27 gondolat erről: „(2789) Nagy a baj a földeken – vészhelyzet kihirdetését kérik a gazdák”

1. Olyan aszály van, hogy ha a következő 2 hétben nem lesz nagyobb csapadék, akkor az őszi vetésű kalászosokból sem lesz nagyon sok minden…! 🙁

2. Ha kihirdetik a vészhelyzetet, akkor lesz eső?

   1 Python
   „…ha a következő 2 hétben nem lesz nagyobb csapadék,…”
   Nem lesz!
   A Dunai vízállásjelentés szerint nincs miből öntözni és nem is lesz.
   http://www.eumet.hu/vizallas/duna/
   Csapadékra sincs sok esély:
   https://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/valoszinusegi/

   Előbb-utóbb úgyis annyi nekünk.
   https://www.agrarszektor.hu/noveny/elrettento-kutatasi-eredmenyek-60-evunk-van-hatra-a-termo-foldon.3382.html

3. Itt nálunk, még hó sem volt igazán a télen. Ha egész télen 5-6
   alkalommal a járdát takarítani kellett, sokat mondok. Ami néha
   éjjel lesett, nappal elolvadt. Most hogy a tönkrement buxusok
   gyökereit szedem ki, olyan száraz a föld még 30 cm mélyen is,
   hogy az ásót nem lehet beletaposni. Pedig 15-20 éve virágzó
   konyhakertünk is volt, most meg még a fű is kiég. Gyurcsánnyal
   szólva, ELKÚRTUK. Nem kicsit, NAGYON !!!

4. Ez az igazi probléma, és hatalmas bajság! Rengeteg víz rohan keresztül az országon, mi meg száradunk. Római mobilgát helyett is tározókat kellene építeni.

5. Erre a történetre egy anekdota jutott eszembe, ami egy izraeli vízgazdálkodási mérnök, és egy magyar élelmiszeripari minőségbiztosítási szakember között zajlott:

   Mérnök: Nagyon szép az országotok, két nagy folyó folyik át rajtatok, mit csináltok a sok vízzel?
   Magyar szaki: Semmit.
   M:Mi az hogy semmit?
   MSZ: Na jó az nem igaz hogy semmit, gátakat emelünk, hogy árvíz esetén ne öntse el a városainkat és falvainkat a víz.
   M: Jól értem, hogy ti arra törekedtek, hogy a víz minél hamarabb levonuljon az országotokból?
   MSZ: Igen.
   M: Nem tartotok meg semmit a vízből?
   MSZ: Miért, kellene?
   M: Ti tiszta hülyék vagytok…

   Nem kitalált történet, egyik rokonom volt a magyar szaki, és ott esett le neki, hogy bő 150 éve a Tisza vízszabályzása mekkora nagy baklövés volt, amire mai napig büszkék vagyunk, mint hőstett. Ez a bő 150 évnyi tévút úgy beivódott a döntéshozók fejébe, hogy bárki aki az ellenkezőjét mondja, pl Molnár Géza, akkor szépen meghallgatják, de pontosan az ellenkezőjét fogják majd csinálni. Nem is beszélve arról, hogy a zöldbárók pontosan ellenérdekeltek ebben, hisz a területeik időszakosan elárasztva lennének, és az mrd-os bevétel kiesés lenne. Na azt nem, földjükre nem épít senki víztározót…
   Itt többszörös érdekellentét van, plusz Orbán kormány alatt volt 2 rekord árvíz is, ami miatt nincs is vízgazdálkodási probléma egyesek fejében, hisz az egyre magasabb gátak megvédenek minket…

6. Dajtás 5: A zöldbárók pont abban érdekeltek hogy minél több kisebb gazdaság tönkremenjen. Márpedig a kevesebb haszonnövény pont ehhez vezet. A tönkrement gazdáktól azután hugyért és szarért meg lehet szerezni a földet. Ne legyenek kétségeid hogy a zöldbárók fognak öntözni. Akkor is ha mi szomjazni fogunk, mert a terményt extra profittal eladják a sokat szidott nyugatra.

   Kíváncsi vagyok, a Balaton és a Velencei tó vize mikor válik stratégiai víztartalékká? Amikor majd a közelébe sem szagolhatunk mert mások vize lesz, nem a közé.

7. Re:6
   El lehet dönteni: időszakosan vízben lesz a földem, de cserébe 2× akkor terméshozamom, vagy szétszikesítem műtrágyával a földet, és egy gátszakadással mindent visz majd a víz…
   Azért a zöldbárók nem 1-2 évre gondolkoznak, most zajlik a generáció váltás, mert kezdenek nyugdíjba menni az öregek. Most talán van esély arra, hogy szemlélet váltás történjen…

8. Tavaly március végén meg pont az volt a baj, hogy ár- és belvíz volt a földeken…
   https://www.agronaplo.hu/hirek/rengeteg-szantofold-van-belviz-alatt
   A gabona ettől kirohad, nem pedig 2x terméshozamot csinál…

9. Re:8
   Olyan gabonát kell termelni, ami bírja a vizet.(Hortobágyon most is termelnek rizst…)
   Vagy egyiptomi módszereket kell alkalmazni búza termelésre, mert láthatóan jól bevált pár ezer évig. (Nem kézi munkára gondolok, hanem vízgazdálkodásira)

10. Valakinek odafönt fel kéne végre fognia, hogy a vizet nem kihajtani kell az országból, hanem itt tartani. Megvannak a módszerek, az ókori Mezopotámia és Egyiptom óta, amik bővülnek a mai napig, például Országh József és Izrael modern módszereivel. AKARAT kéne a megvalósításhoz.

    Pártunk és Kormányunk végre egyszer kivételesen használhatá valami jóra is azt a módszerét, amivel kíméletlenül végighajt változásokat egész ágazatok érdekei és tiltakozása ellenére is.

11. Most nem a melegedés ellen vagyok, de aszályos időszakok mindig is voltak.A régi feljegyzésekben is találunk ilyeneket.Kérdés hogy régen és most más volt e az aszály fogalma?
    Régen a hó még tényleg pufferként működött, de ma már nem nagyon….
    Az a tapasztalat hogy a gyümölcsösöket már manapság csepegetőzik így azt lehet öntözni.
    Ma már a krumplit is fólia alá teszik sokan így azokat is öntözik. Persze kérdés hogy meddig lesz víz.

    Persze a gabona ,zab szántóföldi kúltúrák nem igen locsolhatóak több tízezer hektáros területen.

12. A jelenlegi gyakorlatban a víz nem tud – az eketalp miatt – leszivárogni a talajvíz készletek feltöltésére. Összegyűlik a mélyedésekben, lehordva a termőreteget és befullasztva a termést. Ez a belvízkár, amira a gazdák szoktak kapni kártérítést. Továbbá, a felszin közelben maradó nedvességet gyorsan elpárologtatja a Nap, ezt a szél viszi el messzire.
    Egy 20-30 hektáros egybeszántott tábla már képes megváltoztatni a kistérség vízkörforgását. A nyílt vízfelületek, élőhelyek és a mezővédő erdősávok szinte teljes megszüntetése tovább fokozza a kiszáradást.
    A mezőgazdáknak meg kellene fordítani a víz mozgásának irányát, a talajból felfelé helyett lefelé. Ez csak a szántás elhagyásával, a folyamatos élőnövény+talajtakaró mulcs biztosításával lehetséges. Az ÉLŐ talaj képes az erroziót megakadályozni, a nedvességet megtartani, nem mellesleg szenet megkötni és növelni a humusztartalmat.

13. dajtás 5:

    Abból a vízből most már ők is kapnak.

14. 5.dajtás
    Ne hibáztasd magyar kollégádat, aki anno nem gondolt arra, hogy a tavaszonként nálatok lezudúló rengeteg vizet meg kéne valahogy fogni, mert annakidején TÚL SOK vizetek volt, és mint a mondás tartja, a jóból is megárt a sok.
    Mit is akarok ezzel mondani?
    Nos, kedves szobi barátainkat 2000 szeptemberében ismertük meg, és beszélgetéseink közben sokminden téma közepette többek között szóba került az eléggé gyakori dunai árvizek.
    Ők Szobon légvonalban valami 200 méterre laknak a Dunától és ahogy mesélik, hogy voltak bizony esztendők, amikor házukat csak az udvaruk rögtöni végében magasodó vasuti töltés mentette meg az árviztől. A telepulés azon házai, melyek szerencsétlenségükre a tölrés tulsó, dunai oldalán állottak, viz alatt valának.Azután szóbakerült egy komoly tavaszi áradás, ha nem tévedek valamikor 2010, avagy 2012-ben, amikor több településen arrafele, a Dunakanyarban, komoly károkat okozott a rendkivül magas vizállás.
    Ugyhogy a magyaroknak ezek szerint nem sok érdekük volt annakidején a vizeket ugymond „megfogni”, senki nem gondolta akkor, hogy ennyire megfordul majd a kerék, és derék magyar barátod ma biztosan egész másképp látná a dolgokat.Az is teljesen világos ma, hogy a klimaváltozás, az ezzel járó csapadékmennyiség, illetve annak hiánya az utóbbi években mintegy felgyorsult, ami nagyon érezhető nálatok a koratavaszi súlyos aszály mián.
    Engem megrázott és még most is kisért a megfenelkett uszályról készült kép, amit ők küldtek nekünk nemrég, mintha az apokalipszis elörevetitett árnyékát látná az ember a hatalmas folyó medrében megakadt uszályon.
    Reám nagyon rossz benyomást tett, ne adj isten, hogy a reátok leselkedő jövöt jelképezné.

15. 14 balint
    Komplexen kell a problémát kezelni.
    A folyók menti víztározóknak nem csupán az lenne a szerepe, hogy vizet őrizzen a száraz időszakokra, hanem éppen az is, hogy áradások idején megcsapolják az árhullámokat, így lehet csökkenteni a veszélyes időszakokban a maximális vízszintet.
    Azt a technikát már régen is alkalmazták, hogy ha lakott településeket fenyegetett az árhullám, akkor átvágták a gátat valahol távolabb, ahol a kilépő árvíz nem okoz akkora veszélyt emberéletre.
    Ez ugyanaz lenne, csak előre kiépített tervezett tárolóba engednék a vizet, ami aztán jól is jön öntözési szezonban.

16. Re:14
    Pontosan erről van szó, amit hubab írt, a tározó egy komplex vízgazdálkodási rendszer része lenne, ami elsődlegesen a árvizek ellen építették volna. Ezt a koncepciót minimum a 90-es évek óta ismerik a döntéshozók, azonban az ellenérdekeltség miatt a gátak magasítása mellett döntöttek, ami hosszú távon nagyon vissza fog vágni…
    Ha jól tudom a Vásárhelyi-terv erről szól, dehogy most hol tartanak vele?…

17. Az OMSZ agrometeorológiai térképén is látszik, hogy a nyugati országrészt leszámítva már aszályos a helyzet. Sőt, van ahol már súlyos a probléma:
    https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/03/25/nem_hianyzik_valami_ebbol_a_tavaszbol/

18. A hallható,olasható hírek alapján állítólag hatalmas pénzeket
    vesznek fel úniós támogatás címén olyan földtulajdonosok,
    akik földjüket parlagon hagyják. Szerintem ezeket a földeket
    törvénnyel, vagy rendeleti úton vissza kellene az álamnak venni,
    s ahol az lehetséges, a köz javára alkalmanként közösségi
    legelővé nyilvánítani ingyenes hsználatra. Amikor viszont
    szükséges,felnyitni a zsilipeket, (talán nincs is szükség zsilipre,)
    árvizitárolóként lehetne használni. Gyermekkoromban sokat
    nyaraltam nagyapáméknál, a Nyiregyházához kozeli un.
    kordovánbokor nevű tanyán, s ameddig gyerekként mehettünk,
    végeláthatatlan legelő volt. Néhol állt a víz, (bokáig,) tehenek,
    libák, kacsák élték a világukat. Most mit látsz (?) végeláthatatlan
    búza vagy repce,és naprafogó táblák vagy hatalmas parragon
    hagyott területeken parlagfű !!! DE KITÁBLÁZVA,
    MAGÁNTERÜLET, SZEMETET LERAKNI TILOS !!! Erre van eszük !!!

19. 18 „A hallható,olasható hírek alapján állítólag hatalmas pénzeket vesznek fel úniós támogatás címén olyan földtulajdonosok, akik földjüket parlagon hagyják.” – Ez biztosan álhír. Uniós támogatás csak művelt föld után jár. Nem is nagyon hagynak már parlagon semmit, a régebbi földutakat is beszántják, hogy azután is fel lehessen venni a támogatást.

    Egyébként ez lenne a megoldás, de hol van már az a közösség, aki a legelő marhát összedobja? Ezek a földek már az oligarcháké, nem fognak róla lemondani. Talán ha meg lehetne győzni őket, hogy ilyen módon használják, az működhetne.

20. 16: A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése programban az alábbi tározók kerültek átadásra:
    2008 Cigándi tározó
    2009: Tiszaroffi tározó
    2012: Hanyi-Tiszasülyi tározó
    2013: Nagykunsági tározó
    2014: Szamos-Kraszna közi tározó
    2015: Beregi tározó

    Meg a Tisza tó (alias kiskörei víztározó) is be tud segíteni a vízszint szabályzásába.
    A Tiszatavi Ökocentrumot mindenkinek javaslom meglátogatni, aki szeretne szép nagy vizákat látni, ahogy elúsznak felette mikor átmegy az akváriumuk alagútján… Áprilistól nyit a Tisza tavi tanösvény is, és indulnak a motorcsónakos túrák.

21. Re:20
    Az utolsó átadott tározó melyik fázisba tartozik?
    Hány tározó van még hátra?

    Egész jó programokat szervez a Tiszatavi Ökocentrum, családdal lehet hogy elmegyek, úgy is jó régen voltam a környéken…
    Köszönöm a tippet! 🙂

22. 21: Mi a márc 15-i hétvégén voltunk ott. 🙂
    Sajnos még túl előszezonnak bizonyult, inkább májustól ajánlom, addigra beindul ott is az élet. A strand szezonban akár egy hosszabb nyaralásra is jó célpont lehet.
    Mi átmentünk Hortobágyra is, a Madárkórházban volt nagyon frankó program, még gólya szabadon engedés is, miközben a betyárok karikással csattogtattak. 🙂

    Asszem egyébként a Beregi volt az utolsó a tervben, aztán inkább stadionokat építtettünk…
    https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/337/tarozok.jpg

23. Húsz éve nem volt ekkora aszály Magyarországon, mint most, a kilátások pedig sem rövid, sem hosszabb távon nem biztatóak. A megoldás a hatalmas károkat elszenvedő mezőgazdaságnak az öntözés lenne, ezt azonban évek óta nehezíti a bürokrácia. Pénz, politikai akarat lenne, de a magyar földtulajdoni viszonyok és egyéb jellemzők sem segítik a helyzet megoldását.

    Lassan kezdjünk el víztározókat építeni – vagy tanuljunk jó esőtáncokat
    https://hvg.hu/gazdasag/20190329_Aszalypara_sok_millio_tonna_magyar_termeny_sorsa_pecsetelodik_meg

24. Az aszály miatt a kalászos gabona 30 százaléka veszhetett kárba – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke szerda reggel az M1 aktuális csatornán. Az elnök, aki egyben az Országgyűlés alelnöke elmondta, az ország nagy részén aszály van, s ezt a hétvégi esőzések sem mérsékelték; körülbelül 100-150 milliméternyi csapadékra lenne szükség.
    Hozzátette, jelenleg az is elképzelhető, hogy a fent említettnél lényegesen nagyobb lesz a kár, mert a klímaváltozás hatására nem akkor és nem abban a mennyiségben érkezik a csapadék, ahogy megszokták. Az elnök szerint a helyzetet azonnal kezelni kell, s meg kell oldani az aszályos területek öntözését.
    https://privatbankar.hu/makro/akkora-az-aszaly-az-orszagban-hogy-a-kalaszos-gabona-30-szazaleka-mar-el-is-pusztulhatott-325552

25. Re:24
    Vagy fel kellene számolni a nagyüzemi mezőgazdaság azon módjait, ami módszeresen aszályossá teszi a termőföldeket…

26. 25 – dajtás:
    Nahát, én azt hittem, hogy az aszályt az eső hiánya okozza. 😀

27. Tudod te is Tibor bá’ hogy mire gondolok… 😉
    Ipari mezőgazdasági tevékenység eleve masszív vizelvonassal jár együtt, avagy módszeresen szárítják a földeket…
    Ölik a talaj életét, ölik a rovarokat, módszeresen szennyezik a talajvizet, és a környezetüket kemikáliákkal…
    Itt szemlélet kell változtatni, vagy nagyon nagy sírás lesz a vége.
    Lehet pontosan erre van szükség, falnak kell menni, hogy belassák a rossz irányt…