(3267) A Forint születése

Tibor bá’ online

 

Ma 74 éve vezették be a Forintot, ami felváltotta a soha nem látott inflációt végigélt Pengőt. A Pengő inflációját a háborús károk, az áruhiány okozta, de jelentős szerepe volt a Moszkvában nyomott Pengőnek is, amit kötelező volt elfogadni, és érdekes módon erről sehol se lehet olvasni.

A bevezetés hatalmas meglepetést okozott a polgári lakosság körében, mert a legutoljára kibocsátott adópengőt váltották át forintra. 200.000.000 Adópengőért adtak 1 Forintot. Illetve 1 Ft = 4×1029 Pengő. Miközben a lakosság aranyat és dollárt „halmozott” fel, ami illegális volt. Ekkor kihirdettek néhány hónapig tartó felmentést. A MNB kérdezés nélkül váltott be aranyat és dollárt Forintra, meglehetősen nyomott áron. (valamivel 11 Forint felett adtak 1 dollárért, és kb. ugyan ennyit 1 g aranyért).

A Forint bevezetése után óriási defláció alakult ki, aminek segítségével az állam a lakosságból kiszivattyúzta az összes aranyat és idegen valutát.

Nagyot változott a világ. Ma 1 g arany ára 20.000 forint felett van.

Akit a téma bővebben érdekel, írja be a keresőbe: (VM-133) A Pengő végnapjai

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

11 gondolat erről: „(3267) A Forint születése

  1. Ha már senki nem szól hozzá akkor én. Érdemes megnézni hogy pályafutása alatt mennyit inflálódott.Neten találtam hogy 1950-ben a havi átlagbér az állami szektorban 683Ft.Ehhez képest ma nemtudok kb 2-300 Eft.A bérekkel eggyütt a termékek árai is hasonló ütemben változtak.Talán csak egy 1946-ban vagy utánna épült ingatlan vagy az arany örizte meg az értékét.
    Az inflálódás folytatódik még világ a világ.10-20 év múlva(ha addig nem halunk ki:D) 600-1millió Ft között lesz az átlagfizetés és egy átlagos ingatlan kb.40-80 millióba fog kerülni.
    Tizenéve még örültem amikor a fizetésem átlépte a százezret, ma már csak a harmadát éri 100Eft.De mindenki tudna történeteket mondani hogy amikor átlépte a fizetésem a 3000Ft-ot.. Stb….
    Aztán lehet hogy addig bevezetnek valamilyen világvalutát.

    https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/1988-2/magyarorszag-3C8C/gazdasag-3CD7/nominal-es-realber-realjovedelem-3CF4/

  2. 1 – Andrew:
    Emlékeim szerint 1950-ben a Balatonnál tóparti telket lehetett venni 6000 forintért. Nem csak a forint volt iszonyatosan “erős”, de a telkeknek se volt ára. Ahol ma élek, egy telek ára (kb. 600 nől) 1970-ben 40.000 forint volt. Most 6-10 millió. 1965-ben egy Fiat-850 kocsi 1003 $ volt. Persze akkori dollár. A fekete piacon az 50.000 forint volt. (+magyar vám)

  3. Sehol a világon már nincs olyan ország, ahol ne lenne infláció. A közgazdaságban mindenféle teóriák vannak arra, hogy miért van az infláció, mi az infláció elfogadott mértéke – mármint az, amihez pl. a központi bankok tartják magukat. Erről könyveket írtak, és még fognak is sok könyvet írni. Teljesen fölöslegesen.

    Az inflációnak egy célja van: hogy soha ne tudjál nyugodtan megülni a fenekeden, hogy mindig hajtanod kelljen, bármennyire is hiszed, hogy bebiztosítottad magad.

    A képlet egyszerű: bármekkora vagyonod is van, ha az pénz, vagy értékpapír (tehát nem ingatlan, stb…), annak csupán egy tetszőleges t időpontban állandó az értéke – t+1 időpontban már csökkent, mégpedig az infláció mértékében. Ez azt jelenti, hogy ha csupán ülsz a pénzeden, egy idő után elfolyik tőled, nem is kell csinálnod semmit. Az egyetlen megoldás az állandó körforgás.
    Ha a vagyonod nem pénzben van, hanem bármi más anyagi javakban, mondjuk egy ingatlanban – legyen mondjuk egy telek, – akkor ez az értékvesztés költségként realizálódik – legyen mondjuk az ingatlanadó.

    Tehát bármid is van, nem dőlhetsz hátra és ülhetsz rajta, mert a következő pillanatban már vesztettél belőle. Rá vagy kényszerítve, hogy újra befektesd, vagy hogy a munkaerődet újra áruba bocsájtsd. Így a haszon mindig az aktuális áron realizálódik, ám nem kell megijedni, az infláció összességében ettől mindig is nagyobb lesz 🙂
    De így legalább lassítani lehet a vagyon erodálódását, illetve lokális externitásokat kihasználva egyesek még gyarapodni is tudnak. Persze a matematika kegyetlen, és ha a teljes képet nézzük, akkor a vagyon mindig elfele vándorol.
    Persze van odafele oldal is, de ott ez már hatalom, lehetőség, pozíciók, és irányítás formájában manifesztálódik.
    Ezért van az, hogy a pénz mennyisége nem számít, hanem csupán annak vándorlási iránya. Mivel pedig az irányt a mennyiséggel befolyásolni lehet, a pénz csupán eszköz, nem pedig cél.
    Ez nagy vonalakban a mai világunkban működő közgazdaság alapja.

  4. Ha ez a folyamat már nagyon böki a tömegek csőrét – mert kimutatható az értékvesztés mértéke, – akkor eljön az ideje a pénz leváltásának. Mondjuk új forintra (frank vs. új frank – ha ez mond még valamit valakinek? ), tallérra, vagy akár euróra.
    Ezzel kezdődik minden elölről, de az egyszerű emberek elvesztik a fonalat…
    Persze ha egy közös pénzről van szó, mint pl. az euró, akkor sok macera elesik a különböző valuták egységesítése miatt…

  5. 3. és 4. Sleeper

    Ezt nagyon szépen összefoglaltad, gratula!
    A lényeg, hogy a nem létező pénzhatalmi elit kifosztási gépezetének egyik eszköze a mai érvényben lévő pénzrendszer a kamatos kamattal, inflációval, konvertibilitással együtt. Nagyon ügyesen kitalálták ezt és aki rájön a trükkre, azonnal lehülyézik, összeesküvés-elmélettel illetik. Természetesen az iskolákban sem tanítják a pénzrendszer működési elvét, még a közgazdasági egyetemről is csak azzal a tudással jönnek ki a delikvensek, ami a bankszférának érdeke. Azért ennyi időn keresztül így életben tartani egy olyan rendszert, ami a tömegektől egy szűk réteg felé tereli a vagyon jelentős részét és nincs ellene semmi támadás, már önmagában is elképesztő teljesítmény. Egy előnye azért akad, csak azokat a régiókat kell háborúval sújtani, ahol renitensek a bennszülöttek. Mert azért akad ilyen is, de szép lassan megtörik őket is.

  6. 3. sleeper
    Kivéve ha saját pénzintézeted van akkor nincs macera.
    A bank mindig nyer. 🙂
    Az infláción is.

  7. 3 Sleeper
    “a vagyon mindig elfele vándorol.”
    Azért van egy gondolatom, hogy ez nem csupán a pénzügyi elit mesterkedésének következménye.
    Ha pusztán azt nézem, hogy a naturális világban is minden érték, fogyasztási termék, műszaki áru, ingatlan ki van téve az idő vasfogának, használati értéke idővel folyamatosan csökken, és a pénz ezen naturáliák jelképes megfelelője, akkor az infláció tekinthető ennek a folyamatnak lecsapódásaként.
    És valójában a pénz romlása révén elszenvedett veszteség még mindig lassabb és kisebb, mint amit az ősember az elejtett mamutjának állapotromlásából volt kénytelen elkönyvelni, mikor nem tudta pár hét alatt felenni a hordájával, mikor megjött a jó idő… 🙂
    Szóval a pénz olyan, mint egy jó hűtőszekrény, ami egy darabig eltárol, de nem akármeddig. 🙁

  8. 9. hubab

    “…Ha pusztán azt nézem, hogy a naturális világban is minden érték, fogyasztási termék, műszaki áru, ingatlan ki van téve az idő vasfogának, használati értéke idővel folyamatosan csökken, és a pénz ezen naturáliák jelképes megfelelője, akkor az infláció tekinthető ennek a folyamatnak lecsapódásaként….”

    Ez nem egészen így van. És most nem arra gondolok, hogy nincs objektív oka annak, hogy pl. egy telek használati értéke idővel csökkenjen. ( felejtsük el az olyan dolgokat, mint az elsivatagosodás, szigetek tengerszint alá süllyedése, stb. , mivel az infláció a mi viszonyaink közepette is, akár rövid idő alatt – 10-20 év, – is jelentős és szemmel átható lehet)
    Itt a pénz értékmérő funkciójáról beszélünk, amikor nem érdekel minket, hogy egy 1 éves autó kevesebbet ér, mint egy új, hiszen az ebédedet is megvásárolod, de elfogyasztás után azonnal “lenullázod” az értékét 🙂

    Amikor a pénz közvetlen kapcsolata a mögötte jelen leendő tartalommal megszakad, akkor nyílik lehetőség az “árszint elmozdulására”. Ez az árszint jellemzően felfelé mozdul el akkor, ha mondjuk a pénz mennyisége megnő a mögöttes tartalomhoz képest.
    Ez természetesen megtörténhet gazdasági, politikai, stb. (akár természeti csapás, amikor pl. földrengés pusztít el mindent) folytán, de ezen a ponton világossá válik, hogy ha valaki ezt saját előnyére manipulálni szeretné, akkor befolyással kellene hogy legyen A) a tartalomra, nevezzük egyszerűen árunak, valamint/vagy B) a pénz mennyiségére.

    Mindkettőre láttunk példát a történelem folyamán, és bár az áruval való manipulálás egyszerűbbnek, és kivitelezhetőbbnek tűnik, a gyakorlatban legtöbbször csupán ideiglenes, és bizonyos árucsoportokra korlátozódott. A pénz mennyiségének szabályozásának megszerzése sokkal nehezebb, ám ha sikerül, akkor végtelen lehetőségek nyílnak.

    A közgazdaságban a pénzzel kapcsolatos műveleteket – kifizetések, stb, – financiális politikának nevezik. Ide tartozik többek között egy ország államháztartása is, és a költségvetés is. Ez a fizikai szint, és a legtöbb ember pénzzel kapcsolatos ismeretei illetve elképzelései itt érnek véget.

    Amiről én írtam, azt monetáris politikának nevezik, és ez az igazi nagyok játékszere.

    A válasz az utolsó mondatodra pedig az, hogy egy igazi “jó” pénz esetében nincs objektív oka annak, hogy miért ne lenne képes értéket tárolni nemcsak egy darabig, de akármeddig is.

  9. 10. sleeper
    Kiválóan írtad le!

    Hogy is mondják errefelé?!
    +1😁

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .