(2230) Fél fok Celsius rengeteget jelent

Tibor bá’ online

 

Fél fok nem hangzik soknak, de ha tovább melegszik (és naná) akkor hamarosan megtapasztalhatjuk a következményeket.

A kutatók összemérték a klimatikus eseményeket két periódus 1960/1980 valamint 1990/2000 között, melyek alatt a Föld átlaghőmérséklete 0,5 °C-t emelkedett. Kérdés, hogy hatásában mint jelent ez a 0,5°C hőmérséklet emelkedés? Nagyobb hőmérséklet szélsőségeket, a szokottnál nagyobb esőzéseket, tovább tartó hőhullámokat.

A megfigyelések azt mutatták, hogy a szélsőséges esőzések, amit magyarul „felhőszakadásnak” hívunk, gyakorisága 8 százalékkal nőtt. A leghidegebb telek mérhetően enyhébbek lettek. A hőhullámok, vagyis a kánikulák 6 nappal lettek hosszabbak. Nem arról van szó, hogy szélsőségek fordulnak elő. Szélsőségek mindig voltak, de mostanra nagyobb valószínűséggel következnek be.

A legforróbb nyári nap hőmérséklete egy kerek fokkal magasabb a globális szárazföld egy negyedén. Miközben a leghidegebb téli nap 2,5 °C-al enyhébb, állítja Peter Pfleiderer a Potsdam Intézet Klímahatás kutatója. Munkatársa, Carl-Friedrich Schleussner, szerint minél jobban eltávozunk a természetes klíma szélsőségektől, annál inkább várható, hogy hatása a mezőgazdaságra és a humán biológiai rendszerekre érzékelhető.

Az IPCC egy különleges jelentés megfogalmazásán dolgozik, milyen hatás várható a Párizsban, 2015-ben célba vett max. 1,5 °C melegedés.

A már bekövetkezett melegedés világosan megmutatja mit jelent 1,5 °C melegedés, amivel hamarosan foglalkozni fogunk.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

48 gondolat erről: „(2230) Fél fok Celsius rengeteget jelent

  1. A szélsőséges időjárást az emberek a lakó környezetükben egyre erősödő mértékben gerjesztik.

    A nagyvárosok óriási hőkibocsátásúk, helyileg sokkal melegebbek mint a mezőgazdasági vagy erdős területek.
    Nyáron ráadásul az egyre terjedő légkondícionálók is mégjobban fokozzák a hőséget, ennek kompenzálására még több légkondícionálót vásárolnak, autók javarészében a légkondi már alapfelszereltség, mérsékelt égövön is. A nagy hőkibocsátású helyeken kéményszerű a felfelé áramló levegő, amelynek helyét nagy sebességű vízszintes légáramlatok pótolnak.

    Talán a terjedőben levő nap és szél energia termelés vissza fog venni valamit a hőterhelésből, viszont az ezek rendszerbe állításához szükséges technikai háttér és szervezés gyerekcipőben jár, nem is foglalkoznak vele érdemben.

  2. A NASA szerint kb. + 0,9 C° környékén járunk felmelegedésileg. Az ország is kapja az ízelítőt a szélsőségekből: 157 km/h -ás vihar a Balatonnál, és egyre hevesebb csapadékbombák országszerte. De ez csak egy kis bemutató, hisz kb. 10 év múlva mindenapos dolgok lesznek ezek is. 🙁
    Várjuk a további klímás posztokat is.

    Berakom ide is:
    A lakhatatlan Föld – David Wallace-Wells
    http://nymag.com/daily/intelligencer/2017/07/climate-change-earth-too-hot-for-humans.html

  3. 2. Piton
    Alapos, részletes elemzés, és még új is. Mondjuk nem minden megállapításával értek egyet, de mindenképpen elgondolkodtató.
    Érdekes ez a megállapítása, hogy az emberiség egyfajta klimatikus ablaknak köszönheti a létét, amikor éppen alkalmasak a klímaviszonyok az ember biológiai létének, és az egykori melegebb időszakok, amire sokszor hivatkoznak, hogy volt már ilyen, egyszerűen nem alkalmasak az ember számára, mert a hőszabályzó rendszere nem bír ekkora meleggel.
    Azért nem értek ezzel teljesen egyet, mert az emberszabásúak családja már igen régi a földön, azóta volt már hideg is, meleg is bőven.
    10-15 millió éve virágzottak az emberszabásúak, pedig akkor Európában is trópusi jellegű klíma volt, és itt is voltak emberszabásúak, nem is egy faj, köztük a rudabányai rudapitekusz, de Amerika kivételével mindenütt volt sok fajuk. Aztán a jégkorszakok következtében mindenütt kipusztultak, kivéve Afrikában és Dél-Ázsiában.
    Ez annyit jelent, hogy az emberszabásúak mindig megtalálták azokat a helyeket, amit a klíma aktuális állapota megengedett nekik, igaz, akkor még nem volt túlnépesedés…
    Ha a globális felmelegedés kiteljesedik, akkor is lesz olyan terület, ahol a hőmérséklet elviselhető lesz, de fújhatjuk, ha ott a mai emberiség egy ezreléke élhetne, ha nem lenne radioaktív, és olyan hektikus klíma, hogy a mezőgazdaság lehetetlen…

  4. 3. hubab

    „az emberszabásúak mindig megtalálták azokat a helyeket, amit a klíma aktuális állapota megengedett nekik, igaz, akkor még nem volt túlnépesedés…”

    Meg határok se…

  5. 3 – hubab:
    Ugye tudod, hogy nem megtalálta, hanem azok a csoportok élték túl, akik délebbre, illetve északabbra voltak, attól függően, hogy merre lengett a klíma.

  6. 2 – piton:
    Két napja azon gondolkodom, hogy lefordítom, csak kurva hosszú:

    Mind meghalunk (A lakhatatlan Föld)
    A globális felmelegedés, vagy klímaváltozás mára megszokott fogalmak, de csak kevesen döbbentek rá a tényleges valóságra. Ez az esszé 2017. Július 10-én jelent meg kissé átfésülten a New York Magazine-ben. Az eredeti gondolatmenet Peter Brannertől származik The Ends of the World (A Világ elpusztulásai) címen.
    Éhínség, gazdasági összeomlás, az emberiséget megsütő Nap: miket rombolhat szét a klímaváltozás – hamarabb, mint gondolnád: David Wallace-Wells. Utolsó ítélet (mi van a tudományos szűkszavúság mögött,) stb. stb.

    Csupa olyan téma, amit már megírtam magam.

  7. 5. Igaz, Tibor bá’, de aztán biztos előbb utóbb belakták azokat a területeket, amelyek alkalmassá váltak erre, és elérhetők voltak…
    Egyébként a cikk is foglalkozik azzal, amit te is többször leírtál, hogy a magas hőmérséklet magas páratartalommal párosulva előbb a komolyabb fizikai aktivitást lehetetleníti el, majd egy szint felett már a puszta életbenmaradást is, így a föld nagyon népes térségein élő népek vagy elpusztulnak, vagy elvándorolnak, ha van hová… 🙁

  8. érdekes hogy az elektromos autókkal akarják megváltani a világot, holott a co kibocsájtás csak egy része van az autók miatt.
    Nézzük csak azt a tényt hogy egy átlagember havi 20 liter üzemanyagot éget el minden lakosra lebontva, míg egy téli tüzelési szezonban egy átlagháztartás eléget 50-100 mázsa tüzelőt,ami nagyságrendekkel több ,és ez igaz az egész világon ott ahol télen tüzelni kell.Már itt is megindult a variálás, mert pár év múlva majd csak olyan házat lehet építeni ahol a megújulók aránya azthiszem 10%. Jön a lignit betiltása nemsokára.Nyilván ezek a lépések már nem érnek sokat, de majd eldurvul itt minden.10 év múlva lehet a kocsival való furikázást tiltják be, és csak elektronikusan bejelentett szándékkal indulhat útnak az ember.Pl.norvégek pár év múlva csak e autót akarnak,meg a görögök is,persze kinek lesz arra pénze hogy lecserélje az más kérdés.Szóval a szigorítások elkezdődtek,nem tudni hol áll meg a dolog.

  9. folytatva az e autókkal: pesten járva láttam 1-2 darabot.Most mindenki azt hiszi hogy majd berobban.Lerövidítve: szerintem max . 10% arányban tud elterjedni, de utána nincs töltőkapacitás (mo-i viszonylatban kellene még 1-2 paks hogy mindenki tudja tölteni este az autót-világviszonylatban pedig több 100 erőmű,na de honnan a fenéből???Most még az működik hogy megcsapoljuk annál a pár autónál az elektromos hálózatot) A másik az akku kérdése – a gödi samsung évi max 10ezet akksit gyárt igen gyárt de csak azért mert van rajta pillanatnyi profit),na de eu viszonylatban 10 ezer akksi az picsa,van több millió autó,nem beszélve a nehézgépjárművekről. Arra akarok kilyukadni hogy 10ezer vs. több millió-azaz pl . a gödi gyártókapacitást meg kellene 100-200x-ozni, a másik pedig a ritkaföldfémek kérdése, évi 10 ezer akksira még van ritkaföldfém,de évi több millió akksi kegyártására van e?
    Bocs az offért de ebből is látszik hogy szerintem az e-autó is egy zsákutca,nagy %-os részesedést nem fog kiszakítani a robbanómotorokkal szemben a töltőkapacitás és az akksik miatt.

  10. 6. Igen, szinte minden pontját érintetted az évek alatt a blogbejegyzéseidben Tibor bátyám. Baromi hosszú, ez tény. Ez már nem is egy cikk, hanem egy esszé.
    De ha esetleg úgy érzed, akkor egy az olvasóid kedvében járó kivonatos, a főbb pontokat érintő lényegi vázlatos fordítást szívesen venne a többség, szerintem. 😉 🙂
    De úgy látom, hogy máshol is olvasták:

    A klímaváltozás közvetlen és közvetett módon számtalan hatással járhat: tengerszint-emelkedés, éhínség, gazdasági válság, elképesztő forróság. Mindez sokkal hamarabb fog problémát okozni, mint sokan hiszik.
    http://24.hu/tudomany/2017/07/12/2100-ra-katasztrofafilmbe-illo-allapotok-lesznek-a-foldon/

  11. 13. Piton

    „A föld irányíthatatlanná vált”

    Valahogy annyira felfejlődött az emberiség önbecsülése, hogy már mindent irányítani, uralni akar, ehhez ideológiát is gyártott. (biblia: és hajts uralmad alá a földet)

    Közben olyan gigászi kozmikus erők hatásainak vagyunk kitéve, hogy elképzelni is nehéz. A föld belseje egy izzó, sűrű folyadék, mozgásban is van, a hő és mozgási energia tartalma elképzelhetetlenül óriási.

    A csillagközi teret kitöltő anyagról, és annak hatásairól semmi tudásunk nincs, azt leszámítva, hogy már tudjuk, hogy van , de nem tudunk kölcsönhatásba lépni vele.

    Az emberi klíma befolyásolás biztosan felerősödött a technikai civilizáció térnyerésével, de összes hatása olyan, mint a göröngyös úton dülöngélő szekéren utazó hangyák szaladgálása, egyik oldalról a másikra

  12. 14 bogozy
    Csak ne becsüld le az ember beavatkozásának hatását a föld állapotára.
    Már legalábbis a bioszféra szereplőire, köztük önmagára.
    A földet lakó élőlények mindig is hatással voltak a földre, mióta csak létrejöttek, mert anyagcseréjük megváltoztatta a légkört, sőt az eróziós folyamatokban is jelentős hatásuk van.
    Az ember technikai civilizációjával beleavatkozott a természeti folyamatokba, és a légkörbe juttatott olyan szénkészleteket, amelyeket az élővilág évszázmilliók alatt kivont onnan, és amelyek nagy része ott is maradt volna az emberi beavatkozás nélkül beláthatatlan időkig.
    És nem is az első lények vagyunk, akik a földi élet fejlődésébe durva változást hoztunk. Az első fotoszintetizáló szervezetek elkezdték mérgezni a föld légkörét oxigénnel, amely az addigi élőlények számára életellenes anyag volt, és csak azok a szervezetek maradtak fenn, amelyek megtanulták kezelni, sőt kihasználni ezt az anyagot.
    Sok olyan faj is kihalt, amely évmilliókon át részt vett a légkör „oxigénesítésében”, de nem tudott alkalmazkodni a saját anyagcseréjének feldúsult végtermékéhez, akár az erjesztő gombák a borban…
    Igaz, hogy a föld energiaforgalmának csak egy kis szeletére van ráhatásunk, de sajnos éppen arra, amely a mi létfeltételeinket erősen befolyásolja.

  13. 11 – piton:
    Igen, az a megoldás, egy kivonatolt fordítás, de semmit se tudok ígérni, mert vasárnap szemműtéten fogok átesni.

  14. 8-10. Andrew

    Igen, az elektromos autók elterjedését törvényerővel erőszakolják már most is több helyen.
    Az elektromos autók, pl. a pesti belső kerületekben már most is visszahozzák az árát a tulajdonosaiknak (kicsi fogyasztás a dugóban, ingyentöltés, ingyenparkolás).

    Töltőkapacitásra szükség lesz, de lehet nappalra időzíteni, mert a politikus urak, a bankárok , az „irodisták”, „plázacicák” akik néhány 10 kilométert használják az autójukat, aztán leteszik egy mélygarázsba estig.

    És ha stadionépítés, térkövezés stb. helyett akku, stb. gyárra fordítanák az erőforrást, akkor talán még lépést is lehetne tartani az igényekkel.

    A jövő bebizonyítja majd, hogy az e autó zsákutca-e, mert 20 év múlva már Európa szerte nem fognak robbanómotort gyártani a jelenleg tervezettek szerint.

    Addig is a technika lehetőségeiről, aki nem ismerné:

  15. 14. bogzony: Gondolom nem olvastad el az interjút. A cím pejoratív értelmű. Hansen lényegében arról beszél benne, hogy ha így folytatjuk, akkor nagyon nem tartható a párizsi klímaefyezményben kitűzött 2 C° -os cél, hanem lesz az a melegedés akár 3-5 C° is. Tudatosan kellene globálisan megváltoztatnunk a hozzáállásunk a klímaváltozáshoz, mert így nem tudjuk majd részlegesen sem befolyásolni a további melegedését a klímánknak. Mert már a 2 fokos cél esetén is elég súlyos és kezelendő dolgok történnek az emberiség számára. Nagyjából ilyen dolgokról beszél benne, meg arról, hogy csak ad-hoc politikai döntések születtek még Obama alatt is, a jelen meg maga a katasztrófa Trumpal. Továbbá evseteli a karbonadót, a CO2 koncentrációt, a szénfekhasználást, azt, hogy mit fog okozni a 2 Celsius fokos melegedés az emberiségnek, mrg azt is, hogy mire számíthatunk ennél nagyobb melegedés esetén, stb.! Szóval azt, hogy a bolygó folyamati irányíthatatlanná váltak, válnak számunkra azt ilyen értelemben kell értékelnünk. Egyébként bírom Hansen stílusát. 😉 🙂

  16. A fönti bejegyzésem helyesírási hibáiért bocsánat, csak épp utaztam, és telefonról írtam. Hiába, a klaviatúra sokkal jobb gépelési eszköz, mint ezek a tapipados síküveges kijelzők. 😛 🙂

    Arra a következtetésre jutottunk, hogy négy olyan módszer van, amely jelentősen csökkenti a személyes szén-dioxid-kibocsátást: a vegetáriánus táplálkozás, a repülőutakról és autóról való lemondás és az, ha kevesebb gyereket hozunk a világra – mondta el Seth Wynes, a Lundi Egyetem kutatója. A tudományos munkát az Environmental Research Letters című tudományos lapban mutatták be. Eszerint egy ember, ha lemond az autóról, évente 2,4 tonna klímakárosító szén-dioxidot spórol meg. A hús nélküli táplálkozás 0,8 tonnányi, a repülőutakról való lemondás pedig évi 1,6 tonnányi szén-dioxiddal kevesebb kibocsátást jelent – számolták ki a tudósok. A leghatékonyabb klímavédelmi módszer azonban a gyermektelenség – állítják a szakértők. Minden, meg nem született gyermek évente 58,6 tonna szén-dioxidot „spórol meg” a világnak.
    http://www.portfolio.hu/gazdasag/egeszen_meghokkento_mivel_lehetne_megallitani_a_klimavaltozast.256443.html

  17. 16: Tibor bátyám a műtéthez kitartást. És majd amikor felépültél (kb. 1,5-2 hét után teljesen erőltetheted a szemeid, ha minden jól sikerült) és erőd tejében vagy ismét, akkor szerintem sokunk várja majd a vázlatpontos fordításod a cikkről. 🙂

  18. 10. Andrew

    „Bocs az offért de ebből is látszik hogy szerintem az e-autó is egy zsákutca,nagy %-os részesedést nem fog kiszakítani a robbanómotorokkal szemben a töltőkapacitás és az akksik miatt.”

    A technológiában benne van a potenciál a pozitív elmozdulásra, de ameddig a gazdasági modell az, hogy bármiből SOKAT, NAGYON SOKAT kell eladni, amibe az energia is beleértődik, és ez az élet hajtómotorja, akkor tök mindegy hogy gőzgép vagy energiacella….

    Időnként leírom a kedvencemet, hogy Belgiumban volt egy baleset: két kamion ütközött, az egyik holland paradicsomot szállított Spanyolországba, a másik meg spanyol paradicsomot Hollandiába.

    Addig, ameddig az ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot a befektetők Excell táblái befolyásolják, addig nem lesz áttörés, akármilyen technológia is áll rendelkezésre.

  19. 20 – Piton:
    A helyzet az, hogy orvosilag a műtét még várhatna 1-2 évet, de nem vagyok benne biztos, hogy 2 év múlva még lesz műtéti lehetőség. A másik szememet 8 éve műtötték, és tökéletes lett. Aggódásra semmi ok. A busás bevétel garantálja a sikert.

  20. 24 – solouse:
    Ez csak duma. A Föld kb 20 éve elveszett.

  21. Igen nehéz megállni, hogy a naponta-hetente végeláthatatlanul érkező rossz klímahírek tengerében az ember ne váljon fásulttá. Küzdenünk kell, hogy ne „szokjunk hozzá” ahhoz, hogy a tudósok újra és újra olyan kutatási eredményeket mutatnak be, amelyek egyenként is sokkoló hatásúak, és egész bolygónk sötét jövőjét jelzik előre. Az már csak a mínuszos hírek közé fér be, hogy szinte minden egyes év az utóbbi évtizedben a valaha mért legmelegebb volt a világtörténelemben, vagy hogy egy újabb szigetország államfője könyörög az ENSZ-ben, hogy a világ mentse meg nemzetét az emelkedő tengerszint és a folyamatossá váló áradások okozta végső pusztulástól.
    De ebbe aligha lehet belenyugodni, mert ezzel azt fogadjuk el, hogy unokáink egy a mainál sokkal kevésbé élhető bolygón lesznek kénytelenek megküzdeni a termésátlagok hanyatlásával, a ma még csak a trópusokra jellemző járványokkal, megharcolni a vízért, a termékeny földért, a tengerparti területek megmentéséért. Ezért nem csak egy a temérdek pesszimista jóslat közül az a konklúzió, amely egy ausztrál–kínai kutatócsoport vizsgálati eredményeiből olvasható ki. A tanulmányt a Nature Climate Change szaklapban publikálták.
    https://mno.hu/tudomany/trump-bokaig-vizben-golfozhat-majd-floridaban-2407138

  22. M.Szilárd nagyon eltűnt mostanában, talán megsértődött? Jó lenne olvasni a heves, reménykeltő hozzászólásait. Vagy már ő is megváltoztatta a nézeteit?

  23. 29 – Purgacsov elvtárs:
    Már korábban is sejtettem, ha ráébred, hogy igazunk van, el fog tűnni, mint a kámfor.

  24. 29. 30.

    Én szívesen olvastam M. Szilárd tárgyilagos, tényszerű hozzászólásait.

    Kicsit nagyon előreszaladtatok a feltételezésekkel. Lehet betegség, vagy ezer más oka is a „hallgatásának” nem biztos, hogy a gatyáját összebarnította volna a sok „igazság” láttára és most otthon kuksol, szórja a hamut a fejére 🙂

    Még az is meglehet, hogy belefáradt a reménytelen vitába a klíma változásban hívők papságával szemben 🙂

  25. 31 – bogozy:
    Szilárd ragyogó munkát végzett, de hibás úton járt. Az adatokban fellelt ellentmondásokra rossz indokot állapított meg. Évtizedeken át felvett, sok millió adat között fellelt hibákat rosszindulatúan kezelt. Szerintem nem csalás volt a háttér, hanem jóindulatú korrekció. Elég volt, ha erre rájött. A melegedés pedig ma már mindenkinek nyilvánvaló.

  26. A Showtime dokumentumfilm sorozatának 4. része, a Földönfutók (The Uprooted) a menekültválság okait kutatja, a globális felmelegedés mindennapi életünkre gyakorolt hatásait – valamint azt, hogy mit tehetnek a kormányok és az egyes emberek a klímaválság következményeinek enyhítése érdekében. A kilencrészes sorozat a világ számos olyan pontjára kalauzolja el a nézőket, ahol a klímaváltozásnak különösen drasztikus hatásai vannak a helyi élővilágra, beleértve az ott élő lakosokat is. A sorozat emberi sorsokon keresztül hétköznapi nyelven mutatja be, hogy a klímaváltozás már most akut problémát jelent a föld lakosságának, és nagyban meghatározza bolygónk jövőjét.

    Pusztuló jelen, vészes jövő – Földönfutók (Klímaváltozásról és annak közvetlen és közvetett következményeiről szóló epizód.)

  27. A most élő középkorú népesség nagy valószínűséggel még érzékelni fogja, miként alakulnak át az eddig tapasztalt jelenségek: a hőhullámok látványosan megszaporodnak, csakúgy, mint az egyre erősödő viharok, fokozatosan kiszorulnak az őshonos növényfajok, az emelkedő árak miatt nő a szegénység. Négy regionális klímamodellt alkalmaznak a magyar klímakutatók az éghajlatváltozás hazai jellemzőinek vizsgálatára, melyeken belül több prognózist tudnak elemezni. Abban az összes előrejelzés egyetért, hogy meghatározó lesz a Kárpát-medence átlaghőmérsékletének emelkedése. Ám az évszakok nem egyforma mértékű melegedést mutatnak. Optimistább becslések szerint a nyári nappali hőmérsékletek átlaga 2050-ig 2 Celsius-fokkal emelkedik (27 fokig), ez az évszázad végére további 3 fokkal növekedhet. Némely előrejelzések az évszázad végéig nyáron 8 fokos emelkedést várnak. Emelkedik a téli hőmérsékletek átlaga is: mérsékeltebb becslések szerint az éjszakai átlagok 0 fok körül várhatók az évszázad végén. Az éves csapadék mennyisége nem mutat meghatározó változást 2050-ig, de arra lehet számítani, hogy ritkábban fog esni, viszont sokkal nagyobb mennyiségben. 2100-ig a prognózisok 17–48 százalékos éves csapadékmennyiség-csökkenést várnak, ami már komoly hatásokkal járhat. A Kárpát-medence klímájának változása nem csupán a melegedésben lesz igazán érzékelhető, hanem a szélsőséges időjárási körülményekben: a heves esőzések és az azok következtében kialakuló villámárvizekben, az erősödő szélviharokban, a hőhullámokban és a forró napok számában. Utóbbi kettőt fogjuk talán leginkább a bőrünkön érezni.
    https://mno.hu/belfold/evtizedek-mulva-pokoliak-lesznek-a-nyarak-2408328

  28. Akkor nem pusztulunk meg 5 éven belül? 🙂

  29. Elég korrekt alkotás a BBC -től, metánostul, permafroszton keresztül a megfutásos klimatikus periódusok érintésével.

    Napjainkban a klímaváltozás jelei mindenütt megfigyelhetőek. Ám 40 évvel ezelőtt, a klímaváltozás még szinte ismeretlen jelenség volt. A Horizon és a BBC azóta neves tudósok munkáját kísérte figyelemmel, akik a természettudomány valaha volt egyik, legösszetettebb problémáját igyekeznek feltárni. Videó archívumunk egy egyedülálló tudományos felfedezés mérföldköveit mutatja be, amely miatt tudósainkat rengeteg kritika érte, és éri még napjainkban is. Lássuk hát hogyan lett egy szinte ismeretlen elméletből, a modern kor egyik legkutatottabb természettudományos területe.

  30. Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt. Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.

    A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás
    https://g7.24.hu/tech/20171027/a-magyar-mezogazdasagot-az-elsok-kozott-szarithatja-el-a-klimavaltozas/

  31. Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország az éghajlatváltozás szempontjából. A ‘80-as évektől gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Az évszázad végére a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest, a nyarak valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd az aszály. Míg az ember által művelt mezőgazdaságnál egyelőre a jövő riasztó, nem pedig a jelen, az erdőknél már javában tart a pusztulás. Ebben az is szerepet játszik, hogy egyetlen ökoszisztéma sem annyira kitett az éghajlatváltozásnak, mint az erdőké. A fák nem képesek gyorsan helyet változtatni, az erdőket nem trágyázzák, nem öntözik, nincs növényvédelem és a kártevők ellen sem lehet védekezni.
    Somogyi Zoltán szerint ugyan nagy bizonytalanságok vannak a jövőbeni kilátásokkal kapcsolatban, de az biztosnak tűnik, hogy a klímaváltozás miatt az összes hazai erdő klímazónája eltolódik. A bükkösből gyertyános-tölgyes klímaosztály lesz, a gyertyános-tölgyesből cseres, cseresből erdős sztyepp, ami pedig egyre inkább elsivatagosodik. Az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos tanácsadója, Führer Ernő kutatása alapján ez a folyamat már javában tart.

    Az éghajlatváltozás javában pusztítja a magyar erdőket, a fenyőktől és a bükkfától elbúcsúzhatunk
    https://g7.24.hu/elet/20171107/a-klimavaltozas-javaban-pusztitja-a-magyar-erdoket-a-fenyoktol-es-a-bukkfatol-elbucsuzhatunk/

  32. Tavaly augusztusban 72 ember kapta el a lépfenét Szibériában, egy 12 éves kisfiú pedig belehalt a fertőzésbe. A betegség, amit az ott élő rénszarvasok is terjesztenek, utoljára 1941-ben fordult elő a környéken. Aztán tavaly, 75 év után váratlanul 2300 állat pusztult el lépfene miatt, és a csordával foglalkozó nomád törzs tagjai is megbetegedtek. Mint kiderült mindannyian egy 1941-ben elhullott rénszarvas teteme miatt kapták el a betegséget. A tetem akkor azonnal megfagyott, és így évtizedekig nem jelentett veszélyt az állatokra és velük foglalkozó nomádokra, de tavaly szokatlanul meleg volt a nyár, a szarvas teteme kiolvadt, és így újra aktivizálódott a kórokozó.
    Az elmúlt hetekben az Atlantic és Vox is arról közölt cikket, hogy a szibériai eset nem egyedi, sőt, egyre gyakrabban kell hasonlóra számítani.
    A globális felmelegedés miatt a sarkkörön túl egyre nagyobb területek olvadnak fel, a földől pedig több tízezer éve hibernálódott kórokozók kerülhetnek elő.
    https://444.hu/2017/11/10/tizezer-eve-nem-latott-korokozok-olvadnak-ki-a-sarkkoron-tul-pont-amerre-egyre-tobb-ember-kutat-termeszeti-kincsek-utan

  33. A legoptimistább becslések szerint is, csak a következő évtizedekben több tízmillió ember kényszerül majd arra, hogy elhagyja szülőföldjét az éghajlatváltozás miatt.
    Egy 2013-as tanulmány szerint (cikkünk itt) az éghajlatváltozás hatására világszerte 56%-al gyakoribbá válhatnak az összecsapások.
    „A kapcsolat az emberi konfliktusok és a klímaváltozás között egyre meggyőzőbb.” – nyilatkozott 2013-ban Solomon M. Hsiang, a kutatás vezetője, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. Az eredmény bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a szokatlanul magas hőmérséklet több 10 000 esettel növeli az egyének közötti konfliktusok átlagos számát, és több mint 50%-al a „csoportok közötti” erőszakos fellépést, pl. a proxyháborúkat. Persze nem ez az egyetlen ilyen tanulmány, mely a klímaváltozás és az erőszak kapcsolatát vizsgálta: 2014-ben Az USA Haditengerészeti Elemzések Központjának Katonai Tanácsadó Tanácsa adta ki jelentését, melyben arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás generálta szárazság a Közel-Keleten és Afrikában a víz- és az élelmiszer-készletek miatti konfliktusokhoz vezet és hogy az összecsapásokig fokozza a hagyományos regionális és etnikai feszültségeket (melyek így növelni fogják a migrációt is). A tanulmány szerint a tengerszint emelkedése Indiában, Bangladesben és a vietnami Mekong-deltában a lakosságot és az élelmiszerellátást egyaránt veszélyezteti, ami újabb menekülthullámmal fenyeget.

    Klímaváltozás hatása: Eddig soha nem látott menekültválság küszöbén áll az emberiség!
    http://ecolounge.hu/nagyvilag/klimavaltozas-hatasa-eddig-soha-nem-latott-menekultvalsag-kuszoben-all-az-emberiseg

  34. 40 – Piton:
    (842) Klimkültek címen 2012-ben már foglalkoztam a témával.

  35. Mit nem találtam a cci-reanalyzer.org oldalon:
    http://pamola.um.maine.edu/wx_frames/gfs/ds/gfs_nh-sat1_t2anom_1-day.png

    Pár napja egy nagyon magas hőmérsékleti anomália érinti Grönlandot és az Északi-Sarkvidék nyugati területeit, az ilyenkor jellemző átlagos hőmérsékletnél kb. 20C° -al magasabb értékek is mérhetőek. Lokálisan előfordulnak az átlagot 30C° -al meghaladó anomáliák is. Összességében az egész Arktikus-régió kb. 5C°-al van az ilyenkor jellemző átlagos hőmérsékleti értékek felett, ha jól értelmezem az ábrán látottakat. 🙁

  36. 42. Piton
    Hoppá.
    Amúgy kíváncsi leszek az itthoni idei télre.
    Eddig hidegnek alakul az utóbbi pár évben megszokott fagymentes telekhez képest.Persze csak ahhoz képest:D

  37. Egy kényelmetlen igazság: hogyan fordították a szervezetek a klímaváltozást a mindennapi üzletmenet részévé – ez a beszédes címe annak a nemrég megjelent tanulmánynak, amely azt vizsgálja, mi lett a nagy hévvel meghirdetett környezettudatos programokkal öt nagy cégnél. A mintát Ausztráliában vették, de minden bizonnyal általános jelenségre hívja fel a figyelmet. A cégek kénytelenek visszafogni a klímaváltozás elleni küzdelemből, ha anyagi érdekeik azt diktálják.
    A kutatók tíz évig vizsgálták öt nagy (meg nem nevezett) ausztrál cég üzletmenetét, a mintát különböző iparágakból vették, a cégméret 1500 és 36 ezer dolgozó között változott. Mindegyik a klímaváltozás elleni küzdelmet tűzte a zászlajára 2005-ben, 2015-re azonban kivétel nélkül vissza kellett fogniuk ezirányú törekvéseiket.
    https://g7.24.hu/vilag/20171201/a-nagyon-kenyelmetlen-valosag-a-klimavaltozassal-kapcsolatban/

  38. 44 – Piton:
    Az világos volt az első perctől kezdve, hogy a klímaváltozás kivédését a tőke akadályozni fogja. Fel kell rá készülni, hogy az összeomlásig folytatni fogják „bsiness as usual”-t. Ehhez nem kellenek „tanulmányok”. Ez adódik a kapitalizmus szellemiségéből.

  39. 45:
    Így van Tibor bátyám! Mi ezt nagyjából értjük, tudjuk. Csak sokan nem hiszik el mindig nekünk sem itt a blogon, így néha linkelek olyan mainstream hivatkozásokat, amelyek ma már kimondják mindazt amit te több évtizede, én mondjuk kb. 10 éve a „felébredésem” óta hangoztatok.
    Amíg a tőkének a környezetvédelem, a klímaváltozást enyhítő, stb. költségei csak felesleges kiadásnak hatnak pénzügyileg, addig zömében csak a hangzatos szavak maradnak. És amíg kapitalizmusban élünk, ez sajnos így is fog maradni! 🙁

  40. A sarki jégtakarók olvadásának felgyorsulását 1988-óta aggódva követjük, egyre több kérdés merül fel és csak az utóbbi évtizedekben kezdtük megismerni a folyamatok hátterét.

    Csak a legutóbbi időszakban értettük meg azokat a komplex folyamatokat, amelyek a jégtakaró változásait a legnagyobb mértékben befolyásolják. Minden jel arra utal, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Az elmúlt években az Északi-sark egyes részein bizonyos novemberi napokon a hőmérséklet 20 fokkal magasabb volt az átlagosnál (NSIDC). Bár az Északi-sarkon a felmelegedés legalább kétszer olyan gyors, mint a kontinentális területeken, a hőmérséklet emelkedése önmagában nem ad magyarázatot a grönlandi jég csapadékos eróziójának jelenlegi ütemére. A kutatók részben a jégalap megváltozásában és a jégen élő mikrobák és algák aktivitásában vélik megtalálni a magyarázatot. Utóbbiak olyan pigmenteket hoznak létre, amelyek elősegítik a jég napenergia elnyelését. Az Egyesült Királyság Sheffield Egyetemének szakemberei mérésekkel igazolták, hogy a jégfelszín már nem annyira fehér, mint néhány évvel ezelőtt, így jobban elnyeli a látható és közeli infravörös spektrumú napsugárzást. Ugyanakkor a felolvadó és visszafagyó jégkristályok elveszítik tüskés alakjukat, ezzel tovább csökken a fényvisszaverő képességük. A műholdas adatok azt mutatják, hogy a jég a peremterületeken 5 százalékkal sötétebb (Kintisch 2017). Ez arra vezethető vissza, hogy az évszázadok során csapdába esett részecskék koncentrálódtak a jégtakaró olvadási zónájában. Az úgynevezett „dark ice” jelenséghez például az európai gyárak por és füst jellegű szennyezőanyag-kibocsátása és a kanadai erdőtüzek is hozzájárultak.
    A felmelegedés öngerjesztő folyamat, az algák és baktériumok virágzása a melegebb hőmérséklet következménye, ugyanakkor a legjelentősebb tényező a jég sötétedésében. A sötét baktériumok és algák által fedett foltokon elnyelt napenergia segít fenntartani a víz fagypont feletti hőmérsékletét, így egyre mélyebb vizes foltok jelentkeznek a felszínközeli régióban. A kutatók számos különleges fajjal találkoznak (például Ancylonema nordenskiöldii, vagy Mesotaenium berggrenii) (Lutz 2016). Mivel a létformáknak itt szélsőséges viszonyokat kell elviselniük, a hidegen és fagyás-kiolvadás periódusokon kívül az erős ultraibolya sugárzást is le kell küzdeniük (Yallop et al. 2010; Anderson et al. 2017). De a szélsőséges körülményekhez történő alkalmazkodás is gyorsítja a folyamatot: A barna pigmentek megvédik a növényeket az UV káros hatásaitól, ugyanakkor megnövelik a jég energia felvételét, hozzájárulva az olvadás radikális felgyorsulásához. Az olvadék állandó jelenléte további, szélsőségeket kevésbé tűrő fajok megtelepedését eredményezi.

    Mi történhet, ha eltűnik a sarki jég?
    http://www.ng.hu/Fold/2017/12/10/Mi-tortenhet-ha-eltunik-a-sarki-jeg

  41. 47 – Piton:
    Köszönet a belinkelésért. +
    Érdekes, hogy az ellenzők (N:Szilárd) beismerés helyett, szép lassan eltűnnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük