(2303) A földi élet kialakulása

Tibor bá’ online

 

Evolúciós vita esetén az istenhívők kedvenc trükkje áttérni az élet megjelenése (amiről az evolúció egy szót se szól), mert szerintük az életet az isten teremtette. A teremtést – állítják – az teszi bizonyítottá, hogy a véletlen kialakulásának valószínűsége kibírhatatlanul kicsiny. Akkor nyaljuk körbe a témát Paul Davis segítségével.

Sajnos az a helyzet, hogy amikor az élet eredetéről esik szó, alig jut eszünkbe valós tény. Van valami halvány fogalmunk arról mikor indult be az Élet a Földön, aztán akad néhány érdekes elmélet, hogy hol, de hogy hogyan az már meghaladja ismereteinket. Az égvilágon senki nem tudja, hogy szervetlen vegyi anyagok keveréke spontán módon hogyan szerveződött az első élő sejtté. Lehetett közönséges vegyi folyamatok egyszerű sorozata, de lehetett egy furcsa véletlen is. A probléma fő oka, hogy mindössze egyetlen mintát tanulmányozhatunk, a földi Életet. Márpedig a földi Élet egyszerű létezése semmit se árul el arról, hogy megjelenése mennyire valószínű vagy éppen valószínűtlen, és létrejöhetett-e máshol is vagy sem.

Az asztrobiológusok nagy álma a Földön túli életből vett mintához jutás, ami összemérhető lenne a földi élettel. Amíg azonban erre várunk, kiindulhatunk az egyetlen ismert, fontos tényből, ami elárulhatja az Élet keletkezésének helyét. Mi lenne ez a fontos tény? Az, hogy az Élet megjelenése gyanús gyorsasággal, vagy hirtelenséggel következett be.

A Naprendszer körülbelül 4.550 millió évvel ezelőtti született. Nem sokkal ezt követően, úgy 3800 millió évvel ezelőtt a bolygókat hatalmas aszteroidák bombázták. Jelek vannak arra, hogy egy Mars méretű tömeg becsapódott a Földbe, ami a Hold megszületéséhez vezetett. A becsapódás következtében a Föld felülete megolvadt és elviselhetetlen forró marad néhány tízmillió évig, kizárva az Élet kialakulását.

Ugyan akkor a paleobiológusok szerint a földi sziklákból (Nyugat Ausztrália, Pilbara területek) nyert minták azt mutatják, hogy a Földön igen gazdag mikroorganikus élet létezett már 3500 millió évvel ezelőtt is. Sőt – igaz erősen vitatottan – grönlandi sziklákban talált életjelek kora szén izotópos vizsgálattal 3850 millió évesnek mutatkozik. Ezekből a leletekből az következik, hogy az Élet a Földön azonnal kialakult, amint megszűnt az aszteroidabombázás. Kérdés, hogy ez az egyszerű tény mond-e valamit nekünk az Élet eredetéről?

A tudósok nagy része úgy gondolja, hogy igen. A néhai Carl Sagan szerint az Élet gyors megjelenése bizonyíték arra, hogy kialakulása könnyen bekövetkezik, és ezért várható, hogy rajtunk kívül számtalan más bolygón is kialakult. A következtetés hibátlannak tűnik, de egyetlen mintából milyen messzire lehet következtetni? Statisztikailag mérlegelve a dolgot az a baj, hogy a leghalványabb fogalmunk sincs arról, milyen eséllyel alakulhat ki Élet jóformán semmiből. Egyszerűbben megfogalmazva, az általunk ismert egyetlen Életből nem lehet következtetni, hogy megjelenésének elkerülhetetlenül be kellett-e következnie, vagy bekövetkezése egy csodával határos véletlen volt-e.

Meg lehet viszont kísérelni a valószínűsítést. A New South Wellsi Egyetemről Charles Lineweaver és Tamara Davis statisztikai analízissel látott a probléma megoldásághoz. Eszmefuttatásukat legjobban egy lottó nyereménnyel lehet megvilágítani, ahol is az Élet maga az öttalálatos. Nos, a lottó játékosok rendszerint tisztában vannak a nyerési esélyeikkel. Magyarországon ez megközelítőleg 1 : 43.000.000 arányt jelent. De most tételezzük fel, hogy valaki úgy megy lottó szelvényt venni, hogy fogalma sincs a nyerési esélyről és a harmadik héten megnyeri az ötöst. Vajon mire következtetne? Semmi esetre se arra, hogy neki az esélye 1 volt a 43 millióhoz.

A Földön az Élet bármikor kialakulhatott volna az elmúlt 3900 millió év alatt. Azt viszont tudjuk, hogy az Életnek nevezett öttalálatost mindjárt az intervallum elején kihúzták, ami legalább is elgondolkoztató. Lineweaver és Davis számításai szerint, ha a kedvező feltételek legalább 1000 millió éven át fennállnak az Élet megjelenésének esélye meghaladja a 12 százalékot. Azaz nyolc bolygó közül legalább egyen kialakul az Élet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy galaxisunk teli lenne Életet hordozó bolygókkal, mert a „kedvező feltételt” nem ismerjük pontosan.

Ez utóbbihoz kapcsolódik annak figyelembevétele, hogy részleteiben ismeretlenek az Élet kialakulásához szükséges fizikai és kémiai mutatók, például véletlenszerűen mennyi idő alatt alakulhat ki bizonyos nagyon ritka, de alapvető fontosságú molekula az „őslevesben”. Másfelől viszont, figyelembe kell venni egy egészen más diszciplínához tartózó tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egy adott bolygó mennyi ideig alkalmas az Élet megjelenésére. Ilyenek például egy csillag várható élettartama, ami viszont magfizikai és gravitációs téma. Tekintve, hogy a két időskála között nincs fizikai összefüggés, nem várható véletlennek tekinthető, ha a kettő egybeesik. Ebből logikusan következik, hogy az Élet vagy sokkal gyorsabban vagy sokkal lassabban alakul ki, mint amennyi idő alatt egy tipikus csillag felhasználja a rendelkezésre álló energiát (5 és 10 milliárd év között).

A biológusok szerint az Élethez szükséges molekulák nehezen állnak össze véletlenszerűen, átlagosan sokkal tovább tartana, mint egy bolygó néhány milliárd évre tehető „lehetőség ablaka”, ami alatt egy Földhöz hasonló bolygó fenn tudja tartani az Életet. A Föld egyszerűen csak mázlista volt.

Rendben van mázli volt, de miért következett be olyan gyorsan? Végül is az Élet megjelenhetett volna akár egy milliárd évvel később is, és még mindig lett volna elég idő arra, hogy az evolúció kitermelje azokat a tudósokat, akik elvitatkozhatnak a témán még mielőtt a Nap vörös-óriássá változik. Erre a válasz rendszerint a következő. Ha az Élet megjelenésének általános esélye mondjuk 1:1012 akkor annak esélye, hogy az mindjárt a lehetőség elején következik be 1:1013, na és akkor mi van? Az élet megjelenése mindenképpen egy csoda, nem mindegy, hogy a tolvajt egy birka ellopásáért akasztják fel vagy egy bárányért?

Ez azonban egy elhamarkodott vélemény. Ennek ellenére érdekes következtetést lehet levonni Lineweaver és Davis analíziséből, még akkor is, ha a földi élet egy mázli és alig valószínű, hogy a Világmindenség megfigyelhető részén belül máshol is kialakulhatott volna. A legtöbb kutatóval egyetértve Lineweaver és Davis feltételezik, hogy az Élet a Földön szervetlen molekulákból indult ki. Viszont van egy másik magyarázat arra, miért alakult ki az Élet oly gyorsan, talán nem a Földön alakult ki. Talán a Világmindenségnek egy másik sarkából érkezett. Amennyiben a Földet bombázó aszteroidák közül valamelyik tartalmazott életcsírát, akkor az könnyedén elszaporodhatott, amint a bombázás megszűnt.

Az űrből érkező életcsíra elmélet egyáltalán nem nevezhető újnak. Elsőnek 1906-ban a svéd vegyész Svante Arrhenius állt elő az ötlettel, amit „pánspermium” névvel illetett. Napjainkban az asztrobiológusok nem kedvelik ezt az elképzelést, az egyetlen Chandra Wickramasinghe kivételével, aki a Walesi Egyetemen tevékenykedik. Az elmélet legnagyobb problémája az űrben található magas szintű sugárzás, ami minden életcsírát megöl.

Van azonban egy másik elképzelés, ami ezt a problémát megkerüli. Ez se új, mert meglehetősen bizonytalan formában Lord Kelvin beszélt róla még 1871-ben, de napjainkban új megvilágítást nyer. Ezek szerint az életcsírák sziklarepedésekben elbújva, a sugárzástól védve, utaznának a csillagközi űrben és kezdenének el szaporodni a megfelelő környezetbe érkezést követve.

Na jó! Ha az Élet meteoritba zárva érkezett meg a Földre, honnan jött? A válasz első számú jelöltje a Mars. Becslések szerint a Marsról átlagosan havonta érkezik hozzánk egy-egy meteorit, és a Mars, mint az Élet bölcsője beleillik a képbe. Igaz, hogy a bolygó felülete napjainkban fagyos, száraz sivatag, de valamikor melegebb volt és nedves. Mivel azonban a Mars tömege kisebb a Föld tömegénél, gyorsabban hűlt és az élet megjelenésére fél milliárd évvel korábban volt alkalmas, mint a Föld. Az első életcsírák mélyen beágyazódhattak a repedésekbe, ami megvédhette volna őket a bombázástól. Mindent összegezve a Marson az Élet megjelenhetett már 4500 millió évvel ezelőtt is, amikor még a Földön fortyogó pokoli állapotok uralkodtak.

A statisztikai okfejtés meglepő. Amennyiben az élet megjelenésére alkalmas állapotok a Marson jóval tovább tartottak, mint a Földön, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy az Élet valóban a Marson indult el nem pedig a Földön. Ezzel azonban a történetnek nincs vége. Gondoljunk bele, ha az Élet megjelenéséhez egymást követő három különböző molekuláris „eseményre” van szükség, akkor a hosszabb ideig tartó „lehetőségek ablakával” rendelkező Mars hatványozottan valószínűbb bölcsője az Életnek, mint az alternatívát jelentő Föld. Kalkulációk szerint a marsi beindulás 125-szőr valószínűbb, mint a földi.

Természetesen van más lehetőség is, nevezetesen, hogy az Élet a Naprendszeren kívülről származik. Végül is a Föld életkora a Világmindenség korának mindössze egy harmada. A galaxisban lehettek földszerű bolygók milliárd évekkel korábban, mint a Naprendszer születése. Csakhogy a Naprendszeren kívüli eredet azt jelentené, hogy az életcsírának fényéveket kellene utazni természetesen nem fénysebességgel, a találati valószínűség pedig oly csekély, hogy gyakorlatilag nullának tekinthető. Így aztán az élet beindulásának helyéül legvalószínűbben a Marsot lehet kijelölni.

Mi támaszthatná még alá a marsi eredetet? Talán megpróbálkozhatnánk az Ember megjelenésével, ami események hosszú sorát jelenti, számtalan evolúciós lépés megtételét, amíg eljutottunk az intelligenciához. A Virginiai Egyetemről Richard Hanson közgazdász-filozófus részletesen kidolgozott egy 30 évvel korábbi elképzelést, ami a párisi Meudon Obszervatórium munkatársától Brandon Cartertől származik. Ezek szerint, ha valaminek a megszabott időn belüli eléréséhez számtalan könnyű és számtalan nehéz lépés szükséges, akkor az utolsó lépés sikeres megtétele után fennmaradt maradék idő durván megfelel a teljes sorozat legnehezebb lépéséhez szükséges idővel. Ha tehát igaz, hogy az ember megjelenéséhez szükséges lépések közül a legnehezebb maga az Élet megjelenése, és az átlagosan jóval hosszabb, mint a Föld életkora, akkor Hanson okfejtése szerint annak mázlis bekövetkezéséhez annyi idő kellett, mint a még hátralévő idő tartama. Asztronómusok számításai szerint a Napnak van még egy milliárd éve ahhoz, hogy a földi életet elpusztító hőfokra felhevüljön, ami azt jelenti, hogy az Életnek egy milliárd évre volt szüksége a megjelenéshez, ami a Föld esetében elfogadhatatlanul hosszú, de elfogadható a Marsra vonatkoztatva.

Ezek azonban semmit se mondanak el arról, hogyan keletkezett az Élet, csak azt, hogy ha a folyamat bonyolult volt, akkor a Marson indult be, ha pedig nem volt bonyolult, akkor mind a két bolygón bekövetkezhetett többé-kevésbé szimultán. Persze a statisztikai következtetés nem helyettesíti a kemény tényeket. Az igazi bizonyíték akkor fog előállni, ha majd a Marsról hozott életmintából kiderül, hogy azonos a földivel, azaz a földi életcsíra előbb volt a Marson, mint a Földön. Viszont mivel semmi megbízható adattal nem rendelkezünk a földi, marsi vagy azon túli életről, a statisztikán kívül másra nem támaszkodhatunk. Pillanatnyilag a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy valamennyien Mars béli ősökkel rendelkezünk.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

48 gondolat erről: „(2303) A földi élet kialakulása

  1. Amit írok nem tükrözi a mai tudomány álláspontját: Luna nevű holdunk nem az első, ami azt jelenti,hogy nem a Földből szakadt ki, hanem befogott külső jövevény, ahogy a Plútó és a Merkúr is.
    Továbbá ha Marsi eredetű az élet, akkor a Marsi élet honnan származik?
    Cikkben leközölt számítások tisztán számmágia, kb ennyire is lehet érvként felhasználni…
    Tudnék sokkal vadabb infókat is írni, pl hogy hány lakott bolygó van a galaxisban(nem egy…), de nem feszítem Tibor bá’ idegeit. 😉

  2. 1.
    Most abszolút úgy írtál, mintha nem olvastad volna végig a posztot és nem értelmezted volna.
    A leírtak szerint az élet keletkezéséhez a szervetlen anyagokból kiinduló, egyre nagyobb bonyolultságú szerves anyagok útján jutott a bolygó. Ez az alapfeltételezés.
    Innen kezdve már csak az az eldöntendő kérdés, hogy ez a folyamat itt a földön játszódott le, vagy valahol máshol, és mi csak megkaptuk ajándékba.
    Ha pedig megkaptuk, akkor a legvalószínűbbnek tűnik, hogy azt a legközelebbi olyan bolygóról, amely a földnél korábban ment végig azokon a kezdeti fázisokon, amelyek mai feltételezések szerint életbarátnak tekinthetők. Főleg mivel az ismert, hogy a két bolygó között nem ritka az anyagcsere.
    Ez az eszmefuttatás nyilvánvalóan csak a materialista alapfeltételezés alapján vizsgálja a jelenséget.
    Foglalkozhatna mással is, nem materialista alapon, de nem teszi.
    Tehát a kérdésedre a válasz ez alapján az lenne, hogy akár a földön, akár a marson, de akár valahol máshol alakult is ki, az a megfelelő szervetlen anyagkészletből a megfelelő fizikai környezet hatásaira spontán, netán törvényszerűen és nagy valószínűséggel alakult ki.
    Persze ez elvileg vitatható, de ebben a cikkben ez az alapvetés…

  3. 1. Az egy dolog, hogy tudni véled, hogy hány lakott bolygó van a galaxiban, de gondolom alátámasztani, bizonyítani már nem tudod és bizonyítás nélkül tényleg csak bosszantanád az embereket 🙂

  4. 1 – dajtás:
    „Továbbá ha Marsi eredetű az élet, akkor a Marsi élet honnan származik?” – Próbáld figyelmesebben olvasni a posztot! Persze ez nem szokásod, helyette automatikusan opponálsz, abban bízva, hogy ezért az isten a másvilágon automatikusan a paradicsomba enged. 😀 Sok sikert. Majd küldj egy anzix-et, hogy megérkeztél, hátha neked sikerül. Rengetegen ígérték, de még senkinek se sikerült. Szorgos hittérítésedért talán neked sikerül. 😀

  5. Dajtasnak igaza van, a fö kerdes szempontjabol nincs jelentösege, hogy a Földön vagy a Marson alakult e ki az elet. De meg a bonyolultsagra is nehez következtetni.

    Javitsatok ki ha tevedek, de tudomasom szerint meg azt sem tudjuk pontosan mi is az elet.
    Az eletet meg egy olyan magas intelligencia sem kepes letrehozni, mint az ember.
    Az ember ältal letrehozott legbonyolultabb gep is vegtelenül egyszerü egy sejthez vagy bakteriumhoz kepest.
    Ismerjük a sejt mint legkisebb elö egyseg minden alkotoelemet, de hiäba rakjuk össze, soha nem lesz belöle elet. VALAMI hiänyzik. Es itt nyul melle a tudomäny, hogy a vegtelen majom kiserlet mintäjära szeretne leirni az elet letrejöttenek eselyet.
    Szinte biztos, hogy ez az ut kudarc. A tudosok is egyetertenek, hogy elöbb elpusztul a vilagegyetem, mint ahogy a majom megirja a Hamletet.
    A tudomäny ma abban a fäzisban van, hogy egy uj felfedezes a temaban nem magyaräz meg semmit, hanem ujabb 100 kerdest indukäl.

  6. Érdekes boncolgatása az élet „kialakulásának”

    Valahogy megragadnak a nagyon tudós urak, az egyszerű szerves molekulák ősleveses, napsugaras stb. spontán kialakulásánál.
    Tibor bá’ ennek már utánaszámolt. A legegyszerűbb fehérjemolekula spontán, véletlenszerű kialakulásához is folyamatos, szorgalmas próbálkozás szükséges, milliárd évek hosszú során át.

    De az élet alapja valójában a DNS-be zárt intelligencia, amely nélkül a legegyszerűbb baktérium sem képes élni. Reprodukció nélkül nincs élet.

    A világegyetem korát egy elképzelt ősrobbanás elmélet számításhoz igazítják. Ebbe az időtartamban akarják beleszuszakolni az élet keletkezését, kifejlődését, alkalmazkodását a körülmények változásához.

    Ősrobbanás nincs hitelt érdemlően bizonyítva, csak a világegyetem tágulása.
    A világegyetem koráról nincs bizonyosságunk. Találgatás az van zsákszámra.
    Az idő és a tér végtelen. Nincs bizonyíték az ellenkezőjére.

  7. 1. dajtás

    „Tudnék sokkal vadabb infókat is írni, pl hogy hány lakott bolygó van a galaxisban(nem egy…), de nem feszítem Tibor bá’ idegeit. ? ”

    Szerintem Tibor bá megbocsát, és még vagyunk egy páran, akiket érdekelne valamilyen alternatív elgondolás.

    A legtöbb, ma már elfogadott tudományos elmélet is vadságként kezte és nevetség tárgya volt, mint Semmelweis furcsa ötlete, hogy az orvos mosson kezet boncolás után, mielőtt levezet egy szülést…

  8. A lottós példa ott sántít, hogy lehet, hogy a harmadik héten megnyered az ötöst, de ha megnyered a negyediken ötödiken és a hatodikon is, akkor felmerülhet, hogy a haverod húzza a számokat…
    Márpedig az élet „véletlenszerű” kialakulásának hasonló kisvalószínűségű véletlenek sorozatára van szükség…
    Főleg úgy, hogy a termodinamika szerint a magára hagyott rendszerek inkább lebomlanak, mint bonyolódnak…

  9. 6. Attila.
    „Márpedig az élet “véletlenszerű” kialakulásának hasonló kisvalószínűségű véletlenek sorozatára van szükség…”
    Miért is?
    Egy mai számítógép az öt számjegy 1:43 millió variánsát a másodperc tört része alatt kiszámítja.
    A természet „komputere” milliószor gyorsabb!
    A számot ki sem kell húzni, csak mellérendelni amelyik oda passzol.
    Nagyon be vagy lassulva Attila! 😀
    ——
    Véletlenek pedig nincsenek, ezt már tisztáztuk régebben.

  10. 8. Ciki

    „A természet “komputere” milliószor gyorsabb!”

    Igaz… De a „természet” honnan „tudja” hogy a rengeteg variációból mi a nyerő?

    Meg aztán kiszámolni és megcsinálni nem ugyanaz…

    Ha az őslevesben egyszerre ment a különböző vegyületek kevergetésének variációja a helyzet még rosszabb, mert egy laboratóriumban, steril körülmények között is nehéz megfelelő reakciókat előidézni, nem hogy egy környezetben, amikor egyszerre vannak jelen a „nem jó” variációk is….

  11. A pánspermium elmélet már csak azért is hibás, mert így kell legyen egy ős forrás, ami ide-oda továbbszálldosott aszteroida formában. Ez elég időigényes és kis találati eredményt hoz.
    Vélemény szerint valamilyen módon kódolva van rendszerben az egyszerűbb alkotórészek olyan irányú törekvése, hogy összetettebb, nagyobb, stabilabb információ-engergia csomagot tartalmazó és továbbvivő résszé kapcsolódjanak össze. Vagyis alkalmas körülmények esetén (hőmérséklet, nyomás, sugárzás ) spontán beindul egy önszerveződő folyamat, ami kitermelheti az életet. Lehet, hogy úgy van megalkotva az egész rendszer, mint egy hálózat, a kis alkotórészek mintegy távolról megkapják (pl. sugárzás, rezgés útján) a hogyan épüljön fel, hogyan szerveződjön tovább.
    Az bizonyos, hogy mi most itt vagyunk, az élet robog velünk, a világegyetem marha nagy így a lehetőségek száma is elég nagy, sok „élet csíra projekt” elfér benne, akár egymástól elkülönülten iszonyat távolságra.

  12. Ja még egy dolog. Lehet, hogy amit mindenütt jelen lévő háttérsugárzásként azonosítottak, ami ugye elég zajszerű és minden irányból jön az űrből, az tulajdonképpen nem is az ősrobbanás nem kívánt maradványsugárzása, hanem egyfajta mindenhol elérhető tervrajz, leírás, útmutató az atomi szintű részecske automatáknak, hogy mi alapján szerveződjenek.

  13. Re:1,2,3
    Én azt vallom,hogy nem spontán zajlott le az evolúció, hanem irányítottan folyt,és jelenleg is folyik. Kevés ide a villámlás, az ősleves, a napfény, abból nem lesz magától egy reprodukció képes élőlény, bárhol is van a „petricsésze” bolygó. Ok a földi élet marsi eredetű, de a marsi élet ugyan úgy nem spontán alakult ki. Nekem ezzel a szűk szemlélettel van bajom, mert hiába toljuk ki az eredetet egy bolygóval arrébb, logikailag ugyan úgy zsákutca lesz az egész…

    Bemondok egy számot, 800 millió. Kb annyi valóság alapja van, mint ha azt mondanám hogy őscickány volt az ember őse. Ha ezen szám mögé írnék egy tudományos értekezést, és nem lenne rajta fogás, akkor elhinnéd?
    Szerintem nem, nem is kell, én is csak egy radikálisan más véleményt mondok.

    Nem azért csinálom, hogy benyaljak a Főnökségnél. Ha nyalsz, ha nem, mindenki a Főnökségnél köt ki a végén, a max megbuktatnak, és kezdheted elölről. Én ezzel az egésszel egy dolgot érek el, nem a végén vizsgázok, hanem idő előtt teszem le az osztályozót…

  14. 8. Attila.
    „Igaz… De a “természet” honnan “tudja” hogy a rengeteg variációból mi a nyerő?”
    Nem tudja. csak ontja a milliárdnyi variációt és ha valamelyik pár passzol egymásba, akkor kapcsolódnak.
    Mint egy quantumszámítógép. Nem sorba szervezi a folyamatokat, mint a mai gépeink, hanem egyszerre milliárdnyit.

    „amikor egyszerre vannak jelen a “nem jó” variációk is….”
    Ha pl. egy térben jelen van hidrogén és hélium, amibe oxigén kerül, majd reakcióba lép, szerinted számít, hogy jelen van a hélium is?

  15. Re:Ciki
    Nem jó a példád,mert ha fluor lenne a hélium helyett, akkor bagózna a hidrogén az oxigénre. Ennél azért komplikáltabb a dolog, de abban teljesen igazad van, hogy milliárd és milliárd helyen fut egyszerre a szerveződés, mert a variációk sokasága biztosítja a rendszer számára a túlélést. Mondhatni így ismeri meg(ki) önmagát a rendszer.

  16. 10 Bakoka5er

    „Vélemény szerint valamilyen módon kódolva van rendszerben az egyszerűbb alkotórészek olyan irányú törekvése, hogy összetettebb, nagyobb, stabilabb információ-engergia csomagot tartalmazó és továbbvivő résszé kapcsolódjanak össze”

    Nos, ezt a „kódolva levést” nevezik bőgatyásan Istennek vagy Teremtőnek.

    Tulajdonképpen a Világ a termodinamika törvényei és a beépített „kód” kölcsönhatása alapján működik.
    A tudósok igen messzire jutottak a termodinamika, az anyag fizikai leírásával, de a „kódot” még nem merik akként kezelni, ami, mert esetleg ateista kollégáik elkezdik ráncolni a szemöldöküket.

  17. 10 bakoka5er:
    Tehát morfogenetikus mezőn / teren keresztül áramlik az információ?

  18. re:15
    Azon is áramlik, de ez az információs közeg csak fénysebességgel tud terjedni, ahogy a fény is. Lokális környezetben ez a sebesség elfogadható, de mivel a rendszer felülről szervezett, és szükségszerűen kell egy gyors beavatkozó csatorna is, ezért van egy sokkal gyorsabb információs „közeg”, ez pedig string/száluniverzum. Ezt csíkot húzzuk el, mikor gyorsan le akarunk lépni, és ezután eltűnünk a bal fenéken(tisztán időfizikai leírásról van szó)…

  19. 17. dajtás

    „Ezt csíkot húzzuk el, mikor gyorsan le akarunk lépni, ”

    Ez még a népmeséinkben is benne van:
    Táltoscsikó: Hogyan menjünk édes gazdám? Mint a madár? Mint a szél? Mint a gondolat?
    Benne van a háron alapminőség…

  20. Re:18
    És benne van három sebesség definíció/meghatározás, ami a térben való mozgást írja le…
    Táltos lovának, és a hét mérföldes csizmának van más jelentés is, mondhatni olyan műszaki eszközök, amik a mai tudományos dogmák szerint lehetetlenek…
    Tibor bá’-t nem terhelem ezzel, privátban elmondom,ha érdekel.

  21. Tibor bá: Egész nap nem volt internet hozzáférésem, sorry:D

    „3800 millió évvel ezelőtt a bolygókat hatalmas aszteroidák bombázták.”
    „Sőt – igaz erősen vitatottan – grönlandi sziklákban talált életjelek kora szén izotópos vizsgálattal 3850 millió évesnek mutatkozik.”
    Ez alapján az élet akár át is vészelhette az aszteroidabombázást. Ahogy utánanéztem, a legkorábbi megtalált cirkon már 4,4 milliárd éves, tehát a felszín újraolvadása előtti. A cirkon sűrűsége (szobahőmérsékleten) 6,52 g/cm³, míg a teljes Földé átlagosan 5,51 g/cm³, a földkéregé 2,8 g/cm³. Ha teljesen megolvadt a felszín, akkor a cirkonnak a mélybe kellett volna süllyednie, és az 1.855 °C-os olvadáspontja ellenére eltűnnie. Miért maradt meg a cirkon? Ha a cirkon átvészelte, akkor szerintem kellett neki valami „tutaj”, egy kisebb sűrűségű kőzetágy, ami a felszínen tartotta. Esetleg ez a „tutaj” viszonylag puha volt, és az idők során mechanikai hatások miatt lekopott, vagy átalakult (metamorf kőzetek). Lehetséges, hogy kezdetleges életformák kibírtak akár 1-2.000 °C-os hőséget, és ilyen tutajokon, vagy bennük lévő víz-/gőzzárványokban átvészelték az átmeneti időszakot?

    „Ezek szerint az életcsírák sziklarepedésekben elbújva, a sugárzástól védve, utaznának a csillagközi űrben”
    A sziklarepedésekben miért vannak védve a sugárzástól? Ahhoz szerintem egy mágneses mező is kéne. Az emberi űrutazásnak is az egyik rákfenéje, hogy a sugárzás elleni védelmet nem könnyű megoldani. Bár egy Mars-Föld utazás alatt még megúszható egy kozmikus vihar.

    1. dajtás
    A tudománynak nincs álláspontja e tekintetben, csak elméletek. Amit te állítasz, azt tudósok is elképzelhetőnek tartják, csak nem olyan magabiztosak, mint te.

    „Továbbá ha Marsi eredetű az élet, akkor a Marsi élet honnan származik?”
    Ez a kérdés nyitva marad, de az élet Földön való kialakulásához képest van pár száz millió év plusz, ami alatt az élet a Marson kifejlődhetett. Vagy ha Naprendszeren kívülről érkezett az élet, akkor érkezhetett a Földre és a Marsra egyszerre, aztán a földi élet kipusztulása után a Mars újra „megtermékenyíthette” a Földet.

    „Cikkben leközölt számítások tisztán számmágia, kb ennyire is lehet érvként felhasználni…
    Tudnék sokkal vadabb infókat is írni, pl hogy hány lakott bolygó van a galaxisban(nem egy…), de nem feszítem Tibor bá’ idegeit.„
    Te pedig számok nélküli mágiával szórakoztatsz minket. Ennek a számmágiának legalább van tudományos magyarázata. Az én idegeimet azzal borzolod, hogy magabiztosan (és érzetre lekezelően) kinyilatkoztatsz dolgokat, de nem bizonyítod. Ha te meg vagy győződve róla, akkor vagy másokat is meg tudsz győzni, vagy csak hitbeli meggyőződés. Időnként utalsz rá, hogy végzel kísérleteket, számításokat, de valahogy sose sikerül elmagyaráznod. Én a meglévő természettudományos ismereteimet el tudom magyarázni egy analfabétának is, ha érdeklődik. Például másfél éve Goán kb. 20 fiatalnak elmeséltem a lényegét az atomenergiának, mert atombombákról, leolvadó atomreaktorokról beszélgettünk. Ha túl ezós, vagy terjengős a magyarázat, írhatnál valahol részletes posztot, amit egy-egy kinyilatkozásodhoz bizonyítékként belinkelnél. Kezdhetnéd a saját terminológiád definiálásával, mert kissé zavaró, hogy olyan szavakkal dobálózol, amikről nem tudjuk, hogy mit értesz alatta (mint pl. a bindu).

  22. 7. PV Attila

    Hozzászólásában említette a mindenki által tapasztalhatóan, vitathatatlanul működő termodinamikai fő szabályt.

    A magukra hagyott rendszerek lebomlanak, egyszerűsödnek.

    Valahogy szinte mindenki átsiklik ezen, és önszerveződésről írogat, amelynek során rendkívúl bonyolultságú rendszerek keletkeznek, amelyek ÉLNEK.
    A valóságot, a működő rendszer sajátosságait, mindenféle kizárólag képzelő erőre alapított elméletekkel, nem lehet meghazudtolni.

    Mesketéket lehet hirdetni, de az értelmesek nem dőlnek be.
    Intelligencia nélkül, bonyolult alkotások nem keletkeznek

  23. Re:20
    Túl terjedelmes az egész világkép, nem is könnyű megérteni. Amit írok neked, és az emberek 99,999%-nak is a levegőben lóg, ezért tervbe van véve egy min 4 részes poszt, hogy érthető legyen az egész.

    Hogy miért vagyok ennyire nagyarcú? Kicsit ilyen a vitastílusom, de az életben egy nyugisabb pasas vagyok. Ha élőben találkoznánk, nem mondanád ezt rólam. 😉

  24. 22 – bogozy:
    „Intelligencia nélkül, bonyolult alkotások nem keletkeznek” Az ember elég bonyolult lehet mint „alkotás” de az evolúció arról szól, hogy nulla intelligenciára volt szükség. És ez bizonyított. Amit te állítasz, az csak állítás. Ami az isten létezésére is igaz. Bizonyítás nélküli állítás. Halálosan jó, magyar nyelvű könyvek tárgyalják az evolúciót. Miért nem olvassátok ezeket? Aztán pedig meg lehet próbálni a cáfolást.

  25. 20. dajtás

    „Tibor bá’-t nem terhelem ezzel, privátban elmondom,ha érdekel.”

    Persze hogy érdekel !

  26. 24. Tibor bá’

    „de az evolúció arról szól, hogy nulla intelligenciára volt szükség. És ez bizonyított. ”

    Nem egészen ez…
    Amit az evolúció bizonyítani látszik, az az, hogy az egyik bonyolult dolog át tud alakulni egy másik bonyolult dologgá, ha a környezete megváltozik…

    De az evolúció arra nem bizonyíték, és nem is tárgyalja azt, hogy az „első” bonyolult vagy akár egyszerű dolog intelligencia hatására jött létre vagy anélkül, vagy egyáltalán hogyan.

  27. Józan paraszti ésszel csak oda jutottam hogy az élet-és az őt hordózó világegyetem örök és mindig is volt.
    A teremtést hagyjuk szerintem,-a tudomány pedig sántít azzal kapcsolatban hogy a semmiből bármi is kialakulhat.Lásd a szingularitást melyből az univerzum keletkezett. Az pedig hogy a földön az élet akkor jelent meg-amikor-az semmi más szerintem mint véletlen.És véletlenek vannak-lásd az atomok bomlása. 😀

  28. 26. Attila (PV)
    Az evolúció valóban nem erről szól a mai értelmezés szerint.
    De azért a kémiában is vannak olyan folyamatok, amelyek nem egy lépésben hoznak létre bonyolult, összetett vegyületeket, hanem lépésenként.
    Az elemekből létrejött egyszerű vegyületek, gyökcsoportok bizonyos körülmények, fizikai feltételek bekövetkeztekor képesek összeállni ezek különböző kombinációiból összeálló tagoltabb, sok elemből álló vegyületekké, amelyek további igen sokféle reakcióra képesek egymással a körülmények hatására.
    Igaz, hogy ezt még nem tudták bizonyítani, de logikus, hogy csak egyszer kellett létrejönni egy olyan összetételű rendszernek, amely képes a környezetéből felvett anyagokból lemásolni saját szerkezetét, majd ezt a másolatot elválasztani magától.
    A környezet fizikai -kémiai hatásai meg gondoskodnak arról, hogy a másolatok egy része ne legyen teljesen azonos az alappéldánnyal, és már meg is van az ős mutáció.
    És ennek az első mechanizmusnak egyáltalán nem szükséges, hogy olyan bonyolultságú rendszer legyen, mint a ma ismert DNS alapú géneké.
    Lehetett az olyan primitív ehhez képest, mint a kőbalta a számítógéphez.
    Innen kezdve a többi már csak idő kérdése.
    Igaz, ez ma még nem bizonyítható, mondhatod, hogy csak spekuláció.
    De addig, míg nem lesz egyértelmű bizonyíték valamiféle felsőbb intelligencia működésére, vagy a fentiekre, szabad a vásár, ízlés kérdése, ki mit tart valószínűbbnek…

  29. Amennyiben az ősrobbanás modell jó közelítés a mai valóságra, akkor emlékeim szerint a korai fázisban nem léteztek még nehéz elemek amiből építeni lehetett volna bármilyen élethordozót. Úgy rémlik az ismeretterjesztő filmekből-könyvekből, hogy legalább az első generációs könnyű anyagokat (H,He) tömörítő napok szupernovává válásával és anyagának szétrobbanásával jöttek létre a nehezebb elemek, amik a csillagközi port-és gázokat alkotják (C,N,O ,Fe, Si,stb az uránig bezárolóag). Ebből jöhettek létre azután a 2.-3. generációs naprendszerek, amik már szétszórt por-gáz anyagokat „összeporszívózva” maguk köré gyűjtve alakíthatták ki a kőzet és gázbolygókat. Tehát az első pár milliárd évben még semmi érdemleges nem történt csak alapozás. Tehát az érdemi életcsírák olyan 3-5 milliárd évvel a bumm után jelenhettek meg.
    Érdekes ez a habitációs zóna dolog is. Megfelelő távolságra kell lenni a naptól, legyen folyékony víz, legyen mágneses erőtér a bolygó körül a részecskesugárzás kivédésére, legyen UV kiszűrésére alkalmas légkör, megfelelő nyomáson. Szép kis lista az élet feltételeihez. Persze lehet, hogy az Európa hold jege alatt is vidáman zajlik az élet.

  30. 29
    Ne a mi napunkból indulj ki az elemek létrejötte szempontjából. A mi napunk igen kicsi, vannak ennél nagyságrendekkel nagyobb tömegű csillagok is, amelyek igen rövid életűek, mert a nukleáris reakciók sokkal gyorsabban égetik el az alapanyagokat, és hamar szétdobják a kialakult anyagokat.
    Szóval szerintem lehettek régiók, ahol már sokkal korábban megvoltak az alapanyagok az élethez. Ugyanúgy, ahogy az eredeti hidrogén igen jelentős része meg még a mai napig eredeti állapotában van, és arra vár, hogy valami újabb anyagkoncentráció magába szippantsa, és elinduljon az anyagfejlődés útján.

  31. Szén, hidrogén és oxigén szervetlen anyagokhoz elég lenne a fény és a hő, hogy szervessé alakuljon?
    Akkor most miért nem csinálnak hasonlót mesterségesen? Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy az Élet ide jött és nem itt keletkezett.

  32. 29. Akela70:
    „Az 1800-as évek elejéig az akkori tudósok úgy gondolták, hogy a szerves vegyületeket nem lehet előállítani egyszerű kémiai reakció segítségével, mivel azok csak élő szervezetekben alakulhatnak ki életerő (Vis vitalis) segítségével. Az életerő – elmélet nem élt sokáig, mivel 1824-ben Wöhler oxálsavat (sóskasavat), majd 1828-ban pedig karbamidot állított elő, egyszerű kémiai reakció segítségével. Így ezzel megdőlt az életerő-elmélet, megkezdődött a szerves kémia fejlődése.” wiki:Vis vitalis

    De talán hallottál már a Miller-Urey kísérletekről is:
    Sterilizált víz, metán, ammónia és kénhidrogén + elektromos szikrák hatására egy hét alatt a rendszerben lévő szén 15%-a szerves anyaggá alakult, egy része (2%) aminosavvá.
    Carl Sagan 1970-71-ben hasonló kísérleteket végzett, csak elektromos szikrák helyett hőt, majd UV fényt használt a rendszer stimulálására. Szerves vegyületek ekkor is keletkeztek.

    2008-ban egyébként újravizsgálták Miller eredeti kísérleti eszközeit, és kimutatták, hogy sokkal többféle aminósavat sikerült létrehoznia, mint amit akkoriban ki tudtak mutatni…
    http://www.origo.hu/tudomany/20081021-miller-elveszett-kiserletei-tobbfele-szerves-molekula-keletkezett-a-lombikban.html

  33. 31 akela70
    Van erre egy logikus magyarázat.
    Ha egyszer már kialakult az élet, akkor igen éles verseny folyik az élőlények között a forrásokért. Ráadásul ezek az élőlények már egyre fejlettebb, versenyképesebb készségekkel rendelkeznek ehhez.
    Itt már esélytelen lenne egy nagyon primitív felépítésű, versenyképtelen új jelölt. A kezdő a profik között esélytelen, megeszik, mielőtt jutna valamire…
    A legelsőnek nem volt vetélytársa, csak a saját másolatai, amelyek ugyanazon a szinten álltak, előttük volt a pálya…

  34. Tévedés hegyek, melyek ormain röhög a sátán a mondvacsinált isteneinken. A szerves kémia semmivel sem bonyolultabb a szervetlennél, mindkét esetben adott környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás történik. Az élő sejtek sejtteleppé történő alakulása a sejt életét könnyíti meg. A táplálék a fontos és az adott ásványi anyag tartalom, illetve az oxigén alapú élet esetében a megfelelő oxigén mennyiség ami a vízben is jelen van. A halak mesélhetnének erről… A sejt táplálékszerzése adott, és az anyagcseréje ebből fakad. A sejtek minél bonyolultabb „összeállása” sejtszinten egyszerűbbé teszi a táplálékszerzést adott ideális körülmények figyelembe vételével. Nem kell túlgondolni, az élet egyszerű. A körülmények megléte a kulcs.

  35. 34. Dan
    „az élet egyszerű”
    Nekem nem tűnik annak:-) Mennyi bonyodalom!

  36. „Nem kell túlgondolni, az élet egyszerű.” – Neked elég felületes emlékeid maradhattak a középiskolai biológiaóráról, ha így látod.

  37. 33. Hubab

    Szép elméletet kalapáltál össze, viszont a gyakorlatban nem működik.
    Per pillanat azt látjuk, hogy az élet a legegyszerűbb egysejtűtől kezdve, a fokozatosan mind bonyolultabb formációkig, bezárulva az emberi fajjal, minden fejlődési szinten
    (Darwinizmus szerint) egyidejűleg jelen van.
    Éppúgy mint az emberiség esetében. Az Amazónas őserdeiben teljesen ősközösségi életvitelű törzsek, a világ más részeit különböző fejlettségi szinteken élő emberek népesítik be , egészen a holdon sétafikáló csúcs technológia szinten levőkig . Csodálatos ez az egyidejűség

  38. 38 bogozy
    Abban igazad van, hogy a törzsfa jelen ismert képviselői egymás mellett élnek, elfoglalva egy-egy ökológiai fülkét, amire éppen ők a legalkalmasabbak.
    De azért azt is vedd figyelembe, hogy a ma élő legprimitívebb egysejtű is már egy igen hosszú evolúciós utat tett meg a mai formájáig.
    Valószínűleg egy mai legegyszerűbb egysejtű is forma I-es gép az ember húzta saroglyához képest.
    Sőt, arról is olvastam, hogy ne tévesszen meg senkit az ősi élőlények hasonlósága a mai rokonaikhoz. Az alaktani hasonlóság mellett igen nagy evolúciós utat tettek meg, míg alkalmazkodtak az egyre gazdagabb ökológiai környezet, versenytársak, ragadozók és zsákmányok hatására.
    Amikor a pókok kialakultak, madaraknak se híre, se hamva nem volt, a mai madárpókok pedig már melegvérű áldozatokra is vadásznak sikerrel, üzletszerűen. 🙂
    Én továbbra is valószínűnek tartom, hogy az első élőnek nevezhető, specializálatlan anyagcsomó olyan mértékig volt kiszolgáltatott, hogy csak addig volt esélye a megmaradásra, amíg nem volt fejlettebb konkurenciája.

  39. Hubab.

    Teljesen egyetértek a környezethez való, mind tökéletesebb alkalmazkodás evolúciós folyamatát illetően.
    Vagyis az Ős baktériumhoz képest a maiak, már egy tovább fejlődött variánsok.
    Éppúgy mint sajátmagunk, a millió évekkel ezelőtt élt emberekhez viszonyítva.

  40. Megfigyelő nélkül egészen más körülménynek kellett fennállnia az élet megjelenésekor, már ha tudományos bizonyítékként fogadjuk el a két rés kísérletek eredményeit.

  41. Károly. A megfigyelőt kire érted? A szerves molekulák nem figyelnek meg semmit, kialakulnak az adott környezeti lehetőségek tekintetében. Az hogy a természetben, tehát akár a csupasz holdon is egy nanoszekundumnyi időintervallumban jelen lehet szerves anyag, soha a büdös életben nem fogjuk kimutatni, mert a jelige a viszonylag tartósság. Viszont azt aminosavak esetében kimutattuk aszteroidákon. Tartósan, igen változó és egyedi környezetben. Mi kell még a teremtéshívőknek? Az hogy alászálljon Jézus, és mindenkit megváltson az egyébként erkölcsileg elítélhető bűneiért? EGYETLEN KÉRDÉS, A Méhnek miért nincs szüksége istenre, hisz legalább annyira bonyolult társadalom tagja mint az ember?? MERT AZ EMBER TÖREKVŐ ÉS SOHA NEM ELÉGSZIK MEG AZZAL AMIJE VAN. És ha nem sikerül valami nem önmagát hibáztatja, hanem ISTENT.

  42. Dan,
    A válaszodból ítélve nem ismered a kettős rés kísérletet.
    A megfigyelő jelenléte omlasztja össze a hullámfüggvényt.
    Lehet, hogy ez a kulcsa az evolúciós folyamat elindulásának, bárhol is történt a világegyetemben, hogy egyáltalán nem volt megfigyelő.

  43. Károly. Értem mire akarsz célozni. Nem csak az elektron „viselkedik” így. Az interferencia jelenség talányos mind a mai napig, és emiatt sokan úgy gondolják, hogy ha megfigyelünk egy elektront, vagy fotont, az másképp viselkedik. NEM. A megfigyelésnek ehhez semmi köze. Van egy agyunk, ami az adott természeti törvényekhez igazodik. Ahhoz van szokva, az alapján fejlődött. Az interferencia jelenség egy délibáb. Az agyunk akarja annak látni, mert számára az a felfogható. Persze lehet hogy eretnek leszek ezzel a felvetéssel.

  44. Egyébként minden egyes periódusos rendszerbe foglalt kémiai elemnek más a színképe, olyan mint az egyedi azonosító. Nem csak a tömegszáma más. Így lehet távoli bolygókon kimutatni például az oxigén jelenlétét.

  45. 46 – Dan:
    Dicséretes, hogy ilyesmivel foglalkozol, sőt ötleteid is támadnak, de legyél egy kicsit óvatosabb, amíg nem látod át az egész rendszert. Egy elemet nem a tömege határoz meg, hanem a magjában helyet foglaló protonok száma.

  46. Tibor. A tömegszám a protonok és a neutronok száma együttesen az atomban. Nyugalmi állapotban. Az izotópok tömegszáma ettől eltérő. Az izotópoké, a sima atom tömegét a protonok és neutronok száma határozza meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük