottam. Az érettségi, ha valaki nem tudta volna a másodfokú egyenlet megoldási képletét, akkor megbukik. A 60. érettségi találkozón megkérdeztem ki emlékszik rá. Eredmény: senki. Epilógus: Volt, aki azt se tudta, hogy mi az.
25 – GErgo:
Nehéz értelmezni, hogy mit állítasz. Tudomány vagy nem tudomány? Amiket felsorolsz, az egy kutyulmány: A „a keleti gyógyítás, a homeopátia, a természetgyógyászat” természetesen nem tudomány. A „a testen “túli” dolgok” se tudomány, és a halál közeli élmény se az, a cáfolása viszont tudományos (már volt erről poszt). A történelem nem egzakt, de a történelmi kutatások el vannak fogadva tudománynak. A fizika pedig nagyon-nagyon tudomány.
Szerintem a filozófia is tudomány. Csak arra akartam rávilágítani, hogy ne legyünk bigottak, ha számonkérünk tudományos hozzáállást olyan kérdésekben, amelyek bonyolultan vizsgálhatók tudományosan, másrészt az eredmények megítélsekor ragaszkodjunk a tudományos szemlélethez.
Az emberi agy az eddig általam ismert eredmények szerint az anyag legszervezettebb, tudattal és öntudattal bíró formája. Létezésének célja pedig az univerzum vizsgálata, elemeinek – így saját magának is – törvényszerűségeinek, szabályszerűségeinek tanulmányozása, megismerése, rendszerbe szervezése. Ez egy információevolúciós folyamat, amelynek van időbeli és térbeli eszközrendszere, és korántsem lezárt és soha nem is lesz az. Tehát az agy célja maga a megismerés folyamata, az eredménye csak további eszköz a további folyamathoz. Amire ma nincs válasz, arra lehet, hogy holnap lesz, és ez visszafelé is hat.
Az szintén csak feltevésem, hogy a megismerés visszahat az anyagra is, merthogy a megismerés tényétől az agyunk szerkezete IS változik. Ez a megismerési folyamat életünk egyes szakaszaiban más és más formákat részesít előnyben, ezért vannak olyan „csodák”, hogy egy négyéves gyerek Lisztet, Bartókot játszik zongorán, vagy akármin. Egy aggyal nagyon sok mindent lehet csinálni, ez csak egy aprócska mutatvány.
A halálközeli élmény vígan vizsgálható tudományosan, és lehet tudományos magyarázata is. Az agyban a hallás, érzékelés emlékei – sokk alatt – keveredhetnek, például teljes meggyőződéssel gondolhatjuk valamiről, hogy láttuk, miközben csak hallottuk.
Tibo bá,
kár, hogy mindenkibe belekötsz aki saját véleményeddel ellentéteset állít itt az oldalon. Nagy kár. Nagyon nagy kár, hogy a világról begyűjtött elképesztően nagy és széleskörű ismereteid dacára nem vagy hajlandó tudomásul venni az újabb dolgokat. De semmi baj, jól van ez igy. Én se akarok meggyőzni senkit a magam igazáról. Elgondolkodtatni kell az embereket, mert meggyőzni úgyse lehet senkit.
Re:29
Az eddig teljesen jó magyarázat, amíg nem kezd az illető olyan dolgokról beszélni, ami:
1. Nem ismert, és nem is hallott róla
2. Saját világlátásával ellentétes
3. Visszaellenőrizhetően olyan tényeket közöl, amit fizikailag nem láthatott az adott időpillanatban, és még is pontosan leírja az eseményt.
Itt kezd a tisztán biofizikai magyarázat elcsúszni a jégen.
Beraktam egy nyilvánosságra került(1995-ben…) CIA programot(pepitában ugyan ez meg volt az oroszoknak is), aminek keretén belül „remote viewing” technikával felderítéseket végeztek eredményesen:
https://www.newdualism.org/papers/H.Puthoff/CIA-Initiated%20Remote%20Viewing%20At%20Stanford%20Research%20Institute.htm
Pénz,paripa,akarat meg volt, eredmények szintén, mindez 40 éve.
Szerinted hol tartanak most? 😉
Itt meg sokan azon polemizálnak még most is, de hát ilyen nem lehet…
Nagyon is lehet, csak a közoktatás lassan fél évszázada le van maradva erről is.
26: Igen, köszi, erre gondoltam.
27: Ezt megértem, de nehezen tudok olyan életproblémát, döntést elképzelni, aminek a helyes megoldásához a másodfokú egyenlet megoldóképlete kell.
Az az igazság, hogy elvégeztem egy fizikus szakot, és 15. éve dolgozom mérnökként, de az érettségi óta soha semmilyen formában nem volt szükségem a másodfokú megoldóképletre. Akkor mi szüksége lehet rá bárki másnak, a matektanároktól eltekintve?
Valaki a képlet miatt fogja tudni helyesen eldönteni, hogy akkor most kéri-e az oltást vagy nem? Hogy orvoshoz menjen vagy homeopatához? Semmi köze az élethez.
31. Dajtás: Én ezt ne cáfolom. Sejtéseim vannak. A közoktatás szintjét illetően is egyezik a véleményünk. Vannak sokkal triviálisabb és régebbi esetek is, amik megmagyarázhatatlannak látszódnak. De érdeklődéssel olvasom Bardon-t is.
De, mint mondtam, a tudomány egy folyamat. Ami most nem passzol bele, holnap lehet hogy tudományos érdeklődés tárgya lesz… Sőt, lehet, hogy most is az, csak titok…
32. Van olyan helyzet, amikor jó, ha a tarsolyban van a másodfokú egyenlet… fa- vagy betongerenda feszültségeloszlását és ideális méreteit szépen ki lehet számolni vele…, vagy hőszigeteléshez a leendő ház ideális kerület terület viszonyát pl.
Esetünkben jó tudni némi biológiát is, hogy az ember ne essen kétségbe, ha egy oltást akar kapni, vagy elkerülni…
Infos „Szerintem a filozófia is tudomány.”
Tibor bá „…tudomány az:
Amit a természeti törvények irányítanak.
Amire természeti törvények magyarázatot adnak.
Ami tapasztalattal ellenőrizhető.
Aminek a következtetése nem végleges.
Ami falszfikálható.”
Tibor bá definíciója alapján a filozófia nem tudomány. A pszichológia sem biztos, hogy az. Esetleg csak részben.
32 – Ábel:
Teljesen igazad van. A másodfokú egyenlet megoldó képletét én magam se alkalmaztam 70 éve, de ez az attitűd vezette az életemet, amit nagyon nem bánok.
–
34 – Ábel:
Pontosan!
–
31 – dajtás:
Az tökéletesen rendben van, hogy végeztek kísérleteket a ESP-vel kapcsolatban. Én már ilyenről a 60-as években olvastam,de az eredmény nulla volt.
–
30 – GErgo:
„kár, hogy mindenkibe belekötsz aki saját véleményeddel ellentéteset állít itt az oldalon.” Mindenki ezt csinálja. Te is. Iparkodunk megvédeni saját álláspontunkat. Erre való a viza fórum. 😀
35. Tibor bá: „Mindenki ezt csinálja. Te is. Iparkodunk megvédeni saját álláspontunkat. Erre való a viza fórum.”
Én kivétel vagyok. Érdeklődéssel olvasok mindenkit és nem akarok meggyőzni senkit semmiről. Az álláspontom pedig addig áll, amíg meg nem győződök róla, hogy helyes, vagy helytelen. Ha helytelen, kidobom… Nem izmozok olyanon, aminek nincs értelme…
Re:35 Tibor bá’
Olvas el az anyagot, kicsit hosszú, de megéri.
Az eredmény nem nulla volt, a programot nem szüntették be, csak más név alatt fut mai napig…
„Nem felejtettem el, amikor a fejemhez vágták az istenhívők, hogy én is hiszek, én a tudományban hiszek. Akkor megfogattam, hogy ha majd kedvem támad, helyére rakom ezt a témát.”
Tibor bá! Ha én hiszek a teremtésben, meg Isten létezésében, akkor valószínűleg én is a fejedhez vágtam, hogy a tudományban hiszel? Merthogy itt minden „istenhívő” szerepel!
Mindjárt ezt az első mondatot had csavarjam meg!
Az Isten hívők között olyan is létezik, aki nem veti el a tudományt, sőt! Én abban hiszek, hogy a tudományon keresztül tanuljuk meg értelmezni, a teremtett világot! Isten tudománnyal alkotta meg azt, s azok a hithű emberek, akik tudományos készségüket nem adják el érdekből, közelebb kerülnek a megértéshez. Ott még nem tart a tudomány, hogy Istent cáfolni tudná, nem tudom az nem lenne-e fából vaskarika. Bizonyítani se tudja? És ha tudná, elhinnénk?
Itt a hit és a tudomány kérdése! Ha az ember egy egyszerű technológiát elrejt, mert az uralkodóknak más érdekeik vannak, akkor egy ilyen felismerés vagy bizonyíték kikerülne?
Melyik embert lehetne leuralni, ha kiderülne, hogy lélekben mindenki szabad lehet?
„Lehet élni tudomány nélkül, de csak akkor, ha mások alkalmazzák, és lehetővé teszik,hogy mi csak beleüljünk és gázt adjunk”
Na ez a cél! Kinek lenne érdeke, hogy általánosan elterjedjen a tudás? Maradj felhasználó, függő, bankhiteles, összefüggés nélküli!
Latin közmondás: „A tudás hatalom”
Bogár László: ” Az az igazi hatalom, aki meghatározza, mi legyen a tudás”
Tudomány vagy hit? Nekem a kettő tökéletesen kiegészíti egymást!
Biztos elborult hívő vagyok. 🙂
38 – Zsolti:
Nem, te nem vágtad a fejemhez, te ennél műveltebb vagy vagy.
38. Zsolti
„Itt a hit és a tudomány kérdése! Ha az ember egy egyszerű technológiát elrejt, mert az uralkodóknak más érdekeik vannak, akkor egy ilyen felismerés vagy bizonyíték kikerülne?
Melyik embert lehetne leuralni, ha kiderülne, hogy lélekben mindenki szabad lehet?”
„Maradj felhasználó, függő, bankhiteles, összefüggés nélküli!
Latin közmondás: “A tudás hatalom”
Bogár László: ” Az az igazi hatalom, aki meghatározza, mi legyen a tudás”
Egy hatalmas elismeréssel, állva tapsollak!
„Lehetővé teszi annak a több mint 6000 szabadalomnak és visszatartott technológiának a nyilvánosságra hozatalát, melyet a nemzetbiztonság leple alatt eltitkoltak, …”
Szép dolog tudomány. Kár hogy lassan áldozatul esik a nyugati világot elárasztó kulturális ideológiáknak mint például az : genderizmus ….ha az a vélemény hogy a nyugati tudomány- így ezzel a jelzővel illetve- pusztán a fehér heteroszexuális férfiak hatalmának ideológiája ,nem okoz problémát a tudományos világ berkeiben akkor nagyon nagy bajban vagyunk. A gyűlöletbeszéd akadályozza bizonyos témákban a szabad kutatást -mint a genderkérdes- akkor nem a Istenhit vagy kreacionizmussal kellene foglalkozni. Persze értem én ezzal kapcsolatban nincs rizikó. Csak akkor az kellene mondani hogy megvagyunk félemlítve ezért hallgatunk és nem azért mert egyetértünk. Hol van ilyenkor Richard Dawkins?