Tibor bá’ online
Az alábbi interjú néhány hete készült. Ezért olyan meglepőek a benne elhangzott dátumok. McPherson minden állítása tökéletesen megállja a helyét, de az időpontok súrolják a komolytalanság határait. „Ránézésre” nem úgy néz ki, mintha a sarki jég akár jövőre is elfogyna. A mezőgazdasági termelés folyamatosan visszaesőben van, de az összeomlás nem sieti el magát
Az idén, vagy jövőre, várhatóan jégmentes lesz az északi-sark. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ebben az évben (2018) jégmentes lesz az északi-sark szeptember elején. Elfogadhatjuk, hogy az ember részére alkalmas élettér ezt követve nagyon gyorsan eltűnik. Ha jégmenetes lesz az Atlanti-óceán északi része, és én most nem jósolok semmit, de ha jégmentes lesz az északi óceán az olvadó szezon elég korai részén, akkor feltételezésem szerint a civilizáció össze fog omlani ez év szeptemberében (vagyis most). Úgy gondolom, hogy valószínűleg ez fog történni ez év szeptemberében vagy októberében mivel Európában a mezőgazdasági termés csökkenése már érzékelhető. Ugyanez érzékelhető Észak Amerikában a kukoricatermés terén. És ugye, minden civilizációnak az élelem az alapja, beleérve a jelenlegi civilizációt is. Ehhez vegyük hozzá, hogy az elmúlt 4 évben jelenleg a harmadik El Nino jelenség készül kibontakozni (jelenleg az esély 65–70%). Úgy tűnik, egy katasztrofális helyzet felé tartunk a gabona betakarítás és tárolás terén. Kifejezetten feltételezem, hogy ez az ipari civilizáció összeomlásához vezet, legalább is az Egyesült Államokban, és valószínűleg ezen kívül is, méghozzá olyan hamar, mint ez év (2018) szeptembere, vagy októbere. A globális csökkenés hiánya olyan gyorsan tolja fel a globális átlag hőmérsékletet, hogy nagyon kevés faj lesz képes lépést tartani ezzel a gyors változással. Ha ez az egész egy évvel később következik, be én el leszek ragadtatva. Biztosítalak arról, hogy el leszek ragadtatva, ha kapunk egy extra évet. Nem látok bele a lapokba, de ha nyerünk egy évet — Halleluja!
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
McPherson ez évi szeptemberrel kapcsolatban téved.
(Könnyen mondom, most szeptember közepén. 🙂 )
„…de ha nyerünk egy évet…”
Nyerünk. Sokkal többet nem.
Nem mondom el, hogyan jött nekem ez a gondolat.
SZJ:
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=24570#comment-218135 (11)
A tapasztalatait megerősítem!
Ez nem surolja a komolytalansag hatärait, hanem konkrétan komolytalan….. de nem kicsit.
Guy helyett szerintem sokkal több értelme van Robert Fanney-t követni…
https://www.youtube.com/channel/UCZRjODCB2xMOw80Tbvujugg
Szélsőségesebb hajlamúaknak (akiknek nem eléggé borúlátóak az elemzései) esetleg Paul Beckwith-et (hozzá azért nem árt némi türelem, de a Guy rajongóknak biztosan közelebb áll majd a szívéhez amit és ahogy ő mesél)
https://www.youtube.com/user/PaulHBeckwith/videos
2 Curix
Ezt biztosan direkt csinálod. 🙁
Legyen vita azért?
„…Európában a mezőgazdasági termés csökkenése már érzékelhető.”
Pl. ez a mondat EGYÁLTALÁN NEM komolytalan.
Én is érzem.
Te hol élsz? Marson?
Egy mondattal lehúzni valakit…
Ha érdemi vitára vágyunk, akkor itt vannak az adatok, nyilvánosan hozzáférhetően
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Agricultural_production_-_crops
Novemberben már a 2018-as számok is elérhetőek lesznek.
Az adatok alapján nehéz lenne kijelenteni, hogy beomlott volna a mezőgazdasági termelés…
4 – n/a:
Curix védekezik. Nem akar megdögleni 1-2 év után, amikor végre jól érzi magát valahol.
–
Nekem a kertben 3 eléggé terebélyes diófám van. Tavasszal megindultak. Egy hónappal ezelőtt dús levélzet és közel érett diók voltak rajtuk. Ekkor kettő (egymástól minimum 50 méter távolságban) egyszerűen kiszáradt. Levelek, diók barnák. Ha egy szárad ki, azt megértem, mert gyümölcsfák hébe-hóba „gutaütést” kapnak. Nade egyszerre kettő? 45 éve minden évben ültetek paradicsom palántákat. Az idén volt az első év, hogy beéréssel egy időben elkezdett rohadni a gyümölcs közepe. Egy darabot se tudtunk enni. Van négy fügefám. 1985-óta nem kell őket befedni, nem fagynak el. Az idén elfagytak a vékony ágak (globális felmelegedés!) nem volt első termés. Most érik a második, ahogy szokott. Annyira nincs lepke, hogy még káposzta lepkét se láttam az idén. A teraszon a könnyező pálmán találtam fehér petéket. Annyira megörültem nekik, hogy (életemben először) nem szedtem le őket. Kikeltek és elmentek, de nem tudom hova. Ősszel az egerek iparkodnak bejutni a házba. Idén annyi van, hogy éjjel nem tudunk aludni, mert egymás után csapódnak az egérfogók.
Van egy családi gazdaságunk Magyarországon, a nővéremék viszik… 300 Ha körüli földet művelnek, tartanak állatokat, van szárítójuk, raktáruk (tehát más gazdákkal is szoros kapcsolatban vannak)… nem tűnt fel, hogy az elmúlt években drasztikusan csökkent volna a termésátlag (eltekintve viharkártól, vadkártól ami sajnos a játék része).
Azon persze el lehet törpölni, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek hatásai fokozódnak-e… de a dolgot összességében szemlélve MÉG NEM tartunk ott, hogy tartósan érezhető jelei lennének a változásoknak… (lásd statisztikák)
„Curix védekezik. ”
Nem védekezik Curix, csak van szürkeällomanya és hasznälja.
Ajänlom nektek is:
http://nsidc.org/arcticseaicenews/
Amugy a vilag soha nem termelt meg annyi buzat mint iden….
De fussatok a Mc fickos remsztorikat nyugodtan.
Curix – 8
Azért én ajánlanám mellé ezt is:
https://seaice.uni-bremen.de/sea-ice-concentration/
Leginkább ott látom a gondot, hogyha nem kezeljük helyi értéken a kihívásokat, akkor a válaszaink sem lesznek optimálisak (alul- vagy túlreagálunk). Egyáltalán nem mindegy a saját és gyerekeink jövője (EU állampolgárként elsősorban kényelme) szempontjából, hogy jól értelmezzük-e (jelezzük-e előre) a várható hatásokat.
Én szeretek jól, nyugodtan és kényelmesen élni. Leginkább ezért érdekel a téma és ezért is próbálom mozdítani a folyamatokat ott, ahol úgy hiszem lehetséges is. Részemről mindenkit erre bíztatnék.
Auralianus
en is lätom a hatalmas bajt, de ekkora baromsagot, hogy idén elolvad a sarki jég, de még jövöre sem fog. Meg 5 év mulva sem……
Muszaj a bajt még annäl is rosszabbnak beällitani, mint amekkora valojaban…..?
Ez a Mc csavo ätment a nevetséges kategoriäba.
10 – Curix:
A sarki jég tömege kb. 5 km3 és 21 km3 között változik március és szeptember között. Tehát minden évben megfagy kb. 16 km3 és ugyanennyi el is olvad. Ez fantasztikus mennyiség. A körülmények függvényében nem elképzelhetetlen, hogy ez a maradék 5 km3 is elolvad egyik szezon végén, vagy jövőre, vagy néhány éven belül. Helyedben én óvatosabban nyilatkoznék. Mert pusztán érzelem vezérel, nem pedig aktuális tudás.
Tibor Bá – 11
A minimum és maximum különbözeténél több jég képződik+olvad minden évben, mert a megnövekedett csapadékmennyiség miatt több jég is keletkezik (másképp nehezen lenne magyarázható a jégtakaró vastagságának folyamatos csökkenése ellenére sem számottevően csökkenő, néhol egyenesen növekvő kiterjedés… vagy pl a 2017-es olvadási szezonban konkrétan minimális növekedést mutató grönlandi jégmennyiség).
Ha ezek mechanizmusok és a belső összefüggéseik ennyire faék bonyolultságúak lennének, akkor bizonyára sokkal jobb és pontosabb modelljeink lennének. 5 millió km3 „többlet jég” elolvasztásához nem kevés energiát kellene tudnia átadni az óceánnak és a legkörnek adott olvadási szezonban…
…ekkora mennyiségű energia nem jön a „semmiből”…
8.Curix
https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalkodas/szantofold/kevesebb-oszi-buza-termett-iden-globalisan-csokken-az-orosz-ukran-fojtas-a-vilagpiacon/
Kukorica ugyen ez……
SzJ – 13
Kommentár nélkül, az első pár mondat:
„Noha az USA-ban az őszi búza termése 6 százalékkal csökkent az idén a tavalyihoz képest, a tavaszi búza kibocsátása számottevően nő az előrejelzések szerint. Így összességében 51,1 millió tonnát, a 2017. évinél 8 százalékkal több búzát arathatnak az USA-beli gazdák az idén. Az Európai Unió búzatermelése hatéves mélypontra süllyedt.”
14. Auralianus
Az IGC előzetes adatai szerint a világ első számú búzatermelőjeként és -exportőreként számon tartott Európai Unió búzatermelése hatéves mélypontra süllyedt az idén, alig 136 millió tonna búza termett, ez 10 százalékkal kevesebb a 2017. évinél. A legnagyobb terméskiesés Németországban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban következett be. Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása alapján 947 ezer hektárról 4,8 millió tonna búza került a tárolókba, szemben a 2017. évi 5,2 millió tonnával (KSH).
A világ vezető búzaexportőr országai közül Oroszországban 21 százalékkal 67 millió tonnára, Ukrajnában 6 százalékkal 25,5 millió tonnára esett a termés.
KÉRLEK PRÓBÁLD ÉRTELMEZNI A BLOG CÍMÉT, HA NEM MEGY KÉRJ SEGÍTSÉGET. Nem ártana, ha ezt a bejegyzést Curix is elolvasná!
„Nem ártana, ha ezt a bejegyzést Curix is elolvasná!”
Erre én kérdezem, hogy és? és akkor?
Ugy csinältok mintha soha nem lett volna helyi idöjarasi anomaliak miatt termeléskiesés. Söt volt ennél sokkal de sokkal rosszabb év. és?
Ezzel most mit akartok bizonyitani?
Hogy jövöre kihalunk?
Olyan még nem volt, hogy a La Manche csatornától az Ural hegységig, vagyis a teljes Európában mindenütt kevesebb a termés. És mintha ellenkezőleg nyilatkoztál volna.
SZJ – 15
Nem láttam sehová sem kiírva, hogy ez a „jajjmindmeghalunk, avagy ijesztgessük egymást a világvégével” blog lenne. Utoljára az MSZMP KB 1988-as beszámolóiban lehetett ilyen évről-évre bázis alapon %-os növekményekről olvasgatni (akkor ugye mindig fölfelé tértünk el mindentől)
5. -nél belinkeltem az EUstat 10-12 évre visszamenő statisztikáit, lássuk mégegyszer:
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Agricultural_production_-_crops
Szerintem a világ nem egybites módon működik nem csak jajjmeghalunk-mindenjólmegy állapotok léteznek.
Bárki véleményét tiszteletben tudom tartani, de az én világomban egész biztosan nem csak a két fenti állapot létezik.
17 Auralianus
Ez a stílus nekem nem tetszik!
„Nem láttam sehová sem kiírva, hogy…”
SZJ terelni próbált. Én kimondom: hülyeségeket beszélsz!
Teljesség igénye nélkül,
A másik posztban egy linket adsz, pozitívként.
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=24570#comment-218258 (32)
Ezt: https://www.ugent.be/bw/en/research/strategic-partnerships.htm/agrotopia-endowed-chair/research-innovations/spectral-light-quality
Vagyis a link szerint csináljunk áramot, (sugallod a megújulót, a napelemet) majd ebből ismét fényt és így neveljünk növényeket.
Vetek a szabadban és süsse a nap direktben, ingyen.
Ez csak valami drága játék lehet.
…A blog címe pedig „az értelmes emberek vitafóruma.”
n/a – 18
Felőlem azt is kimondhatod, hogy a föld lapos, aztán rögtön utána lehülyézhetsz…
… de ettől még nem lesz értelme YTD alapon világvégét kiabálni, ha a 10 éves trendek meg nem mutatnak semmit…
… ahhoz megint nem tudok sokat hozzátenni, hogyha nem érted a napelemek működésének és a fotoszintézisnek a kémiai alapjait. Ahhoz pláne nem érdemes sokat hozzátenni, hogyha valaki nem látja meg még mi minden MÁSRA is szüksége van a feldolgozás és a felhasználás helyétől földrajzilag erősen elkülönólő „szabad ég alatt termelt” mezőgazdasági termény „asztalra juttatásához”.
Javaslom olvass utána ezeknek a témáknak egy kicsit és ha lesznek jó kérdéseid, fogok rájuk érdemben válaszolni.
18.n/a:
„Vagyis a link szerint csináljunk áramot, (sugallod a megújulót, a napelemet) majd ebből ismét fényt és így neveljünk növényeket.
Vetek a szabadban és süsse a nap direktben, ingyen.
Ez csak valami drága játék lehet.”
Nem egészen értelek.
Egyrészt a mellett érvelsz, hogy a klímaváltozás miatt, csökken a búza, kukorica terméshozama.
Értelemszerűen a szárazság, a vízhiány miatt.
A hidropónikus termesztésről tudni kell ( hogy bár sok fajtája van) a zárt rendszerű vízigénye nagyságrenddel alacsonyabb, mint a szabadföldi termesztés.
A tápanyag hasznosulás is hatékonyabb.
Ergo ez lehet egy jó válasz a valószínűsíthető élelmiszertermelés válságára.
Az Auralianus által leírt napelem+hidroponika kombo meg az infrastrukturális hanyatlás egyik ellenszere lehet, a lokális termeléssel.
Megjegyezném, hogy lehet természetes napfénnyel is működtetni, de a speciális hullámhosszú ledes világítás hatékonyabb.
Szépen zuhannak az árak led fronton is.
E mellé még hozzátenném a 3D nyomtatás elterjedését.
Nagyon sok logisztikát lehet spórolni azon, ha csak az adott árú tervei cserélődnek elektromos úton, nem az áru maga.
A 3D nyomtató és annak a pár alapanyaga ( már fémekkel is működnek egyre csökkenő áron) sokkal nagyobb szériaszámú tömegtermelést ezáltal olcsóságot tesznek lehetővé, mintha mindent árut külön-külön Kínából hoznánk be jókora logisztikával, jókora kínai állami támogatással megtámogatva.
Guy McPherson árulja a belize-i farmját. Ezek szerint ha mégsem halunk ki idén, a kapott összegből még egy ideig lehet csinálni a katasztrófaturnét. Persze a vevő meg ne tudja, hogy már csak hetek vannak hátra.
Pzuj – 20
Az olyan apróságokat nem is emlegetve, hogy nincs műtrágyaigénye, párosítható aquapóniával, de halak hiányában az emberek által kiválasztott salakkal is tökéletesen elvannak a növények. nincs szezonális kiesés és fix a termésátlag.
Mindenkor az igényekhez igazíthatóan skálázható és tökéletesen zárt rendszerben működtethető (nincs környezetterhelés, nincs kitettség a küólső környezet irányába)
19 Auralianus
Ügyesen forgatod a szavakat, de az haszontalan, csúsztatás, és hamis!
„… ahhoz megint nem tudok sokat hozzátenni, hogyha nem érted a napelemek működésének és a fotoszintézisnek a kémiai alapjait. ”
Honnan tudod, hogy mihez értek, mihez nem?
A mondatodat elírtad. A napelem nem kémiai alapon működik.
🙂
Ha így könnyebb, álmodozz. Pedig a valóság szebb.
Azért olvaslak még. .. Lehetnek jó gondolataid.
23 – n/a:
😀
Látom nagy vita van. Az előbbi, a témához kapcsolódó, a VI. kihalási hullámról szóló cikket tartalmazó hsz. bennragadt.
No akkor: Nem tudjuk, hogy mikor, de egyre valószínűbb, hogy valamikor a ’30 -as, ’40 -es években bekövetkezhet a klíma metán miatti megfutása. Emberi léptékkel ez azért nem a jövő ködébe vesző időintervallum.
Miközben, mint tavaly kiderült, az emberi tevekenység miatt megindult a VI. kihalási hullám. Ez előbb, inkább utóbb, de a biológiai diverzitás csúcsrsgadozóját, azaz az embert is utol fogja érni. A biomassza kb. 96% -at az ember, és a házi-, és haszonállataink alkotják. A maradék a vadon élővilága.
A folyamat lassú, de bennünket is egyre jobban fognak érinteni a közvetett, majd a közvetlen hatásai is. Plusz a klímaváltozás, meg a Növekedés határaiban a ’30 -as évekre prognosztizált, a jelenlegi gazdasági rendszerünk bedőlése, stb. folyamatok egymással párhuzamosan, és egymást pozitív visszacsatolásokkal erősítve zajlanak. A végkimenetele nem kérdéses, csak a mikor az!
Legyen egy kis „bulvár” is…:
Bolygónk 30-50 százalékát kellene visszaadni a vadvilágnak ahhoz, hogy megállítsuk a földtörténet hatodik nagy kihalási hullámát. Az emlősök biomasszájának 96 százalékát az ember és háziállatai adják.
A földi élet több milliárd éves történetében eddig öt nagy kihalási hullámról van tudomásunk, a legismertebb talán a dinoszauruszok uralmának véget vető kréta-tercier kihalási esemény mintegy 65 millió évvel ezelőtt. A legdurvább viszont, a „Nagy Kihalás” körülbelül 250 millió éve történt, ekkor becslések szerint a tengeri fajok 96, a szárazföldiek 70 százaléka tűnt el, és komoly sort vágott az ízeltlábúak között is. Az okokat nem ismerjük pontosan, nyilvánvalóan több pusztító környezeti hatás együttes eredményéről van szó, amelyek generálhatták is egymás negatív hatását.
Manapság tudósok a hatodik kihalási hullám eljövetelére figyelmeztetnek, ennek oka pedig egyértelműen az emberi tevékenység: a környezetszennyezés, a természetes élőhelyek elfoglalása, feldarabolása, illetve a klímaváltozás. Sőt, egy tavaly év végi felmérés szerint a folyamat már javában tart:
Egy lépésre vagyunk az összeomlástól
https://24.hu/tudomany/2018/09/20/kihalasi-hullam-osszeomlas-fold-allatok/
26:
„A biomassza kb. 96% -at az ember, és a házi-, és haszonállataink alkotják. A maradék a vadon élővilága.”
na ne ma…a 4%-ba belefer az osszes oceanban ello mindenfele bizbasz na meg az esoerdok, rovarok, fufelek meg hasonlok?
Átugrottál a „emlősök” jelzőn.
27. Olvass és érts!
„Az emlősök biomasszájának 96 százalékát az ember és háziállatai adják.”
Hogy arányaiban lásd: a tegnap esti M5-ös Univerzum műsorban azt mondták, hogy a Duna-delta biomasszájának ~50%-át a szúnyogok adják (feltételezem ez egy maximum érték lehet, gradáláskor).
Python – 25
A metán miatti „megfutást” nem tartom valószínűnek mivel a légköri gázok által okozott melegedés logaritmikus. Ott viszont nincs vita közöttünk, hogy rátesz majd még egy lapáttal a mostani hatásokra.
Python – 26
A bolygó akármekkora százalékát is visszaadhatod a természetnek, egy „korábbi állapotba” már nem fogod tudni visszaállítani az időjárási rendszereket. (az óceánok által elnyelt hő bizony ott marad) Legalábbis NEM a mi életünkben. Ha komolyan úgy véled, hogy 30-50 éven belül nekünk annyi, akkor tényleg odaülhetsz McPherson mellé, mert a változások amiket ma okozunk, kb 15-20 év múlva lesznek először észlelhetőek, tehát egy 30 év múlva „elkerülhetetlenül bekövetkező” katasztrófát csakis hasraütéses alapon tudnánk elhárítani.
Kristálygömbje senkinek nincs, a folyamatok döntő többségét nem értjük. 30 évre előre extrapolálgatni a mostani folyamatokat meg… hmm… finoman szólva is.. kétségbe vonható tudományos értékkel bír.
Curix – 10
Az igazat megvallva, soha nem is jött ki onnan…
… amúgy meg fel a fejjel… hacsak nem az Északi-tenger mellett laksz, hanem mondjuk mifelénk Bajorországban, akkor a legszélsőségesebb hatásokból sem fogsz sokat észlelni…
… mivel a történelemnek és a technológiai fejlődésnek nem szakadt még vége… ezért feladni sem feltétlenül kell.
https://www.vox.com/energy-and-environment/2018/8/29/17783114/solar-pv-panels-market-tech
Egy optimális világban persze olyan megoldás születne (vagyis született volna) ami mindenki számára kecsegtető jövőbe vezet… a mi kevéssé optimális világunkban pedig kemény döntéseket kell majd hoznunk.
De az emberi faj kipusztulásáról fantáziálni… hmm… izé… „érdekes hobbi”?
Legrosszabb esetben bizony megtizedelnek majd minket a változások, de a „túlélők bunkerekbe szorulva várják a véget” az finoman szólva is megmosolyogtató látomás…
… pláne úgy, hogy igenis vannak működő alternatíváink… pl
https://electrek.co/2017/11/08/solar-powered-off-grid-greenhouse-grows-food-faster-using-less-water/
vagy
https://msutoday.msu.edu/feature/2018/growing-food-without-sunlight-or-soil/
29: Nekünk biztosan annyi, mert 50 év múlva nem fogunk már élni. Koromból adódóan nagyon valószínűleg én már biztosan nem…! 😛
De, hogy érdemben is reagáljak: Nem azt írtam, hogy akkor 30-50 év múlva kihalunk, mint emberiség. A modern, globális ipari civilizációnknak lesz vége! De mivel a VI. kihalási hullám elkezdődött, annak hatásai alól, ha nem teszünk semmit, akkor az emberiség sem tudja hosszú-, de talán már középtávon sem kivonni magát.
Auralianus
Te is itt laksz Bayernben?
Ennek a helynek bizony sokkal jobb klimäja van, mint Magyarorszägnak, föleg Münchentöl delre.
A hegyidéki nedves és a kontinentälis szaraz éghajat egy egész jo egyvelege. Jelen pillanatban nem is alkalmas pl- buza termesztésre.
Az ember nem értette meg hogy a természetet nem legyözni kell hanem azzal kooperälni. Ha ezt megértjük megmaradunk, ha nem elbukunk. Ez ilyen egyszerü….
Python – 31
Sosem tudhatod meddig élsz 😉
Részemről azért is propagálom a gazdasági folyamatok zárt rendszerbe terelését, mert kb ez az egyetlen módja annak, hogy a környezeti változásoktól függetlenül stabil feltételeket teremthessünk. Ha a rendszer zárt, megújulókra és újrahasznosításra támaszkodik akkor gyökeresen megváltozott körülmények között is kiszámíthatóan fog működni.
A modern társadalmak alapja a kiszámíthatóság. Jelen helyzetben pont abból adódik a bizonytalanság (és a történelem során pont ezért háborúztunk mindig is az erőforrásokért) hogy a rendszereink NEM zártak. Folyamatosan – és egyre nagyobb mennyiségben – van szükségünk externáliákra a fenntartásukhoz.
A poén az, hogy a „fenntartható növekedés” NEM ellentétes a zárt rendszerekkel, a zárt rendszerekkel csakis a mostani status-quo ellentétes 🙂
Részemről mindenkinek tudom ajánlani a játékelméleti megközelítést, ha azon szeretne törpölni, hogy mi is a jó stratégia.
Curix- 32
Igen, nézegettem a térképet (csapadékeloszlás, domborzat, vízbázis stb.) , mielőtt anno kiválasztottam hová viszem a családot 😛 Mint mondtam… szeretek kényelmesen élni 🙂 Mivel pedig emberből vagyok, ezért tévedhetek én is…
…gondoltam nem árt, ha olyan dolgokra is felkészül az ember, amiknek NEM tartja valószínűnek a bekövetkeztét :Đ
@Curix-32:
„Ennek a helynek bizony sokkal jobb klimäja van, mint Magyarorszägnak, föleg Münchentöl delre.”
Hááát nemtom, de nekem évrol-évre párásabbnak tunnek a nyarak. Legalábbis Münchenben. Egy-két éve is, volt, hogy csak 24-26 fok volt egy ideig, de olyan páratartalom, hogy kellemetlen volt. Akkor már inkább legyen 30 fok de szárazabb.
Vasgyuszi
ez a sok csapadektol van. A német kollégäk rendesen szenvednek töle én jol birom, mert a magyar klima melegebb.
Itt az emberek höérzetében olyan 10 fokos eltolodast latok. Ezek tavasszal 10 fokba mar rövidnadrägot vesznek. En csak akkor teszem le a télikabätot. 😀
30 foknal ök mär haldoklanak, nekem akkor kezd a homlokom picit gyöngyözni es élvezem a meleget.
Bayern szerintem az egyik legjobb hely Europaban.
Egy adott év terméséből bármilyen következtetést levonni lehetetlen. Egyébként meg nem néztem bele, de gyanítom étkezési búzáról van szó, ami csalóka, mert lehet hogy sok lett a gyenge minőségű, így csak takarmánybúzának jó. Itthon pl. ezért kevesebb, és ezért fog felmenni a kenyér ára. Kukoricából viszont nagyon jó termés várható.
Egy mondatba belekötnék:
„Ősszel az egerek iparkodnak bejutni a házba. Idén annyi van, hogy éjjel nem tudunk aludni, mert egymás után csapódnak az egérfogók.” Ennyi egér akkor van van, amikor sok a termés, nem szűk esztendőben.
Mi, Évával a Dél Pilisi hegyekben élünk. Legközelebb 100 km-re lehet búzatábla.
37 Ir
„Kukoricából viszont nagyon jó termés várható.”
Akkor viszont vásárolj belől sokat! Szárazon több évig is eláll.
McPherson ragaszkodik az igazához, mint Galilei.
Izgalmas ősz lesz az idén.
n/a – 38
Szerintem annyira nem… kb ötödszörre is elmarad McPherson világvégéje… business as usual.
39 – Auralianus:
Úgy tudom McPherson első jóslata 2026-ra szó. Ezt módosította 2016 + 3-ra, ami 2019. Én már egy éve írtam, hogy meg kell várnunk 2019 szeptemberét, akkor már tisztábban fogunk látni.
Tibor Bá – 40
Volt neki Peak Oil-os világösszeomlásos jóslata is… 2015-re… persze ott is csak „likely”-t mondott…
https://guymcpherson.com/2008/02/its-time-to-start-spreading-the-word-about-peak-oil/
…ezt módosította 2018-ra… ami szintén nem jött be…
…érdemes meghallgatni miket mesél… tételesen hibásnak bizonyult minden amit „10 éven belülre ígért”…
41 Auralianus
Örülök, ha gondolkodsz, visszatekintesz,…
McPherson ember, és tévedhet valamekkora tartományban.
De… lát valamit.
Látja a folyamatot. Az pedig zajlik.
Beszéltünk a melegedésről és született megállapodás (Párizsban is).
Viszont egyre többen dobják „A lovak közé dobta a gyeplőt”:
http://pegazuscoaching.hu/kommunikacio-lovas-szemmel/
Vagyis nem harcolnak tovább a melegedés ellen.
Ez az utolsó állapot. Az elfogadás.
Mo.-on, most:
http://greenfo.hu/hirek/2018/09/21/szijjarto-peter-a-nemet-autoipar-tamogatasa-fontosabb-a-klimaceloknal?referrer=rss
Egyre többen vannak így.
n/a -42
Én igen könnyen meggyőzhető ember vagyok. Nem kell nekem hosszas érvelés… bőven elég nekem ennek a „megszaladó felmelegedésnek” a termodinamikai levezetése.
De tényleg… ha ennyire tuti, akkor igazán nem lehet nehéz mellérittyenteni a pontos képletet….
…minden más esetben meg ugyi… a hitvita értelmetlen. Sosem vitázom valakivel aki HISZ… vitázni olyannal lehet, akinek érvei vannak, meg számai. Megmutatja mit számolt és miért… én ellenőrzöm és ha nem látok benne hibát, akkor tuti nem fogok „csakazértis” ellentmondani…
****
…ez a bajom McPhersonnal pl… nincsenek számai… lehet neki „hinni meg nemhinni”
43 Auralianus
Már megint nem tetszik a beszéded. 🙂
„bőven elég nekem ennek a “megszaladó felmelegedésnek” a termodinamikai levezetése.”
42
A világ működését kéred? Nem segíthetek.
„…ez a bajom McPhersonnal pl… nincsenek számai… ”
Valóban. Nem a saját adatait adja tovább.
Ezt már Tibor bá’ is többször elmondta, hsz-ben is.
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=23026
32. Curix
Zseniális.
Igen, a természetet nem legyőzni kell, hanem együttműködni vele.
Ezt felejtették el a felfuvalkodottak, a technikai civilizáció bajnokai.
n/a – 43
…majdnemjó…
…ő ugyanis mások adatait sem adja tovább. Konkrétan zéró tudományos megalapozottsága van annak amit állít. Innen-onnan önkényesen összeválogatott rész-igazságokból tákol egy neki tetsző univerzumot, amibe beköltözik és még a vita árnyékát is igen kínosan kerüli.
Te úgy döntöttél hiszel neki…
… szíved joga. Bármiben hihetsz, engem nem zavar, és hidd el a tudományosan megalapozott, ellenőrizhető állításokat és elméleteket sem zavarja.
Én a laposföld hívőkkel és a hittérítőkkel is nagyon jól megférek 😉
43 – Auralianus:
Példának okáért ezt írtan McPherson:
Maslowski et at (2012) [ha akarod keresd ki magadnak] The future of he Arctic sea Ice
Given the estimated trend and the volumen estimate for Oct.-Nov. 2007 one can project that at this rate it would take only 9 more years or until 2016 p-m years to reach a nearly ice-free Arctic Ocen in summer.
Tehát ezt nem McPherson állítja, hanem Maslowski és munkatársai. Amivel McPerson egyetért. McPherson szerint 30-40 klíma tudós szintén egyetért, de nem szólal meg, mert kirúgják az állásából.
Nyisd ki ezt: http://arctic-news.blogspot.com/ és olvasd el EXTINCTION alatt. Ott találsz adatokat.
Paul Beckwith paleoklimatologus fizikus ebbben a videobann reszletesen es tudomàyosan taglalja a sarki jèg olvadàs folyamatàt ahogy kinèz mèg 6-8 èvet is kilehet húzni innen . Persze ha kritikus esemènyek nem lèpnek közbe pl calthrate bombe beindulàs metàn kataklizma https://youtu.be/E-QfKjOzfFg vagy valami ilyesmi
Tibor Bá – 47
Minden tiszteletem mellett is… de McPherson fogott egy tanulmányból EGY bekezdést…
„Given the estimated trend and the volumen estimate for Oct.-Nov. 2007 one can project that at this rate it would take only 9 more years or until 2016 p-m years to reach a nearly ice-free Arctic Ocen in summer.”
…és ez alapján tehát ha EGY hónap!! olvadási rátája alapján… azt mondja, hogyha ezt az egy hónapot extrapoláljuk 9 évre, akkor…
…igaz az állítás? Igen!
Hülyeség? Igen!
49 – Auralianus:
McPherson több száz tanulmány eredményét foglalta össze. És rámutatott arra, hogy sok ezer kutató nem mer publikálni. Azt viszont még én, a laikus is látom, hogy igaza van, legfeljebb az időpontban téved, ami egyre nyilvánvalóbbá válik, de a tény szikla szilárd. A sarki jég el fog tűnni. És akkor az emberiségnek annyi. Plusz az exponenciális görbére való hivatkozás hibás. Viszont az események valamilyen gyorsulása világos.
Tibor Bá – 50
„McPherson több száz tanulmány eredményét foglalta össze.”
McPherson több száz tanulmányból kiválogatta a prekoncepciójába illő részeket és figyelmen kívül hagyta az oda nem illőeket. Sajátosan értelmezve a tudósok óvatosságát és a tudományos nyelvezetet (a tudomány nem Biblia, ezért nem örökérvényű, hanem pillanatnyi tudást tükröz)…
…kijelentette, hogy neki bezzeg igaza van, mert ő ki meri mondani…
…erre írtam itt egyik fórumtársnak, hogy ki is jelentheti először, hogy a föld lapos, majd rögtön utána lehülyézhet… de ettől még nem lesz „igaza”. A sarki jég mennyiségének és kiterjedésének tanulmányozása NEM utal gyorsuló változásra… még csak nem is MONOTON csökkenő a trend…
https://nsidc.org/arcticseaicenews/sea-ice-tools/
…ezt bárki látja, aki az adatokra kíváncsi. Ha elrugaszkodunk a valóságtól, akkor nem fogjuk tudni felismerni az összefüggéseket. EZ a baj McPhersonnal, nem az, hogy „világvégét” jósol…
… akinek esze van tudja, hogy amit ma csinálunk NEM fenntartható. De erre alapozva kijelenteni AZT, hogy SEHOGY MÁSHOGY nem lehet csinálni… háöizé…
… mi lesz a következő lépés? Máglyára azokkal, akik szerint van megoldás?
51 Auralianus
Ez kötözködés, vagy valami hasonló.
Cuix is csinál ilyeneket. Ott németben van valami káros sugárzás. 🙁
„McPherson több száz tanulmányból kiválogatta a prekoncepciójába illő részeket és figyelmen kívül hagyta az oda nem illőeket. ”
Ehhez a mondathoz feltéteznem kell, hogy
– ismered mely tanulmányokat nézett át McPherson,
– ismered prekoncepcióját, (mit is jelent ez a szó?)
– meg tudtad határozni, melyeket hagyott figyelmen kívül.
Inkább azt feltételezem, hogy ez a mondatod süket, üres, hatásvadász duma.
” A sarki jég mennyiségének és kiterjedésének tanulmányozása NEM utal gyorsuló változásra…”
Ez képzavar. Nem figyelsz arra, hogy mit írsz.
Ezek után Mi figyeljünk-e rád?
„… akinek esze van tudja, hogy amit ma csinálunk NEM fenntartható…”
A világ működését az ember nem ismerheti meg, sem egyénileg, sem kollektív tudattal.
Más szavakkal már Darwin is leírta ezt.
Szar ügy, de McPherson akár igaza is lehet.
http://ocean.dmi.dk/arctic/plots/icecover/small_osisaf_nh_iceextent_daily_5years_en.png
A sarki jég nem akar visszafagyni. Ha így marad, és 2019-ben innen folytatódik az olvadás, jövő őszre teljesen elolvad.
A meteorológia nem mond esőt.
A gazdák kínjukban öntözik a földeket, hogy legalább fel lehessen szántani.
Eső nélkül nem kel ki az őszi búza.
A téli csapadék kell(ene) majd tavasszal is, a tavaszi vetéshez.
Tévedjek, mert különben már jövőre éhen halunk.
51 – Auralianus:
Valóban kötözködsz. „McPherson több száz tanulmányból kiválogatta a prekoncepciójába illő részeket és figyelmen kívül hagyta az oda nem illőeket.” Igen ez ismert fogás. Klíma ügyben én is ezt tenném. Tudod miért? Mert a Big Oil, Big Gas, Big Coal „tudosokat” lefizet, hogy cáfolják a globális melegedést. Még az államok is ezt követik az állampolgárok „riogatását” elkerülendő okból kifolyólag. A világ legelismertebb sarkkutatóját Peter Wadhams-t kirúgták a Londoni Egyetemről mert ugyanazt mondta mint McPerson: rohamosan fogy a jég, amit te tagadsz és evvel alkalmatlanná váltál a vitára, mert ez evidencia.
kb 1 millió km2-rel kisebb a jég kiterjedés mint 2012-ben.
Nem sok, de az elfogyástól még messze van.
Tibor Bá – 53
Örömmel látom, hogy retorikában IS közeledünk! 🙂 [gyanítom nézeteinket tekintve sosem volt nagy a szakadék]
De azért tegyük a dolgokat némileg helyre. A világ nem „egybites” még az egyén számára sem az, mert az igaz, hogy a „halott” állapotot nehezen lehet az egyén számára releváns módon árnyalni… de az „élő”-t annál inkább.
Nem tudom egyértelműbben leírni, hogy attól mert a civilizációnk a MOSTANI szervezési elvek mentén nem fenntartható attól még nem lesz BÁRMELY MÁS szervezési elv is kudarcra ítélve.
****
Ahogy a „rakásradöglünk” nem valós alternatíva számomra, úgy az sem ha le kell mondjak a kényelmem és a békességem nagyobbik részéről. Szeretem a civilizációt, szeretem azt, hogy valós időben kommunikálhatok kb bárkivel a bolygón és hozzáférek az ő általuk birtokolt ismeretekhez is.
Értem én, hogy sokan vannak, akik ilyen-olyan okból a mostani civilizáció vesztét kívánják… lelkük rajta 🙂 Én viszont részemről a fenntartásán, jobbításán, átalakításán szeretnék dolgozni. EHHEZ pedig – vallom – nem az emberek ijesztgetésén, tények manipulálásán, hanem alternatívák felmutatásán keresztül vezet az út.
Tehát ÉN nem tenném (és elfogadni sem vagyok hajlandó) a kutatások eredményeinek önkényes értelmezését „politikai célok” mentén.
+1 sem Hansen-t sem Mann-t nem rúgták ki… tudtommal.
55 – Auralianus:
Én is sok mindent akartam 85 év alatt, s szép lassan megtanultam, hogy az én akaratom kevés. Majd te is meg fogod tanulni. Addig légy türelemmel. 😀
Tibor Bá – 56
NEM LESZEK!
Te is csak szép lassan tanultad meg, hogy türelemmel kell lenned 😉 Ki vagyok én, hogy elsiessem? 😛
Mc pherson a gyors olvadàs eshetõsègèt 2 feltèteles dologhoz köti 1 hogy esetleg egy újabb gazdasàgi összzeomlàs megàllítja a vilàggaxdaságot ès a szennyezöanyagok kibocsàtàsànak leàllàsa miatt az lègköri areosololk hiànya (ipari korom por szulfàtok füstök stb) miatt a föld elveszíti az ezek àltal szolgàltatott hösègpajzs ha ez nincs akkor azt àllítja hogy olyan hirtelen a melegedès ami mindent visz . A màsik vagy ebböl következik vagy enneka következmènye sarki jèg olvadàs metànbomba ami amúgy magàtól is bekövetkezhet a màr lassabb de folyamatos melegedès miatt . Nos ebböl szerintema vilàggazdasàg összeomlàsa a valószínûtlen mert senki nem fog lefeküdni a földre bèkèsen meghalni . A màsik dolog meg gyorsan is meg lasaan de biztosan is bekövetkezhet bekövetkezik . Csak idõ kèrdèse . Ebben beckwithre hagyatkozom szóval mèg pàr èvig nem idegeskedem
58 Etyere Petyere
Jó a hsz.
Nem annyira az a fontos, hogy mikor, hanem hogyan gondolkodik McPherson.
A hatások összeadódnak.
A klíma akkor is gyorsulva melegszik, ha nincs metánbomba.
Harmadik. Ha a CO2 folyamatosan és egyenletesen növekszik, akkor az a tehetetlenség miatt gyorsuló melegedést jelent.
Negyedik. Az emberi gyarlóság. Többet, még többet.
42-ben mondtam, hogy Mo. sem foglalkozik tovább a klíma célokkal, autók és környezetszennyezés fontosabb.
Súlyosabb, hogy a sarkvidék kincsinek kitermelésére készülnek nagyon.
http://m.privatbankar.hu/makro/versenyfutas-a-vilag-uj-kincsesbanyajaert-az-oroszok-idoben-ebredtek-321603
Vagyis jó az ha elolvad a sarki jég.
1+1+1+1+1=nagyon sok
Curix
Az igazat megvallva, soha nem is jött ki onnan…
… amúgy meg fel a fejjel… hacsak nem az Északi-tenger mellett laksz, hanem mondjuk mifelénk Bajorországban, akkor a legszélsőségesebb hatásokból sem fogsz sokat észlelni…
… mivel a történelemnek és a technológiai fejlődésnek nem szakadt még vége… ezért feladni sem feltétlenül kell.
https://www.vox.com/energy-and-environment/2018/8/29/17783114/solar-pv-panels-market-tech
Egy optimális világban persze olyan megoldás születne (vagyis született volna) ami mindenki számára kecsegtető jövőbe vezet… a mi kevéssé optimális világunkban pedig kemény döntéseket kell majd hoznunk.
De az emberi faj kipusztulásáról fantáziálni… hmm… izé… „érdekes hobbi”?
Legrosszabb esetben bizony megtizedelnek majd minket a változások, de a „túlélők bunkerekbe szorulva várják a véget” az finoman szólva is megmosolyogtató látomás…
… pláne úgy, hogy igenis vannak működő alternatíváink… pl
https://electrek.co/2017/11/08/solar-powered-off-grid-greenhouse-grows-food-faster-using-less-water/
vagy
https://msutoday.msu.edu/feature/2018/growing-food-without-sunlight-or-soil/
Időről időre kutakodom alternatív menekülési útvonalak után, amiben a totális összeomlás mellé néhány éve a globális felmelegedés extrém változatát is belevettem, mint túlélendő veszélyforrást. Nem könnyű a helyzet úgy, hogy azért a jelenlegi „dolgozó, átlagos életvitelt” az ember ne adja fel teljesen. Vannak célterületeim a déli és az észeki féltekére, de momentán Izland tűnik viszonylag elérhető közelségben (innen Angliából). Grönlandon horror házárak vannak, és földet pedig nem birtokolhatsz még helyiként sem, csakis az állam által kijelölt helyre építkezhetsz, amit 2 éven belül be kell fejezz. De a terület soha nem lesz a tied.
Az emberi természetet nem lehet megváltoztatni, addig fogja kizsigerelni a környezetét amíg egy pillanatnyi hasznot és kényelmet is lát belőle, szóval nagy tömeges megvilágosodásra már régóta nem számítok. Helyette lelkiekben készülök akár területelhagyás árán a szük családommal még idejében elindulni az élhetőbb földrészek irányába.
Hogy ez mikor következik be azt nem tudom, de figyelemmel kísérem a sarki jég olvadását. Nem fogom tagadni sem az 1 évet, csak azért mert arra még nem vagyok felkészülve, így kényelmesebb lenne 5-öt mondani hogy legalább megnyugtassam a kognitív disszonanciám. Ha szorul a hurok, legrosszabb esetben brit állampolgárként még átmehetek Hegylakónak a skótokhoz. Addig viszont igyekszem megélni az életet, utazgatok és tervezek. 🙂
61 – Nándi:
Nem a melegedést kell túlélned, az viszonylag könnyű lenne. Hanem az élelmiszerhiányt és a társadalmi összeomlást (rabló bandák, stb.).
20 PZuj :
„A 3D nyomtató és annak a pár alapanyaga ( már fémekkel is működnek egyre csökkenő áron) sokkal nagyobb szériaszámú tömegtermelést ezáltal olcsóságot tesznek lehetővé, mintha mindent árut külön-külön Kínából hoznánk be jókora logisztikával, jókora kínai állami támogatással megtámogatva.”
Ez NAGYON NEM így van sajnos ahogy írod. Kis rövid szösszenet akkor a 3d-ről, hogy honnan indult és hogy állunk:
1. A 3D nyomtatás egy nagyon időigényes folyamat a többi anyag-megmunkáláshoz képest, legyen az akár esztergálás(fémek pl), fröccsöntés (műanyagok pl) vagy betonozás (házak, mélyépítő szerkezetek, stb). Amire jó a 3D nyomtatás az, hogy a különleges belső struktúra által kevesebb anyagot használjunk fel vele illetve ahogy írod ne kelljen logisztikázni annyit. Nekem egy CraftBot nyomtatóm van immáron 4 éve, ez a hobbi teteje kb 400 ezer Ft-os árral. Ez egy gyufásdoboz méretű tárgyat leggyengébb felbontásban 1 óra alatt nyomtat, legjobban kb 3 óra alatt. Egy ember fej méretű nyomtatás 3-4 napig tart, közben sok imával nehogy szálakadás vagy egyéb hiba legyen mert akkor kezdheted az elejéről. A fogyasztása nem vészes, a kezdeti pár perc felfűtés után 90-110Watt között fogyaszt.
Az anyag nem drága, a belépő szintű műanyagok (PLA, ABS) grammja 10 Ft kb és mivel a belseje legtöbbször nem tömör hanem rács szerkezet ezért megelégszik kevés anyaggal is egy tárgy. Pl öklömnyi darabok 150-200 Ft-ból kijönnek.
2. A MŰANYAGOS 3D nyomtatók ára az utóbbi 5 évben nem sokat változott otthoni felhasználásra, a legtöbb típus ára stagnált de a jobbak drágultak ! :
–van a legalja kategória 40-100 ezer Ft között, ezek általában darabokban vagy félig összerakva rendelhetők. Egy előnyük az olcsóság így épp ki lehet próbálni a technikát de pontatlanok és sok karbantartás meg alkatrészcsere szükséges.
–a hobbi szint 100-200 ezer Ft között van kb, ezek már használhatóbbak, méretpontosabb a nyomtatás velük és viszonylag sokat működnek karbantartás nélkül de nem mindegyikre van hw/sw támogatás vagy ha van akkor olyan is.
–a hobbi „teteje” kb 200-500ezer Ft-os kategória ahol masszívabb készülékek vannak amik mehetnek éjjel-nappal minimális karbantartás mellett is. Ezekhez már van érdemleges hardver/szoftver támogatás és folyamatosak a fejlesztések.
–ez fölött van a professzionális lakossági szint 500+ e Ft-tól kábé, ahol még speciálisabb igényeket fednek le vagy különleges szolgáltatásokkal látják el a gépet (pl nyomtató-anyag figyelés nehogy kifogyjon, akár nagyobb méretű tárgyakra pl 30x30x60cm vagy több anyagból egyszerre nyomtat, stb).
Fém nyomtatásra lakossági gépből egyelőre vagy olcsót találni vagy szart, lehet válogatni 🙂 De ezek se nem gyorsabbak az esztergás vagy öntvényes gyártáshoz képest se nem olcsóbb velük az előállítás. Persze ez is tárgy függő mert egy fémkockát felesleges nyomtatni de egy összetetteb bonyolult tárgyat lehet jobb nyomtatva előállítani amihez egy komoly cnc eszterga kellene.
Ettől felfele van még az ipari gépek garmadája akár műanyagra vagy fémre de ott inkább az 5-100 millió Ft a jellemző ár.
Aki szerente venni otthonra 3d nyomtatót és elfogad egy tanácsot az vagy gyűjtsön a 200+ kategóriára vagy várjon még 5-10 évet. 🙂
Auralianus :
Elöször is üdv a klubban/blogon!
Mosolyogva olvastam a legtöbb hozzászólásod mert szinte a 10 évvel ezelőtti saját magam olvastam vissza! 🙂 Ráadásul hasonló szakterületen vagyunk (telekommunikáció) és hasonló céllal a fizu/ranglétra ügyben is. A pozitív hozzáállásod és hogy kutatod az új technológiákat dícséretes. De szerintem ott tévedsz azaz ott vagy már csak naív, hogy az emberi viselkedés és a jelenlegi társadalmi berendezkedés/hierarchia nem teszi lehetővé egy lejtmenedbe kapcsolt gazdaságban a madmax-mentes átállást. Elég megnézni egy természeti katasztrófát vagy komolyabb áramszünetet akár a nyugaton miféle állat módjára viselkedik a tömeg ha nincs meg a napi „tévé+chips+kóla”. És ezen legtöbbször a kivezényelt karhatalmak sem tudnak segíteni. (talán japán az egyedüli kivétel)
Amint csökken vagy megszűnik a megszokott kényelem jön a háborgás és sokaknál elszakad a cérna mennek és megszerzik akár a szomszédtól ami kell.
A napelemekkel kapcsolatban szintén ezt a naivitást látom, azaz majd a technika meg fejlődés kihúz minket mert jön a 2-3-x -szer hatékonyabb cella és az megoldja. Egyelőre úgy fest hogy a kristályos 20 évvel ezelőtt 12% hatákonyságról mára 16%-ra ment, ez 33% növekmény és állítólag ebben már nem sok van, kell más hatékonyabb cella. Véleményem szerint még rosszabb lenne a helyzet egy újabb jobb akár korlátlan energiával meg kajával ugyanis nem mennénk el a falig, nem kapnánk pofont hanem menne további évtizedekig a népességnövekedés meg az egyre nagyobb fogyasztás/fő és pazarlás szennyezés.
Ha sikerül megoldani, hogy legyen elég labor-hús meg labor-krumpli akkor bár nem hullanak annyian egy geddonban de nem is várható annyira komoly változás…
Már mostanra is szétcsesztük a legfontosabb élethez kapcsolódó környzetet és rendszereket a bolygón, a jelenlegi emberiségnek egy kurvanagy jobbhorog kell és hogy kifeküdjön meg rászámoljanak akkor TALÁN észhez térne. Na erre a pofonra készül az itteni olvasók nagy része szerintem geddon jelige alatt.
Ha meg nincs pofon akkor alig van ösztönzés a fenntarthatóságra vagy újabb technológiákra. A mostani co2 adó, kioto-párizs meg hasonló lófasz következmény nélküli papírra vetett nevetséges célok erre teljesen alkalmatlanok! Még ha be lennének tartva akkor esetleg de vicc az egész.
No offense! Linkelj csak új tech-et, ahogy időm engedi elolvasom őket de eddig nem győzött meg, számok meg alig bennük.
A hydro témára egyelőre nem reagálnék, inkább egy kertészmérnök kellene ide.
Tiborbá!
Rékának tudnál írni esetleg, hogy foglalkozott-e hidropóniával? Régen olvastam hozzászólásait pedig ő eléggé képben volt az új mezőgazdasági technológiákkal és fejlesztésekkel. Kiváncsi lennék mik a tapasztalatai ebben, lehet tiszta vizet öntene a pohárba.
Részemről csak annyi rémlik, hogy az üvegház is szinte zárt rendszer de az őseim sehogy sem sikerült rábeszélni mert azt mondták bármi gomba vagy kártevő oda bekerül 2 nap alatt bedarálja az egészet lévén nem lesz ellensége a zártság miatt.
Rékának nem tudok írni, mert nem tartom nyilván az E-mail címeket. De ha beolvas, akkor talán jelentkezik.
freetoaster – 64
Hali, megvallom örülök neki, hogy rátaláltam a helyre 🙂
Az optimizmusomat illetően szerintem itt némileg hamis kép alakult ki 🙂 SOSEM mondtam, hogy mindenki megmenthető. Szimplán próbálok rávilágítani, hogy a technológia mai fejlettségi színvonala mellett (ha szereted a számokat, te is tudod mennyire „játék a betűkkel” amit McPherson csinál) igen nehéz egy totális kihaláshoz vezető forgatókönyvet elképzelni.
dióhéjban:
Fenntartható-e az amit ma csinálunk? – NEM
Összeomlik-e a technológiai civilizáció és rakásradöglés következik? – NEM
Részemről azt gondolom, hogy a „globális civilizáció totális összeomlása” igenis elkerülhető… AKKOR, hogyha a központi infrastruktúrától való függetlenség elérhetővé válik viszonlyag széles rétegek számára. Ha valaki volt mostanában Afrikában, akkor láthatja, hogy a sárkunyhó+napelem kombináció tökéletesen működik (150 éve nem volt jellemző az elektromos áram mindenhol napi 24 órában, ennek ellenére nem nevezném fejletlennek vagy őskorinak az akkori társadalmat).
A gazdaság elektromosra állítása sem igazán lehetetlen (viccesnek tartom, mikor egy brutálisan pazarló primér-energia termelésből vonnak le következtetéseket az „össz-energiaigény” kapcsán), pláne akkor nem hogyha megszűntetjük a pazarlást és a cipőfűzőszorítópöcöktől a fagyasztott banánig a dolgok fölösleges ide-oda szállítgatását.
Pontosan ezek okán ha valaki azt godolja, hogy UGYANILYEN társadalmat fogunk eletromotorokkal és napelemekkel meghajtani, akkor az illető téved. A fosszilis üzemanyagok is egy egészen másfajta társadalmat hajtottak meg, mint a lovak és a vitorláshajók 🙂
+1
A zárt rendszerű gazdálkodás kapcsán egy igen informatív csatorna (mit lehet, mit nem lehet, mennyibe kerül stb.)
https://www.youtube.com/channel/UCdNLE33fcMMW3uYINssFKBQ