Tibor bá’ online
Az élő emberi szervezetnek energiára van szükség az élete fenntartásához. Az energiához táplálék útján jut, ami lehet zsiradék, fehérje és szénhidrát. A szervezet a táplálékokat elégeti, vagyis például a szénhidrátok esetében CO2 és H2O keletkezik. Az egyiket kileheled, a másikat kivizeled. Ezek elégetésekor azonban felszabadul minimum 100 kalória/óra is. Ha nehéz fizikai munkát végzel, akkor ennek többszöröse. Ettől a hőtől meg kell szabadulni. Normál körülmények között ez nem gond, mert a közeg, amiben élünk (levegő) jóval a test normál hőfoka (36°C) alatt van. A hőátadás konvekcióval történik, aminek feltétele a két közeg közötti hőmérséklet különbség, de ez (gondolom) magától érthető.
A példa kedvéért az óránkét pont 100 kalória leadásához pontos körülmény kell, ami ritkán áll elő. Ha többet adunk le, akkor fázunk, ha kevesebbet, akkor melegünk van. Amennyiben fázunk, felveszünk egy pulóvert, vagyis leszigeteljük a testünket, hogy csökkenjen a konvekció. Ha melegünk van, akkor levesszük a pulóvert, ha nem elég, akkor izzadni kezdünk. Miért? Mert a víz (izzadság) elpárolgása hőelvonással jár. Azonban párolgás csak akkor jön létre, ha a környező levegő képes felvenni párát. Ez pedig attól függ, hogy a környező levegőnek mennyi a relatív légnedvessége (azért relatív, mert a levegő páramegtartó képessége függ a hőmérséklettől). Különben 100 kalóriát kb. 2 dl víz elpárolgása von el. Ez azt jelenti, hogy 36 °C levegőben a fekvő ember akkor marad életben, ha naponta 24 x 0,2 = 4,8 liter izzadságot el tud párologtatni. Aminek két feltétele van: 1) Meg kell innia kb. 6 liter folyadékot (kb. 4,8 liter az izzadáshoz, 1,2 liter élettani szükséglet). 2) A környező levegő hajlandó a pára felvételére, vagyis a relatív légnedvesség jóval 100 % alatt van.
Ha a szervezet nem képes elveszíteni óránként kb. 100 kalóriát, akkor a belső hőmérséklet emelkedni kezd. Ehhez tudni kell, hogy az emberi agy 42 °C-nál felbomlik (agylágyulás), ami egy irreverzibilis folyamat. Utána hiába hűtik le normál értékre (36°C) az emberi testet, az illető már agy halott.
Néhányan azt a hibát követik el, hogy nem vesznek figyelembe egy fontos tényt. Egy-egy földrajzi területnek nem kell évi 365 napon át az élettel össze nem egyeztethető légköri viszonyoknak fennállni. Elég, akár csak egy napon belül néhány óra. Ha nincs hova menekülni, ha nincs valami megoldás, a halálhoz ez untig elég. Ha az emberi szervezet nem képes az általa termelt hőtől megszabadulni, az élet megszűnik.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Páramegkötő tabettákkal elég jól lehet csökkenteni a páratartalmat. Ha ez megvan és tudsz izzadni akkor egy ventilátor már megteszi. Ezt pedig kis feszültségről, napelemről is üzemeltetheted. Egy klíma berendezés működtetéséhez, ami egyébként párátlanítani is tud, nyilván sokkal nagyobb teljesítmény kell. Ugyan akkor az a víz ami a klímában lecsapódik fizikai szűrést követően ivóvíz minőségű. Így elvileg vízhiány esetén a légnedvességből ivóvizet nyerhetünk. A tuti az lenne, ha napelemről tudnál klímát üzemeltetni. Ez ugyan megoldható, de elég beruházásigényes. Valaki próbálkozott már ilyesmivel?
Tibor bá’ nagyon harciasan védi ezt a kérdést, pedig szerintem nem vitatja senki, hogy bizonyos körülmények – nevezzük csak nyugodtan laboratóriuminak – között teljesen igaz amit mond. Csakhogy olyan helyzet mondjuk Magyarországon elég nehezen elképzelhető, hogy ne állna rendelkezésre aktív test hűtési lehetőség, egy hűs helyiség, vagy víz. Magyarul a testünk nincs teljesen kitéve a természetnek, nonszensz ezzel számolni. A napi középhőmérséklet is még nagyon messze van attól, hogy a természetes vizek, (vagy pláne a kútból nyert vizek) ne lennének alkalmasak a testhőmérséklet hűtésére, még akkor is ha minden technikai vívmány hirtelen megszűnik létezni. Szóval, szerintem ez a test-túlmelegedéses téma erősen teoretikus, semmi értelme róla érdemben vitatkozni, max annyiban érdemes felemlegetni, hogy jó tudni a határokat.
2. lr
Akkor még nem laktál panel lakásban a napos oldalon. Klíma nélkül a nyári hónapokban már élhetetlen. Pedig néhány tízezren élnek így…..mesélhetnének, hogy másnap hogyan tudnak a munkahelyükön fizikai munkát végezni.
SZJ: Hogy jön ez ide? A legnagyobb bullshit az az érv, hogy te nem tudhatod, mert nem tapasztaltad meg hogy… Egyébként ott kezdtük a nejemmel, egy nyugati tájolású panelben a negyedik emeleten albérletben. Redőny nem volt, csak egy citromsárga „sötétítő” függöny, nyáron meg 50 fok. De ennek semmi köze a témához, a téma az, hogy bele fogunk -e halni konkrétan a melegbe, és szerintem a válasz nem, nem fogunk. Éhen fogunk halni sokan, meg legyengülünk és elvisz minket minden szar, akár a meleg is, de nem az lesz az elsődleges.
2 – Ir:
Jelen pillanatban az állóvizeinkben 28 °C-t mérnek. Szerinted mennyi lenne, ha már május óta tartana a kánikula? Na jó, mondjuk, hogy nem menne feljebb egyetlen fokot se. Ültél már 28 fokos vízben? És mennyi ideig? Próbáld egyszer ki! Franciaországban és újabban Németországban is leállítottak atomerőműveket, mert a hűtővíz már nem hűt kellően, pedig még csak 2 hete van kánikula. És ugye mi a jövőről beszélgetünk.
Ott tévedsz, hogy a hűsítő lehetőségek, például egy verem, vagy pince limitált kapacitással rendelkezik. Ha ez elfogy, akkor annyi. És a pince, verem miért hűvös? Mert az anyaföld kb. 14°C, de ha a környező föld felmelegszik, akkor mi hűti a pincét, a vermet, a kút vízét? Minden máshoz elektromos energia kell. Lesz? Meddig? A félreértés abból adódik, hogy te az életből veszed a tájékozódásodat, de a jelenlegi „élet” nem folytatódik. Minden melegebb lesz, sokkal melegebb.
–
4 -Ir:
Ebben tökéletesen igazad lesz (van), mert ahogy nő a meleg, úgy lesz egyre kevesebb a termés, és jön az éhezés. De ha elég sok pénzed van, akkor meg fogod tudni venni a jóval drágább élelmet is. Hogy kire mi vár személy szerint ebbe tényleg nem érdemes belemenni. Amit most tárgyalunk, mi van akkor, ha csak a meleggel kell számolni?
4.
Ha tudod, és tapasztaltad, akkor nem értem miért nem látod, hogy igen, sajna tömegesen fognak meghalni az emberek a saját otthonaiknan, mert nem mindenki tud vidékre menni. A városban meg már ma is előfordul hőhullámok idején, hogy hullanak a népek mint a legyek. Nagyobb hőhullám=több halott. Mégnagyobb hőhullám= néhány szerencsés túlélő.
Aki nem tudja magát hűteni egy ilyen esemény során, nem tud elbújni annak annyi. Vagy a fővárosban gondolod eljut időben minden ember minden tömbházból a metróalagutakba? Vagy megnyitják az összes barlangot? Szerinted ilyen tömegek terelgetése önmagában nem jelent meleg, és minden egyéb nélkül is halálos kockázatot? De lesz-e egyáltalán aki terelget? Szóval nem látom, miért lenne fikció a kellemetlen de elkerülhetetlen tömeges elhalálozása embertársainknak egy kezelhetetlen hőhullám idején.
1 – Geri:
Ezzel a mondattal: „Páramegkötő tablettákkal elég jól lehet csökkenteni a páratartalmat.” sikerült magad kiírni a vitapartnerek jegyzékéből. 😀
Az mennyire logikus, hogy ha az események „lassan” következnek be, akkor az események hatására meghaló emberek csökkentik az eseményeket kiváltó okokat, és
ez mérsékli a folyamatot?
6 – Anna:
A helyzet ennél is rosszabb. A metró alagút valóban jó megoldás egy átmeneti időre, mondjuk egy éjszakai bombázás alatt (nem atom). Na jó, valahogy kibírjuk mondjuk 1-2 hétig. De jövőre már 3 hétre kellene, aztán meg 4-5 hétre, és így tovább. De a rengeteg embernek hogy oldják meg az élelmezését és a szükségleteinek az ellátását? Vagy egymás ölébe foguk szarni? És mi van azokkal, akik nem férnek be? Lelövöd őket, ha az ajtóban erőszakoskodnak? — Az volt az álláspontom, hogy a III. vh-t el lehet kerülni, a gazdasági összeomlást át lehet vészelni, de a Föld melegedését nem lehet túlélni. A kérdés mindössze annyi, meddig élhetünk még?
8 – N:
Elméletileg jó, gyakorlatilag nem, ha átgondolod a részleteket. Szépen sorba halnak meg az emberek, feltételezetten a 40 + fok hőségben. Ki temeti el a hullákat (a hőségben), hova és hogyan? Mit fognak tenni a bepánikolt emberek? Betörnek azokba a házakba, ahol a házfalon ott virít a klíma doboz (amennyiben még van áram) vagy ahol pincét sejtenek? A tömeges hulla termés nem csak azt jelenti, hogy kevesebb élelmiszerre van szükség, de azt is, hogy járványok fognak tombolni. A szintén éhező, falkákba verődő kutyák hullákat fognak széttépni. Temetés helyett az emberek menekülni fognak, de hová? Kinek milyen ötlete támad.
A megoldas pont a III. viläghäboru lesz.
Nincs mas.
9,10 Tiborbá
A walking dead forgatókönyvírásában kellene részt venned 😀
Magyarországon az áramtermelés a napokban nyalogatta amúgy a csúcsot, tehát már 50-100 ezer vagy 1 millió klímát nem igen lehetne a hálózatra kötni. Hosszú kánikula esetén már most is lehetnek helyenként áramszünetek,mivel az erőművek pont ilyenkor kevesebbet tudnak termelni a fogysztás meg több lenne. De ha két hetes kánikulák lesznek akkor még talán évekig tartható az áramszünetmentes állapot.
//Hosszú kánikula esetén a tavak felmelegszenek a halak kipusztulnak,
Magyar méhészek jelentős méhpusztulásról számoltak be azthiszem a napraforgó virágzás után , lehet hogy csak valami permet.//
Talán az ember a szerencsétlen állatokat sajnálja a legjobban amik szintén el fognak pusztulni. Bár azt nem tudom hogy az állatoknál hány fok a kritikus (sertés ,szarvasmarha stb…) , na de azokat sem lehet majd hűtőházakba terelni. Talán még itt roppanhat a rendszer , ha belegondolunk egy 6 hetes kánikulába ami nem csak a növényeket hanem az állatok egy részét is elviszi. Szóval a bajok hatványozódhatnak a hőmérséklet, páratartalom és kánikula hossz függvényében.
3: „Klíma nélkül a nyári hónapokban már élhetetlen. Pedig néhány tízezren élnek így…..”
Ha tízezrek élnek így, akkor az nem élhetetlen, maximum kényelmetlen.
Ebben thermogeddon dologban én leginkább azért kételkedek, mert az egyre melegebb időjárást még csak el tudom képzelni, de hogy közben a páratartalom is 100% körül legyen nálunk, azt már kevésbé. Pláne, mivel magasabb hőmérsékleten még több víz kell a 100%-hoz, mint a mérsékelt hőfokoknál.
Ez talán akkor jöhet össze, ha éjszaka se hűl a levegő 36 fok alá, és a nappali még magasabb hőmérsékleten felvett páratartalom a lehűlés közben közeledik a 100%-os szint felé. De mi az isten termelne ennyi párát? Sokkal reálisabbnak tartom, hogy a felmelegedés éppen aszályokat, szárazságot fog okozni.
És ahhoz, hogy a teljes emberiség kipusztuljon, ilyen forró nedves állapotoknak legalább órákra ki kéne alakulni olyan helyeken is, mint pl a Tibeti fennsík területe, vagy a sarkvidék, ahol jelenleg épp a hideg miatt nehezek az életkörülmények…
A másik poszt kommentjei között írtad, hogy Costa Rica dzsungeleiben elő szokott fordulni ilyen helyzet, mégis úgy tűnik emlősfajok százai (köztük sok majomfaj) képesek megélni ott is az erdőben…
1: Geri
„elvileg vízhiány esetén a légnedvességből ivóvizet nyerhetünk. ”
EZ MÁR MEGOLDOTT (ráadásul napelemmel):
https://index.hu/tudomany/2016/04/18/a_levegobol_veszi_ki_az_ivovizet/
Ugyanez nagyban: https://ujkelet.live/2017/04/05/ivoviz-a-levegobol-izraeli-ceg-segit-a-vizhiannyal-kuszkodo-indian-es-vietnamon/
De minden páramentesítő ezt csinálja – akár napelemről.
Apropó – klímát, páramentesítőt (vagy akár hőszivattyút) napelemről üzemeltetni logikus (hiszen amúgyis a besugárzás arányában nő a megtermelt energia is amivel ezeket meghajtod…)
Saját több mint 5-éves tapasztalat, 5kW napelem ilyenkor több mint napi 20-25kWh termel, ami bőven ellát egy 3-4 kW-os (inverteres klímát). Persze 50 foknál már ez is kiakadhat 🙁
Az emberéletre veszélyes időszak a képzeletbeli jövőben a kb reggel 10-től 18-ig tarthat.
Ez bőven elég a 6 órát kibíró ember kivégzéséhez.
Viszont, ha ennyi pára van a levegőben és az a levegő mozog (szokott), akkor a feljebb kerülő párás levegő kicsapódik és esik az eső, majd a lehűlő és párátlanodó levegő jön lefele. Ez újból felveszi a párát a földről és megint felszáll.
Ez szintén egy alapvető fizikai jelenség, hogy a meleg levegő felfele száll. 🙂
A 100% közeli páratartalom csak erdőben jön össze, mert ott a növények felszívják a vizet és folyamatosan párologtatnak. Ezért tipikus ez az esőerdőkben.
Mediterrán és mérsékelt égövön nincs olyan buja növényzet ami a magas páratartalmat fenntartaná és akadályozná a levegő szabad mozgását ami szintén fontos az extrém páratartalomhoz.
Az a gondolat, hogy egybefüggő szabad térségekben mindenhol légmozgás nélkül 100% körüli páratartalom legyen fizikailag kizárt.
Ehhez minden magasságban egyforma páratartalom és hőmérséklet kéne, ami sosem jön össze, már csak azért sem, mert a földfelszíntől melegszik a levegő és ezért a felszín közeli levegő mindig felfelé igyekszik a párával együtt.
kimaradt:
Mindenhol nagy területek sivatagosodásáról beszélnek, a klíma melegedésének következményeként.
Melyik sivatagban magas a páratartalom?
Az testednek is van hőleadása, illetve kilélegzéssel és izzadással párásítod a levegőt. Zárt térben, pl barlangban. Ezért is limitált csoportokat engednek be egy cseppkő barlangba többek közt. Ha nincs ami megkösse a párát, hiába van hűvösebb, akkor is melegebbnek érzed. Ennek tudatában több ezer ember pillanatok alatt azonos problémát okoz zárt helyen, és semmi különbség nem lesz a kinti és a benti körülmények közt. A dolog kulcsa a páratartalom. Ötven fokot is elviselsz húsz százalék páratartalom mellett, maximum többet iszol.
Száz százalék páratartalom….. Azt hogyan idézzük elő?
Olyan nincs. Párafelvétel szempontjából a minél melegebb levegő a jobb. Ugye a harmatpont is kitolódik, tehát a vízkicsapódás. Viszont hőben is van egy élettani határ.
Tehát huszonhét fokban is lehet hőgutát kapni, nem csakmondjuk harmincöt fokban, sőt magasabb relatív páratartalom mellett előbb kapsz hőgutát huszonhét fokban. Persze lehet rosszul gondolom.
Olyan légkezelő berendezés kell, amely a környezetét fagypontra hűti. Mivel a magas páratartalom fagyponton szilárddá válik, „kifagy” a levegőből. Majd olvadás után víz lesz belőle.
Vagy egy olyan „kicsapató” felület ami a belső hőmérséklet függvényében állandó harmatponton van. Majd a felület alján összegyűjtött vizet élvezeti. Nem a levegőt hűtjük, hanem a felületet.. Talán ez egyszerűbb.
Dan
„Száz százalék páratartalom….. Azt hogyan idézzük elő?”
Van egy rossz szigetelésü fürdőszobád, befűtesz (télen), mosol-mosakszol-kiteregeted a vizes ruhákat oszt ahogy hül a helyiség telítődésbe megy a RELATÍV páratartalom. Abszolut az más tészta…
„Vagy egy olyan “kicsapató” felület ami a belső hőmérséklet függvényében állandó harmatponton van. Majd a felület alján összegyűjtött vizet élvezeti. Nem a levegőt hűtjük, hanem a felületet.. Talán ez egyszerűbb.”
Annyira egyszerü, hogy a páramentesítők így működnek: https://www.parafalo.hu/hogyan-mukodik-a-paratlanito.php
Igen a felületet hűtjük. A relatív páratartalom NEM éri el a száz százalékot. A harmatpont kialakulása nem azt jelenti hogy száz százalékos a páratartalom. Hanem az adott légköbméter X fokon maximum hány százalék vizet tartalmaz maximum, anélkül hogy az kicsapódna. Ez mondjuk hasraütéste negyven fokon maximum ötven öt százalék. Meg ugye a kicsapódás függ a felületi hőmérsékettől is.
7 – Tibor bá’
Azt hittem tudod milyen a páramegkötő tabletta!?
Akkor egy kis szájbarágás következik!
Kalcium-kloridból készül és henger alakú. Egy kis műanyag edénybe kell helyezni amiben a légnedvesség hatására exoterm folyamatban feloldódik és a műanyag edényben gyűlik vizes oldata. Egy 20m2-es szobában 3 ilyen tablettát használok és 1-2 napon belül a relatív páratartalom 10-20%-ot csökken a szobában tartósan kb. 1 hónapig. Közben naponta kiöntögetem ami összegyűlik.
Készíthetsz házilag is nagy kapacitásút. Egy vödör szájára mondjuk szúnyoghálót (vagy sűrűbbet) rögzítesz a hálóra pedig kiszórod a kálcium-klorid granulátumot.
http://cacl2.hu/termekek/kalcium-klorid-granulatum/
Csak azt ne mond, hogy ez azért nem jó mert melegíti a szobát, mert kiszámoltatom veled, hogy mennyivel! Dehogy elejét vegyük ennek az okoskodásnak is:
https://www.quora.com/What-is-the-chemical-equation-for-CaCl2+H2O-after-combining-the-two
Alapvetően nem az lesz a gond, hogy a légkondis/ páramegkötő tablettás/ verembe ásott hideg szobába elbújt ember instante ki fog fingani. Bár, ha beindul a metán, még az is összejöhet + 10- 16- 20 C emelkedésnél.
Hanem a szabadban élő növények/ állatok és egyéb élőlények.
Könnyen előáll Az út (The Road 2009) c. filmben megismert helyzet:
lesz egy haldokló Bioszféra, tele emberekkel, növények és állatok (kaja) nélkül.
Meg persze atomfegyverek és atomreaktorok elszabadulva.
16: „Az emberéletre veszélyes időszak a képzeletbeli jövőben a kb reggel 10-től 18-ig tarthat.”
A képzeletbeli jövőben bármikor, bármeddig tarthat… Ha így képzeled az is egy lehetőség, meg az is ha máshogy.
Egy kollégám épp tegnap mesélt arról, hogy a Fülöp szigeteken részt vett egy egész napos dzsungel túrán, ahol állítása szerint 99%-os volt a páratartalom és 45 fokos a levegő, aztán mégis túlélték, bár a víz ömlött róluk, és rohadt megerőltető volt még egy kisebb emelkedőt is leküzdeni… De túlélték mind, a kis filippínó túravezetők meg vidáman rohangásztak köztük és röhögtek azokon, akik nincsenek hozzászokva a helyi viszonyokhoz.
(persze nem mérte be műszerrel a 99%-ot, lehet, hogy csak 95% volt… :D)
27 – Avatar:
Azt nem értem, ha valakinek nincs meg a kellő fizikai (hőtani) ismerete, akkor mi a picsának szólal meg. 45°C és 99% légnedvesség mellett, egy függőágyban meztelenül feküdve se lehet életben maradni még fél órán át se. Aki ezt nem tudja, az fogja be a száját.
Most akkor 100% pára és megfőlünk élve vagy szárazság sivatagosodás és éhen döglünk.
A kettő együtt nem megy, de akkor most melyik?
https://index.hu/techtud/2018/08/08/ausztraliaban_100_szazalekos_a_szarazsag/
29 Zsolt
„…de akkor most melyik?”
Választhatsz. Melyiket szeretnéd?
Ahogy Én olvasom.
A poszt tartalma fizikai ismereteket ad. Jóslás, előrejelzés nincs benne.
Miért is kérdezed a „melyik”-et?
A száz százalék pára az, amikor esik az eső. De az is akkor esik ha bizonyos hőfokon a levegő telített. Tehát 30 fokon 95% páratartalom mellett 29.9.° on kicsapódik a víz a levegőből. Azaz egyetlen tized hőfokkülönbség elegendő az esőhöz. Nem ez veszélyes. Hanem a test maghőmérsékleténél MAGASABB hőfok mellett a magas páratartalom. Negyven fokban az ötven százalékos páratartalom már akár halálos is lehet. Harminc hat foknál ez kitolódik kb 70 % körüli értékre. Mindez attól is függ van e légmozgás, és milyen egészséges az egyed. Mert valamilyen betegségben szenvedő ember tűréshatára csökken a környezeti hatásokat is figyelembe véve.
30:
Akkor biztos lesz elsivatagosodás poszt is. Vagy mégsem?
32 egamfle
Erre vársz? Ha ilyet szeretnél olvasni, lapozz vissza.
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=10404
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=11284
Az emberek boldogok, és egy kis rettegésre vágynak.
Kicsi savanyú az édes mellé.
Nincs itt nagy baj. 🙂
Egy egyszerű páramentesítő készülék 250W -t fogyaszt és napi 20 liter vizet kivon a levegőből. 250W-ot csak össze lehet lapátolni valamilyen megújulóból. Vagy tévedek?
Lou Bega. És dolgozni ki fog szabad téren, földeken? Utazást hogy oldod meg mondjuk a boltig meg vissza? Minden ember zárt térben fog élni és klimatizált kapszulákban fog utazni? A termelést a robotok végzik majd? Karbantartani ki fog? Szkafanderben. Ennyi milliárd ember nem kell senkinek, csak a gond van velük. Feltétel nélküli jövedelem, nyugdíj, orvosi ellátás…. Az emberiség minimum fele hullajelölt már születése pillanatában. És ne európàra hivatkozz, mert itt ritka a két gyereknél több. Indiával mi a helyzet?
Állatokat hogy fogunk tartani? Vagy minden állati és növényi táplálékot laborban készítünk majd? Szerintetek hány ilyen labor kell nyolc milliárd ember etetéséhez? És ezeket a laborokat ki tartja majd fent, ki termeli ki hozzá a segédenergiát, ki tartja karban. Nem csak az emberről van szó ezen a bolygón, hanem minden élő szervezetről is, amelyik ugyan úgy élni akar.
Körülvesz több milliárd köbméternyi vízzel teli halálos légkör, és Ti tablettás páramentesítővel bohóckodtok. Gratulálok hozzá. Talán vizetek lesz belőle, aztán ha algásodni kezd még akár kajátok is lehet. Értelmes emberek…..
37 – Dan:
Jók a kérdéseid. De vedd észre, ezek az emberek nem hülyék, hanem be vannak szarva, és végső elkeseredéseikben hülyeségekbe kapaszkodnak, mert nincs más.
35,36 Dan
Dan továbbmenve egy páran itt azt mondják hogy az olaj nem is lesz nagy gond. De ha belegondolunk a fentiekbe amit írtál vagy abba hogy ugyan fizikai erővel lehetne élelmet termelni ha majdnem mindenki visszajönne a mezőgazdaságba az egyéb iparágakból amik ma kialakultak.
Viszont ki fog itt is kaszálni a 40 fokban? 2 kaszahúzás és a mai ember kiköpné a tüdejét a portól. Ki fog veteményezni a 30-40 fokban a szántőföldeken?
Mert ugye az 1940 előtti gazdálkodás valóban sok emberi/állati erőt használt, viszont akkor nem voltak 40 fokos melegek exra erős uv sugárzással.
25-30 fokok voltak és a napon lebarnulni lehetett nem szétégni 1 nap alatt.
Ha azt hisszük hogy meg lehet termelni az élelmet olaj nélkül kézi erővel ma akkor tévedünk. Ki fogja permetezni a szántőföldet gombaőlővel, atkaölővel, fertőtlenítővel, érlelővel, rovarölővel? Emberek kézi permetezővel?
Na persze egyenlőre lesz olaj nem kell ezen aggódni, csak majd jó drágán pár év múlva ami egy olyan helyzetet fog eredményezni amit előre nem tudunk.(melyik pálcika esik ki az országos és globális játszmából és ezek hogyan omlonak)
33:
Megnézted hogy ezek mikori posztok?
Nem mellesleg nagyon szőrmentén érintik csak a kérdést, de akkor még nem volt egyértelmű hogy a szélsőségek erősödésével a sivatagosodás felé fogunk haladni.
Tibor Bá’-nak bekattant a remek ötlete hogy termogeddon, és onnantól nincs szó a sivatagosodásról, mert ugye a kognitív disszonancia ezt nem engedi meg.
Szerinted miért nem válaszol erre a diskurzusra?
Amiről nem beszélünk az nincs, nem tudtad? 🙂
https://24.hu/kulfold/2018/08/13/allva-kiszaradt-kenguru-lehet-az-ausztraliat-sujto-aszaly-jelkepe/
Ez is hőgutát kaphatott.
Szóval nem kell a párátlanító tablettákkal vacakolni.
Mindenkinek és Tibornak. VAN más még talán lehetséges megmenteni a földet úgy hogy emberek is élhessenek rajta. NASA ne Marsot kutasson, ne az érdekelje hogy a Vénusz egyik holdján lehetséges az élet. Minden olyan ember aki egymaga ül a kocsijába reggelente, az NE üljön be a kocsijába, és ne szennyezze a légkört. Félre kell tenni a kényelmet és más alternatívákat kell keresni és alkalmazni. Méghozzá AZONNAL. A földi élet szempontjából a mai napig az ember csak kárt okozott. Más élőlények tűréshatárait ismerjük e, vagy egyáltalán érdekelt e minket ez bármiféle okból? A kutya maghőmérsékletét ismerjük e? Vagy a háziasított fajokét? Egy tehén hány fokon kap hőgutát, vagy egy disznó? Basszameg ezekből az állatokból is, élünk és táplálkozunk. Mi vagyunk a föld urai. Minden egyes méhért, hangyáért, stb MI VAGYUNK FELELŐSEK.
40 egamfle
„Megnézted hogy ezek mikori posztok?”
Csak tudom mit csinálok.
Hiányzott neked a sivatagosodás. Mutattam neked. Köszönd meg!
Tudod mit? Nem lesz felmelegedés, nem lesz sivatag, nem lesz miről olvasnod.
A sarki jég olvadása is megállt és mostantól visszafagy.
http://web.nersc.no/WebData/arctic-roos.org/observation/ssmi1_ice_area.png
🙂
Vészhelyzet van, és ezt most felelős intelligens gondolkodással komolyan kell venni. Amennyiben ez nem megy, akkor az emberiség utolsó ivadékainak el kell gondolkodni azon, hogy mégsem intelligensek és ugyan az jellemző rájuk mint a többi invazív fajra. Jönnek, látnak, túlszaporodnak, tönkretesznek, és vagy kihalnak vagy visszaszorúlnak.
43:
Akkor elmondod, hogy miért nem száll fel a meleg párás levegő a francba és jön helyére a hidegebb kevésbé párás? 🙂
Miért beszél mindenki (tudós körökben is) sivatagosodásról egyedül te beszélsz párás gőzről.
Elfogadom, csak áruld el hogy miért nem működik a fizika ebben az esetben?
44 – Dan:
Ne erőlködj! A kocka már el van vetve.
–
43 – egamfle:
Ha melegebb a Föld, ha melegebbek a szárazföldek, és melegebbek a tengerek, akkor több a párolgás. Ha több a párolgás, akkor több pára kerül a légkörbe, és több lesz a felhőzet.A több felhőből több csapadék válik ki, és nagyobb területeken lesz árvíz. Ez már nyomon követhető. Soha ennyi árvízről nem számoltak be a híradók. Persze, ez mellett lehetnek sivatagok, ahogy eddig is voltak. Az ausztrál kenguru rossz példa. Ausztrália belső része mindig is félsivatag volt (bozótokkal itt-ott). Minél távolabb a tengerparttól, annál aszályosabb. Az ausztrál farmer nem most hazardírozik először. Van, amikor 10 évig nincs csapadék, hullik az állomány. Aztán lesz, és vesztességei megtérülnek. Viszont északon házakat visz el az áradat.
–
40 . egamfle:
Mire kellene válaszolnom? Vedd észre, már nem divat a klíma tagadás. Akinek van esze, az elhallgatott. Elismeri a katasztrófát, de 200-300 évre teszi a bekövetkezést. Na ez az igazi kognitív disszonancia.
Én is így látom sajnos.
Egamfle, a dolog kulcsa a felhősödés. Illetve a magasabb légkörben lévő alacsonyabb légköri nyomás. Más nyomáson másképp működik az egész.
46:
16-osban leírtam, csak ignoráltad.
A levegő mindig a földfelszín közelében a legmelegebb, mert a nap a földfelszínt melegíti és a föld sugárzása melegíti a levegőt.
A meleg levegő felfele száll a párával együtt.
Az általad említett magas páratartalom az esőerdőkben jön létre, mert ott a növények folyamatosan párologtatnak és akadályozzák a levegő mozgását valamint minden nap esik az eső az állandó párának köszönhetően.
Ezek a feltételek monokultúrás szántókon, de mérsékelt övi erdőkben sem adottak.
A kérdés az hogy miért marad a párás meleg levegő a föld közelében, a mediterrán, mérsékelt égövi területeken?
Az árvizek, nagy esőzések erre nem jelentenek választ, mert ezek ugyan növelik a vízkörforgásban lévő víz mennyiségét, de a levegő páratartalmát nem növelik 100% környékére. Nem vitatva hogy valamennyire növelik.
Várom a válaszod.
A párásodást sokmonden befolyásolja. Folyó, állóvíz közelsége. Légáramlatok ezek felett. Ahol van folyó vagy állóvíz, ott a légkör hüvösebb, a párakicsapódás hamarabb megtörténik. És nagyobb a hőfokkülönbség is. Emiatt hevesebbek a viharok.
49 – egamfle:
Ignoráltam? Ha mindenkinek válaszolnék, akkor belőlem három kellene és napi 24 órát csak ezzel foglalkoznék.
–
Én mindössze azt találtam ki, hogy az emberek nincsenek tisztába azzal, hogy 36°c és 100 % relatív légnedvességet nem lehet túlélni. Erre jó példa a tegnap kapott E-mail egy ismeretlentől. Azt javasolja, hogy a szoba közepén szereljünk a plafonra egy ventilátort, ami a szoba hőmérsékletét 4-5 fokkal csökkenti, és csak 75 wattos, ami nem nagyon emelik meg a villanyszámlát. Amikor visszaírtam, hogy nem lesz 4-5 fok csökkenés, ellenben 75 watt fogja fűteni a szobát, akkor megsértődött, mert ő jót akart. Tehát felhívtam rá a figyelmet, de nem jósoltam meg, hogy mikor és hol következik be ez az állapot.
–
Hamarosan visszatérek a témával.
–
Sam Carare közleménye szerint [ http://arctic-news.blogspot.com/ ] az öntözés és hurrikán okozhat rendkívüli légnedvességet. Megnevezi az Észak Kínai Alföldet ahol „irrigation exposes more water to evaporation, leading to higher humidity in the air than would otherwise be present” valamint a Nyugat Csendes-óceán, ahol „West Pacific contribute to warmer air and stronger cyclones carrying more moisture toward Asia.” És: „If humidity kept rising, a temperature of 36.4°C at a relative humidity of 91% would result in a wet-bulb temperature of 35°C. No amount of sweating, even in the shade and in front of strong winds or a fan, can cool the body under such conditions, and it would be lethal in a matter of hours in the absence of air conditioning or cold water.” Konkréten: „2018.08.07.-én Kína Poyang tó környékén a hőmérséklet 36.4°C or 97.4°F. At first glance, this may not look very high, but a relative humidity 68% is forecast to make it feel like 54.1°C or 129.3°F. És végül egy jóslat: „North China Plains, Middle East, and South Asia will soon be rendered uninhabitable by combined heat and humidity” Ezt leforfdítom: Az észak kínai alföld, Közel Kelet, és Dél Ázsia hamarosan lakhatatlanná fog válni a hő és légnedvesség együttes hatása miatt.
–
Különben ilyen adatokat már bőven lehet találni a netten.
Tibor bá’ az utolsó mondatodra: köszönöm, én nagyon várom, türelmeden újra és újra elcsodálkozom. 🙂
Minden a légköri nyomáskülönbségen alapul. A meleg levegő szárazon felfelé szálna, de nedvesen másképp viselkedik, mivel tőbb nedvesség tud eltárolni, előfordul, hogy egész egyszerűen a nedvességtartalma miatt nem tud elmozdulni. Azért mert a hidegebb de azonos súlyú levegő is lefelé szorítaná.
53:
Azért erre nincs még példa csak az esőerdőkben, ott meg nem a légkör nyomáskülönbsége a „probléma”.
Ráadásul a levegő egyes molekulái akkor is mozdulhatnak ha történetesen a pára leszorul. Mondjuk nem látom be hogy miért pont a h2o szorul le, amikor a co2 nem, annak ellenére sem hogy sokkal nehezebb.
Szóval ezt kicsit bővebben ki kellene fejteni hogy emészthető legyen.
Eleve nem világos, hogy egy mezőról hogy kerül annyi pára a levegőbe mint egy esőerdőből, mindezt úgy, hogy havonta leesik mondjuk 2 havi átlag vízmennyiség de aztán hetekig semmi, és közben a talajvízszint egyre mélyebben van.
Azt meg ne mesélje senki, hogy az óceánról felszálló pára leszorulva átkúszik a szárazföldre. 🙂
Szóval várom azt a bővebb kifejtést, mert ez nagyon bulváros eddig. 🙂
„Én mindössze azt találtam ki, hogy az emberek nincsenek tisztába azzal, hogy 36°c és 100 % relatív légnedvességet nem lehet túlélni. ”
Lesz olyan poszt is hogy téli éjszakán részegen a hóra feküdni meztelenül alvás céljából nem tanácsos? 🙂
Vagy csak azért nem mert jégkorszakra nem számíthatunk 200 éven belül?
Érdekes, hogy a páramegkötő tablettára szinte azonnal reagálsz, meg az is hogy egyből csak egy fizikai tényről tájékoztatsz mert nem jósolsz te semmit. 🙂
Tényleg várom a fizikai magyarázatot akár az észak kínai alföld esetére is, bár ott a folyamatos öntözés legalább egy esőerdő szerű tényezőt fel tud mutatni.
A légköri nyomást nem egy tényező befolyásolja. Van ugye a normál légnyomás, földfelszin közelében, aztán van az a légoszlop nyomás ami páratartalom függő. Ehhez még hozzájön az üvegház hatású gázok koncentrációja, ami nem egységesen van jelen mindenhol egyenlő arányban. Mint ahogy a pára sem egyenlő arányban oszlik szét. Ehez még hozzáadódik a holdközel-holdtávol, napközel-naptávol. Mert nem csak a víz esetében működik az árapály jelenség.
55 – egamfle:
A franc akar téged meggyőzni bármiről is. Ha te abba akarsz hinni, hogy elviselhetetlen hőmérséklet soha, sehol a Földön elő nem fog fordulni, akkor kár minden szóért. Már ma is vannak 52 °C-os helyek a Földön. Egyszerűen azért nincs igazad, mert egy gyorsuló melegedésnek vagyunk tanúi. GYORSULÓ! Ami még nincs ma, az lesz holnap, vagy holnap után. Ismétlem, én nem jósoltam, hogy mikor mennyi lesz és hol. Én csak azt állítom, hogy 32°C mellett 80% relatív légnedvesség az a határ, ami rendkívül kellemetlen, de még túlélhető. —- Tegnap reggel a teraszunkon 82 % légnedvesség mellett 24°C volt. Ebből a tényből mindenki azt von le, amit akar.
56:
Általánosságokon túl valami konkrét dolgot is tudsz írni? 🙂
A klímát is sok minden befolyásolja nem csak a co2 meg a ch4, tudtad? 🙂
57:
Ne győzzél meg csak tájékoztass korrektül, vagy tényleg azt hiszed hogy ez az?
Mennyi párát jelent a a 24°C-nál a 82%? Ehhez képest mennyi pára a 32°C-nál a 80%?
Ugye hogy nagyon nem azonos mennyiség.
Érdekes módon mindig csak a mellé duma megy.
Egy szakmai cikk az amerikai hőhullámról 2011-ben.
Megvolt a 35-37°C és a 80-90%-os relatív légnedvesség is.
El is tartott pár napig.
Áldozatok száma 22.
Nem állítom, hogy nem lehet melegebb és ezért több áldozat, de rakásra döglésről messze nem beszélhetünk még.
https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/20110723_usa_hohullam/
Azt is leírják, hogy Magyarországra a száraz meleg a jellemző. Ami most nyáron a sok esőzés miatt másképpen érződik.
58 egamfle
Ez amit csinálsz nekem sem tetszik. 🙁
Tibor bá’ sok mindent leírt. Majdnem a világ működését is.
Olvass vissza, és ne vagdalózz!
A páratartalomról itt írt: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=24309
Nem „mellé duma”. Kérlek, hogy fogd vissza magad!
6O. n/a
„Kérlek, hogy fogd vissza magad!”
Miért van az az érzésem, hogy Tibor bá’ szócsöve vagy?
Jól vagy, Tibor bá?
61 – L.S.
Ha az érzéseimre hallgatnék, már rég kibasztalak volna. Ki a francot érdekelnek a görög szövegeid?
61 L. S.
„Miért van az az érzésem, hogy Tibor bá’ szócsöve vagy?”
Nem tisztem elemezni az érzéseidet.
Na jó, azért értettelek. Ezt a beszédstílust ismerem, mint a rosszpénzt.
Mondhattad volna, hogy „ne legyél Tibor bá’ szócsöve” vagy valami hasonlót, de Te inkább feltettél egy kérdést.
Mi nem sokat fogunk beszélni egymással. 🙁
Ami „bassza a csőrömet”, hogy sok a süketelés (Dan), a másik tisztelete pedig sehol sincs.
Tibor bá’ sok jó dolgot is leír(na) ha hagynák, és amire kíváncsi is vagyok.
Ezzel szemben folyamatosan javít másokat. Ismét és ismét…
Ez nekem új hogy a Kínai és dél Ázsiai területek lakhatatlanok lesznek. Márpedig a nagy számok törvénye alapján akkor onnan is milliós tömegek (főként a milliomosok) indulhatnak majd Európába . Namármost hol lesz hely nekik majd ? Magyarországon? Németeknél akiknél már így sincs elég lakás , nemhogy több milliós népnek. Hogy áll az afrikai bevándorlók helyzete? Most el van csendesedve a média , vagy már hozzászoktunk a folyamatos áramláshoz…..
Addig örüljünk amíg nem kezdődik meg a konfirmáció: tömeges lakásvásárlások Európában kínaiak , közel keletiek és távol keletiek . És most nem
1000 db lakásvásárlásra gondolok, hanem többszázezer/millió. Amíg nem indul meg a klíma termésátlagcsökkenés konfirmációja, szintén örüljünk vagy
akár az olajé. Talán addig még van pár békeévünk.
Kína, Dél Ázsia, még egy megvilágítás:
https://brilliantmaps.com/population-circle/
Nem értem n/a problémáját, egamfle karakán ugyan, de talán elnézhető neki mert a kérdésére még mindig nem kap választ.
Az első kérdései nem voltak ennyire élesek, válaszok meg eléggé talányosak.
Az válaszol így aki nem megy bele egy vitába mert nem képes védeni az álláspontját.
Engem is érdekelne a válasz, mert amit egamfle leírt az logikusnak tűnik.
Tiszta sor lenne egyszer és mindenkorra elvarrni a nyitott szálat ahelyett hogy idegesen pattog a labda ide-oda.
67 – Zsolt:
Akkor egyszer és mindenkorra tedd fel a világos kérdést, amire te is kíváncsi vagy.
„A kérdés az hogy miért marad a párás meleg levegő a föld közelében, a mediterrán, mérsékelt égövi területeken?”
69 – Zsolt:
Ilyet én nem állítottam. Magyarázza az meg, aki hivatkozott rá. Viszont véleményem szerint a meleg levegő könnyebb, mint a (relatív) hideg, tehát felemelkedik. Kivéve talán akkor, amikor a meleg levegő + a benne lévő nagy mennyiségű pára nehezebb, mint a felette lévő hidegebb levegő. Az egész számolás kérdése. Tudjuk, hogy mennyi a súlya 1 m3 levegőnek és azt is tudjuk, hogy bizonyos hőfokokon mennyi páratartalma lehetséges. Kapásból 1 m3 levegő súlya 1300 g páratartalma mondjuk 25°C-on 23 g, ami az 1300 grammhoz képest elenyésző. Ráérzésem szerint ez nem befolyásolhatja a dolgot, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a meleg levegő függetlenül a víztartalmától fel fog emelkedni.
69 Zsolt
A kérdés rossz.
A meleg levegő a hideghez képest ritkább és ezért könnyebb. A meleg levegő ezért felfelé törekszik.
A vízpára és a vizes levegő is könnyebb a száraz levegőnél, ezért a száraz levegőhöz képest a párás levegő is emelkedik.
A kettő kombinációja (meleg és párás) még inkább.
Ez fizika. Nem vitatéma. A fizika mindenhol igaz.
El lehet merülni a részletekben, de inkább egy meteorológiával kapcsolatos blogon. 🙂
57. Tiborbá
„Én csak azt állítom, hogy 32°C mellett 80% relatív légnedvesség az a határ, ami rendkívül kellemetlen, de még túlélhető. —- Tegnap reggel a teraszunkon 82 % légnedvesség mellett 24°C volt. Ebből a tényből mindenki azt von le, amit akar.”
volt szerncsém síkvidéki elsődleges esőerdőben heteket eltöltenem a Nicaraguai Costa Ricai határon, közel tengerszinten.
Reggel 28°fokban 100% páratartalom ami azt jelenti hogy a látótávolság a reggeli ködben kb 100 m. napközben volt 36 fok 80-85% páratartalommal. Eléggé megterhelő. Nem véletlen hogy az amazóniai indiánoknak gyakorlatilag nincsenek verejtékmirigyei… A hőleadása meztelen test, és a talaj között történik…
nem tudom hogy élettanilag hol, a határ, voltam többször 50fok felett. megterhelő. Ha valaki tesztelni akarja magát akkor egy fóliasátorban permetezzen paprikát manapság.
72 – olvasó:
Nehéz elhinni, hogy 36°C és 85% relatív légnedvesség túlélhető. Arra viszont jó a tapasztalatod, hogy ilyen már ma is létezik.
–
Ma este az eső után a teraszunkon 98 % volt, de csak 18 °C.
Tibor bá’:
Ahhoz hogy az emberek hőgutát kapjanak az egész Földön az kell hogy a földfelszín közelében legyen meleg és pára.
Erre hívtad fel a figyelmet.
Ehhez képest ha nem marad a meleg párás levegő a földfelszínen akkor amit írtál nem vagy kisebb eséllyel valósulhat meg.
Ne kelljen már ezt szájba rágni, ez olyan méltatlan.
Tényleg érdekelne, hogy az Észak Kínai Alföldön miért lenne kritikus a pára a meleg mellett. Hiszen abban egyetértünk, hogy a meleg párás levegő folyton távozik és hidegebb kevésbé párás levegő jön helyette.
A folyamatos öntözés elég ennek az előidézéséhez?
74: Zsolt
„Ahhoz hogy az emberek hőgutát kapjanak az egész Földön az kell hogy a földfelszín közelében legyen meleg és pára.
Erre hívtad fel a figyelmet.
Ehhez képest ha nem marad a meleg párás levegő a földfelszínen akkor amit írtál nem vagy kisebb eséllyel valósulhat meg.”
Utánaolvasgattam ennek, a párás meleg levegő valóban igyekszik felfelé amennyire tud áramolni, csak a leesett vízmennyiség PÁROLGÁSI IDŐ-szükséglete elnyújtja a párás időszakot a talaj közelében…
Ha egyszer egy monszun-szerü esőzés után minden csupa víz lesz, akkor sajna napokig is eltart(hat) mire le/fel-szárad a pára-utánpótlás.
Addig szívunk, szuszogunk… 🙁
73:
Az esőerdőbeli körülmények nem számítanak nóvumnak, régebben is ennyi lehetett:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ituri-es%C5%91erd%C5%91
A 31°C-os átlaghőmérsékletbe a 36°C-os napi csúcs simán elfér, a páratartalom pedig átlagosan 85%.
A klíma melegedése a sarkokon a legerősebb és az egyenlítőnél érződik a legkevésbé.
Örülök egyébként, hogy válaszoltál a kérdésre, az öngólodat meg sosem fogod beismerni.
Vaszil:
Igaz ami írsz, de:
1., A párolgás nem csak a bőrünkön hanem a földfelszínen is hőt von el, azaz a meleg mérséklődik amikor esik az eső.
2., Ha pedig visszatér a nagyon meleg, akkor meg a párolgási idő jelentősen csökken azért is mert a melegebb levegő erősebben igyekszik fel és nagyobb vízmennyiséget is képes szállítani.
Az egyszeri esők nem veszélyesek, főleg ha előtte napokig aszály van. Sokszor a föld majd a növényzet azonnal elszívja a vizet.
Az árvíz sem kellemes, de egészen más kérdés mint a gutaütés.
Most éppen nagyon alacsony a Duna vízállása.
Tibor bá’ 2018-08-14 – 11:12
61 – L.S.
Ha az érzéseimre hallgatnék, már rég kibasztalak volna. Ki a francot érdekelnek a görög szövegeid?
Tisztelt Tibor bá’.
Számomra sem kellemes az ilyen környezet.
Eljött az idő, hogy én is elköszönjek Tőled és a tisztelt blog társaktól Eperjessy Ernő utleirásának EPILÓGUS-ával.
Az 1980-as években többször is bejárhattam Görögországot, Szalonikitől a Peleponézosz déli csúcsáig. Kis tavernákban, agórák hűvösében gyakran volt találkozásom Magyarországról repatriált görögökkel. A magyar szó hallatára hálásan emlékeztek vissza a nálunk eltöltött éveikre, s „viszonzásul” szívesen invitáltak egy-egy pohár recinára.
A legemlékezetesebb mégis Odüsszeusz és Penelopé legendájának csodálatos szigetén, Ithakán történt. Egy magyar művészegyüttes készült fellépésre a sziget fesztivál-színpadán az enyhülő éjszakában. Zene, reflektorok …, a konferanszié köszöntötte a művészeket, amikor hívatlanul egy napszítta öregember lépegetett a színpad közepére. Megjelenése sehogysem illett a képbe. Pillanatnyi zavart csend után megfontolt hangon megszólalt:
– Testvéreim! Ti ezen a szigeten először láttok magyarokat. Engedjétek meg, hogy sok ezer társam nevében elmondjam, hogy kik ezek az emberek, és honnan is érkeztek! A polgárháború éveiben, amikor mi görög menekültek üldözötten, hontalanul bolyongtunk távol hazánktól, mint egykoron Odüsszeusz, ez a nép volt az, amelyik akkor befogadott minket, otthont adott nekünk. Pedig ők is háború után voltak, kifosztva, szegényen is megosztották velünk kenyerüket.
Azóta évtizedek teltek el, sokan költöztünk vissza őseink földjére, számos görög azonban véglegesen is Magyarországot választotta hazájának. Fogadjátok hát őket hasonló szeretettel és tisztelettel!
Végül fátyolos hangon magyarul fejezte be:
– Társaim nevében is köszönöm nektek, magyarok.
78 – L.S.
Azért a te korodban egy férfi nem mimóza. Először emberi hangon figyelmeztettelek, hogy a görög bejegyzésekkel bánj óvatosan. Aztán jött az, amit valóban gondoltam. Az nem lehet, hogy bárki normálisnak tartja 4-5 videó belinkelését egyetlen hozzászólás alatt. Ez itt nem esztrád műsor, ahol görög zeneműveket adnak elő.
–
Ami most a szentimentális szövegedhez illik az a következő. Görögországban 1946-49 között polgárháború volt. A kommunista oldal nem nyert, ezért Moszkva parancsára kb. 7000 kommunista görög menekültet be kellett engedni az országba, ezek közül több ezer gyerek volt, többnyire árva. Nagy részük ma is itt él, egyszerűen azért, mert gyerek lévén ide szocializálódott.
Ahhoz hogy az ember hőgutát kapjon, nem kell a föld teljes terjedelmében egységesen magas páratartalom, magas hőfokkal párosulva. Egyébként meg az emberiségnek pont hiányzik egy jó nagy kihalás mert mindegyik Istennek és halhatatlannak érzi magát. Kell hogy az önámítást féken tartsa az a környezet ami jóval nagyobb Isten az embernél, és amit igyekszik nem tudomásul venni. Ha már a szentimentális dumánál tartunk. Az ember sem több a többi állatfajnál, semmivel sincs több joga az élethez mint más fajoknak, csak pszichésen torzult.
80: Teljesen egyetértek ezzel 🙂 Az emberiség eltűnése a legjobb, ami ezzel a bolygóval és az összes többi élőlénnyel történhet. Az emberiség egyszerűen nem kompatibilis az ökoszisztémával.
80, 81
Idealista irányba mentek el.
Nincs jó és rossz. Csak elfogyott a hami a petricsészében.
A környezet megváltozik az emberi élet következményeként.
Fogjátok fel evolúciónak.
http://www.antalffy-tibor.hu/?tag=teistak
” …az evolúció vak, nem racionális, a mechanizmus „gépiesen” működik, nincs prekoncepciója, nem előrelátó, nem jó, nem rossz, nem gonosz és nincs célja, az evolució csak egy önmagától adódó folyamat.”
A dolog kulcsa az öntudat, a mai napig értelmes emberek harcolnak hogy bebizonyítsák, csak az ember rendelkezik vele. Nevetséges, hogy azt hisszük, mi evolúciós kiválasztottak vagyunk. Baromság az öntudat is. Az emberiség 99%-a ösztönlény.
Ezek szerint: „Nevetséges, hogy azt hisszük, mi evolúciós kiválasztottak vagyunk. Baromság az öntudat is. Az emberiség 99%-a ösztönlény.” Az egészet nem érted. Olvasd el, amit n/a belinkelt.
1) Az evolúció nem választ ki. Az evolúció semmit se csinál. Evolúció alatt egy folyamatot értünk.
2) 100 százalékban ösztön lények vagyunk. 99 % ezen nem képes változtatni adott esetben.
Erdekes hogy a 444 portal lehoz egy a New York Times-ban megjelent cikksorozatot es annak rovid magyar nyelvu osszefoglalasat..Az eredeti angol cikk cimenek magyar forditasa kimeletlenul egyertelmu : Az evtized amikor majdnem megallitottuk a klimavaltozast…..valami ilyesmi ,szoval a hajo elment mar a 80 as evekben.
85 – tom:
Igen, akkor ment el, amikor Hansen-t meghallgatta a kongresszus. Tehát a döntéshozók tudták a valóságot, de győzött az olaj lobby.
Nem az öntudat baromság, hanem az, hogy csak az ember rendelkezik vele, az állat és növényvilág többi része csak biorobot, és azért él hogy mi élhessünk. Ez a baromság. Evolúciós szempontból meg egyáltalán semmi különbség sincs, mivel „neki” tök mindegy milyen faj uralja a földet. Viszont ha annyira intelligens faj lennénk, hogy belássuk a környezetünk nélkül mi is kihalunk, vagy hogy nincs más perspektívánk, csak az, hogy ezen az egyetlen bolygón kell hogy éljünk, és nem teszünk semmit, akkor tényleg pusztán ösztönlények vagyunk mindannyian. Szaporodunk, kicsinálunk mindent magunk körűl és kihalunk.
85 Tom: erre gondoltál? https://444.hu/2018/08/03/volt-egy-evtized-amikor-meg-lehetett-volna-menteni-a-vilagot
Pár hete tűnt fel nekem, hogy az ötödik hadoszlop nekiállt őszinte cikkeket írni a klímáról meg hogy mekkora szarban vagyunk. Mi lehet a céljuk vele? (azt hogy épp most lettek igazmondók és csak jóhiszeműen tájékoztatni akarnak kizárnám). Lehet kész az omlás terve és zöld utat kapott a nagyoktól?
Igen.Miert most kezdenek el a klimavaltozasrol igy es ilyen media feluleteken beszelni….nyilvan van valami celjuk vele amit nem kotnek az orrunkra es nem tartozik a nyilvanossagra.Velemenyem szerint egy iranyitott osszeomlas kivitelezhetetlen raadasul globalis meretekben meg plane az , nem beszelve arrol hogy ilyen meg nem is volt a tortenelemben vagyis nincs is tapasztalati tudas a birtokunkba. Amig ket bulvarhir kozott elfer egy ilyen cikk addig itt felkeszulesrol globalis vagy orszagos szinten komolyan nem lehet beszelni mert tudjak(?) ez lehetetlen.
88 – 89:
Dehogy kezdenek el őszintén beszélni a klímáról. Már nem lehet tovább tagadni, tehát beismerik, de érdekes módon 200-300 évről, a század végéről beszélnek. Kit érdekel a század vége?
88: freetoaster
„Pár hete tűnt fel nekem, hogy az ötödik hadoszlop nekiállt őszinte cikkeket írni a klímáról meg hogy mekkora szarban vagyunk. Mi lehet a céljuk vele? (azt hogy épp most lettek igazmondók és csak jóhiszeműen tájékoztatni akarnak kizárnám). Lehet kész az omlás terve és zöld utat kapott a nagyoktól?”
A belinkelt cikk alapján úgy 30-40 éve kész az omlás terve (a mi módszer-váltásunk is egy epizódja volt), most az ötödik hadoszlop elkezdte beindítani a következő fázist, ami nem más mint ráerősítés a tudott de elhallg(att)atott valóságos folyamatokra…
Az AccuWeather szerint most hosszú forró ősz(?) jön:
https://www.accuweather.com/en/weather-news/2018-europe-autumn-forecast-warmth-to-dominate-from-uk-to-ukraine-wildfires-to-remain-a-concern/70005760
Lefordítva magyarul:
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/prognozis-november-meleg-idojaras.668183.html
Mit cselekesznek utoljára??
92:
Megmentik a maradék pármillió embert és ők lesznek a jófiúk.
Egemfle, hová mentik meg? Komolyan mondom ez egy bohózat. Megmentik a felső tízezret. Aha kik, azok gondolom az életük árán teszik ezt. Aha. Felső tízezer kimentődik. Megint csak hova? Oké, ki szolgálja ki őket? A nem kimentett kimentők? Vagy a felső tízezer ki lett képezve önfentarásta? Tehát a nem kimentendő kimentők boldogan megdöglenek valakikért akiket nekik ki kell menteniük. Most ki a hülye?
Szerintem semmiféle forgatókönyv nincs arra az esetre, ha bekövetkezik a vég. Mert akkor tök mindegy hogy osztrák földművelés vagy kancellár, mindkét egyed az életért küzd. VAJON MELYIK AZ ÉLETKÉPESEBB?
93:
Kérdésedre a válasz: te 🙂
A nagy terv lényege az, hogy zűrzavart kell kelteni, amiben a nép maga kéri azokat a „reformokat” amiket a tudjukkik be akarnak vezetni.
Természetesen az őket kiszolgáló 100-500 millió ember marad életben, és azok akik meg lesznek mentve azt fogják hinni, hogy csak szerencséjük van.
Magyarul a terv szerint már van megoldás a klímára, az olaj elfogyásra, stb, de ezt majd akkor rántják elő amikor megfelelő állapotba kerül a nép (számbelileg és hozzáállásbelileg).
Ez egyébként konteó, tehát nem biztos hogy így van, de ha igen akkor ez a menete 🙂
Ideje lenne egyébként ha nem csak pattognál mint kecskeszar a deszkán hanem valami érdemit is leírnál a nagy konkrétum nélküli filozófiai fejtegetéseiden túl, mert azokkal tele a…
94:
Te zseni te!
Persze hogy mindenki egyenlő, és mindenki letolt gatyával várja hogy…
Nyilván a földműves akinek semmi infója nincs semmiről az ugyanolyan eséllyel indul mint aki akár hátérinfókat is tud, ráadásul államilag fenntartott bunkerba menekítik ha egy atomfingás van bárhol a világban.
Ennyire egybitesként inkább csak olvasnod kéne, !sokat! olvasod.
Mit olvassák szintén egybites barátom? Kurucinfót? Hazugság hazugság hátán. És még mindig nem írtad meg hová mentenek meg kiket azok a megmentők akik szintén nem tudjuk kicsodák.
97:
A sorok között, te zseni te! 😀
Két számjegyű kenyérdrágulás a régióban
A régió országaiban jelentősen drágul a kenyér a gyenge európai búzatermés miatt és a sok helyen a többi élelmiszer ára is két számjegyű ütemben nő.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/kenyer-buza-termes-mezogazdasag.668188.html
99 – Sz.J.
Te elolvastad azt, amit belinkeltél? Nem vetted észre, hogy milyen slampos munka, például a román jelentés. Nem néztél bele a „kemény fasz” hirdetésbe, ami egy hihetetlenül szar fordítás. Szerintem ilyen „napi.hu” bulvár portált nem szabad tovább küldeni.
100: a hirdetés nem a napi.hu-ról jön hanem mindenkinek személyre szabott 😀
Nekem a fenti pl Free VAT guidance” az alsó meg „aquaseal vízszigetelés” mert ilyen témákban keresgéltem a neten az elmúlt hetekben. Te mire keresgettél Druszám?? 😀
101 – freeetoster:
Bushcraft
arborétumok
vészmadár
vízhajtók
szegfűszeg – a chrome szerint az utolsó keresésem.
–
Szerinted ez hogy kell értelmezni? ” a vekni (+0,24 százalék) és a kenyér (+0,19 százalék) drágultak ”
Mi a különbség a vekni és a kenyér között. Egy 200 Ft-os kenyérnek mennyi a +0.19 százaléka? Nálam 38 fillér. Rosszul számolnék?
102 Tibor bá’
„Szerinted ez hogy kell értelmezni? ” a vekni (+0,24 százalék) és a kenyér (+0,19 százalék) drágultak ””
A portál egy másikat idézett, és azt pontosan illik. Ott hibáztak.
De vegyétek észre az erdőt!
„…farmerek a kenyér árának 80 százalékos emelkedésével számolnak…”
Ez hatalmas ugrás ( matematikailag is ). Nevezzem megfutásnak?
103 – n/a:
A 80 százalékos drágulás kenyér esetében szükséges ahhoz, hogy kellő mértékben csökkenjen a kereslet. Nade 0,19 %? És ezt senki nem lektorálja? A Napi.hu mindenkit hülyének néz? Vagy, aki elfogadja az ideológiájukat, annak mindegy? Szerintem komolytalanná teszik magukat.
Jó hírem van!
Az idén elmarad az ősz és a tél.
Itt a tavasz ismét. Virágzik az akác.
http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=859IMG_20180826_191548.jpg
105. n/a
Nyugalom, minden évben kétszer virágzik az akác a második július vége augusztus, csak a második virágzás sokkal kevesebb mint az első. Nem annyira látványos.
106 SzJ
Igen. A népi megfigyelés szerint ez csak a hosszú ősz jele.
Visszaveszek egy kicsit. Nem biztos, hogy elmarad a tél.
De megtörténhet… 🙂 🙁