Tibor bá’ online
Két napja James Hansen-től megkaptam a Global Temperature in 2019 című értesítést az alábbi ábrával:
Itt az látható, hogy 2019. csak egy hajszállal maradt le 2016-től, ami egy szuper El Nino év volt, míg 2019. mindössze El Nino semleges volt. Ebből az várható, ha 2020. El Nino lenne, akkor az északi féltekén, vagyis nálunk orbitális melegre lehetne számítani. Ez különben jelenleg a déli féltekén El Nino nélkül is megvan. Az ausztrál tüzekről nem lehet nem tudni. Különben Ausztráliában azt láthatjuk, ami a mi sorsunk is lesz, ki tudja hány év múlva, mikor. De Ausztrália mellett ott van Brazília. A jelzések szerint január 9.-én, Rio de Janeiro-ban 54,8 °C meleget éreztek az emberek: https://riotimesonline.com/brazil-news/rio-de-janeiro/rio-de-janeiro-records-heat-index-of-54,8°C-this-saturday/.
Mindeközben a klíma értesítéseket ilyesmivel zárják le: Global governments plan to increase fossil fuels by 120% by 2030, including the US, China, Russia, Saudi Arabia, India, Canada, and Australia. Ami így hangzik magyarul: A kormányok azt tervezik, hogy a fossziliákat 2030-ra 120 százalékkal növelik. Ideértve USA-t, Kínát, Oroszországot, Szad Arábiát, Indiát, Kanadát, és Ausztráliát. Nem hiszem, hogy pesszimizmus beszélne belőlem, de ilyen kormányok mellett, milyen lehetőségünk van a túlélésre?
Az Arctic News tegnap újra felvetette: Could Humans Go Extinct Within Years? vagyis: Néhány év alatt az emberiség kihalhat-e? És az a vélemény, hogy minden a metántól függ.
Peak methane levels as high as 2670 ppb were recorded by the MetOp-1 satellite on January 2, 2020 pm at 469 mb, at the East Siberian Arctic Shelf. – Kelet Szibéria felett a MetOp-1 műhold január 2.-án, 469 mg magasságban 2670 ppb metán szintet mért.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
És akkor most tekintsük meg a tényleges riói hőmérsékleteket, nem pedig a vajákolással hőérzetre korrigált bulvárosat:
https://www.accuweather.com/hu/br/rio-de-janeiro/45449/january-weather/45449
Ennyi azért nálunk is szokott lenni.
A számok érdekesek:
https://riotimesonline.com/brazil-news/rio-de-janeiro/rio-de-janeiro-records-heat-index-of-54-8oc-this-saturday/
1 – gabiiii:
A „The Rio Times”-t, latin Amerikában egy angol nyelvű napilapot nem neveznék bulvának. És nyilván a helyiek erősen tiltakoznának, ha a híranyaggal lenne komolyabb baj. De akárhogy is van. Már az is érdekes, hogy foglalkoznak a témával. Két éve még úgy tettek, mintha minden rendben lenne.
3. Tibor bá’
Fontos hogy foglalkoznak a témával, de ez már a ló túlsó oldala. A szándékos hírhamisítás egy idő után elbizonytalanítja az olvasókat és akkor sem fognak hinni, ha véletlenül igazat írnak. És lehet, hogy pontosan ez a cél.
De az is lehet, hogy van egyszerűbb magyarázat: az ősbrazil Xiu Ying otthon nem jutott szóhoz, ezért most máshol próbál kiemelkedni a középszerből és szüksége van elegendő kattintásra…
4 – gabiiii:
Lehet más magyarázat is. Pl. Légnedvességet a múltban nem tudták mérni, ezért megkérdeztek 100 embert, hogy milyen meleget érez. Ez lehet egy bevett helyi szokás.
5:
Ez tudományosan megalapozott?
6:
Egyáltalán nem.
Sztem. sem, és ezt komolyan mondom, nem viccből!
Gabiii kifakadását én is jogosnak érzem.
De a cikk olvasása közben tájékozódhatsz, hogy a „jelzések szerint” ez is egy intő jel lehet. Az egyértelmű ausztrál példa mellé tesz be egy másikat. Jelezhetném én is, hogy a falunkban a tél rendkívül enyhe, ami egyébként szerencsésen meglátszik a gázfogyasztáson is. Ez sem tudományos, de jelzés értékű ama tudományos adatok és kiértékelések mellé, amelyről a poszt lényegi mondanivalója szól azoknak, akik képesek nem csak elolvasni, hanem megérteni is mondanivalóját.
A cikk lényegi mondanivalója az, hogy most már nem a CO2 hatásmechanizmusa kérdéses, hanem a metánfelszabadulás üteme szabja meg, hány évig riogathatja még a népet Tiborbá a honlapján.
Erre lehetne reflektálni, s a metán lehetséges forrásairól, azok hirtelen kiszabadulásának visszafogásáról, esetleg légkörből kivonásának lehetőségeiről értekezni, további információkat megosztani. A metán hatásmechanizmusa, üvegházhatást erősítő hatása mentén vitát kezdeményezni (MSzilárd már biztosan résen van, Ő legalább -sztem- azért tesz is az asztalra).
Szóval kedves Barátom, végtére is csak arról van szó ebben a jelentéktelennek tűnő posztban, hogy hurkot fon -e hamarosan a nyakunk köré egy oltári nagy fing (tudományosan :-)?
7 – Horváth Csongor:
Én mindössze azt teszem, amit James Hansen tesz, felhívom a figyelmet arra, amiről értesülök. Ebből mindenki leszűrheti a saját véleményét. Te tehetsz megjegyzést, hogy az 54,8 °C tudománytalan (amivel egyetértek), de ezt milliók olvassák, és nem én találtam ki. Tehát hírértékű.
8:
Köszönöm Tiborbá a reakciódat!
Megértelek,
és remélem lesz haszna annak, hogy bárki olvashatja a diskurzusunkat, milyen egy kultúrált eszmecsere, ami nem arról szól, hogy valaki nyer, valaki veszít, henem arról, hogy a felvetett témát mindenki jobban megismerheti, és közös gondolkodással mélyebbre áshatunk benne.
Ha ez alapján sem értik meg fiatalabb barátaink, hogy miről van szó, ill. mi a tét, valamint mi a különbség inormációk, tudomány és vélemények között, akkor béke poraikra.
9. Ott a pont ez a lényeg…
Hogy kinek van igaza, majd az idö eldönti.
Az biztos ha kinézek az ablakon valami nagyon nincs rendben ehhez nem kell átlaghömérséklet táblázat, pro és kontra érvek.
Az hogy idén télen még nem láttam havat nekem bizonyitgathatja bárki bármiféle grafikonnal hogy ez normális.
A nyárra igen kiváncsi leszek, lehet hogy „lesz min röhögni”, az ember még megoldja légkondival, de a szerencsésebb embereken kivül mi lesz, az állatok, növények, rovarok nekik nincs légkondijuk, nélkülük meg nekünk is harangoztak, a viz már most is sok helyen gond, legfeljebb még kussolnak ne legyen pánik.
A kérdés legfeljebb az mennyire vagyunk szarban és mennyi esélyünk van, Tibor bá’ szerint mind megdöglünk, a másik oldal szerint „teljesen normális” ha van néhány idöjárás anomália.
Szerintem a kettö között, szarban vagyunk nem kicsit nagyon de talán lenne esély nem kihalni mint a dinok, csak hát ehhez sokmindent felkéne adnunk a kényelmes letünkböl azt meg senki nem akarja, még én se nagyon.
Ha csak körülnézek bazi nagy autokban utazik 1-1 ember, kinábol észnélkül rendeljük a filléres kacatokat, mindenhol szemét hegyek mert a kacatot be is kell csomagolni és ez csak a jéghegy csucsa, mi csak egy csicska kis senki ország vagyunk még csak meg se közelitjük a „nyugati joléti társadalmakat”, mi lenne ha 2-3-4x ennyit költhetnk kacatokra shoppingolásra.
Esélytelen, vagy nagyon gyorsan megfogyatkozik az emberiség létszáma, azt vagy benne leszünk vagy nem, vagy mind megyünk a levesbe.
Legfeljebb 10 év mulva kibontunk egy 5éve lejárt konzervet hogy még mindig élünk és a blog is megvan 🙂 ha meg nem akkor lesz egy érdekes eventünk ki él tovább néhány nappal jutalommal.
Pontosan azt kapná az emberiség amit megérdemelt, legfeljebb a gyerekeinktöl kell bocsánatot kérni mert ezt én-mi csesztük el.
Kellenek az ilyen hirek, reggelente jo a kávé mellé egy kis napi ugy is mind megdöglünk hirek a celeb meg barbis mellé, csak ugy miheztartás végett.
A klímaösszeomlást előbb vagy egy időben a gazdasági összeomlás előzi meg, mert nem lesz vásárló aki kütyüket vegyen .
Kirkpatrick Sale: „By 2030, Industrial Civilization Will Have Collapsed”
Érdemes meghalgatni még és is most hallgatom meg, nem tudom mennyire lesz jó előadás.Tiborbának is egy jó kis hallgatnivaló vasárnap délutánra:D
https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20200112-holland-paradicsom-a-jegesmedvek-es-a-jo-szen-dioxid
12 Felföldi Gábor
Mit akarsz ezzel a cikkel? Beszél össze-vissza.
Írja: „Ha kivonnánk a levegőből a szén-dioxidot, mindenki elpusztulna! ”
Ezt nem is akarja senki. A CO2 semlegességről beszélnek, csak a növekedésének megakadályozásáról.
Az egész cikk rossz.
http://esotanc.hu/eghajlat/150-eves-rekorderteket-dontott-meg-januarban-a-golf-aramlat-es-ennek-komoly-hatasa-lesz-az-idojarasra/
A jó öreg egyensúly, ha felborul,
szép nagyot lehet esni,
főleg annak, aki magasra mászott.
Ebben a tekintetben Felföldi Gábor felhívása nem olyan nagy mellényúlás… Ha pl. elkezdjük a technológiai CO2 kivonást, ki mondja meg, mikor kell leállni? N/a, esetleg tipp, hány ppm-nél és hol, ki mérje, ill. mivel?