(3078) A nagy metán talány

Tibor bá’ ingyen fordítás 😀 online

 

Oroszország északi kontinentális talpazata magában foglalja a Barent-tengert, a Kara-tengert, a Laptev-tengert és a Kelet Szibériai-tengert (ESAS). Ez a terület a világ legkevésbé feltárt része, és egyben napjaink legellentmondásosabb területe klímakutatás szempontjából. Pedig ez rejtegeti a legvalószínűbb okot a hőmérséklet megfutásra, mert hatalmas metán lerakodás van jelen, ami térdre kényszerítheti a civilizációnkat. Azonban ennek lehetősége tudományos körükben igen ellentmondásos.

A tudományos vélemények széles skálát ölelnek fel: (1) Komoly esély van olyan metán kitörésre, ami okozhatja a globális melegedés megfutását. (2) Nem kell izgulni. A kockázat elhanyagolható, mert a tenger fenekén található metán lerakodás a helyén fog maradni. (3) Nem kell izgulni, mert a víz alatti metánszivárgás oxidálni és feloldódni fog és nem fog okozni globális hőmérséklet megfutást.

Végeredményben sok klímakutató elutasítja az ESAS lehetőséget, van, aki odáig megy, hogy még a publikált kutatási eredményeket is tagadja. Tény viszont az, hogy az IPCC elhessegette a közeli kockázat lehetőségét (aminek több oka is van).

Sajnálatos módon a legutóbbi események azt jelzik, hogy az 1)-ben felsorakoztatott esemény a legesélyesebb.

Metán Befigyelés – 2019. Október: „Ez a legerősebb szivárgás, amit eddig láthattam. Még senki se jelentett hasonlót.” Igor Semiletov professzor Tomsk Politechnikai Egyetem. Egy 4    0 napos sarki misszió után.

Metán Befigyelés – 2019. December, Madridi COP25: „Ilyet még sohase láttunk Alaszkán. Itt a maximális metán koncentráció 800 ppb volt. Most 2050 ppb és ez az érték már 4 hónapja állandó.

A kérdés az, hogy a klímával kapcsolatban ennek mi lesz a következménye. Az orosz kontinentális alapzatnál a tenger mélysége mindössze 40-100 m, ahonnan nagy méretű kitörés előfordulhat. Ennek területe megegyezik Németország, Nagy Britannia, Olaszország, és Japán területének az összegével, és teli van víz alatti metán lerakodással, ami felett a permafroszt gyors ütembe vékonyodik. (Állítja Natália Shakhova – orosz sarkkutató)

A már felszabadult gázok az ESAS-ban azt jelzik, hogy hirtelen nagymennyiségű metán szabadulhat fel, vagy destabilizált hidrátokból, vagy a permafroszt alatt összegyűlt szabad gázokból (forrás: Natália Shakhova, Geosciences, 2019. Június 5.)

A Kelet Szibériai talpazat a világ óceánjainak a legszélesebb és legsekélyebb talpazata, az innen származó metánszivárgásról feltételezik, hogy megváltoztathatja a klímát. Ennek oka az, hogy a tenger alatti permafrosztban lévő metán több százszorosa az atmoszférában jelenleg lévő metánnak (The Siberian Times, 2016. október 4. A netán kibocsátás 2014 óta jelentősen megnőtt.)

Dr. Peter Wadhams professzor legújabb könyve „Búcsúzz el a jégtől”, ami 46 év kutatási munkának egy rendkívül értékes összefoglalója, egy igazi mestermű, amiben a szerző világossá teszi, hogy a klímaváltozás nagymértékben függ attól, mi történik az Arktiszon. Ugyanis ami ma az Arktiszon történik, az nem marad a helyszínen, hatása az egész Földre kiterjed.

A szibériai kontinentális talapzattal kapcsolatban Wandhem a következőket írja: „Emlékeznünk kell arra (amit sok tudós sajnos elfelejt), hogy csak 2005-től létezik jelentősebb nyílt víz az Arktisz talapzatokon, ezért egy teljesen új helyzet állt elő, ahol egy új olvadási jelenséggel találkozhatunk.” Más szavakkal egy nagy méretű metán felszabadulás előfordulásának esélye, már 15 éve nőtt meg. Ennek ellenére ez a legkevésbé kutatott terület a Földön. Ennek egyik valószínű oka az, hogy ez a terület Oroszországhoz tartozik, és így ellenáll Nyugati befolyásolásnak. Egy másik ok az orosz kutatókkal szembeni fenntartás, elsősorban Natália Shakováról lehet szó, aki az ESAS kutatás legkiemelkedőbb tudósa.

A tudósok jelentős többségének az a véleménye, hogy az ESAS metántól nem kell tartani (ahogy ezt már írtam), mert oxidál és feloldódik, mint gáz kikerül az atmoszférába. Erre Waldham azt válaszolja, hogy a Kelet Szibériai talpazat rendkívül sekély. A 2,1 millió négyzetkilométer 75 százaléka nem éri el a 40 métert. Így a metán legnagyobb része elkerüli az oxidálást, és felér a felszínre, belépve az atmoszférába.

Mivel az ESAS az utóbbi évekbe egyre aktívabb, fontos lenne a kitörés lehetőségének a kiértékelése. Például, Wadham szerint az ESAS kitűnő szakértője Natália Shakova szerint 700 Gt metánról lehet szó. Ha egy 8 százalékos hatalmas böfögés lép fel, az 50 Gt metánt jelentene, ami a Föld átlaghőmérsékletét 0,6 °C-al dobná meg két év alatt. Ennek rendkívül negatív hatása lenne a klímára, ismeretlen, de szörnyű eredményekkel, túljutva az IPCC által veszélyes területnek nevezett 2 °C melegedésen. Ekkor következne be a mezőgazdasági termésátlagok gyors csökkenése.

Egy ESAS metán kitörés lehetősége egymagában elég lenne ahhoz, hogy a kormányok összeüljenek az ENSZ-ben, klimatikus vészhelyzet miatt, megcélozva a széndioxid kibocsátás drasztikus csökkenését. Sajnálatos módon a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) egészen más célt tűzött ki. A nyersolaj kitermelést 120 százalékkal akarják növelni 2030-ra. Ez mellett India és Kína a széntüzelés növelését tervezi.

Utóirat: Ennek a metán kitörésnek az esélye meglehetősen nagy, legalább 50 százalék az üledék, vizsgálatok szerint, amit azok végeznek, akik tudják, miről beszélnek. (Natália Shakhova és Igor Semiletov). Ha bekövetkezik, hatása gigantikus lesz. Az Arktisz tengerfenéken lévő metán kitörésének kockázata a legnagyobb, amivel az emberiségnek szembe kell nézni. Akkor pedig miért nem történik semmi ezzel kapcsolatban? Miért nem vetik rá magukat a témára a klímakutatók? És miért van az, hogy az IPCC is alig tesz róla említést? Úgy tűnik, nem csak azok kerülik a témát, akik klímatagadók, hanem azok is, akik Arktisz kutatóknak vallják magukat.

A munkaalap szerzője: Robert Hunziker, aki Los Angeles-ben él, és itt érhető el: rlhunziker@gmail.com.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4 gondolat erről: „(3078) A nagy metán talány

  1. What happens when the permafrost thaws?
    Almost half of Canada sits on permanently frozen land called permafrost, but climate change is causing it to thaw and erode rapidly. W5’s Avery Haines investigates a looming ecological disaster that poses a threat to the entire world.

  2. „Ennek a metán kitörésnek az esélye meglehetősen nagy, legalább 50 százalék” mint mindennek az életben. Mennyi az esélye, hogy holnap a belvárosban találkozol Mátyás királlyal? 50%. Vagy igen, vagy nem.

  3. 3 – Radován:
    Ha csak hülyeség jut az eszedbe, akkor emlékezz rá, nem kötelező megszólalnod.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük