(2129) Point of no return – 400ppm a visszafordíthatatlanság pontja

Tibor bá' blogja

Tibor bá’ online

 

A Világban a NOAA Hawaii-ban telepített Mauna Loa atmoszféra kutatója által nyilvánosságra hozott értékeket tekintik „hivatalosnak”. Szerintük 2015-ben az atmoszférában található CO2 koncentráció 402 ppm volt, ami a múlt évre 405,1 ppm-re nőtt. Ez egy év alatt a második legnagyobb növekedés volt (az első 2014 és 2015 között volt). A jelek szerint idén nyáron egy rövid időre érinteni fogjuk a 410 ppm-et. Szóval tisztességesen növekszik.

A CO2 koncentráció növekedése az elmúlt évtizedben közel kétszázszor volt gyorsabb, mint az utolsó jégkorszakból történő átállásnál, állítja a NOAA  referense Pieter Tans, aki úgy véli, hogy a 400 ppm az a pont, amely melegedés visszafordíthatatlanságát képezi. Bármit teszünk nem valószínű, hogy a CO2 koncentráció valaha is ez alá fog süllyedni az életünk folyamán.

Nem meglepő, hogy 2016 volt minden idők legmelegebb éve, ráadásul várható a szélsőséges időjárások folytatódása.

Az emberiség megközelítőleg 200 éve éget üzemanyagot, de az összes CO2 kibocsátás 85 százaléka az elmúlt 70 évre tehető.

A jégdugók tanulsága szerint a CO2 koncentráció az elmúlt 800.000 évben soha nem ment 300 ppm fölé. A NOAA szerint a jelenlegihez hasonló mértékű széndioxid koncentráció 3 millió évvel ezelőtt volt a Pliocén kor meleg időszakában, amikor az óceánok szintje 20 méterrel volt magasabb a mainál. Ha ez újra bekövetkezne, teljes országok, mint például Hollandia, Dánia, Szenegál, Bangladesh kerülne víz alá, valamint olyan tengerparti városok mint New Orleans, Philadelphia, New York, Montreal, London, Beijing, Sanghaj, Tokió, Hong Kong, Buenos Aires, és így tovább.

Egyértelműen vészhelyzet van, és akkor az Európai Parlament egy nevetséges évi 2,5 százalékos széndioxid kibocsátás csökkentést írt elő.

Ez megy éjjel-nappal, megállás nélkül.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

34 gondolat erről: „(2129) Point of no return – 400ppm a visszafordíthatatlanság pontja”

  2. 1-malleusorbis:
    Sokat nem jelent. 1997 és 1999 között se emelkedett a CO2 kibocsátás, sőt 1981 és 1982 között még süllyedt is. A lényeg, hogy irgalmatlan magas. Lényegében minden változatlan, miközben az észak/dél sarkokon a jég rohamosan olvad.
    –
    A szélsőségek növekednek. Pillanatnyilag Ausztrália északkeleti részén 4-es fokozatú ciklon dúl 260 km/ó széllel. Ilyen még sose volt. Eddig a legerősebb 2-es fokozatú volt.

  3. Azért mert épp stagnál egy adott időszakra vetítve a CO2 koncentrációja a légkörben, attól még a tendencia az, hogy növekedik! Persze vannak kilengések is, de tágabb időintervallumban vizsgálva a széndioxid koncentrációja növekedő a légkörben.

  4. 3. Piton
    Nem stagnál, hanem növekszik, csak a növekedés üteme épp nem gyorsul, mert nem nagyon tudjuk már növelni a fosszilisek kitermelésének az ütemét.

  7. Ha jól emlékszem, a 350 ppm-nél is azt mondták, hogy ez a visszafordíthatalanság határa. Egy idő múlva meg majd a 450 ppm lesz, mert az biztos, hogy elérjük. Valószínű ezzel „nyugtajuk magunkat”, hogy még nem olyan nagy a gond.

    Egyébként szerintem, ha klíma, azon belül gáz fogja okozni a problémát, akkor a co2 „betűire” a metán fogja feltenni a pontot. Tehát a hirtelen megugrást a metánhidrátból felszabaduló metán fogja, tudja okozni. Mert az van nagy mennyiségben kötött állapotban (természetesen szén is van, de azt égetéssel szabadítjuk fel és „tudjuk” korlátozni), és arra semmi ráhatásunk nincs, hogy mikor, mennyi kerül a légkörbe. Csak lesni fogjuk, meg izzadni. 🙂

  8. Tibor bá’

    Megint eltűnt a hozzászólásom az „O fortuna velut luna statu variabilis” című topikban. Nem szeretnék megint nyolcszor próbálkozni, légyszíves nézd meg.

  10. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint (nem tudom mennyire lehet hinni nekik), stagnál a szén-dioxid-kibocsátás. Tudom ez nem azt jelenti, hogy hamarosan 400ppm alá esne a CO2 szint, hanem csak azt, hogy csökken a növekedés sebessége, de ezt a tendenciát kellene folytatni. Bízom abban, hogy lesz egy hatékony „módszer” amivel csökkenteni lehet a CO2 koncentrációt, pl CO2 lekötéssel (óceán, zöld növényzet) vagy valamilyen fizikai módszerrel, vagy valamilyen kémia módszerrel.
    Csatolom a cikket: https://sg.hu/cikkek/tudomany/124387/stagnal-a-szen-dioxid-kibocsatas

  11. 10. akela70
    Tehát már nem exponenciális, hanem „csak” lineáris a növekedés, de továbbra is nő a CO2 koncentráció. A természetes növényzet (egy egyensúlyban lévő erdő annyit köt meg, amennyit kibocsát) kiterjedése továbbra is csökken (nőnek a kietlen pusztaságok), a termesztett növényeket megesszük, elégetjük, így az a szén sem vonódik ki a körforgásból. Az óceánok CO2 megkötő képessége is csökken, ahogy egyre nagyobbak az élettelen zónák, inkább a földtörténeti korok alatt kialakult metánhidrát-telepek is felszabadulással fenyegetnek. Létezik kémiai módszer a CO2 megkötésére, de ahhoz legalább akkora energia kell, mint amennyit nyertünk a szén elégetésével. Több százmillió év alatt elraktározott szénkészleteket hoztunk be a körforgásba, míg a természetes utánpótlás (pl. vulkáni tevékenység) szinte változatlan.

    Én nem látom esélyét, hogy az ember technológiával ki tudja vonni a légkörből, amit belepumpált. Azt lehetne tenni esetleg, hogy gyorsan növő növényeket a föld mélyére (jó mélyre) temetnénk, de annak a nagyságrendjét is képtelenségnek tartom odáig fokozni, hogy érezhető csökkenést eredményezzen, és addig is meg kéne szüntetni a kibocsátást.

  12. 7 – fret:
    A globális felmelegedéssel kapcsolatban nagyon sokan, nagyon sokszor nyilatkoztak már. Van, aki a visszafordíthatatlanságot 350 ppm-re, van aki 400-ra tette. Nincs ebben semmi rendkívüli. Én a könyvemben 13 éve megírtam, hogy visszafordíthatatlan. A klíma reakcióban minimum 30 év lemaradás (lag) van.

  13. 11. Jani
    Egyébként is el van túlozva a föld zöldítésének hatása a CO2 tartalomra.
    Én mindig abból indulok ki, hogy alapállapotnak tekintem azt, amikor az ember még nem avatkozott bele drasztikusan a föld természetes állapotába, és minden felületet, amely klímája ezt lehetővé tette, növényzet borította.
    Ekkor volt a legtöbb szerves szén a rendszerben, azóta az ember ezek egy jó részét a légkörbe küldte, plusz a fosszilis készleteket is, amelyek eddig békésen pihentek a bioszférától elzárva.
    Ha most valami csoda folytán újra be tudnánk zöldíteni a földet az ősi állapotra, akkor is csak azt a szenet tudnánk kivonni a légkörből, amely eleve a bioszférában volt az ember előtt, de a fosszilisekből felszabadított mind ott maradna, sőt tovább nőne, ha így folytatjuk…

  16. 14 & 15 – malleusorbi:
    Teljesen felesleges ezeket magyar cikkeket belinkelni. Ebben a témában minden és bármi található. A dolog már rég eldőlt. A világ vezető klíma kutatói egységes véleményen vannak. A folyamat megállításához olyan drasztikus lépésekre lenne szükség, amire az emberiség egyszerűen nem képes. De ha képes lenne is, a hatás kb. 30 évvel később lenne számottevő. Csoda gyógyszert nem lehet kitalálni. – Ráadásul ez a cikk 6 éves.

  17. Tibor bá’
    Ne bagatelizájunk má’: „magyar cikkeket belinkelni” – ezek elismert tudományos oldalakon megjelent tanulmányok (csak le lettek fordítva). „A világ vezető klíma kutatói egységes véleményen vannak.” – akkor ezt linkeld be egyszer (ezt a hard fact-ot),vagy foglald össze itt a blogon, és a téma le van tudva. Ami biztos azon felesleges rágódni.

  18. Na mit lövöd le a poént?
    Ha letudja akkor min fogunk itt rettegni az elkövetkező években?

  21. Hmmm.
    Kissé mellbevágó, még ha még csak 50% biztos.

    https://444.hu/2017/04/14/epp-csak-elmult-de-maris-ujra-johet-az-el-nino

    ” Most a 2015-16-os, a feljegyzések kezdete óta a három legerősebb közé tartozó el Niñót semleges időszak követte, de az ausztrál meteorológiai szolgálat legfrissebb adatai szerint lehülés helyett ismét felmelegedés jöhet.

    A Csendes-óceán felszíni hőmérséklete méréseik szerint már egy teljes fokkal melegebb a normálisnál.

    Az ilyen korai előrejelzések még elég bizonytalanok, de az ausztrál mellett az amerikai és a japán meteorológia is legalább 50 százaléknyi esélyt lát arra, hogy legkésőbb a jövő év elején újra el Niño lesz.”

    Itt is rendületlenül negatív csúcsokat dönt mind a két sark jege:
    http://nsidc.org/arcticseaicenews/charctic-interactive-sea-ice-graph/

  22. 21 PZuj:
    –
    Most models predict the continuation of ENSO-neutral (3-month average Niño-3.4 index between -0.5°C and 0.5°C) through the late Northern Hemisphere spring (April-June; Fig. 6). However, at least one-half of the dynamical model forecasts, including the NCEP CFSv2, anticipate an onset of El Niño as soon as the April-June season. Because of typically lower skill in forecasts made at this time of the year, and the lingering La Niña-like tropical convection and wind patterns over the western half of the Pacific basin, the forecaster consensus favors ENSO-neutral during April-June with a 60-65% chance. Thereafter, there are increasing odds for El Niño toward the second half of 2017 (~50% chance from approximately August-December). In summary, ENSO-neutral conditions are favored to continue through at least the late Northern Hemisphere spring 2017, with increasing chances for El Niño development by late summer and fall (click CPC/IRI consensus forecast for the chance of each outcome for each 3-month period).

  23. Melegedés ide vagy oda , itt Mo.on a május ki fog menni 20°C-al.Hó végéig nem is mond nagyon melegebbet.Aztán még ott lesz június és július hogy kitombolja magát a nyár azaz 60 nap.Agusztus nálam az már nyárutó, eltelik pillanatok alatt.

    Kíváncsi leszek forró lesz e a nyár.60 nap van hogy kitombolja magát.

    Valahohogy olyan érzésem van hogy nem is lesz kimondottan nyár.Persze nem tudom mi a helyzet a metánkitörésekkel északon.

  25. 24 – Tamás:
    Az időjárás egy kaotikus rendszer. 30 napos előrejelzés egyszerűen nem létezik. Aki ilyet állít, az simán komolytalan. Ha érdekel a téma, akkor nézz utána a „pillangóhatás”-nak. A belinkelt cikk fele badarság.

  26. Ha már Co2, meg környezetszennyezés, amit nem csak a fosszilis tüzelőanyagok okoznak.

    Szomorú valóság:
    legutóbb vásárolt kerékpárom (1996) gumiabroncsát 5 hónapja cserélni kellett, mert a régi 20 év után elkopott.
    A „frissen” cserélt gumikülsőm pedig szétrepedt (élt 5 hónapot), újra cserélni kell. (garancia nuku, ennyit bírt. én még örülhetek, mert másnak ez a fajta 2 hetet tartott.)
    Most a drágábbik, 5000 Ft-ossal próbálkozom, de megnyugtattak, hogy max. 2 év, avagy 2000 km -t remélhetek tőle. ( csak kicsit matekozva: egy közepes autógumi elmegy 100.000 km-t, ez pont 50 szerese, mint a kerékpárgumi 2000 km élete. 50 X 5.000 Ft =250.000 Ft.
    Vett már valaki is 250.000 ft-ért 1 db átlagos autógumit?
    Ez így jól van?

    A gumigyártás egy nagyon energiaigényes és környezetet szennyező technológia.

    Mi történt az emberiséggel, hogy 20 évvel ezelőtt még tudtak gumit gyártani 20 évre, mára meg elfelejtettek?

    És nagyon sok mást is egészen időtálló minőségben gyártottak, amit mára elfelejtettünk..
    Szinte minden használati tárgyunkra levezethetnénk.
    Akkor most mi értelme is van mindenféle co2 kvótáért aggódásnak?

    Ez a fogyasztói társadalom?
    Igen.
    Pörögjön a pénz, foggyon az áru.
    Nem akarom ezeket a pénzsóvár (akárki) gengsztereket éltetni és egyetértek azokkal, akik harcolnak ellenük. Ne is fogyasszuk a termékeiket és legyünk tudatos vásárlók.
    Na de a biciglimet használható állapotba kell hoznom.
    Van választásom?
    Nincs, mert a régi alkatrészekből, gumikból már nincs a boltokban.
    Utálom magamat, hogy be kell álljak a sorba, de nincs más választásom. Vagy harcoskodok , vagy kerékpározok.
    Ez van.

    Parázunk a felmelegedéstől, meg a szennyeződéstől?
    Mégis minden nap beülünk az autónkba, élelmiszert vásárolunk a supermarketben, lecseréljük a mobiltelefont, este felkapcsoljuk a villanyt, stb. Mert kell?

    Beállunk a sorba? igen.
    Van más választásunk……………….

  27. 26 – előforduló:
    A hozzászólási lehetőség nem arra van fenntartva, hogy önálló esszéket komponálj, jócskán elhagyva a poszt topikját.

  28. 27.

    Bocsánat.
    Gondoltam, hogy co2, meg környezettudatosság ellentéte mindennapi életünkben idevág, de ha nem…..

  29. 26
    Az a bicikligumi még lehet más gyártástechnológiával készült ami ma tömeggyártásban lehet nem lenne kivitelezhető.Meg lehet még kaucsukból készült ma pedig szintetikus(nincs annyi kaucsuk, de ez csak tipp)
    Én gondolkodtam hogy a Jamaha jog 25 éves robogómra ráragasztok palmatexel egy tömlőt szétvágva:D. Illetve a kipufogócserénél említették hogy csak pár évet bír ki a mostani.Na de majd ha kilyukad veszek AWI hegesztőt és befoltozom.A fiatalok kiröhögnek az idősebbek tudják miről van szó, ez egy passió is egyben:) Nagy dolog ez az anyagismeret főleg fémek területén, ezt egy átlagember nem tudja kigooglézni hogy mit miből kell csinálni.
    DE én is törekszem mindent megjavítani és olyan cuccokat beszerezni ami kibír nekem 50 évet.Pl most gyalugépet kéne vennem és hát a régi öntvények örök élet….
    Jó fejtörés ezeken agyalni és a végén örülni hogy kibasztam velük, mert engem még x évtizedig kiszolgál….

  30. 29 – Tamas:
    Szerintem te nem olvastad el azt, amit 27. alatt írtam. vagy elolvastad, de nem értetted meg. Vagy megértetted, de nagy ívben leszarsz.

  31. elolvastam, megértettem,csak amiről írtam az egyik kedvenc témám és nem hagyhattam ki 😀

  32. 31:
    Lesz még alkalmad kiélni a mániádat, nyugi! 😀

  34. Egy újabb hír: égő jég
    a kínaiak elkezdték a sarkvidéken felhozni a jeget és meggyújtani.Lent a 160x-ára van összepréselődve.
    A fúrótorony már elég sokat felhozott ,pontosan nem emlékszem (talán napi 30 ezer hordó????) .
    -És a jég alatt 2x annyi gáz van mint kb. az összes olaj és földgáz a földön. Hoppá.
    Vajon kitermelhető e majd tömegesen?Az elégő metán károsabb e?
    Vajon 10 év múlva giga fúrótornyok tucatjai fognak metánt kitermelni a sarkividéken?
    A hír megérne egy cikket Tiborbá.:D

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük