(3090) Közben a Föld tovább melegszik

Tibor bá' blogja

Tibor bá’ online

 

Globálisan 2019 átlag hőmérséklete 2016 után a második volt – megjegyezve, hogy 2016-ot egy szuper El Nino éven tartunk nyilván. Állítható, hogy a hosszú távú melegedés fennáll, mert az utolsó 5 év az elmúlt 140 év legmelegebb 5 éve volt.

Az elmúlt év (2019) 0,98 °C-al volt melegebb, mint az 1951-1980 átlaga, állítja a NASA-hoz tartozó GISS.

A most befejezett évtized egyértelműen a legmelegebb volt a feljegyzések szerint, állítja Gavin Schmidt a GISS igazgatója. „Minden egyes évtized 1960 óta egyértelműen melegebb, mint a megelőző.”

Az átlag globális földfelület hőmérséklet 1880 óta emelkedik, ami jelenleg 1,11°C értéket ért el a XIX. Századhoz viszonyítva. Összehasonlításhoz: az utolsó Jégkorszak 5,56˛C-al volt hidegebb az Ipari Forradalom előtti értéknél.

Klíma modellek és globális hőmérséklet adatok statisztikai analízisének alkalmazásával a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ez a hőmérséklet növekedés többnyire az emberiség által atmoszférába juttatott széndioxid és más üvegházhatású gázok következménye.

 

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

16 gondolat erről: „(3090) Közben a Föld tovább melegszik”

  1. Indexen olvastam, 42 fokkal melegebb van, mint a közelmúltban mért hidegrekord. Sok klíma pápa, meg az átlag hőmérseklethez méregeti a per pillanat annál melegebb mért hőmérsékletet. Látható az adatokkal való, szándékos manipuláció. A kismértékű melegedés valódi okát, a szárazföldi felszíni vízfelületek, és talajvíz szint drasztikus csökkentését nem említik sehol. A párologtató erdők java része is ki van vágva. Kevesebb víz párolog, kevesebb felhő, amely visszaverhetné a napsugarakat, kevesebb esö. Tehát melegebb, és szárazabb lett a klíma. De ez a tendencia nem folytatódik a plafonig, mert a melegebb tenger többet párologtat. Visszacsatolás..

  2. 1 Bőven van szakanyag, amely jelzi, hogy ez nem így lészen, hanem egy bizonyos tipping point után, nem lesz felhőképződés.

    Tibor bá’, köszönöm a mait! Pár adat jól jött belőle. (Így nem kell keresgélnem.)

  3. Ez a szulfát egy ördögi kör.Addig toljuk a levegőbe amíg van kőolaj és szén és működő gazdaság.Napjainkban extra mennyiségű kormot tolunk a légkörbe és ez még csak nőni fog (pl. repülőjáratok indítása, növekvő gépjárműforgalom…)
    Hiába a zöld intézkedések, összességében nől a kibocsájtás mert az emberek egyre jobban élnek amiről senki nem akar lemondani.Vagy a klíma omlik össze előbb vagy a gazdaság és nem lesz kibocsájtás vagy pedig a
    kőolaj fog kifogyni (talán 20 év ilyen forgalom mellett) vagyis nem kifogyni , de lecsökken a kitermelés ezáltal a szállópor.
    Az még szép lenne hogy ha a felhőképződés is leállna amit a tanulmányokban jósolnak, plusz ezzel egyidőben a szállópor is lecsökkenne a sok karbonsemleges intézkedés miatt
    plusz a csökkenő kőolajtermelés miatt maj kb. 10 év múlva.Az megdobná a hőmérsékletet egy pár fokkal.
    Úgyhogy a feszültség nől a rendszerben és minél később csattan el annál nagyobbat fog ütni.Lehet 10 év múlva lesznek 55 fokos nyarak.

  7. 2. Jövőnk. Mitől nem lesz felhőképződés? Betiltják a ződek? Tilos lesz a víznek párolognia? Mókás.

  8. 7: Jövőnk kb. erre gondolhatott, csak úgy mondom.

    A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) klímakutatói a Föld hűtéséért leginkább felelős felhőtípuson, a viszonylag alacsonyan fekvő gomolyos rétegfelhőn (Stratocumulus) végeztek szimulációt, és arra jutottak, hogy az ilyen felhők akár már száz éven belül olyan ritkává válhatnak, hogy az végzetesen felgyorsíthatja a felmelegedést.
    https://qubit.hu/2019/02/26/ha-igy-folytatjuk-eltunhet-az-egyik-legfontosabb-felhotipus-8-fokkal-megtolva-a-felmelegedest

  10. 9 – Gyarmathy:
    Spanyolországban tegnap 29,6°C volt. Mi várható nyárra? Én 28°C-nál bekapcsolom a klímát.

  11. 10 – Tibor bá’ :
    Csak legyen áram a klímához. Ne legyenek napokig tartó áramszünetek. Mondjuk hatalmas kiterjedésű tüzek miatt.
    A koronavírus ellen beszerzett maszkok még a nyár folyamán is jól jöhetnek, illetve akkor ha már a vírus veszély a háttérbe szorul. Ha hasonló erdőtüzek lesznek Európában mint Ausztráliában, akkor a füstből mi is bőven kaphatunk. Akár az Új-Zélandiak.

  13. Az ember mint biológiai faj nem fog kipusztulni, de a civilizációnkat összeomlással fenyegeti a klímaváltozás. Nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva hogyan tudjuk megoldani az életünket.

    A Mad Max halott világa már nem sci-fi, hanem lehetséges jövőkép
    https://24.hu/tudomany/2020/02/09/klimavaltozas-migracio-haboru-ehinseg-szarazsag/

    Ahogy arra a brit The Guardian is felhívta a figyelmet: a mérések kezdete, 1961 óta nem figyeltek még meg ugyanis olyan magas hőmérsékletet, mint most február 6-án: 18,3 Celsius-fokot! Az igaz, hogy most a déli féltekén nyár van, de azért a 18 Celsius-fok így is kilóg az átlagos, az évszakra és a kontinensre jellemző hőmérséklettől. (A legutóbbi rekordhőmérsékletet 2015. márciusában mérték, akkor 17,5 fokot.) A tipikus hőméréklet nyáron, partközelben +10 Celsius-fok körül szokott alakulni.

    Régóta mondják a tudósok: a globális felmelegedés a sarkvidékeken jóval gyorsabb lesz, mint a mérsékelt égövekben (az elmúlt 50 évben az Antarktisz 3 fokkal melegedett fel a korábbi átlaghoz képest), ám úgy tűnik, mostanra lejárt az újabb figyelmeztetések és előrejelzések kora: elkezdtek ezek az előrejelzések valósággá válni. Pesszimista klímakutatók szerint már most elveszítettük a klímaváltozással szembeni csatát, de még az optimistábbak szerint is – miként azt a The Washington Post is írja – az előző évtized elpocsékolt idő volt a klímaváltozás megállítása szempontjából.
    A 2010-es években sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a NASA és a szintén amerikai Nemzeti Oceáni és Atmoszféra Intézet (NOAA) adatai szerint a valaha mért tíz legmelegebb év közül nyolc az előző évtizedben volt, és minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a felmelegedés folyamatos lesz: és valóban, a mérések szerint 2020. januárja volt a valaha mért legmelegebb január, elsősorban az európai adatok miatt. Az elmúlt harminc év átlagához képest az európai január 3,1 fokkal volt magasabb, a sarkokhoz közelebb, Norvégiában vagy Oroszország sarkvidéki részein pedig egyenesen 6 fokkal volt ez az érték magasabb.

    Soha nem látott sarkvidéki hőrekordok jelzik, hogy kezdenek valósággá válni a figyelmeztetések
    https://magyarhang.org/tudomany/2020/02/09/soha-nem-latott-sarkvideki-horekordok-jelzik-hogy-kezdenek-valosagga-valni-a-figyelmeztetesek/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük