Tibor bá’ fordítása online
Évekre, vagy évtizedekre szóló immunitás: A rezisztencia a COVID-19 ellen, sokkal tovább állhat fenn, mint azt korábban gondolták, állítja egy új kutatás
Szerző: Peter Andrews, London székhelyű ír tudományos újságíró, aki az University of Glasow-ban végzett genetikából.
Egy kis méretű, de jelentős tanulmány szerint a koronavírussal szembeni immunitás, úgy tűnik, hosszú ideig tarthat, felfokozva a reményt egy sikeres vakcina megteremtésére. De az ezzel kapcsolatos korábbi jelzéseket miért hanyagolták el.
Az új tanulmány, ami kis méretű és eddig még nem kapott szakmai bírálatot (peer reviewed), és nem került publikálásra, de on line megjelent a nyomtatás előtti bioRxiv szerveren. Bár ebben a pillanatban az akkreditivák többnyire hiányoznak, a New York Times bejelentette, mint a „mai napig a legszéleskörűbb és legkimerítőbb tanulmány az immun-emlékezett tárgyában.”
Valóban dicsérendő, és garanciát adó, mivel a tanulmány tovább kutat az antitestekkel kapcsolatzban, és a COVID-dal szembeni minden ellenállást felderít, név szerint a T sejteket, és a B sejteket, vagyis azokat a fehér vérsejteket, amelyek mindenfajta fertőzéssel szembe szállnak.
A tanulmány társvezetője a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet 185 olyan alanyt vizsgált meg, akik túlélték a COVID fertőzést. Feltárták, hogy bár a vérükben lévő antitest szintje a fertőzést követően 6-8 hónap után leesett – ami megegyezik korábbi kutatási eredményekkel – igen jelentős mennyiségű T és B sejtekkel rendelkeztek, amik szintje ismeretlen okokból kifolyólag, a fertőzést követően, növekedtek.
A kutatásban résztvevő alanyok vére – a kutatás vezető szerint – „fertőzés esetén valószínűleg többségüknél évekre megakadályozhatja a kórházi kezelés szükségességét, vagy a betegség komoly lefolyását.”
Forrás: RT
Többször ért az a vád, hogy csak a negatív híreket közlöm. Ez most egy pozitív hír, de hogy hű legyek önmagamhoz, felhívom a figyelmet, hogy a T és B sejtek, a poszt szerint, nem adnak teljes immunitást, hanem azt segítik elő, hogy egy új fertőzés esetén a betegség enyhébb lefolyású legyen.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Már az is valami ha nem dobja fel a talpát valaki ha újra elkapja, sőt kórházba se kerül. Kis köhögés, prüszkölés, taknya. Ezzel elvagyunk most is.
Na de ha hosszú távú immunitás alakul ki, akkor hogy lehetnek olyanok, akik újra megfertőződtek, sőt akár a második esetben súlyosabb lefolyását tapasztalták a betegségnek?
2 – Avatar:
Nem alakul ki, csak gyorsabban indul be a védekezés az „emlékező” sejtek miatt.
3: Tibor bá:
Így van, még nagyobb számú fertőzés várható, de kevesebb halottal.
Közben lehet a vakcinán is keresni nem kevés pénzt…
Addig, amíg egy olyan mutáció ki nem jön, ami miatt a dán nyérceknek is menniük kellett!
Megjegyzem, hogy minden immunitás úgy működik, hogy az ember megfertőződik, csak az immunrendszer a fertőzést gyorsan és tünetek nélkül leküzdi.
Úgy látom, az a helyzet, hogy a különböző emberek immunitása egy spektrumon helyezkedik el. Valamennyien talán teljesen immunisak lesznek, sokan valószínűleg korlátozottan (vagyis megbetegszenek újra, de csak enyhe tünetekkel), valamennyien pedig egyáltalán nem ússzák meg, akár egyre súlyosabb tünetekkel, tönkremenő szervekkel mennek át az újabb és újabb fertőzéseken, amíg meg nem halnak.
Az arányoktól függően ebből a képből kirajzolódik az, hogy elérhető egy nyájimmunitás, amit akár vakcinával is lehet segíteni. Na, persze nem áldozatok nélkül.
Bár már csak úgy lennénk, ahogy Minato 1-ben írja.
5 – Ábel:
Mondj egyetlen egy pandémiát, amire kialakult nyáj immunitás. Luesz? Gonorrhea? Tuberkulózis? AIDS? Influenza? Veszettség? Kolera? Tífusz? …….?
7 – bárányhimlő.
Gyerekkorunkban átesünk rajta, amikor még jobbára ártalmatlan, felnőttként így megússzuk.
Ez a logika működhet a COVID-al is.
9 – Ábel:
Te szerencsétlen. Ez egyéni immunitás, nem nyáj immunitás.
7 Tibor bá
Egyet nem említettél és ez a 15. században pusztító pestis. Azzal szemben sem alakult ki semmilyen nyáj immunitás mégis sikerült visszaszorítani.
Kérdezem, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy nyáj immunitás vagy ez csak egy új divatos fogalom amivel el lehet játszadozni, de semmi értelme.
?
11 Tovább menve hadd utaljak arra , hogy a középkori Iszfahánba a szeldzsukok szándékosan terjesztették a pestist, hogy a sahhal szemben erőre kaphasson az iszlám. Ezt sikeresen meg is tették, sajnos egyben le is rombolták a korát messze meghaladó Ibn Szinna orvos egyetemét ahol pedig rájöttek (sok más fontos dolog mellett) , hogy a pestist a fertőző patkányokról az emberre átugró bolhák okozzák. Így nem elég tűzre vetni a hullákat, de ki kell irtani a patkányokat.
10 Bak Tigris
A nyájimmunitást már kialakították jónéhány korábbi betegséggel szemben, pl. kanyaró, gyermekbénulás.
Miután a gyerekek többsége megkapta, utána az sem betegedett meg, aki nem kapott oltást, mert igen kicsi lett az esélye, hogy fertőző személlyel találkozik.
Viszont ahogy nőtt az oltásellenesek tábora, úgy kezdte felütni a fejét újra pár betegség.
Értem én a szkeptikusok logikáját, habár egyáltalán nem biztos, hogy így tudatában van mindegyikük, amit tesznek.
Ők tulajdonképpen potyautasok a nyájimmunitás védettségében, milyen jó, a betegséget sem kapom meg, és az oltás csekély rizikóját sem kell felvállalni.
De ahogy szaporodnak, úgy tér vissza a betegség. Ez volt nemrég Romániában, és Ukrajnában is.
12 Hubab
Nem értek egyet mivel a védőoltással csak a beoltott személy válik immunissá, de a többi ember nem.
Nyájról vagy hívjuk akárhogy is csak akkor beszélhetnénk, ha egy védőoltást mindenki megkap. Abban igazad van, hogy ilyen már volt pl. a gyermek bénulás esetén.
13 Bak Tigris
Jó, hogy ezt írod, mert legalább kiderült, hogy nem vagy tisztában a nyájimmunitás lényegével.
Ha egy népességben növekszik a betegségen átesett, vagy oltott személyek aránya, akkor fokozatosan csökken az esély arra, hogy egy esetlegesen mégis megbetegedett ember pont egy védettség nélküli emberrel érintkezzen.
Mondjuk védettség nélkül egy fertőzött napi mozgásai során átadja 3 másiknak, az robbanásszerű járványt eredményez.
De ha ebből a három emberből kettő már védett, akkor már csak szinten marad a fertőzöttség.Ha viszont 30 emberből már 11 védett, akkor a járvány elkezd lassulni, és egy idő után magától elhal.
Ha meg még kedvezőbb az arány, akkor rohamosan elhal.
Nagy tömegnél statisztikailag ez így működik.
Persze egyes esetek még így is fordulhatnak elő annál, aki peches, de az is csak annál, aki még nem védett.
De a nem védettek többsége sem kapja el a betegséget, nem azért, mert immunis, hanem azért mert igen kicsi az esély, hogy találkozik fertőzöttel.
De ha ezalatt azt érted, hogy a nyájimmunitás nem azt jelenti, hogy mindenki immunis, akkor igazad van. Lesznek, akik nem immunisok, viszont mégsem kapják el a betegséget az adott közösségben.
De ha elmennek egy fertőzött vidékre akkor viszont igen…
Nyáj immunitás az, amikor olyan sok ember esett át a betegségen és szerzett immunitást, hogy aki még nem volt beteg, már nincs kitől kapja meg.
15: Az oltás is nyájimmunitáshoz vezet, nemcsak a járvány. Vagy a kettő valamilyen kombinációja.
16: Ábel:
Nem az oltás, hanem az átoltottság!
Nem az a lényeg ki van beoltva és ki nem, hanem az, hogy mekkora a védett szervezetek aránya az adott területen.
Hubab jól mondja, az oltatlan tag csak addig védett, amíg a saját átoltott közösségében tartózkodik.
Ismét felhívnám a figyelmet arra, hogy egy mutált vírussal szemben megint teljesen védtelenek leszünk.
Tehát a kezelésre is koncentrálni kellene, ill. arra, hogyan lehet hatékony óvintézkedéseket fenntartani kevesebb korlátozás mellett.
13: Bak Tigris:
Fogadd el, hogy az oltatlan ember az átoltott társadalomban potyautas! Értelmezhető ez több oldalról is, de a lényegen nem változtat…
7. Tibor bá’
„Mondj egyetlen egy pandémiát, amire kialakult nyáj immunitás. ”
Tibor bá’
Amerika ősnépei mitől halltak meg tömegesen amint betették a lábukat a spanyolok?
Úgy is lehet fogalmazni, a megértést segítendő, hogy nyájimmunitás esetén a nyáj azaz adott népesség egésze az immunis, mert a bekerülő fertőzés elhal a kevés átadási lehetőség miatt. De nem immunis a nyáj minden egyede, mert pl. nem oltott és amíg elhal a fertőzés, addig ez a kevés védetlen adja át egymásnak.
Pl. ha Magyarországon csak 10 védetlen ember lenne COVID ellen, nem valószínű, hogy problémát okozna, ha bejönne egy busz 50 effektív fertőző turistával, akik itt 2 hétig prüszkölnék a taknyukat, mert elenyésző az esélye, hogy találkozzanak valakivel a 10 védetlenből. Ha ez a kicsi esély bejönne, és 1 védetlen megfertőződne, annak megint nagyon kicsi lenne az esélye, hogy továbbadja a másik 9-ből valakinek és így vége is lenne a „járványnak”.
A turisták meg hazamennének a busszal 48-an, kicsit később akit majd levettek a lélegeztetésről, meg akit hűtve kell szállítani.
9 oltatlan meg továbbra is mondhatná nagy pofával, hogy milyen felesleges az oltás.
És még egy gondolat a nyájimmunitás kapcsán:
A járvány nem szűnik meg azonnal, amikor a nyájimmunitáshoz szükséges védett létszámarány kialakul, de ilyenkor az R egynél alacsonyabb érték, és elkezd csökkenni az újra fertőzöttek száma mértani sor szerint.
Ha az R még közel van az egyhez, akkor nagyon lassan, igen sokáig elhúzódik a járvány leállása, és még sokan meghalhatnak, de ha már 0,5 körül van, akkor ciklusonként feleződik a betegek száma.
Ha meg jól átoltják a közösséget, akkor villámgyorsan leáll a járvány.
És korrigálok 14. számú hozzászólásom kapcsán, nem jól írtam, a járvány akkor kezd el csökkenni, ha a 30 személyből már 21 (és nem 11) védett…
Azért a fogalmakat nem itt kellene tisztázni, google a barátotok.
Ami fontos hogy a nyájimmunitás a nyáj immunitására vonatkozó fogalom, azaz ettől megbetegedés és akár halál is lehet, csak járvány nem alakul ki.
Németországban most: https://www.youtube.com/watch?v=UDm4J1cpvwk
Zsúfolt tömeg tüntet a lezárások ellen. Sokakon nincs maszk és megy az üvöltözés.
A viszonylag jó német járványkezelés mellett a számaik mégis lassan, de biztosan nőnek. Így nem is lesz megállás.