(3241) A tagadás ősi szelleme

Tibor bá’ online

 

Nem érzed-é eszméid közt az űrt,
Mely minden létnek gátjaúl vala,
S teremteni kényszerültél általa?
Lucifer volt e gátnak a neve.
Ki a tagadás ősi szelleme.
(Madách)

Több interdisciplináris vizsgálat világossá tette bizonyos csoportok valóság tagadását nem magyarázza meg a tudás, vagy az információ hiánya. Helyette erősen valószínűsíthető, hogy számtalan ellentmondásos témában a személy politikai meggyőződése a döntő. Miért?

Őseink ezer éveken keresztül kisebb csoportokban éltek, ahol az együttműködésnek és a meggyőződésnek óriási szerepe volt. A csoporthoz tartozás fontos kelléke volt a csoport kollektív hitének az átvétele, függetlenül attól, hogy annak tapasztalati vagy csak babona alapja volt. Ez mind a mai napig megmaradt. Az emberek automatikusan védelmi állást vesznek fel, amikor egy „szakértő” olyan bizonyítékkal áll elő, ami a csoportjának felfogásával nem egyezik. (erre számtalan példát láthatunk itt a blogon is)

Anthony Fauce, amerikai járványügyi főtanácsadó nyilvánosan kiemelte, hogy az ország pandémiára adott gyenge reakciójának alapja „a tudományellenes felfogás”. Szerinte ez nem elfogadható, mert a tudomány az igazság.

A tudomány ellen szavazok tábora egyformán megtalálható a COVID-19 járvánnyal és a globális felmelegedéssel kapcsolatban is.

Elméletileg egy tényleges vitát könnyen le lehetne zárni azzal, hogy előállunk konkrét bizonyítékkal, amiben az elismert szakértők egyetértenek. Ez az eljárás a legtöbb esetben eredményes, amikor a téma mondjuk a hidrogén atom súlya. De ez az eljárás egyáltalán nem működik, amikor a bizonyíték sérti a másik fél anyagi érdekeit, vagy ideológiai hitét. Gyakorlatilag úgy tűnik, hogy valakinek a politikai, vallási, vagy etnikai azonossága tökéletesen elég annak megállapítására, hogy elfogadja-e szakértők véleményét. A tudomány tehát nem számít.

Mára a tudományellenesség Amerikában olyan fokra hágott, hogy képesek voltak elnöknek megválasztani egy, a posztra totálisan alkalmatlan fafejet, mert az pont úgy beszél, és pont olyan a szókincse, mint nekik. És ez a jelenség nem csak Amerikában csíphető nyakon.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

32 gondolat erről: „(3241) A tagadás ősi szelleme

  1. Írtál Tibor bá korábban egy jó kis posztot, amiben azt boncolgatod, hogy az ember tulajdonképpen predesztinálva van az istenkép megalkotására. Szinte genetikailag kódolt ez bennünk.

    A tudomány nem képes a mai napig választ adni az élet nagy kérdéseire, így az emberek hiedelemvilágokba menekülnek. Hogy milyenbe azt az éppen aktuális korszellem határozza meg.
    Előttem egyre inkább az emberiség visszafejlődése rajzolódik ki, amit már tudományos kutatások is megerősítenek.
    Az emberiség kollektív intelligenciaszintje a 17-19 században magasabb volt, mint manapság. Visszafejlődés figyelhető meg. Az okai pedig nem egyértelműek.

    Nem akarok pontatlan információt közölni de ha jól emlékszem az említett időszakban legalább 3-5 ször több találmány született egy év alatt mint ma, lényeg az hogy nagyságrendekkel termékenyebb időszak volt.

    Ma nincsenek olyan koponyák mint pl. Tesla.

    Megérkeztünk egy látszólagos jólétbe és ugy néz ki ezzel megszűnt a motiváció és a hajtóerö is, így szellemi élénkülés helyett szellemi leépülés jön.
    Orbán és Trump erre egész jo példák.

  2. 1 – Curix:
    Én ezt árnyaltabban látom.
    Ha megnézed a OFFICIAL GAZETTE of the UNITED STATES PATENT AND TRADEMARK OFFICE kiadványt, akkor kiderül, hogy hetente több száz szabadalmat adnak be csak az USA-ban. A nagy találmányokat már kitalálták, nemigen marad új. Ami még hátra van, ahhoz sok ember türelmes munkája szükséges. Olyan már nincs, hogy egy kődarabot a fotó lemezen felejtek és másnak megvan a rádióaktivitás. Nem akarok dehonesztálni, de ha egy szülészetnek két szárnya van. Az egyikben hullanak az anyák, mint a legyek, és ott a boncolásból érkező orvosok segédkeznek, de a másikban nem. Hát nagy zseninek nem kell lenni észlelni az összefüggést. A tömegek talán hülyébbek, de ebben se vagyok biztos. De a kutatók egészen biztos nem hülyébbek pl. a számítógépes modellek felállításánál. Az még Einsteinek se lenne ágyba szarás

  3. Úgy érzem, hogy nem is annyira a tudományellenességről van itt szó. Sokkal inkább arról, hogy az embereket nem érdekli a tudomány egésze csak az a kicsiny szelet amit még tudnak tapasztalni (vagy az sem) . Például a kutya tulajdonost érdekli a kutyával kapcsolatos etológiai felfedezés, de hidegen hagyja a kvantum mechanika. A sajnálatos az, hogy az emberek többsége még a newtoni mechanikát sem ismeri kellőképpen. Megkérdeztem mindenféle rangú ismerőst arról, hogy mi történik a sebesen haladó vitorlás árbocáról leejtett homokzsákkal. Szinte mindenki azt mondta, hogy a haladási iránnyal ellentétesen az árbóc magasságától függően valahol távolabb esik le a fedélzetre. Pedig ez aztán a mindennapi tapasztalattal sem egyezik anélkül, hogy valaki tudná az impulzus megmaradás tételét.

  4. A másik ilyen példa, hogy nagyítóval kell keresni azokat akiknek az alagút effektus említése után eszébe jut a tranzisztor. Pedig anélkül most nem lenne kezünkben a mobil, de sok más sem.

  5. 2.Tibor bá
    Én valahogy 1.Curix véleményét osztom.
    A nagy jólétben tapasztalható a társadalom afféle agyi tunyasága, az általam oly nagyrabecsült ezermesterkedési hajlam elsorvadása. A mai ember legtöbbje sajnos semmihez sem ért, vagy nincs kedve hozzá, szinte bármi apró dologhoz, javitanivalóhoz a házban szakembert hiv.
    Messzire nem igy volt anno régen, gyermekkoromban, a belvárosi értelmiségi házakon kivül, környékünkön szinte mindenhol volt egy akármilyen kis szerszámoskamra, az emberek legtöbbje vasárnaponként valamit bütykölt, fúrt-faragott, legalábbis a mi utcánkszerte.
    Egy szóval sem mondom, hogy manapság-ahogy irtad – ne jelennének meg üjab és ujabb ötletek, de ezek szerintem CSAK egy már létező valaminek a továbbfejlesztése, tökéletesitése, ez is főleg a high-tech terén, gondolom én.
    A jelenség fő okát én az ipari leépitésekben látom, ez az én vesszőparipám, a legtöbb baj forrását az ipar szándékos elsorvasztásában vélem látni.

  6. 5 – bálint:
    Az ipar nincs elsorvasztva, átkerül a kínaiakhoz.

    4 – Bak Tigris:
    A megfigyelésed helyálló. Én állandóan azon csodálkozom, mikért van az, hogy az emberek még az általános iskolai anyaggal sincsenek tisztában.

  7. 5: Bálint:
    „az emberek legtöbbje vasárnaponként valamit bütykölt, fúrt-faragott”
    – Ez falun most is így van. Nincs olyan pillanat, amikor a pihenőidőt élvezni tudnád, mert valamilyen ketyere süvít, berreg, megy a kóklányolás ezerrel.
    A korábbi barkácsolások eredményét is nyögjük rendesen, hiszen nincs olyan ház Magyarországon, ahol megtalálhatóak lennének a vízszintesek, párhuzamosok, derékszögek. Ekecsmesterek garmadája dolgozik ma is, csak már nem önszorgalomból, hanem jó pénzért, alaposan lehúzva a kényelmeskedőket.
    Mindettől függetlenül értem a mondandód, és egyet is értek vele, mert azok száma, akik értelmesen hozzá tudnak nyúlni a műszaki dolgokhoz, alaposan lecsökkent. Attól, hogy a tag bátran kézbe veszi a dolgot, még nem biztos, hogy jó fog kisülni belőle…
    ———————————————–

    Én abban látom a posztban felvetett probléma okát, hogy a ma emberére zúduló információ-dömping olyan mértékű, hogy nemhogy az átlag, de a kimagasló képességű emberek sem tudnak lépést tartani vele. A felfedezéseket mindig a kíváncsiság hozza, ám amíg korábban egy ember saját eszköztárából könnyen megszerezhette a hozzávalókat, ma ugyanez szinte lehetetlen. Lásd az autószerelést, korábban bárki komolyabb előképzettség nélkül nekifoghatott egy nagyobb volumenű műveletnek is (gondolok itt például egy Suzuki Swift vezérműszíj cseréjére), ma ugyanezt pl. egy villanyautónál max. diagnosztizálni lehet, hogy ne verjenek nagyon át. Ráadásul a felfedezésekhez egyfajta holisztikus szemléletmód is szükséges, ami szintén egyre kevesebb embernek adatik meg, ma inkább az adatelemzésen alapuló, gépiesített felfedezések korát éljük, eltekintve néhány praktikától.

    Úgy gondolom, jól látják a mai vezető techóriások urai, a fejlődés most már abban rejlik, hagyjuk -e, hogy részünkké váljanak a gépek? Ha nem, marad az önpusztítás, vagy a kényszerű visszaesés a régi korok silány, de legalább stabilan működő struktúráiba. Ha igen, akkor viszont egy ismeretlen, sok-sok kockázattal teli világ jön el, amit ma sem feltérképezni, sem elképzelni nem tudunk…

  8. 1. Ma több nagyságrenddel több találmány születik, mint 100 éve. A tudomány fejlődése még mindig gyorsul, nézz vissza csak 20 évet, és csodálkozz rá, ma mennyivel máshogy élsz. Én nem vagyok még nyugdíjas, de kamaszkoromban kézi kaszával vágtam le a szénát, majd forgattam, boglyába rakta, aztán elgyalogoltam a szomszéd faluba, mert csak ott volt bolt, az egész faluban egy telefonvonal volt stb. Totálisan felfordult az élet 40 év alatt az egész világban.

    Az intelligencia csökkenésének két oka van: Az első, hogy már nem kell gondoskodnod a táplálék beszerzéséről, egy csomó készség, természetes intelligencia az ilyen sokrétű tevékenységek során alakul ki. Kaszálsz, kapálsz, gyümölcsöst gondozol, állatot tartasz, vetsz, aratsz, építesz ólat, csűrt, mindent megoldasz önerőből. Ez mind gondolkodást igényel, és mind egymástól gyökeresen eltérőt. És ez mellett tanulsz elvont dolgokat, ugyanígy ahogy ma is!

    Másrészt eltűnt a beszéd és az írás mint a kommunikáció elsődleges forrása. A képeket és filmeket a hülyék is értik, nem kell hozzájuk semmilyen agymunka. Ha valakinek a kezébe kerül családi levelezés akár csak 100 évvel korábbról is, ledöbben, milyen okosan, kreatívan, választékosan fejezték ki magukat az emberek írásban, vagy szóban. Ma ez eltűnt, tőmondatok, rövidítések, totál elkorcsosult a nyelv, rajta lógunk a kész tartalmakon ami nem igényel semmilyen koncentrációt, és ez elbutít, a rengeteg képi információ elfárasztja az agyat, figyelemzavaros leszel, a gyors tartalmak és információk függőjévé válsz, nem leszel képes lassú, elmélyült munkára, nem leszel képes sokáig összpontosítani egy feladatra. Ezt látom én a legnagyobb problémának, a mai fiatalok megszokták, hogy minden készen kerül eléjük, fel sem fogják, mennyi munka van egy-egy termék mögött, amit ők természetesnek vesznek.
    Azok, akik most mindent megkapnak készen, mellette nem tanulnak, csak lógnak a vizuális agymosodán (facebook, tv stb.) azok lesznek akiken megbotránkozunk, hogy hová jutott az emberi intelligencia, és ezek sajnos a társadalom nagy részét teszik ki.
    És még az okosak is, mivel a világ specializálódott, mindenki csak nagyon szűk területeken mélyül el, minden tudományterület akkora lett, hogy átláthatatlan egy embernek, ezért mindenki a saját kis apró szeletét ismeri, mást meg készen kap, ezért még náluk sem alakulnak már ki sokrétű, átfogó ismeretek és készségek. Ismert példa, amikor az előadó felmutatott egy ceruzát a nézőközönségnek és azt mondta, ezt az egyszerű dolgot a világ legokosabb embere sem tudná ma egyedül megcsinálni. A világ legokosabb embere kevés lenne egy ceruza előállításához, ma a világ teljes megértése képtelenség. Túlságosan specializálódtunk, túl sok mindenhez kéne értenünk ehhez. Ma már nincsenek polihisztorok. Egyre többször derül ki egy-egy tudományterület elismert szereplőjéről, hogy az élet más területeihez totálisan idióta.
    Mivel a világunk még mindig abba az irányba halad, hogy a munkánkból hazaérve a lehető legkényelmesebb életet élhessük, semmiért ne kelljen fáradnunk, mindent készen megkapjunk, és valamelyik dobozt bekapcsolva azonnal szórakozást is kapjunk készen, ezért várhatóan még rosszabb lesz a helyzet. A mobil forradalom is még csak pár éves, a hosszabb távú elbutító hatásai még csak most fognak megmutatkozni.

  9. 6. Tibor bá’

    „Az ipar nincs elsorvasztva, átkerült a kínaiakhoz.

    nem értek egyet. Már az iskolákban sem tanítanak alapvető dolgokat. Van olyan középiskola(!), ahol nincs fizika, alapjaiban sem. Nem várom el mindenkitől, hogy atomtudós legyen, de aki ott végez, nem tudja mi az az áram, nem tudja mi a vezető és szigetelő, és képes a víztől csöpögő hajába beledugni a hajszárítót, úgy hajat szárítani.

    Ezen lehet nevetni, lehet szörnyülködni, sőt azt is el lehetne várni, hogy valaki ezt alapból tudja, de igazából pont a magától értetődő dolgok esetében esik meg, hogy annyira magától értetődő, hogy senki nem foglalkozik vele – ezért aztán a az a részlet is elsikkad, hogy valaki esetleg nincs tisztában bizonyos magától értetődő dolgokkal.
    Az iskolától azért elvárnám, ilyen alapvető dolgokat legalább alapszinten átvegyen a diákokkal.

    „Én állandóan azon csodálkozom, mikért van az, hogy az emberek még az általános iskolai anyaggal sincsenek tisztában.”

    lásd az előző részletet. Mikor ellenőrizted az alapiskolás tananyag tartalmát utoljára? (én sem tudom mi van benne, de biztos vannak meglepetések – nem az ami benne van, hanem ami nincs…)

  10. 9:
    „Mikor ellenőrizted az alapiskolás tananyag tartalmát utoljára? (én sem tudom mi van benne, de biztos vannak meglepetések – nem az ami benne van, hanem ami nincs…)”

    -Égnek állna a hajad keves Sleeper!”
    Ez az összes 5. osztályban elsajátítandó tananyag, nagyjából a 25%-a elég a továbbhaladáshoz:
    https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TER05TB__teljes.pdf
    Érdemes megnézni, milyen részletekkel, mennyi konkrét példával, mennyire igényes szakmai tartalommal dolgozik ez a „modern” tankönyv, aminek az ábraanyaga is „kiváló”. Ömlesztve a földrajz, fizika, kémia, biológia, de hamarosan ki fog derülni, hogy ez is rendkívül megterhelő és sok a kis lurkóknak. A munkafüzete még szebb, a benne található feladatok lényege nem az, hogy a gyerek értsen a természet nyelvén, hanem az, hogy egy kapcsolódó szöveget értelmezni tudjon. Fontos dolog a szövegértés, na de idáig jusson egy ember 12 éves korára?! Közel az idő, amikor nem lesznek szaktanárok sem a magyar közoktatásban. Egy szűkebb csoport most épp azon dolgozik, hogy végleg lenullázza, és az USA szintjére hozza a közoktatást, ehhez erőltetik tartalmaikat, elnevezésében igazán megnyerő „élménysuli” néven, hihetetlen pénzekkel megtámogatott reklám menedzselés mellett (lásd Bogii), természetesen EU pénzekből. Aztán közben a magyar valóság tudjuk honnan kezdődik… De reklámanyagban nagyon jól muatat, igazán megnyerő, főleg, amikor jópofa zenés aláfestés fedi el a diákmunka közben hallható és tapasztalható valós zajokat, kérdéseket, a tényleges élményt. Mindenki zsebében ott lapul a világ :-), hajrá Mo.!. Mi itt tudjuk, milyen az, amikor valakit a wikipedia tanít, ráadásul az ma még egy nem túl nagy kritikai érzéket igénylő keretek között használható tudásforrás az interneten. De majd azt is megreformálják ezek a nagyszerű, jószándékú és szuperintelligens seggfejek.
    https://www.komplexalapprogram.hu/

    Magyarország sajnos mindig élen járt abban, hogy ami valahol, bizonyos keretek között jól működik, azt olyan formában adaptálja és hasznosítsa erőltetett menetben, hogy világra szóló botrány legyen belőle…

  11. Még egy dolog szerintem, ami betett a mai társadalomnak:
    Szinte senki nem olvas manapság. Az irodalom, a képzelet-és szókincsfejlesztő szépirodalom iszonyú hátrányba szorult a tévé mögött, de sajnos, a csak vizuális képözön bizony elbutitó, agysorvasztó valami.
    Valaki kedves blogtárs fönnebb csodálja, milyen szépen tudták a régi emberek kifejezni magukat irásban.
    Nem csoda, ők még olvastak.Méghozzá sokat, emlékszem iskoláskoromból a tanár szavaira ” a könyv az ember legjobb barátja”
    És a jónépet búzditották az olvasásra.

  12. 12: n/a:
    Az, hogy én miyennek tartom, nem számít!
    Mindenki maga dönti el… Sokak szerint rendkívül modern, szép, klassz, elhozza a nagyszerű jövőt.

    Azt biztosan tudom, hogy én nem 5. osztályban tanultam ezeket, hanem 3-4-ben, ill. nagy részével már foglalkoztunk óvodában is. Amit ma egy gimnazista diák felvett speciális fakultációján természettudomány címén űz, azt 20 éve egy szakmunkásképzőben sikeresen végzett tanulónak is tudnia kellett. Igaz, nem szívatott senki emelt szintű érettségivel, aminek a követelményelve nem is a tudásodra kíváncsi, hanem arra, tudsz -e „szívatós feladatot” megoldani, amiben ki kell találnod azt is, vajon a szerencsétlen, aki a feladatot készítette, mit akart valójában?

  13. 8. lr01

    Gratulálok a remek hozzászólásodhoz. Mondhatnám, hogy a számból vetted ki a szót, de nem lenne igazam, mert ilyen jól nem tudtam volna összefoglalni a lényeget.

  14. 11: balint
    „milyen szépen tudták a régi emberek kifejezni magukat irásban.
    Nem csoda, ők még olvastak.Méghozzá sokat”

    No ez érdekes irányba vezet! Mert soha annyi könyvet nem nyomtattak és adtak el, mint manapság! De nem a mennyiség, hanem a minőség itt (is) a döntő!! Töménytelen mennyiségű felhígult gagyi ismerethalmaz árad minden csatornán, de már az alapszintű oktatásnak nevezett idomítás IS felszínes tudást ad! Ebből ember legyen a talpán aki kihámozza lényeget! Főleg csóró, csonka családokból induló rabszolga jelöltek tömegei…

    70-80 éve olyanok mentek innen Amerikába, akik már a polgáriban (kb. gimnázium)a görög-latin mellett nem izmusokat meg hipotéziseket tanultak, hanem tömény természettudományt. Egyetemekről nem is beszélve. Nos máig emlegetjük őket, mint az aranycsapatot. Hívták őket (odaát) Marslakóknak, meg olyanoknak akiket arról lehet felismeri, hogy mögötted lépnek be a forgóajtón – de előtted lépnek ki! Utalva ezzel a gyors és meglepő gondolkozásukra!
    Csak több generációt megfigyelve látszik a felszín mögött a lényeg: az iparosított hülyítés eredménye. Mert mára már ez a rendszer haszonélvezőinek érdeke…

    Hova vezet ez? Ma már kezd látszani a tömegek lázadása. Érzik hogy valami nem ok, de mivel tudása, fogalma nincs, hogy mit és hogyan is kéne csinálni, hát tör-zúz, gyorsítva ezzel a rendszer erőforrásainak pusztítását.

    A megoldás is eljön egyszer, mert benne van azért a pakliban..

  15. 1 Horváth Csongor

    „Az, hogy én miyennek tartom, nem számít!”
    Már hogyne számítana. Én megkérdeztelek, tehát legalább egy ember kíváncsi a véleményedre. Ez mégis több a semminél.
    Mintha óvatos lennél…
    Ha megnyugtat, válts nick-et. A jelenlegi sok nyomot hagy, az már igaz.

    Néztem a linket. Sok könyv van mögötte. Beleolvastam szúrópróba szerűen, jónak látom.
    Ki mikor, milyen életkorban tanulja, azt kevéssé tartom fontosnak.
    Erdemes elolvasni!

    Töltsétek le, akár így:
    wget -d -r -c -k -l5 https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/

    Köszönöm a linket!

  16. 15 – Vaszil:
    Az információd rossz. A hajdani „Polgári” négy osztálya megfelelt a mai általános 5-8 osztálynak. Se latin, se görög nem volt a tantárgyak között. Volt viszont „mezőgazdasági ismeretek” mert hogy agrár ország voltunk. Valamint „német” mert akkor az volt a kelet európai közös nyelv. Volt még: Hit és erkölcstan, Magyar nyelv, Történelem, Földrajt, Ásvány és vegytan, Számtan, mértan és kőnyvitel, Élet és egészségtani ismeretek, Közgazdasági és jogi ismeretek, Rajz, Ének, Testgyakorlás. Összességében gyengébb volt, mint a gimnázium első négy osztálya.

  17. 2. Tibor bá

    a fenti kijelentésemet nem csak saját kutföböl tettem hanem olvastam, ha megtalálom a forrást belinkelem majd.
    Nem is akarom védei ezt az álláspontot, mert nem tudom hogy fedi a valoságot.

    Amugy lehet számszerüen sok a találmány, de nincs köztük szinte egy se ami átütö lenne.

  18. 16: n/a:
    Naná, hogy óvatos vagyok, hiszen bárki olvashatja a blogot…
    Ilyen világban élünk, szabad véleményt nyilvánítanod, ha vállalod a rendszer által hozzárendelt, egyénre szabható gazdasági következményeket. Hókuszpók néven nem szívesen írogatok, ez nálam elv, amiből ennyi idősen már nem fogok engedni.

    A listád alapján tökéletesen össze tudod hasonlítani a „jóságát” az új tantervnek.
    A 2019 és előtti könyvek mennek a süllyesztőbe.
    Azokat szemelgesd, amelyek 2020 dátummal szerepelnek. Az általam linkelt természettudomány is ilyen. Tulajdonképpen nem az számít, hogy Neked tetszik -e, hanem az, hogy az oktatás, egyáltalán a diákok tudnak -e vele mit kezdeni.

    Az életkor már hogyne számítana! A legfontosabb mozzanata a pedagógiának.
    Többször előkerült itt is. Egy alsó tagozatos gyerek agya szivacsként szívja magába az újdonságokat, kialakul az érdeklődési kör, ami a későbbi világnézet alapja is lesz. De csak 4-ben lesz környezetismeret tantárgya, és 5-ben ez a Tk. Aki már ismeri a tudományokat, annak szép, színes, még érdekesnek is tűnhet. Aki még nem, annak ezzel szemben didaktikai alapelvekre épülő oktató tankönyvre van szüksége, mint a mi munkatankönyveink voltak, nem pedig szép és érdekes történetek összefüggéstelen megjelenítésére, szempontok és fogalmi magyarázatok nélkül. Az nem baj, ha a motivációt egy ilyen adja, de tudomásul kell venni, hogy játszva tanulás nem létezik, mint ahogy a munka sem tesz szabaddá… Az állatok jellemzését a testfelépítés – táplálkozás – szaporodás – állatcsoport szempontrendszer ismerete és megtanulása nélkül soha nem fogja elsajátítani egy gyerek, ha száz kutyákról szóló történetet olvas el, akkor sem. Ezt nem értik meg sokan…

    Az oktatás rossz útra térítése biztosan nem állami utasításra történt. Voltak elképesztő próbálkozások, de a jobb sorsra érdemes pedagógusok ezt kitartóan ellensúlyozták. Most egy generációváltás zajlik itt is (ráadásul a 30-40 évesek a rendszerből hiányoznak), ezért egyre elképesztőbbek az eredmények, hiszen van, aki már kommunikálni sem tud a reá bízott diákokkal. Meg ugye az ország nem gyakorlóiskolákból áll. A jelenleg megtapasztaható züllesztést több generáció kitartó okoskodása és állandó kritikája hozta össze. Ez a következménye, amikor a társadlom fizetőképes, de inkompetens képviselői hoznak meg szakmai döntéseket, semmibe véve a szakmában jártas emberek véleményét és tudását. Ezt egyszerű lenne, de nem lehet a politikára kenni, mert azok csak kiszolgálták az aktuális társadalmi igényeket! Ezen igények kialakításában, ill. befolyásában már van szerepe a gazdaság résztvevőinek is, de a politikának alapból nem éri meg az oktatást zászlójára tűzni, mert nincs gazdasági haszna részükre, politikai buktatók ellenben akadnak jócskán vele kapcsolatban.

    A távolabbi jövőben talán majd lesz pár fiatal, aki ismét kezébe veszi a sorsát, és jól seggbe rúgja azokat, akik a lehetőségeiket így megcsorbították. Aztán építenek ismét egy jól használható életteret… vagy nem.

  19. 19 – Horváth Csongor:
    Én végig lapozam a 208 oldalt, és bele-beleolvastam. A legfőbb meglátásom, hogy össze vannak keverve a tantárgyak. Én nem így tanultam. Aztán szerintem a halmazállapotokhoz behozni az atomi mozgást (atom szó használata nélkül) nem szerencsés. Majd később, amikor szóba kerül a Bohr féle atommodell. A virágon belül a porzó és a bibe van azén szókincsembnen. A bibét kiirtották. Én a térképet, az utcánk rajzát 2. elemiben tanultam, és megértettem. Miért várnak ezzel 5.-ig? De persze én nem foglalkoztam kisiskolásokkal, ezért a véleményem messze nem releváns. Engem a tanulásban elsősorban az motivált, hogy mindent egyből megértettem, míg a többiek főleg nem. Hűlye lettem volna ezt az előnyt nem kihasználni, amikor döglöttek utánam a csajok.

  20. 20: Tiborbá:
    A mai „modern” pedagógia alapelvrendszere, hogy ráérünk arra még, semmit se siettessünk, semmit ne erőltessünk, majd a gyerek sorsa alakul úgy, ahogyan ő és a kedves családja szeretné.

    Ennek következményeként az óvodapedagógia átkerült alsó tagozatba, az alsó tagozatos pedagógiai sémák mennek egész nyolcadikig, ami pedig korábban 7-8-ban simán ment, most már inkább a középiskolába kényszerült. A középiskolák is kénytelenek voltak engedni a szintből, és még inkább a színvonalból. Alkalmazkodni kellett az igényekhez a csökkenő gyereklétszám miatt is, ezt az egyébként komoly lehetőségként is felfogható tényállást a magyar oktatási rendszer különösen rosszul reagálta le, ami viszont szakpolitikai felelősség is.

    Közben a szakpedagógusok hiányát azzal orvosolták, hogy a tanítónénik szaktárgyakat is taníthattak 6. osztályig (nem szakrendszerű oktatás), ezzel az arányuk egészségtelenül eltolódott, jöttek a tanítónénis igazgatók, akik a saját szintjükre és képükre formálták az intézményeket.
    A kilábaláshoz aztán újabb és újabb módszereket és lehetőségeket próbáltak a rendszerre erőltetni, de mivel sem pénzt, sem eszközöket nem kapcsoltak hozzá, rendre kudarcot vallottak.

    Manapság pimasz fiatalokat találhatsz egy átlagos iskolai testületben, akik ugyanannyit érnek, mint bármely más területre érkező zöldfülű munkaerő (nagyképűek, önállótlanok és követelőzőek és a jelenlévők minden esetben kivételnek számítanak), ill. rengeteg nyugdíjast, nyugdíj előtt álló személyt, akik csak vágják a centit, ill. kifejezetten megéri nekik csendben végezni a munkát. Azzal, hogy 5 év múlva mi lesz, nekik már nem kell törődniük, többségük nyíltan felvállalja, hogy nem is érdekli (a jelenlévők természetesen itt is kivételnek számítanak). A köztes korosztály szinte „hiánycikk” a alapszintű képzésben.

    A felsőoktatás közben nem igazán változott, számos esetben csak követelni képes, de tanítani egyáltalán nem tudó agyonfizetett seggfej kezei közé kerülnek az elkényeztetett tanulók. Többnyire azért alkalmazkodniuk kellett ott is, előkészítő évfolyamokkal, lemorzsolódással, néhol azzal, hogy szarnak rá. Óriási a nyomás a középiskolákon, hiszen bemenetként kisiskolás elv- és szokásrendszerű diákokat kapnak, kimenetként viszont elvárás a piacképes tudással rendelkező tanulók kibocsátása. Ez ugye nem megy, ill. csak ott működik, ahol a szülő, a család beszáll keményen anyagilag és a gyerek nyüstölése kapcsán is (versenyistállóként). Most ott tartunk, hogy ez a fajta erőfeszítés már kivitelezhetetlen lesz, valószínűnek tartom, hogy a megállíthatatlan lemorzsolódás miatt a következő lépés a felnőttképzés átalakítása lesz majd. Most még megy az EU pénzeinek lehívása érdekében a lemorzsolódás statisztikai alapon történő visszaszorítása (papíron mindent lehet, és egy szűk rétegnek igen komoly pénzeket is hoz), de ez hosszú távon fenntarthatatlanná és vállalhatatlanná fog válni. Illetve nincs az a pénz, ami negyed évszázad hibás lépéseit és rombolását visszafordíthatná egy csapásra.

    A legnagyobb baja a rendszernek ott van, hogy pl. vesz egy tanulási nehézséggel küzdő tanulót, agyon pátyolgatja, mindenféle kedvezményeket, sőt különleges bánásmódot biztosít részére, elhúzza ezt egészen a felsőoktatás kapujáig, majd a 16. életév, az iskolaköteles idő elteltével, de legkésőbb 18 éves korától, nagykorúvá válásától ugyanezt az embert nagy ívben leszarja, hiszen munkavállalóként semmiféle kedvezményben nem lesz része, hozzáteszem, miért és mire fel is lenne?

    Az iskola ma ugyanazt teszi, mint korábban, egyszerűen leképezi a társadalmi egyenlőtlenségeket. Hiába pofázik sok nagyokos az esélyegyenlőségről, meg gyerekjogokról, ezek valójában rendszerszinten nem érvényesülhetnek, egyszerűen nincs rá mód, a máz a tortán meg csak elterelő fedősztori.
    Pedig ez is olyan, mint a rendőri munka, a meglévő tudás és feltételrendszer alapján simán elkapnák a tettest, ha hagynák, ha valóban mindenki ezt szeretné…

  21. 19 Horváth Csongor

    „A távolabbi jövőben talán majd lesz pár fiatal,…”
    Te egy boldog ember vagy.

  22. 22: n/a:
    🙂
    De nem, én egy idősödő kor felé tartó, sokat tapasztalt ember vagyok, akinek egyetlen bizodalma az ifjúság, és annak önszervező ereje. Persze lehet, hogy ez is csak egyszerű nosztalgia részemről…

  23. 17: Tibor bá’
    Köszönöm a pontosítást. A háború előtti iskolarendszert valóban nem ismerem részleteiben. Ettől függetlenül, amire utalni kívántam, az sajnos tény, hogy mennyit romlott két generáció alatt az oktatás színvonala nemzetközi viszonylatban is.

  24. 24 – Vaszil:
    Szívesen. A nevelő anyámnak 4 polgárija volt, de tökéletesen képes volt vezetni egy nagykereskedést. Háború előtt a magyar oktatás világszínvonalú volt. Ami a háború után csak lassan baszódott el. Én még szerencsés voltam. 1938-1952 között voltam tanuló. 1948-52 között technikumot végeztem, ami olyan erős volt, hogy Melbournei Egyetemen elfogadták két évnek.

  25. Magyarország régen erős volt az oktatásban. Több elitiskolánk is volt. Világhírű tudósok, mérnökök, vezetők kerültek ki belőlük. Pl. a Fasori Evangélikus Gimnázium világelső volt a minőségben. Mi történt vele? Politikai okok miatt bezárták. BEZÁRTÁK. Manapság a politika egyre jobban beszivárog az oktatásba. A természettudományok, a józan ész háttérbe szorult. Ideológiák vannak. A jól bevált oktatási módszerek helyett, kísérletezés, hasraütés alapon szerkesztett oktatás „korszerűsítés” . Amelyből úgy kerül ki a diák, hogy írni olvasni sem tud rendesen, számokról ne is beszéljünk. Tibor bá’ Trump elnököt azért választották meg, mert megoldást, előrelépést kínált a bajokra. Killery csak magyarázni tudja, miért kell szívni.. .

  26. 26 – Bögözy:
    Trump elnöknek a mi Orbánunk lelkes híve és támogatója. Ez minimum szem felnyitó.

  27. 24.Vaszil
    Nem ismered a háború elötti iskolarendszert? Sebaj, Tibor bá elmagyarázta milyen szinvonalas volt.
    Hogy miért volt ilyen, még a háború után is, azt hozzáteszem én.
    52 -ben kezdtem az elemit, és egy dolgot mondhatok : azon régi iskolákban volt egy aljas, gonosz követelmény: TANULNI KELLETT!!
    Képzeld el az iszonyú, barbár tanári kart, akik reggelente azzal az elmebajos rögeszmével jöttek be, hogy a nap folyamán mindenféle fric-franc ostobaságokkal gyötörjék szegény kiszolgáltatott gyereksereget. A legkisebb kihágásért fülhúzás vagy vonalzós körmös járt, és képzeld, nem voltak semmi diákjogaink!!! Semmi jogaink az óra zavarásához, a figyelmetlenkedéshez, a renitenskedéshez, a szemtelenkedéshez, sőt a tanár / nő felpofozását illetően is jogfosztottak voltunk.
    És képzeld, otthon sem volt jobb a helyzet. Valahányszor intőt vittem haza, drága édesanyám szomorúan felpofozott.Nem rohant be másnap visitozva-rikoltozva megtépázni a pedagógust, mint manapság, nem voltak a mai PTA bizottságok -ezt nem tudom hogy leforditani neked, abból áll, hogy a szülők bizottsága keseriti az iskola tanerőinek életét mindeneféle észrevételekkel, panaszokkal, az igazgatói szinten, és ha kell, akár fel a minisztériumig a drága csemeték esetleges sanyargatása okán, a csemete otthoni bemondásai alapján, persze.
    Annakidején mi mindezektől meg valánk fosztva, mardt egyetlen dolog:TANULÁS!
    Hát csoda, hogy olyanok lettünk, mint akik vagyunk, Tibor bával eggyütt.

  28. malleusorbis

    Mindegyik linkelt cikked érdekes, elolvastam öket.

    Remélem nem élem meg a szingularitást az emberiség életében.
    Jelen pillanatban nagyon nehéz elfogadni, hogy ez a helyes irány.
    Pedig lehet hogy az.
    Nem tudom.

  29. Aki tud eléggé angolul feltétlen nézze meg ezt az előadást amiben a technológiai fejlődéssel szemben szkeptikus Niel Postman professzor kifejti, hogy ahelyett, hogy a technológiai fejlődés feltétel nélküli rabszolgáivá válnánk tegyük fel minden új média bevezetése előtt az általa az előadásban összefoglalt kérdéseket.

    https://youtu.be/hlrv7DIHllE

  30. 31: Bak Tigris
    Ezek a kérdések már az ‘eső után köpönyeg’ kategóriája.

    Több generáció tudatát mosták már át a nyomdagépek, a tv-rádió, és most az „okos” eszközök segítségével. A kivételek csak erősítik a szabályt… De előtte sem volt más az igazi cél: a Szent könyvek is erre szolgáltak, szolgálnak máig. A harc az emberek tudatért már dokumentáltan a gnosztikusok óta folyik, erről példázat a keresztre-feszítés (lásd Nág Hámmádi lelet, amiben szó sincs róla) ebben a technológia csak eszköz ugye, a médium, az ember agya, pedig a tárgya. Így igaz.

    A tudat irányított újratermelését ma már döntően nem a szülők és a családok végzik, hanem a technológiát birtokló és irányító államhatalom, amit részben még ma is megoszt az egyházakkal. Szigorúan üzlettársi alapon persze, amennyiben a megosztottságra alapozott uralmi rendszer gazdaságos üzemeltetéséhez szükség van a naív hívőkre. Mindenféle hívőkre, hogy jól ellegyenek maguk és egymás győzködésével. Lassan beérnek az elvetett magok, akik konkolyt vetettek a búza közé arathatják a termést…

    De ki tudja mi van a kollektív tudatalattiban??

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük