(2263) Einstein detronizálása?

Tibor bá’ online

Kábé száz éve, hogy a fizikusok kiirtották szótárukból az étert, de úgy tűnik a fogalom rehabilitálása a legjobb úton halad.

Maurizio Consoli a Nukleáris Fizika Olasz Nemzeti Intézetének munkatársa szerint a XIX. Század kísérleteinek egy része, melyek meghatározták nézeteinket a Világmindenségről, megérett az újragondolásra.

Az akkori kísérletek alapozták meg azt az einsteini nézetet, miszerint a fény minden körülmények között azonos sebességgel szeli át a világűrt, függetlenül az iránytól és a fényforrás mozgásától. Einstein pontosan erre építette fel a relativitás elméletét, de most úgy tűnik korai volt az ünneplés, mert Consoli nem rég publikált elképzelése szerint nem kizárt a rég eltemetett éter újraélesztése.

Egészen a XIX. Század végéig a fizikusok nagy része úgy gondolta, hogy az űrt valamifajta titokzatos anyagnak ki kell töltenie. Okfejtésük egyszerű volt és logikus, hiszen a fény hullámtermészetéhez nem fért kétség. Márpedig a hullámzáshoz szükség van valami közegre, ami „hordozza” a hullámot. Más szavakkal az éter rezgése hozhatta létre a fényt.

Miután Albert Michelson 1887-ben hallatlan pontossággal sikeresen megmérte a fény sebességét, összeállt Edward Morley-val, hogy kísérleti úton bizonyítsák az éter létezését. Úgy gondolták, ha az űrt éter tölti ki, akkor az égitesteknek a mozgását az éterhez lehet viszonyítani. Azaz, ha a Földön álló megfigyelő szembe fordul a Föld mozgásirányával, akkor az éterszélnek el kell zúgnia az arca mellett. Ebből kiindulva a fény haladhat az éterrel szembe vagy azzal egy irányba, mely utóbbi esetben a fény sebessége nagyobb kell, hogy legyen. Michelson és Morley éppen ezt akarták bizonyítani.

Mivel a Föld a Nap körül másodpercenként 30 kilométerrel kering, ezért a várakozás szerint ennyivel kellett volna a fény sebességének csökkenni vagy növekedni, ami 0,01 %-nak felelt volna meg. A kísérlet során azonban kiderült, hogy szó sincs sebesség változásról. Ezért aztán Michelson és Morley kénytelen volt kijelenteni, hogy a világűrben nincs éter.

Ezt követve számtalan kísérletet hajtottak végre, de az eredeti eredmény nem változott. Csakhogy a történetet nem mindenki nyelte le. 1902-ben William Hicks a Michelson-Morley kísérletet ízekre szedte, és azt állította, hogy az eredmény alátámasztja az éter jelenlétét, mert annak szele a Földet 8 km/s sebességgel fújja. De végül is mibe kapaszkodott bele Hicks?

M & M a kísérletet több napon keresztül végezte, majd átlagolta az eredményt mintha a napok alatt az uralkodó éter-szél iránya nem változott volna. Hicks szerint ez a hatásokat kölcsönösen közömbösítette.

Néhány évvel később Dayton Miller, Michelson korábbi munkatársa, megismételte az M & M kísérletet és ő is 8 km/s éterszelet tapasztalt. Ezt követve a mérést Morley jelenlétében megismételte, és megint csak a korábbi eredményt kapta, de ez alkalommal jóval kisebb hibahatárral.

1921-ben Miller bemutatta az eredményeket Einsteinnek, aki hibás mérést feltételezett. Einstein szerint a különbséget a mérőberendezés kismértékű hőmérséklet ingadozása okozhatta. „Az Isten lehet, hogy körmönfont, de semmiképpen se fondorlatos” zárta le a vitát Einstein, amit nem kívánok minősíteni, mert sose voltam „Einstein párti”.

Ezek után Miller 1800 métert felmászott a kaliforniai Wilson hegy hóval borított részére és megismételte a mérést, de az eredmény semmivel se maradt el a tengerparti melegben mérttől.

Consoli rámutatott, hogy azóta is számos mérés igazolta, hogy létezik mérhető éterszél, jó lehet az egyetemi tankönyvek beszámolói nulla eredményt állítanak. Vagyis a tankönyvek letagadják az igazságot.

Éppen ezért Consoli újfent meg akarja ismételni a kísérletet, ez alkalommal XXI. század eszközeivel. Ez eredmény perdöntő lesz. Ha nem lesz sebesség változás az ügy le lesz zárva egyszer és mindenkorra. Ellenkező esetben számolni kell korszakalkotó változtatásokkal, ami mindjárt Hendrik Lorentz szerepét fogja más fényben feltüntetni.

Lorentz, Einstein kortársa, nem nyerte el a neki kijáró elismerést. Ugyanis a relativitás elméletének kidolgozását Einstein helyett Lorentz-nek kell ítélni.

Másfelől, ha a jelenleg ismert fénysebesség („c”) átléphető, ami Einstein megengedhetetlen, a kvantummechanika egyik rejtélye, vagyis az egymástól távol levő részecske párok azonnali kommunikációja adta talány megoldódik (aminek létezését Einstein sose fogadta el).

Az éter létezésének bizonyítása azt is jelentené, hogy a fizika legalapvetőbb egyenleteit át kell pofozni. Például Dirac egyenlete írja le legjobban a fény és az anyag kölcsönhatását, azaz körvonalazza azt, hogy az egyedi elektronok tulajdonságaira miként hatnak ki a relativitás törvényei.

Consoli elképzeléseinek és magyarázatainak számtalan ellenzője akad, de azt maga Einstein se akarhatná, hogy bárki ne tegye próbára elméletét.

A 2015-ös vizsgálat eredményeinek interpretálásában a tudósok nem egységesek. A legújabb eredmények kiértékelésénél belekeverték a Kozmikus háttérsugárzást is.

Mi nem tehetünk mást, mint izgatottan várjuk a végső eredményt. Egy biztos a szék erősen mozog a mai fizikai ismeretek alatt.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

14 gondolat erről: „(2263) Einstein detronizálása?

  1. Lorentz, Einstein kortársa, nem nyerte el a neki kijáró elismerést. Ugyanis a relativitás elméletének kidolgozását Einstein helyett Lorentz-nek kell ítélni.

    Feltételezem, hogy a Magyar Lorentz-en kivül más népek tudósai is besegitettek Einsteinnek.

    Görög részről : ο μαθηματικός Κωνσταντίνος Καραθεοδωρής

    Konstantinos Karatheodoris matematikus, mérnők, Einstein egyetemi tanára volt. Békésen kapcsolódott Einsteinhez, és Ö vezette a jól ismert Időelméletet, a Relativitást. Igazságtalanságtalanság történt vele, mert Einsteinhez viszonyitva, ismeretlen maradt.
    Sok tudós azt állítja, hogy a Karatheodoris sokat segített a speciális és általános relativitás elméletének megfogalmazásában – a levélváltások közöttük bizonyságot tesznek erről.

  2. 2. – L.S.
    Lorentz nem volt magyar, holland volt. A többi állításod se felel meg a valóságnak. A helyi (görög) igényeket valószínűleg kielégíti, de nálam nem megy el. 😉

  3. Re:1
    Igen,valóban… 🙂
    Este ha lesz időm rá kifejtett a véleményemet.
    Röviden: van éter,de nem a klasszikus értelemben. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a LIGO egy módosított M&M mérés, és volt már pozitív jeldetektálás…

  4. Poszthoz hozzászólva.
    A kísérlet sikeres lesz és nem is, aminek több oka lesz.
    Mérés során lesznek mérési anomáliák, amit ha nem dobnak ki a statisztika során, akkor fény derülhet pár „apróságra”.
    Első apróság az lesz, hogy lesznek olyan mérési időpontok, amikor teljesülni fog a feltételezés, ennek ellenére sok sok mérés során nem lesz értékelhető eredmény.
    Másod sorban, ha nem lesznek nyuszik, és statisztikából kiugró események idején keletkező adatokat összehasonlítják az aktuális csillagászati pozícióval(Föld-műszer fő iránytengelye), akkor azt fogják észrevenni, hogy a műszer a nagyobb csillagászati objektumokra be fog jelezni. Pl ha Tejút központja felé áll éppen a műszer, akkor lesz „étermérés”, ha egy üres területre irányul, akkor pedig nem lesz jeldetektálás.
    Hozzáteszem maga a műszer kettő irányba lát, ezért be fog jelezni akkor is, ha a Föld átellenes pontján lévő csillagászati objektum „szembe kerül” a műszer fő tengelyével.
    Ennek az az oka, hogy a műszer nem tudja eldönteni, hogy elölről, vagy hátulról jön a jel, mert a mérési kialakítás ezt nem teszi lehetővé. Van erre is megoldás, hogy hogyan tehető jobbá a műszer, de ezt már ingyen nem fogja senki elmondani nekik…
    (Lehetne azt mondani, hogy nagy a p.fám, és írjak nekik, hogy én a mucsaröcsögei zseni tudja a megoldást, de teljesen fölösleges, mert el se fogják olvasni, mert nagyarcoskodnak. LIGO-nak írtunk levelet, nulla reakció volt rá…)

    Elsőnek is mi az az éter. Maga az éter valóban egy létező transzcendens szubsztancia, ahogy a mágneses tér és a villamos tér is, de van vele pár probléma. Elsőnek is az, hogy nincs fő irányultsága, de vannak lokális torzulásai, főleg nagy tömegű objektumok körül, de lehet mesterségesen sűríteni és ritkítani is az étert(messzire vezetne ez a téma is). Másod sorban skalár a jó öreg éter, ergo nem transzverzális jellegű a hullámtere, hanem longitudinális. Továbbá minden, de minden anyagi részecske étert bocsát ki magából, mert az éter nem mást, mint a gravitációs hullámok összessége, egyfajta zaj, ha úgy tetszik(nem véletlenül írom a zaj kifejezést)… Előre látom, itt dobja le pár embernél a szíjat az agya 🙂

    Hogy tetézzem a dolgot, maga a fény is bocsát ki étert/gravitációs hullámokat, mert a fény nem elektromágneses hullám, hanem egy 7+1 forráselemből álló téridő forrás. Ennek van egy alacsonyabb forráselem változata(5+1 forráselem), amit a zsidó miszticizmusban rejtett fénynek hívnak, ami nem más, mint a Téridő, vagy a Téridő altéridői. Meg sem említem, hogy a zsidók Dávid csillagja maga a rejtett fény-Téridő síkban ábrázolt képe, de most nem mászok bele a vallásfilozófiába…

    Visszakanyarodva az éterhez. Magát a szubsztanciát minden, de minden csillagász mérte már, csak halvány fogalma nem volt, hogy az(zaj), és mivel mérési hibának gondolták, jól ki is öntötték a vízzel a gyereket. Ezért írtam, hogy a mérésben lesznek anomáliák, és azok csillagászati objektumok pozícióihoz köthetők lesznek. Hozzáteszem a M&M mérés egyfajta grav. hullám mérés, abból sem a legjobb fajta, ennél már vannak sokkal jobb megoldások…

  5. Tibor bá’
    Ha nem haragszol meg, „visszaélek” a bizalmaddal, és minimum 4 részes vendégposztban kifejteném a „dajtás féle kvantum istenség” teóriát, feltéve, ha felengeded az oldaladra. Nem ez lesz a címe, de kellően provokatív lesz a vallásosoknak, és a materialistáknak is… 😉

    Nem egy perc összerakni az anyagot, erre legkorábban ősszel fogok ráérni, nem is beszélve arról, hogy gyártanom kell hozzá egy csomó ábrát, mert leírva nagyon nehezen emészthető lenne.

  6. 4. dajtás
    „Előre látom, itt dobja le pár embernél a szíjat az agya ?”
    Hát nálam már előbb ledobta. 🙂

  7. „mert az éter nem mást, mint a gravitációs hullámok összessége” – akkor ezt leírja az ált. rel. Hoppá, mégiscsak Einsteinnek van igaza?

  8. 6 – dajtás:
    Természetesen tied a lehetőség.

  9. Re:7
    Alapvetően semmi baj nincs a materialista szenttel, Einsteinnel,de neki is voltak becsípődései,amin nem tudott átlépni.
    Pl a c-nél nagyobb sebesség teljesen igaz az anyagi természetű rendszerekre,de közel sem igaz transzcendens rendszerekre…

    Tibor bá’:
    Szavadon foglak, köszönöm a lehetőséget. 🙂

  10. 10: „köszönöm a lehetőséget”

    Ha úgy megírod, hogy még én is megértem, akkor le a kalappal… 😀

  11. Re:Observer
    Pontosan ez a cél,mert elmondható, és leírható a Teremtés. Ne lepődj meg azon,ha a végén nagy hasonlóság mutat majd a leírtak több vallással.

  12. Dajtas: csak tessek szepen megirni, aztan kiderul ekszij nelkul is fut az agyunk 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük