(2593) Némi ismétlés termogeddon ügyben

Tibor bá’ online

2018. február 26.-án írtam egy posztot Termogeddon címen. Volt néhány tucat hozzászólás (ahol Szása arcátlanságban első helyen végzett), amelyek zömét az ösztönös tagadás jellemezte. Februárban még nem tudhattuk, milyen lesz a nyár (É. félteke). Mielőtt tovább megyek a posztot érdemes azoknak elolvasni, akik nincsenek tisztában a hőtannal. (mindenki más nyugodtan átugorhatja).

Az emberi test 36 °C hőmérsékleten működik. Ez az optimum, ezért a szervezet iparkodik fenntartani. Az emberi anyagcsere következtében óránként mintegy 100 kalória hőt termel. Ha tehát a test 100 kalória hőt ad le óránként, akkor marad a 36 °C testhőmérséklet. Ha a magunkhoz vett ételek és a távozó széklet és vizelet hőmérsékleteit nem vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, hogy hőt a leheletünkkel adunk át (hiszen 36 °C-nál hidegebb levegőt szívunk be, de 36 °C levegőt fújunk ki), és a bőrfelületen adunk át. Egyfelől a bőrön lévő verejték párolog(hat), másfelől a levegővel való érintkezés vezet el hőt. Ha fázunk, akkor felveszünk egy pulóvert, ami hőszigetelő, tehát kevesebb hőt ad át a bőrfelület. Ha erről nem gondoskodunk, akkor vacogni kezd a fogunk, didergünk. Ez extra munkát jelent, ami izomműködést igényel, ez pedig cukorégetést jelent, vagyis extra hőt termelünk. Ha ez nem elég, akkor szép lassan csökkenni kezd testünk hőmérséklete, ami egy idő után kihűléses halált okoz. Ha  viszont melegünk van, akkor levetünk valamit magunkról, ha ez nem elég, akkor izzadni kezdünk. Ez pedig a termogeddon szempontjából fontos tétel. Ugyanis fizikai tény, hogy a párolgás hőelvonással jár. Ráadásul a víz elpárolgásánál a hőelvonás jelentős. Mert, amíg 1 liter víz melegítéséhez 0 °C – ról forráspontig, tehát 100 °C – ig 100 kalóriára van szükség, az 1 liter víz elpárologtatásához 530 kalória kell. Ebből azt szűrhetjük le, hogy izzadással igen komoly hűtőhatás érhető el. Természetesen, azzal a feltétellel, hogy az izzadság el is párolog.

Most át kell térnünk egy másik területre, a légnedvességre. Tapasztalati tény az, hogy egy bizonyos hőfokon a levegő páramegtartó képessége adott. Példának okáért. 20 °C-on 1 m3 levegő maximum 17,3 g vizet képes megtartani. Ha ennél több van benne, akkor az kicsapódik. Éppen ezért a levegő nedvessége relatív, amit százalékban adnak meg. A relatív páratartalom (vagy légnedvesség) azt jelenti, hogy egy adott hőfokhoz tartozó maximális párának (ez a telítettség állapota) hány százaléka az aktuális páratartalom, amit abszolút páratartalomnak nevezünk. Az alábbi táblázatban megtalálhattok néhány hőfokhoz tartozó maximális páratartalmat.

 

Léghőmérséklet (Celsius fok)

-30

-25

-20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

40

Víztartalom (g/m3)

0,4

0,7

1,1

1,6

2,4

3,4

4,8

6,8

9,4

12,8

17,3

23,1

30,4

39,6

51,2

Szemezgessünk ebből egy példát! Tegyük fel, hogy most a külső hőmérséklet 20 °C, és a levegőben 10 g/m3 vízpára van. Ebben az esetben a levegő relatív páratartalma 10:17,3 = 58 %, ami normálisnak mondható. Ha naplemente után a levegő hőmérséklete hajnalra 10 °C – ra esik, ahol a telítettség 9,4 g/m3, akkor 0,6 g/m3 vízpárának ki kell csapódni, és ki is csapódik. Ezt nevezzük harmatnak.

Most térjünk át a párolgásra. A vízben a vízmolekulák ide-oda mozognak. Ez a mozgás a víz hőmérsékletével arányos mértékben növekszik vagy csökken. A víz felületén lévő molekulák egy-egy koccanás után kirepülhetnek a folyadékhalmazból. Ezt nevezzük párolgásnak. Minél melegebb a víz, annál jobban párolog. Azonban a párolgást befolyásolja egy másik tényező is, nevezetesen a víz felett lévő levegő relatív páratartalma. Ha  a relatív páratartalom alacsony, akkor bőven van hely újabb vízmolekulák számára, tehát az elpárolgás mennyiség  viszonylag nagy. Ha viszont a relatív páratartalom magas, akkor az elpárolgás lassú. Telített levegő esetében a párolgás leáll, hiszen további vízmolekula számára nincs hely a levegőben.

Most pedig a légmozgás hatásait kell még vizsgálnunk. Fentebb már írtam, hogy az emberi test hőt ad át a bőrén keresztül. Ez a hőátadás fokozódik akkor, amikor a bőrünk felületén légmozgás tapasztalható, például szélben, vagy ventilátor előtt. Ez az oka annak, hogy szélben a levegőt hidegebbnek érezzük, mert több hőt ad át a bőrünk, és ez az oka annak, hogy amikor melegünk van (és kissé nedves a bőrfelületünk) a ventilátor kellemes hűvösséget kölcsönöz testünknek. És akkor most térjünk a tárgyra.

A globális felmelegedés következtében eljön az az idő, amikor a trópusokon , sőt, egy idő után még azon túl is, mondjuk az északi és a déli szélesség 30 °-ig, később pedig a teljes Földön az ember nem lesz képes életben maradni. Ezt nevezzük „Termogeddonnak”.  Az előbbiekből világosan következik, hogy a relatív páratartalom növekedésével az izzadás egyre kevésbé hűt, hiszen a légnedvesség a párolgás ellen hat. Vagyis magas légnedvesség esetén alacsonyabb hőmérsékletet vagyunk csak képesek elviselni. Jelenleg a Földön nincs olyan hely, ahol az ember ne lenne képes élni a hőmérséklet miatt, amit annak köszönhetünk, hogy amikor a magas páratartalommal bíró levegő felmelegszik, akkor felszáll a magasabb rétegekbe, vihar keletkezik, ami lehűléssel jár. Ez a természet csodálatos termosztátja. Van azonban egy apró bibi. Az a hőmérséklet, ahol a levegő felemelkedése elindul – stabilitási küszöbérték – attól függ, hogy a környezet levegője milyen meleg és mennyire nedves. Modellszámítások azt mutatják, hogyha a teljes trópusi vidék melegebb lesz, ez a küszöbérték emelkedni fog.

A Hawaii Egyetem két professzora: Nathaniel Johnson és Shang-Ping Xie műhold adatokat és esőméréseket néztek át az elmúlt 30 évről, és azt állapították meg, hogy jelenleg 0,3 °C – al magasabb hőmérsékletre van szükség, mint 30 évvel ezelőtt ahhoz, hogy esőt eredményező felszálló légáramlat keletkezzen. (Nature Geoscience, DOI: 10.1038/ngeo1008). Ez azt jelenti, hogy a stabilitási küszöbérték 3 tized Celsius fokkal már megemelkedett. A folyamat súlyos következményeire Steven Sherwood (University of NSW – Ausztrália) mutatott rá. (pointed out the serious implications for humans). Az előforduló hőhullámok, máris évente több tízezer ember halálát okozzák, de a hőmérséklet emelkedésével ez meredeken fog emelkedni. Bekövetkezhet az az állapot, a mikor a trópusokon olyan meleg és nedves lesz a levegő, hogy  árnyékban, egy ventilátor előtt álló meztelen ember is hőgutát fog kapni. Később pedig ez a helyzet a teljes Földre igaz lesz. És akkor szájbarágósan, hogy mindenki megértse. Ha 36 °C hőmérséklet felett a levegő páratartalma TELÍTETT, a meztelen ember egy ventilátor előtt is igen hamar hőgutát kap.

Eddig az eredeti poszt. Ami érdekes, az a fogadtatás. Lássuk! Szása szerint: Egy szó, mint száz, te egy erőszakos, makacs, meggyőzhetetlen, bekövesedett, változni már nem tudó és nem is akaró, stb. ember vagy. Ami itt megy néhány posztban, az a mese/tök felesleges riogatások tömkelege/sci-fik/kitalációk/tudománytalanságok/baromságok/hülyeségek határát súrolja, a valósághoz sok köze nincs. Mszilárd szerint: …. A hosszútávú trendek még egy bizonyos irányba tartanak. (jég csökken, hőmérséklet emelkedik, üvegház hatású gázok szintje emelkedik- az más kérdés, hogy mekkora a hatásuk).  Az általam nyilvánvalóan túlzásoknak tartott adatértelmezésre hívom fel a figyelmet a kezdetektől fogva. [meg főleg arra, hogy adatokat megmásítottak, adatokkal csaltak (mintha erre szükség lett volna)].

Szóval, azért tértem vissza a témára, mert 3-án megszólalt Sam Carara és pontosan arra hívta fel a figyelmet, amire én még februárban (lásd később) és azért, mert országosan napok óta 30-35 °C között van a csúcsérték, valamint a relatív légnedvesség 80 % körül lebeg. Márpedig a 35°C és 80% relatív légnedvesség elég közel van a halálos dózis kombinációhoz. Ha a 35°C mellett a légnedvesség felkúsznak közel a százhoz, az emberek úgy hullanának, mint a legyek.

Akkor most Carara: Paul Beckwith warns that parts of the world ‘will soon be rendered uninhabitable.”How hot can it actually get? What is in store for us? When you combine the heat domes sitting over many countries with high humidity, many areas around the planet will soon reach the deadly 35°C and 100% humidity (wet bulb temperature) or equivalent situation whereby a perfectly healthy person outside, in a well ventilated area, in the shade will die from the heat in 6 hours. Most people, like the very young, the elderly, and the rest of us won’t last anywhere as long, at even lower temperatures. I discuss the latest peer-reviewed science on how parts of high-risk regions in the North China Plains, Middle East, and South Asia will soon be rendered uninhabitable by combined heat and humidity.”

A lényeg: A Föld egy része hamarosan lakhatatlanná válik. Meddig melegedhet? Mi vár ránk? Több földrajzi helyen hamarosan beköszönt a halálos 35°C és 100% relatív légnedvesség, ahol tökéletesen egészséges ember 6 óra alatt hőgutát kap. A legtöbb embernek (gyerekek, idősek) nem kell 6 óra a halálhoz, még valamivel alacsonyabb hőmérsékleten se. Kitérek egy recenzált esszémre, ahol megnevezem az észak kínai síkságot, a Közel Keletet, ás Dél Ázsiát mely földrajzi helyek hamarosan lakhatatlanná válnak a meleg és a légnedvesség kombinációja miatt.

Ebből nekem a figyelemreméltó dolog éppen a téma. A kutatók kezdettől fogva alul értékeltek, már azok, akik nem tagadták a klímaváltozást, a Föld melegedését. Egészen újabban már nemigen akad klíma szkeptikus, mert már a fősodrú média is tobzódik a klíma tudósításban. Most az lett a módi, hogy elismerik ezt meg azt, de 2080-ra, vagy a század végére teszik  bekövetkezést. Ugyan, ki fog azért bepánikolni, mert 2080-ba ez vagy az fog történni. Miközben, ha tisztességesen akar valaki tudósítani, akkor 2080-ban már nem lesz ember a Földön. Az idei nyár igenis hatalmas valószínűséggel azt jelzi, hogy a gyorsulás elkezdődött.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

 

 

213 gondolat erről: „(2593) Némi ismétlés termogeddon ügyben

  1. Hetek óta 30 fokos értékek, ami itt is még szokatlan,
    de keddre 33 fokos elörejelzés!

    Malmöben!

  2. Teljesen érthető és világos a folyamat logikája.
    Mindamellett vannak kétségeim.
    A szervezet hőmérlegét illetően az ember működése nem egyedi, ugyanígy működik minden emlős, illetve melegvérű állat, tehát a madarak is.
    Azt is tudjuk, hogy a földtörténet során a föld átlaghőmérséklete nem egyszer volt már a mostaninál jóval magasabb is, volt időszak, mikor a sarkokon is buja vegetáció volt.
    Ennek ellenére a melegvérű állatok nem pusztultak ki.
    Igaz, ez nem zárja ki, hogy esetleg akkoriban lehettek a földnek olyan zónái, ahol nem voltak képesek életben maradni, és a fennmaradásuk csak annak volt köszönhető, hogy más területeken viszont nem alakultak ki ilyen életveszélyes körülmények.
    Mondjuk ez nem vigasztalja azokat az embereket, akiknek a hazája éppen ilyen életveszélyes zónába kerül, de azt nem tartom valószínűnek, hogy az egész földön ilyen állapot alakuljon ki.
    Hacsak a nap lassan növekvő energiakibocsátása nem írja felül a korábbi állapotokat, és soha eddig nem látott körülmények alakulnak ki, ami sajnos nem teljesen kizárható…

  3. Eldobom az agyam! ?????

    3 hubab
    „Teljesen érthető és világos a folyamat logikája.”
    NEM logika, TÖRVÉNY! Fizika törvénye a hősugárzás, párolgás, páratartalom…

    „Mindamellett vannak kétségeim.”
    A természeti törvényekkel szemben NE LEGYENEK kétségeid!!

    „Hacsak a nap lassan növekvő energiakibocsátása nem írja felül a korábbi állapotokat…”
    ??
    Tudod mit beszélsz? Ez 6-7 miliárd év!

    Mi van ma/itt ??

  4. 4 – n/a:
    Annak vagy tanúja, hogy az ember nem szívesen döglik meg, mert ellentétben az állatokkal tudja, hogy mi a halál. Tehát amikor elkerülhetetlen tényekkel áll szemben, minden elkövet, hogy a tények ne legyenek tények. Az se érdekli, ha hülyének nézik. Nszilárd például (aki pontosan tudja, mi történik) abba hisz, hogy a folyamat néhány éven belül meg fog fordulni. De, ha nem fordul meg,akkor lelassul, hogy a folyamat végét se ő, se gyerekei ne érjék meg.

  5. Az emberről van szó, nem másról, amúgy pedig 5 alatt Tibor bá’ válasza a Fedák Sára. 🙂
    Tibor bá’ ma olyasmire mutatott rá – nagyon hálás lennék, ha 36 felett fokonként lenne megadva a relatív páratartalom, amely a határ -, amiért orvosok, meteorológusok és sok-sok marha azonnal adhatná vissza a patentjét. EZÉRT kábé mindenki egy köszönettel tartozik, amit én ezúton megismételnék: KÖSZÖNÖM!

  6. 5. „mert ellentétben az állatokkal tudja, hogy mi a halál.”
    Tényleg? Nem úgy tűnik.

    Amit az ember gondol, az nem más mint az elmúlás. a legnagyobb trauma a születés, a legnagyobb félelem a halál. A végérvényes megsemmisülés.

    Ha valóban így van, akkor nem csak azon lepődhetünk meg ha valaki hülyét csinál magából, de azon se ha kiirtja magát a faj. Egyik egyén a másik kárára, mígnem a petri csésze túl kicsinynek bizonyul.
    Önigazolásnak kicsit gyengécske mutatvány. Reméljük nem csak ennyi telik tőlünk!

  7. 6 – Jövőnk:
    Nincsenek adataim, elsősorban azért mert nem ér annyit, amennyibe kerül megszerezni őket, és akkor még ott van az, hogy el lehet-e hinni. Fiatal koromban jártam száraz és gőzös meleg kamrában. Természetesen a száraz kamrában magasabb hőfokot ki lehetett bírni, mert a cél a jó sok izzadás volt. A gőzkamrát nem lehetett sokáig bírni, mert a test hőfoka folyamatosan emelkedett. A szárazban a 65 °C még kibírható volt, mert a test tudta magát hűteni. Nekem úgy tűnik, hogy az ember életben tud maradni 60 fokig, ha tud izzadni, és ez el is párolog, de nem huzamos ideig. Huzamos ideig valahol 50 °C-nál lehet a határ. Természetesen egészséges embert kell ez alatt érteni, nem beteget, időset és gyereket. A klímát és a ventilátort el kell felejteni, mert áram nem lesz. Sok segítség lehet egy közeli tó vagy folyó, ha nem megy a hőfoka 30 fölé. Igazán jó megoldás egy megfelelő verem kiására, majd leszigetelése, amennyiben a hőhullám néhány hétig tart csak. Mivel a hőmérséklet emelkedés nem fog megállni, tökéletes védekezés egy idő után nem lesz.

    7 – Balázs:
    Nem tudom mire akarsz kilyukadni, de ha a túlvilágra gondolsz és hasonlókra, akkor közlöm veled, a biztosan mennyekbe jutó pápák is be vannak szarva a haláltól 70-80 éves korukban.

  8. 6 Jövőnk
    Erről a páráról és hűtésről mások is beszélnek. Oda kell figyelni.
    http://www.antalffy-tibor.hu/?p=24229 (74) Camelia betett egy linket.
    „High humidity coupled with high temperature makes cooling down almost impossible, since in those conditions sweat can no longer evaporate. For the 400 million people who call the plains home, this could be a catastrophe.”

    7 Balázs
    Az ember a természet része, így a természet törvényei szerint él.
    „…ha kiirtja magát a faj. ”
    Nem irtja ki magát, hanem csak elfogy az élettere a természet törvényei szerint, úgy mint a Petri-csészében.

    „Reméljük nem csak ennyi telik tőlünk!”
    De igen, hacsak nem tud valaki kitalálni és megvalósítani valami más fizikát.
    ( mindenható ? )

  9. Tibor bá’ köszönöm a választ! Építkezésnél pontosan ezekre ügyelek, amiket Te az imént javasoltál. Igen, szauna (száraz és meleg) terén anno én is megtapasztaltam ezt, csak nálam az terheléses volt 😀 ruha, terepruha és teljes NBC védőruha gázálarcban. Két hétig volt csak lila a fejem utána.

    n/a figyelek, csak – már ne is haragudj 🙂 nem támadás – úgy tűnik Neked sem tűnik fel, hogy Tibor bá’ mennyire brutálisan jól emeli ki és sommázza a lényeget, amit mások nem. Erre utaltam fentebb. Mert ez nagyon lényeges és fontos.

  10. 4. n/a
    Ne heveskedj feleslegesen!
    Természetesen fizika az alapja, és teljesen logikus is.
    De azt nem tudod te sem bizonyítani, hogy ez az állapot szükségszerűen ki fog alakulni a föld minden területén.
    Mivel eddig sem alakult ki, mert akkor már nem élnének melegvérű állatok a földön, most sem tűnik valószínűnek.
    Én csak ennyit állítottam.
    Ettől ez még bekövetkezhet a föld bizonyos régióiban, és már ez is elég lehet ahhoz, hogy humanitárius katasztrófa következzen be, akár százmilliókat fenyegessen hőhalál, és ennek olyan politikai következményei legyenek, hogy – ahogy Jövőnk kifejezte magát – valaki elindít egy termonukleáris fegyvert, és onnan a következmények globálissá válnak.
    A nap sugárzásának növekedését meg teljesen félreértetted.
    Nem arra utaltam, amikor a nap felfúvódik és vörös óriássá válik, hanem arra, hogy a nap teljes élete során lassan folyamatosan nő a sugárzás intenzitása, ma már jóval erősebb, mint élete kezdetén, és a korábbi földtörténeti korokban.
    Nyugodtan olvass utána, mert ez is fizikai törvényszerűség, amely minden csillag fejlődésére jellemző…

  11. 10 Jövőnk

    „Neked sem tűnik fel, hogy Tibor bá’ mennyire brutálisan jól emeli ki és sommázza a lényeget…”
    Inkább neked nem tűnik fel, hogy Tibor bá’ nak erre jó érzéke van, mert író.
    Könyveket ír! Jól érzi az emberek hangulatát, lelkületét, és él ezzel a képességével.
    Én figyelek!
    A hűtés pedig egy mindennapos tudomány, ott van mindenhol.
    Klímában, számítógépedben, autódban,… Nem kell mást tenni, mint ezt alkalmazni az emberi testre. (Pl. az autóban felforr a hűtővíz 🙂 🙁 )

    11 hubab

    „A nap sugárzásának növekedését meg teljesen félreértetted.”
    Nem értettem félre semmit.
    „Nyugodtan olvass utána, mert ez is fizikai törvényszerűség, amely minden csillag fejlődésére jellemző…”
    Ez már megtörtént, sőt felhívtam mások figyelmét is erre.
    http://www.antalffy-tibor.hu/?p=24129 (15)-ben ott a link.

    Tudom mit beszélek, de nem finomkodok mint a házigazda. Bele a közepébe.
    Miért finomkodnék? Ember vagyok én is, süllyed a hajó, és kevés a mentőcsónak.

  12. Az angol nyelvű szakirodalmat olvasva nekem azt tűnt fel már nagyon régen, hogy a nyilvánvaló konklúziókat vonakodnak meghozni. Különben is létezik egy angol „under statement” ami Magyarországon ismeretlen fogalom. Ha angolul azt írják, hogy „very likely” azt úgy fordítják, hogy „nem biztos” miközben az angol úgy érti, hogy „hulla biztos”. A klimatológusok 99 % szerint: 2 x 2 = ? 2080-ban, vagy a század végére lehet, hogy 4 lesz. 😀 Én két kivételről tudok: Carare, McPherson. Ezek lármáznak. Van még néhány tucat, de azok hallgatnak.

  13. 11 – hubab:
    „De azt nem tudod te sem bizonyítani, hogy ez az állapot szükségszerűen ki fog alakulni a föld minden területén.”
    De tudom. Nem kell, hogy ez az állapot mindenütt állandóra bekövetkezzen. Elég néhány hétre, az pedig biztosított. A sarkkörön túl már ma is van 35°C, amire ember emlékezet óta nem volt példa.

  14. N/a

    Neharagudj de borzaszto arrogans vitastilusod van. Még ide sem ért az összeomlas széle se és te mar most pökhendi vagy.

    Egyébként Hubab gondolatmenete teljesen logikus és kézenfekvö. A klima felmelegesdése közben elöfordulhat hogy kialakulnak ezek a zonak, ami emberi életre nem alkalmasak. (most is vannak ilyenek)
    De az egész Földgolyobol nem lesz dunsztos üveg.

    „Mivel a hőmérséklet emelkedés nem fog megállni, tökéletes védekezés egy idő után nem lesz.”

    Tibor ba.
    Azért ez igy ebben a formaban nem igaz. Ebben a mondatban egy erös tulzäs van.
    A Föld ätlaghömérsékletét tudtommal még mindig elsö körben a nap hatärozza meg.
    Ha csak baromi logikusan belegondoltok a kezdetekben 5 milliard evvel ezelött a Föld egy izzo lävagolyo volt azaz (több) ezer fokos, jelenleg pedig a Föld ätlaghömérséklete 15 fok. Ez a borzalmas „meleg” is csak az üveggäzhatäsnak köszönhetö.
    Ha csak a jozan paraszti eszeteket hasznaljatok, akkor belathato hogy adott napsugarzas mellett a Földnek ez az egyensulyi ällapota. Ez kilenghet akar 5-10 fokot is, de a Föld mindig ebbe az egyensulyi ällapotba fog visszatérni.
    Söt a hosszu intenziv jégkorszakok arrol tanuskodnak hogy a Föld sokkal hajlamosabb a jegesedés iranyba mozdulni, mint egy „meleg” klimät „fenntartani”.
    Egyebkent is összetehetjük a kezünket hogy melegszik a klima es nem hül. Elöbbit korlätozott modon de lehet kompenzalni. Egy eljegesedés viszint biztos halält jelent.

    Ertem a klimavältozas következményeit, de felesleges ezt tuldramatizalni ilyen össznépi megfulladässal.
    Nem akarom elbagatelizalni a bajt, van eppen eleg, de az ellenkezöje sem jo, mikor sulyosabbnak van beällitva mint amilyen….

  15. Szerintem nem a hőség, hanem az élelmiszerhiány lesz az oka a globális halálozás felfutásának, ezért arra kellene és lehet inkább felkészülni (ha már megvan a nagy pince a ház alatt). Lehet készletezni, de nem árt elrakni a halász-vadász-gyüjtögető lét kellékeit sem. Egy erős légpuska, horgászfelszerelés, halászháló a minimum. Könyveket beszerezni az élelmiszerek tartósításáról, megtanulni hogy állíthatsz elő ecetet, süthetsz kenyeret stb.

  16. Hőmérséklet „kilengések”…

    ~1 millió éven keresztül ciklikusan ismétlődve +2 és -8 fokos kilengések voltak a 15C fokhoz viszonyítva, amelyekhez 180-280ppm CO2 tartozott – MA 410ppm! – és 350-700ppb metán – MA 1850ppb -; értelemszerűen a +2-höz a 280ppm és a 700ppb. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a CO2 100ppm tartományban 10 fokos kilengést okozott, már akkor gatya tele effektusnak kellene lennie a 410 hallatán; de nincs.

    Ami pedig Tibor bá’ hőérzetére vonatkozó észrevételét illeti, az egyszerűen életbevágóan fontos. 33-35C fok és 60-65% páratartalom ugyanis 40-48 fokos hőérzet, ami veszélyes zóna. 41C fok és 58% pára életveszélyes, ha 42C fok halálos.

    A sommás kiemelés, mely szerint 36C fok és 100% páratartalom hat órán belül halálos nagyon is fontos és javallott ezzel tisztában lenni, ugyanis az messze a halálos tartomnyon belül van, nem csak a határán.

    Lehet jönni a monszunnal, Vietnámmal, csak ott naponta esik és ezzel hűt, de nálunk én a fenti értékeket mértem a múlt héten, azaz 33-at 65%-al, az ország másik részén mindkettőnél magasabbat, de az lokális és helyi oka van.

    Sokan pedig még mindig nem képesek komplex összetett rendszerben gondolkodni. Naná, hogy mindenki klímázna, aztán leállna az elektromos ellátás. A trend fokozza a migrációs nyomást. A borospince pediglen radon… alfa sugárzó, a kilélegzés miatt növekvő pára miatt pedig egyre veszélyesebb a tüdőre… a radon értéke az EU határérték 1,25-12,5szerese; én nem tartózkodnék ottan sokáig.

  17. 16 Curix

    „Neharagudj de borzaszto arrogans vitastilusod van…”
    Te is össze vagy zavarodva!
    Válaszolok, de inkább a többikeknek, mert tapasztalom, hogy nehezen érted a dolgokat.

    1. Nem haragszom, mert a harag rossz tanácsadó, én pedig nem akarok rossz tanácsot kapni.
    2. Nem Én vagyok arrogáns, hanem a VALÓSÁG. Kegyetlenül az! Arra haragudj és menekülj az álomvilágba.
    3. Nem vitatkozok. Megmondom és úgy van.

    Pl. a nap lassú melegedése milliárd években mérhető, igy hubab erre való hivatkozása ebben a posztban, értelmetlen.
    hubab elküld tanulni, pedig mutattam, hogy ezt korábban már linkeltem, tehát ismerem a dolgot. hubab enyhén szólva figyelmetlen.

    Eddig erre nem reagáltam, de most… A ninckem n/a vagyis kis n per kis a.
    A nevére mindenki érzékeny. Te nem figyelsz rám. 🙁 Másokra sem.

  18. OFF 17-nek óvatosan az „erős” légpuska fogalommal, mert 4,5J felett lőfegyver és komoly baj okozója, akár börtön is lehet belőle. ON

  19. 20: Ok, akkor vedd meg a magyar szabályoknak megfelelő légfegyvert mondjuk a GAMO Hunter 1250-et (semmire se jó legyengítve), majd vedd meg külön az erős dugattyút/rugót, tárold külön, és NE rakd össze, csak ha a Geddon eljön. Így nem hiszem, hogy bárki beleköthet.

    Ami még eszembe jutott, rengeteg ehető vadnövény/termés van amiről nem is tudjuk, hogy az. Érdemes ezekkel is megismerkedni, erre és a tartósítási módszerekre a legjobb forrás az http://erdokostolo.blogspot.com/ ahol egy botanikus szakember avat be a titkokba.

  20. Hogyan élhetnek emberek azokban a Baktérítő és Ráktérítő közötti országokban, ahol egyáltalán nem különleges ritkaság a 40 C hőmérséklet ?
    Véleményem szerint „csupán” annyi változás lesz a következő tíz évben, hogy a jelenlegi forró égöv élhetetlen lesz és a jelenlegi mérsékelt égöv olyan lesz mint eddig a forró égöv volt.
    Irány Közép Afrika !
    Szerencsés utat!

  21. 22. Zsigmond, igazad van, de nem ilyen egyszerű a helyzet. A föld globális élelmiszertartaléka 2 hónap. Nagyon vékony a jég, amin a globális ellátás táncol.

  22. Az osztrákoknál sok helyen már kiégett a fű, és a télire eltett takarmányokat etetik az álatokkal.
    Ha a hőség nyár elején jön akkor még nagyobb pusztítást okozott volna, mert ha az elején kiég a búza stb. akkor jóval kevesebb termény lett volna.
    Most jobb a helyzet, mert a nyár végén jött kánikula a még száron lévő növényeket ritkítja.

    Locsolás: azt tapsztaltam hogy pl 30 fokban locsolni lehetséges nem nagy az elpárolgás.Viszont 35 foknál már 2x annyi ideg kell hoyg menjen a víz és hamar kiszárad a föld. 40 foknál pedig szinte hiába meg a víz 3x annyi ideig akkor sem ér sokat, nem beszélve arról hogy a sok víz meg a földből is lemossa a tápanyagot. 45 fokban pedig meget éjjel nappal a szívattyú ,már reménytelen a helyzet főleg ha tavasszal,nyár alajén jön a hőség több hétig.

    A svédeknél a bevásárlólözpontokban alszanak az emberek a földön (1 bolt üzletet látott ebben):D

    A szappanopera új fordulatot vett , az enyhe nyár átment mini temrogddonba ,de még mindig nem tudni mi lesz jövőre 😀

  23. Azzal azért tisztában kellene lenni, hogy a hőhalál korszakát nagyon kevesen fogják Magyarországon megélni! Ugyanis még ettől sokkal hamarabb bekövetkezik majd, a melegedés miatt a gazdasági összeomlás. Az élelmiszer termelés csökkenése, és a menekült áradat miatt. Az is biztos hogy iszonyatos háborúknak nézünk elébe. Amihez képest a II. VH. egy vidám kosztümös matiné előadás lesz. Mert az első és a második VH. egy gazdasági, technológiai, emelkedés közben következet be, a marakodás a koncért és a jobb pozícióért. Persze belekeverve mindenféle „izmusokat” is de a lényeg a hatalmi harc volt.
    Most képzeljétek el mindezt egy összeomlófélben lévő civilizációban! Ahol túlélni, egy kicsit tovább élni csak a másik kárára lehet. Ahol az állami tömeggyilkosságok, és a népirtások nem az „izmusok” miatt lesznek, hanem az élelmiszerért, és a tiszta vízért! Azaz „ha ő és a gyereke meghal, akkor én és az én gyerekem még élhet egy kicsit” Értitek?
    Szóval nem a hőhaláltól kell félni.
    Ez pl.: akár így is történhet: Jövő nyár. Még komolyabb hőhullám, amikor a közel keleten és észak Afrikában egy nyár alatt meghal 50 millió ember! Indiában még egyszer annyi.
    Ennek brutális gazdasági hatása van. A tőzsdék összeomlanak. Gazdasági válság következik be. Ősszel a túlélők megindulnak az élhetőbb térségek felé, a jó részük Európába. Több ország is egymásnak ugrik a régi ellentétek és a Víz miatt. Egyiptom-Szudán és India-Pakisztán Azután beszállnak a nagyok is….
    Szóval a legtöbbünk nem a hősokktól hal meg majd itt Magyarországon, hanem Betegségek, Egészségügyi rendszer leállása miatt, gyógyszer hiány miatt, így első kőrben.
    Utána pedig Golyó, Rádióaktív sugárzás, és pl. szőlőkaróval agyonverés által.
    Erre kell szerintem számítani.

  24. OFF 21 nem kötekedni szándékoztam, csupán jószndékú figyelmeztetés volt. A 4,5J a törvényi maximum, attól, hogy külön tárolod az ezt meghaladó értékre képes fegyvert és alkatrészeket, még törvényt sértesz. Nekem mindegy, nem engem érint. Célszerű nem leírni. Amúgy nem utazom légfegyverekben. ON

  25. 25 szvsz pengeélen táncol, amit Te írsz és én is erre hajlok inkább. De Tibor bá’ kiemelése a lényeg, az pedig már most veszélyeztet. Mostanában ugyanis 33-35C fok mellett lazán megvan a 60-65% páratartalom, ami 40-48 fokos hőérzet és narancs, azaz veszélyes.

  26. Köszönjük a mai kulcsfontosságú posztot Tibor bátyám! 🙂

  27. A tengerek, tavak és szökőkutak vize adott enyhülést Európában a forróságban, amely a hétvégén is folytatódott. A madridi kávézókban a turisták legyezőkkel, esernyőkkel és ventilátorokkal szálltak szembe a perzselő napsütéssel. A hőmérsékletek megközelítették a bolygó legforróbb pontjáét, a kalifornai Halál-völgyét – és tovább emelkednek, mivel Afrikából forró légtömegek tartanak észak felé. Magyarországon az év legmelegebb hetére figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
    Franciaországban bezártak négy atomerőművet, hogy használt hűtővizükkel ne melegítsék fel még jobban a folyókat. Ez ugyanis a halak pusztulásához vezethet, amint az Hamburgban is történt. A párolgó vízből felcsapó gőz az útépítő munkások dolgát is megnehezíti az eleve forró aszfalt kátrányozása közben. Portugália déli részén mintegy 800 tűzoltó szállt szembe az erdőtüzekkel a rekordközeli hőségben. A lángok több mint ezer hektáron pusztítottak, a térségben élőknek el kellett hagyniuk otthonukat. A szomszédos Spanyolországot is megviselte a forróság: a hőmérők néhol 46 foknál is többet mutattak.

  28. ” értelemszerűen a +2-höz a 280ppm és a 700ppb. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a CO2 100ppm tartományban 10 fokos kilengést okozott, már akkor gatya tele effektusnak kellene lennie a 410 hallatán; de nincs.”

    Jovonk

    ez az amikor a hibas tudäs, hibas következteteseket szül.

    Kiemelem meg egyszer

    „a CO2 100ppm tartományban 10 fokos kilengést okozott”

    Itt a hibas (pontatlan) tudas. Aki ma ilyet mond, hogy 100 ppm 10 fokos kilengest okoz, az nyugodtan megjosolhatja az esti lottoszämokat is, mert kb. a ket következtetes pont ugyanolyan valoszinüseggel fog bekövetkezni.

    Ma komoly szuperszamitogepek probaljak modellezni a klimankat, de meg igy is csak kostolgatjak az egesz müködeset, majd jönnek a laikusok aztan megmondjak a tutit egyetlen aränypär felällitäsäval………
    200 ppm — 15 fok
    400 ppm — 20 fok
    ????
    WTF

    Ilyenkor elhiteltelendetek mindanyian es nem egyebek vagytok mint veszmadarak.

    Hubab, Il, Unicornis
    veletek egyetertek, Amitol ma itt felni kell azt „globalis gazdasagnak” hivjak.

  29. 12 n/a
    De igenis félreértetted amit írtam, mert két egymástól független jelenségről van szó.
    A te hivatkozásodban a nap évmilliárdok múlva bekövetkező felfúvódásáról, vörös óriássá válásáról van szó.
    Én meg arról a csillagfejlődésről írtam, amelynek során a nap alacsonyabb sugárzási szintje fokozatosan emelkedik, ahogy egyre több héliumot tartalmaz. És ez nem a távoli jövő, ez a nap keletkezése óta folyik, ma már sokkal erősebb a sugárzása, mint a föld őskorában volt.
    Az én megjegyzésem erre vonatkozott, hogy meglehet, hogy ha visszajut a légkörbe az a CO2, amely valamikor ott volt anélkül, hogy az akkori élővilágot károsította volna, ma már meglehet, hogy az erősebb besugárzás miatt magasabb átlaghőmérsékletet produkál, és halálos a bioszférára.
    Ha ez a helyzet, – ezt senki nem tudja biztosan – akkor tényleg fennállhat egy totális hőhalál esélye.
    Ha viszont a nap sugárzása ma sem jelentősen magasabb a legutóbbi jégmentes és életteli föld korának napsugárzásánál, akkor ennek kicsi az esélye, legfeljebb egyes zónák válhatnak élhetetlenné.

  30. „Én meg arról a csillagfejlődésről írtam, amelynek során a nap alacsonyabb sugárzási szintje fokozatosan emelkedik, ahogy egyre több héliumot tartalmaz. És ez nem a távoli jövő, ez a nap keletkezése óta folyik, ma már sokkal erősebb a sugárzása, mint a föld őskorában volt.”

    Nem megbántva senkit, de ezt honnan vesszük, hogy így is van?? ez is csak egy hipotézis!! (Ha már szóba került itt a hibás tudás egy hozzászólásban…)
    A Nap majdnem teljesen biztosan nem úgy működik mint, ahogy azt tanították nekünk, de nem csak az, más sem!!
    http://www.plazmauniverzum.hu/nap

    „Termogeddon” meg nem lesz, kár erre izgulni kéjesen.

  31. 32 hubab
    Értelek, de hagyjuk abba. Elviszi a posztot.
    A többiek majd eldöntik mit gondoljanak.

    Ahogy a 33-at olvasom, már el is ment valamerre.

  32. Szép napot kívánok mindenkinek (realistábbaknak és vészmadaraknak egyaránt)!

    – Először is, semmi bizonyíték arra, hogy az éghajlat úgy fog megváltozni, hogy a magas hőmérséklethez majd 100%-os relatív páratartalom társuljon.
    Nézegessük csak, milyen páratartalmak lesznek az országban a következő kánikulai napokban (a déli órákat kell nézni): https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elorejelzesek/index.php?ful=nedv
    Budapesten a déli órákban 33-34%-os lesz ez, de sehol az országban nem haladja majd meg a 50%-ot sem. Hol van ehhez képest a 100%?

    – Valaki említette Malmö-t (azért a sarkkör még messze van) és az ottani meleget. Tény, hogy meleg van a Skandináv félszigeten, de egyik országban sem dőlt meg az abszolút meleg-rekord:

    Svédország:1933 július 9. és 1947 június 27., 38 C-fok
    Norvégia: 1970 június 20. , 35.6 C-fok
    Finnország: 2010 július 29., 37.2 C-fok

    – Az elmúlt hétvégére vártak az ibériai félszigetre 50 fokot. Lett 46, de nem dőlt meg se az európai csúcs, se a spanyol vagy portugál 47 fölötti országos csúcs. Arról senki se ír, hogy előtte is, és az elkövetkezőkben is szokatlanul hűvös az ibériai nyár, holnapra a portugál fővárosban 26 C-fokot jeleznek előre.

    – Az egész szokatlan időjárást egy légköri blokk okozza, ami pont egy lehűlés következménye: az észak-atlanti óceán felszíni vízhőmérséklete több mint 1 C-fokot zuhant 3 hónap alatt.
    – A globális hőmérséklet pedig hónapról hónapra CSÖKKEN, még mindig, a 2016-os csúcsok óta.
    De a vészmadaraknak mindig bele kell kapaszkodni valamibe. Ha nem rekord alacsony a jég, nem rekord magas a globális hőmérséklet, akkor marad a NYÁR. Nyáron mindenhol lehet találni egy kis kánikulát, amivel hatásosan lehet ijesztgetni.
    És minden UNPRECEDENTED! Kivéve, ha utánanézünk egy kicsit…

  33. 16 – Curix:
    „A Föld ätlaghömérsékletét tudtommal még mindig elsö körben a nap hatärozza meg.”
    HÁT NEM! Hallottál te már arról, hogy egy családi ház téli fűtését egyetlen gyertyával meg lehetne oldani a megfelelő hőszigetelés mellett? Ezt a jópofáskodni akaró egyetemi előadók hangoztatták az én időmben.
    A Nap sugárzását nyugodtan el lehet felejteni, mert gyakorlatilag konstans. Ami nem konstans az a Föld „szigetelése”. És nem csak a CO2 „szigetel”. Hogy teljesen érthető legyek. Nem az számít, mennyi hősugár éri a Földet. Hanem az, hogy ebből mennyi marad itt, és mennyi megy ki az űrbe.
    Sokaknak az a véleménye, ha ma az emberiség CO2 kibocsátása hirtelen nullára csökkenne, a Föld melegedése még kb 30 évig folytatódna. És ugye, azt valamennyien tudjuk, hogy amíg van mit égetni azt az emberiség tovább fogja égetni, mert a gazdasági főszereplők az olyan klíma szkeptikusoknak hisznek, mint amilyen ti vagytok.
    Aztán, amikor a permafroszt felenged (fingunk sincs,hogy mikor), és kitódul as metán, akkor nézd meg mi fog történni.
    Ma már minden józan ésszel gondolkodó tudja, hogy az emberiségnek vége. Csak az időpont tisztázatlan.

  34. Vége a mainstream sajtó hallgatásának. Az apokalpiszis elkezdődött.

    https://www.nytimes.com/interactive/2018/08/01/magazine/climate-change-losing-earth.html

    https://www.independent.co.uk/voices/heatwave-weather-report-human-extinction-issue-a8478271.html

    http://nymag.com/daily/intelligencer/2017/07/climate-change-earth-too-hot-for-humans.html

    http://www.spiegel.de/kultur/gesellschaft/klimawandel-die-katastrophe-haette-verhindert-werden-koennen-a-1221528.html
    Köszönjük Camélia

    A harmadik belinkelés röviden és tömören a hülye amerikaiaknak: „In the jungles of Costa Rica, where humidity routinely tops 90 percent, simply moving around outside when it’s over 105 degrees Fahrenheit would be lethal. And the effect would be fast: Within a few hours, a human body would be cooked to death from both inside and out.” ami magyarul így szól: A Costa Ricai dzsungelben, ahol a légnedvesség állandóan 90 százalék körül van, amikor a hőmérséklet 105 °F (~45°C) az halálos. A szabad levegőn a hatás gyors. Néhány óra alatt az emberi test halálra fő belül és kívül.

  35. A jó pap holtig tanul. A hülye gyerek soha.

  36. Camelia után szabadon:

    Ausztráliában nem ritka az aszály, sőt, tulajdonképpen már számítanak is rá, de a mostani száraz időszak sokkal rosszabb, mint az eddigiek – a kontinens négyszáz éve nem tapasztalt ilyen kemény időjárást, a farmerek pedig sorban mennek csődbe, mert nem győzik etetni az állataikat. Egyes gazdálkodóknak évente egymillió dollárt kell szánniuk a jószág etetésére, miközben az északról és nyugatról szállított takarmány egyre fogy, és olyan évszázados fák pusztulnak ki, amelyek már több aszályt is átvészeltek.
    Új-Dél-Walesben van olyan város, ahol már csak három hónapra elegendő ivóvíz maradt: úgy tűnik, Murrundiban novemberre már nem jut víz, és már így is spórolnak a meglévő készletekkel. A városvezetés kútfúrásokkal próbálkozik, de valószínű, hogy lajtoskocsikkal szállítják majd a vizet a helyi lakosoknak. Az ausztrál kormány megpróbál segítséget nyújtani az aszály miatt bajba jutott farmereknek, de kevés sikerrel: Jacki Schirmer, a Canberrai Egyetem kutatója szerint a gazdálkodók nincsenek felkészülve az aszályra, pedig fontos lenne, a klímaváltozás miatt ugyanis egyre nagyobb szárazságra kell számítani az országban.
    Nemcsak Ausztráliában okoz problémát a hőség, hanem Európában is: Németországban úgy felmelegedett az Alster vize, hogy ezt már nem bírták ki a benne élő halak, most tömegével lebegnek élettelenül a víz felszínén, Hamburgban eddig öt tonnányi haltetemet gyűjtöttek be a hatóságok. A 27,5 fokos vízben elszaporodtak a baktériumok, így a szakértők a hattyúk egészségét is féltik, de a 37-39 fokos meleget az emberek is nehezen viselik.

    Ausztrál kollégáikhoz hasonlóan a német gazdálkodók is megérzik a száraz, meleg idő hatását. Most egymilliárd eurós segélyért folyamodnak az extrém időjárás okozta károk miatt. A várható krumplitermelés például a negyedével csökken, ráadásul sokkal kisebb szemű krumplikra számítanak, mint máskor.
    Lassan felforr a Rajna és az Elba is: a német tűzoltóság friss vizet pumpál a tavakba, hogy megóvja az élővilágot. Nem csak a halak számára rossz hír a hőhullám, hiszen a felmelegedő vizek és a csökkenő vízszint miatt gondot okoz az atomerőművek hűtése is. Franciaországban négy atomerőművet állítottak le hűtési problémák miatt is, de Finnországban sem elég hideg már a tenger a Loviisa erőmű hűtéséhez.
    Az Odera német szakaszán az alacsony vízállás miatt felfüggesztették a hajóközlekedést.

    Döglenek a halak, kipusztulnak a fák, leállnak az atomerőművek, és még Svédország is összement a rekkenő hőségben
    https://qubit.hu/2018/08/06/doglenek-a-halak-kipusztulnak-a-fak-leallnak-az-atomeromuvek-es-meg-svedorszag-is-osszement-a-rekkeno-hosegben

    Tibor bá’: Ne feledjük, Ausztráliában most volt tél, és 3 hét múlva kezdődik a tavasz, majd a nyár. Csapadék télen van, nyáron még véletlenül sincs.

  37. „Ma már minden józan ésszel gondolkodó tudja, hogy az emberiségnek vége. Csak az időpont tisztázatlan.”

    Tibor bá
    Azt gondolom ezzel a mondatoddal maximálisan egyet tudok érteni.

    A többivel meg nem vitázok, mert értelmetlen. Mindenki fujja a magét de senki nem tud konkrétat. Majd 10 év mulva meglátjuk kinek volt igaza……

  38. Tibor bá’ válaszolt. Persze kiforgathatod Curix, nekem aztán tök mindegy. 😀
    Ha 800.000 éven keresztül 180-280ppm CO2 volt, illetve e két szélsőérték között hullámzott, míg a metán 350-700ppb között és ezekkel arányosan -8 és +2C fok volt a hőmérséklet változás (globálisan), akkor a mai 410ppm CO2 és 1850ppb metán nem sok jót jelent; ha ezt nem érted… ám legyen. 😉

  39. Na igen Tibor bátyám: Mi lesz az ausztrálokkal majd nyáron, ha épp a télből kijövet, lassan tavasszal ekkora aszály van arrafelé?! 🙁

  40. „ha ezt nem érted… ám legyen.”

    Jovonk

    Te most egy egyenes aränyossaggal fel akarod ällitani a klima müködesi egyenletenek képletét. Es en forgatok ki barmit is?
    Probalom rä felhivni a figyelmet, hogy ez az egyszerü levezetés a klimäval kapcsolatban egyaltalan NEM BIZONYITOTT.
    Ha 280 ppm-hez 15 fok tartozott, nem lehet azt mondani, hogy 600 ppm-hez 25 fok fog majd tartozni. Aki ilyet le mer irni az borzaszto merész.

    Amit ti az ég szerelmére sem akartok felfogni, hogy mire a klimänk oda érne hogy közvetlenül veszélyezteti a fennmaradäsunkat, addigra olyan hogy globalis gazdasäg mär rég nem lesz. Ha nincs globalis gazdasäg, akkor ugy (sacc) 5 milliard embernek nem lesz mit ennie.
    Ezek ismeretében szerinted ki fog aggodni az emelkedö tengerszintért? Vagy a növekvö päratartalomért?

    Pont ugyan ugy latom, hogy sulyos bajok vannak, mint ti. A klimanal sokkal sulyosabb a környezetszennyezes. Ha az eletterünket tönkretesszük akkor mar nem kell vitatkoznunk itt semmiröl. Ha a termöföldeinket tönkretesszük, akkor sem kell miröl beszelgetni. Minimum 4-5 olyan folyamat van jelenleg a földön, amiböl egy is vegzetes lenne.
    Egyetertünk.
    En azonban ezt nem holnapra es nem is 2 ev mulva saccolom. Meg evtizedei vannak az embernek…..
    (de egyre romlo körülmenyek közt)

  41. Az volt régen is, hogy bizonyos évenként (500év vagy pár ezer kissé hidegebb vagy melegebb lett). Például a jégkor, ugye. De véleményem szerint a legnagyobb gond akkor is azzal van, hogy túl magas a kibocsátás, azaz túl sokan vagyunk.
    Nem tudom, hogy pontosan hogy, de ezen segíteni fognak rövidesen.
    (Csak ne atomozzatok, mert már elavult, kis hatásfokkal dolgozik, szennyez etc., nem,nem, ez valami high tec téma és realatíve egyszerű elven működik)

  42. 43 – Curix
    Azt írtam hónapokkal ezelőtt, hogy az egész attól függ, hogy bejön-e McPherson jóslata, vagyis az abrupt melegedés. Ezt Sam Carara felrakta mint exponenciális függvényt. Ezt:
    http://arctic-news.blogspot.com/2017/05/abrupt-warming-how-much-and-how-fast.html
    Jól látható, hogy 2018-ban már várható jó sok meleg, ami az É.félteke nyarára világszerte be is jött. Akkor azt írtam, hogy 2019 szeptemberére el fog dőlni, hogy az ABRUPT jóslat bejön-e vagy sem. Ami most az északi féltekén van, engem arra figyelmeztet, hogy a jóslat be fog jönni. A te optimizmusod az „évtizedekkel” kapcsolatban főleg csak „wishful thinking” (vágyálom).

  43. Ha a föld hőmérséklete kizárólag a „hőszigetelésétől ” függ, mert a nap sugárzása konstans……
    ( Milankovicnak más a tudományosan bizonyított véleménye erről )
    Akkor ha leállna a széndioxid növekedés, akkor miért is melegedne a föld még 30 évig ?
    Életemben először történik velem, hogy lassan egy hete szenvedek a melegtől pedig a
    33 -at a szobai két hőmérőn még nem is érte el.

  44. „Nem tudom, hogy pontosan hogy, de ezen segíteni fognak rövidesen.”

    D7
    Ez kényes téma. Leghumänusabb modozat lenne az emberiseg reszleges meddövé tétele. A problema 30-50 év alatt megoldodna. De ezt igy nem lehet.
    Meg semmi értelme.
    Amig a jelenlegi gazdasägi modellt nem dobjäk ki a kukäba addig semmi értelme masrol beszélni. Gazdasäg és pénzrendszer együtt az alfäja es omegäja a történetnek….

  45. Curix, nagyon félreérted soraim. Először is a 280ppm nem 15C fok, hanem +2 eltérés. Sehol nem írtam se lineáris, se semmilyen összefüggést, pláne nem írtam egy mukkot sem arról, hogy a 410ppm-hez milyen hőmérséklet változás tartozik. Csupán leírtam azt, hogy – unos untalan meg fogom ismételni, hogy ne tűnjön el a „zajban” -, hogy 800.000 éven keresztül hullámzóan (értsd ciklikusan) mozgott a CO2 180-280ppm között, ahogy a metán 350-700ppb között és ezt „követte” a hőmérséklet -8 és +2 fokkal. Meglehetősen durva egy ilyen szűk tartomány esetén – CO2 esetében 100ppm, CH4 esetében 350ppb – nem figyelembe venni, hogy pár év alatt a CO2 a mai 410ppm-re felkúszva ~20ppm-el nőtt, azaz a 800.000 éves minimum és maximum tartomány 20%-val… stb. Én nem mondtam semmit arról, hogy ehhez mikor és milyen hőmérséklet fog tartozni, de hogy igen durva, az a számokból egyértelmű.
    AZT sem állítottam, amit a második bekezdésben leírsz, hogy ne lennének súlyos problémák, amelyek egyébként részben a klíma miatt is kialakulóban vannak, mert a klíma a gazdaságnak is rendesen betesz és igen, hamarabb dől össze a társadalmi-gazdasági rendszer, akár globálisan, akár lokálisan és láncreakciót indítva, mint hogy „hőhalált” halnánk. Itt megint kiforgattad 😀 a szavaim, én arra hívtam fel a figyelmet, amire Tibor bá’ is – és ez részéről nagyon nagy dobás volt kishazánkban -, már most meleg van 🙂 úgy értem a kánikulához túl magas páratartalom társul, aminél már hőérzettel kell számolni, mert egy 33-35C fokos hőség, 60-65% páratartalommal 40-48 fokos hőérzetet ad, ami közel van az életveszélyeshez. Tegnap este én 30C fokot mértem és 55% páratartalmat. Tibor bá’ erre figyelmeztetett, ezt a OMSZ nem tette meg. Ezért újfent megköszönöm ezt Tibor bá’-nak. Ráadásul ő arról írt, hogy egyre több helyen a hőérzet már vörös tartományban van, ami életveszélyes.

    Nézd… nekem alapvetően teljesen mindegy. Egyszerűen nem értem, hogy sokan közületek miért trollkodjátok szét ezt az oldat – ebben én nem leszek partner -, azzal hogy évek óta napi szinten leálltok kritizálni a megjelent cikkeket; ne tagadd, mert a kommenteket olvasva ez teljesen nyilvánvaló. S teszitek ezt úgy, hogy közben az érdemi diszkurzus ellehetetlenül és újra és újra le kell írnia Tibor bá’-nak egy-egy bejegyzéssel a dolgokat, ahelyett hogy már rég túllennénk ezen-azon és szinergiákat használva magasabb szintre emelkedne az olvasók elméleti és gyakorlati tudása.

    Ebben én nem leszek partner 🙂 nem azért mert besértődöm – nyilván feltűnt, hogy magamba szálltam és más a hozzáállásom -, hanem mert nem kívánom ezzel magam is offolni és széttrollkodni ezt az oldalt, ami kishazánkban egyedi és hálával tartozunk érte Tibor bá’-nak.

    Curix, ne vedd sértésnek, de az nem vita, amikor megakasztasz valamilyen kommunikációt, azzal, hogy állandó védekezésre és hátrálásra kényszeríted a vitapartnereket.

    No offense, nincs harag. 😉

  46. Tibor ba

    Az a diagram amit belinkeltel minden tudomanyos kutatas vegeredmenyeit nelkülözö csupän fiktiv opcio, ami olyan mint a lotto 5-ös. Vagy bejön vagy nem.
    En mindig azon csodalkozom, hogy az egyebkent ältalam is olyan nagyra becsült realitaserzekedet es kivälo helyzetfelismeresi kepessegedet ilyenkor egy ilyen diagram lättän hovä teszed?

    Visszatérve röviden meg az elözö vitänkra, hogy a nap nem szamit…….
    Amikor a Földreszünk ärnyekos oldalra fordul, oräkon belül 10 fokot esik a hömerseklet. Oräkon belül…Nem evtizedek mulva 1 fokot….. Ezt a hatalmas behatast elbagatelizalni nagy tevedes. A nap besugarzasa nelkül nehany nap (maximum hét) leforgasa alatt beällna egy jegkorszak. Es ez neked nem fontos informäcio. Mert a nap konstans. Pedig nem az.
    A kérdés inkabb az, hogy a CO2 a valosagban mekkora üveghazhatast tud kifejteni. Erre ma nincs pontos szamitas csak saccolas. A klimatanulmänyokat ujra es ujra korrigalni kell…..Ki mer ilyen helyzetben biztosat mondani……

    Jovonk
    reszemröl sincs harag. Csak nem ertünk egyet bizonyos pontokban. Szamomra a kettönek semmi köze egymashoz.

  47. Curix, Tibor bá’ utalt rá… metán, az az igazi üvegházhatású gáz, és az sajnos globális értékét nézve 1850ppb értéken áll, pontosabban folyamatosan emelkedik, miközben lokálisan néhol a 3000-et nyaldossa, és eleve a sarkköri területeken extrém magas 2000-2500, ahol a metánhidrát és a permafrosztban van/volt megkötve. Mivel ott melegedünk, de rendesen, egyre több szabadul ki a fagyott/kötött állapotból és kerül a légkörbe, fokozva a melegedést. Ezt ezerszer leírta Tibor bá’, Ouse M.D., Hetesi és sokan mások. Én meg megismétlem, hogy 800.000 éven keresztül a metán 700ppb fölé nem ment. 😀
    A metán okozza egyébként az UV extrém magas szintjét (is).

  48. Tibor bá’ megint eltűnt, és nem adott rendszerüzenetet, hogy spam lenne. Én csinálok valamit rosszul?
    Te nem hibázol. A szövegedben van olyan szó, amit a rendszer nem tűr meg.

  49. A klíma helyzethez még annyit írnék, hogy már egy jó ideje, kb. 2011 óta naptevékenységi minimumban vagyunk. Ez egy elhúzódó minimum, valószínűleg ez is egy Maunder minimum lesz. Mint amilyen a” kis jégkorszakban” volt. Most a nap 2%-al kevesebb energiát sugároz mint maximumkor. Elgondolkodtató, most menyire növekszik a hőmérséklet, ilyen naptevékenység mellett.
    https://sg.hu/cikkek/tudomany/100973/400-eve-nem-latott-minimumahoz-kozelit-a-naptevekenyseg
    Itt van néhány frissebb cikk is.:
    https://infostart.hu/tudomany/2018/03/25/nyakunkon-a-mini-jegkorszak-mar-most-lathatok-a-jelei
    http://www.innoteka.hu/hir/kozeleg_a_kovetkezo_szolaris_minimum.1108.html
    http://ecolounge.hu/ur/bekoszont-a-szolaris-minimum-szokatlanul-huvosse-valhat-a-nap-2050-re-egy-uj-tanulmany-szerint
    De ez nem jelent megoldást a problémára, csak egy kicsit fékezi a hőmérséklet növekedését. Az igazi probléma akkor lesz, ha véget ér a minimum,és megnövekszik a földet ért besugárzás! Na akkor lesz az igazi ” GAME OVER”…

  50. 52 – Unicornis:
    Curfix és társainak kellene érzékelni, hogy a Nap tevékenysége 2 %-al csökken, a Föld szigetelő „paplanja” pédig kb.50 százalékkal nőtt. — Én a Napot az egyszerűség kedvéért vettem konstansnak. (még mielőtt valaki belekötne).
    És itt üzenem Szalontai Zsigmond-nak, hogy Milankovits féle 3 földpálya elem 20.000, 40.000, és 100.000 éves ciklust mutat. Értelmetlenség idekeverni./font>

  51. Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban.
    http://www.origo.hu/tudomany/20180807-a-fold-visszafordithatatlanul-veszelyes-uveghazza-valhat.html

  52. Bár belinkeltem egy ominózus linket, de láthatóan nem sokan vették a fáradságot!
    Csak ízelítő lett volna, azzal a céllal, hogy rávilágítson arra, hogy mennyire keveset tudunk a világunkról, ami úgy néz ki gyökeresen másmilyen mint, ahogyan azt gondoljuk.
    A lényeg: feltevésekre és hipotézisekre alapozva vontok le következtetéseket és fogalmaztok meg sommás véleményt!
    Kiegészítésként csak annyit, hogy jómagam 1993 óta mérem a hőmérsékletet és a csapadékot! (Budai hegység szíve). Hőmérséklet stagnál csapadék enyhén emelkedik ezen idő alatt!
    Kár ezért a folytonos huhogásért…

    mellékesen:
    http://klimahiszteria.blogspot.com/2018/08/osszehasonlito-terkep-sorozat.html

  53. Tibor ba

    mindenben egyetertek veled. Csak az altalad emlitett hirtelen es intenziv felmelegedest gondolom fals elkepzelesnek. Ez a Mcpherson vonal…… ebbe több a szenzäcio mint a realitas.

  54. Kedves Tibor bá’

    Ha leállna a hőkisugárzást fékező széndioxid növekedése a légkörben ,
    akkor miért is melegedne a föld még 30 évig ?

  55. Kedves Tibor bá’ !
    Nem irigyellek az 57-es típusú kérdések okán. 🙂
    Viszont Szalontai Zsigmond legalább pontosan írja a neved. Ez értékelendő!

    55 milagro
    Olvastam a linkedet.

    57 Szalontai Zsigmond
    Te is azt a hibát követed el, hogy digitálisan gondolkodsz.
    A világ analóg. Folyamatok, arányok vannak benne. Ezt igen/nem-el nem lehet jól értelmezni.

    A kérdésedre.
    Változás, (dinamika), és idő a kulcs.

    Példával :
    Fázol, és ezért kabátot húzol.
    Öt perc után még mindig fázol, ezért még egy kabátot húzol a jobb hőszigetelésért, és újabb öt perc után még egy kabátot.
    Ekkor már nem fázol, és újabb kabátot már nem húzol.
    Valamennyi idő elteltével meleged lesz, mert bár a hőszigetelést nem növelted, a tested mégis melegedett tovább az állandó erősségű belső hőtermelésedtől.
    Ha nem veted le a kabátot, a melegedésed folytatódik egy állandósult értékig, esetleg a halálodig.
    Az az un. túllövés.

    Talán a Google részletesebben is elmagyarázza.
    Melegedés Tranziens Hő… Ezek a kulcsszavak

  56. „Példával :
    Fázol, és ezért kabátot húzol.”

    Ennel rosszabb peldat nem is hozhattal volna N/a 😀
    A föld nem a sajät belsö höjetöl melegszik, hanem a besugarzott napenergiatol.
    De ne zavarjanak ilyen apro analog problemak…
    Egyebkent meg Zsigmond kerdese teljesen rendben van es jogos.

    A pozitiv visszacsatolasok befejezödese utan beall egy uj egyensulyi helyzet. Ha a növenyzet kivonja a CO2-t akkor ujra be fog indulni a visszacsatolas csak akkor mar negativ elöjellel.
    (felteve ha csak a CO2″ iranyitja ezt a müveletet, es ebben a tudosok sem 100%-osak)

  57. 57.
    Jövőnk hasonlata nagyon jó.
    Persze itt a test belső fűtése helyett a napsugárzásból adódó hő CO2 miatti nagyobb arányú légkörben maradása szolgál.
    A hőmérséklet addig fog melegedni állandó CO2 szint mellett is, amíg a föld annyira fel nem melegszik, hogy képes kisugározni ezt a többlethőt is, ami eddig bennrekedt.
    Ezenkívül most még van puffer hőtároló az óceánok formájában, amely fékezi a légkör melegedését, de ha az is felmelegszik, ez a hatás is lecsökken.
    Persze egy idő után a CO2 elkezd kiürülni a légkörből, de ez olyan lassú folyamat, hogy erre emberi léptékben nem számíthatunk.

  58. 59 – Curix:
    Javaslom kapcsolj át „read only” módra, és ne okoskodj, hanem tanulj!
    n/a analógiája tökéletes, amit te írtál: „A föld nem a sajät belsö höjetöl melegszik, hanem a besugarzott napenergiatol.” pedig szakszerűtlen marhaság. A Föld azért melegszik, mert több hőt vesz fel, mint amennyit kisugároz (a CO2 miatt).

    57 – Szalontai Zsigmond:
    Ha valamit nem tudsz, akkor kérdezd meg a Wikipédiát, azért van. Nekem más a funkcióm. Tudod a józan paraszti ész a fizikában kurva nagyot tud mellélőni. Különben a „miért is” kérdezősködésnek álcázott pofátlanságot nem csípem. Gondolom, jó ha tudod.

    58 – n/a:
    Előbb vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy velem nem érdemes szarakodni. 😀

  59. Elnézést, megjegyzésem nem Jövőnk, hanem n/a hozzászólására vonatkozik.
    Curix észrevétele is jogos, de a lényeg szempontjából mindegy, hogy a hőforrás kívül vagy belül van, a lényeg, hogy növekszik a belső hőmennyiség.
    A hőmérséklet nem a CO2 növekedése miatt emelkedik, hanem azért, mert a hőmérséklet még nem érte el a magasabb aktuális CO2 szinthez tartozó egyensúlyi állapotot. Persze ha a CO2 szint ráadásul még emelkedik is, akkor nem is fogja elérni, csak versenyt futnak.
    Ha stagnál, akkor egyszer majd eléri, de már annak sem fogunk nagyon örülni. 🙁

  60. 62 – hubab:
    Ez meg mi? „Curix észrevétele is jogos, de a lényeg szempontjából mindegy, hogy a hőforrás kívül vagy belül van, a lényeg, hogy növekszik a belső hőmennyiség.”
    A Földdel kapcsolatban a bioszféráról beszélünk. A Föld belső hője az, ami a földkéreg alatt van. Ennek semmihez, semmi köze.
    A „besugárzott napenergia” alatt nem tudom mit kell érteni.
    Minden esetre a melegedésnek nem oka a „besugárzott napenergia”. A Földet mindig is érte napsugár. Most azért melegszik, mert kevesebb hőtől tud megszabadulni, mint korábban. Miért? Mert jobb lett a szigetelése.

  61. „A “besugárzott napenergia” alatt nem tudom mit kell érteni.”

    Tibor bá
    ne haragudj ez most most szörszálhasogatás amit csinálsz. Pontosan tudod hogy miröl van szo csak teszed az értetlent, mert nem értek egyet ezzel az egész Mcphersonos agymenéssel, amit itt képviseltek.
    Én sem vagyok annyira hülye, ne tudjam mi az üvegházhatás. Lehet ugy is fogalmazni, hogy a besugárzott energiábol több marad a földön. Ha minden mondatomat ki akarsz tekerni, akkor rajta….
    Jelen melegedési ütem 0,1 C fok évtizedenként. Ez a HIVATALOS melegedési ütem.

    Ti meg itt 10 fokos melegedési ütemröl beszéltek néhány év leforgása alatt. Teljesen
    elszakadtatok a valoságtol, és aki erre rámutat azt Tibor bá „lerendezi”.
    Hát akkor csak hujjogjatok aztán várjátok a világvégét….. Viel Spass dazu…. echt.

  62. 64 – Curix:
    Nem feladatom kitalálni, hogy mire gondolsz. Természettudományoknál nem lehet pongyoláskodni.

  63. Itt csak az okozza a félreértést, hogy n/a hasonlata sántít, amennyiben a föld esetében nem a „kabát” alatti hőforrás okozza a felmelegedést, mint a felöltöző embernél, hanem az eddig is érkező hőből kevesebbet enged ki a légkör, mert ez olyan kabát, hogy most többet enged be, mint ki.
    Korábban meg ezek egyensúlyban voltak…
    Viszont a hasonlat annyiban ül, hogy mindkét esetben növekszik a hőmérséklet, míg az egyensúlyi állapot ki nem alakul.
    Talán így kevésbé félreérthető…

  64. -Nálam sem fedi le a CO2 diagram a képet,de ezt már kiveséztük évekkel ezelőtt.
    (a melegedés –kibocsájtás– és annak következménye)
    -Semmilyen szinten nem vág össze,nem követik egymást úgy ahogy ebben az esetben kellene amit az elmélet állít.
    -Évekkel ezelőtt ezért is tudott a szkeptikusok malmára dölni a mérleg.
    -Nálam is inkább a nap a meghatározó és annak tevékenysége illetve környezete.
    -A szigeteléses elmagyarázás nem rossz,de szerintem ebben az estben igen csak félrevezető.
    -A jégkorszakot hoznám fel példának.Úgy konkrétan.
    -Mert ha az állításunk igaz pozitív tartományra akkor igaz negatív tartományba is.
    -Ha nem az elméletünk hibás.
    -Azt nem mondom ,hogy a CO2 mint olyan nem tesz rá a rendszerre ,de nem ekkora léptékkel.Na meg nem így.Az egybe esés érdekes de több ponton hibás ezáltal a belőle levontak is.
    -A tényen nem változtat ,hogy melegszünk.A léptéke pedig szintén szerintem,lényegtelen.Csak egy pontig tudunk felmelegedni tovább nem.
    -Még 34 év.Szerény becslések szerint.Így olvastam így hallottam.(Lehet,mert addigra fog kifogyni minden vagy kidöglik minden.)
    -Hamarabb fog bedölni a rendszer mástól mint a felmelegedéstől és hamarabb lesz vége a kibocsájtásnak is ez átlal.
    -Majd akkor füs jelek útján ,morze formában értekezünk.:D

  65. Jaj. Nem olvastam el minden kommentet, nincs is rá időm, de hadd kérdezem meg úgy általános körkérdés gyanánt (miután én is úgy érzem a híreket olvasva, hogy több helyen felfogták talán, hogy mi várható, de még mindig eufemisztikus a fogalmazásmódjuk – és nem értem a tamáskodókat…), hogy a csillagfejlődésről, meg a koncentrációváltozás hatásáról értekező sok-sok hozzáértő itt, ezen az oldalon egy viszonylag egyszerű intenzitás-integrált ki tudna számolni? Ha nem, akkor miért nem fogadja el, hogy vannak, akik erre azért képesek és szerintük nagyon nagyon nagy baj van??

  66. „Effektív sugárzási magasság” szerintem ez a fogalom még nem nagyon keveredett elő eddig, holott komoly „tényező”. Köszönöm a linkelt cikket Zsolt.

  67. 70 – Hetesi Zsolt:
    Köszönjük Zsolt a belinkelést. Gratulálok a laikusok számára is érthető fogalmazásért. Az a szomorú, hogy még ma is a CO2 bűnösségéért kell „harcolni”, mert nulla ismeretekkel rendelkezők nagyszájúskodnak.

  68. +1 Tibor bá’. Nagyon-nagy igazságot írtál le.

  69. 70 Hetesi Zsolt
    Jó kis anyag, nekem mondott újat a jelenségről.
    Ha jól értettem, az a lényeg, hogy a CO2 növekedésével nő a kisugárzási magasság, ezáltal a kisugárzó réteg hőmérséklete alacsonyabb, ezért nem sugároz ki annyi hőt.
    De az egész folyamat fizikájából nem minden világos.
    Mondjuk az, hogy a légkörhöz képest igen kis részarányú CO2 mennyiségi növekedése miért tolja fel jelentősen a kisugárzó réteget, ha az térfogatban ilyen elenyésző a teljes légköréhez képest?
    Vagy a CO2 a felsőbb légkörben más koncentrációban van, mint lent, és ez a kisugárzási zóna nem a teljes légkör, hanem a CO2 tartalmának felső régiója, ami a CO2 tartalom változásával arányosan növekszik?

  70. A mindenkori földi hőmérsékleteket igen bonyolultan kusza soktényezős hatásmechanizmusok együttesen alakítják ki.
    Az összes részmechanizmus működésének teljes horizontja nem tisztázott.
    Például ma sem tudjuk, miért igaz a Milakovic elmélet.
    Egy ki és besugárzásnak kitett objektumra, tehát a földre is igaz, hogy hőmérséklet növekedésével egyenes arányban nől a kisugárzott hőmennyiség is.
    Ezért áll be egy idő után egy magasabb értékre a hőmérséklet.
    Ezért nem növekedik a hőszigetelőhatás egységnyi növekedése után a végtelenségig.
    A légkör széndioxidtartalmának növekedése csökkenti a hőkisugárzást, mert annak egy részét visszaveri mint az üvegház, tehát a felmelegedés irányába hat.
    Abban mindenki egyetért, hogy igen fenyegető jelek, mért meteorológiai adatok olyan tendenciát mutatnak, amik a thermogeddon közeledésére utalnak.
    Ennyit lehet komolyan és felelőséggel állítani.
    Minden más önkényes valószínűsítés.

    ( Csípem, ha csíp a paprika ! – gondolom jobb ha tudod.)

  71. 74: Ahol van CO2 bármily kis mennyiségben, megjelenik az abszorpciós vonala is. Nem kell „túl nagy” sűrűség ahhoz, hogy befogja a 15 mikronos hőfotont.

  72. 75: „” hőmérséklet növekedésével egyenes arányban nől a kisugárzott hőmennyiség is.”

    Ezért ne írjatok róla, ezt magyarázom. A kisugárzott energia a hőmérséklet NEGYEDIK hatványával nő, ha a test Planck-sugárzó.

  73. 71 és 72: Köszönöm, hogy itt lehetek, és örülök, ha tetszett 🙂

  74. 77 Hetesi Zsolt

    Köszönöm a hozzászólásodat! Értékes.
    A 75-ös típusú hozzászólások mitt pedig ne idegesítsd magad. Többen is vannak akik itt csak a betűket szaporítják és nem az építő jellegű beszélgetés a motivációjuk.
    Szalontai Zsigmond nem olvasta el az általad belinkelt anyagot. Ott írtad a negyedik hatványt. Nem figyelt rád.

    A közelgő bajt összefogással sem lehet megállítani, de az sincs.
    Nincs remény.

    Itt többen aggódtak McPherson elmeállapota miatt.
    Te hogyan látod ezt?

  75. 79 – n/a:
    Szalontai Zsigmond nem tudja mi az a negyedik hatvány. Ismeretei beragadtak a mosógépszerelésnél. Viszont ragyogóan fossa a szót.

  76. Nem azt mondom, hogy olyan lesz mint 252 millió évvel ezelőtt a Perm végi kihalás, ami 60000 évig tartott. Ez gyorsabb lesz, mert rásegítünk! És az emberből, mint faj a legrosszabb énje fog előjönni a túlélés legapróbb reménysugarának a szikrája nyomán is, atomfegyverestől, mindenestől!

    Madách Imre: Az ember tragédiája kvázi egy igen jól eltalált mű abban a kérdéskörben, hogy milyen is az ember valójában.

    A kétkedőknek ezt kellene megérteniük…:

    „Felforrósodik a Föld, és nagyon úgy tűnik, elvesztettük a csatát a klímaváltozással szemben, egy tömeges kihalási esemény közepén vagyunk. Hiába érkeznek most a vállalások, a párizsi klímaegyezmény sem ér sokat, a természet ugyanis akcióba lépett, és bármit teszünk, végzetessé válhatnak a következmények.”
    https://tldr.444.hu/2018/08/08/tulvagyunk-mar-azon-hogy-ezt-finoman-csak-globalis-felmelegedesnek-hivjuk

    Hetesi Zsoltnak köszönöm a hozzászólását és a linkelt tudományos cikket.

  77. 82 – Aspergeres:
    Na és, mi a te hangod? Van egyáltalán?

  78. 50 éve nem volt akkora szárazság Ausztráliában, mint most az ország Új-Dél-Wales tartományában. A hivatalos meghatározás szerint a szárazság mértéke 100 százalékos. Ez azt jelenti, hogy Új-Dél-Wales területének gyakorlatilag 100 százalékán szinte semmi esőt nem mértek az elmúlt hónapokban, ami nem megszokott. Az állattartókat sújtja a víztelenség a leginkább, ahogy egyikük mondta, csak reménykedhetnek, hogy valamikor esni fog.

  79. 85 n/a
    Ez még nem tragédia, ez a szokásos évi üzemállapot változás.
    Minden vízhűtéses kondenzátorú erőműnél hasonló a helyzet, a hűtővíz hőmérséklet nyári emelkedése miatt a kazánokban illetve reaktorokban megtermelt hőenergia valamivel kisebb részéből lesz villamos energia, a többit elszállítja a hűtővíz, veszteséget jelent. Télen mindig jobb a hatásfok.
    Az viszont biztos, hogy a Duna hőmérséklete ezáltal emelkedik, és ennek törvényes korlátozása miatt elvileg lehet olyan állapot, amikor ezért le kell venni a reaktorok teljesítményét. Így ez már két csökkentő tényezőnek is ki lenne téve.
    De ez Pakson még nem áll fenn.

  80. 76 Hetesi Zsolt
    Ezt érteni vélem, viszont az alábbi mondatból nekem az nem világos, hogy milyen fizikai hatás növeli meg a sugárzás effektív magasságát:
    „a felfelé csökkenő hőmérséklet korlátozza a világűrbe sugározható hő mennyiségét, mert a sugárzás effektív magasságát egyre növeljük az atmoszférában az üvegházhatású gázok kibocsátásával”
    A CO2 tartalom növekedése az én elképzelésem szerint a földi légkör felső határát minimálisan befolyásolja, mivel a légkör igen kis hányadát teszi ki. A növekmény meg még annál is kisebbet.
    Tehát vagy a légkör felső határának ez a mikroszkopikus növekedése okozza a hőmérséklet érzékelhető csökkenését, vagy a sugárzás effektív magassága nem arányos a légkör magasságával, hanem az az üvegház hatású gázok mennyiségétől függően sokkal gyorsabban növekszik, mint a teljes légköré.
    Nem tudom, érthetően írtam-e le a problémámat?

  81. 86 hubab

    Ez nem semmi.
    Ugyanazt a szöveget olvassuk és mást értünk belőle.

    Egy mondatban összekapcsolják a meleg időt valamekkora a erőmű problemával.

    Idézek a cikkből:
    ” A folyóvíz hőmérsékletének emelkedésével romlik a blokkok termikus hatásfoka, és ennek következtében csökken az erőmű által termelt villamos energia mennyisége.
    A Duna vizének kiugróan magas hőmérséklete esetén átmenetileg előfordulhat a blokkok teljesítményének további csökkentése is – jegyezték meg.”

    Vagyis csökkentették az erőmű teljesítményét, és további csökkenést helyeztek kilátásba.

    Te pedig: „…ez a szokásos évi üzemállapot változás.”
    Ez így van minden évben? Ez a normális?
    Normális?

  82. 88 n/a
    Ez nem jelent feltétlenül ellentmondást.
    A magasabb hőmérsékletű hűtővíz hatására ugyanolyan reaktor terhelés mellett is kevesebb villamos energia termelhető. Viszont a Dunába visszajutó hűtővíz hőmérséklete magasabb lesz, ott megy el a veszteség.
    És ekkor a reaktorok teljesítményén még egy wattot sem csökkentettem, ugyanannyi hőt termelnek.
    Ha viszont a Duna hőmérséklete megközelíti a 30 fokos határt, akkor kénytelenek lesznek a reaktorok teljesítményét is csökkenteni, mert különben túlfűtik a Dunát.
    Ez a villamos teljesítmény további csökkenését okozza, ez már nem a hatásfokromlás közvetlen hatása, hanem tudatos leszabályozás.
    Ennyi.

  83. 76 Hetesi Zsolt
    Ezt érteni vélem, viszont az alábbi mondatból nekem az nem világos, hogy milyen fizikai hatás növeli meg a sugárzás effektív magasságát:
    „a felfelé csökkenő hőmérséklet korlátozza a világűrbe sugározható hő mennyiségét, mert a sugárzás effektív magasságát egyre növeljük az atmoszférában az üvegházhatású gázok kibocsátásával”
    A CO2 tartalom növekedése az én elképzelésem szerint a földi légkör felső határát minimálisan befolyásolja, mivel a légkör igen kis hányadát teszi ki. A növekmény meg még annál is kisebbet.
    Tehát vagy a légkör felső határának ez a mikroszkopikus növekedése okozza a hőmérséklet érzékelhető csökkenését, vagy a sugárzás effektív magassága nem arányos a légkör magasságával, hanem az az üvegház hatású gázok mennyiségétől függően sokkal gyorsabban növekszik, mint a teljes légköré.
    Nem tudom, érthetően írtam-e le a problémámat?
    .

  84. 86 hubab
    Oldjuk a nézeteltérést.
    Döntse el mindenki magának, hogy mi van odaírva.

  85. Hetesi hiteles és ismeretterjesztési céllal betett tudományos hivatkozása
    – megkockáztatom – középiskolás fizikai ismeretekkel megérthetetlen.
    Annyi derül ki belőle,hogy az eredeti primitívebb létező összefüggés hatását mérsékelik más összefüggések.
    Az azonban mégis bizonyosnak tűnik nekem, hogy a melegedő klíma esetén a kisugárzott hő is növekszik méghozzá nem arányosan hanem exponenciálisan.
    Nincsen az a szellemi akrobatika amivel bizonyossá tehető a termogeddon mikorja és hogyanja.

  86. Élelemről anynit hogy:

    Ha valaki esetleg ért a termésátlagok elemzéséhez világszinten (valamennyire bene van a témában) az írhatna erről ,mert egy mezei ember nem lát bele így az összképbe.(pl agroinform oldalon)
    Számomra akkor kezdődik az egyik konfirmációja a melegedésnek ha az élelmiszertermés elkezd csökkenni globláisan, vagyis a termésátlagok. Nyilván vannak extra aszályos területek világszintenminden évben, sokszor 10 ezer hektáron aszály van egy országban(ami relative nem nagy terület) és veri a balhét a méda. Nem azt mondom hogy nincs baj, mert van , csak a globális képet kellene látnunk,
    hogy hogyan is alakulnak a dolgok. Talán a gabonánál a csökkenés még nem indult meg világszinten. De az olló dolgozhat majd: csökkenő termés, növekvő lakosság.
    Eljöhet még egy olyan időszak amikor egy kg rizs 2-3000 Ft lesz ( a mostani fizetésekhez mérve) és egy kg kenyér 1000Ft mindez nem ideigleinesen hanem tartósan.
    Emellé társulhat majd egy válság mert ma az autóipar tartja fenn a munkahelyek nagy szeletét. De ha az sem kell majd mert nem lesz pénz akkor munka sem lesz annyi, a multik termelése lecsökken majd az olajválságtól függően 10-80%-ot akár + a robotizáció. Magyarországot tekintve a mostani 30-35 korosztályból 10-ből 2-nél van gyerek, szóval akár már 10-20 év múlva is megérződhet a hatása annak hogy nincs annyi gyerek- nem lesz annyi állami bevétel, esetleg munkás sem,orvos sem. A nyugdíjkorhatár addigra 70 év körül lesz, csak legyen aki addig tud dolgozni , mert már 30-40 felé jönnek a bajok a mai korosztálynál. Nem tudom elképzelni hogy majd
    ízületesen, bottal mennek be egy multihoz az emberek , és ha elfogy a szabijuk de kellene menni pl prosztatakezelésre akkor mit tesznek.
    Erről kellene a médiának egy walking dead-hoz hasonló sorozatot készítenie.

    -drága élelem (2,3,4,5x-ös ár és emiatt nem marad az embereknek fogysztási cikkekre pénz-csökkenő termelés)

    -olaj kitermelés eroei (dráguló olaj miatt nem kell annyi autó meg kevesebb kacatot tudnak megvenni -csökkenő temrlés

    -majd megszűnő munkahelyek (csökkenő kereslet inden iránt)

    –itthon nincs emberutánpótlás (aki van az meg olyan ..) , ha a mai 30-35 éves generáció kihal (ja és nem 85 éves korában hanem 50-65 körül viszi a rák meg minden….) Tehát a mostani 30-35 éves generáció

    20-30 év múlva nyom nélkül eltűnik nemhogy 71-ig dolgozzon .Aki marad, vagy most megszületik: ugye 10 fiatalból 2-nél van gyerek- az a 2 gyerek felnőve 20 év múlva mi a szart fog csinálni? És abból a 2-ből is 1 nem magyar ugye . Tehát az a „2 gyerek aki a 10-ből megszületik” majd eltartja azt a mostani 30-40-es generációt aki akkor megy majd nyugdíjba és mindezt hogy akkor már nem lesznek munkahelyek,drága lesz az
    élelem , olaj stb,,,

    Csak hirtelen eszembe jutottak ezek a dolgok egymás után, de ha a klíma nem is ölne , már csak ezek a dolgok önmagában egy apokaliptikus jövőt vetítenek előre.
    Tibor’bá mindezt összefoglalva kellene leírnod egy víziót 10-20 év távlatában hogy milyen éles fordulatok következnek be összességében a fentieket figyelembevéve és mire számíthat egy mai 30-as illetve egy ma megszülető gyerek a mindennapokban
    persze ha a klíma nem baszik be:D

  87. És csak még annyit hogy a képletben 1 paraméter megváltozása boríthat mindent: pl. élelemár felmegy 3x-osára tartósan a klíma miatt- ha egy ember jövedelme 1/3-át költötte eddig élelemre akkor elméletileg a teljes jövedelme arra menne úgy hogy még egy gázpalackot sem vett amin megfőzze a kaját.
    Ha csak élelemre megy el a pénz (300%-os drágulás esetén szerintem igen!!) akkor nem vesz senki autót, gépet , kacatot beszarik a termelés- nem lesz munka,nem lesz állami bevétel stb….Szóval csak egy kis paraméter változás borítani tud mindent. Nem kell termogeddon, elég csak egy 8 hetes aszály 50 fokkal világszerte.
    Ha milliárdos lennék erről csinálnék sorozatot a walking deadhoz hasonlót , csak nem olyan szörnyekkel amik abban vannak , hanem valós élethelyzetekkel , semmi túlzással:D

  88. 94:
    Elég sokat szövegelsz ahhoz képest, hogy nagyokat hibázol. Ha az élelmiszer árak háromszorosára mennek fel, akkor az emberek eladják minden értékeiket és abból fedezik a megélhetést. Vagyis a dúsgazdagokhoz át fog vándorolni minden vagyon. Akinek nincs mit eladni, az fosztogatni fog és persze majd lelövik. Elsőre a szegények döglenek meg. Aztán majd lázadások lesznek, szabad rablás meg ilyesmik.

  89. 94 Tiborbá
    „Ha az élelmiszer árak háromszorosára mennek fel, akkor az emberek eladják minden értékeiket és abból fedezik a megélhetést. ”

    Amíg lesz mit eladni ,mert már sokmindenkinek most sincs sokmindene.És ha tartósan áll be az állapot akkor elfogy a vagyontárgy és tömegek lesznek szegények amiből már nem lesz visszaút.Nagyot nem tévedek szerintem mert ilyesmi sors vár hazánkra 20-30 év múlva.Nézzük csak meg hogy elnéptelenedtek a keleti falvak 1-2 évtized alatt , és hogy hogy betelepült a kisebbség. Azok a régi magyar kockaházak , a régi magyar emberekkel tűnnek el a süllyesztőben.De már itt középmagyarországon is sok helyen 1 méteres gaz van a lakatlan házakban amik az enyészeté lesznek 10-20 év múlva.Kihalnak a Józsibácsi, Bélabácsik akik anno átmentek egymáshoz beszélgetni. Megy a süllyesztőbe a mi kis országunk is 20-30 év múlva(ha a klíma..) rá sem lehet ismerni majd lakosság és életszínvonal tekintetében mert a képletbe ha csak egy porszem kerül is megváltozik a végeredmény.(kicsit off volt de teljes képet kell néznünk)

    Na már nem pofázok többet ígérem:D

  90. 91
    Nem egészen jól értelmezted.
    Ha a légkör hőmérsékletének emelkedését az üvegházhatás okozza, akkor az pont azt jelenti a cikk szerint, hogy a világűr felé sugárzó zóna feljebb tolódott, ami hidegebb, így kevesebb hőt sugároz ki a világűrbe, mint a korábbi sugárzó zóna, ami lejjebb melegebb volt.
    Majd akkor fog újra annyit sugározni, ha a felmelegedés miatt a magasabb zóna hőmérséklete is eléri a korábbit, és ekkor áll be az új egyensúly. De akkor a földön már jóval melegebb lesz.

  91. Szárazság, vízhiány és hőség. A mezőgazdaságra is súlyos hatása van a hőhullámnak Európában. Az Egyesült Királyságban lévő több kis szigeten is vízkorlátozást kellett bevezetni, sőt van, ahol már csak a szárazföldről hozott palackos víz jut a lakosságnak. A hadsereg helikopterei szállítják a vizet a kiszáradt legelőkre Svájcban. Az ott élő több ezer szarvasmarha szenved a hőségtől és a szárazságtól. Két óriási tározót töltöttek föl, ahonnan a környék gazdái elszállíthatják a vizet a földjeikre. A helyzet nagyon aggasztó, mert Svájcban 1921 óta nem esett ennyire kevés eső tavasszal. Franciaországban a szokásoshoz képest korábban, már ezen a héten megkezdték a szüretet a nagy forróság miatt. A gazdák bizakodók, azt remélik, hogy a sok napsütésnek köszönhetően jó lesz a termés, így a boroknak is jó évjárat lesz az idei.

  92. 90. n/a
    „Oldjuk a nézeteltérést.
    Döntse el mindenki magának, hogy mi van odaírva.”

    Elolvastam amit írtál „hubab 85 Paks” kapcsán. Ha ez felhívás szavazásra, akkor felveszem a kesztyűt, ha már más nem tette. Az amit hubab írt, műszakilag teljesen korrekt, és kellő fizikai tudással értelmezhető. Amit Te írtál az, vagy a szövegértés, vagy a megértéshez szükséges fizikai ismeretek hiánya. Szerintem …… hubab+1.

  93. A folyóvíz hőmérsékletének emelkedésével romlik a blokkok termikus hatásfoka, és ennek következtében csökken az erőmű által termelt villamos energia mennyisége. ———– Nem rontják, vagy visszaveszik, hanem „fizikailag” csökken! ———Gondolj csak a szupravezetés fogalmára! Kurva hidegben nem keletkezik veszteség az áramot vezető fémben. Aztán melegítem és egyre több a veszteség. Ez történik az erőmű réz vezetékeiben üzemszerűen most.—————-
    A Duna vizének kiugróan magas hőmérséklete esetén átmenetileg előfordulhat a blokkok teljesítményének további csökkentése is – jegyezték meg. ——————-Ez már emberi/jogi beavatkozás.—————–

    Vagyis csökkentették az erőmű teljesítményét——– (Szerintem nem), ——-és további csökkenést helyeztek kilátásba ———–(Igen!).

  94. Szájbarágósból átemelem ide:

    Az emberéletre veszélyes időszak a képzeletbeli jövőben a kb reggel 10-től 18-ig tarthat.
    Ez bőven elég a 6 órát kibíró ember kivégzéséhez.

    Viszont, ha ennyi pára van a levegőben és az a levegő mozog (szokott), akkor a feljebb kerülő párás levegő kicsapódik és esik az eső, majd a lehűlő és párátlanodó levegő jön lefele. Ez újból felveszi a párát a földről és megint felszáll.

    Ez szintén egy alapvető fizikai jelenség, hogy a meleg levegő felfele száll. ?

    A 100% közeli páratartalom csak erdőben jön össze, mert ott a növények felszívják a vizet és folyamatosan párologtatnak. Ezért tipikus ez az esőerdőkben.

    Mediterrán és mérsékelt égövön nincs olyan buja növényzet ami a magas páratartalmat fenntartaná és akadályozná a levegő szabad mozgását ami szintén fontos az extrém páratartalomhoz.

    Az a gondolat, hogy egybefüggő szabad térségekben mindenhol légmozgás nélkül 100% körüli páratartalom legyen fizikailag kizárt.
    Ehhez minden magasságban egyforma páratartalom és hőmérséklet kéne, ami sosem jön össze, már csak azért sem, mert a földfelszíntől melegszik a levegő és ezért a felszín közeli levegő mindig felfelé igyekszik a párával együtt.

    Szerintem a termogeddon kifejezés azon része hogy a 100%-os (vagy ahhoz közeli) páratartalom a földön mindenhol (föld nagyobbik részén) kivégzi az embereket fizikai képtelenség.
    A mezőgazdaság és a civilizáció összeomlása nem kérdés, ilyenformán a népesség nagyobb része simán elpusztulhat.

  95. a 97-es hsz pontosan azt támasztja alá, amit a 100-ban írtam.

    Szárazság és hőség.

  96. 99 technomuzsik
    Köszönöm a támogatást, de téged is ki kell, hogy javítsalak.
    A jelenség nem a rézvezetékeknél jelentkezik.
    A kondenzátorok hűtése szabja meg a turbinán áthaladó gőz végnyomását.
    Minél hidegebb a hűtővíz, annál nagyobb vákuumot tud kialakítani a turbina teljes munkafolyamata végén, annál több energia alakul át a turbinákban forgómozgássá, majd a generátorokban villamos energiává.
    Amúgy elvileg van rá mód, hogy melegebb hűtővíz esetén is tartsák az eredeti villamos teljesítményt, de ehhez nagyobb hőteljesítményre, több gőzre van szükség.
    Egy hőerőműben ehhez több fűtőanyagot kell eltüzelni, atomerőműnél meg feljebb kell állítani a reaktor energiatermelését, ha van rá mód.
    Pakson ez most nyilván nem történt meg, hanem kevesebb villamos energiát adnak ki.
    Ha meg túl meleg lesz a Duna, akkor majd vissza is veszik a reaktorok teljesítményét.

  97. -Kaliforniában 117 ezer hektár ég (2 balatonnyi) ez azért már nem semmi 40-43 fokos hőség mellett, a tüzeket egyenlőre képtelen megfékezni (vajon hogy áll a víz és a mezőgazdaság?)a 14 000 ember aki ezen dolgozik
    -Svédeknél 60%-al ment fel az áram ára tavasz óta, mert kevés a víz a hűtéshez ezért külföldről veszik meg
    (-idén 20%-al ment fel az üzemanyag ára, 3,4%-os inflációt okozva,ami persze csak a hivatalos, a valós az több)
    -már most bejelentették hogy emelkedni fog az élelem ára az európai hőség miatt
    -Ausztrália :új dél wales 1902 óta nem volt ilyen szárazság,de egész Ausztráliában van.
    A kenguruk ritkítására engedélyt adtak mert fellegelik az haszonállatok elől az élelmet-wow azt hinné az ember hogy ott rengeteg legelnivaló van azon a kontinensen,de nem!
    -ausztriában a téli takarmányt etetik az állatokal
    (itt már nem nagyon lesz olyan hogy ha az egyik országban kevesebb takarmány termett akkor majd veszünk más országból)
    -svájcban helikopterel hordják a vizet az állatoknak
    – plusz a többi….

    Kihasználva az internetet akkor nézzünk egy kis geddont élőben:

  98. 102. Hubab
    Köszönöm. Nincs semmi gond. Megint tanultam valamit! Ettől fuggetlenul az sem volt hülyeség amit írtam, csak százalékosan nem akkora értékű. Jó pap megérzi, ha valaki nem csak gondol, hanem tud is !

  99. Egy okoskodó balfasz vagyok. ráadásul egy jellemtelen szemét alak, aki újabb és újabb nicknevek alatt próbálom összetrolkodni mások munkáját, azon az alapon, hogy az Internet mindenkié.

  100. 106 – Camelia:
    Ez a legújabb trend, hogy a korábbi klíma tagadók nagy hirtelen elismerik az apokalipszist, de 2-300, de minimum 80 évre teszik a jövőben.

  101. Koszonom Hetesi urnak a kituno irast. Miutan elolvastam neki alltam Miskolci-fele klimaelmelet tanulmanyozasanak es probaltam nehany fizika temaju muvet is elolvasni. Szamomra-aki laikus vagyok temaban-vegzettsegem szerint -vegul arra jutottam sajnos szkeptikusok tevednek….marad a felkeszules de hogy mire is nem tudom.Igen a klima mindent visz ehhez kepest az energia kerdese valoban masodrendu problema es tobbe-kevesbbe meg kezelheto is lenne optimalis esetben.De a klimavaltozas arnyekaban nem igazan.

  102. 108: Na ez a legundorítóbb az egészben. Azért nem írják meg az igazságot, hogy nyugodtan folytathassák tovább a pusztítást, mert tudják, hogy a legtöbb embert nem érdekli, mi lesz 2080-ban / mi lesz az unokáival.

  103. 110 – Camelia:
    Igen, „ők megmondták előre”, hogy egy kicsit gyorsabb lett, hát istenem, senki se tökéletes.

  104. 89:
    „A CO2 tartalom növekedése az én elképzelésem szerint a földi légkör felső határát minimálisan befolyásolja, mivel a légkör igen kis hányadát teszi ki. A növekmény meg még annál is kisebbet.”

    Az effektív sugárzási magasság az a réteg a földi légkörBEN, ahol a CO2 koncentrációja nagyon lecsökken, így abszorpciója minimálissá válik. Mivel fölfele hűl a légkör (az inverziós rétegig, de egyelőre bőven alatta van ez, amiről beszélünk), a kifele sugárzott hő mennyisége is csökken, mert a kisugárzott hő a kibocsátó közeg hőmérsékletének negyedik hatványával arányos. Az meg nagyon erős csökkenés.

    91: ehhez az kellene, hogy az effektív sugárzási magasság hőmérséklete nőjön, de ez egyelőre nem történik.

    A fizikában az a rossz, hogy az első megérzések egyszerű rendszerekre működnek…. bonyolultakra kevéssé.

  105. 112 Hetesi Zsolt
    Köszönöm, így már világos!
    Ezek szerint ahogy az én egyik feltételezésem is volt, nem a teljes légkör magassága, hanem azon belül a CO2-ben dúsabb rész vastagsága nő meg, és ennek felső része az effektív sugárzó réteg.
    Az okozta nálam a dillemát, hogy általában arra hivatkoznak a cikkekben, hogy a CO2 igen jól keveredik a levegővel, és részaránya nem nagyon változik. De ezek szerint ez a felső ritkább rétegekben már nem igaz, ott már van egy szint, ahol a CO2 tartalom meredekebben csökken, mint a teljes légkör sűrűsége. És ez a szint függ a légkörben lévő CO2 mennyiségétől, ha jól értettem…
    „A fizikában az a rossz, hogy az első megérzések egyszerű rendszerekre működnek…. bonyolultakra kevéssé.”
    Biztos így van, de jelen ismeretemmel az tűnik logikusnak, hogy ha egyszer új szinten beáll a be- és kisugárzott energia egyensúlya, az azt fogja jelenteni, hogy az új, magasabb effektív sugárzási zóna hőmérséklete elérte azt azt értéket, ami a korábbi egyensúlyra volt jellemző alacsonyabban, mivel a besugárzott energia változatlan.

  106. Már az űrből is látszik hogy európában (is)sok barna folt van kiszáradt területekkel. Kíváncsi lennék erdész véleményére hogy az európai erdőket (főleg az északiakat) hogyan pusztítja ez a hőség (atkák, kártevők elszaporodása, levélhullás stb..)

    Gyanítom hogy főleg az újabb telepítéseket gallyra vágja/károsítja. Nem vagyok szakértő, de gondolom a talaj élőflórájának (már ami megmaradt) sem tesz jót a 40 fok.

  107. Andrew
    A meztelen talajt gyakorlatilag csírátlanítja a mostani hőség. Akár erdő, akár szántóföld, tart a folyamat a baratságos sivatag kialakulása felé.

  108. Minden objektum sugároz ki hőt, minnél sűrűbb, minnél melegebb annál többet.
    Kivéve ha -273 fokos.
    A Föld gázburkát az összes földi objektum hősugárzása elhagyja.
    Nem lehet úgy tekinteni, mintha csak a legfelső réteg lenne a kisugárzott hő forrása bár ott távozik.
    A hő útja nem egyszerű folyamat,nemcsak sugárzással valósul meg,következményei áttételeken át hatnak.
    Lég és tenger áramlatok , folyók, gleccserek , jéghegyek is közvetítik .

  109. Mostanában az eget kémlelve nem látok „kondenz csíkokat” hosszú ideig megmaradni.
    Lehet, hogy a Bolygó Mérnökség nem dolgozik?

  110. 117. SzJ
    Nálunk nincs szünet. Minden negyedik-ötödék napon szinte kötelezően permeteznek. A csodálatosan kék egünket pár óra alatt szürkévé változtatják.

  111. 116
    Persze, hogy a légkör minden részében működik a sugárzás, de az üvegház hatású gázokkal telített része rögtön el is nyeli az alulról jövő sugárzást, és innen sugározza tovább minden irányban, többek között lefelé is.
    A végén persze eljut az energia az effektív sugárzási zónáig, ami felett már nincs további jelentős fékeződése a világűr felé történő kisugárzásnak.
    Na ennek a zónának a hőmérséklete kritikus, ez szabja meg a kisugárzás értékét.
    Lejjebb hiába van nagyobb hőmérséklet, ennek sugárzását szétszórja, részben visszafordítja a légkör a föld felé.
    És a világűr felé az energia távozása már csak hősugárzás útján történik, másképpen nem tud. Konvekciós légáramlatok útján csak a légkör alsóbb rétegei között tud a hő közlekedni, ezzel energia nem tud a légkörből távozni.

  112. 119: Nagyon jó, így van 🙂 Apró kiegészítés: csak a rá jellemző színképvonalakon nyeli el. Különben stimmel.

  113. 120 Hetesi Zsolt
    Köszönöm, a belinkelt cikked sokat segített a jelenség megértésében.
    Eddig fogalmam sem volt erről az effektív sugárzási zónáról, illetve ennek magasabb és hidegebb zónába tolódásáról. Sokkal érthetőbb a jelenség…

  114. Gondoltam, hogy Schultz név alatt beírom, amit a Wikiből kipuskáztam és akkor kurvára okosnak fogok kinézni. Sajnos a bloggazda nem tűr meg maga mellett másik okos tojást.Sebaj, azért még kísérletezek tovább.

  115. Melegebb lesz a következő öt évben annál, mint a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek azt jósolják, közölték a Nature Communication folyóiratban brit és francia kutatók. A párizsi Nemzeti Tudományos Kutatási Központ és Southamptoni Egyetem kutatói közösen kidolgoztak egy statisztikai módszeren alapuló klímaszimulációs eljárást, ami figyelembe veszi a földfelszíni átlaghőmérsékletet alakító olyan tényezőket, mint az üvegházhatású gázkibocsátás, az aeroszolok jelenléte a levegőben, valamint az időjárás természetes változékonyságát, amelyet nehéz előrevetíteni. Az új módszertan előrejelzése szerint abnormálisan meleg lesz 2022-ig.
    A módszertan jelenleg csak globális átlagokra alkalmazható, a cél, hogy továbbfejlesszék regionális előrejelzések készítésére.
    https://444.hu/2018/08/14/abnormalisan-meleg-lesz-2022-ig

  116. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy július volt a harmadik legforróbb hónap, több mint 0,4 Celsius fokkal volt melegebb az átlaghőmérséklet, az elmúlt év azonos időszakához képest. A Föld több pontján mértek szokatlanul magas hőmérsékleti adatokat.

  117. Úgy nézem Dr. Hansen is eljutott egy pontra korábbi önmagához képest. 🙁

    Nem fordítom le, mert némettel vagyok inkább baráti viszonyban az idegennyelvek közül, de azért vannak benne ilyen megállapítások:

    „A felmelegedési tendencia felgyorsulása a következő évtizedre jellemző lehet.”
    „Ha az utóbbi állítás helyes, akkor a gyorsuló globális felmelegedés időszakába léphetünk.”

    July 2018 Global Temperature Update
    Heat waves seemed unusually widespread in July, as the media reported extreme heat in Europe, the Middle East, northern Africa, Japan and western United States. Extreme heat contributed to extensive wildfires in the western United States, Greece and Sweden, with fire extending into the Arctic Circle.

    The left map is the global distribution of temperature anomalies with our usual 1200 km smoothing; the right map has 250 km smoothing and uses only meteorological stations (no sea surface temperatures). Area-weighted warming over land (1.14°C) is 1.5 times larger than global warming (0.78°C), consistent with data for the past century (see graphs at http://www.columbia.edu/~mhs119/Temperature/T_moreFigs/).

    Globally July 2018 was the third warmest July since reliable measurements began in 1880, 0.78°C warmer than the 1951-1980 mean. The warmest Julys, in 2016 and 2017, were 0.82°C and 0.81°C, respectively. July 2018 temperature was +1.06°C relative to the 1880-1920 base period, where the latter provides our best estimate of pre-industrial global temperature.

    It is incorrect to describe the July 2018 climate conditions in the global hotspots as a “new normal” climate for those regions. Hotspots move from one summer to another. Sweden, for example, may have a much cooler summer next year. However, the chance of having such extreme conditions is increasing dramatically. Realistic description of the changing climate is perhaps shown best by our shifting “bell curves” for seasonal temperature anomalies (Regional Climate Change and National Responsibilities).

    Figure 2, from our paper, shows that global warming has greatly increased the frequency or chance of an extreme hot summer, e.g., two standard deviations or more warmer than average 1951-1980 climate. The bell curve is shifted by 1-1.5 standard deviations by 2005-2015 in the regions shown in Figure 2.

    An important point is that the bell curves are continuing to shift, which is another reason not to suggest a fixed “new normal.” How much has the bell curve continued to shift in just the past few years?

    The 2015-2018 global temperature relative to 1951-1980 is +0.90, which compares with +0.66 for the period 2005-2015. To a good approximation an increase of global warming from +0.66 to +0.90°C increases the rightward shift of the bell curve shown for 2005-2015 by the factor 0.90/0.66 ~ 1.36.

    This large warming and movement of the bell curve, if it is representative of the coming decade, is an acceleration of the warming trend. Of course, a strong El Nino (Figure 3) contributed to 2015-2018 warmth. However, we will argue that the present 12-month running mean (Fig. 3) has already reached the inter-El Nino minimum global temperature, at a value that is above the trend line for the average.

    If the latter assertion is correct, we may have entered a period of accelerated global warming. Jeremy Grantham, in The Race of Our Lives Revisited, draws that conclusion from comparison of global temperatures at the peaks of the last two El Ninos. An acceleration of warming is consistent with recent acceleration of climate forcings described in Young people’s burden: requirement of negative CO2 emissions. We will take a closer look at acceleration of global warming in our next Communication.

    Climate shifts in the subtropics in the summer and in the tropics all year, as shown if Figure 4, are larger than at higher latitudes, with the unit of measurement being the standard deviation of local temperature. Warming in these regions is particularly important, because the regions were already hot without added warming. There is a danger that these regions will become less livable, increasing the pressures for migration, as discussed in Regional Climate Change and National Responsibilities.

  118. Valőszínüleg volt már szó róla, hogy EU-ban pl. Franciaország korlátozták az atomerőművek termelését a hűtővíz részleges hiánya, hőfoka miatt.
    Paks:
    „Az Országos Vízügyi Igazgatóság honlapján azt közölte, hogy kedden Paksnál, a Balti-tenger közepes vízszintjéhez viszonyítva, 85,38 méter volt a Duna vízállása. Akinek ez nem sokat jelentene: az Országos Vízjelző Szolgálat (Hydroinfo) adatai szerint jelenleg Paksnál a Duna vízállása kevesebb mint 20 centiméterrel haladja meg a mérések kezdete óta megfigyelt legkisebb vízállást. A szolgálat 20-áig előre tekintő előrejelzése szerint a vízállás a nemzeti ünnepnap reggelén már csak körülbelül 14 centiméterrel alakul majd a legkisebb mért vízállás felett, a prognózis hibatartománya azonban azt mutatja, ”

    „A Paks 2-re vonatkozó környezeti hatástanulmány eredeti változata még úgy szólt, a Duna várható nagy vízhőmérsékleti időszakainak és a kis vízhozamainak várható együttállása „olyan kis tartósságú, hogy az nem indokolja a hőcsóvaszámításnál a Duna szélsőségesen kis vízhozamának felvételét”. Ezt az érvelést azonban korábban már a Baranya Megyei Kormányhivatal sem tartotta elfogadhatónak. A hatástanulmány emellett csupán a másodpercenkénti 1500 köbméteres Duna vízhozammal számolt, ennél kisebb mértéket nem vizsgáltak, amit a kormányhivatal szintén elégtelennek tartott, mondván, a klímaváltozás várható hatásainak vizsgálata során azonban a szélsőséges hőmérsékleti hatások mellett a szélsőséges vízhozam értékekkel is számolni kell.

    A hatástanulmány kiegészítése másodpercenként 950 köbméteres, illetve a konkrétan nem meghatározott ez „alatti” vízhozammal számol. Eszerint azonban még a pesszimistább klimatológiai forgatókönyv szerint is, vagyis az 950 m³/s alatti Duna vízhozam tartományban – ami tehát még mindig 150 köbméterrel magasabb az eddigi mélypontnál – a 2085-ös évre modellezett 28,64 fokos vízhőmérséklettel számolva is várhatóan átlagosan csupán évente egyetlen napon lépné majd túl a 30 fokos határértéket a befogadó víz hőmérséklete. ”

    https://www.portfolio.hu/tool/print.php?i=294834&k=2

    Már a hatástanulmány elkészítésénél is látszott, hogy a szakmába benyomult a politika, hogyan az a geológiai felméréseknél is tetten érhető volt.

    Milyen kár, hogy a természettudományok nem a politika, hanem a saját törvényeiket követik…

    A Paksot gőzerővel védő russzofil, fideszhívők nem mondhatják, hogy ezt korábban a Paksot ellenzők ellenérvként nem vetették fel már korábban.

    Azoknak a gúnyosan „sötétzöldeknek” titulált zöldekeknek, akiknek ha igazuk lesz, remélem nem az lesz későbbi a védekező válasz, hogy ezt nem lehetett előre látni.

  119. A Magyarország víz-nagyhatalom tévhitet meg azzal kéne oszlatni, hogy a Magyarországi vizek többsége nem nálunk ered.
    Azaz a nálunk északabbra eső országok korlátozhatják a vízáramot.
    Lásd:
    Etiópia – Egyiptom,
    valamint Törökország-Szíria-Irak viszonylatát.

  120. Pzuj 131: Igen, Magyarország víznagyhatalom…lenne ha az elmúlt két-három évtized során építünk legalább féltucat óriás víztározót. Árvizek idején bődült mennyiségű vizet lehet/ne ezekben eltárolni, amely az öntözésen kívül sok minden másra is jó lenne. Ehelyett csinálunk inkább PAKS 2-őt, egy kiszáradó folyó mellé, kínai vasutat, rengeteg stadiont és még sorolhatnám. Kár hogy a jelenlegi évek vezetője foci rajongó nem pedig vízügyes.

  121. 134 – Imy66:
    PZuj egy roppant értelmes megfigyelő, sajnos politikai hitvallása szörnyű mértékben befolyásolja véleményét. Ezért nem érdemes vele vitatkozni.

  122. 135:

    Milyen jól látod más szemében a szálkát…

  123. 134. Imy66:
    Abban egyetértek veled, hogy ezeket a víztárolókat már régen meg kellett volna építeni, csökkentve a fent leírt kockázatot.

    Lopni ebből is lehet, de talán nagyobb a társadalmi haszna a végterméknek,mint pl. stadionoknak.

    Ráadásul, ehhez alacsonyabban képzett munka vállalok kellenek, ami talán a közmunka programnak is több értelmet adna.

    Magyarország akkor lenne kétség nélkül víz nagyhatalom, ha a Duna, Tisza pl. nálunk eredne.

    135. Tibor bá’
    Maradva a konkrét témánál, Magyarország víznagyhatalom-e.

    Mi akadályozza meg az északi országokat, hogy víztárolókat építsenek, és felfogják az átfolyó vizet, ha náluk is kezd kellemetlenné válni a helyzet?

    Esetleg pár ellenvetést a példáimra
    (Etiópia – Egyiptom,
    valamint Törökország-Szíria-Irak), hogy de nem így van, mert … és itt racionális érvek következnek.

    Ha akarod adhatok linket a beidézett vitás helyzetekről.

    Ehhez semmi köze sincs az én Tőled eltérő politikai véleményemnek.

  124. 137 Pzuj

    Egyet kell értenem 135 Tibor bá’-val.
    „…sajnos politikai hitvallása szörnyű mértékben befolyásolja véleményét.”

    Írod: „…ami talán a közmunka programnak is több értelmet adna.”
    Ezzel belevitted a politikát.
    Ha csak azt próbáltad volna elemezni, hogy mennyire lenne kifizetődő havi 50 eFt-ért dolgozó kubikusokkal kiásatni egy országos méretű víztárolót, akkor az OK.
    Erről beszélhetnénk. Melyik olcsóbb? A kubikus vagy a földgépek.
    A közmunka nem azért van, hogy hasznos legyen.
    https://hirtv.hu/ahirtvhirei/lazar-kozmunka-mellett-nincs-idejuk-lopni-az-embereknek-2443748
    Más szempontból is hibádzik a hozzászólásod, de hagyok teret másoknak is.

    ( Ugye Te nem kérdezel rá a bloggazdával való kapcsolatomra? 🙂 )

  125. 138.n/a:

    A vitatott hozzászólásban nem volt politika.

    „Ha csak azt próbáltad volna elemezni, hogy mennyire lenne kifizetődő havi 50 eFt-ért dolgozó kubikusokkal kiásatni egy országos méretű víztárolót, akkor az OK.”

    Azt ugye egy szóval se mondtam, hogy kézi erővel kell kiásni egy víztározót.

    Bár Indiában csinálták, mert munkát adott az embereknek.
    Volt is belőle nyugati közgazdasági könyvekben példabeszéd belőle.
    Mert, hogy ha ez a cél, akkor nem talicskát kell az embereknek a kezébe adni, hanem kiskanalat.

    Nemrég volt alkalmam közelről megfigyelni egy csatornázást.
    A földmunkagépek mellett, volt munkája az egyszerű munkásoknak is…

    „A közmunka nem azért van, hogy hasznos legyen.”

    Mivel közpénzből megy , az államnak kutya kötelessége lenne törekedni arra, hogy a közmunkabér minél jobban hasznosuljon.
    Tudom ez itt nem elvárás, csak akkor amikor a helyi vidéki hatalmasság földjén dolgoznak a közmunkások.

    „Más szempontból is hibádzik a hozzászólásod, de hagyok teret másoknak is.”

    A racionális érvekkel megalapozott vitának híve vagyok, úgy hogy ne tarts vissza magad.

    Most hogy mondod, rákérdezzek ? 😉

  126. 137 – Pzuj:
    Én tározók megépítése mellett török pálcát. Se a Dunát, se a Tiszát nem lehet eltéríteni. Mind a kettő átfolyik rajtunk. Az áradások egymást követve egyre nagyobbak. A töltések folyamatos emelése helyett tározókat kellene építeni. Ha a folyók eredetéhez közelebb lévők is építenek tározókat, akkor majd mi utánuk fogunk tározót tölteni. Teljesen egyik folyó se száradhat ki. És soha a büdös életben nem lesz árvíz.

    138 – n/a:
    Miért tagadnánk le. Mind a ketten rajta vagyunk Soros bérlistáján. 😀

  127. 139 Pzuj

    Nem látom értelmét további szóváltásnak.
    Sündisznóállasba húzódtál és védekezel. Ez haszontalan irányba vinné a beszélgetést.

    „Azt ugye egy szóval se mondtam, hogy kézi erővel kell kiásni egy víztározót.”
    Azt mondtad, hogy „… alacsonyabban képzett munka vállalok…”, valamint a közmunkát említetted.
    Az alacsonyan képzett közmunkások kapnak havi 50 eFt.-ot.
    A magasabban képzettek többet kapnának, de olyan nincs, Őket elküldik.
    https://24.hu/belfold/2018/08/13/3000-diplomas-kozmunkast-rughattak-ki/
    A mai földgépek bonyolultak, a munka is precízebb. GPS+számítógép vezérléssel centiméter pontosan ássák ki az árkok mélységét , szélességét, hosszát.
    Ehhez a munkához nyolc általános már nem elegendő, vagyis ebből csak a kubikos jön ki.
    Ezt mondtad, mert ezt tudtam kiérteni belőle.

    Csak parttalan vita lenne köztünk.

  128. 140.Tibor bá”:
    „Én tározók megépítése mellett török pálcát. Se a Dunát, se a Tiszát nem lehet eltéríteni. Mind a kettő átfolyik rajtunk. ”

    Mint írtam, ezzel teljesen egyetértek.
    Vásárhelyi terv meg társai Ok.
    Csak a megvalósítást hiányolom?

    Mi akadályozza meg az északi szomszédokat, hogy ők csináljanak tározót feljebb pl. a Duna, Tisza folyásánál, és amíg az fel nem töltődik addig a az eredeti vízáram törtrészét kapjuk?
    Ha a klímaváltozás miatt kisebb lesz a vízhozam, akkor annak a törtrészét?

    „Teljesen egyik folyó se száradhat ki. ”
    Hát Budapesten Ínség szikla, Esztergomi mellékág a közelmúltbeli példák.
    Vízkorlátozások más most! stb.
    Ha jól rémlik Dél-Afrikában is így kezdődött.

    Ha sok tározó töltöget és párolog egymás után, akkor az utolsónál töltögetés közben csak elfogy a víz.

    Szóval én erre nem vennék mérget.

    141: n/a:

    Úgy látszik, nem beszéltem elég érthetően. Elnézést.

    A csatornaépítési példámnál
    a.) Volt aki a géppel ásta az árkot. Szakmunka, bár megjegyezném, hogy vidéken nagyon sok embernek van jogsija, és egy traktort is elvezetnek.

    Többfajta gép volt, többfajta árok.
    A bekötőket pl. biztosan nem GPS vezérléssel ásták, hanem mezei markolókkal, speciális kis árokásó markolókkal (bobcat)
    Bocs annyira nem értek hozzá, csak láttam.
    Aztán jött a csőfektetés, no ott pl. kellett alacsonyabb képzettségű segéderő is.
    Bizony előfordult, hogy manuálisan kellett ásni az egyszerű ásóval.
    Sőt az is előfordult, hogy manuálisan betonoztak, töltöttek vissza árkokat.
    Szóval szükség volt alacsonyabb képzettség segéderőre.
    Ide nem kell diploma, vidéken a különböző kalákák miatt ezeket a munkákat ismerik az emberek.

    „Nem látom értelmét további szóváltásnak.
    Sündisznóállasba húzódtál és védekezel. Ez haszontalan irányba vinné a beszélgetést.”

    Értem, ez részedről meg nem védekezés.
    Azok után, hogy
    “Más szempontból is hibádzik a hozzászólásod, de hagyok teret másoknak is.”
    Pedig nagyon kíváncsivá tettél.

  129. 142 – Sz.J:
    Köszönjük a belinkelést.
    Nem fogadom el, hogy hónapokra előre lehessen időjárást jósolni. De bejöhet, mert az ausztrál megfigyelők szerint a téli (É.félteke) El Ninó feltámadási esélye pillanatnyilag 70%. Ez tehát spekuláció, de már az is jelent valamit, hogy ilyen spekuláció nyilvánosan létezik, ami azt jelzi, hogy szakkörökben nem elképzelhetetlen. Ha megvalósul, akkor komoly élelmiszer áremelkedés várható.

  130. 143 Pzuj

    „Pedig nagyon kíváncsivá tettél.”
    Ok, de nem kérek választ, így nem lesz vita.

    Érdemleges tározó építéséhez sok pénz kell.
    Talán több mint a Paks2-höz.
    Szerintem nincs.

    Érdemleges tározó építéséhez sok munkás kell.
    Munkaerőhiányról beszélnek.

    Érdemleges tározó építéséhez sok idő kell.
    Azt már biztosan tudjuk, hogy megyünk a levesbe, de mikor?
    http://www.antalffy-tibor.hu/?p=24129
    Én tudni vélem a választ. Nincs annyi időnk.

    Érdemleges tározóba sok víz kell.
    Nem lesz.

    Ha mégis, akkor célpontja lennénk a szomjazóknak.
    Megtámadnának minket és elvennék.
    Másoknak építsünk tárolót? Én ember vagyok. Önző.

  131. A legöregebb és legvastagabb tengeri jég is megtört az Északi-sarkvidéken – olyan helyen nyílt meg a víz Grönlandtól északra, ami eddig mindig be volt fagyva, még nyáron is.
    1970 óta készülnek itt felmérések, eddig soha nem jegyezték fel, hogy itt is megtört volna a jég. Idén viszont már kétszer is, meleg szeleknek, és az északi féltekét elérő hőhullámnak köszönhetően.
    Thomas Lavergne, a Norvég Meteorológiai Intézet munkatársa ijesztőnek nevezte a fejleményeket, mások szerint újra kell gondolni az elméleteket arról, hogy az Északi-sarkvidék melyik részei bírják majd ki a legtovább a felmelegedést. A Grönlandtól északra fekvő tengerszakasz ugyanis normális esetben annyira fagyott, hogy mostanáig az volt a feltételezés, ez „az utolsó jeges terület”, ami a legtovább bírja.
    https://444.hu/2018/08/21/az-eszaki-sarkvidek-legvastagabb-tengeri-jegtakaroja-is-megtort

  132. A globális felmelegedés a sarkvidéken sokkal látványosabb eredményeket produkál, mint a Föld többi részén. Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók eddig számítottak, a helyi lakosok pedig már a saját bőrükön is érzik a klímaváltozás hatását. A sarkvidéken a téli átlaghőmérséklet általában -20 Celsius fok környékén mozog, idén azonban meglepően enyhe tél köszöntött be északon: volt olyan nap, amikor alig csökkent fagypont alá a hőmérséklet.

    A NASA mérései szerint a sarkvidéken nem szokatlanok a melegebb telek, de itt már a -10 fok is enyhének számít, a fagypont környéki hőmérséklet pedig már valóságos kánikula, ráadásul a melegebb téli időszakok az elmúlt harminc évben sűrűbben fordulnak elő, és egyre tovább tartanak. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sarkkörön túl a tél közepén már beköszöntött a bikiniszezon, hanem azt is, hogy a jég ott is elkezd olvadni, ahol eddig az örök fagy uralkodott, a mélyéből pedig olyan dolgok kerülnek elő, amelyek közül még a bubópestis a legkevésbé ijesztő: egyre több szén-dioxid és metán kerül a Föld légkörébe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést, emiatt pedig az olvadás is gyorsul.

    Lépfene, himlő, szén-dioxid: ha felolvad a permafroszt, nekünk annyi
    https://qubit.hu/2018/08/21/lepfene-himlo-szen-dioxid-ha-felolvad-a-permafroszt-nekunk-annyi

  133. 147 – Python:
    147 – Python:
    Amit belinkeltél az a tipikus elterelő tájékoztatás. Most ezt az utasítást kapta a szajha média. Figyeld! „2300-ig csak a permafroszt felengedésével 68 és 208 gigatonna közötti szén-dioxid kerülhet a légkörbe, ez pedig akár 1,69 fokos felmelegedéshez is vezethet.” A lényeg: 2300-ig és a melegedés mindössze 1,69 fokos Heje-huja-haj! Van még 280 évünk és akkor is csak 1,69 fokos, ami bőven benne van a kitűzött 2°C határértékben. Miközben már tavaly is volt 1,69-nél melegebb hónap.

  134. 148: Lehet, vagy elgépelték a 2030 -at „véletlenül” 2300 -ra…! 😛 🙁

    A Grönlandtól északra lévő jégtakaró megrepedése viszont nagyon aggasztó. Személy szerint 5-7 év múlva „vártam” az ilyen jellegű híreket. Ha az Északi-sarkkörön túl az elkövetkező 3-4 évben marad az ideihez hasonló időjárási tendencia, akkor elkezdhetünk sajnos majd a klíma megfutásról beszélni. 🙁

    Mindenesetre nagy baj az idehaza is van:

    Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja az elmúlt egy napban, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs.
    A közlemény szerint Ercsinél mínusz 67 centimétert regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért mínusz 36 centiméter volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált mínusz 172 centiméternél egy centiméterrel alacsonyabbat mértek, Dunaújvárosban pedig a 2016-os mínusz 55 centiméteres rekord dőlt meg 3 centiméterrel.
    https://privatbankar.hu/kozerdeku/kiszarad-a-duna-rekord-alacsonyan-van-a-vizallas-320942

  135. Most találtam az alábbi cikket, de annyira kapcsolódik a topikban korábban tárgyalt kérdésekhez, hogy muszáj betennem:
    https://g7.24.hu/allam/20180825/hajszalon-mult-hogy-nem-kellett-leallitani-a-paksi-atomeromuvet/
    „Az teljesen normális dolog, hogy nyáron az atomerőmű (és úgy általában a hőerőművek) hatásfoka csökken, a fizika törvényszerűségei miatt van így. A fő gondot a hűtővíz melegedése okozza, emiatt ugyanis a kondenzátorok kevesebb gőzt képesek lekötni, így egy függvény mentén automatikusan csökken az erőmű teljesítménye.
    Ez a magyarázata annak, hogy Paks télen több áramot képes termelni.”
    „Van azonban egy jogi gát, ami már sokkal nagyobb gondot okozhat. A világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Németországban és Franciaországban augusztus elején a Rhone és a Rajna túlmelegedése miatt le is kellett szabályozni nukleáris létesítményeket, sőt a franciák négy blokkot le is állítottak.”
    „Mindenesetre az elmúlt hetek hőhulláma ismét ráirányíthatja a figyelmet a tervezett paksi bővítés Dunára gyakorolt hatására, hiszen amikor a két erőmű együtt fog üzemelni, akkor a jelenleginél is jóval több melegvíz kerül majd vissza a folyóba.”

  136. 150:
    Mielőtt belinkelsz, mikért nem olvasod el a legutolsó hozzászólásokat ugyanebben a témában. Már 11-kor világossá vált ezen a honlapon, hogy 29,8°C volt a Duna vize, miközben Paksot le kell állítani 30°C-nál.

  137. 151.
    Elnézést, valóban nem vettem észre az illető hozzászólást.
    A cikket megtalálva annyira passzolt a korábbi posztban vitatott témához, hogy lóhalálában visszakerestem azt a posztot, és beragasztottam a linket…

  138. 153 – n/a:
    Ahogy a cikk is rámutat, az előírásokat azért hozzák, hogy megjátszhassák a demokratikus, rendezett, törvényesen működő ország képét. Amit eldöntenek (egyéni szempontok szerint) abból nem hátrálnak bármit is hozzon menet közben a sors. De legyünk őszinték. Ha megkérdeznék az embereket mire szavaznak:
    1) Ne legyen többé hal a Dunában, de legyen áram?
    2) Legyen hal Dunába, lehessen tovább is pecázni, de állandósuljanak az áram kimaradások. — Vajon melyik verziót szavaznák meg? És az, aki az áram ellen szavazna, azonnal megváltoztatná a véleményét az első félnapos áramszünet után, amikor kiolvad a jégszekrény, nincs meleg víz, nem tudja bekapcsolni a tévét, nem tudja lehúzni a vécét, stb.
    Lehet csinálni zöld mozgalmakat. Lehet olyanokat mondani, mint amiket én hallottam 80 évvel ezelőtt Hűvösvölgyben, ahová az iskolát külön villamos vitte ki Madarak és Fák Napján, de az régen volt. Az a világ már soha se jön vissza. Lehet álmodozni utána, de felesleges. Az erőforrásokat feléltük. Már réges-régen nem a kamatokat, a tőkét fogyasztjuk. (aki nem érti, annak megmagyarázom)

  139. „Ugyanakkor, jegyzi meg a Népszava, az Átlátszó és az Energiaklub stábja ugyanott 30 fok fölötti értékeket mért. Mint írták „az eltérésre nehéz jóhiszemű magyarázatot találni, különösen úgy, hogy a Vízügy honlapjáról eltűntek a Duna paksi vízhozam-adatai (holott azokból, illetve a beengedett hűtővíz mennyiségéből és hőmérsékletéből mérés nélkül is viszonylag pontosan ki lehetne számolni a folyó tényleges hőmérsékletét), aminek okára hiába kérdeztünk rá, eddig nem kaptunk választ.”

    „Jávor szerint a környezetvédelmi engedélyt is csak trükkel sikerült megszerezni, egészen pontosan így fogalmazott: „Az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára (ami másfélszeresen meghaladja a tényleges kisvízi adatokat, és inkább egy középvízi állapotnak felel meg). Ezt követően hiánypótlásként benyújtottak egy másik, 950 m3/s vízhozamra elkészített elemzést, amiben az engedély érdekében egy másik trükköt alkalmaztak. Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos.„”

    „A környezeti hatástanulmány a következőt is tartalmazza: „A vizsgálatokat a 950 m³/s-os vízhozammal és magas Duna vízhőmérséklettel is elvégeztük. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen vízhozam-vízhőmérséklet kombinációnak a kialakulása nagyon valószínűtlen (eddig még sohasem fordult elő, mint azt a mérési adatok is alátámasztják). Megközelítőleg 1:100 000 éves vagy attól nagyobb valószínűséggel, illetve kevesebb mint 0,1nap/év tartóssággal jellemezhető.”

    https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/paks-bovites-duna-homerseklet.668781.html

    Trükkök százai…

    154: Tibor bá’

    Jól emlékszem, hogy korábban arról is volt szó, hogy az atomerőművek potenciális kockázati tényezők, mivel, a geddon előrehaladtával nem lesz, ki karban tartsa őket?

    Aztán a 30 fok áthágása mennyire lesz elég, amikor a hűtővíz melegedése, automatikusan csökkenti a hatásfokot.
    Ugye a Duna víze azért éri el a 30 fokot mert más PAKS előtt is magasabba a belépő vízhőmérséklet.

    A mostani reaktorblokk leállásnak az oka a hűtővízszivattyú volt egyes hírek szerint.
    Vajon van összefüggés a szivattyúzott hűtővíz hűtőhatása és a szivattyú leállása között?

  140. 145. n/a:
    „Ok, de nem kérek választ, így nem lesz vita.”

    Bocs, de ezt ignorálom.
    Általában egy fórumon mindenkit megillet a válaszadás joga.
    Ha nincs akció, nincs reakció.
    Te szólítottál meg először.

    Mostani esetben még igazad is lenne.
    Bár alapvetően fatalista az hozzáállásod, ami bizonyosan nem segíti a túlélést.

    „Ha mégis, akkor célpontja lennénk a szomjazóknak.
    Megtámadnának minket és elvennék.
    Másoknak építsünk tárolót?”

    Ugye magadtól is észreveszed, hogy ez az érv ellentmond a korábbiaknak?
    Tehát van(lesz) idő, ember, víz ?

    Egyébként meg mennyivel jobb az, ha csak simán ellopják a közpénzt?
    Az nem fáj, csak a tárolóra kiadott pénz fáj, aminek esetleg országos haszna is lenne?

    Megjegyezném Mészáros nemrégiben lett dollár milliárdos, megelőzve Csányit is a vagyon mértékében.
    És milyen tehetséges, ilyen rövid idő alatt, tényleg Zuckerbergt meghaladó kvalitások …

    Ha el is foglalják mások az országot, az ország egy részének akkor is jut a tározó vízéből.
    Mert, ha nem akkor ők lesznek a szomjazok, és békésen, harc nélkül nem fognak szomjan halni.

    „Abban egyetértek veled, hogy ezeket a víztárolókat már régen meg kellett volna építeni, csökkentve a fent leírt kockázatot.

    Lopni ebből is lehet, de talán nagyobb a társadalmi haszna a végterméknek,mint pl. stadionoknak.

    Ráadásul, ehhez alacsonyabban képzett munka vállalok kellenek, ami talán a közmunka programnak is több értelmet adna.

    A kiemelt részekből gondolom Te is le tudod szűrni, hogy miért nem egészen ülnek a felsorakoztatott érveid velem szemben.

  141. 156 Pzuj

    Te Curix2 vagy, azzal hogy Te HTML kódot is építettél a szövegbe.
    🙂 🙂
    Nem lesz vita köztünk.

  142. 157. n/a:
    Ok, nem lesz vita.
    Egyébként miért baj, ha a jobb megértés végett, kiemelem a szerintem arra érdemes részt?

  143. Ha már Paks kockázatai szóba kerültek termogeddon kapcsán.
    Az eddigi fő, fundamentálisan megálló érv a nap és a szél energiatermelés ellen, az az energia tárolás kérdése volt.
    Nos körvonalazódik az akkumulátoros mellett egy olcsó másik is.

    https://qubit.hu/2018/08/28/itt-az-energiatarolas-jovoje-a-beton

    „Az Energy Vault tervezett betondarujai ugyanannyi energiát (20-35 megawattóra) képesek tárolni, mint jelenleg egy átlagos akkumulátoros energiatároló, a Quartznak elmondott adat szerint ez 2000 svájci otthon egésznapos ellátására elég. Hatékonyságban is az akkus tárolókhoz hasonlítható a betonerőmű: a tömbök emeléséhez elhasznált energiához képest körülbelül 85 százalékban képes visszanyerni az energiát – a lítiumionos akkuknál ez 90 százalék körüli érték.”

    „Robert Piconi, az Energy Vault vezérigazgatója szerint ha beindul az üzlet, a cég 150 dolláros kilowattóránkénti árral tudja majd kiszolgálni a villamosenergia-hálózatot. Bár egyelőre ez lenne a jóval olcsóbb alternatíva a villamosműveknek, mivel a lítiumion-akkumulátorok hálózati szolgáltatásai jelenleg kilowattóránként 280-350 dollárba kerülnek, nem biztos, hogy ez mindig így lesz, hiszen a Quartz által megkérdezett szakértők szerint az akkus tárolók díjszabása éveken belül 100 dollár/kilowattórára is csökkenhet.”

    „Az Energy Vault ötlete mégis több szempontból veri az aksikat: az akkumulátorok maximum élettartama nagyjából 20 év, de ez idő alatt veszítenek is a kapacitásukból, ráadásul az újrahasznosításukra sem találtak még megfelelő megoldást. Ehhez képest a betonerőművek a számítások szerint 30 évig szinte karbantartás és kapacitásvesztés nélkül képesek működni, miközben részben újrahasznosított anyagokból készült tömböket használnak.

  144. „Ehhez képest a betonerőművek a számítások szerint 30 évig szinte karbantartás és kapacitásvesztés nélkül képesek működni”

    Hihető! Nincs benne semmi mozgó alkatrész. Nincs csapágy, nincs darukötél, a vasszerkezet nem rozsdásodik. Sem a villanymotorok, sem a vezérlő elektronikák, nem szoktak harminc év folyamatos működés alatt meghibásodni. Teljesen megnyugodtam. Megmenekültünk !

  145. 159 Pzuj
    Nézzük azt az olcsót: 150 $/kWh forintban nagyjából 44000 kilowattóránként. Jelenleg az áram bolti ára kb. 40 Ft/kWh, nagyker ára meg valahol 15 és 25 között van. Ha véletlenül elnéztek három nagyságrendet (ami balfasz újságíróknál és bölcsész techbloggereknél elég gyakori), akkor sem versenyképes egy tetszőleges erőművel, mivel az árhoz hozzá jön még az előállítás költsége is.
    Nézzük az energia tartalmat: Egy 35 tonnás betontömb 120 méteres felemelése eltárol kb 42MJ energiát, ami ránézésre sok, de valójában egy közepes családi ház napi villamosenergia fogyasztása. Ugyan ez érhető el tíz darab kutya közönséges teherautó akkumulátor felhasználásával. Kellene kb egymillió ilyen betontömb a teljes lakossági fogyasztás fél napi raktározásához és még kettő az iparhoz (csak Magyarországon)!
    Tök jó és érdekes ilyesmiket fejleszteni (főleg, ha más fizeti), de ebből nem lesz megoldás.

  146. 161 gabiiii
    Így igaz, de az alapötlet nem először merül fel, a németeknek van olyan ötlete, ami már komolyabb nagyságrendű.
    Ők abban gondolkodnak, hogy sérülésmentes gránit alapkőzetből kivágnának egy egy kilométer átmérőjű, 500 m magas hengert, és hidraulika pumpálna alá vizet, így emelné fel a gigantikus súlyt az energiatároláshoz (1700 GWh).
    Mondjuk én ebben is szkeptikus vagyok, nehéz elképzelni ekkora tömítőfelületet ilyen irdatlan nyomás mellett, amelyet nem kezdene ki az erózió.
    Sajnos magyar nyelven nem találtam semmit róla:
    http://eduard-heindl.de/energy-storage/Energiespeicher-Erneuerbare.html

  147. Hubab

    egyébként minden tiszteletem a németeké a technologiai megoldásaikért, de ebböl a cikkböl is látszik mennyire forditva ülnek a lovon, mint egyébként az egész emberiség.

    Volt egyszer valaha a köolaj, ami olyan energiaböséget hozott erre a bolygora, mint semmi más ehhez foghato.
    Erre kiépült egy civilizácio valami iszonyatosan nagy energiafelhasználással….

    Most hogy a köolaj kifogyoban mit csinál az ostoba barom ember? A megoldás az hogy mozgassunk hegyeket dugattyunak használva azokat!!!????
    Ez most komoly?
    Tudjatok mi a tragédia?
    Az hogy fel sem merül, hogy esetleg kevesebb energiát kéne használnunk…. Ez egyáltalán nem opcio.
    Pedig az alternativok nem tudnak ekkora pazarlást biztositani….

  148. 163 – Curix:
    Az ostoba, barom Ember azt teszi, amit mindig tett, megy az ösztönei után. Ha lenne egy feleséged és két gyereked, te se otthon filóznál, mekkora barom az emberiség, hanem beraknád őket egy benzin zabáló SUV-be és elvinnéd őket kirándulni.

  149. 165 – Curix:
    Gondold át! Már hogyne lenne. Egy-két gyerek vállalása anyag katasztrófa. Akkor miért mennek bele? Milyen megfontolásból? Hogy 30 évig megvonjon magától mindent? Aztán meg leszarják. Mi ez, ha nem az ösztönök működése?

  150. Teljesen elbeszélünk egymás mellett.
    A mai esztelen pazarlásunknak semmi köze az ösztönökhöz. Ez egy mesterségesen gerjesztett folyamat, amiben minden egyes elemnek megvan a szerepe.
    A történet már rég nem arröl szol hogy evolucios okokbol tartalékokat halmozzunk fel, hanem arröl, hogy lehet az embert fogyasztogéppé degradálni. Mert ez folyik napjainkban.
    Pontosan ennek lett az a hozadéka, hogy már a gyerek is belekerült a meg nem térülö befektetések közé, igy nem kivánatos.
    Ha megnézed Europa demografiai mutatoját hát mi az ha nem az „értelem” gyözelme az ösztönök felett?

  151. Állandóan motoszkál bennem ama gyanú, hogy a mai nyugati embertipus nem egy természetes evolució eredménye, hanem mintha szándékosan agyatlan plázazombikká nevelt, ostoba és fölösleges gadgetseknek hibbant kisgyerekként örülő , fogyasztó/ zabáló/szexelő birkaként töltse nyugodt, zökkenőmentes életét, mig elérkezik a vágóhidra terelés-most már eléggé közelinek tünő napja.
    Valahogy Jancsika és Jukiska meséje jut eszembe, ahol a gonosz boszorkány finom falatokkal tömi a bezárt, levágásra szánt Jancsikát.
    Bizarr, de a mai társadalmat elnézve, ez ötlik fel nekem. Ugyanis ami ma a nyugati világban történik, az ötvenes években lehetetlen lett volna, mert akkoriban Jancsika még nem bódult bele ennyire a kényelembe, és még emlékezett egy másik világra

  152. 166 -Tibor bá’
    „Egy-két gyerek vállalása anyag katasztrófa. Akkor miért mennek bele? Milyen megfontolásból? Hogy 30 évig megvonjon magától mindent? Aztán meg leszarják. Mi ez, ha nem az ösztönök működése?”

    Igen ezt így is lehet látni, de lehet egy csodálatos világot is megélni a gyermek felnevelésével. Egy kis élet sarjad és nő fel a kezeid közt és okoz ezernyi örömet.
    Nem mondom, hogy nincs vele gond, de az öröm több.
    Aztán lesznek unokáid, majd dédunokáid akik szeretettel vannak veled.
    Amikor az unokáddal a csúszol, mászol mint egy gyermek, elfelejted az élet minden baját, ilyenkor a fáradságot sem érzed és nem fáj semmi.

  153. 167 , 168 – Curix, balint
    Ahogy a nap a hold erői hatnak a földre és kialakulnak az évszakok az természetes,.
    Vajon mi van a naprendszerünkkel ,ami szintén kering valami körül, ami szintén hat ránk?
    Mi van, ha ez fejlődésnek titulált elbutulás ennek a központnak a hatásaként fogható fel?
    Ahogy van kis év, miért ne lehetne nagy év? Amiben ép az őszben élünk, amikor a kisév szerinti őszünkhöz hasonlatosan, meghal a természet, elalszik.

  154. Ez a betonhengeres megoldás nem lenne olyan rossz geddonra mert nem kell hozzá ritkaföldfém meg csúcstechnika a fenntartáshoz.

    161 gabiii: „150 dolláros kilowattóránkénti árral tudja majd kiszolgálni a villamosenergia-hálózatot”
    Itt egy KWh tárolására vonatkozik az ár tehát nem az energiamennyiség értékesítésére hanem az infrastruktúra összköltségére amennyibe kerül egy KWh tárolása/visszatáplálása.

    más:
    Még csak elméleti szinten filóztam rajta, miért nem használjuk ki a folyadékok vagy fémek hőtágulását? Pl zsalu szerű lamellák alatt fémlap vagy vékony folyadéktartály tágulna ha süti a nap, majd ha a lamella fordul akkor árnyékban összehúzódik. A hőtágulás elég nagy erővel hat… nem tudom érthető-e amit írok? 🙂 Tudtok ilyesmi megoldásról?

  155. 170: A Naprendszer kb 240 millió év alatt tesz meg egy kört a tejút középpontja körül. A legutóbb, amikor „itt” tartottunk, akkor épp a Mezozoikumon belül a Triász korszakot élte a Föld, annak is inkább az elején járt. Már tízmillió évvel túl volt a az élet a perm-triász kihalási eseményen, a dinoszauruszok ekkor tájt vették át az uralmat a Föld fölött, amit aztán még kb 175 millió éven át meg is őriztek…

    Kissé nagyobb ez a keringési idő, mintsem ezzel lenne érdemes magyarázni bármit az emberiség történelmében… Összevetésként, a csimpánzoktól kb 6 millió éve vált el az emberek fejlődése, a Homo Sapiensek kialakulása 2-300 000 évnél nem régebben zajlott.

  156. 170 – Bodor Attila:
    Őszintén, te tanultál fizikát? Ez mi a fene?::”Ahogy a nap, a hold erői hatnak a földre és kialakulnak az évszakok az természetes.” Mi a Nap ereje? Mi a Hold ereje? Tudod-e miért vannak évszakok? Elképesztő! Hogy mersz ebben a témában megszólalni? Megmondom hogy. Fogalmad sincs, hogy mit tudsz és mit nem tudsz.

  157. 174 Tibor bá’

    A tanulás, nem egyenlő tudással. A tanulás nem más, mint elsajátítani egy dogmát. Felprogramozni magunkat, így nem más az ember mint egy gép.
    Tudás, csak megtapasztaláson keresztül lehetséges, de ehhez a tanulás helyet, figyelem kell, befele és nem kifele.
    Minden bentről fakad és nem fordítva.
    Ami kint van olyan, mint egy filmvászonra vetített kép, hiába vizsgálod a vásznon a képet, a vetítőt és annak működését sosem fogod belőle megismerni.
    Aki kifele utazik, az csak egyre több mindennel találja szembe magát, lásd tudomány. Az egész kintnek a létrehozóját, mozgatóját nem ismeri meg.

    A nap nem hat a földre? Dehogynem körötte kering és szórja rá a sugarait. Létrehozza a nappalt és az éjt.
    A hold ár apály jelensége is egy hatás, nem beszélve a női ciklusról.
    Nem biztos, hogy amit írtam azzal van a baj.

  158. 174 Tibor bá’

    És még valami aki a kiépített turista útvonalakon jár be egy vidéket, az nem ismeri meg azt, csak felületesen. Ilyenek az iskolák is kibetonozott útvonalak, amik bár gyorsabb haladásra kecsegtetnek, de a vidéket nem lehet megismerni, csak elrohanni mellette és azt látni belőle amit az útépítők engednek.
    Aki lemerészkedik a kibetonozott útról, bár a rögös úton gyakran esik el és fárasztóbb is, de igazán ő ismeri meg a vidék minden rejtett zugát szépségét.
    A kibetonozott úton száguldozóknak ez megbotránkoztató és lebecsülendő, de ez nem érdekli azt, aki vállalja a fáradságot és letér az útról. Az is igaz hogy ugyanazt az érzést és ismeretet az úton száguldozók sosem értik és élik meg.

  159. 175 Bodor Attila
    Tanulás nélkül nincs tudás.
    Ez érvényes volt régen is, és ma is ez van. A tudomány nem más, mint az előző generációk nagy koponyáinak tapasztalatai, és azokból levont következtetései.
    És mindegyikük tudása a korábbiak általa összegyűjtött tudásra épült, azt megfejelte új tényekkel és következtetésekkel, nélkülük nem juthatott volna el a maga sem egyedül a maga felfedezéséhez.
    Einsteinnek is szüksége volt a tudományos világ korábbi nagy felfedezéseire, matematikai és fizikai ismereteire, hogy átlásson a jelenségeken.
    Persze kellett lenni egy jó adag fantáziának is, de az önmagában kevés lett volna, ha nem tudja azt, amit megtanult.
    De amit megtanult, azt jól kellett tudnia, és átlátnia, hogy meglássa bennük a réseket, vagy ellentmondásokat.
    Szóval a tanulás nélkülözhetetlen az előrelépéshez.

  160. 174-175 – Bodor Attila:
    Ezek szerint fogalmad sincs mi a gravitáció. Sebaj, nézz utána!

    177 – milagro:
    A szépség nem fizikai kategória, de esetünkben jól demonstrálja egyetértésedet a butasággal.
    Mit csinál a töltőtoll ha 1 méter magasságban elengeded a Holdon?

  161. 178 hubab

    Hajolj le egy gyermekhez és csak nézd őt. Egy olyan gyermekhez akit még nem rontott meg a világ, akit még nem kezdtek oktatni. Nézd őt és figyelj, de ne csak felületes szemlélő légy. Akkor talán megérted miről írtam.

  162. 179 Tibor bá’
    Csak egy kérdésem van: Amikor az édesapám rátette a kezét a székre és megemelte, akkor hova lett a gravitáció?

  163. „Egy olyan gyermekhez akit még nem rontott meg a világ, akit még nem kezdtek oktatni.”

    Bodor Attila

    Te is hajolj le ehhez a gyerekhez mikor 18 eves lesz csak ne csodälkozz azon ha pofänväg.
    Csupan azon okbol kifolyolag, mert csak is kizarolag az ösztöneire fog hallgatni, ha semmit nem tanitasz meg neki és téged veszélyesnek fog megitélni, mert egyébként a tärsas viselkedésröl fingja sem lesz.
    Hubabnak tökéletesen igaza van. Tanuläs nélkül semmi nem megy elöre.
    A hardverünk ugyan az, mint 100.000 éve. Csak is kizärolag a szoftverünk jobb. Az pedig tanulässal fejleszthetö csak és kizärolag.
    Szoval amit irsz jol hangzik de csak üres lozung.

  164. 179. Tibor bá’

    Ha-ha-ha nagyon vicces…
    A válaszom természetesen az amit a tankönyvek és az akadémikusok mondanak.
    Viszont annyi kiegészítéssel, hogy „ÁLLÍTÓLAG!”. Ugyanis a Hold témában, és az Apollo-holdraszállás kapcsán annyi a hivatalos hamisítás, csalás és hazugság, hogy ezeket figyelembe véve egy logikusan és kritikusan gondolkodó embernek nehéz elhinni bármit is tőlük. Én pedig nem voltam a Holdon.

  165. 181 Curix

    Azt írtam egy olyan gyerekhez, akit még az oktatás nem rontott meg. Csodákat fogsz látni.
    Négy gyereket neveltem fel és egyik sem ver pofán, sőt!
    A gyermek nevelést önmagad megnevelésével kell kezdened, mert a gyermek a példából tanul. És ehhez is befele kel nézni.
    Az unokámhoz is lehajlok, az sem fog pofán verni.

  166. 175.
    basszus
    jol csinalod
    minden olyan hangszeren játszol, amit valaha feltaláltak.
    Twilight Zone a hold sötétebbik oldalán
    közel megérint az Univerzum lelke.
    Gyurcsók a nyertesek lelki vezetője feltámadt.

  167. Bodor Attila

    lehet ezt persze körbejarkalni, de folyton oda jutsz, hogy tanulas nelkül nem megy.
    Ha magadba figyelsz, az is egy tanulasi folyamat. Tulajdonkeppen az egész élet az.
    A gyerek egy iratlan lap. Szülön és tärsadalmon mulik mit ir rä.
    Abban igazad van, hogy ma a gyereknevelés es oktatas nem jo.
    Ezt irtam pär napja, hogy ez a tragédiank, hogy a tudasunk megvan hogy kell a gyereket megfelelöen felnevelni, de nem tesszük.
    Megvan ahhoz is a tudas mit kéne csinälni a földdel, hogy mérsékeljük a katasztrofat. Nem tesszük.

  168. 160. technomuzsik:
    Kiemelném: „30 évig szinte karbantartás és kapacitásvesztés nélkül képesek működni”

    Megkerestem egy idegen nyelvű forrást. amiből valószínűleg a cikk írói is dolgoztak.
    http://energymetalnews.com/2018/08/22/energy-vault-proposes-an-energy-storage-system-using-concrete-blocks/

    The company uses off the shelf components that have been manufactured by ABB and Siemens for decades, so equipment costs are kept to a minimum. Oddly enough, the biggest expense is for the concrete. Here the company has thought way outside the box — or the concrete block — and devised a way to make concrete for one sixth the usual cost. They mix cement with materials cities often pay to get rid of, like gravel or building waste.”

    A technológia miatt szerintem jól hasonlítható a vízi erőművekhez, azzal a nagy különbséggel, hogy a vízierőmű általában folyamatos üzemű, a betonos viszont nem.

    „A vízerőművek éves karbantartási és üzemanyagköltségeinek átlagos összege viszont kisebb, mint az atomerőműveké, és sokkal kisebb, mint a gáztüzelésű erőműveké.

    https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0017_13_alternativ_energiarendszerek/ch03s05.html

    161.gabiii:
    Az hiszem a cikk megfogalmazása egy kicsit félreérthető.
    A 150$/kWh költség a beruházásra értendő szerintem.
    „The entire system can store 20 MWh of electricity. ”
    Tehát az tároló költsége 20x1000X150=30 millió USD
    Az üzemelés során azonban több feltöltés-kisütés ciklusa lesz, tehát ezzel a többszörös szorzóval kell osztani a 150USD/kWh beruházási költséget.

    Világos hogy jó pár kell belőle, de
    1.) Kicsi az egyedi erőmű beruházási költsége, nem úgy mint pl. az atomerőműnek.
    2.) Emiatt jól skálázható
    3.) Gyors megvalósíthatóság pl. az atomerőműhöz képest.
    4.) Viszonylag egyszerű technológia az atomerőműhöz képest.
    5.) A technológiából kifolyólag legalább olyan gyors rendelkezésre állása lehet, mint a gázerőműveknek, amit pont a villamos energia rendszer irányítók kiegyenlítésre használnak.
    6.) „The ultimate goal of energy storage is systems that can store energy for entire seasons, ”
    Szezonális energiatárolás lehetősége!!!

    A puding próbája az evés:
    „A betonerőművekre már az Egyesült Államokban, Afrikában és Ázsiában is találtak vevőket, az első egység 2019-re lesz kész.”

    Miközben a fosszilis és a nukleáris energiatermelés ára alig változik, a fotovoltaikus napenergia költsége 77, a szélenergiáé pedig 38 százalékkal csökkent 2009 óta, és csak tavaly több mint 330 millió dollárt fektettek a megújulókba világszerte.

    (*** a 330 millió szerintem elírás *** PZ)

    Versenyképességüket jelentősen (a Bloomberg szerint tavaly 18 százalékkal) javította az energiatárolók terjedése, így nem csoda, hogy a meglévő technológiák mellett az új megoldások keresése jelenti az energetikai cégek legizgalmasabb kihívását.”

    Ez a fejlődő világban is jól alkalmazható, ahol a pl. a napenergia is hatékonyabban termelhető.

    Egy ilyen rendszer nap/szél energia termeléssel kombinálva egyszerű szigetüzemet tesz lehetővé.

    Az akkumulátoroknál azért pl. rebesgetnek Li hiányról is.
    Az uránnál dettó.
    Ami baj, hogy pl. a folyami homoknál és sódernél is is!!!!

    A cikkben van még egy érdekes utalás:

    „A company called Advance Rail Energy Storage is proposing something similar to the Energy Vault concept — a train in the Nevada desert that crawls its way uphill, then generates electricity when it rolls back down to the bottom. It is simplicity itself, but since the company has no news to report on its website after 2017, the plan seems to have found few backers. ”

    Ebben az esetben egy megrakott vonatszerelvény megy fel a síkságról egy hegyre, majd vissza.

  169. 162. hubab:
    „Ők abban gondolkodnak, hogy sérülésmentes gránit alapkőzetből kivágnának egy egy kilométer átmérőjű, 500 m magas hengert, és hidraulika pumpálna alá vizet, így emelné fel a gigantikus súlyt az energiatároláshoz (1700 GWh).”

    Nem rossz ötlet.
    A nyomás lehet csökkenteni, ha a mélység kisebb és a felület nő.

    171. freetoster

    Most látom gabbiii egyik felvetését megválaszoltad már előttem.

    „Pl zsalu szerű lamellák alatt fémlap vagy vékony folyadéktartály tágulna ha süti a nap, majd ha a lamella fordul akkor árnyékban összehúzódik. A hőtágulás elég nagy erővel hat… nem tudom érthető-e amit írok?”
    Érhető, jó ötlet.

    Én a színváltó festéket találtam hasonló célra.
    Azaz melegben (erős napsütés, nyáron) a fekete szín fehérre vált, majd hidegben fehérről feketére vissza, segítve a hőelnyelést.
    Ez pl. háztetőkre nagyon jó lenne.

  170. milargo és Bodor Attila:
    Azon versenyeztek, melyiktek tud nagyobb sötétséget felfedni a fejében. Megmondom holtversenyben vagytok. Nem tudom, hogy tévedtetek ide, de nagy hiba volt. :d

  171. 186 PZuj
    Nem szeretném Tibor bá’-t felidegesíteni azzal, hogy ilyen marhaságokon csámcsogunk, de számoljunk még párat a pontosabb adatok ismeretében, hogy látszódjon a dolog abszurditása!
    A fajlagos árat tényleg félreérthettem, de ha az össz beruházásra vetítjük, akkor kb 10000 teljes feltöltési-kisütési ciklus kellene, hogy ne okozzon 10%-nál nagyobb áramár növekedést. Ez nagyjából 30 év mindenféle egyéb ráfordítás nélkül és teljes kihasználtságot feltételezve. Tegye fel a kezét, aki látott már ekkora erőhatásnak kitett gépet, vagy darukábelt 30 évig karbantartás nélkül üzemelni! Pakson sem a fűtőrúd a drága, hanem az élőerő, ami az üzemeltetéshez kell. Mellesleg egy ilyen „betonerőmű” kapacitását Paks fél perc alatt letudja, de a Dunamenti Hőerőműnek sem kellene több egy percnél.
    Magyarország tegnapi áramfogyasztása 117 GWh volt. Ha ennek csak a felét szeretnénk eltenni éjszakára (mert nincs nap és a szél sem fúj), akkor 2925 „betonerőműre” lenne szükség. Ha egy ködös téli időszakra is kell áram és mondjuk három napi fogyasztást szeretnénk így raktározni, akkor rögtön 17550 darab kellene. Településenként hat darab!!!
    Egy betontömb kb 9KWh energiát tárol, tehát erőművenként 2222 darab betontömb kellene. Ez 35 tonna/tömbbel számolva nagyjából 38000 köbméter. Csak viszonyításul ez egy fél Titanic vízkiszorítása. És ilyenből kell településenként egy, de inkább hat!
    Ha a ma kapható legsilányabb betonnal számolunk, akkor egy KWh kapacitásnyi beton 208$-ba kerül. Csak a beton! Ebben még nincs benne sem a generátor, sem az egyéb szerkezeti elemek. És hát ide nem lehet bármilyen szart tenni, mert ennek bírnia kell az időjárást és a folyamatos mozgatást. Az meg vágyálom, hogy hatodából kihozzák a betont.
    Ha jól értem a cikket, akkor nem egy tömb-egy generátor felállás lesz, hanem egy generátorra több tömb is jut és ezeket pakolgatja. Itt aztán végképp borul a karbantartásmentesség.

    Összességében továbbra is az a véleményem, hogy ez egy tök érdekes dolog, de semmilyen problémánkra nem jelent megoldást. Ugyanis a probléma nem az áram raktározása holnapra, hanem a nyári áram raktározása télre. Erre egy (és valószínűleg az egyetlen tényleges) technikailag megvalósítható megoldás egy globális villamosenergia rendszer kiépítése lenne. Csak sajnos ez politikailag kivitelezhetetlen.

  172. 190 gabiiii
    Nekem is pontosan ez a véleményem.
    Egyébként ezt az igazi szakemberek pontosan látják, de a politikusokat és a médiát ez nem érdekli, mert a tömegek felé inkább a reményt akarják fenntartani, hogy van megoldás, azt nem akarják bevallani, hogy jelenleg a fosszilisek és az urán kifogyása esetére nincs reális forgatókönyvük.
    A globális hálózat tényleg lehetne megoldás, de itt nem csak politikai, de technikai nehézségek is lennének.
    Iszonyú átadási kapacitások kellenének mondjuk két kontinens közti energiaátvitelhez, akár tengeren keresztül, ez sem lenne egy gyerekjáték…

  173. Az egyetlen megoldas, hogy drasztikusan csökkentjük az energiafogyasztast, amire szükseg van, azt pedig helyben kell elöällitani egyböl a felhasznalasi ponton.
    Minden mäs megoldäs csak agonia.

  174. 190.gabiiii:
    Azt hiszem megint a kiindulásnál van probléma.

    „A fajlagos árat tényleg félreérthettem, de ha az össz beruházásra vetítjük, akkor kb 10000 teljes feltöltési-kisütési ciklus kellene, hogy ne okozzon 10%-nál nagyobb áramár növekedést.

    Kiindulásként szögezzük le, hogy az energiatárolás kérdésköre a megújuló energiatermelés kapcsán merült fel világviszonylatban. A megújulók elterjedésével indultak meg a kutatások az energiatárolás területén.

    Azaz a gazdaságosságot a megújuló energiatermeléssel együtt lehet értelmezni, rendszerben kell gondolkozni.

    Ismerve a a nap/szél energiatermelés szakaszos jellegét, amikor pl. az áramáram a túltermelés következtében akár negatív is lehet (lásd. pl Németország), ezzel együtt próbáld meg értelmezni az áramárat.

    Tehát egyszerűsítve

    ( megújulók által termelt áramár / ami kisebb mint normál áram ár, akár negatív is / + az energiatárolás költsége ) <= a normális áramár.

    Ezt figyelembe véve talán más értékek jönnek ki.

    Továbbá érdekelne, hogy a 10%-os peremfeltételt mi alapján határoztad meg.

    Az árat úgyis a piac fogja megszabni.
    Ha energiahiány lesz pl. urán kitermelés csökkenése esetén, externáliák részleges vagy teljes beépítése az áramárba), akkor magasabb ár is elérhető, ha lesz rá fizetőképes kereslet.

    „Az meg vágyálom, hogy hatodából kihozzák a betont.”

    Én e két cikk ismeretében nem mernék ilyen karakteres állításokra ragadtatni magam, de Te ezt biztosan jobban tudod.

    „Itt aztán végképp borul a karbantartásmentesség.”
    Ki beszélt itt karbantartás mentességről?

    Továbbá fel hívnám a figyelmedet arra, hogy amikor a nyári csúcsidőszak van, azaz a klímaváltozás miatti nagy meleg miatt a klímák üzemelnek, egybeesik a napelemek csúcs termelésével is.
    Tehát a csúcsidőszak energiatárolás igénye kisebb, mint az átlagos.

    190. hubab:

    „Egyébként ezt az igazi szakemberek pontosan látják,”
    ” jelenleg a fosszilisek és az urán kifogyása esetére nincs reális forgatókönyvük.”

    Az „igazi szakemberek” gondolom ismerik a következőket is:

    1.) Láttak már kWh órára jutó napelem, szélerőmű költség görbét az idő függvényében.

    2.) Ezekből a görbékből trendeket is le tudnak olvasni.

    3.) Láttak összehasonlítást a különböző energiatermelési formák kWh-ra jutó egységköltségére kiemelve a nukleárist aminek aminek a költsége emelkedik a szigorodó előírásoknak köszönhetően, a megújulók csökkenésével szemben az idő függvényében.

    4.) Láttak már pl. az akkumulátorokra hasonló görbét.

    5.) Tudomásuk van az externális költség fogalmáról, ami nukleáris energia esetén csak becsülhető, mert a nukleáris hulladékok tartós tárolásának teljes költsége még nem merült fel teljesen a gyakorlatban.

    6.) Tisztában vannak a piac fogalmával és működésével és ebben az ár szerepével.
    Ergó, ha a pl. a nukleáris, foszilis (lásd olajár és az általában hozzá kapcsolt gázár) energiatermelés ára emelkedik, vagy mert fogy az urán, akkor más energia termelési formák előtérbe kerülnek.

    7.) Tisztában vannak más energiatárolási formák fejlődésével, kutatási irányokkal, egységköltségekkel azok tendenciájával (tanulási görbe).
    Kiemelném pl. az akkumulátorok mellett, az megújulók által termelt hidrogén visszatáplálását a gázhálózatba.
    Erre Németországba, USA-ban már gyakorlati példák vannak.

    8.) Tanultak a palagáz és palaolaj forradalomból (itt nem vitatva, hogy ezek termelése ugyanúgy a Hubert-görbe mentén fog lefutni), azaz a technológia fejlődés hatásait helyén értékelik, nem becsülik alá.

  175. 194 PZuj
    Nem egészen ugyanarról beszélünk.
    Azt én sem vitatom, hogy a fosszilis + atom vesztésre áll a megújulókkal szemben, ha csupán az energia előállításáról van szó.
    A kritikus pont a tárolhatóság, ugyanis iszonyú energiamennyiségekről van szó, amelyek felhasználását időben jelentősen el kellene tolni.
    Hiszen az energiát a fosszilisekben igen tömény nagyenergiájú kémiai kötések formájában is hihetetlen mennyiségben használjuk naponta.
    Ha nem lesz valami elképesztő technikai áttörés az energiatárolásban, amely képes akár a téli nyári termelés közti különbséget lefedni, akkor a jelenlegi trendek alapján reménytelenül nagy a szakadék az igények és a valóság között.
    És kérdés az is, hogy képes-e az ember olyan gyorsan kiépíteni egy új elosztási, szállítási struktúrát, mint ahogy lehanyatlik a hagyományos energiatermelés. Mert ez is igen hosszú fokozatos fejlődés után jutott a mai szintre…

  176. Tetszik ,hogy még mindig nem olvasott utána a Mr.Hozzáértő!
    Energetika:
    1,Alapjában a koncepciód hibás.
    -Egynap két csúcsot számítunk az áramtelmelésben reggeli és esti idővallumban.
    -Ezért két erőműcsoportal lehet megoldani az áram ellátást, alap és csúcs erőmű
    a,Alaperőmű-felgerjeszted-járatod,szeded a hozamát és bízol abban ,hogy nem lesz baki.
    b,Csúcserőmű-gyorsan felgerjeszted majd le.Mikor már nem kell cucc a hálózatba.
    2,Bakik
    -Mikor is a hálózatból többet akarnak kiszedni amire képes.
    -Elmászik a hálózat, sántit,szögprobléma etc.
    -más műszaki dolgok.
    3,Mi is az mikor többet akarnak kiszedni?
    -Pl.A rendszer tud 10kw-t, de 12kw-t akarunk kiszedni.Ekkor természetesen túlterhelődik a rendszer.A 10Kw-tott mondjuk 4 erőmű állítja elő.Ekkor mindenki próbál kiszállni nehogy a rendszer szénné égesse a generátorokat és tartozékait.
    -Lekapcsol-legerjeszt és őrülten hűt, közben imádkozik a jó Istenhez ne legyen gubanc.
    -Mert ott erőterek vannak és egy baki egy-két hónap kiesést jelent.Mire pótolni lehet a generátor vagy a többi cuccot.Mert ez nem olyan,hogy bemegyek a sarki fűszeresbe és leakasztom a polcról.
    -Természetesen aki utoljára száll ki annak,már az ima sem segít. Ott általában egy bő féléves javítás fog elkezdődni ha volt rá keret ha nem akkor………

    Tehát téli termelés nyári termelés megújuló meg a ló f****** az.
    A többi halandzsáról nem is szólva szerintem ezt jól benéztétek.Ez kb olyan mint mikor a felmelegedést a co2-höz viszonyítjátok.Alapvetően a koncepciótok rossz.
    Ja a legkörben a % aránya 0,04 és ha ez befolyásolja a felmelegedést akkor egy szimpla kérdés:
    A többi bolygó vajon miért is melegszik?

    Alapvetően jól benéztétek.

  177. 196

    „Ja a legkörben a % aránya 0,04”

    az üvegházgázok mennyisége a földi légkörben nő, a mennyisége egyezik a fosszilis C égetésének mennyiségével.. (mily meglepő?)
    A melegedés mértéke arányban van a menniység emelkedésével, mily meglepő?

    Bökd ki, szerinted miért változik a földi klíma?

  178. 195. hubab:

    „Hiszen az energiát a fosszilisekben igen tömény nagyenergiájú kémiai kötések formájában is hihetetlen mennyiségben használjuk naponta.”

    Vannak reménykeltő próbálkozások a hidrogén energiatárolásra ammóniával ( kicsit könnyebben kezelhető, mint a hidrogén) valamint a szilárd és folyadék akkumulátorokkal is.
    Ezekben meg jól lehet tárolni hosszabb távon is.

    Európában a skandinávoknál, Németországnál már közel kész a szélerőművek összekötése, ami a földrajzi diverzifikáció miatt kiegyenlítően hat.

    „És kérdés az is, hogy képes-e az ember olyan gyorsan kiépíteni egy új elosztási, szállítási struktúrát, mint ahogy lehanyatlik a hagyományos energiatermelés.”

    A pala forradalom kifutása szerintem ad egy kis időt még.
    A palagáz kvázi melléktermék, mert főleg a palaolajra mennek rá az amcsik.
    Gázból meg még nagy készletek vannak tudomásom szerint.

    Ezzel szembe mehet a hagyományos termelés peak-oilja valamint az orosz kitermelés klímaváltozás függősége.

    Azok a Szibériai gázvezetékek, kitermelő üzemek nem tudom hogy fogják bírni a permafroszt olvadást.
    Nem beszélve a talajból szivárgó metánnal kapcsolatos esetleges robbanásokat.

    196.nod:

    Szép, hogy áttekintést adtál a rendszer irányítási feladatokról.

    A kiindulás azonban az energiatárolás volt a betonos erőmű kapcsán, és ehhez kapcsolódóan egy megújuló energiatermelő-energiatároló pár hogyan tud akár csúcserőművet akár alaperőművet helyettesíteni.

    Ezekre már vannak működő példák.

  179. Az év közepétől eltörölték a kínai napelemekre az EU vámot.
    Ezért lehet, hogy nálunk is esni fog az ára.

    A kínaiak letarolták a piacot a szokásos kínai szabadpiacon kívüli praktikákkal.
    A német napelem gyártóknak annyi, nincs mit védeni a vámokkal.
    Nemhiába fúj Kínára az USA és az EU.

    Mostanára már támogatás nélkül is gazdaságos a napenergia termelés, annyira lement az ára a napelemeknek.

  180. 194. PZuj
    A megújuló energiatermelés – ha az összes körülményt tekintjük – pillanatnyilag és belátható időtávon belül csak vízerőművekkel gazdaságos (lásd Svédország, Norvégia, Costa Rica). Az összes többi eszközzel a hurráoptimista matek csak akkor jön ki, ha kizárólag az eszköz kimenetén és kizárólag a termelés idejében számolunk. Arról soha sincs szó, hogy mennyibe kerül éjszaka a napelem árama, vagy szélcsendben a szélkeréké. Szerintem abban egyetértünk, hogy a megújulók nem alkalmasak a hálózat stabil működtetésére, ezért a kiegyenlítés költségeit is illene hozzászámolni. Kiegyenlítésre per pillanat hagyományos erőműveket használunk, melyek költségeit nem szokás hozzáadni a megújuló árához, pedig a végszámlán szerepel. Ugyanis – és ezt szögezzük le 🙂 – Németországban a lakossági áramár soha egy pillanatig sem volt negatív. Negatív árat a kisebb kereskedő „fizetett” a nagyobbnak, akinek kötelessége volt átvenni a megújulókat, de azzal nem tudott mit kezdeni. A negatív áramár még mindig a kisebb rossz, szemben a hálózat összeomlásával. És bizonyára a negatív ár miatt duplája a Német áramár a Magyarnak. 🙂
    Az áram tárolással két oldalról is gond van:
    – Ahol jó a hatásfok (pl. „betonerőmű”, akkumulátor), ott kicsi az energiasűrűség. Lényegében bármelyik dimenzióját tekintjük, több nagyságrenddel kisebb, mint a fosszilis. Ezekkel rövid távokat át lehet hidalni, de hosszabb távon, esetleg ipari méretben már nem megy.
    – Ahol jó az energiasűrűség (pl. hidrogén bontás), ott rossz a – villamos – hatásfok. A rosszat ne úgy értsd, hogy nem 99, csak 90, hanem még 50 sem. Emiatt többszörösen túl kellene méretezni mind a tárolási, mind az előállítási kapacitást.

    És még pár apróság:
    – A szerkezetileg elég stabil betonnak ára van. A kötőanyag tartja össze, nem a városi törmelék. Most sem a sóder a drága benne.
    – Attól, hogy nyáron is van csúcsidőszak, még nem oldódik meg a téli tárolás problémája.
    – A jelenlegi adatokból a jövőbe extrapolálni több módon lehet, függően a megrendelő igényeitől. Ha megnézel néhány tizenöt évvel ezelőtt jósolt trendet, akkor mára az áram árának közel nullának kellene lennie. Ha viszont megnézzük az utóbbi húsz év tényleges napelem és szélkerék fajlagos költségét, akkor azt látjuk, hogy a legutóbbi öt évben a görbék ellaposodtak és alig van már csökkenés. Valamennyit még biztos fog csökkenni, de elég közel lehetünk a minimumhoz. Kína lényegében monopóliumot szerzett napelemben. Miért csökkentsenek tovább árat?
    – Ugye nem gondolod komolyan, hogy bárki is hidrogént táplál földgáz hálózatba?

    És még mielőtt valaki azt gondolja, hogy a gáz, vagy atomlobbi küldött (bár lehet, hogy tényleg ők küldtek, ki tudja?), van a tetőmön 4 KWp napelem és már jó sok év statisztikájával rendelkezem. Ebből az látszik, hogy a jelenlegi szinten akkor sem lehetne velük megoldani a teljes ellátást, ha ingyen adnák. És azt is pontosan tudom, hogy csak addig élvezhetem a villanyszámlamentes életet, amíg valaki más megfizeti helyettem a járulékos költségeket.

  181. Ezek nagyon szép elméleti fejtegetések, némi gyakorlati tapasztalattal, de a téma nem releváns. Már nincs hozzá elég időnk. Mi előbb fogyunk el, mint a fossziliák.

  182. 199.gabiiii
    „Arról soha sincs szó, hogy mennyibe kerül éjszaka a napelem árama, vagy szélcsendben a szélkeréké.”

    Kizártnak tartom, hogy nem a hasznos teljesítményre számolnak megtérülést.
    Ez eléggé gáz lenne az üzleti terveknél.

    Gondolod, hogy pl. az USA-ban ennyire félrekalkulálnak a telepítéseknél? 🙂

    „Németországban a lakossági áramár soha egy pillanatig sem volt negatív. Negatív árat a kisebb kereskedő “fizetett” a nagyobbnak, akinek kötelessége volt átvenni a megújulókat, de azzal nem tudott mit kezdeni. ”

    Egy energiatárolós rendszernél nem lakossági árról beszélünk.
    Az ár az, ami számít. A többi irreleváns.
    Nem az volt a probléma, hogy a napos időben túltermeltek?

    Ha van egy energiatároló rendszered, az nem egy gazdaságos modell, hogy ilyenkor veszed az áramot és tárolod, és akkor adod vissza, amikor az ára normalizálódik?
    Akár kiegyenlíteni az éjszakai-nappali árkülönbséget hasonló módon?

    Jó pár tárolós rendszer már az ilyen áringadozások mellett már most is megélne a jelenlegi megújulók kiegyenlítetlensége miatt.

    „Ha viszont megnézzük az utóbbi húsz év tényleges napelem és szélkerék fajlagos költségét, akkor azt látjuk, hogy a legutóbbi öt évben a görbék ellaposodtak és alig van már csökkenés. ”
    Ok, ilyen egy tanulási görbe.

    Ha már most támogatás nélkül megáll a lábán, minden további csökkenés ajándék.
    Azt azért még hozzátenném, hogy ezek a görbék a jelenlegi technológiájú rendszerekre vonatkoznak.
    De közben jó pár olcsóbb alternatíva körvonalazódik.

    Az externáliák beszámításával sokkal markánsan kidomborodna a megújulók előnye.
    Most az externáliákat az egész föld fizeti klímaváltozás formájában, azok is, akiknek nem is fogyasztanak áramot.

    „És bizonyára a negatív ár miatt duplája a Német áramár a Magyarnak.”

    Ebből ugye meg az következik, hogy ha elfogadjuk a Te korábbi kalkulációdat, akkor az a 10000 ciklus csak 5000. 🙂

    Energiasűrűség, hatásfok fejtegetésében igazad van, a következő kommentemben adok pár linket, ami lehet, hogy lassan jut át a Tibor bá’ spam szűrőjén.

    „Kína lényegében monopóliumot szerzett napelemben. Miért csökkentsenek tovább árat?”

    Talán azért, mert ha nagyon megnőne a profit rajta, akkor mások ismét belépnek a piacra. Nem egy űrtechnológia.

    No meg a WTO-nál is fel vannak nyomva. Annak a malmai lassan őrölnek, de mivel az EU és az USA is rugdossa őket, már reformokat emlegetnek.

    „– Ugye nem gondolod komolyan, hogy bárki is hidrogént táplál földgáz hálózatba?”

    Ha ezek a cikkek komolyan gondolják, akkor én miért ne?

    http://www.eenewspower.com/news/hydrogen-storage-plant-goes-commercial#

    Erről már korábban is olvastam, akkor még pilot méretben.
    Ezen a projecten látszik, hogy komolyan gondolják, lehet belőle valami.

    https://www.cpexecutive.com/post/north-americas-1st-power-
    to-gas-facility-debuts/

    „van a tetőmön 4 KWp napelem és már jó sok év statisztikájával rendelkezem. ”

    Nekem is van egy 3.1 kWp rendszerem lassan két éves.
    A jelenlegi kamatoknál gazdaságos.

    „csak addig élvezhetem a villanyszámlamentes életet, amíg valaki más megfizeti helyettem a járulékos költségeket.”

    Hát azon lehetne vitatkozni, hogy mennyire ajándék a jelenlegi magyar lakossági kis erőműves átvételi rendszer.

    201.Tibor bá’:
    Mivel semmilyen jóslás, becslés, előrejelzés, nem lehet 100%-os valószínűségű a klímával kapcsolatban SE, azért a maradék % miatt racionálisan nem lehet fatalistának lenni.
    A fatalizmus egy kényelmes álláspont, mert nem kell semmit tenni, várjuk a sors által elrendelt véget.

  183. Zoltán Pataki

    Aug 12, 2018, 4:36 PM

    to Róth

    http://www.smart2zero.com/news/hydrogen-sunlight-emerges-green-energy-source
    Semmi varázslás, klasszikus kémia, kissé magas hőmérsékleten.
    Bár a direkt naphő miatt a hatásfoka jó is lehet.

    LOHC (Liquid Organic Hydrogen Carrier)
    http://www.smart2zero.com/news/long-term-energy-storage-system-uses-hydrogen-technology-0

    Hidrogén tárolási összefoglaló:
    https://www.vtt.fi/sites/maranda/Documents/Aakko-Saksa_public.pdf
    Valószínűleg hazabeszél, mert ebben utaznak.
    De érdemes elolvasni, kiemelném a 4,6 oldalt.

    Folyékony fém battery:

    https://newatlas.com/liquid-metal-flow-battery/55545/
    https://www.cell.com/joule/fulltext/S2542-4351(18)30168-5

    https://newatlas.com/tag/redox/
    Az első link különösen érdekesnek tűnik innen.

  184. 202. PZuj
    Ne vegyél mindent készpénznek, ami az interneten írva vagyon! Főleg ha olyan mértékegységet találsz benne, hogy newton*köbméter/óra. Ez pontosan jelzi, hogy az írójának fogalma sem volt arról, amiről ír.
    A másik, ami feltűnhet, hogy sehol nincs számszerű adat a hatásfokról. Ez azt szokta jelenteni, hogy katasztrofális, tehát vastagon 50% alatti. Ez nem csoda, mert a kémiát (valójában fizikát) nem lehet megerőszakolni. Ha hidrogénnel bíbelődünk, a befektetett energia jelentős része hő formájában távozik (lásd 5. oldal a belinkelt pdf-ben). Hiába van egy tárolód és veszed meg bele az olcsó áramot, ha a nagy része elillan.
    Szerintem a kísérleti projekteket akkor fogadjuk el megváltónak, ha bizonyítottak. Várjuk ki, hogy a német energiewende hatására tartósan nulla közelébe essen az áram ára (ne csak évente néhány órára), addig felesleges csépelni a szót. Mert a tény jelenleg az, hogy duplája a magyarnak és egyre feljebb megy.
    (Mellesleg mennyi hidrogént akarnak a földgázhoz keverni? 1-5%? Ez tényleg a megoldás! 🙂 )

  185. Halálos áldozatokat követelnek a tiltakozások Dél-Irakban és Dél-Iránban az akut ivóvízhiány miatt, miközben 50 fokot mutatnak a hőmérők. Pakisztán a jelenlegi trendek fennmaradása esetén 2025-ig teljesen kiszáradhat. Akárcsak az amerikai Republikánus Párt fundamentalista szárnyánál, a perzsa forradalmárok szemében is a környezet védelmén dolgozók rendkívül gyanús elemek, akiket megfertőzött az ideológiai elhajlás.

    Robban a Közel-Kelet az ivóvízhiány miatt
    http://www.privatbankar.hu/makro/robban-a-kozel-kelet-az-ivovizhiany-miatt-321387

  186. 205 – Python:
    Hamarosan nálunk se fog számítani mennyit lop Orbán, mert húsba vágón lesznek fontosabb dolgok.

  187. 204.gabiiii :

    „Ha hidrogénnel bíbelődünk, a befektetett energia jelentős része hő formájában távozik (lásd 5. oldal a belinkelt pdf-ben).”
    Bocs ezt nem találom.

    Egy elektrolízis – H2- gázhálózatba betáplálásban nem látom azt a nagy hőveszteséget.
    Ha az elégetésére gondolsz, akkor ezt a földgázon is számon kérheted.

    „Mellesleg mennyi hidrogént akarnak a földgázhoz keverni? 1-5%? Ez tényleg a megoldás! ? )”

    A városi gáz anno 44-49% hidrogén tartalmazott és eléggé sokáig használták..
    Gondolom ezt itt is elérhetik.

  188. 205. Python:

    Kíváncsian várom, hogy az itt kirobbant elégedetlenséget mikor fogják egyesek megint a CIA számlájára írni.
    Anno Szíria polgárháború kirobbanását is egy ilyen több évig tartó szárazság okozta, amit a kormányzat rosszul kezelt.

    Mert a nép magától, sanyarú sorsánál fogva önállóan nem képes a zavargásra, csak külső segítséggel.

    206. Tibor bá’:

    Vagy jobban fog számítani, amikor sokaknak leesik, hogy a lopások eléggé közvetlenül az ő életlehetőségeiket, életük hosszát fogják negatívan érinteni.
    Ezek nem olyan „elvont” fogalmak, mint a demokrácia lebontása.

  189. 205 Python

    Pakisztánra is érdemes jobban odafigyelni.
    „Pakisztán a jelenlegi trendek fennmaradása esetén 2025-ig teljesen kiszáradhat.”
    Ez az előrejelzés mennyire reális? Lehet, hogy optimista?
    Lehet víz nélkül élni Pakisztánban?
    Mit tesz az a 180 millió ember, ha megtudja/megérti hogy csak 6 éve (vagy kevesebb) van hátra. Ott maradnak?
    Atomfegyverük is van.

  190. 204.gabiiii :

    „Főleg ha olyan mértékegységet találsz benne, hogy newton*köbméter/óra.”

    Itt nem értettem mire gondolsz, de most a 10. oldalon megláttam.

    Szóval itt szerintem a Nm3 az nem Newton hanem Normal m3, azaz szoba hőmérsékleten vett m3, mivel ez teszi egyértelművé az anyagmennyiséget a gázok hőtágulása miatt.

  191. 207. PZuj
    „Bocs ezt nem találom”
    Az ábrán a hidrogéngyár be van kötve a távfűtő rendszerbe. Feltételezem azért, hogy a képződött hőt is valami hasznos célra használják. Biztos teljes erőből kutatják a hatásfok növelést, de pillanatnyilag ez max 70% körüli. Földgázból tudnak 80-85% hatásfokkal hidrogént előállítani, de ez sajnos széndioxidot is termel és földgáz is kell hozzá. Nem véletlenül kerülik a cikkekben a hatásfok kérdését.

    A városi gáznak tényleg a fele hidrogén volt, de akkoriban a gázkészülékek és az egész elosztó rendszer erre volt tervezve. Egy földgázra tervezett kazánba nem lehet számottevő mennyiségű hidrogént engedni, mert tönkremegy. (Az egyik linkelt cikkben 5%-os határt tartanak biztonságosnak.) A hidrogént amúgy is elég macerás kezelni, még a vascsövön is át tud diffundálni. Manapság a gázcsövek nagy része műanyag…

  192. 210. PZuj
    Akár még igazad is lehet, de ez akkor sem egy egzakt mértékegység. Ha egy cikkíró magyarázat nélkül ilyet ír le, akkor vagy fogalma sincs a témájáról, vagy erőltetetten tudományosnak akar látszani. Egyik esetben sem tekintem hitelesnek.

  193. Még két hétig is eltarthat a szeptemberi kánikula – idén nyáron szokatlanul hosszú és szakadatlan meleg volt Magyarországon, de Európa északi és nyugati részein is. A jelenséget részben a hideg sarkvidéki és a meleg szubtrópusi légtömegek találkozásánál kialakuló, kanyargó futóáramlat okozza. Mivel a sarkvidéki levegő gyorsabban melegszik, ezért a két légtömeg közti különbség csökken, ezért a futóáramlat lelassul, vagy akár meg is állhat.
    https://youtu.be/POU6t3llraE

    A múlt hónap volt az eddig mért 4. legmelegebb augusztus. Mindkét sarkvidéknél az átlagosnál vékonyabb volt a tengeri jégtakaró. Észak-Európában, Ausztráliában és Afrika déli részén különösen nagy volt a szárazság. A szélsőségesen forró idő aszályt okozott tavasszal és nyáron Észak-Európában, kétségbeesésbe kergetve a gazdákat, a kevés termés miatt nem tudták etetni állataikat. Amióta mérik, a kontinens a legmelegebb periódusát élte át április és augusztus között. Az augusztus idén már a harmadik hónap volt rendkívül magas hőmérsékletekkel.
    https://youtu.be/ukNzO6vvO9k

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük