Tibor bá’ online
Most hogy megint keresztény ország lettünk, érdemes szót ejteni Pünkösdről, ami sokak szerint mindössze egy három napos lehetőség wellnessezni, ahogy a Felszabadulás ünnepe (ha az időjárás engedte) kitűnő alkalom volt az első tavaszi kirándulásra.
A korábbi keresztény ország végnapjaiban még sikerült megbérnálkodnom 1948 Pünkösd napján (mert, hogy ez volt a szokás) amit én már nem vettem komolyan, bár ebben az évben még volt az iskolában hittan, amit akkoriban annyira komolyan vettek, mint következő évben a kivonulást a felszabadulásunk emlékére. Ezt csak azért írom le, mert várhatóan vissza fog jönni a kötelező tiszteletadás, csak várjuk ki a végét. Mivel vasárnaponként a család Sashalmon vizitelt, az ottani templom sekrestyéjében kellett igazolást kérnem, hogy részt vettem a miséken.
Jó, de mi ez a pünkösd? A Biblián belül az Apostolok Cselekedetei szerint: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel.” Na igen, hát a Szentlélek. A Szentháromság misztérium utolsó tagja.
Szerintem az egészet azért találták ki, mert Szűz Mária megtermékenyítésénél segédkező Szentléleknek nagyon kevéske nyoma volt. Szerintem okosabb lett volna a Szentlelket teljesen kihagyni a buliból, mert így halálos sebet kap a monoteizmus. Jézust el lehetett volna intézni, mint az Istenfiát olyan görög módra. Minek neki kereszthalált halni, nem illik egy istenhez ez a halál, még akkor sem, ha csak 3 napig tart. Ha csak istennek a fia, az egészen más, az meghalhat, ha az atya valami oknál fogva nem figyel rá. Van neki ennél fontosabb dolga, például ki harap bele egy fáról leszakított almába.
De ez már eső után köpönyeg az isteni hármasság már ki van találva, a Szentlelket szerepeltetni kell. Felvilágosítja a tanítványokat. De ha erre képes, akkor miért kell Jézusnak három éven át oktatgatni őket, elég lett volna, ha a Szentlélek mindjárt az elején megszállja őket, és már írhatják is az Új Szövetséget.
Mi következik ebből? Hogy én jobban össze tudtam volna szerkeszteni egy vallást. Szent Pál pedig szégyellheti magát, fércmunkát végzett, de nekünk a három napos hétvége jól jön. Tiszta szerencse, hogy Orbánt megszállta a Szentlélek. 😀
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Érdekes a megfogalmazás a Bibliában, nem hallottam sajnos még.
Én úgy tudtam, hogy Pünkösd az egyház alapításának is évfordulója.
„De ha erre képes, akkor miért kell Jézusnak három éven át oktatgatni őket, elég lett volna, ha a Szentlélek mindjárt az elején megszállja őket, és már írhatják is az Új Szövetséget.”
Próbálom felidézni a katolikus egyház magyarázatát:
Bár Jézus tanítgatta őket, nem igazán értettek semmit az egészből. Tehát volt bennünk egy csomó információ, de nem tudtak mit kezdeni vele. Ekkor jött a Szentlélek, ami helyre tette a dolgokat és minden értelmet nyert.
A keleti tanítók is úgy dolgoztak, hogy csepegetették az információkat, aztán a végén jött a beavatás, amitől minden a helyére került, konzisztens lett.
Véleményem szerint nagyon másra való a beavatás…
Eleve a mester nem is engedné a beavatást, ha a tanítvány nem lenne felkészülve az őt érő behatásokra. Te elmennél úgy fizika érettségire, hogy bebiflázod a képleteket, de egy darab példát nem oldottál még meg?
Beavatás során próbára teszik a diákot, és eldől, hogy átmegy/nem megy át a vizsgán.
Nem csepegtetik, hanem tanítják a diákot a mesterek, max a diáknak nem tűnik fel annyira, hogy okítva van, de ettől még okítva van, és a beavatás során kiderül a diák tudása. Extrémebb beavatások esetén még a közelébe sem engedik a nem megfelelő tudású diákot a próbának, mert ön és közveszélyes lehet magára nézve. Nagyon pórul lehet járni, ha magára nyitja az ember a pofonládát, de nem tudja becsukni. Avagy minden varázsigének ismerni kell az ellen varázsigéjét…
Ahhoz hogy a katyvaszból konzisztens tudás legyen, gondolkodni kell rajta, nem repül az ember szájába a tudás, mint a sült galamb…