(2671) 100 év

Tibor bá’ online

 

Száz éve ért végett a „Nagy háború”, ahogy akkor utaltak rá. Aztán „Világ háború” lett a neve, de itt se állt le a történelem. Alig húsz év kellett hozzá, hogy „I. világháborúvá” változzon. 15 millió ember életébe került, amiért egyeseknek csak kicsit lett jobb a sorsa, másoknak viszont sokkal rosszabb. Mi magyarok 800.000 élettel fizettünk azért, hogy a területeinknek kétharmadát elveszítettük. Vajon a megválasztott (vagy nem megválasztott) politikusok ezt akarták?

Hitlernek a 15 millió áldozat kevésnek bizonyult, a második világháború kirobbantásával tett hozzá még 50 milliót. Még nem volt vége, amikor az amerikai hadvezetés bebiztosította a harmadik világháborút az atombombái bevetésével. Beindult az (atom) fegyverkezési verseny. Most már tudjuk, hogy nem lesz IV. világháború, mert kőbaltákkal legfeljebb helyi konfliktusokat lehet szervezni, világháborút aligha. De ehhez persze a III. világháborút túl kellene élni néhány embernek a Földön, ami nem biztos, hogy sikerül.

Minden esetre, addig nem lehet IV. világháború, amíg nem zajlik le a harmadik, amire nem kell sokat várni.

Jelen pillanatban az USA a Dél Kínai tengeren provokálja Kínát. Korábban Putyint provokálták a kijevi puccsal, szíriai támadásokkal, de Putyin kitért ezek elől. Neki lett igaza, mert ma már Washington csak reméli, hogy Putyin nem akadályozza meg, hogy izraeli vadászbombázók támadják az iráni állásokat Szíriában.

Kína azonban egy teljesen más tészta. A kínai alkat roppant udvarias, de hajthatatlan. Kína nem fog engedni, az USA pedig nem engedhet. Az USA akkor se adhatja fel a presztízsét, ha Trump történetesen akarná.

Eddig a szövegelésen kívül „csak” annyi történt, hogy egy kínai romboló elkergetett egy amerikai rombolót, megközelítve azt 30 méterre, ami – ismerve a hajók manőverezését – rendkívül agresszívnek számít.

Persze Washington továbbra is ragaszkodik a „szabad navigáláshoz”, Kína pedig a saját tengereihez. Így a következő fejezet két hajó ütközése lesz, néhány tengerész halálával. Aztán egymásra lövés először csak a másik hajó elé, és fölé. Aztán majd bele a közepébe. Erre vissza fognak lőni az anyahajóról felszálló gépek. Az anyahajó majd kap néhány rakétát a partról, talán elsüllyed, talán nem. Azt hiszem, ezt hívják eszkalációnak. Csak az isten tudja milyen gyorsan és meddig jutnak el, mielőtt leülnek tárgyalni egy asztalhoz. Ha egyáltalán leülnek a piros gomb megnyomása helyett.

Nekem senki ne mondja, hogy nem élünk „érdekes” időket.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

11 gondolat erről: „(2671) 100 év

  1. Tibor bá’,

    Változatlanul nem értem, hogy miért fogadod el automatikusan jogosnak a mostanában újabban hangoztatott kínai igényeket a Dél-Kínai tengeren.

    Amikor napnál is világosabb, mire megy ki a játék.
    Mesterséges szigeteket építenek, ami által jogot formálnak a a körülöttük lévő X km-re, mint gazdasági övezetre, illetve kínai felségvizekre.

    Az ottani tengerfenéken olajat és más ásványkincseket sejtenek.
    Jó pár ország vitatja a kínai igényéket, talán nem mind USA-bábok, hanem a jogos érdekeik mentén járnak el. Legalább annyira megalapozottan, mint Kína.

    Ennek tükrében miért is élveznek elsőbbséget a kínai igények?
    Mert a legnagyobb ország a környéken és erővel akarja lerendezni a dolgokat?

    Eddig viszonylag szabadon ment a hajózás az itteni nemzetközi vizeken.
    A kínai igények az irányba hatnak, hogy kínai ellenőrzésű beltenger legyen az övezet, annak minden gazdasági, politikai hasznával együtt.

    Szerintem ez semmiben sem különbözik, a korábbi nyugati imperialista húzásoktól.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Territorial_disputes_in_the_South_China_Sea

  2. 1 – PZuj:
    Nem tujdom honnan veszed, hogy a Kínai követeléseket jogosnak tartom. Én csak tényeket közöltem. Ha a feltételezésedet az egyetlen „provokáció” megállapításra alapozod, akkor nem vagy pártatlan. Amerikának semmi keresnivalója nincs arrafelé. Kifejezetten azért mászkálnak a hajói fel-le, hogy demonstráljon, provokáljon. Úgy tudom Kína nem akadályozza a tengeri forgalmat. A freedom of navigation nem sérült. Ott az ENSz, beszéljék meg a dolgokat.

  3. Ha már hajók, lazán kapcsolódik:

    „Október 30-án összeomlott és elsüllyedt az a murmanszki dokk, amely egyedüliként volt képes javításra befogadni az egyetlen orosz anyahajót, a Kuznyecov Admirálist. A beomló torony a hajóban is kárt tett, viszont emiatt nincs hol helyreállítani, egyetlen hasonló kapacitású orosz dokk 10 000 kilométerre van a Távol-Keleten, ahova az anyahajó a sérülés miatt nem tud eljutni. A dokkot 80-ban építették a svédek a Szovjetúniónak, jeleleg egész Oroszországban nincs rendelkezésre álló technológia ilyet létrehozni, s ezzel a szankciók miatt a kör bezárult: az egyetlen anyahajó használhatatlanná vált. ” –

    Köszönjük, mi is olvassuk az INDEX-et.

  4. A politikai elitek nem engedik kitisztítani a pénzügyi rendszert, holott a globális adósságállományok brutális növekedése már nem jár együtt a GDP emelkedésével. Az első világháború lezárásának évfordulóján kiüresedett beszédeket hallhattunk, holott igazán aktuális lett volna a német-kínai párhuzam megvitatása. Washington katonai fenyegetései Peking címére az elmúlt napokban új szintre ugrottak.

    Semmit sem tanultunk a világháborúkból – miért életveszély Kína tengeri kihívása?
    https://privatbankar.hu/makro/semmit-sem-tanultunk-a-vilaghaborukbol-miert-eletveszely-kina-tengeri-kihivasa-322858

  5. 4 – Python:
    Ugyan ebben a szellemben íródott a poszt is.

  6. Közben Kaliforniában pusztít az eddigi legdurvább tűz, a Mexikó-USA határhoz meg megérkezett a közép Amerikából induló az Államokba igyekvők előörse, de máris buli van.

    https://www.youtube.com/watch?v=x3GDG8k65mM

    Minden folyamatosan romlani fog.
    Az ünnepek közeledtével nem szar kacatokra, felesleges dolgokra kellene költeni, hanem arra, hogy a családnak legyen legalább 6 hónap tartaléka legalább a legszükségesebb dolgokból.
    Élelem, víz, víztisztító, gyógyszer, szappan, üzemanyag, főzési lehetőség, tüzifa, világítási lehetőség.

  7. 5: Azért linkeltem, mert voltak/vannak kétkedők. És lám, a mainstream média bizonyos szegleteiben is vannak vészkiáltásocskák.

    Íme egy újabb gyöngyszem arról, hogy hol is tartunk itt Európában:

    A Brexit népszavazás környékén jelent meg az alábbi cikk, ami akkor nem jelent meg magyarul. Pedig nagyon tanulságos és figyelemreméltó írás egy brit történésztől, Tobias Stone-tól, aki a jelenlegi világpolitikai történéseket párhuzamba állítja a történelem során világháborúhoz vezető eseményekkel. Fontos, mert nagyon közel kerültünk most a legújabb Ferdinánd főherceg pillanatunkhoz.
    http://lemon.hu/2016/11/10/egy-ujabb-vilaghaboruba-sodorja-magat-az-emberiseg-igy-latja-jovonket-egy-brit-tortenesz/

  8. 6 – Phyton:
    Ezzel a történésszel több helyen nagyon nem értek egyet. Pl. az i. vh. oka nem Ferdinánd meggyilkolása volt. Nem lehet egyenlőség jelet tenni Hitler és Putyin közé. stb.

  9. 7: Persze egy jó ürügy volt, de már minden akkori nagyhatalom a közelgő nagy háborúra készült a területi újrafelosztás reményében; meg ma nincsenek egyenlőre még Hitlerek. De Sztálinocskából több is kezd azért akadni a nagyvilágban. A cikk tipikusan brit szemüvegen keresztül nézi a világot, igy elfogult, stb.!

    Azért linkeltem, hogy lássak a fórumozók, hogy egyre több helyen kezd csörögni a vészcsengő, hogy bizony történelmi időket élünk. Nem, nem olyanokat mint a II. VH előtt voltak, hanem inkább az I. VH előtti 10 esztendőre kezd hajazni a jelnkor realitása.

  10. 8 – Python:
    Hát persze:
    „A cikk tipikusan brit szemüvegen keresztül nézi a világot, igy elfogult, stb.!”
    Az I.vh.-t elsősorban Anglia akarta, mert féltette a világuralmát. (elvesztette)
    A II.vh. egy revans volt a megalázott Németország részéről.
    A III.vh. elsősorban az USA akarja, mert félti a világuralmát. (el fogja veszíteni)
    Ez esetben a történelem ismétli önmagát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük