(3053) Zenés hétvége – A kékszakállú herceg vára

 

Bartók Béla híres misztérium operájáról mindenki hallott, kevesen látták, még kevesebben zárták szívükben, pedig kellene. A mű az I. világháborút megelőző években keletkezett, amikkor az európai polgárság figyelme a misztikumok felé fordult, mert a korábbi életvitelhez képest a könnyebb életben felszabadult időt értelmesebben nem tudták eltölteni. Ennek ellenére a Kékszakállú messze megelőzte korát. Az 1918-as bemutató után csak néhány előadásra került sor, majd 1936-ig hatalmas csend. A csodálatos mű megismeréséhez kellett ez után is némi idő. A valódi érdeklődésre az ötvenes évekig várni kellett. Érdekes módon elsősorban a németek mutattak némi érdeklődést, ami se akkor, se azóta nem tömeges. A művet kifejezetten zeneértők kedvelik.

Bartok zenéjéhez csatlakozik Balázs Béla szövege, ami annyira specifikus, hogy a lefordításával senki se foglalkozott. A nem magyar anyanyelvű énekesek mindent megtettek a szöveg minél magyarosabb megtanulása terén, mert a szöveg nem elválasztható a zenétől. Az idegen anyanyelvű műértők ennek ellenére őszintén odavannak a remekműért. Érdemes vele megismerkedni azoknak, akiknek eddig nem volt hozzá szerencséjük. Minden magyart büszke lehet Bartók Béla munkásságára.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2 gondolat erről: „(3053) Zenés hétvége – A kékszakállú herceg vára

  1. A címben a herceg szóban sok az e betű.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük