Tibor bá’ online
Donald Trump a következőket mondta (idézés):
„The United States has great strength and patience, but if it is forced to defend itself or its allies, we will have no choice but to totally destroy North Korea”.
Ez magyarul (szerintem): Az Egyesült Államok igen erős és nagyon türelmes, de ha arra kényszerítik, hogy megvédje magát vagy szövetségeseit, más választása nem lesz, mint Észak Korea teljes megsemmisítése.
Ez meglehetősen durva fenyegetés, amin az egész világ fel is zúdult, de nem így a szajha média, beleértve a magyar szajha médiát is. Nézzünk egy fordítást! „Az Egyesült Államok ereje és türelme óriási. De ha saját és szövetségeseinek érdeke azt kívánja, akkor nem maradt más választásunk, mint hogy teljesen elpusztítsuk Észak-Koreát”.
A kényszerítésből érdek megvédés lett. Nagyon nem mindegy melyik.
Nézzünk egy másikat: „Észak Koreát a teljes megsemmisülés fenyegeti, ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie”.
Fenyegeti-fenyegeti, de ki által?
Ehhez csak annyit érdemes még hozzátenni, hogy amikor a Világ a késhegyen táncol, nagyon nem mindegy, hogy egy-egy főszereplő mit mond, és az hogy van lefordítva.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Valóban nem mindegy, hogy mit hogyan fordít egy főszerkesztő. Az az ember sajnos nem érti a szakmáját (igénytelen a fordításokkal kapcsolatosan: nem érti a lényeget).
Az érdek megvédése való igaz, csak a végeredmény szempontjából nem ez lesz, ami számít majd egy támadás elbírálásakor.
1:
Ha már itt tartunk Trump se egy nyelv zseni. A mondat első felében: „but if it is forced” az USA-ról beszél, ami ez eseteben „it”. A második felében: „we will have no choice” már önmagukról. Nem túl elegáns.
Nincsenek ám olyan sokan, akik valóban jól beszélik az angolt. Eleve, amíg nem élt kinn valaki egy adott országban min. több évig, addig max lelkes amatőrnek számít, hiába van mondjuk itthon felsőfokú nyelvvizsgája abból a nyelvből. A félreértések és pontatlan fordítások legtöbbször ennek köszönhetőek. Nem könnyű olyan embert találni a munkaerő piacon sem, aki pl rögtön telefonokat intéz egy angol anyanyelvűvel, legtöbbször nem is találnak. Másrészről pont a múlt héten mesélte egy barátom, aki éveket kinn töltött Amerikában, hogy amikor pl. legutóbb Londonban jártak és bementek egy boltba akkor esküszik, hogy egy büdös szót nem értett abból, amit a pénztáros mondott neki. Ettől függetlenül egy médiumnak nem szabad megengedni magának az ilyen pontatlanságokat. Tibor bánál aztán nem tudja senki jobban, hogy egy nyelvet elsajátítani tökéletesen nem lehet itthon tankönyvekből. Ahhoz meg, hogy vki éveket kinn töltsön nem mindenkinek adatik meg.
3 – Thunder:
Az angol nyel tökéletes elsajátításához:
1) ott kell születni 😀
2) a 8. életév előtt kell odaköltözni
3) különleges nyelv tehetség esetén (1000 emberből egy) 10 év a helyszínen.
Ez a beszélt nyelv.
Írás/olvasás esetén csak iszonyatos szorgalomra van szükség. A kiejtés viszont megtanulhatatlan.
Én 30 évesen jöttem vissza és eszem ágában se volt affektálni, sőt arra voltam büszke, hogy meg se látszik rajtam. Miközben többen jelezték, hogy „énekelve” beszélek, amit én nem vettem észre magamon. Kb. fél év kellett ahhoz, hogy ne „énekeljek”. Általában abból van a nagy hiba, amikor valaki azt hiszi, hogy ő már tud angolul. A szinkronizált filmeknél szoktam észrevenni baromian nagy hibákat.
Ha ez valakit megnyugtat. Egymást se értik tökéletese.< Vannak szavak, fordulatok, kifejezések, fogalmak amik vagy csak Ausztráliában, vagy csak Angliában, vagy csak Amerikában, Dél Afrikában, Kanadában, stb. használnak./font>
4.
Ez az „éneklés” nem csak az angol nyelvűeknek tűnik fel, a németeknek szintén.
Régebben közeli német ismerőseim nálunk voltak látogatóba, és a pár hölgytagja, aki egyébként pedagógus megkért, hogy olvassak fel egy részletet egy regényből.
Majd pontosan ezt mondta, hogy a magyar anyanyelvűt ezer közül is felismerni, mert a magyarnak van egy olyan dallamlejtése, amit ő csak az olaszhoz tudott hasonlítani, ő is azt mondta, hogy énekelve beszélünk, ami náluk ismeretlen.
De az biztos, a külföldön élő magyar ember beszédét még én is felismerem, megkülönböztetem az őslakosoktól, akármennyi ideje is él külföldön. Teller Ede felvételein is jól érezni, hogy nem odavalósi, akármilyen megfontoltan, tagoltan is szedte össze a gondolatait angolul.
Aki meg arra szánta magát, hogy hivatalosan fordít, annak jobb ha ott van a két nagy szótár az asztalán, idegen-magyar és magyar-idegen. A cégünknél aki a hivatalos fordítást végezte a dokumentációknál, mikor idegen fővállalkozó végzett nálunk munkát, egy idősebb úr végezte, de még ő is folyamatosan forgatta a szótárakat, és mindkét szótára tele volt saját oldalbejegyzésekkel, kiegészítésekkel.
Habár a mostani generáció már könnyebb helyzetben van. Az internet kereső programjaival olyan kifejezéseket és szófordulatokat is gyorsan meg lehet találni, amelyek semmiféle hivatalos szótárban sincsenek, ráadásul egymástól független szövegek tömegében, ahonnan hamar rá lehet érezni a jelentésükre, ha valaki már otthon van a nyelvben.