(3189) Sigmund Freud

Tibor bá’ online

 

Freud közismert téziseit az emberi pszichével kapcsolatban, már több mint 100 éve vetette papírra, amikben feltárta és elméletekbe öntötte az álmot, a kultúrát, a gyermekkori kifejlődést, a szexualitást és a mentálhigiéniát. Ezeknek egy részét azóta cáfolták, de többségéről kiderült, hogy mind a mai napig megállják a helyüket, értesülhetünk a  Discover Magazineból.

Van azonban Freudnak olyan tézised is, amit csak kevesen hajlandók elfogadni, pedig sarkköve a pszichológiának: Nem ismerjük magunkat. Fogalmunk sincs, mi motivál minket, és miért tesszük azt, amit teszünk. Öntudatunk csak a mentális jéghegyünk csúcsa. Talán érdemes ezzel foglalkozni most Májusban, a mentálhigiénia hónapjában, aminek apropóján összegyűjtöttek 12 olyan freudi tételt, amivel a mester megajándékozta az emberiséget. Lássuk őket!

A tudatalatti

Szexualitás az emberek leggyengébb és legerősebb oldala.

A „szivar” sose csak szivar (kivéve, ha tényleg az).

Az emberi test valamennyi része erotikus zóna.

A gondolat a vágyak körbejárása.

A gyógyító kibeszélés magunkból.

Védekező mechanizmus.

A változás ellenzése

A múlt kihat a jelenre.

Átvitel

Fejlődés

A civilizáció ára a neurotikus elégedetlenség.

A tudatalatti: Semmi se jön elő a nagy semmiből. Fraud rájött arra, hogy nem létezik se véletlen, se spontán egybeesés. A „csak úgy” ránk szakadt érzés, ötletek, indíték, óhajok, események és cselekedetek a legtöbb esetben a tudatalattiból lépnek elő. Aki találkozott már „freudi elszólással”, amit röstelkedés követ, érzékelhette, hogy milyen fontos tudatalatti értelme van annak, amit az ember tesz vagy mond. Például, ha a kulcscsomódat a szeretőd lakásában felejted, az lehet egy véletlen, de sokkal valószínűbb, hogy folytatni akarod a kapcsolatot. — Az álomtól, a freudi elszóláson át a szabad asszociációig, ha kikutatjuk a tudatalattit, megtalálhatjuk az eltitkolt vagy elrejtett fantáziákat, traumákat vagy motivációkat, amelyek igen fontosak az emberi viselkedéssel kapcsolatos teljes igazság feltárásánál.

Szexualitás az emberek leggyengébb és legerősebb oldala: A szex minden ember számára a legfontosabb ösztökélő erő, de erről nem akarunk tudomást szerezni. Freud a viktoriánus Bécsben jogosan mutatott rá (ma már aligha érvényes), hogy rengeteg energiát ölünk életünk sötét részének a tagadásával. A legpuritánabb egyedek is nehezen győzik le szexuális vágyaikat. Erre jó példa a Vatikán, és élvonalbeli politikusokkal kapcsolatos botrányok sorozata.

A „szivar” sose csak szivar (kivéve, ha tényleg az): A mai pszichológiában általánosan elfogadott nézet, hogy mindent több tényező határoz meg és az egyedre nézve meghatározó. Tehát semmi se határozható meg egyszerűen. Finomkodásról lenne szó? Persze. Egy pénisz? Na, ne már. Egy szivar? Természetesen. Persze semmi se abszolút. Szívj el egy szivart! 😀

A emberi test valamennyi része erotikus zóna: Freud biztos volt benne, hogy az Ember a kezdettől fogva egy szexuális lény. Mind a mai napig sokan nem képesek felfogni és elfogadni, hogy a szexualitás kiélése nem kizárólagosan a nemi szervekkel kapcsolatos. Az élvezet az emberi test egyéb területeinek az igénybevételével is lehetséges.

A gondolat a vágyak körbejárása: Freud rájött arra, hogy a puszta gondolkodás önmagában örömforrás. Tény az, hogy pszicho-analizálók és psycho-therapisták rendszeresen észlelik, hogy a fantázia fizikailag és mentálisan sokkal kielégítőbb, mint a tényleges cselekedet, amire a fantázia épül. Csoda-e, ha a valóság nem ér fel az élénk fantáziával? Fraud megfigyelése, ami szerint az Ember iparkodik a fantáziájával belépni a valóságba, ma már teljes mértékben elfogadott az agykutatók körében.

A gyógyító, magunkból történő kibeszélés: Freud XXV. előadását azzal kezdte, „Ha valaki megszólal, megkönnyebbül tőle.” A freudi pszichoanalízis gyakorlása közben minden pszichológusnak feltűnik, hogy a kibeszélés csökkenti az érzelmi szimptómákat, az izgatottságot, és felszabadítja a beteg gondolatvilágát. Míg a gyógyszeres kezelés gyakran hatásosan csökkenti a tüneteket, a kibeszélés, mint terápia igen hatásos lehet. A kezelésben az egész ember részt vesz, nem csak néhány tünet, vagy maga a diagnózis. Ebből következik, hogy alaposabb és tovább tartó változás válik lehetségessé.

Védekező mechanizmus: Az emberi viselkedés megértésében a „védekező mechanizmus” kifejezés magától érthető. És igen, ez egy másik összeállítás, amit Freud és leánya, Anna öntött elméletbe. Ezek szerint a védekező mechanizmus egy pszichés stratégia, amit a tudatalatti azért hoz be a képbe, hogy a valóságot eltorzítsa, manipuláljon vele, vagy éppen tagadja annak érdekében, hogy védelmet adjon a szorongással és/vagy az elfogadhatatlan impulzusokkal szemben. Freud által kitalált számtalan védekező mechanizmus között a legismertebbek, például az elfojtás, racionalizálás, én kivetítés, tagadás. A tagadás annak az elfogadhatatlansága, hogy valami történt, vagy éppen történik. [Tibor bá’: Figyeljük meg, hogy egyesek milyen vehemensen tagadják a klímaváltozást, a nukleáris háború bekövetkezhetőségét, vagy éppen a Holokauszt létezését] A tagadás lehet személyes, például tagadja az alkoholizálást, vagy egy keserves élethelyzet megélését. Azonban a tagadás kiterjedhet tudományos, társadalmi vagy kulturális jelenségekre is.

A változás ellenzése: Agyunk alapvetően és felépítésileg ellenáll a változásnak. Ha valamik új, akkor az fenyegető, nem kérünk belőle, még akkor se, ha az jó irányú. A pszicho-analízis ezt a mindenhonnan előugró ellenállást kezelni tudja, mert megtalálta a módját annak, hogy felhozza a tudatos szintre, legyőzve makacs készségét az előrehaladással szembeni akadályokat megszüntetésére.

A múlt kihat a jelenre: Most, 2020-ben ez magától érthető mindenki számára, de több mint100 évvel ezelőtt újszerű tézis volt. Manapság a gyermek fejlődése és a korai élet tapasztalatainak a hatása az egyén későbbi viselkedésére olyan tényező, ami nagymértékben segít olyan páciensek kezelésében, akiknek az élete leakadt a folyamatos ismétlődésekbe.

Átvitel:  A múlt kihatása a jelenre koncepció jó példája az átvitel, ami egy másik széles körben elismert Freudi találmány, és amit a mai pszichológiában is alkalmaznak. Az átvitel lényege egy igen erős érzés, remény vagy félelem, amit a gyermekkorból származik, tudat alatt visszük magunkkal, és erősen kihat a jelenlegi kapcsolatainkra.

Fejlődés: A fejlődés az embert egész élete folyamán kíséri. A sikeres élet függ a velünk szembe jövő változásokhoz szükséges adaptálási készségtől. Az élet minden egyes új állomásai kihívást jelentenek, de egyben lehetőséget is nyújt, hogy átértékeljük személyes céljainkat és azok értékeit.

A civilizáció ára a neurotikus elégedetlenség: Freud szerint „A civilizáció legnagyobb akadályát az agressziós hajlamunk alkotja.” Kevés gondolkodó olyan megingathatatlan az emberi agresszióval szemben, mint Freud. Ő volt az, aki megalkotta „ember – emberének a farkasa” kifejezést. Freud 1929-ben tett megállapítása ma érvényesebb, mint valaha: „Folyamatosan ellenséget keresünk… ami mi magunk vagyunk. Ha nem leszünk képesek megváltozni, mi lesz a civilizációnkkal? [Tibor bá’: erre a kérdésre ma már tudjuk a választ.]

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

4 gondolat erről: „(3189) Sigmund Freud

  1. “Fogalmunk sincs, mi motivál minket, és miért tesszük azt, amit teszünk.”

    Gondolatainkról szintén nem tudhatjuk, mikor, melyik, miért bukkan fel és mi lesz a sorsa. Fontossá válik, cselekvésre ösztönöz vagy megy a süllyesztőbe.
    A kérdés már a Freud-i tézisből adódik.
    Ha nem mi irányítjuk tudatosan az életünket, akkor mi? Hol dől el, hogy a jövőben mire fogok gondolni és a hatása mekkora lesz rám és környezetemre nézve.

    Sokan hatalmas energiát fektetnek abba, hogy ugyan azt gondoljam a környezetemről, a világról, mint ők. Azok is sokan voltak, vannak, akik ölni is képesek ezért.
    Miközben azt sem tudják honnan, miért jött az a világmegváltó briliáns gondolat.

  2. ez egy nagyon jó érdekes írás, de a homo homini lupus mondás hobbes tól származik..

  3. “Tibor bá’: erre a kérdésre ma már tudjuk a választ.” ” Lófaszt, Mama – Gyurcsány Ferenc”

  4. Freud egy zsidó szélhámos volt, akárcsak Marx.

    Freud az egyént hülyítette, Marx a közösséget..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .