(2699) Einstein és Newton

Tibor bá’ online

 

Mind Einstein, mind pedig Newton határozott jeleit mutatták az autizmusnak, állítja Simons Baron-Cohen autizmussal foglalkozó szaktekintély. Mind ketten számtalan jelét mutatták az úgynevezett Asperger szindrómának, ami önmagában még nem okoz tanulási nehézséget. S B-C. Beismerte, hogy elhunyt személyekről pontos diagnózist fel­­állítani gyakorlatilag lehetetlen, ennek ellenére reméli, hogy analízise rávilágít bizonyos részletekre. Például miért van az, hogy az autisták egy részénél zseniális teljesítményekkel találkozhatunk, míg egy másik csoport tagjainak élete reménytelen küzdelmekkel van tele.

Az autizmus örökölhető és vannak jelek arra, hogy az autizmust hordozó gének össze vannak kötve azokkal a génekkel, melyek bonyolult rendszerek (ami alá besöpörhető számítógépek programozásától kezdve zenetechnikáig minden) érzékelésének hajlamát biztosítják. Példának okáért matematikusok, mérnökök és fizikusok rokonai között viszonylag sok az autista.

A Cambridge-ben tevékenykedő Baron-Cohen és az Oxfordi matematikus Ioan James vizsgálták Newton és Einstein személyiségi jeleit, tartalmazzák-e az Asperger szindróma három kulcsfontosságú szimptómáját: abnormális szintű érdeklődés, társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos nehézségek és probléma megoldó készség.

A jelek szerint Newton egy klasszikus eset, aki alig beszélt és oly mértékben kötötte  le munkája, hogy gyakran elfelejtett enni. Newtonnak kevés barátja volt, de azokkal is csak langyos kapcsolatot tartott, és gyakran volt türelmetlen velük. Volt, hogy Newton előadására senki nem ment el, amikor is az üres teremhez beszélt. Ötven éves korában depressziót  paranoiás idegösszeomlása követte.

Gyerekkorában Einstein is magányos volt és megszállottan ismételgette ugyanazt a mondatot egészen hétéves koráig. Előadásai hírhedten zavarosak voltak és annak ellenére, hogy voltak közeli barátai, számtalan szexuális partnere és politikai nézetei mellett nyilvánosan kiállt, Baron-Cohen szerint az Asperger szindrómára utaló jeleket mutatott. Ugyanis, így Baron-Cohen, passzió, szerelem és kiállás az igazság mellett kompatibilis az Asperger szindrómával. Amire nem képesek, az a gondtalan fecsegés.

A San-Franciscó-ban székelő Californiai Egyetem pszichiátere Glen Elliottnak nem egyezik a véleménye. Szerinte életrajzi adatok alapján történő diagnózis rendkívülien bizonytalan. Elliott véleménye szerint maga az a tény, hogy a vizsgált emberek kimagasló intelligenciával rendelkeztek, elégségesek személyiségük kialakítására. „El lehet képzelni olyan géniuszokat, akik társaságban lehetetlenül viselkednek, ám messze nem autisták”, állítja „mások intellektuális lassúságával szemben tanúsított türelmetlenség, nárcizmus, és erős küldetés tudat kombinációja elégséges lehet arra, hogy az egyén elszigetelődjön és nehézkessé váljon.” Elliott ehhez még hozzáteszi, hogy Einsteinnek határozott humorérzéke volt, ami az Asperger szindrómában szenvedőknél szinte kizárt.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4 gondolat erről: „(2699) Einstein és Newton

  1. Az autizmus a lakosság 1-1,5%-át érinti. Autizmus spektrum zavarnak nevezik, mert a tünetek nagyon széles spektrumon helyezkednek el. Az autizmussal diagnosztizált emberek száma folyamatos emelkedést mutat, de ennek az oka az egyre pontosabb diagnosztikai eljárások.
    Posztumusz digagnózist valóban nem lehet felállítani, de sok híres emberről feltételezhető az autizmusban való valamilyen érintettség. Einsteinen és Newtonon kívül Beethovenről, Darwinról és Steve Jobsról is hasonlókat állítanak.
    Fontos megérteni, hogy az autizmus nem betegség. Az autizmust úgy lehet a legjobban megérteni, hogy az autizmussal érintett ember MÁS. Másként érzékeli a világot, mint a neurotipikus emberek. Ezért fordul elő, hogy bizonyos részletek számukra hangsúlyosabban jelennek meg, mint mások számára. Ezért lehet az, hogy egyes tudományterületeken kiemelkedőt alkothatnak.

  2. 1:
    Köszönjük Zsolt az információt, a kiegészítést.

  3. A betegség és az egészség között folyamatos átmenet van, pszichológiai , pszichiátria értelemben is.
    A kettő között az ember húzza meg a határt, ami vélhetőleg az adott közösség számára előnyös , de mindenképpen önkényes is.
    Az emberek hajlamosak mindent értékelni, cimkékkel ellátni.
    Ez érthető ,de nem mindig vezet a legjobb megértéshez.
    A nyelvi közösségekben rutin beszédblokkok illetve közös narratívák alakulnak ki, amik pontatlanul, máskor hazúg módon ábrázolják a tényeket.
    A tipikus tömegember, aki mindenben átlagos – nem létezik ilyen, csak elképzelhetjük – nem fog korszakalkotó felfedezéseket tenni,se kiemelkedőt alkotni.

  4. Valószínű, hogy ezek tulajdonképpen evolúciós próbálkozások. Ebből persze csak az aspergereseknek van esélyük jobban kijönni. Számos pályán-munkakürben előnyük lehet.
    De a súlyosabb autistáknak nagyon nehéz megküzdeniük a mindennapokkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük