Tibor bá’ online
A háború előtti magyar filmgyártása kimagasló volt, azt merném mondani, hogy Hollywood után a második a világon. Példának okáért 1942-ben összesen 37 játékfilm készült. 1945-ig összességében a 300 darabot is meghaladta. Majd minden hétre jutott egy új film. Íme, néhány sokat mondó cím: Meseautó, Édes mostoha, Ez a villa eladó, Az én lányom nem olyan, A kölcsönkért kastély, Úrilány szobát keres, A hölgy egy kissé bogaras, Te csak pipálj Ladányi, Hazajáró lélek, Tóparti látomás, Egy asszony visszanéz. A „termés” visszatükrözte a félfeudális/félkapitalista Magyarország hangulatát. Az álmodozó gépírónőből is lehet valaki, és heje-huja sose halunk meg, minden jó úgy ahogy van: grófok, kastélyok, gépkocsi kirándulás, stb.
Aztán átrobogott rajtunk a Vörös Hadsereg, Rákosinak volt egy Fordulat éve, és elkezdődött a szocializmus építése. A félfeudális mezőgazdaságból félszocialista lett, és persze a filmipar se halt el, legfeljebb egy kicsit átalakult. Ennek lett szüleménye az 1955-ben elkészült „Körhinta”. Mi más lehetett volna a témája, mint a szocialista paraszti élet mindennapjai. Nézzük a film tartalmát!
Pataki István azt tervezi, hogy kilép a biztos megélhetést jelentő termelőszövetkezetből, lányát, Marit (Törőcsik Mari) pedig Farkas Sándor egyéni gazdához akarja feleségül adni, hogy egyesíthessék földjeiket. A lány azonban Bíró Mátét (Soós Imre) szereti, akivel a szövetkezetben ismerkedett össze, ezért szembeszáll apja akaratával. Egy lakodalmi mulatság során Bíró és az indulatain uralkodni nem képes Farkas nyílt összetűzésbe keveredik, miután Mari és Máté önfeledten táncolnak egymással. Amikor Mari kijelenti apja előtt, hogy Mátét szereti, és nem hajlandó feleségül menni Farkashoz, Pataki baltával támad rá, mire a lány elmenekül otthonról. Összetalálkozik Mátéval, aki hazaviszi és közli az apával, hogy el akarja venni a lányát. Pataki – Farkas Sándorral együtt – beletörődik a dologba, nem harcol tovább a lánya elhatározása ellen.(Wikipédia).
Az igazi a szocialista történethez egy tipikus parasztlányt és tipikus parasztfiút kellett találni. Ez meg is történt Soós Imre és Törőcsik Mari személyében. A film technikai része tökéletes volt, a szereplők kiválasztása szintén. Ráadásul a téma Nyugaton újszerű volt, nem csoda, hogy az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték. A franciák különben is állandóan kelet felé kacsingattak, hogy bosszantsák az amerikaiakat.
A film után Törőcsik Mari szocialista karrierje beindult. Normál körülmények között egy színész azonosul a szereppel, „eljátssza” azt. Törőcsik Mari esetében a dolog megfordult. Ha a szerep szerint a nép búbánatos asszonyára volt szükség, aki agyon fanyalogta az életét, akkor előszedték Törőcsiket. Nem volt egy nagy lumen, de hibátlanul hozta saját magát. Hogy ezért miért jár egy élet alatt három Kossuth-díj, azt meg nem tudom érteni. Sikerének az lehet a titka, hogy soha senkinek nem állt az útjában, senki se volt rá féltékeny. Egyik politikai irányzathoz se tartozott, hibátlanul képviselte a nép egyszerű asszonyát.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Az hogy Törőcsik Mari megkapta a harmadik Kossuth díját, már
nem a munkásságának a következménye, hanem orbán viktor
piszkos politikájának szerves része. Köztudott, hogy a szinésznő
keményen kritizálta és ellenzi a jelenlegi politikai rendszert.
orbán tehát nem tett ezzel mást, mint fényezi a rendszer
„igazságosságát”, hogy nem tesz kivételt az ellenfelei és saját
hűségesei között !!! Tehát SZINPISZKOS politika az egész,
ami neki nem kerül semmibe !!!
A filmek felsorolásából ki tetszett hagyni az Emberek a havason című, 1942-es alkotást, amely jelentőségét mutatja, hogy inspirálója volt az olasz neorealista filmművészetnek is
Nekem meg az egyik (talán A) kedvenc magyar filmem
2 – Asidotus:
Minimum 200 filmet kihagytam a felsorolásból.
Mindig létezett egyfajta Töröcsik Mari kultusz Magyarországon. Hogy miért azt a fene se tudja igazából. Tehetséges volt, de nem volt tehetségesebb a pályatársainál. Én nem szeretném a művésznő érdemeit kisebbíteni, de minden rendszerben ki volt a művésznő feneke nyalva. És így talán nem is olyan nehéz 3 Kossuth díjat kapni. Az okát nem tudom, talán nem volt kedve, érdeke senkinek kikezdeni a színésznőt.
Barna Mihály, tökéletesen egyetértek Önnel, én soha nem láttam különösebb tehetséget Törőcsik Mariban. Hogy Orbán ezért adta volna a díjat? Akkor viszont én nem fogadnám el, annál is inkább, mert pár éve láttam a művésznőt személyesen, közelről, teljesen összeaszott, menni alig tudó, a kezével súlyos gondok voltak….de ne felejtsük el, ha már „paraszt” színésznőkről van szó, a régi híres hölgyet, aki Szirtessel filmezett sokat, valamilyen Teri (Horváth Teri?) volt a neve, ő valódi tehetség volt….ő tényleg a régi paraszti, józan tehetséggel és ésszel rendelkező színésznő volt….
Vajon miért vagyok én, szinte mindig mindenről lekéső pasi ???
Költői a kérdés, de a tények igazolják, hiszen másnapos is, csak
harmadnap leszek !!! Na meg itt van Kabai Domokos blogja is,
amiből ma este tudtam meg, hogy Mari lelkem Bözsinéni méltó
vetélytársa lett, majdnem könnyekig hatódva orbán viktor
személyes látogatásától. ( Ezt a „könnyekig” szót persze csak
én hazudom ide. ) Szép dolog, hogy a miniszterelnök ilyen
emóciók kiváltására is képes, de ennek fényében már sajnos
megkérdőjelezem Mari lelkem korábbi, rendszerbírálatának
hitelességét. Bevallom, a fenti soraim ellenére irigylem a
művésznőt, mert magam is szívesen fogadnék egy ilyen
villámlátogatást. Miért is ??? Szeretnék abba a helyzetbe
kerülni, hogy amikor a miniszterelnök nyújtja a kezét egy
megtisztelő kézfogásra, a válam felett a hüvelykujjammal
hátra mutathassak és megkérném, lenne szíves egy kicsit
hátrébb lépni a kapuból, mert be szeretném zárni. Tudom,
gyerekes dolog 80 éves fejjel ilyen csacska dologra vágyni,
de hát én már a második gyerekkorban vagyok !!! AMEN.