(2101) Felmerült a lehetősége annak, hogy a Föld legnagyobb élőlény kihalását üvegházhatást keltő gázok okozták

Tibor bá’ online

 

Úgy tűnik, hogy a legnagyobb földtörténeti kihalás okára találtak magyarázatot, ami 251 millió évvel ezelőtt történt a Perm korszak végén. Ekkor az óceánok állatvilágának 90 százaléka, a szárazföldi állatoknak pedig 70 százaléka halt ki. A bioszférának 5 millió évre volt szüksége ahhoz, hogy helyreálljon. A nagy kérdés az, hogy miért?

Az élőlények kihalása földtörténetileg páratlan volt, de az ok nem lehetett egyetlen, jól meghatározható ok, mert a geológiai leletek ilyenről nem árulkodtak. A tudósok újabban arra gyanakodnak, hogy a katasztrófát maga a Föld okozta önmagának, és minél többet megtudnak a részletekről, annál több párhuzamot vélnek felfedezni a Föld mai helyzetével.

251 millió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz beindított egy globális felmelegedést, ami egy esemény sorozatot kezdetét jelentette, a vége pedig oxigéntől megfosztott óceánok mérges gáz kibocsátása lett.

Linda Elkin-Tanton az MTI geológia professzora szerint jött valami, ami a föld klímáját átlökte egy küszöbértéken. A professzor asszony beindított egy multidiszciplináris tanulmánysorozatot a tömeges élőlénykihalás okainak felkutatására. A kérdés nem volt kizárólag akadémikus, azt akarták megtudni, hogy olyan küszöbérték előtt állunk-e, aminek átlépése tömeges kihaláshoz vezethet.

252 millió évvel ezelőtt a Föld éppen egy jégkorszakból kezdett kilábalni. A tudósok véleménye szerint a jégveremből üvegházba történő átállás eleve traumatizálta az élőlényeket. Ekkor a mai Szibéria területén magma tört fel a mélyből. A kitörés minden képzeletet felülmúl. Körülbelül 1 millió év alatt annyi láva jött a felszínre, ami a mai USA területét 800 méter magasságban ellepné. A földkéreg, amin a láva áttört, főleg mészkövet és kőszenet tartalmazott, mely utóbbi elégett, ami hatalmas mennyiségű széndioxid kibocsátással járt. (Tegyük hozzá, hogy pillanatnyilag az emberiség pontosan ezt teszi, folyamatosan termeli a széndioxidot).

A magma kitörés és a széndioxid termelés csak a kezdet volt. A melegebb atmoszféra felmelegítette az óceánok felületét. A víz oxigénfelvétele megszűnt, így a mélyebb vizekre nem jutott le oxigén, beállt az oxigénhiány. Közben a szárazföld eróziója felgyorsult, egyre több foszfor került a tengerbe, ami a planktonok elszaporodását eredményezte. Amint az elhalt szerves anyagok felbomlottak, a maradék oxigén is eltűnt a vizekből. (Ez a folyamat napjainkban is megfigyelhető az úgynevezett holtzónákban). A széleskörű anoxia kipusztította az oxigénfüggő tengeri élőlényeket. Ekkor jött a kegyelemdöfés.

Bizonyos mélységnél bekövetkező anoxia (napjainkban például a Fekete-tenger) esetén az oxigénfüggő élőlények a felszínhez közel élnek, míg az oxigént elkerülő mikrobák mélyebben foglalnak helyet. Ez előzőek széndioxidot „lehelnek” ki, az utóbbiak pedig hidrogénszulfidot, ami nagyobb koncentrációban kiöli a növényeket csakúgy, mint az állatokat.

Ez a folyamat megmagyarázza, hogyan lehetséges, hogy az óceánokban elindult halálos folyamat átterjedjen a szárazföldre.

A kutatások feltártak anaerobikus élőlények nyomait ott, ahol a Perm korszak végén a tengerfelszín lehetett.

Hidrogénszulfid lyukat üthetett a Föld ózon rétegében is, aminek védőhatása ma már mindenki előtt ismert. A földi atmoszféra oxigén tartalma 15 százalékra csökkent (jelenleg 21 %).

Mit szűrhetünk le ebből a jelenlegi helyzetünkben? Pillanatnyilag egy folyamatos melegedés alatt állunk, és közeledünk a küszöbértékhez (vagy talán át is léptük azt), amit átlépve a melegedés drámaian fel fog gyorsulni, hiszen a Perm korszak végi melegedés bizonyítottan nem volt lineáris. A legnagyobb problémát az okozza, hogy fogalmunk sincs, hol van az a bizonyos küszöbérték. Kapaszkodóul néhány adat, amit mindenki úgy értékel, ahogy akar.

Az ipari forradalom előtt az atmoszféra széndioxid tartalma 280 ppm volt. Jelenleg 407 ppm és a növekedés gyorsul. Ha most azonnal behúznánk az összes féket (ami elképzelhetetlen), akkor 480 ppm-nél megállnánk. Optimista becslések szerint csak a század végére érjük el az 1000 ppm-et. Az elméleti számítások szerint a Perm korszak végi katasztrófa alatt 2800 ppm lehetett a széndioxid koncentráció. Ha az elméleti számítások hibásak, akkor lehet, hogy sokkal alacsonyabban.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

 

 

23 gondolat erről: „(2101) Felmerült a lehetősége annak, hogy a Föld legnagyobb élőlény kihalását üvegházhatást keltő gázok okozták

  1. Ennek az eseménynek azonban főleg geológiai kiváltó okai voltak, az teremtette meg az alapját a később erre ráépülő folyamatoknak.
    Ez a szibériai lávaömlés azért rendkívüli esemény volt a föld ismert életében, ilyen mértékű vulkáni tevékenység ma már elképzelhetetlen.
    Ezért is írtam Janinak egy korábbi posztban, hogy számomra azért nem tűnik reálisnak, hogy a föld belsejében egyre több hő gyülemlik fel a radioaktív bomlásból, mert akkor szerintem ez egyre nagyobb földaktivitást gerjesztene.
    Feltételezem, hogy az ős föld történetében ilyen gigantikus kitörések régebben gyakrabban lehettek, csak azok nem hagytak maguk után ilyen nyilvánvaló nyomokat, mert még vagy nem volt élet, vagy csak olyan alacsony fejlettségű, hogy nem kimutathatók maradványaik, életjelenségeik nyomai.
    És bármilyen furcsa, ez az esemény iszonyú régi, de ugyanakkor a föld, és a földi élet fejlődésében szinte tegnap volt. Hiszen ekkorra már igen gazdag növény és állatvilág élt a földön, többek között a szárazföldeken nagy számban éltek ősi, emlősszerű hüllők is, amelyek túlélő fajaiból valószínűleg a mai emlősök is származnak. És persze a dinoszauruszok még sehol sem voltak.
    De annyiban tényleg hasonló lehetett a folyamat, hogy az egymillió éven át történő lávafolyás lassan elégette az érintett területek szénkészleteit, és telepumpálta a légkört CO2-vel, mi meg ma vagy kétszáz év alatt égettük el a könnyen hozzáférhető szénkészleteket, és eszünk ágában sincs abbahagyni a fosszilisek használatát.
    A kérdés csak az, hogy mennyi lehet az a légkörbe bevitt primer CO2 koncentráció, amely aztán képes kiváltani egy ilyen Perm végi folyamatot?
    Mert ha a légkörbe jutott mennyiség éppen csak elegendő a küszöbérték túllépéséhez, akkor nyilván enyhébb lefolyású, kisebb következményű, mintha már az eleve bejutott mennyiség is többszöröse a küszöbértéknek.
    Hiszen a pozitív visszacsatolással hozzáadódó CO2 az adott, az a föld pillanatnyi elraktározott és hőhatásra felszabadítható CO2 mennyisége, így a végső koncentrációt az indító CO2 löket, és a pozitív visszacsatolással felszabaduló együttes értéke határozza meg.

  2. Januártól januárig, egy év alatt 3,61 ppm-mel nőtt a CO2 koncentráció. Amikor elkezdték mérni 1958-ban, az évi gyarapodás csak 0,5 ppm volt.

  3. Akkor mindegy. Együnk, igyunk, autózzunk, fogyasszunk, élvezzük az életet, amíg lehet!

  4. „Ha az elméleti számítások hibásak, akkor lehet, hogy sokkal alacsonyabban.”
    Tibor bá’, a >sokkal magasabban< lehetősége miért kizárt már indulásból?

  5. Ha 5-10 éven belül összeomlik a civilizáció, akkor előfordulhat, hogy a széndioxidkoncentráció megáll 500 ppm körül. Az azért a 2800-tól még messze van.

    Persze az, hogy a Perm végén 2800-at mértek, nem jelenti azt, hogy a küszöb nincs ennél jóval alacsonyabban.

  6. 1. hubab
    „elégette az érintett területek szénkészleteit, és telepumpálta a légkört CO2-vel”
    Azon gondolkodtam, hogy vajon a CO2 a legveszélyesebb gáz, ami egy vulkánkitörésnél a levegőbe kerül? Továbbá, hogy ez egy kis füsttel is szokott járni, ami elzárja a napsugarak útját. Nekem még akkor sem tetszene ez a forgatókönyv, ha egy harmadosztályú sci-fi-író tollából származna, a tudósoktól azért többet várnék…

  7. 6: Írjunk bele szerelmi szálat? Akkor tetszeni fog, mint harmadosztályú forgatókönyv?

  8. 7.
    Már meg se haragudj, de ez meg mi akar lenni a részedről?

  9. 8: Erre a mondatodra méltó válasz akar lenni: „Nekem még akkor sem tetszene ez a forgatókönyv, ha egy harmadosztályú sci-fi-író tollából származna, a tudósoktól azért többet várnék…”

  10. 6. Proton

    A füst nem közömbösíti a CO2 hatását, legfeljebb késlelteti. Amint eloszlik, máris robban a CO2 bomba.

  11. 9.
    Szerintem pedig egyáltalán nem méltó válasz, és szerintem nem írtam semmi olyat, ami miatt így kellene reagálnod. Vagy esetleg felcsaptál Linda Elkin-Tanton védőügyvédjének????

  12. 10. hubab
    igen, de addig a felszabaduló mérges gázok kinyírják az élőlényeket, nem kell megvárni, amíg az anaerobikus baktériumok hidrogénszulfidot lehellnek.

  13. 12. Proton
    A vulkáni tevékenységből származó gázok többsége csak lokális hatású, a csapadék kimossa, és a környezet közömbösíti őket. Ezek soha nem jutnak el a föld távoli részeire, csak a CO2…

  14. 13. hubab
    A forrás szerint ez nem egy szimpla vulkán volt, hanem „1 millió év alatt annyi láva jött a felszínre, ami a mai USA területét 800 méter magasságban ellepné”. De ami leginkább szemet szúrt a cikkben: „A földkéreg, amin a láva áttört, főleg mészkövet és kőszenet tartalmazott, mely utóbbi elégett, ami hatalmas mennyiségű széndioxid kibocsátással járt.” Tehát nem az a lényeg, hogy egy 1 millió évig tartó gigantikus méretű lávakitörés milyen hatással volt az élővilágra, hanem arra kell összpontosítani, hogy ez a láva szenet égetett (akárcsak az ember), aminek nyomán CO2 termelődött, stb.stb….

  15. 14: „ez a láva szenet égetett”

    Itt van a hölgy honlapja, és a címben az szerepel, hogy „We have a hypothesis”…
    http://siberia.asu.edu/

    Vagyis egy elméletről van szó, ami vagy igaz, vagy nem.

    Józan paraszti ésszel a láva nem éget szenet… oxigén nélkül.

    Ha felül 800 m-nyi láva, alul a szénnek árja, akkor hol leledzik az égéshez szükséges oxigén?
    Mert az égéshez kell az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az oxigén. (általános iskolai tananyag) Előbbi kettő OK, megvan, de ha nincs oxigén, akkor égés sincs.

    Viszont ami „elsikkadt”, az a mészkő szerepe, ami hő hatására valóban CaO-ra és CO2-re bomlik (klasszikus mészégetés, csak lávával : CaCO3 ↔ CaO + CO2). Szóval ebben az elméletben szerintem lényegesen fontosabb a mészkő szerepe, mint a széntelepeké.

  16. 15: A láva megrepesztheti a kőzetet, ahogy felfele tör, a repedéseken lejut a levegő. Ha a kőszénréteg valahol kiér a felszínre, akkor onnan az égés bejut mindenhova. Nem kell, hogy nagyon gyorsan égjen, akármilyen lassan szivárog is be az oxigén, az táplálja a tüzet, mert a hő sokáig ottmarad, lassan terjed tova.

    Hipotézis, de elég plauzibilis.

  17. 16: Elképzelhető, amit írsz, csak ugye az a 800 méternyi láva (ami valójában „csaknem egy mérföld” 😉 ) takarja a felszínt, ami azért kérdésessé teszi a levegő és a széntelepek érintkezését.

    A láva vastagsága pedig nem a ténylegesen érintett szibériai területre lett „saccolva”, hanem nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy annyi láva ömlött ki, ami az USA-területét ilyen rétegben borítaná. (Vagyis ez lehet akár jóval vastagabb réteg is az érintett területen /meg vékonyabb is/.)

  18. Túl kevés tény van birtokunkban ahhoz, hogy légbőlkapott spekulációknál komolyabb következtetésekre jussunk.

  19. 15. Observer
    A mészkő szerepe nekem is eszembe jutott, de még időben visszafogtam magam, és nem írtam be a hozzászólásomba.
    Mert az is eszembe jutott, hogy a hő hatására tulajdonképpen égetett mész képződik, ami viszont földi körülmények között nem stabil vegyület, mert vízzel érintkezve azonnal oltott mész lesz belőle, amely aztán a légkör CO2-je segítségével újra mészkővé válik.
    Igaz, az alábukó kéreglemezeknél működő vulkánok irtó mennyiségű CO2-t bocsátanak ki, ami szintén a lebukó mészkőüledékből származik, de ennek a CaO tartalma nem tud visszakerülni a felszíni anyagforgalomba, mert lesüllyed a kéregbe a lebukó lemezzel és megolvad, így az árván maradt CO2 a légkörbe kerül.
    Felszíni körülmények között ezek lekötik egymást, így a lávaömlés miatt felszabaduló CO2-t hamar leköti a mindenütt jelenlévő víz segítségével a keletkezett Kalcium-oxid.

  20. 19: A fenébe, régen oltottam már meszet. 🙂 Igazad van.

  21. Jól leragadtatok a 800m és hogy ég a szén a láva alatt kérdéskörben.

    Oda vagyon írva, hogy 1 millió év alatt jött ki a 800m-nyi rétegnek megfelelő mennyiségű láva. Azaz átlagosan évente 8 tized milliméter.
    Ráadásul az sem egyszerre egy nagy felületen hanem hol itt hol ott egy „kicsi”, de az folyamatosan, vagy alkalmanként nagyobb löketben.

    Mindegyik esetben ott ahol a láva feltört ott a rétegekben lévő szenet részben felhozta részben helyben elégette abban a pillanatban amint a légkörrel érintkezett.
    Az is lehet ha kevés volt az o2 akkor co-vá égette és a feltörő gáz a láva felszínén égett co2-vé.

  22. 21: „évente 8 tized milliméter”

    Kis költségvetésű lávaömlés… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük