Tibor bá’ fordítása online
Egy kvantum egyenlet szerint a világmindenségnek nem volt kezdete.
A fenti kép egy grafikus munkája, amit a NASA megbízásából készített, jól ábrázolva a tér tágulását, beleértve a Világmindenség meg nem figyelhető részét is. Figyeljétek meg a kezdeti időszak drámai tágulását, majd középmezőben a tágulás gyorsulását. Egészen balra, domináló kék színben a WMAP kép látható [WMAP = Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (Wilkinson mikrohullámú anizotropikus szonda)] Ennek a NASA műholdnak az volt a feladata, hogy felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját). Később pedig megfigyelhetők a csillagok a fej-lődés megfelelő pontjainál.
A Phys.org-ban megjelent cikkben a szerzők állítják, nem kizárt, hogy az Univerzum mindig is létezett, ami egy új keletű modellből következik. A modell Einstein általános relativitáselméletét célozza kiegészíteni alkalmazott kvantum korrekcióval, de kiterjed a sötét anyagra, valamint a sötét energiára, megoldva ezzel egyszerre több problémát is.
A Világmindenség széles körben elfogadott életkora az általános relativitáselmélet szerint 13,8 milliárd év. A kezdetben minden egy végtelenül sűrű pontban, úgynevezett szingularitásban létezett, amiből egy „Ősrobbanásnak” nevezett kiterjedés indult be.
Bár az általános relativitáselméletből közvetlenül, és elkerülhetetlenül következik az Ősrobbanás szingularitása, egyes tudósok ezt problematikusnak találják, mert matematikailag csak az magyarázható meg, ami az Ősrobbanás után, nem pedig ami előtte, vagy alatta történt.
Kijelenthető, hogy az Ősrobbanás az általános relativitáselmélet legnagyobb problémája, mert a fizika törvényei ennél a pontnál érvényüket vesztik. – Állítják Ahmed Farag Ali a Benha Egyetemről (Egyiptom), valamint Saurya Das a Lethbridge Egyetemről (Kanada), akik kimutatták, hogy az ősrobbanás szingularitásának problémája megoldható egy olyan új modellel, ahol se kezdet se vég nincs.
Felújított régi elképzelés
A két fizikus kihangsúlyozza, hogy a kvantum korrekciójukat nem azért hozták létre, hogy kifejezetten az ősrobbanás szingularitását kiküszöböljék. Munkájuk alapja David Bohm fizikus elméleti elképzelése, akinek jól ismert a fizikai filozófia terén kifejtett tevékenysége. Az 1950-es évektől kezdve Bohm a klasszikus geodéziket (egy görbült felületen lévő két pont közötti legrövidebb út) kvantum röppályával cserélte fel.
Munkájukban Ali és Das ezeket a Bohm féle röppályákat alkalmazták egy olyan egyenletben, amit az 1950-es években Amal Kumar Raychaudhuri (Presidency Egyetem – Kalkuta, India) fejlesztett ki. Raychaudhuri akkor volt Das tanára, amikor Das az egyetemen hallgató volt a 90-es években.
A kvantum korrekciós Raychaudhuri egyenletének az alkalmazásával Ali és Das deriválták a kvantum korrekciós Friedmann egyenleteket, amelyek leírják a Világegyetem kiterjedését és fejlődését (beleértve az ősrobbanást is) az általános relativitáselmélet keretein belül. Bár a kvantum gravitációnak ez nem egy valós elmélete, a modell tartalmazza mind a kvantumfizika, mind pedig az általános relativitáselmélet elemeit. Ali és Das azt várják, hogy az eredmények akkor is érvényesek maradjanak, amikor a kvantum gravitáció teljes elméletét figyelembe veszik.
Ha nincs szingularitás, akkor nincs sötét anyag se
Az mellet, hogy nem jelzi előre az Ősrobbanás szingularitását, az új modell nem jelzi előre az Összeroskadás szingularitását se. Az általános relativitáselmélet szerint a Világmindenség a végén zsugorodásba kezd, mígnem a végén újra egy végtelenül sűrű pontba esik össze.
Ali és Das munkájukban kifejtik, hogy a modelljük azért kerüli el a szingularitást, mert kulcsfontosságú különbség van a klasszikus geodézik és a Bohm féle röppálya között. A klasszikus geodéziák a végén keresztezik egymást, és a konvergáló pontjaik szingularitásokat adnak. Ezzel ellentétben a Bohm féle röppályák sose keresztezik egymást, tehát az egyenletekben sose fordul elő szingularitás.
Kozmológiai tényezőkkel a két tudós elmagyarázza, hogy a kvantum korrekciók felfoghatók úgy is, mint kozmológiai állandók (sötét energia bevezetésének szükséglete nélkül) és sugárzás. Ezek a tényezők a Világmindenséget véges méretűnek tartják, amiből az következik, hogy akkor a kornak végtelennek kell lenni. A tényezők előre jeleznek olyan tényeket, amelyek szorosan egyebesnek a jelenlegi megfigyelésekből származó kozmológiai állandóval és az Univerzum sűrűségével.
Új gravitációs részecske
Fizikai értelemben a modell úgy írfja le a Világmindenséget, hogy az fel van töltve kvantum fluidummal. A fizikusok azt javasolják, hogy ez a fluidum gavitronokból álljon, ami hipotetikusan tömeg nélküli részecskék, amik a gravitációs erőt továbbítják. Amennyiben léteznek gravitronok, akkor azoknak fontos szerepük van a kvantum gravitációs elméletben.
Cikkükben Das és egy másik együttműködő, Rajat Bhaduri (McMaster Egyetem – Kanada) további bizonyítékokkal szolgálnak ezen modell érvényessége mellett. Kimutatták, hogy a gravitronok Bose-Einstein kondenzátumot alakíthatnak ki olyan hőmérsékleten, amely minden korszakban létezhetett.
Mivel a modell várhatóan megoldja az Ősrobbanás szingularitásának problémáját, és számot vet a sötét anyaggal, valamint a sötét energiával, a fizikusok tervbe vették a modell alaposabb kivizsgálását. Ezzel kapcsolatban az elvégzendő munka a modell teljes mértékű áttekintése, figyelembe véve kisebb inhomogenitásokat, és anizotropikus perturbációkat. Azonban arra nem számítanak, hogy kisméretű perturbációk jelentősen kihatnának az eredményekre. Das szerint, „megelégedéssel tölt el annak észlelése, hogy egy ilyen egyértelmű korrekció egyszerre több talányt is megold.”
Engem meg az elégít ki, hogy abba lehet hagyni a sötét anyaggal való bizonyítást Isten létével kapcsolatban. És talán nem is olyan nagy hülyeség az általam favorizált öröktől való létezés.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Valamikor korábban meg az volt, hogy folyamatosan tágul, amit millió bizonyíték támaszt alá. A végén meg egyszerűen elenyészik az anyag, a tér idő is „szétszakad” megszűnik. Most akkor mi lesz? Melyik vajon a helyes megközelítés? Vajon a mostani gyorsuló tágulást mi fordítja vissza hogy ne szakadjon darabjaira a téridő?
Szerintem az entrópia lesz a kulcs. Univerzum esetén vizsgáltuk, mint zárt rendszerben egyértelműen „hőhalált” hozó tényezőt (s ebben az esetben garantált a megsemmisülés, akkor is, ha nem reccsen vissza szingularitássá). Multiverzumban azonban a saját univerzumunkra nézve nyitottá válik a rendszer, ami számtalan lehetőséget ad hozzá, persze csak akkor, ha tényleg multiverzumban élünk. Természetesen az emberi élet és lét szempontjából lényegtelen a különbség, mindössze a téridő által létrehozott információ alakulásának szempontjából lenne lényeges (aminek viszont mi is részei vagyunk).
Két ellenvéleményt is hallottam.
1.A protonbomlás miatt az anyag kora nem lehet végtelen.
2.Az Olbers-paradoxon miatt a végtelen ideje tarto csillagfény sugárzás által már nappali világosság uralkodna éjjel.
Van egy filozofiai érv is.
Minden anyagi dolog véges élettartammal bír a jelek alapján.
Vajon miért ne vonatkozna ez a dolgok egészére?
Tudjuk hogy még a fekete lyukak is ,,elpárolognak,,egyszer.
Aminek pedig van vége,annak eleje is.
Mint a botnak,..
Én mindig mondtam….
Majd akkor leszek benne biztos, ha „valaki” elmondja mi volt az õsrobbanás elõtt.
Az elméleteknek egy hibájuk van: Nem bizonyítható, ha meg igen akkor az emberi elme nem fogja fel, ahogy egy újszülött gyerek se tudja mi történt a születése elõtt.
Ugyanígy – el lehet fogadni a lapos földet, a „belsõ”- vagy a végtelen számú földet, a csillagközi utazást a fénysebesség sokszorosával, a teleportálást, … szabad folytatni! Napjainkban milliószámra olvashatunk ezekröl a fantázia világról az interneten. Az idiotizmustól kezdve a bugyután majd a jópofán megírtakon keresztül, végül a zseniális Science-Fiction-ig minden megtalálható.
Valami igaz másvalami pedig lehetséges. A gond az, hogy az emberiség tudása még véges.
Azt kellene végre elfogadni (ez persze nem fog megtörténni! 🙂 ), – megbékélve a tudattal – hogy életünkbe, szellemi fejlõdésünkbe nem fér bele minden tudás, mi gyermekek maradunk az Uni- vagy Megaverzum ismeretlen világaiban. Az emberiség lassan azért fejlõdik (nem csak vissza!) és valójában drukkolok azoknak akik azt állítják, hogy a lelkem (bár nem egészen tudom, mi is az – de talán pozitív dolog ) egy új testben újra születhet… és talán egy kicsit magasabbra kerül mint elõzõ életében. Nyugi – az élet szép az biztos!
Ma pl. a fejem se fáj és süt a nap.
A tyúk volt előbb vagy a tojás?
-Franc tudja.
Engem ebben a témában az zavar,hogy a mi agyunk véges.Hogy érthetnénk meg véges aggyal a végtelen időt és teret?
Ez egy hálás tudomány ág! Miért? Mert minden más tudomány megköveteli a döntő bizonyítékot. Ez az egyetlen tudomány ahol csak elmélet van és nem kell,mert nem lehet semmit sem igazán bizonyítani.Ebben a okoskodásban.mert ez nem több annál, igazán semmit nem lehet bizonyítani.Az ábrából én inkább egy fenékkel ellátott táguló hengert látok,hogy hol van itt a tér és idő végtelenje azt nem látom!Abban viszont biztos vagyok,hogy például hasznosabb lenne mostanában egy covid 19 elleni szert minél hamarabb kitalálni,mint ilyen irracionális dolgon „enyelegni!”Ez nem más,mint egy hálás blogger téma!Egyébként ha egy egyszerű földi vírust nem tudunk igazán kiismerni,hogy a fenébe gondolja az ember,hogy majd a tér idő keletkezésére ,működésére megfelelő magyarázatot talál.
Vannak azért szép számmal ebben a tudományágban (kozmológia) is bizonyítható és tényszerű megfigyelések, közvetetten használjuk is ezeket.
A laposföldet például biztosan nem kell már lehetőségnek, vagy fantazmagóriának venni, bolygónk gömb formáját tényként kezelhetjük.
A többi ellenben tényleg csak találgatás, s elképzelhető, hogy tényszerűen csak azt állapíthatjuk meg, hogy az ember véges, hülyesége végtelen… De előfordulhat, hogy hülyéskedés közben megfogjuk az Isten lábát.
Nem tudom miért ugrott be, Madách Imre és fő műve jutott eszembe a kozmosz rejtelmeiről elmélkedve:
https://mek.oszk.hu/06200/06266/html/tragedia0008.html
Jó éjszakát!
Re:7
Dehogy is nem lehet bizonyítani, max nem direkt, hanem közvetett módon.
Ha egy kozmológiai modell jó, akkor a levezetéséből több predikció is van, amit már mérni is lehet. Ebbe kapaszkodnak a Ősrobbanás pártolók, mert a mikrohullámú háttérsugárázás erre enged következtetni, azonban ez az elmélet, mármint az Ősrobbanás elmélet több ponton viszont annyira suta, hogy valóban elmélet státuszban van most is, hiába sugall mást a fősodor vélemény.
Re: Tibor bá’
Viszont ez a mondatod Tibor bá’ kissé fura:
„Engem meg az elégít ki, hogy abba lehet hagyni a sötét anyaggal való bizonyítást Isten létével kapcsolatban. És talán nem is olyan nagy hülyeség az általam favorizált öröktől való létezés.”
Miért kell Istent összemosni a sötét anyaggal? Sötét anyag és energia léte tény, mérhető a közvetett hatása, és pont azért hívják így, mert nem látszik, de befolyással van a világunkra. Ez inkább a multiverzum létére utalhat, mintsem valami vallásos himi-humira. Öröktől való létezést lehet favorizálni, csak éppen semmi sem támasztja alá, főleg az nem, hogy az anyagi részecskék véges élettartamúak…
Jól hangzik, hogy a valós magyarázatot kitoljuk a végtelenbe, látszólag megoldva vele a problémát, de ez nem megoldás, hanem a válasz elmismásolása.
Ne értsd félre Tibor bá’, a kritika nem a személyednek szól, hanem az elképzelésnek.
„Fizikai értelemben a modell úgy írja le a Világmindenséget, hogy az fel van töltve kvantum fluidummal. ” Végén csak visszamászik az ablakon az újbeszél éter?
Mondjuk a gravitonnal való kitöltés elég fantáziátlan elképzelés, javaslom helyettesítsük be a helyére az éteri nyuszikát, akire minden ráfogható… 🙂
Először is minden tiszteletem, de… Tibor bá mégis mit szeretnél bizonyítani? Az igazadat? De mi az igazság? „Mi az igazság” kérdezte Pilátus a Mestert… mi az?
Azt gondolod, hogy tudod?
Szókratész gyakran hangoztatta: „tudom, hogy semmit sem tudok”. Azaz „Egyvalamit tudok biztosan: azt, hogy nem tudok semmit.”
Szinte kínzóan fáj, hogy egy ilyen elme, mint Te azt a kis időt, ami még rendelkezésére áll, olyan dolgok bizonyítására fecsérli, amit nem tud…
Fontos ez?
MA SZÁZ ÉVE ÍRTA MEG A NEW YORK TIMES, HOGY AZ ŰRUTAZÁS LEHETETLEN
https://qubit.hu/2020/01/13/ma-szaz-eve-irta-meg-a-new-york-times-hogy-az-urutazas-lehetetlen
Lehet, nem lehet…, ez nézőpont és ismeret kérdése.
Te okosabb vagy ennél, ne a rögeszme vezéreljen. Légy hosszú életű és Isten éltessen még soká, légy tanítónk, de ne rögeszméből, légy fáklyánk, tanítónk.
Hidd el nem azzal van baj amit Isten üzen nekünk, hanem azzal, ahogy azt az erre hivatottak egyes „jelöltek” felénk közvetítik.
Az igazság nem a fehér haj és a szakáll mögött van, nem a betűk vagy a szavak mélyén, hanem abban, hogy „Amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek, te se tedd másokkal!”.
Bár nem tudom ki mondta és nem is érdekel, de találó:
Egyikünk sem szabadul ki innen élve, így hát ne kezeld úgy magad, mint egy emléket! Egyél finom ételeket! Sétálj a napsütésben! Ugorj bele a tengerbe! Mondd ki az igazat, amit a szíveden hordozol! Légy bolond! Légy kedves! Légy őrült! Semmi másra nincs idő.
10
https://pozitivgondolatok.wordpress.com/2016/04/11/tanacsok-elkesett-gondolat/
10 – batman:
Ugyan már, áruld el nekem, hogy mi az én rögeszmém? Meg tudnád fogalmazni?
10:
Ezt én sem értem…
„Szinte kínzóan fáj, hogy egy ilyen elme, mint Te azt a kis időt, ami még rendelkezésére áll, olyan dolgok bizonyítására fecsérli, amit nem tud…”
Azért, mert lefordított egy érdekes cikket és közzé tette?
Vagy a cikk végén leírt gondolat fáj, s ez egy pöffenet panasz, hogy az általad nagyra tartott elme nem ugrik be veled a templomodba?
12: Ugyan már, ennyi idős korodban ezt komolyan kérdezed…, szerinted nincs rögeszméd?
13: ne haragudj, de ehhez kicsi vagy még, mit tudsz erről a témáról…?
14 batman
Mit zavar az téged, ha valaki megpróbálja a valóságot modellezni a rendelkezésre álló tény mozaikok alapján, miután szemtanú nincs?
Bármennyi is bennük a bizonytalanság, még mindig ez kecsegtet a legtöbb eredménnyel, főleg, mivel minden újabb felfedezés újabb adalékokkal szolgálhat a korrigálásra.
Mi lehet ennek értelmes alternatívája?
Köldöknézés közepette meditálni a semmin?
Re:16
Nagyon nem.
Elég ha tudod, hogy egy adott témában ki az élvonalban dolgozó szerző, és jön a besza-behu, hogy hol tartunk.
Elárulok valamit, nem ott, amit most tálalnak „proletár” tudomány gyanánt.
15 batman
„13: ne haragudj, de ehhez kicsi vagy még, mit tudsz erről a témáról…?”
Ez így túlságosan tömör és hiányolom az indokolást. Kifejthetnéd?
Mennyire kicsi, és még mit kellene tudnia?
Bátran! Ezen a játszótéren a tanítóbácsi sértegetésén kívül szinte mindent szabad.
Re:18 n/a
Igen, ez kicsit nagyarcos volt, ilyet még én sem engedek meg magamnak. 🙂
Kíváncsian várom én is a téma kifejtését!
A minap láttam egy filmet a youtube-on az ősrobbanásról. Utána felmerült bennem néhány kérdés, de fogalmam nem volt, hogy kinek tehetném fel? Minthogy itt a fórumon már sokan és sokszor foglalkoztak a kérdéssel, gondoltam, hozzátok fordulok a kérdésemmel.
Tehát: volt ősrobbanás. A világegyetem tágul. Rendben, fogadjuk el, hogy így volt.
És akkor a kérdésem: miért van az, hogy csak a galaxisok távolodnak egymástól? Vagy nem távolodnak?
A csillagok miért nem távolodnak?
Vagy még „kisebb“ szinten, az elemi részecskék szintjén, miért nincs „tágulás“.
Mert ha én jól értettem, az ősrobbanás pillanatában, minden egy pontban létezett, és onnan kezdett kifelé tágulni…. Akkor nem kellene minden elem a tágulás irányába táguljon?
Én ezt mindig valahogy úgy képzeltem el, mint a tűzijátékot…. A középpontban felrobban a rakéta ( szingularitás). És az addig sűrűn egymás mellett található részecskék – amelyek tulajdonképpen az Univerzum minden atomját jelentik -, sugár irányban elkezdenek szerteszét repülni a képzeletbeli gömbhéj felé. Lévén hogy van ott energia bőven, hát immár 13,7 milliárd éve csak távolodnak a középponttól. ( más kérdés, hogy a „középpontban maradt-e valami, vagy onnan már minden elszállt, és most tök üres? ) Tehát az elemek – csillagvárosok, galaxisok, naprendszerek, bolygók, stb… – értelemszerűen távolodni a középponttól, de ugyanakkor egymástól is..
Egyáltalán nem biztos, hogy volt ősrobbanás, ez csak egy hipotézis, amelyet innen látszódó folyamatokból, színképeltolódásból vontak le!
De az ún. vöröseltolódás sem annak a bizonyítéka, mint aminek korábban gondolták!
lásd:
http://www.plazmauniverzum.hu/redshift
Sokkal valószínűbb, hogy nem úgy vannak a dolgok, ahogy mondják!
Az Orion-öve sem változott meg, illetve a csillagkép formája sem. Jóllehet legalább ötezer év eltelt az egyiptomi piramisok létrehozása óta – amelyek legismertebb gízai hármasa az Orion övét képezi le -, de ha megvoltak már a Vízözön előtt is ezek az építmények, akkor elmondható, hogy 12.000+ éve nem változott a konstelláció.
Pedig a Föld állítólagos űrbéli sebességéből adódóan (30km/secundum) ez már tetemes távolságot tesz ki ennyi idő alatt. Arról nem is beszélve, hogy a Sirius kettőscsillagának pozíciója is ugyanúgy megvan, pedig az állítólag ~5 fényévre van csak!
20 Mackómuki
Azért nem olyan egyszerű ez az elmélet sem.
A feltételezések szerint sem teljesen homogén módon oszlott el az anyag a térben a robbanás után, hanem valamiféle véletlenszerű sűrűségbeli mintázata volt.
Ennek az a következménye, hogy míg az anyag alapvetően távolodik a robbanási középponttól, akadtak térrészek, ahol az anyag nagyobb sűrűsége miatt csomópontok alakultak ki, amelyek gravitációja összeszedte a környezetéből a mozgásban lévő anyagot. Itt kialakult egy forgó anyaghalmaz, amely addig húzódott össze, amíg a forgás annyira felgyorsult, hogy a centripetális erő kiegyensúlyozta az összehúzó gravitációt, ezek lettek a galaxisok.
Ezeken belül már nem működik a tágulás, itt legyőzi a tömegvonzás, de a távoli galaxisokat ez már nem tudja megfogni.
21 Paripás Herkules
Csillagászati, galaktikus jelenségeknél az emberi történelem időléptéke egy pillanat.
Egy csillagkép ebben az időtávban elég stabil, még akkor is, ha az alakzat elemei galaxisunkon belüli csillagok.
A föld azóta nagy távolságot tett meg a galaxison belül, de a többi csillag is velünk együtt keringett, szerintem jelentéktelen mértékben változhatott egymáshoz való pozíciójuk…
Re:20
Ahogy előttem írták ez egy elmélet, ami több sebből vérzik.
Eleve nem ad magyarázatot arra, hogy honnan van a Nagy Bumm anyaga, nincs magyarázata arra, hogy hova került az antianyag. Erre mondjuk vannak elég gyöngécske próbálkozások, pl a kezdeti minimális asszimmetria felemésztette az antianyagot. Nem magyarázza meg az anyagdeficitet, mert a látható Univerzum csupán pár százalékát látjuk. Nincs magyarázat arra, hogy mitől robbant fel a Nagy Bumm, és miért pont akkor robbant fel. Sok sok kellemetlen kérdés, amit úgy oldanak fel, hogy nem foglalkoznak vele, tadamm, csak úgy készen volt, és legfőképp nagy nagyon sok véletlen kell hozzá… 🙂 E
Ez az elmélet is ugyan arra a „Nagy Tudományos Tévedések” polcára kerül, mint a geocentrikus világkép, vagy az, hogy az emberi idegek a szívbe futnak… Hamarosan meg fogjuk látni, még Tibor bá’ is.
Vannak ennél sokkal jobb magyarázatok is, igaz, azok sokszor metafizikai magyarázatra épülnek, de majd a mérések úgy is bebizonyítják, hogy mennyire helytállóak az elképzelések.