Tibor bá’ online
2020 májusa volt minden idők legmelegebb májusa. A nagy méretű anomáliák januárjában kezdődtek, és azóta is mereven tartják magukat.
Az EU klímát figyelő hálózata szerint, májusban 10 °C-al volt melegebb az átlag hőmérséklet Szibériában az 1981-2010 átlaghoz viszonyítva.
Májusban a Föld átlagos hőmérséklete 1,3 °C-al haladta meg az ipari forradalom előtti értéket.
Jelenleg az északi körön túli területeken 30°C hőmérséklet uralkodik.
Arról még nem találtam jelentést, hogy ez a szálló por ideiglenes megszűnésének a hatása-e.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
ez erdekes mert nalunk relativ kurva hideg volt. aprilis majusban nem volt ritka a 4-6 C. Es most sincs meleg.
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.”
– Innen a szlogen…
Legalább rövidebb s gyorsabb lesz a selyemút-2,,!!!,,Az árak meg fele,,így ki lesz iktatva a slepp!!
Az iden, tiz ev ota eloszor, majusban is futottem…
4:
Cserébe decemberben, januárban és februárban, sőt márciusban is megtakaríthattál erre a célra az éves keretből legalább egy kemény téli hónapnyi fűtőanyagot. Annyit biztosan nem kellett májusban felhasználni…
Egyébként régóta megállapítottuk már, hogy nem a kellemes meleget fogja ez a folyamat magával hozni, hanem egyre őrültebb kilengéseket és szélsőségeket tapasztalhatunk meg, az egyre hirtelenebben és nagyobb volumenekben jelentkező energia-kiegyenlítődések miatt. Elképzelhető, hogy pár év múlva akár júniusi hózáport is látni fogunk, még magasabb globális átlaghőmérséklet mellett. A globális felmelegedéstől például nem lesz több, vagy kevesebb vízmolekula a Földön, de lesz olyan hely, ill. időszak, amikor elmos, s lesz, ahol, ill. amikor végletekig kiszárad a föld.
Az egyensúly felborulása, új egyensúlyi állapot kialakulása, egyfajta globális éghajlati fázisátmenet, ill. ennek a billenőpontnak a pontos értéke, az elérésének időpontja a kulcskérdés, mert nem tudjuk, hogy pontosan mikor következhet be, ill. mikor következik majd be. Azt a pillanatot, s ami utána jön, én nem szeretném átélni! Persze nem tudhatom biztosan, hogy mit hoz majd, csak a régmúlt adatai alapján következtethetünk arra, hogy jelentős átrendeződést hozhat a ma élő fajok és populációk, kvázi a Föld élővilágának összetételében.
Plusz a napaktivitás is beleköphet a képbe, mert mindkettő szélsőérték felé is el tudja tolni a klímát.
„Jelenleg az északi körön túli területeken 30°C hőmérséklet uralkodik.”
Mégis hol?
https://earth.nullschool.net/#current/wind/surface/level/overlay=temp/orthographic=37.93,49.01,333/loc=145.133,68.002
Szerintem Fahrenheit lesz az a Celsius.
https://www.rapidtables.com/convert/temperature/fahrenheit-to-celsius.html
7 & 8:
https://robinwestenra.blogspot.com/2020/06/temperatures-of-30-degrees-in-arctic.html
A hír szerint a „sarkkör felett” 30 Cfok, vagyis 66° 33′ 39″ szélességi fok felett.
Pillanatnyilag 21 Cfokot látok legmagasabbnak, de attól még igaz lehet(ett).
https://earth.nullschool.net/#current/wind/surface/level/overlay=temp/orthographic=41.91,68.32,849/loc=22.623,67.343
Finnországban átlagosan 4 fokkal melegebb van, mint a szokásos. Az egész tél extrém enyhe volt. Délen egyáltalán nem volt hó. Akkor átlagosan 10 fokkal melegebb volt. A link a finn meteorológiai szolgálaté. Guglival jól meg lehet érteni.
https://www.foreca.fi/Finland/Utsjoki/kuukausiennuste
Érdekes, de a sarki jégen semmi nem látszik.
12: Ir01:
A vastagságán sem? A kiterjedése nem minden…
Össztömeget nézzünk és folymamatában.
Kizárt, hogy a hőmérséklet pozitív Celsius fok tartományában ne legyen olvadás!
13.
A tengervíz – 2,5C fok körül fagy/olvad.
14: K.Z.:
Igen, a sótartalom miatt, de pozitív Celsius fok tartományban biztosan olvadnia kell szárazon – vízen – tengeren…
———————————–
Itt egy friss érdekesség is:
https://index.hu/techtud/2020/06/13/a_felhokon_mulhat_az_emberiseg_sorsa_az_idaig_gondoltnal_is_gyorsabb_lehet_a_felmelegedes/
– Valószínűleg látványosabb lesz a dolog, és ez kikényszeríti a tudósok objektívebb véleményformálást. Épp időben… Miskolczi és a követői vajon mit szólnak ehhez?
15: Nem olyan friss ez már! 😉
Legalább is kb. tavaly ősz eleje óta téma a tudományos közösségben a legújabb klímamodellek előzetes eredményei alapján, amelyek az IPCC következő összefoglaló jelentésének alapjait képezik. És a „bibi” az benne, hogy nem egyszer eredményként jött ki, hanem több, egymástól függetlenül futó modellszámítás is hasonló eredményeket szült, ami igen elgondolkodtató!
16: Python:
Most kezdik csorgatni a köznek. Csodálkoztam is, hogy az index lehozta.
Eddig mindig ment a mantra, hogy az emberkék csekélyke tényezők, nem tudnak globális katasztrófát okozni. Mondjuk a feltételes mód még mindig megvan. Most szemmel láthatóan készítgetik a nagyérdeműt a következő kínos pillanatok elfogadására… Nem hiába akarja már vezérünk is -Paks mögé befűzve- nyomatni az e-mobilitást!
A poszt címéhez és a grafikonhoz:
az egymás mellé rakott májusok között valóban az idei a legmelegebb,
és abba semmi értelme belemenni, hogy mennyire pontosak ezek az adatok, vagy hogy más mérések alapján is így van ez vagy sem, a lényeg: globálisan egy meleg májuson vagyunk túl.
Ugyanakkor ez nem mond ellent annak, amit nemrég állítottam, hogy egy jó pár hónapja folyamatos hűlésben vagyunk:
https://oz4caster.files.wordpress.com/2020/06/d4-gfs-gta-daily-2014-2020-06-12.gif – az idei szélsőértékeket tekintve, februártól júniusig 0,8 fok C különbség van.
12, 13: sarki jég:
jelenleg a Sea Ice Area – 6. helyen van, a jég területe nagyobb a 2010-es évek átlagánál is:
https://forum.arctic-sea-ice.net/index.php/topic,2975.msg268499.html#msg268499
(- 2020 area is at position #6 in the satellite record.
– 2020 Area is 20 k more than the 2010’s average )
– ezt műholddal pontosan lehet mérni, a jégvastagságot, és így a térfogatot, már kevésbé, ehhez modellek és becslések állnak a tudósok rendelkezésére. Így nem csoda, hogy elég nagy eltérések vannak a különböző modellek között:
jó pár évig A DMI modellje számolt jelentősen több jéggel, mint a PIOMAS, jelenleg ez pont fordítva van. A PIOMAS szerint májusban a jégtérfogat a 8. legkisebb.
15:
Hogy mit szólnának Miskolczi és követői, ahhoz, hogy a tudomány folyamatosan bevallja, hogy az eddigi modelljei nem jók, és az újabb modellek több fokkal eltérnek (felfelé ) ezektől?
Azt, hogy ezek csak modellek, amelyek a jelenlegi elméleti tudást tartalmazzák, semmi garanciával arra, hogy ezúttal pontosabbak, illetve, hogy ezúttal közelebb állnak a valósághoz.
Miskolczi kiszámolt egy együtthatót és azt empirikus adatokkal igazolta is. Miskolczi cáfolata az lenne, ha másvalaki kiszámolna, hogy az nem annyi. Ez még nem történt meg!
Addig is lehetnek Miskolczi-tól eltérő vélemények, de ezek nem tudományos cáfolatok.
A fentiek csak egyszerűen adatok, és nem azt közöltem, hogy hurrá, megvagyunk mentve.
A véleményemet ismeritek, és ez nem változott azóta sem: a tudomány ma sincs ott, hogy pontosan megmondja, hogy merre tartunk.
A konszenzus, meg a józan ész is azt mondja, hogy bajban vagyunk, ugyanakkor aki akárcsak árnyalni szeretné a képet, azt máglyára vetik.
19: M.Szilárd:
Nem csalódtam benned, a 12-13-ra szolgáltatott adatokkal és következtetésekkel korrekt voltál.
15-re adott válaszod Miskolczival kapcsolatban már nem teljesen elfogulatlan, de hát az én álláspontom sem volt az. Csak annyit tennék hozzá, hogy ha ne adj Isten egyszer megsülsz, akkor azt elfogadod cáfolatnak? 🙂
Az azért elég jól tartja magát, hogy az átlagában legmelegebb évek -függetlenül attól, hogy az idei csúcstartóvá lép -e elő vagy sem- az elmúlt 300 évből mind az előző évtizedekben voltak. Ez hosszútávon nem vall lehűlésre, még akkor sem, ha rövidtávon a Napra hagyva elfogadom a hőmérsékleti ellensúlyozást.
20: Respekt. Nem is fűzöm tovább!
9. Köszönöm Tibor bá’!
Szerencsére ez rövid ideig állt fenn, de az általánosan magasabb hőmérséklet a permafroszt területeken valóban aggasztó.
21 Horváth Csongor
A megsülés sem lenne egyértelmű érv az emberi hatásra, Miskolczi sem tagadja a melegedést, csak nem a növekvő CO2 hatásának tulajdonítja, hanem valami egyéb, még tisztázatlan hatásnak.
Mondjuk én akkor gondolkodnék el ezen, ha volna valami épkézláb alternatív tudományos magyarázat a melegedés okára, amit számokkal be lehetne mutatni.
Mondjuk nem olyasmi, hogy Gaia belázasodott…
23. hubab
mivel a melegedés növekedésének üteme arányos az üvegházgáz koncentárció növekedési ütemével, más alternatív lehetőség hiányában kézenfekvő, hogy a növekvő menniységű üvegház többlet hőt tart vissza a globális légkörben. Egyáltalán nem leglepő módon.
23: hubab:
Ráadásul ez a korreláció a korábbi jégkorszakok és meleg periódusok vonatkozásában is áll, egyedül azon spekulálnak, hogy az átmeneti időszak szép lassan, hosszan elnyúlik, vagy jön egy pont, amikor huss, egy csapásra megváltozik minden. A korábbi nagy fajkihalási hullámok az utóbbit valószínűsítik. Mint a víz hűtésekor, hideg-hideg-nagyon hideg, aztán huss, jég lesz belőle. Nem tudjuk, hogy mennyire vagyunk most a víz-jég fázisátmenettől…, egyáltalán milyen fázis (egyensúly) következhet be a határ átlépését követően.
A CO2 hatása egyértelmű. Mivel jelenleg nincs az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának természetes forrása, nem egy vulkánlánc, vagy szupervulkán kitörése, esetleg tenger mélyén lejátszódó különleges folyamat, és nem is a marslakók ismeretlen tevékenysége okozza, marad az ember, aki évszázadok óta égeti a szénhidrogéneket egyre gyorsuló ütemben. A CO2 szint változása most az ember közreműködésével olyan szintet feszeget, amelyre korábban csak kirívó természeti katasztrófákat követően volt példa. Ezek után miért ne fogadnám el az emberi eredetet, miért keresném, vagy fognám rá olyan folyamatokra, amelyek elképzelhető, hogy nem is léteznek?
21-23.:
Régóta zavart, hogy mi lehet az igazság Miskolczi elméletében, amire a klímaszkeptikusok rendszerint úgy hivatkoznak , mint valami titkos tudásra, amit elhallgatnak, vagy legalább is nem ismernek (mert nem elég okosak) a nemzetközi tudományos világban. Előre bocsátom, hogy az általános és középiskolai jócskán megkopott tudásomon kívül sajnos mélyrehatóbb ismeretekkel nem rendelkezem a témában, tehát mint egy abszolút laikus kutattam információk után a neten. Fontos a kérdés, hiszen ha Miskolczi elmélete igaz, akkor az alapjaiban változtathatja meg klímaváltozással kapcsolatos elméleteinket, több tízezer folyamatban levő kutatást.
Sokat kutakodtam, de érdemi levezetést nem találtam, míg végül rábukkantam erre a részletes elemzésre és az alatta levő vitára, amibe Miskolczi legnagyobb szakmai támogatója Zágoni Miklós fizikus is beszállt (legalább is az ő nevével valaki), nem túl meggyőzően. Aki veszi a fáradságot és végigolvassa a hosszú bejegyzést és vitát, annak szerintem egyértelművé válik, hogy nem véletlenül nem foglalkoznak világszerte Miskolczi elméletével, és tegyük hozzá nem véletlenül nem kapták fel itthon sem.
A cáfolat roppant egyszerű összefoglalása a cikk elején is olvasható:
„For those following Miskolczi’s work, and his claims regarding “Aa=Ed”, if those two radiative fluxes (Aa and Ed) are not EXACTLY equal, then Miskolczi has found nothing that disagrees with current greenhouse theory. That they are NEARLY equal has been known for a long time (e.g. Kiehl & Trenberth, 1997). ”
Tibor’bá’, lehet megérne ez a vita egy külön posztot magyarul is, csak hogy ne kelljen minden alkalommal feltúrni az internet elfeledett bugyrait egy alapos elemzésért.
Itt a cikk és a vita:
https://www.drroyspencer.com/2010/08/comments-on-miskolczi%E2%80%99s-2010-controversial-greenhouse-theory/
26 – Vodor:
Az érdeklődés lanyhasága és a munka nagysága nincs összhangban.
Annak idején utánanéztem. Arra a megállapítása jutottam, hogy nemzetközileg nem tartják értelmét a tagadásnak.
26 Vodor
Ezzel már én is próbálkoztam, mert azért piszkálja a fantáziámat, hogy mit is állapított meg Miskolczi.
Én sem jutottam semmire, pedig van felsőfokú végzettségem, amiben a fizika is fontos szerepet játszott.
Ez a téma a fizikán belül is olyan speciális ismereteket követel, hogy szerintem csak azok tudják követni, akik hasonló dolgokkal foglalkoznak, illetve olyan összetett folyamatokról van szó, amihez nem elég az elemi folyamatok fizikája, hanem ezek kölcsönös egymásra hatását is figyelembe kell venni, szóval specialistáknak való csemege.
Azért piszkálja az ember fantáziáját, hogy miért olyan biztos a szerző a maga igazában, hogy szembe mert fordulni a hivatalos irányzattal, mert azt nem tételezem fel, hogy szándékosan be akarja csapni környezetét.
Feltételezem, hogy ez az ő meggyőződése.
Nem lenne rossz, ha Zágonin kívül más magyar szakember is venné a fáradságot, és szakmailag körbejárná a témát úgy, hogy a laikus is átlássa a sarkalatos dolgokat, amiből kiderülhet, hogy mi az igazság.
De az is lehetséges, hogy a földi légkör viselkedése olyan összetett, sokféle folyamat eredője, amit nem lehet elméletileg olyan működő modell formájában leírni, amely a valóságot kellő pontossággal leírja, nem lehet egy-két képlettel letudni.
Marad a tények megfigyelése alapján tendenciák megállapítása…
KÜLÖN VÉLEMÉNY
26: Vodor:
Én ebben alapvetően azt látom, hogy van a faszi mondandójában igazság is, de akkorákat csúsztat annak kifejtése közben, hogy a fürdővízzel kiönti a gyereket is.
Emiatt közösítették ki, és emiatt nem lehet, sőt nem is szabad komolyan venni!
Előadása viszont tényszerűen rávilágít arra, hogy objektíven és jól működő klímamodell pillanatnyilag nem létezik. A tapasztalati tényeket, saját megfigyeléseinket, valamint a globális szinten végzett standard mérések eredményeit viszont -amelyek nem vitatottak-, nem lehet szőnyeg alá seperni (egyik modell érdekében sem)!
Halgassunk bele az előadásába:
https://www.youtube.com/watch?v=ekZHJ-yvOLM
(Végig nézni nem érdemes, mert roppant fárasztó, előbbre nem jutsz a megértésben, és lerí róla, hogy inkább a számítástechnikai részében van otthon a tag…)
Laikus szemmel sokat mondó a stílusa, a legelején hosszasan levezetett életút elemzése, kicsit az Egely féle nullponti energiás „fizikus brigád” előadásaira hasonlít.
Nézzük, miben támadhatatlanok az állításai:
– Az üvegházhatást bemutató ábrák roppant leegyszerűsítettek, nem pontosak.
– Az üvegházhatás definíciója pongyola, az átfordítások eredményeként sokszor tévesek a kapcsolódó fogalmak megnevezései is (lásd üvegházgáz).
– A meteorológia és a fizika (csillagászat) általi értelmezés különvált, előbbiek nem mindig alkalmasak a folyamatok teljes körű nyomon követésére.
– Sok csalás történt, és rengeteg alapvetően politikai célú, de gazdasági érdekű akció kapcsolódott ehhez a fogalomhoz, ami az emberekben ellenszenvet keltett, ill. sokakat elbizonytalanított (lásd értelmetlen beruházások/cserélj le mindent „környezetbarátra”, méregzöld akciók, a tehetőseket helyzetbe hozó érdekérvényesítés/villanyautók támogatása pl., és kapcsolt adók /CO2 kvóták/).
– A komplex folyamatok modellezése sok sebből vérzik, megjegyzem, ahogyan az ő modellje is. Tény viszont, hogy a számítógépes előrejelző szoftverek programozásában jó az ürge.
Akkor miért nem fogadjuk el az elméletét? Valóban a gyakorlat őt igazolja?
1. Ha az alábbi hőmérséklet diagram hamis, akkor kihátrálok, és azt mondom, semmit sem tudok… De akkor senki sem tudhat semmit ebben a kérdésben, hacsak valakinek nincsenek saját hőmérséklet mérő állomásai, ill. műholdjai! Ha viszont ezt az ábrát elfogadjuk tényszerűen, senki sem mondhatja azt közülünk, mert látszik, hogy a hőmérséklet ne emelkedne az elmúlt időszakban exponenciálisan bolygónkon.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f8/Global_Temperature_Anomaly.svg/1280px-Global_Temperature_Anomaly.svg.png
De rögtön tegyük hozzá, hogy ne vezethessenek meg bennünket, hogy ez a földfelszín közelében mért adatgörbe! És húzd el jobbra, hogy látszódjanak a növekvő kilengések is.
2. Ugyanígy nézzük meg, hogy a szén-dioxid szint miként változott az elmúlt párszázezer évben, ezt a jégbe fagyott légbuborékok gázösszetételéből tudhatjuk.
No, legalább abban legyen már konszenzus, hogy a CO2-t mi emberek szemeteltük a légkörbe!
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/70/CO2-417k-hu.png
Itt is nézzük a jobb felét, ahol jól látszik a szennyezés mértéke.
Mivel itt túl nagy az időlépték, arányosítsunk, itt már láthatjuk az éves (évszakok miatti, -mert északon több a szárazföld és az ember/fűtés, nyáron a növényzet erőteljesebben megköt- kilengéseket is):
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Mauna_Loa_Carbon_Dioxide-hu.png
3. És most nézzük meg azt az ábrát, amire Miskolczi mindig hivatkozik:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a6/Temperature1900-2004.png/1280px-Temperature1900-2004.png
És lám, ha jobbra húzzuk, a légkör átlaghőmérséklete tényleg nem nő, hanem kicsit csökken is, főleg, ha kivesszük azt a kis platót, és külön jelenítjük meg. Rodolfó trükkje most már nem is olyan érdekes 🙂 Ugye?
4.
Végül jöjjön a klasszikus korrelációs ábra (hőm.-CO2-naptevékenység):
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7b/Temp-sunspot-co2.svg/1280px-Temp-sunspot-co2.svg.png
A helyzet tehát az, hogy a növekvő szén-dioxid, nem azonnal húzza meg a hőmérsékletet, hanem rövid stagnáló, sőt akár csökkenő periódus után! Figyelni kell, hogy a talaj (felszín), vagy a levegő (légkör) átlaghőmérsékletét követjük -e nyomon, ebben Miskolczinak igaza van! A felszíni hőmérséklet szinte rögtön megy felfelé, arányosan, a légkör átlaghőmérséklete pedig pufferelt, amely jelenség megértéséhez vihetne közelebb Miskolczi elmélete, ha erre élezte volna ki. De sajnos nem így tett…
Az óceánok is egy hatalmas pufferként viselkednek, miközben az élőviláguk pusztul (megj. az ember miatt – CO2/szénsav/savasodás), és a légkör is egy hatalmas puffer, de azért jegyezzük meg, hogy sajnos mi a földfelszínen élünk.
Ráadásul a légkörben tényleg ott vannak a felhők, s tény, hogy a vízgőz a légkör egy alkotójaként maga a közeg is, de mint üvegházhatást okozó gáz is szerepel a képletben! Igaz, a jelenléte nem nyúlik el olyan hosszan, mint a szén-dioxidé, hiszen míg a vízgőz hatása a körforgás miatt napokban, a szén-dioxidé a megkötése nélkül fél évszázadban mérhető.
Ahhoz meg nem kell nagy fizikusnak lenni, hogy tudjuk, ha felmelegszik a palacsinta alatt a serpenyő, idővel nem csak a palacsinták fognak megsülni, hanem a szakácsnak is melege lesz… Az idővel viszont abszolút nem mindegy, hogyan állunk, mert nekünk ez az egyetlen kapaszkodónk! Erről persze nem érvel Miskolczi, pedig ebben nagy figyelmet kaphatna, ha a klasszikus elméletet elfogadó kollégái pocskondiázása helyett felmutatna valami konkrétat!
Maradjunk annyiban, hogy feltalálta a spanyolviaszt, a pufferhatások közül megpedzi a legjelentősebbet, de bármennyire is tagadná, a globális felmelegedés ténye és réme nem tágít a fejünk fölül. Ezt megint érdekes, hogy alapvetően nem tagadja, de elintézi azzal, hogy nem az emberé a felelősség. Hát, ha valakinek ez kell a lelkének a kimúláskor, leke rajta!
– Engem kizárólag azzal tudna meggyőzni, ha felmutatna olyan csillagászati összefüggéseket, amelyek a Vénusz és a Mars (közeli légkörrel renelkező bolygók) élrtútjában is kimutathatóak, ugyanolyan szigorú korrrelációban, mint a hőmérséklet és a szén-dioxid esetében tapasztalható. De pill. sem a naptevékenységgel, sem nevezett bolygók fejlődésében nem látszik az a periodicitás, ami a Földön a jégkorszakok esetében egyértelműen nyomon követhető. Innentől aztán jöhet fizikával, hókusz-pókusz képetekkel, vagy akár tudat feletti varázslattal, nálam kipenderült.
– Ugyanígy megvizsgálhatjuk a Vénuszt, ahol szintén vannak felhők, és ott a szén-dioxid is, mint a vízgőz a Föld esetében, egyszerre közeg és üvegházhatást okozó alkotó, s lám pokollá változott közeget találunk, bár tegyük hozzá, hogy ott nincs víz-körforgás, szóval ezt a példát most félre teszem.
– Szintén meggyőző lehetne, ha a felhő-borítottság esetében tudna korrelációt kimutatni a hőmérséklettel, bár ehhez meg hosszabb távú megfigyelések kellenének… Mint lehetőség adott, figyelmen kívül hagyni nem szabad!
S a végére az előadása -számomra megfogalmazódó- alap igazsága:
Az tudniillik, hogy tényleg szarul tanítjuk az ifjaknak ezt az üvegházhatást…
– Pontosan ezért, én úgy szoktam elmagyarázni, hogy vegyünk két poharat:
Töltsük meg mindkettőt tiszta vízzel, majd egy lámpával világítsunk át rajtuk, mérjük meg a hőmérsékletüket. Ezt követően az egyik pohárba tegyünk késhegynyi kálium-permanganátot. Keverjük el, és a kísérleti megfigyelést végezzük el ismét. Látszódni is fog, és mérhetővé tehető, hogy a sötétlilára színeződő hypermangán oldatos poháron nem jut át annyi fény, ellenben a fénysugarakon kívül elnyeli a hősugarakat is. Ugyanazzal az izzóval világítom/melegítem, mégis más lesz a hatása! Ha még az izzó teljesítményét is változtatom, érdekesebb lesz a hatás, de alapvetően a hypermangános pohárban fog erőteljesebben jelentkezni, komolyabb változásokat előidézni. Itt persze pillanatok alatt játszódik le minden, de bárki számára könnyedén megérthető, mi történhet körülöttünk. Persze ez is egy csúsztatás (szigorúan fizikai szempontból nevetséges is), de, ha tanítani/megértetni akarok, muszáj sarkítani ennek érdekében… Ráadásul így nem veti fel senki a CO2 leszáll, mit keresne fenn fárasztó kérdését, mert a KMNO4 szilárd, s feloldódás után az egész közeg viselkedésére hatással lesz, ez is jól követhető ezen a példán.
Szóval ennyi haszna legalább volt számomra is, miután Miskolczi prof. eszement fárasztó előadását végig hallgattam…
Ui.: Senkivel nem fogok vitába szállni ebben, további szép estét kívánok Mindenkinek!
29: Horváth Csongor
Nagy respekt ezért a „külön véleményért”! Rengeteg időt beletettél, én 40 évet húztam le komplex technológiák fejlesztésében, tudom értékelni amikor a tapasztalatait valaki értelmesen át tudja adni 🙂 ezzel megspórolva sokaknak ugyanazt a hosszadalmas fárasztó kutakodást…
Miskolczi elérte a ma lehetséges maximumot: legalább egy szakterületen leállította a nagymellényű okostojásokat, akik már úgy gondolták, hogy a „mindentudás” egyetemén oktathatnak. Hát nem. A Curie-házaspár óta csak alázattal és baromi munkával (meg ma már rengeteg pénzzel) lehet újabb tudáshoz jutni – pénzhez, hírnévhez kis elméletekkel sokkal könnyebben.
Közben sokaknak fel sem tűnik, hogy ugyanott toporgunk…
Nem fejtem ki, izgalmas események vannak előttünk.
31 – n/a:
Úgy nehéz gondolatokat cserélni, ha izgalmas eseményekre, megnevesítve nem hívod fel a figyelmet.
32 Tibor bá’
„Úgy nehéz gondolatokat cserélni…”
Rövid mondatom nem is célozta ezt, de elfogadom a kritikádat.
Figyelek. Több dolog is van, most egyet.
https://arctic-news.blogspot.com/2020/06/2020-siberian-heatwave-continues.html
MINDIG fenntartással olvasok híreket, mindig belekalkulálom a hírmondót, az embert, itt is .
Most – úgy látom – beletrafáltak a közepébe, megszalad a klíma.
33: n/a:
20 éve ezt 2070-re, a legdurvább becslések is 2050-re tették.
Most meg 2020 van, szóval minimum meg kell felezni a „beteljesedés” időkeretét…
Klíma ügyben sztem. van egy jó évtizedünk, de a kilengések már most is egyre elviselhetetlenebbek. A legdurvább, hogy az ember által okozott katasztrófát, emberi közbeavatkozással már nem lehet elkerülni! Lecsúsztunk, mert 20 évig lényegében nem történt semmi. A nagy nemzetközi megerőltetések közepette a szén-dioxid kibocsátása elképesztő mértékben növekszik, ez az egyetlen „eredmény”. S maga a túlnépesedéssel járó katasztrófa forgatóköyve, ill. a globális felmelegedés lehetősége lassan egy évszázada ismert tény.
Az egyetlen „bolygómérnöki” reális beavatkozás lehetősége a nukleáris tél (nem támogatom, megjegyzésként kerül ide), ami sokat előrevetít az esélyeinkről…
Ettől függetlenül a végrendeletünket még nem kell megírnunk, mert a véget el fogja ódázni azon események sora, amelyek majd akarva-akaratlan átalakítják az életünket egyre alaposabban, ahogyan a jelenlegi vírusvészhelyzet is tette. Az ember sokat kibír, de valószínűleg igazad lesz abban, hogy kapkodhatjuk majd a fejünket.
33 – n/a:
Voltak olyan érzéseim, hogy erre gondolsz. Ezt a futó áramlat okozza. Az igazi kérdés, mikorra olvasztja el az összes jeget az északi sarkon, mert akkor beindul az igazi melegedés. Mert megszűnik a jég puffer hatása.
35 Tibor bá’
„Voltak olyan érzéseim, hogy erre gondolsz.”
Mondom, beletrafáltak.
CO2, és a metán maximumon az északi féltekén. Hőmérséklet pozitív mindenhol, kivéve Greenlandot. Ez az egyetlen hely ami fogja a megfutást.
Nem a hivatalos adatokat…
35. az óceáni víztömegek a gleccserek, a fagyott permafroszt, és a sarki jegek együtt adják a puffert.
Ha tippelnem kellene a legnagyobb tehetetlensége az ócáni víztömegeknek van.
Ezzel együtt szerintm is túl optimisták a hivatalos scenáriók.
Az ember(iség) szerintem ebben azesetben is eljut majd az egyetlen helyes megoldáshoz, de előtte az összes többi lehetőséget kipróbálja.
https://index.hu/kulfold/2020/06/21/melegrekord_verhojanszk_sziberia_35_fok_globalis_felmelgedes_eghajlatvaltozas/
Már napok óta 30 fokos kánikula tombol Kelet-Szibériában, szombaton pedig rekord méreteket öltött a rendkívüli meleg az északi sarkkör környékén. A csúcshőmérséklet helyenként elérte a 35 fokot, de az északi féltéke egyik leghidegebb pontjának tartott Verhojanszkban 38 fokos maximumot mutattak a hőmérők, ami új rekordnak számít Szibériában.
AZ ÉSZAKI SARKKÖRTŐL ÉSZAKRA SEM MÉRTEK MÉG SOHA ILYEN MAGAS HŐMÉRSÉKLETET.
„Jelenleg persze mindez szóba sem kerül, de érdemes itt is megjegyezni, hogy a mintegy fél évezredes tapasztalatok alapján a La Soufriére még sokáig aktív lesz. Esetünkben a „hűtő hatás” inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebb vulkánkitöréseket a klímaváltozás vizsgálatakor és az előrejelzéseknél is figyelembe kellene venni. Jelenleg ugyanis e tényező egyetlen éghajlati modellben sem szerepel, az IPCC jelentései sem számolnak vele.”
https://24.hu/tudomany/2021/04/18/vulkan-kitores-klima/