(2099) Nézd meg jól ezt a képet!

Tibor bá’ online

 

Nézd meg jól ezt a képet!

Nem, ez nem az Astoria aluljáró. Ez az aluljáró Londonban van, és igen, megágyazott magának egy hajléktalan, egy londoni hajléktalan.

Nézd meg a következő képet!

Igen, itt két hajléktalan befészkelte magát egy kirakat alá, ahol nyilván kevésbé van hideg, mint a szabad ég alatt.

Feltételezem eddig azt hitted, hogy időnként megfagyó hajléktalanok csak Magyarországon vannak. Hát nem, Angliában is vannak. Abban az Angliában, ahová a magyar fiatalok előszeretettel mennek a jobb élet reményében, és valóban az átszámítás szerint ott magasabbak a fizetések. Hogy a megélhetési költségek is drágábbak? Hát istenem, valamit valamiért. Na de nézzük mit szólnak ehhez a helyiek.

Eddie Keogh riportja a Reuters számára: Sok millió család az Egyesült Királyságban a nyomorszínt szélén

Az egyre emelkedő árak és a fizetések befagyása az Egyesült Királyságban sok millió családot helyezett a nyomorszínt szélére. A Joseph Rowntree Foundation szerint 2014 és 2015 között 19 millió család a minimális megélhetés alatt tengette az életét. A „minimális megélhetéshez” akkora jövedelmet kell feltételezni, ami a megkérdezettek szerint szükséges egy elfogadható élet fenntartásához. A jelentés szerint a 19 millió családból 11 millió 2020-ig a nyomor szintre fog süllyedni, mert addigra a megélhetés 10 százalékkal fog drágulni, de a jövedelmek nem emelkednek.

_________________________________________________________

A helyzet világszerte ugyanaz, befagyasztva a bérek, miközben az árak folyamatosan emelkednek. A globalizációt kihasználva egyedül a tőke járt jól. Vegyük Angliát! Nem csak Magyarországról, de az egész Közép Európából százezrek települtek át Angliába, természetesen az elfogadottnál alacsonyabb fizetésekért. A bevándorlóknak még így is megérte. Az őslakosság pedig szívhatta a fogát.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

202 gondolat erről: „(2099) Nézd meg jól ezt a képet!

  1. Sajnos ezt megtudom erősíteni. Ez egyébként nemcsak Angliát sújtja hanem egész ny-európát. Vannak szorosabb családi kötelékeim Hollandiában, ahol ugyanez a helyzet. Persze sokat rontott az egészen a migráns helyzet. Rengetegen várnak munkára, rengeteg a képzetlen munkaerő, ami leverte keményen a fizetéseket. A cégek már ott is vérszemet kaptak és legtöbbször a minimálbért is sajnálják. Persze most nem felső kategóriás állásokról beszélek hanem az alsó, alsó-középről. A kimegyek és lazán keresek 2000-3000 euròt az már egy nagy mese, már nem működik. Az elvárások is nagyobbak lettek a cégek részéről és nagyon nehéz jó melót találni. Ami számomra érdekes volt, hogy elképesztően sok magyar cigány van kinn. Na most ők sokkal igénytelenebbek, lazán elalszanak akár nyolcan is egy szobában és mindenfèle szar melót elvállalnak, és nem problémáznak, hogy most bejelenti őket a munkaadó vagy sem. Nagyon összetartóak és az összes rokont sorban kiviszik.

  2. Bizony, aki nem a vendéglátásban helyezkedik el, az cseberből vederbe kerül. Kizárólag koszt, kvártély + fizetésért szabad elszegődni külhonba. És még így is beleszaladhatunk pl. egy autójavításba, ami simán viheti az aktuális havi fizetésünk. A szolgáltatások árai ugyanis alsó hangon is az ötszöröse a hazainak. Az ingatlanárak pedig az egekben. Szóval, nem minden arany, ami fénylik. Egyébként, eljön az idő, amikor kiebrudalják a vendégmunkásokat. Mikor? Amikor a kormány ráébred arra, hogy a munkanélkülin hávájozó tömegek ugyanúgy el tudják végezni azt a munkát, amit most csicskaként a magyarral csináltatnak. Nem is értem, ettől az opciótól miért ódzkodnak annyira. Talán belebuknának a választásokba?

  3. Az ingatlanok árai valóban az egekben vannak, ezt már csak az albérletpiacon jelenlévő tulajok kapzsisága és az ezeket kiszolgáló ügynökségek vérszívása tudja tetőzni. A legnagyobb hiba, amit egy kelet-európai EU-s munkavállaló tehet, hogy Londonban próbál szerencsét. Az ingatlanlufi itt a legnagyobb, szobabérléssel a minimálbéres fizetésének fele vagy 3/5-e, garzon esetében pedig az egész megy el lakhatásra.

    A vidéki Anglia (nem pakikkal szennyezett része) még élhető, igaz személyes tapasztalatom csak a déli partszakaszról van. Egyedülállóként vagy párkapcsolatban megéri, ha jól beszéled a nyelvet akkor az egzisztencia mellett szakmailag is tovább tudsz fejlődni. Viszont amint gyermekvállalásra kerül sor, onnantól garantált az egy helyben toporgás, és ekkor mutatkozik meg a bevándorlósors árnyoldala. 1 keresetből élni, anyuka egy idő után visszamegy dolgozni, de az óvoda majdnem elviszi az egyik fél teljes fizetését, és itt nincsenek nagyszülők, akik néha átvállalják a felvigyázó szerepét ha a gyerek beteg, vagy a szokásos oviba vinni, onnan visszahozni körök mindennapi megoldása kerül terítékre.

    Én nagyon elégedett vagyok az itteni életemmel, ami sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb. Anyagilag is sikerült egy jó egzisztenciát teremteni és ezáltal amennyire lehet, bebiztosítani a jövőmet, kivéve ha mind megyünk a levesbe. 😀 Ez egyénfüggő is, én világéletemben spórolós voltam, most már kicsit felszabadultabban kezelem az anyagiakat, de még így is erős plusszos a havi büdzsém.

    Ez viszont emberfüggő is, rengetek egyént látok, akik gyerek nélkül is ugyanúgy máról holnapra élnek, és ez köszönhető ez inkább az életvitelüknek. A hajléktalansággal én is találkozok it vidéken, és jelenlétét nem vitatom. Az angol gazdaság sokat vesztett korábbi fényéből, de még mindig élhetőbb az otthoninál. Igaz semmi sem tart öröké. 🙂

  4. Anglia valóban az egyik legrosszabb választás. Nagyon drága. Ausztria talán kicsivel jobb. Bár, ha ott minimálbérből (kb.1100EU) akar valaki megélni, fel kell kötnie a gatyát. 500EU-tól indul a lakhatás és legalább annyi a havi kosztpénz is. Volt fizu, nincs fizu. Így semmi értelme kimenni. A tömegeknek egyetlen opció, a vendéglátás. Kivétel persze a magasan képzett munkaerő és a keresett szakmák.

  5. Egyetértek NagyCsurival abban, hogy vendéglátásban dolgozni az egyik legjobb külföldi munkavállalási lehetőségek közé tartozik, bár nem az egyetlen.
    Mivel kajára kevesebbet kell költeni, gyakorlatilag nullát.

    Húgom sokat jár ki, főleg Londonba a karácsonyi időszakban(szeptember-december). Nagyon olcsó, így törvényszerűen szar szállásokon alszik. Munkát könnyen talál(konyhán dolgozik mint szakács) mivel nagy a fluktuáció, nyilván nem a séfek között(de még ott is néha).Kajapénz -ahogy mondtam- gyakorlatilag alig, így viszonylag sokat tud félretenni.

    Mi ezekből a pénzekből finanszírozzuk magunkat és az állatainkat. Így is lassú az előrejutás, itthoni munkával ez lehetetlenség lenne.
    A cél azonban az, hogy pontosan a várható életfeltételek romlását, vagy inkább az életfeltételek várható romlását:-) ellensúlyozzuk a majdani jövőben. Talán idén már értelmes (valójában a mai 8 órás munkabérekhez képest is röhejes) pénzeket is kereshetünk a sajttal és egyebekkel.De nekünk a fenntartáshoz elég és most már szinte teljesen megépültünk(ahogy errefelé mondják). Mégse vonzó ez különösebben senki számára, az okok nyilvánvalóak. Tücskök vagyunk és bezony jön a tél. A hangyák meg kevesen vannak, hogy ennyi tücsökkel csináljanak is valamit. Rövidtávú- és hosszútávú „haszon” ugyebár, bár itt semmilyen kontextusban nem ideillő a haszon elnevezés.

    Ezenkívül egy jóbarátom hatalmas munka- és energia áldozatával lehetőségünk nyílik ugorni egyet az általa alapított szövetkezetünkkel, feltéve ha a magyar állam gépezete nem gördít legyőzhetetlen akadályokat. Mert illik hozzátenni, hogy mindent megtesznek, hogy a mi fajtánk eltűnjön a büdös picsába és csak a nagygazda sleppjei lépjenek előre és halmozzanak fel teljesen értelmetlen összegeket.

    Azonban ha a helyzet megy a maga útján, az elszegényedés óriási méreteket fog ölteni, vidéken, faluhelyen sokan szinte éheznek szegénységükben, ami szókapcsolat már önmagában röhejes. Főleg ha mindenfele körülöttünk búza – és kukoricatáblák tömkelege látható nyáridőben.

    Innen már nem sok kell, de ez még akár sok évig is elhúzódhat. A kaja(pontosabban az élelemtermelés képessége és lehetősége) lesz a kulcs és életed veszélyeztetője is egyben mivel ezt nehéz barlangban van óvóhelyen meglépni.
    Az embereket nem lehet összerántani, csak ha érdekelté teszed őket, jelen pillanatban ez működik. Talán ez átalakulhat, de csak akkor ha ez a világ véget ér, addig marad a lekvár. A kevés jóérzésű kivétel meg szinte mozgásképtelen.

  6. Szeretek ilyen cikkeket olvasni, na nem kárörömből hanem azért mert sokszor úgy érzem hogy csak én nem tudok anyagilag haladni , de mikor kiderül 1-2 munkatársamról hogy 35 évesen nincs félretett 10 eft-ja , akkor azért úgy fogom fel hogy hozzá képest eredményeket értem el.

    „19 millió család a minimális megélhetés alatt tengette az életét.”
    Ezt nem hittem volna, azaz akkor minden harmadik angliai család így él? Nyilván ebben benne vannak a kivándorolt magyarok, pakik, stb….

    A hajléktalanok megtévesztőek Londonban, mert szerintem inkább kivándoroltak lettek azok,na meg 9 millió lakosból nyilván akad egy pár.

    Eddig angliát jóléti társadalomnak mondtam úgy a globális rendszerből,de látszik hogy a rendszerben sehol sincs pénz.
    Középmezőnyben lévő országoknál nincs.
    De nézzük meg a fejltt országokat:
    USA: a lakosság fele egy váratlan kiadást(pl. mosógép) nem tud kifizetni ,de a többi sem áll fényesen.
    Német: mondhatnánk jól élnek, de a többségnek nincs saját ingatlana és a 40 éves Joe bácsi sem hagyja abba a munkát 40 évesen mert ő már megszedte magát, hanem dolgozik nyugdíjas koráig.Max. létbiztonságban és ,de általában elmegy a pénz ott is egy átlagembernek.
    Anglia: a fent leírtak.Egy átlag fehér angolnak nehezebb megszerezni egy ingatlant mint nekem falunk 5 millióért megvenni egy házat.

    Szóval látszik hogy a 3 nagyhatalom állampolgárai sem állank valami fényesen.És a helyzet csak romlani fog.

    Persze mindenhol van talán egy 5% aki jól él , sikeres vállalkozó, maffia,stb.. de itt is az látszik hogy ahhoz hogy talpo maradjon sokszor éjjel nappal dolgoznak, ennek ellenére a mai világban a vállalkozás is tönk szélére kerülhet rövid idő alatt.

    Itt Mo-on ha elromlik a mosógép megtudom venni, nincs hitelem,házat már 5-6 millióért kapok amit magam is felújíthatok szóval ha ezeket nézzük akkor nem olyan rossz itt Mo.-on.

  7. A gond forrása, hogy viszonylag rövid idő alatt (50-100év), a Föld energia, ásvány és egyéb lehetőségein felül szaporodott fel(erősen túl a 7M-en). Ki tudja meddig mehet ez.

  8. Egyre több a luk a szociális hálón, és az állam már nem tudja újabb hitelekből foltozgatni.

    Az értelmetlenül magas minimálbérek és adók is a szociális háló részei.

  9. 8. gmarko

    „Az értelmetlenül magas minimálbérek és adók is a szociális háló részei.”

    Fordítva ülsz a lovon, mint mindig.
    Nem a minimálbér meg az adók a fő baj, hanem hogy egyre több pénz kerül ki a rendszerből.
    Ahogy a hipergazdagok egyre gazdagabbak lesznek, úgy tűnik el a pénz a gazdaságból.
    A termelés kicsit növekszik vagy stagnál, de minden évben gazdagabb lesz egy réteg, és ezzel egyenlő arányban szegényedik a másik oldal.
    Az elosztási rendszerrel van a hiba, mert az egyenlőtlenség növekszik.
    Én sem vagyok az abszolút egyenlőség híve, mert kell a motiváció, de a mostani helyzet elképesztően torz.
    Azt, hogy a világ 8 leggazdagabb emberének az összvagyona egyenlő a világ lakosságának szegényebbik felével, az semmilyen erkölcsi érvrendszerrel nem magyarázható.

  10. 9.
    Pontosan így látom én is. A szegényeknek „szinte” semmi esélyük a felkapaszkodásra. gmarko mint mindig azt hiszi, hogy az ügyesek azért olyan ügyesek mert istenadta tehetségesek. Holott az elosztó és kirovó rendszer tökéletlensége teszi ezt lehetővé. Nyilván tehetségesek is akadnak, főképpen, hogy hogyan optimalizálják saját életfeltételeiket, másokra szarnak.
    A kapitalizmus(legalábbis a mai formája) eszméje csak erősíti és szétbomlasztja a társadalmat. Aki ezt nem látja az vak kéremszépen.
    A rendszer- köztudottan- a gazdagok befolyása alatt áll. Ők úgy kanyarítják az eseményeket ahogy az érdekeik. nyílik az olló, nő a különbség.
    Persze ezt meg kell maguknak indokolni, így egyenlő esélyekről pofáznak, holott ők maguk az egyenlőtlenség legnagyobb forrásai.

    Ide most ne keverjük bele a munkaképtelen agyament cigókat és tehetetleneket, mert ők csak ezen rendszer termékei és legfőképpen nem befolyásolói.

  11. Az hogyan lehetséges, hogy egy angolul alig beszélő, végzettségek nélküli magyar család kimegy Angliába, és vígan megél a mindenféle alacsonyrendű munkából, ami adódik, miközben a tősgyökeres angol nyomorog? Az az erős benyomásom, hogy ehhez azért kell azoknak az angoloknak a tehetetlensége is, akik a saját országukban nem találják meg ugyanazokat a lehetőségeket, amiket egy totál outsider igen.

  12. 11: Így van.

    A gondoskodó állam kiöli a „túlélésért vívott harc” gondolatát az elkényelmesedő állampolgárokból.

  13. Pár éven belül a nyugat europai életszinvonal kb 25-30 % csökkenni fog igy vagy ugy. A kormányok a hatalmuk megtartásáért bármire képesek tönkre teszik a környezetet, kifizethetetlen kölcsönöket vesznek fel. Csak egy példa. Az eu külker forgalma az europán kivuli országokkal havonta (export) 150 mld euro. Az EKB nyomtat 80 mld ot még hozzá. A pénznyomtatás végül is egy kamat mentes kölcsön ha ugy vesszuk. Ez követhetetlen! Kicsiben átgondlva. Ha van egy vállalkozásom aminek 15 milla a havi forgalma feltudok venni havi 8 millio kölcsönt kb 0-1 5 kamatra Az év első havi részletéből 3-5 évi kamatot is rendezni tudok. Utána újra és újra kapok 8 millát amit alig fogok tudni értelmesen elkölteni és csak jön és jön a pénz. Épp ez folyik most. Europába Angliába Usaba stb

  14. 9, 10: Igazatok lenne, ha nem ismernénk az utat, ami ide vezetett.

    De ismerjük. Az összes nyugati állam elindult a szocializmus útján, és folyamatosan növelte az állami újraelosztás mértékét.
    Mára eljutottunk oda, hogy ezek a rendszerek további eladósodással sem tarthatók fent.

  15. 10. Balázs

    „gmarko mint mindig azt hiszi, hogy az ügyesek azért olyan ügyesek mert istenadta tehetségesek.”

    Ebben pedig igaza van… „szemesnek áll a világ”. Aki hülye az meg haljon meg.

    Persze ez így nem jó mindenkinek, de ahogy mondani szoktam, az intellektuális fasizmus korát éljük. A törvények úgy vannak megszabva, hogy ki lehet használni a szellemileg szerényebbeket.
    Úgy gondolom, hogy olyan 120-as IQ-ra van belőve a világ, és az alatt a tömeg végzetesen kiszolgáltatott.
    Ráadásul folyamatosan megkapja, hogy hülye.

    Az az erkölcsi rendszer, ami ezt ellensúlyozná pedig parkolópályára van téve…

  16. 11. Ábel

    „Az hogyan lehetséges, hogy egy angolul alig beszélő, végzettségek nélküli magyar család kimegy Angliába, és vígan megél…”

    Úgy, hogy az aki kimegy, már eleve egy szelektált, a vállalkozóbb, rugalmasabb, bátrabb réteg.
    Angliában pedig a kevésbé tehetséges, szerényebb képességű, elkeseredett őslakos potyog ki a rendszerből. Az állam (háttérhatalom) meg leszarja, mert már rég nem nemzetben gondolkodik, hanem globális profitban, annak meg ugye nincs szaga, mindegy hogy ki termeli meg.

  17. 10: Egyébként egyetértünk a kapitalizmus mai formájának kritikájában.

    Teljesen igazad van. Az állam korrupt, ezért az oligarchák az ügyes, innovatív, hatékony vállalkozások, és azok munkavállalói kárára gazdagodnak.

    Szerinted a megoldás az újraelosztás „igazságosabbá” tétele, szerintem az újraelosztás megszüntetése.

  18. 8-10. Gmarko „Az értelmetlenül magas minimálbérek…”
    „…az újraelosztás megszüntetése.”

    Igazad lehet. Remélem, mielőbb eltörlik mindkettőt és Te leszel az első, aki megtapasztalja a kambodzsai létformát! 😀
    Áruld már el nekem, hogy a fenébe létezhet az a – szerinted – közgazdasági abszurd, hogy a minimálbérek ellenére dollár milliárdokat zsebelnek be profitként (!) egyes cégek? Nem, nem a Kínában gyártató szemfülesekre gondoltam!

  19. 12. gmarko: Sajnos féligazságokat mondasz. Egyrészt ha az állam annyira gondoskodó, akkor miért minket adóztat? Ha annyira gondoskodó, akkor miért adósodtak el a magyarok CHF hitelben? Ha annyira gondoskodó, akkor miért különbözteti meg a multikat, miért engedi a „zenélő tehenészet” féle társaságokat foglalkoztatottanként 50 milliós állami hozzájárulásokkal a kisparaszti létforma támogatása helyett?

  20. 18. gmarko

    „Az állam korrupt,”

    Ez egy rosz brossura.
    A korrupt államhoz kellenek az őt korrumpáló vállalatok, bankok is.
    Aztán helyben vagyunk: a RENDSZER korrupt.
    Az állam azért korrupt, mert gyenge, és a multicégek befolyásolják.
    És minnél gyengébb az állam, annál jobban torzítják a gazdaságot a korrupt, ellenőrzés, korlátok nélkül ámokfutó cégek.
    Csak az abszolút hatalommal bíró állam képes rendet tartani a mindig a saját érdekeiket kereső nagyvállalatok között.
    Az államnak pedig az lenne a feladata, hogy az érdekek arányosan érvényesüljenek.

    Egyszerűen nem szabadna hagyni, hogy egy bizonyos méretnél nagyobbra nőljön egy-egy cég, főleg bankok.

  21. 18: A komoly profitot termelő cégek a minimálbérnél magasabb fizetéseket adnak. Mert az alkalmazottaik simán kitermelik azt.

    A minimálbér pont a legkiszolgáltatottabb helyzetűeket érinti leginkább. Beszélj egy hazai kisvállalkozóval, hogy könnyű-e kitermelnie az eszetlen jogszabályi és adókörnyezetben az alkalmazottai minimálbérét.

  22. 17.
    Szerintem teljesen más megoldás lenne szükséges. Az újraelosztás is teljesen felesleges lenne, ha a plebejus réteg semmit nem érne fel ésszel. Csak felcserélődnének szerepek, de aztán az intellektus visszarendezné a nagy részét a mai állapotába. A szegényebbekkel senki nem bánik komiszabbul mint egy másik szegény. Vannak „felkapaszkodott” „barátaim”.
    A gazdagoknak kellene másként gondolkodniuk. Ahogy Attila mondja az intellektus fasizmusát fel kéne adni. Ennek vannak alapfeltételei melyek megvalósulása esetén szélesebb körben értelmeznénk az öngondoskodás fogalmát. A mai versenyszerű alapbeállítottságunkkal egyenesen szembemenve.
    Ennek módjait ma utópiáknak gondoljuk, és így azok is, ezért ez a kollektív félelem nem teszi lehetővé, hogy kilépjünk a szokott gondolkodási keretrendszerből és változtathassunk alaptermészetünkön, – hozzáállásunkon. Ezért marad a ma legjobban működő rendszer, a mai kapitalizmus. De a rendszer a mi alaptermészetünkből fejlődött ilyenné, mi alkottuk mivel ez a kizsákmányoló módja a gazdálkodásnak áll hozzánk a legközelebb.
    Attól még ez nem előrevivő rendszer, sőt egyenesen öngyilkos.

  23. 19: Hát pont ezt mondom én is!

    A „gondoskodó” állam igazából nem a te javadat akarja, hanem csak és kizárólag a hatalmat birtokló kisebbségét.

    Az állam és a vele összejátszó multik érdeke közös. A multi a felesleges piaci szabályozások elfogadtatásával és egyedi adókedvezmények kiharcolásával akadályozza a kisebb versenytársak piacra lépését.

    Feleslegesen várod a jót akaró és becsületes politikust. Nem fog eljönni. A rendszer sajátosságai miatt nincs esélye hatalomra kerülni.

    Ezért ne az állam megjavításától várd a megoldást, hanem az állam fokozatos leépítésétől!

  24. A probléma ennél azért kissé összetettebb. Mindenhol jelen van az adott igényekhez mért iskolázottság hiánya, alkoholproblémák és egyebek. A hajléktalanság nagy többségben nem csak a képzetlenség hiányára utal, hanem a szakterületek feltöltésére alkalmatlan populáció átképzésének hiányára is. Ez állami szinten nem működik sehol. Továbbá, hiába jó szakember valaki, ha napi szinten kell neki az alkohol más egyéb egyéni problémák miatt. Erre meg a munkáltató nem kíváncsi egyéb rizikófaktorok miatt. Ma önhibáján kívül kevesen, viszont önhibájából elég tetemes számban lesznek hajléktalanok. El kéne ezen gondolkodni.

  25. 20: Közeledünk. 🙂

    „A korrupt államhoz kellenek az őt korrumpáló vállalatok, bankok is. Aztán helyben vagyunk: a RENDSZER korrupt.”

    Így van.

    Az állam korrupt, mert létezik. Olyan jogokkal ruházza fel magát a nevünkben, amelyekkel mi sosem rendelkeztünk.

    „És minnél gyengébb az állam, annál jobban torzítják a gazdaságot a korrupt, ellenőrzés, korlátok nélkül ámokfutó cégek.”

    Te még bízol a hős politikusban aki fehér Volvo-n jön.

    Én racionálisabb vagyok.

  26. 19: Egyébként a zenélő tehenészet nem hülyeség. Kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a Mozartot hallgató tehenek több tejet adnak, ami egyébként teljesen érthető, hiszen a nyugodt, ellazult lelkiállapot, amit a zene elősegít, alkalmasabb a szoptatásra, a tejleadás javul embernél is. Egy lejátszó és egy hangszórórendszer pedig ma már aprópénzbe kerül.

  27. 22: Te melyik utópiát támogatnád? A kommunizmust?

    Amit ma látsz a fejlett világban, az egyre kevésbé tiszta kapitalizmus. Milyen kapitalizmus az, ahol a megtermelt új érték felét-kétharmadát erőszakkal való fenyegetéssel elveszik a vállalkozótól?

    Mi a baj az emberi természettel?
    Miért ne kövesse a társadalom az emberi természetet?
    Miért jobb a természetellenes társadalom?

  28. 21:
    Társadalmi egyenlőtlenség mindig volt az ősközösség óta. Ezt az alul lévők mindig is belátták, elfogadták, hogy az okosabbnak, ügyesebbnek, szerencsésebbnek, szorgalmasabbnak több jut egy bizonyos, még igazságosnak elfogható szintig. De, ahogy erre Attila (PV) rámutatott, néhány ember teljesen felesleges, kezelhetetlen és esztelen száz milliárdos (dollár) vagyona már nem fogadható el, amit már se ész, se szorgalom, se szerencse, se ügyesség nem igazol, és kizárólag a hatalommal való visszaélés biztosít. A tömegek a morgásuk mellett még ezt is elnézik addig, amíg puszta létfenntartásukat nem veszélyezteti, amikkor ezt átlépi akkor szabadul el a pokol és már nem lesz okoskodó vita, az államra való mutogatás, stb., amiknek te ragyogó mestere vagy, hanem beindul az akasztás.

  29. 28: „kizárólag a hatalommal való visszaélés biztosít”

    Egyetértünk. A hatalom az államoknál van, akik azt tetszésük szerint megosztják néhány nagyvállalattal. Ezeknek a vállalatoknak a célja fenntartani az államokat, hogy az ő egyébként indokolatlan versenyelőnyük ne sérüljön.

    Azért, mert a megvezetett tömegek rossz helyen látják a problémát, a probléma valós gyökere még ott van, ahol.

  30. 14. gmarko

    Ha eltörölnéd a minimumbért és csökkentenéd az adót, azt a részvényesek szívnák fel, és az életszínvonal csökkenne.

    Azokat a folyamatokat kell megállítani, amik a pénzt egyre kissebb csoportok felé áramoltatja.
    Ha elég pénz marad a gazdaságban, akkor nem kell mesterséges lélegeztetőn tartani egész rétegeket munka nélkül…

    A kamatot kell beszüntetni.

  31. Kedves hozzászólók, mindeniketek elsiklik a lényeg, a poszt által felvetett, bemutatott szörnyü mai valóság fölött:
    1. Hogyan lehetnek hajléktalanok egy nyugati országban, ami a nyomorult migránsok által megálmodott paradicsomként lebeg szemök elött, és minden erejükkel oda igyekeznek eljutni, mindez nem a viktoriánus korban, hanem a huszonegyedik század Angliájában?
    2.Egyesek hsz-iból kiderül, hogy külhonba vetette öket a sors, mert szülőföldetek nem képes eltartani TISZTESSÉGESEN fiait, és ez az én szememben eszméletlen társadalmi tragédia.
    Meg tudom érteni a néger fickót, ki Afrika legsötétebb bugyrából emigrálna a fejlett nyugatra, de könyörgöm, miért kell a Balázs hugának, egy európai országbeli lánynak egyáltalán külföldön dolgoznia, ha otthon is lenne megfelelő munkalehetőség, mint ahogy NINCS!
    Nincs, éspedig azért nincs, mert anno valaki gazemberek, akiket már rég fel kellene akasztani, az egész nyugati világból egy ipari sivatagot csináltak.
    És ez a mai nyugat legeslegnagyobb tragédiája, ami még egyelöre még el sem érte végkifejletét.
    ÉS NEM VALA, KI FELAKASZTOTTA VOLNA ŐKET!!!

  32. 30. Szerinted így van, mert hiszel a Marx-féle kizsákmányolásban és osztályharcban. Nem hibáztatlak érte, minden állami iskolában ezt tanítják.

    Szerintem a vállalkozó nem ellensége saját magának. Versenyeznie kell a piacon a többi vállalkozóval, ahol a munkaerő értéke is ki van téve a kereslet-kínálat törvényeinek.
    Ha nem így lenne, akkor azt látnánk, hogy minden munkáltató csak a kötelező minimálbért fizetné. De ez nem így van, még viszonylag alacsony képzettséget igénylő munkahelyek esetében sem.

    Ha eltörölnék a minimálbért és az élőmunkát terhelő adókat, akkor egy csomó új álláshely jönne létre. Visszajönne a termelés nagy része Kínából Európába.
    Egészen abszurd a jelenlegi adórendszer, ami bünteti az élőmunkát, és jutalmazza a minél magasabb fokú automatizálást.

  33. 30: „A kamatot kell beszüntetni.”

    Ez nyilvánvaló képtelenség.

    Hogyan szünteted meg? Még nagyobb állami erőszakkal?
    Lecsukod, ha valaki csak kamat ellenében hajlandó kölcsönözni neked?
    Erőszakkal akadályozod meg két szabad ember kölcsönösen előnyös értékcseréjét?

  34. 24: Így van Dan.

    Sokkal könnyebb az igazságtalan környezetet hibáztatni, mint szembenézni saját felelősségünkkel.

    És nagyon könnyű antiszociális önző állatnak beállítani azt, aki erre felhívja a figyelmünket.

  35. 33. Pedig, biz’ a kamat mindennek a kerékkötője, főleg, ha az már inkább uzsora. Mint tudjuk, sokkal inkább ez utóbbi a jellemző. A spekulatív tőke leghatékonyabb profitszerzési technikája. A hangsúly a spekulatívon van. Fedezetlen papírfecnik után tesznek szert igencsak megkérdőjelezhető haszonra, vagyonra. Még akkor is híznak ezek a paraziták, ha nem kerül a hitelpénz és kamatai mögé a későbbiekben sem valós fedezet. Mert a pénzüket és kamataikat minden esetben megkapják. Nulla rizikóvállalás mellett is. Lásd, állami mentőcsomagocskák! Szóval, a javak ilyen formán egyirányba áramlanak, melyre bizonyíték a világban észlelhető égbekiáltó vagyoni különbség. 1 százalék kontra 99 százalék. Ezt az igazságtalan helyzetet a kamatos kamat és persze a tőzsdei spekulációk tették leginkább lehetővé.

  36. A tehenek nem hallgatnak Mozartot, a bárányok meg hallgatnak. Nevetséges, hogy egy fajta példa szerint a tehenek tejhozama az emberek szerint a komolyzene hallgatás segítségével növelhető. Ez olyan mint a fényevés, de hogy miért halt meg a gyerek táplálék nélkül az nem számít.

  37. 32: „Ha eltörölnék a minimálbért és az élőmunkát terhelő adókat, akkor egy csomó új álláshely jönne létre.”

    Aha, szóval te is azokkal értesz egyet, akik azt állítják, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból, pláne, ha még kecskét is tartasz. 😉

    Szóval a minimálbér idén 127.500 Ft. Aminek a nettója kb. 85 ezer Ft. Szerinted hogy lehet ennyiből megélni? Próbáltad te valaha? Esetleg gyerekkel, gyesen levő feleséggel, albérletben???

    És hogyan lehetne ennél KEVESEBBŐL megélni, ha eltörölnék a minimálbért???

    Ha ezt elmagyarázod nekem, onnantól mindent elfogadok, amit írsz… 😉

  38. 35: Teljesen egyetértünk.

    A fedezet nélküli pénzt is az államok bocsátják ki. És ha te a szomszédoddal valamilyen más értékközvetítő segítségével cserélsz árut vagy szolgáltatást, akkor bűncselekményt követsz el!

    Azt, hogy az állami mentőakciót is az állam erőszakolja ránk, már nem is kell magyarázni, annyira kilóg a lóláb.

    Miért csak az államok bocsáthatnak ki pénzt?
    Miért nem bocsáthat ki bárki pl. valós aranyfedezetű valutát?
    Miért fogadjuk el kvázi megkérdőjelezhetetlennek ezeket a szabályokat?

  39. 38. A pénzt nem az államok bocsátják ki!!! Lásd, FED! Két évszám: 1913 és 1971. Nincs kedvem litániát írni ebben a témában, nézz utána!

  40. 32:
    A kapitalizmus csak úgy tartható fenn, ha a tőkétől független állam erősen szabályoz. Ha ez nem történik meg, akkor a tőkés a fizetéseket addig csökkenti (a túl nagy munkaerő kínálat miatt), hogy az már csak a lassú halálhoz legyen elég. Ebből az következik, hogy az automatizálás és egyéb termelékenység fokozással halálba lehet küldeni a feleslegessé vált tömegeket. Hosszabb távon ez a tőkének se jó, mert folyamatosan fogja veszíteni a fogyasztói piacot, de a tőkés nem előrelátó, csak az állam lehetne az. Például Magyarország esetében, ahol az államot nem az oligarchák irányították. Orbán állama maga teremti meg az oligarchákat, akik Orbán után is ellenőrzés alatt fogják tartani az államot. Vagyis Viktorunk egy hatalmas lehetőséget szalasztott el. Virágzó Magyarország helyett csinált egy hanyatló, koldus Magyarországot, ami hosszútávon neki és követőinek se lesz jó.

    35:
    A kamat, pláne a kamatos kamat, sokaknál egy mánia. Kamat nélkül nincs kölcsön. Kölcsön nélkül nincs beruházás. Beruházás nélkül leáll a gazdaság. Az állam nem tilthatja be a kamatot, pont úgy, ahogy nem tilthatja be az abortuszt se. Ha valakinek nem kell gyerek, meg fogja találni a módját. Ha valakinek kölcsön kell, fog fizetni kamatot. — Már olyan sokszor megkérdeztem, de senki nem tudott rá elfogadható választ adni. Van egy felesleges millióm, miért adnám kölcsön kamat nélkül. Legjobb esetben visszakapom. Rosszabb esetben futhatok a pénzem után. Szóval miért adjam kölcsön?

  41. 37: Durván kiforgatod a szavaimat, de már megszoktam.

    Nem, szerintem nem lehet megélni 47 ezer forintból, de szerintem a minimálbérből se. Két (valamivel átlag felett) keresővel és két gyerekkel is éppen hogy csak kijövünk hó végéig.

    Nagyon érdekes, hogy csak a te bizalmadat élvező állam az egyetlen játékos, aki megállapíthat a törvényes minimálbérnél kisebb közmunkabért. :-O

    Fentebb leírtam, hogy miért fizetnek a munkáltatók ma is többet, mint a minimálbér. Az állítás, miszerint a munkáltatók csak a minimálbért hajlandóak kifizetni, nem igaz.

    Van egy csomó olyan szituáció, amikor a potenciális munkavállaló megelégedne alacsonyabb bérrel is.

    Például:
    – még otthon élő pályakezdő. Elvállal egy kis értékteremtő munkát alacsony bérért. Az is több, mint a semmi. És neked és nekem nem kell kicsengetnünk a munkanélküli segélyét. Ráadásul a munkavégzésével olyan ismeretekre tesz szert, amiket az iskolában nem tanítanak. És ennyivel több munkatapasztalattal vág neki a következő állásinterjúnak.
    – kisgyermekkel otthon lévő anyuka. Miért ne dolgozhatna be otthonról pl. egy varrodának?
    – nyugdíjas, de jó egészségnek örvendő öregúr. Miért ne dolgozhatna be egy fordítóirodának?

  42. 40: Fentebb leírtam, hogy miért fizetnek a munkáltatók ma is többet, mint a minimálbér. Az állítás, miszerint a munkáltatók csak a minimálbért hajlandóak kifizetni, nem igaz.

  43. 26. Ábel: Nézd meg, hogy miként működik az a bizonyos „zenélő tehenészet”! Ha a mezőn állnának a tehenek, gondoskodó gazdák simogatásától nevelve és a napfényben sütkérező legelészés közben hallgatnának Mozartot, akkor azt mondanám, hogy igazad van. A marketing alapján csak rossz következtetést lehet levonni.

  44. 29. gmarko

    „Egyetértünk. A hatalom az államoknál van, akik azt tetszésük szerint megosztják néhány nagyvállalattal.”

    Fordítva.
    A nagyvállalatok olyan kormányokat segítenek hatalomra, ami az ő növekedésüket támogatja.
    Erre gyönyörű példa az amerikai választási rendszer, ahol a cégek már nyíltan pénzelik a pártokat.

    A helyzet az, hogy a pénzügyi hatalom már régen túlnőtt az államokon és szinte tetszése szerint váltogatja a kormányokat. Erre meg Soros a jó példa, aki a színes forradalmakat pénzelte, meg az Open Society méretre gyártotta azokat a hivatalnokokat, akikkel Soros akarta benépesíteni a saját szája íze szerinti kormányokat…

  45. 40. Én is leírtam már, hogy a hitelpénz a gazdaság katalizátora. Nem magánmonopóliumoknak kellene fedezetlenül nyomtatni, hanem állami monopóliumként kellene funkcionálnia. A gazdasági szereplőket segítve ezzel. Ismétlem, katalizátorként, nem pedig kifosztógépezetként! A magánszemély az egy más kérdés. Azt csinálsz a pénzeddel, amit akarsz, ha van olyan szerencsétlen, aki képes fizetni rá uzsorát. Mivel Neked nincs rá monopóliumod, ezért nem is tudsz érdemben beleszólni a nagyok dolgába. A hitelpénznek a társadalmat kellene szolgálnia, nem pedig egy szűk réteg gyarapodását a többséggel szemben. Amit ugyebár a pénzkibocsátás joga, a tőzsdei spekulációk és végső soron a kamatos kamat tesz számukra lehetővé .

  46. 44: Értsd már meg, hogy ugyanarról beszélünk!

    A hatalmat birtoklók elnyomásáról.

    Szerinted elképzelhető olyan állami hatalom, amelyiket a jó szándék vezet, és várod ennek az eljövetelét.

    Én nem hiszek a jószándékú politikusban, ezért szerintem nem kellene megengednünk, hogy az egyén felett az államoknak (és a velük szövetséges multiknak) ekkora hatalma legyen.

  47. 45: Szerintem is sérti az erkölcsöt és a józan észt, hogy a pénzverés (beleértve a digitális kibocsátást is) monopólium.

    A pénz nem más, mint egy segédeszköz az értékcseréhez. Fel kellene szabadítani a monopóliumok alól.

    Kellően tőkeerős társaságok valós aranyfedezettel kibocsátanának pénzt, vagy pénzhelyettesítő eszközt, amelyet te és én használnánk. Természetesen fizetnénk a pénzhelyettesítő eszközt, mint szolgáltatást nyújtó vállalatnak a szolgáltatásért cserébe.

    Ezek a vállalatok a piacon versenyeznének egymással a szolgáltatásukkal. Ha valamelyikük túl nagy kockázatot vállal és csődbe megy, akkor nem lenne senki, aki kimentse. Ezért konzervatívabb hitelezésre lennének kényszerítve, és hatékony megoldásokkal dolgoznának, nem olyan pazarlóan, mint pl. a nemzeti bankok.

    Vedd észre, hogy amit felvázoltam, az a jelenlegi pénzpiachoz hasonló, csak kivettük a képből az állami monopóliumot.

  48. 41: „nem lehet megélni 47 ezer forintból, de szerintem a minimálbérből se.

    Pontosan erről van szó. Akkor hogyan akarsz ez alá menni?

    Ami példákat felsoroltál, az pedig most is lehetséges – a minimálbér a 8 órás (főállású) munkaviszonyra vonatkozik /nem teljesen, de lényegében/.

    „minimálbérnél kisebb közmunkabért” Mit vársz egy G-től?

  49. 48: Én nem „akarok” ez alá menni. De megértettem, hogy az állam által önkényesen megállapított (és aztán saját maga által be nem tartott) minimálbér kontraproduktív.

    Nem lehetséges a példáimat jelenleg törvényesen megvalósítani. A példáimban szereplő alanyok nem képesek havonta kitermelni a minimálbért és közterheit. Mivel erre képtelenek, a munkakör amit fel tudna nekik kínálni egy vállalkozó, létre sem jön.

  50. 49: „Nem lehetséges a példáimat jelenleg törvényesen megvalósítani”

    Már miért ne lehetne?

    Miért ne dolgozhatna nyugdíj mellett pl. Tibor bá’ egy fordítóirodának, ha akarna?
    Gyesen levő anyuka is dolgozhat valamennyit stb.

  51. 50: 41 alatt ezt írtam : „Van egy csomó olyan szituáció, amikor a potenciális munkavállaló megelégedne alacsonyabb bérrel is.”

    A példáimban szereplők nem tudják kitermelni a minimálbért + járulékait, de megelégednének egy kisebb fizetéssel.

    Mivel ez törvényesen nem valósulhat meg, ezért a munkahely nem teremtődik meg.

  52. 51: Megbízási szerződéssel, önfoglalkoztatással bármi lehetséges.

  53. 51. gmarko

    „Mivel ez törvényesen nem valósulhat meg, ezért a munkahely nem teremtődik meg.”

    Ez kétélű dolog.
    Franciaországban például az üzletek diákokat használnak a pénztárakban hétvégén és este. Kb feleannyiért, mint egy rendes munkaerőt.
    A diák ugyan örül a plusz pénznek, de a helyzet az, ha nem lenne ez a lehetőség, akkor normális fizetésért kellene alkalmazottat tartani.
    Végülis egy felnőttől veszik el a teljes fizetést, hogy a diáknak legyen egy fél…
    Szuper.
    Az üzlet meg zsebrevágja a különbözetet. és nyomást gyakorol a többiekre, hogy ne ácsingózzanak magasabb bérért.
    Megéri?

    Szóval a minimumbér eltörlése lehetőséget adna a vállaltoknak, hogy lenyomják a fizetéseket.

    De még mindig azt mondom, hogy nem a rendszer finomhangolásával kellene foglalkozni, mert az nem hoz igazi javulást.
    Azt a részt kell megváltoztatni, ami a problémák gyökere: eltörölni a kamatot, és bevezetni az Iszlám típusú kölcsönzést : Együtt sírunk, együtt nevetünk. Itt a banknak érdeke, hogy csak megalapozott projektekre adjon kölcsönt, és nem válhat belső hatalommá.

  54. Lassan-lassan kiderül, hogy valamiért csak egyetlen projekt megy itt töretlenül több évtizede, de mindenki el van foglalva a napi betevő utáni hajszával (ki meg a napi betevő élvezetekkel) – a globális népességcsökkentés. A vicc az hogy nyilvánosan meg is hirdették több helyen és fórumon – kőbe is vésték (ahogy ez illik egy világuralmi projekthez). Majd kiderül, hogy ez jön be végül, vagy a „sokasodjatok és szaporodjatok…”
    https://en.wikipedia.org/wiki/Georgia_Guidestones

  55. Vám mentes övezet mintájára kísérletnek létre lehetne hozni az állam mentes övezetet, állam mentes ipari parkot. Felszerelnék az egész területet kamerákkal és nézhetnénk a történéseket.
    Az én tippem az, ha elég sokáig várnánk, akkor láthatnánk hogyan alakul ki egy erős kezű, de gondoskodó miniállam.

  56. 53:
    Attila! Ezen poszttal kapcsolatos hozzászólásaiddal egyetértek, de ez utolsó nem működik és nem is korrekt. A kamatról van szó. Amit te ajánlasz az nem korrekt és nem működik. Ő vállalkozik (kísérletezik) és ha csőd, akkor a teljes kár az enyém. Ha nyereség van, akkor csak a fele az enyém. Arról nem beszélve, hogy a vállalkozónak nem lévén vesztességre esélye, sokkal nagyobb, az elfogadható szintet meghaladó kockázat felvállalása lesz. Miért nem kockáztatna, ha a vesztesség kizárólag az enyém. Ez működés képételen ötlet.

  57. Mindenki a minimálbérrel és adóval foglalkozik…és mi van az árakkal, miért kell egy mosógépért alsó hangon is kb 60.000Ft? Mikor némi bádog és müanyag a program meg egy nyáklap és gumicsövek? egy mosógép a 70-80 években gyártott kb 15-16 évet elmentek ma alig…ugyan ez a többi ht eszközzel. Ma egy üvegpohár tovább él mint egy HT gép. Ue az autók amik nyugaton valahol lerakótelepeken rohadnak vadi ujjonan mert nem merték egészen felszámolni a gyárat. És az étel is rengeteg megy a szemétbe mert megromlik mire eladóhoz kerülne..gyümölcs a piacon de sokat látok kidobálni. Még ugy is hogy folyamatos a leértékelés. (akció)

    Az hogy eleve a nemzeti pénzeszközt venni kell a FEDtől már magában foglal egy árrést+kamatszintet..ez az 1 baj forrása a multik mellett.
    A másik egy volt multikat utánzó cégnél bele látva a vezetésbe a RT-knél is sok a elnőkségi tag meg slepp fizetésért kocsiért teló laptopp stb fizetéséért és ezért a részvények értékéből kell ezt a sleppett fenntartani..politikusokat stb…ezért nem tiszta a bér se….valahonnan ezeket a ejtőernyősőket fizetni kell de nem a saját kárra – hanem a másokéra! – ez a alapgondolkodás!
    Tehát van vagy volna bérre pénz arra a termelésre amit alkalmazottak ellátnak de mégsincs a sok ragadvány slepp miatt akik sokszor többett visznek a zsebükbe ki mint maga a termelő dolgozó!

    Ez pontosan a részeg matróz két kézzel való pénzszórása 1x.
    Aztán a bérek utáni járulékok miatt a 8-12 h munkára a 6-4 esetekben láttam 2h bejelentés, néha gépkocsi átalánnyal(ami élelemre ment el) Mára már az sincs valami más van.

    Ma nehéz kitermelni a sok adónemet amit fizetni is kell+rezsi.

    Tehát egyik oldalon a pazarlás és a piócák a másik oldalon a xarevés és bunkóság.

    (Nem tetü dolog hogy ma is levonnak járadéknak annyit mint régen a jóvedelemmel arányosan de nincs nyugdijkötelezettség belőle? És lassan nem lesz eü kötelezettség se! DE a levonás a mai bruttónak az 1/3-da minimum ha nem több.

  58. 56. Tibor bá’

    „Ő vállalkozik (kísérletezik) és ha csőd, akkor a teljes kár az enyém.”
    Nem, nem így van.
    A hitelező szabadon dönt, és meg is vizsgálja a hitelfelvevő projectjét, sőt, tanácsokkal segíti is, ha kell.
    Tehát csak akkor ad kölcsön, ha VALÓBAN megbízik a hitelfelvevőben és magában a projectben. Eredetileg ezért hitel a hitel
    Ez így sokkal erkölcsösebb, mint amikor a hitelező gyakorlatilag urává válik a hitelfelveőnek és a projectnek is, ameddig a hitel nincs visszafizetve.

    Tehát egyszerűen nem ad kölcsön egy munkanélkülinek plazma TV-re, vagy egy TESCO polctöltögetőnek A4-es Audira.

    Sokat szidjuk itt az Iszlámot, és többnyire joggal.
    De van egy erős szabály benne, hogy muzulmán a muzulmántól nem követelhet kamatot.
    Ahogy a zsidó zsidótól sem…

    A lényeg, hogy egy közös üzletben közös a kockázat, közös a nyereség és a veszteség is.

    Nagyjából úgy, hogy nekem van egy szekerem, neked egy lovad, és közösen fuvarozunk, a bevételt meg elosszuk… Nincs elsőbbség, hogy nekem több jár, vagy akkor is jár pénz, ha aznap nem volt fuvar, mert enyém a szekér…
    Normálisan ennek kellene lennie a helyzetnek a bankokkal is.
    Ők a pénzzel, és a munkámmal szállok be egy vállalkozásba, egyenlő félként.

    Olyan nincs, hogy valaki mindig csak nyerjen.

  59. 57:
    A 2015 decemberében vásárolt (70.000) mosógép 2016 novemberében kifingott. Ekkor derült ki, hogy 12 hónap volt rá a garancia. 😀
    Ekkor egy rövid időre átálltunk egy másik gépre, ami a garzon részben van felállítva, de 3 éve nem használtuk. Ez a gép nem centrifugált. Mint kiderült a függőleges tengelyen lévő szimering beszorult. Kicserélhetetlen. Olyan gumiból volt csinálva, hogy max 3 évet bírjon ki függetlenül, hogy van-e használva, vagy sem. – Szóval ez egy ismert téma.

    58:
    Attila, szép elmélet, de nem működik. Az araboknál és a zsidóknál is van kamat, csak másképp nevezik.

  60. 59. Tibor bá’

    „Attila, szép elmélet, de nem működik. Az araboknál és a zsidóknál is van kamat, csak másképp nevezik.”

    Kérdés, mit értesz „működés” alatt. Ingyen pénzcsinálást, vagy a gazdaság segítését.
    Ami a mohamedánoknál van az nem kamat, hanem a kockázat megosztása. Azért nem hívják kamatnak, mert nem az.

    Ami miatt úgy tűnik, hogy igazad lehet, az az, hogy kamat nélkül a gazdaság lassabban növekedne, de a különbségek se lennének olyan nagyok, mint ebben a rendszerben.

    A valódi kérdés, hogy mit várunk a gazdaságtól… Egyeseknek gyors növekedést, a többieknek szegényedést, vagy lassú és kiegyensúlyozottabb lavírozást.
    És akkor nem kerülhetjük meg, hogy erkölcileg is megvizsgáljuk a különböző alternatívákat.

  61. A kamatos kamat miatt van szinte minden ország végletesen eladósodva és adós-rabszolgaságba döntve annak érdekében hogy könnyedén irányíthatóak lehessenek a politikusaink bármelyik párt vezeti is az országot. Ezért tök mindegy, hogy kit választanak a szavazók.

    Kamatos kamatszámításnál minden tőkésítési periódus végén a kamatot a tőkéhez csatolják, a következő periódusban a kamattal növelt tőke kamatozik.
    Kamatos kamatozás esetén a tőke az évek számával exponenciálisan növekszik. Ezért leszünk képtelenek visszafizetni az adósságot amíg csak létezik ez az ország.

    Már ne mondja nekem senki, hogy az jól van így. Az emberek most már egész életükben dolgoznak, míg meg nem halnak a nyugdíjas évek helyett. Szinte mindent elszednek tőlük és csak annyi pénzt hagynak náluk, hogy képesek legyenek magukat és a családjukat úgy ahogy eltartani, a többi megy a bankárkasztnak. Ők már azt sem tudják mit kezdjenek a rengeteg vagyonukkal. A beteg agyukkal istennek képzelik magukat és azon dolgoznak miként is lehetne kipusztítani az emberiség 4/5-ét.

    Érdemes megnézni azt a sorozatot a Yue Tube-on aminek Bill és Ted a címe. Rövidke kis filmek. A saját szájukból hallhatjátok az ilyen gazemberektől, mint Bill Gates, aztán Bloomberg, Rockefeller, Buffet, Winfrey, hogy mit terveznek a pénzükkel. Különösen a „Jótékony milliárdosok”-at, a „Halál-panel, az ami kell”-t és a „Mindenki oltasson”-t, a TE vagy a probléma! címűt, valamint „Az eugenika rövid történetét” ajánlom a figyelmetekbe.

    Ez a legutolsó számomra megdöbbentő volt, mert eddig szentül hittem, hogy az eugenikát a nácik találták fel. Hát nem így volt. Ugyanúgy mint sok minden más nem úgy volt, amit utólag ráfogtak a nácikra.

    Mi fizetjük a munkánkkal, hogy elpusztíthassanak bennünket a kamatos kamattal és a szándékos eladósításunkkal.

  62. A kapitalista demokráciák nagy vivmánya, hogy bármi lehet belöled.
    Ha hajléktalan akarsz lenni, akkor ahhoz is jogod van. Bizonyos keretek közt. Ilyen populácioban, mint a mai szükségtelenül elöfordul egy bizonyos számu réteg, akiknek ez az életminöség is elegendö….

    Mindenki a kamatot cseszteti….. Ezek a játékszabályok, igy kell játszani.

    Ami pedig az államok kontra tőkét illeti. Az államok szép lassan veszitik el szerepüket és hatalmukat és mindez tolodik át a tőke kezébe. A folyamat már nem megfordithato. Kegyetlen idök jönnek…

    40.
    Tibor bá amit a 40-es kommentbe irsz az nagyon stimmel! Bárcsak ilyen jol látná mindenki.

  63. 62. Curix

    „Mindenki a kamatot cseszteti….. Ezek a játékszabályok, igy kell játszani.”

    De kik szabták meg a szabályokat?
    Ugyanis a kamat évezredekig tiltott volt minden kuktúrában… Egymástól még a zsidók is tiltották a kamatszedést.

    Te mondod hogy kegyetlen idők jönnek… És ennek pünkt a kamat az oka.

  64. 62.

    Nem véletlen, hogy az összes amerikai, jövőben játszó fantasztikus filmben a nagy vállalkozásokat (mint, pl. űrkolonizáció, stb.) a VÁLLALAT (-ok) működtetik. Még említés szinten sincsenek jelen az államok a jövő társadalmában. Még a világállam sem kerül említésre. Vagyis szépen trenírozzák a tömegeket a jövőre.
    És nem véletlen, hogy a vállalati formát preferálják, mint irányítási fórumot, mert e „csoportosulás” mögött megőrizhető az anonimitásuk, míg egy kormányban csak kell exponálják magukat.

  65. 63:

    „De kik szabták meg a szabályokat?”

    Igazábol ennek számunkra nem igazán van jelentösége, mert nekünk erre semmi ráhatásunk nincs. Az államadosságot fizetjük ha szeretnénk ha nem. Az viszont saját döntésünk, hogy még további kamatokat is szeretnénk e efizetni.

    „Te mondod hogy kegyetlen idők jönnek… És ennek pünkt a kamat az oka.”

    Ez igy nem igaz. Az egész eredendöjében megtalálod az emberi természetet. A kamat már csak ennek a kapzsiságnak és önzöségnek egy megjelenési formája. Kamat nélkül is megtörténne mindez, mindegy minek nevezzük a pénzelszivást.

    64:
    pontosan

  66. 63 & 65:
    A mai Ember mögött kb. 10-12.000 év fejlődés áll. Ez alatt az idő alatt kialakultak a legmegbízhatóbb formák, amik kibírták az idő vasfogát. Például egy nő és egy férfi „uniója”. A házastársak hűsége. Hogy az idős szülőket „illik” eltartani. Hogy adott esetben a férfiakat szólítják hadba. Hogy a központi hatalom adót szed. Hogy a hazaárulást halállal büntetik. Hogy egy másik ember legyilkolását szintén halállal büntetik. Hogy két ember megállapodását tiszteletben kell tartani. Hogy a magánvagyon (állatok) sérthetetlen. Hogy kölcsönt kamat ellenében adják. Ezek és még sok más szabály évezredek alatt kristályosodtak ki. És a társadalmak működtek. Ezeket a szabályokat újabban egyesek fel akarják rúgni különböző okok miatt. Ez vezet a társadalmak apró lépésenként bekövetkező összeomlásához. Nem akarok most minden egyes kialakult szabályhoz kommentált fűzni, de a kamatot meg szeretném említeni. Attila itt felvette a fürdőskurva szerepét. Nem a kamattal van a baj. Azzal van a baj, hogy a leendő adósok elképesztően felelőtlenek. Már akkor is felelőtlenek voltak, amikor adósok börtöne járt a vissza nem fizetésért. De igen sok, nagyon sikeres vállalkozás sose jött volna létre kamat intézménye nélkül. Az aranyszabály, amit sokan állandóan megszegnek. Kölcsönt kizárólag megtérülő befektetésért szabad felvenni. Miközben majd mindenki azért veszi fel, hogy már ma megszerezze azt, aminek nincs meg a fedezete. Attila argumentuma nem elfogadható. A jog szerint minden 18 évet betöltött állampolgár független és nagykorú, nem várhatja el, hogy bárki is gondolkozzon helyette. A keresztény vallás szerint is, az embernek szabad akarata van. Nem lehet elvárni senkitől (a bankoktól se) hogy az emberek helyett gondolkozzanak. Viszont a csalást, rászedést komolyabban kellene kivizsgálni és szankcionálni.

  67. Nem az a baj, hogy kamatot kell fizetni az allamadossag utan. Az a baj, hogy a magat allamnak nevezo rablobanda a tolem es a jovoben a gyerekeimtol elrabolt ado terhere a beleegyezesem nelkul eladosodhat, hogy azt a penzt is ugy kolthesse el, ahogy akarja.
    Elfogadhatatlan, hogy negy evre „valasztott” kepviselok, akik a versenyszferaban semmire sem jutnanak, ilyen fajsulyu donteseket hozhatnak.

  68. 66. „De igen sok, nagyon sikeres vállalkozás sose jött volna létre kamat intézménye nélkül.”
    A hitel intézménye miatt nem jött volna létre, nem a kamat miatt! Kamat nélkül még több prosperáló vállalkozás jöhetett volna létre.

    A Római Birodalom összeomlásának is már az egyik nyomós oka a kamatos kamat intézményesítése volt. Egyszerűen széthullik a rendszer az exponenciálisan emelkedő, soha vissza nem fizethető, fedezetlen pénzállomány miatt. Nem volt elég figyelmeztetés a 20008-as hitelválság? A pénzkibocsátás jogával rendelkező szűk réteg pontosan tudja ezt, a tömegek pedig gyorsan felejtenek. Ezért újra és újra csőbe húzzák őket. Tibor bá’ is rendre figyelmen kívül hagyja ebben a történetben azt a tényt, miszerint a hitelpénz és a vele járó kamatos kamat haszonélvezője csupán pár dinasztia, akik ezt a történelem során kibulizták maguknak. Egyszerűen lefizették a szenátorokat ’13-ban. És ezt a rendszert ráerőszakolták a Világra, a Dollár mindenhatóságával (tartalékvaluta). Újra kiépült a Birodalom. Aki pedig vissza akarta állítani az állami monopóliumot, azt nemes egyszerűséggel kinyírták. Az pedig kit érdekel, hogy „így alakult ki a rendszer”? Attól még igazságtalan és hosszabb távon saját magát vezeti a szakadékba, fenntarthatatlan. Vajon miért nem tanítják már elemi iskolában a pénzrendszer működését?

  69. A Hagyomány szerint kellene élni .
    Magyar közmondás :
    Csak addig nyújtózkodj ,ameddig a takaród ér .

  70. 64. Sólyom Lóránt

    „Vagyis szépen trenírozzák a tömegeket a jövőre.”

    Kicsit olyan, mint amikor Clinton győzelmét jósolták…
    Aztán mégis másképp alakult.

    Nyilván van egy törekvés, hogy befolyásolják a népet, de nem mindig működik tökéletesen… Szerencsére.

  71. Régen falun is az a mondás járta, hogy „rusnya, mint a kölcsönkérés”. Ronda dolog volt a kölcsönkérés, főleg pénzt kérni kölcsön, cigányok csinálták a leggyakrabban ezt az ocsmány szokást. Mert valóban, a magyar ember addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Teljesen egyértelmű, hogy a kamatszedés egy rákmegelőző állapot. Kicsit fura nekem itt a kamatszedésről ez a vita(érdekes, ebben a témában érkezik a legtöbb szófosás), miközben van még hátra 9 évünk. 😀
    Süllyed a hajó, de az utasközönség a Titanicon elégedetlen a szobaszervizzel.

  72. 65. Curix

    „Ez igy nem igaz. Az egész eredendöjében megtalálod az emberi természetet. ”

    Nem így látom.
    A kamat pontosan annyira része az emberi természetnek, mint a pestis vagy a rák.
    Benne van a pakliban, de ha nem harcolunk ellene, akkor kinyír bennünket.

    Vannak még jelenségek, amiket normalitásnak próbálnak beállítani, de ha elhatalmasodnának, szintén a véget jelentenék.

    Az ember tele van „természetes” ösztönökkel, vágyakkal amiket kultúránként egy-egy erkölcsrendszer tartott kordában.
    Most, hogy ezeket az erkölcsrendszereket eltörölték, és az lett a norma, hogy mindenki Való Világ szinten elégítse ki az ösztöneit abszolút korlátozások nélkül… És bambán végignézzük, hogy bedarálnak bennünket…

    Sajnálom EZ nem valódi emberi természet… Ez rák… Én legalábbis harcolok ellene.

  73. 72. Attila, hiába téped itt a szád napestig. 😀 Tradicionalista vs. materialista gondolkodás. Tűz és víz, nem fogsz közös nevezőre jutni. Te itt lehetsz szép, de okos soha.

  74. 72:

    „Sajnálom EZ nem valódi emberi természet… Ez rák… Én legalábbis harcolok ellene.”

    Hát sok sikert! Olyan vagy mint Don Quijote. 😀

  75. 68:
    Fel tudnál nekem (fejből) írni egy exponenciális függvényt? Vagy csak dobálózol a szavakkal, ahogy a kamatos kamattal dobálózol. Aztán azt is elmagyarázhatnád, mi az a kamatos kamat! Mert én már kurvára unom, hogy félévente meg kell magyaráznom, amire mindenki kussol, de fél évvel később megint hivatkozik rá valaki.

  76. 66. Működtek idáig úgy-ahogy. De itt a vége! Mára ezek kevesek.
    A kamat intézménye teljesen normális. A kamatot adók igenis komolyan megnézik (főleg ma már), hogy megtérülésük megtérül-e. A kockázatelemzők(kis-,nagyvállalati stb.) minden bankban ücsörögnek és igenis sok múlik nekik azon, hogy hova helyeznek ki hitelt.
    A hitelt felvevők felelőtlenek sok esetben, de hogy egy 18 éves felnőtt lenne-e, na ezt nem hiszem.
    Idáig direktbe vettek mindenkit hülyére, hogy vegyen fel pénzt hitelre, becsapták az embereket, akiket előtte tudatosan hülyítettek el, hogy ne is értsék ezt az egészet.
    Mivel a sokszorosát szedték vissza- a nagy számok törvénye alapján-, teljesen jól volt ez a gyakorlat. 2010 után ez a helyzet jelentősen változott, változik. Lesz -mint ahogy volt is idő- mikor nagyon nehéz lesz hitelhez jutni. Tényleg kemény idők jönnek.

    Az érdekből „segítés” a probléma. Pontosabban a jól felfogott önérdekünk rendkívül kicsiny köre. Vagyis én és esetleg a családomat értjük e kör alatt. De ez a kör is inkább önmagam, különben nem lenne oly sok házastársi veszekedés.
    Nem vagyok hülye, látom, hogy ez ma nem tűnik megvalósíthatónak. Ez nem kívánságműsor. De ha nem azon gondolkodunk, hogy hogyan bővíthető ez a kördolog, addig semmi de semmi rendszer nem fogja megoldani a problémánkat. Egyszerűen nem lehet jó környezetpolitikát és klímavédelmet kialakítani amíg nem tekintjük magunkat a természet részének és kurva nagy pont. Amíg nem védek egy fát mint önmagamat (mivel ő én, én meg ő a légzésünket tekintve ugyebár stb.) És ugyanez van mindennel, az oktatással(amíg nem vagyunk gyerekek is), a politikával, a gazdasággal. Addig faszfejüek a saját hülye eszük után menve próbálnak oktatást kialakítani. De pl. még életükbe nem olvastak Rudolf Steteinertől valamit a gyerekekről. Egyáltalán fel sem fognák, hanem a poroszos oktatás szerint 6 éves gyerekeket bekényszerítenek egy kemény iskolapadba sokszor 45 percre.

    Nincs az a leszabályozott történet ami működhet. Addig önállósuló mechanizmusok mozgatják az egyént és így világot is. A gondolkozásnak túl kell terjednie egy bizonyos korláton. Az elit sem tudja különben nem tartaná hülye állapotban az embereket. Pontosabban ma már tudja, de a számunk (7milliárd) már nem teszi lehetővé a változtatást. A felelősség mindannyiunké, az elité aki felelőssége teljes tudatában csinálja és a jóreggeltbp hülyékké egyaránt.

    Hiába a legjobb ötlet(Kedves Lóránt pl.) ha nincs aki megvalósítsa.
    Példának okáért senki nem tagozódna be egy hierarchikus rendszerbe, mint valaki akinek a képességei a rendszert szolgálnák a megfelelő szinten, amíg fel akar kapaszkodni a nem létező uborkafára és ő is igazgató, meg gazdag meg szép, meg a faxom tudja micsoda akar lenni.
    Én, én a kocsma közepén mentalitásból soha nem lesz jól működő emberi társadalom.
    Pedig az emberben ott vannak azok a tulajdonságok is(önzetlenség, szeretet, együtt gondolkodás stb.) amik lehetővé tennék ezt. De amíg azt mondjuk, hogy ez így meg így alakult ki amikor ősemberek voltunk és kis csoportban vadásztunk stb. addig nem is jövünk ki fejletten gondolkodó állat kategóriából. Hahó! már nem vagyunk ősemberek, már tudunk atombombát is építeni, de még nem értük el a mára kipusztított amerikai őslakosok szellemi szintjét. Akiknél ha egy személy sok tárgyat akart birtokolni a szükségletein túl, akkor azt betegnek látták. Elhalmozták mindennel amit ő ismerhetett és amijük volt, és kibaszták a törzsből a sok kacatjával együtt, hamar meggyógyult, ha nem, hát meghalt szegény. De volt esélye, hogy rájöjjön mi a fontos és mi az élet.Szegény Jacko is rájött egyedül a kis szigetén, lehet a helikopter leszállópályáján. És mikor a koncertjein szeretetről és egyebekről pofázott ki is nyírták gyorsan, ő már azért sok emberhez „eljutott”.

    A nyugati civilizáció és úgy globále az emberiség csak megy bele a részletekbe anélkül, hogy tudná mit is csinál. Ide csap, oda kap, de ebből csakis pusztulás lehet.
    Nincs értelme megérteni a világpolitikát(nem is lehet), meg a gazdasági folyamatok mikéntjét és miértjét, mert az alapja beteg, betegek akik a tvben beszélnek, akik a döntéseket hozzák és úgy általában mindannyian azok vagyunk. Újat kell létrehozni! Teljesen újat! De ahhoz fel kéne ébredni! Aki azt hiszi felébredt és a fáradtságot sem veszi, hogy valójában gondolkodjon az vitatkozhat unaloműzésből, amiért én is írogatok.
    Ezért mindegy, hogy kapitalista, meg kommunista meg antiklerikális.
    Érti vagy nem?

  77. 76:
    Balázs gondold át a mondanivalódat és fejezd ki magad rövidebben, sokkal rövidebben.

  78. 40 Tibor bá’ Viktor bizonyára a Soros-féle ösztöndíjon tanultakat nyomja vissza nekünk és alkalmazza ránk. Mire ment vele? Majd meglátjuk. Eddig nem bánta meg szerintem.

  79. 75. „Fel tudnál nekem (fejből) írni egy exponenciális függvényt?”

    „1981. október 22-én az Egyesült Államok kormányának adóssága elérte az egy ezermilliárd dollárt.

    Az országnak 74 984 napjába (több mint 205 évbe) telt ezt az összeget felhalmozni.

    A második ezermilliárd dollárhoz már elég volt öt év.

    Az utolsó ezermilliárdhoz, amit péntek délután léptek át, már csupán 403 napra volt szükség.”
    Forrás: http://www.zerohedge.com/news/2014-12-02/5-complete-lies-about-americas-new-18-trillion-debt-level, Simon Black.
    Fordítás: http://idokjelei.hu/2014/12/ot-hazugsag-a-rekord-18-000-milliard-dollaros-amerikai-allamadossaggal-kapcsolatban/
    A fenti kis történet elég exponenciálisnak hat?
    De nem kell átmenni a tengeren túlra, kis hazán is jeleskedik e függvény ismertetésében, alkalmazásában. Az első 1 milliárd Dollár felvétele után a függvény elég meredeken ívelt fölfelé, mára gyakorlatilag visszafizethetetlenné vált a magyar államadósság. Görögország sem egy apadó adósság birtokosa, a képlet ott is folyamatosan hegymenetben vala. Ezt a fajta adósság”építkezést” a kamatos kamat idézi elő. Ugyanis, az éppen esedékessé váló (és kifizethetetlen) kamatokat tőkésítik. Az ily módon megnövekedett tőkeállomány további kamatai is nyilván magasabbra rúgnak, mint annak előtte. Ez egy soha véget nem érő történet. Röviden, adósrabszolgaság.

  80. 77.
    Rendben, átgondolom a lényeget. És rövidebb leszek, hogy gyorsabban pöröghessenek a hsz-ek. Nem mint ha vki is elolvasna ilyen hosszú zagyvaságot.
    Itt a legtöbbeknél, (nem mindenkinél, ez a hszk-ből világosan kiderül) véget ér a kutakodás az emberi alaptermészet kifejezésnél, mintha az egy konstans vmi lenne. Könyörgöm, evolválódó lények vagyunk szellemi értelemben is. Ne a szart csapkodjuk egy zsákban ide-oda!

  81. 79:
    Nem egészen erre gondoltam, de nem forszírozlak.

    Viszont ha az adósságodnak még a kamatát se vagy hajlandó törleszteni. Vagyis ha annak ellenére, hogy tartozol, további kölcsönöket veszel fel, akkor mit csodálkozol? A ki nem fizetett kamatot természetesen tőkésítik.

    Nem a kamattal, a kamatos kamattal van a baj, hanem azzal, hogy a tartozás ellenére további kölcsönöket vesznek fel. Le kell őket lőni, nem pedig másodszor is kétharmaddal beszavazni a hatalomba.

    Az USA egy egészen más történet. Minek után az egész világ elfogadja a dollárt, hülyék lennének, ha nem nyomnák és nem tartoznának fűnek-fának. A kérdés az, hogy amikor összeomlik a kártyavár, kinek mennyi dollárja lesz a zsebében?

    80:
    Sajnos nekem hivatalból el kell olvasnom, és persze csóválom a fejem. 😀

  82. 81. Tibor bá’

    „Nem a kamattal, a kamatos kamattal van a baj, hanem azzal, hogy a tartozás ellenére további kölcsönöket vesznek fel.”

    Pont kamatos kamat kényszeríti az adóst az újabb adósság felvételére, mert már „függővé” vált.. Ezért hívják uzsorának, és ezért volt tiltva minden normális kultúrában. Ráadásul ahol a tiltás ellenére mégis használták, ott 49 évenként kikürtölték, hogy elengedik az adósságokat, hogy legyen esélye talpra állni az adósoknak.

    Ugye, emlékszel, hogy járt Cheucesqu, aki egyszer elhatározta, hogy visszafizeti az adósságát és nem vesz többet fel?

    Egyébként az adósság kamatának törlesztése nem feltétlenül hajlandóság kérdése… A bank hosszútávon mindenképpen jobban jár ha az adós fél életen át a felvett összeg sokszorosát fizeti vissza, mint ha rendben időben jönnének a törlesztések.

  83. 79: „az éppen esedékessé váló (és kifizethetetlen) kamatokat tőkésítik”

    Ha nem fizetnénk a kamatokat, akkor nem kapnánk többé hitelt.

    Szóval azokat fizetjük… bár esélyes, hogy egy részét újabb hitelből.

    Az egyre növekvő eladósodás a mindenkori államháztartási hiányból is adódik. A rendszerváltás óta minden kormány többet költött, mint amennyi bevétele volt.

  84. 82:
    Néha elképesztő hülyeség jön ki belőled: „Pont kamatos kamat kényszeríti az adóst az újabb adósság felvételére,” Mond meg nekem, ha egy év után az adós nem képes kifizetni az 5 % kamatot, vagyis a tartozásának a huszad részét (és akkor a tőkéből még nem törlesztett), akkor hogyan képzelte, hogy a tartozását vissza fogja fizetni? Pláne, hogy törlesztés helyett további kölcsönt vesz fel. Nem a kamatos kamat a baj, hanem az adós minden képzeletet felülmúló felelőtlensége. Megmondom neked, hogyan. Úgy, hogy eleve esze ágában se volt a kölcsön visszafizetése. És erre a magatartásra van példa a magánéletben is. A kollégád kölcsönkér néhány ezer forintot, természetesen kamat mentesen. Elszórja a pénzt, hiszen nem dolgozott meg érte, majd baszik megadni a tartozását.

  85. „Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.”

  86. 84. Tibor bá’

    Az a baj, hogy te csak az adósról feltételezed a rossz szándékot.
    Pedig a hitelező is benne van a játékban, csak sokkal előnyösebb feltételekkel.

    A helyzet az, hogy a hitelező TUDJA, hogy az adós fizetésképtelen.
    Mégis ad neki kölcsön. Ugyanis ezzel egy életre szolgává teszi.
    Ez az alapja az uzsorának. Apró kölcsönökkel „életben” tartja, de szolgálatokra kötelezi, és rendelkezik a további bevételei feleltt.

    És ez működik országokkal is…
    Miért van az USA-nak 20 trillió dollár adóssága ami évi 1 trillióval növekszik?
    Miért van a franciáknak angoloknak 100% GDP-t megközelítő tartozásuk?
    A portugáloknak, olaszoknak, görögöknek miért szállt el bőven 100 fölé ?

    Számold ki…
    A hitelező bankok többszörösen jobban járnak a „rosszul” fizetőkkel, mert újabb hitelekre van szükség, egyre magasabb kamatra, plusz a hitelező a politikába is beleszól, és viszi a még működő ipari ágazatokat.

    Éa az adósnak nincs választáas… Ha nem akar úgy járni mint a híres bocskorkészítő…

  87. 86:
    Ha össze-vissza keverjük az eseteket, akkor nem tudunk zöld ágra vergődni. Vegyük csak, mondjuk az országokat.
    Egy kormánynak van fix bevétele. Vissza is tudná fizetni a kölcsönt, de a vezető úgy dönt, hogy visszafizetés helyett inkább stadiont épít. A hitelező kellő körültekintéssel adott kölcsönt. Volt fedezet. De az adós úgy döntött, hogy nem fizet, inkább tartozik tovább. A 10 milliárdból nem azért lesz néhány év alatt 40 milliárd (ezt imádják egyesek felhozni) mert az a fránya kamatos kamat, hanem azért mert törlesztés helyett minden évben újabb és újabb kölcsönöket vesznek fel. Például: A rendszerváltás óta még nem volt egyetlen egy év se, amikor a költségvetés ne lett volna deficites. Ezt nem lehet a kölcsönzők nyakába varrni. Persze, hogy a bankok tudják, sőt a föld minden egyes lakója tudja, hogy sose fogják megadni. És? Eddig még minden kölcsön IDŐBEN vissza lett fizetve. Az nem lehet a cipész felelőssége, hogy a tulajdonos latyakban mászkál. Az nem lehet a szabó felelőssége, hogy a tulajdonos az új öltönyben szereli a kocsiját. Nem mehetek a garanciális szervizbe, ha a mosógépben keverem ki a szobafestéket. És igen, a szabó tudja, hogy ha az öltönyben szerelnek, akkor olajos lesz a kabát úja, és akkor ne varrjon öltönyt? De hiszen az a dolga. — Mellesleg, Oroszország az idén fizeti vissza az utolsó kopejka tartozását. Nem lehetetlen ez, csak akarni kell.

  88. Kamatos kamat témában:

    A kamat a kölcsönadott pénz használatáért fizetett díj. A kamatozási időszak az az időtartam, amelyre a kamat jár. Kamatszámítással azt állapíthatjuk meg, hogy jelenbeni pénzünk mennyit ér a jövőben. Kamatos kamatszámításnál minden tőkésítési periódus végén a kamatot a tőkéhez csatolják, a következő periódusban a kamattal növelt tőke kamatozik.
    Kamatos kamatozás esetén a tőke az évek számával exponenciálisan növekszik. Jövőérték: az az összeg, amennyit a kezdőtőke ér a kamatozási időtartam végén.

    Ennél egyszerűbben nem nagyon lehet ezt leírni, pedig egy nagyon logikus matematikai dolog.

  89. Attilának igaza van, a kamatot nem lehet normális jelenségnek tekinteni, mivel a gátlástalan növekedés legfőbb hajtóereje.
    Kicsiben és nagyban is tiltani kellene egyaránt, de ezzel már elkéstünk. Mostanra már csak a láz maradt, mint a védekezés egyetlen lehetősége. Jövő hétre 15 fokot mondanak.


  90. 88:
    Ez természetesen egyszerű. Klasszikusan a futamidő egy év a kamat pedig 5 %. Aki az inflációra játszik, az minden évben kifizeti a kamatot, a tőke tartozás marad. A végén a tőke elenyésző összeg. Ez főleg akkor okos, ha a kölcsönt olyasmibe fekteti, aminek az értéke néhány év alatt megduplázódik, amiből kényelmesen visszafizeti a tökét is.

    89:
    Kamat nagyon is normális jelenség, mert mindig volt és mindig lesz. Azok ágálnak ellene, akik saját hülyeségükből kifolyólag megszívták.

  91. 90: „Azok ágálnak ellene, akik saját hülyeségükből kifolyólag megszívták.”

    Azért a kép ennél árnyaltabb. Az a magyar állam sara volt, hogy a bankoknak engedte az egyoldalú szerződésmódosítást.
    Erre nem lehet felkészülni, csak úgy, ha egyáltalán nem veszel fel hitelt.

    Azon persze lehet elmélkedni, hogy normális dolog-e felvenni 25-30 évre 20-30 millió Ft-nak megfelelő svájci frank hitelt, változó kamatozás és árfolyam mellett.
    Mert szerintem nem normális dolog…

  92. Hitel kamat nélkül max. családi, baráti körben képzelhető el, csak a legnagyobb körültekintés, és 0 infláció mellett.
    Kamatos kamat eleve abszurd szituáció csak korrupt államok és adósságspirálba keveredett elveszett emberek használják. Normál esetben a kölcsönt kamatostul a futamidő végén szokás visszaadni.

  93. 90. Tibor bá’

    „Kamat nagyon is normális jelenség, mert mindig volt és mindig lesz. Azok ágálnak ellene, akik saját hülyeségükből kifolyólag megszívták. ‘

    Ez így talán túl sommás.
    A világ adósságállománya a világ GDP-jének 4-5-söröse.
    A „saját hülyeséget” meg úgy kell érteni, hogy az okosabbak átverték a szerényebb képesaégűeket, és kialakították a hiper-gazdag réteget.

    Kamat ugyanúgy volt és lesz, mint a pestis…
    Ha túl sok és túl sokáig, akkor belepusztul a világ.
    Ha vissza tudjuk szoríteni kezelhető szintre, akkor túléljük.

    Azért nem értem, hogy miért véded körömszakadtáig az emberi történelem legbrutálisabb találmányát… Te se mondod, hogy ne harcoljunk a rák ellen, mert mindig volt és mindig lesz…
    De a kamat valahogy a szíved csücske lett…

  94. 91. Observer

    „Azon persze lehet elmélkedni, hogy normális dolog-e felvenni 25-30 évre 20-30 millió Ft-nak megfelelő svájci frank hitelt, változó kamatozás és árfolyam mellett.”

    Az emberek nem tudták elhinni, hogy ennyire át lehet őket verni…
    Ne felejtsük el, hogy csak pár éve „élvezték” a kapitalizmust és hajlamosak voltak bízni a „nyugati demokráciák” bankjaiban, hogy azok majd ide is elhozzák a jólétet, mert hát a hitelezés ugye teljesen normális és bevett dolog… Akkor elképzelhetetlen volt, hogy ez egy lehúzási művelet…

    És a brüsszeli szabályozási rendszernek ehhez egy szava sem volt…
    Ez is meg lett jegyezve.

  95. 94:
    Azért mert kiállok a valóság és az igazság mellett. Senki se vállalja fel önként a rák betegséget. Kölcsönt mindenki saját akaratból vesz fel. Nem tartom helyesnek, hogy elessenek a kölcsön felvétel lehetőségétől a normális emberek, csak azért mert a többség nem képes helyesen kezelni az intézményt. Sajnos a született intelligencia egy evolúciós tényező. Igen, a természet (nem én) azt mondja, aki hülye ne hozhasson létre utódokat. Engem ne korlátozzon az állam (a jogrend) azért, mert a többség képtelen normálisan gondolkodni.

  96. Tibor bá’ ne haragudj, de a kamatos kamat nem azt jelenti, hogy csak akkor fizetsz kamatos kamatot, ha még a tárgyévi kamatokat sem voltál képes időre kifizetni, nem hogy a tőkéből annyit, mint amennyire a szerződés vonatkozik.

    „Mond meg nekem, ha egy év után az adós nem képes kifizetni az 5 % kamatot, vagyis a tartozásának a huszad részét (és akkor a tőkéből még nem törlesztett), akkor hogyan képzelte, hogy a tartozását vissza fogja fizetni? „

    1.) Egyszerű kamatszámításnál a kamatszámítási periódus végén – többnyire az év elteltével, a kamatot kiszámolják, ám a következő évi kamat alapja csakis a tőke összege, a kamat után nincs kamatszámítás.

    2.) A kamatos kamatszámításnál a kamatszámítási periódus végén az alaptőkéhez hozzáadják a kamatot és a következő kamatszámítási periódusban a megnőtt tőke után számolják a kamatot, vagyis a kamat is kamatozik.

    év Év eleji tőke Kamat Évvégi tőke
    1. 100 000 100 000 * 0.15 = 15 000 115 000
    2. 115 000 115 000 * 0.15 = 17 250 132 250
    3. 132 250 132 250 * 0.15 = 19 838 152 088

    Én is úgy néztem utána, mert sajnos én sem vagyok zsidó bankár… 😀

  97. 90. A kamat növeli a rendszerben a pénzmennyiséget, így aztán jól megágyaz a korlátlan növekedésnek. Ezt nem lehet normálisnak tekinteni. Akkor az is normális, hogy letarolunk mindent magunk körül és jön a vég.
    Én nem vagyok hitelkárosult. Most is inkább fizetem az albit, de eszem ágában sem volt felvenni 25-30 évre lakáshitelt.
    De amilyen felelőtlen a hosszútávú kölcsön felvétele, legalább olyan aljas a kölcsönadás is, merthogy a „pénzem dolgozik helyettem”. Az nem értékteremtő munka, ha verem a f.szom és közben hízik a számlám. Senki nem mondhatja, hogy ez normális. Se kicsiben, se nagyban.
    Ha kamat nélkül nincs kölcsön, akkor ne legyen kölcsön. De akkor befagy a gazdasági növekedés és jaj nekünk. Így aztán az a normális, hogy korlátlanul növekedünk a korláttokkal bíró rendszerben.

  98. A gondolatkísérlet kedvéért feltételezzük, hogy az összes hitelfelvevő felelősen gondolkodik és prosperáló vállalkozása vissza is tudja fizetni a hitelt.
    De valóban, minden felelősen gondolkodó vissza tudja fizetni a hitelt?
    Tudom, hogy ezer egység /hívjuk akárminek/, tehát ezer akármi van a piacon. Ezt tíz százalékra kölcsön adom tíz felelős hitelkérőnek.
    Vajon mindenki vissza tudja majd fizetni a hitelt?
    Nem. Tíz százalék semmi kép nem fizeti vissza. Csak egy esetben. Ha pénzt tesz valaki a rendszerbe. Pontosan tíz százalékot kell betennie, hogy mindenki visszafizethesse a tőkénél tíz százalékkal magasabb összeget.
    Annyival korrigálva, hogy, amennyivel nő a pénzforgalom sebessége, annyival csökken a rendszerbe kívülről betett összeg nagysága.
    Ez az infláció miatt van.
    Akármennyire is körültekintő minden hitelfelvevő, tíz százalékának fedezetként betett vagyona a banknál landol.
    Ebben a rendszerben előbb vagy utóbb minden vagyon a hitelezők tulajdonába kerül. A rendszer rossz és zsákutca.
    Ami igazságosabb rendszer lenne, az, ha születésünk jogán rendelkeznénk egy kamatmentes hitelkerettel. Hívhatjuk erőforrás keretnek is.
    Deformált megoldás, mikor egy közösség úgy bocsát ki árucserét könnyítő eszközt a közösségét alkotó tagok számára, hogy kamatot számít fel önmagának /tagjainak/
    .

  99. 98:
    Ki mondta, hogy kötelező az érték teremtő munka? A Valós Világban ugráló pinák milyen értéket tereemtenek, és milliókat kapnak érte.

    99:
    Ne haragudj, de ez zagyvaság.

    97:
    Ne haragudj, de ezek között a számok között én elveszek. Kamatos kamat esetén, ha az év végén még a kamatot se vagy képes kifizetni. Vagyis egy év alatt egy rohadt buznyákot se spóroltál meg, akkor a következő év első napján nem csak az eredetileg kölcsön kért összeggel tartozol, hanem most már a kamattal is. Teljesen természetes, hogy ezt a hitelező hozzácsapja a tőkéhez, vagyis ahhoz az összeghez, amit eredetileg kölcsön kértél, és most már ez után is kell fizetni kamatot. Ha kölcsön kérsz 1000 forintot évi 5% kamatos kamatra (ami tökéletesen elfogadható) és egyetlen fillért se törlesztesz, akkor a tartozásod így alakul:
    1. év végén: 1050
    2. év végén: 1102,5
    3. év végén: 1157,6
    4. év végén: 1215,5
    5. év végén: 1276,3
    6. év végén: 1340
    7. év végén: 1407,1
    8. év végén: 1477,5
    9. év végén: 1551,3
    10.év végén: 1628,9
    Mi ebben olyan szörnyű. 10 évig egy büdös petákot se fizetsz vissza és ez mindössze az összeg 63 százalékába kerül.

    Különben, ha beteszed a bankba a pénzed, az ugyanígy fog kamatozni. Minden év december 31-én az addigi kamatot tőkésítik. Következő évben már ez után is kapsz a banktól kamatot.

    Ez volt a gyakorlat a rendszerváltás előtt. Most a bankok a kamatokat össze-vissza állítgatják. De a kamatos-kamat elv él a te pénzed esetében is.

  100. 100. Rendben, akkor ez a normális. De ha az ok normális, akkor az okozat is az. Akkor nem kell sírni a globális felmelegedés, migráncsáradat, környezetszennyezés, fajkihalás, stb. miatt, mert ezek az élet normális velejárói.

  101. 101:
    Fején találtad a szeget. Az adott emberi természetből természetszerűen ez következik. A Földet csak azért nem pusztítottuk el előbb, és azért nem haltunk ki előbb, mert technikailag nem volt lehetséges. Most már az. Néhányan siránkoznak, hogy mit kellene tenni, de senki se fog semmi értelmeset tenni, amíg meg nem főlünk.

    Nem csak nem vagyunk hajlandók feladni a kényelmünket, és autózunk tovább, még a vécére is. De például Brazíliában, Indonéziában arra nem képes a kormány, hogy leállítsa az irgalmatlan méretű erdőirtást.

  102. 97: „nem azt jelenti”

    Úgy látom, keverednek a dolgok – egyrészt, van a kamatos kamat, amit ÉN kapok a bankba tett pénzem után. Az éves kamat, ha nem veszem ki, akkor hozzáadódik/adódhat a tőkerészhez, így a következő évben ennyivel több kamatot kapok, és így tovább. Ez egy tiszta matematika. 100-ban Tibor bá’ levezette a fordítottját, normál hitelfelvétel esetén.

    A frankhiteltörlesztés más eset volt- abban nem csak kamatos kamat volt, abban azzal is játszottak, hogy eleinte a futamidő legvégén esedékes „szuperbruttó” kamatot kezdte visszafizetni a polgár, ezért egy jó ideig a kölcsönvett tőke nem igazán csökkent. Ezt még megspékelték a változó kamatozással és az árfolyam változással. Ember meg nem tudta mondani, hogy ténylegesen mivel tartozik még a banknak egy adott időpontban.

  103. 103:
    Nézd, ha én kölcsönt vennék fel, akkor azzal kezdeném, hogy elolvasom a szerződést. Olyat semmiképpen nem írnék alá, ami szerint a bank azt teszi, amit akar. De a vita tárgya nem ez volt, hanem a KAMATOS-KAMAT, amiből Attila (PV) gyakorlatilag szitokszót gyártott.

    97:
    A kamatos-kamatot én iskolában tanultam. Nem kell zsidó bankárnak lenni hozzá.

  104. Ahogy elnézem, lassan egyedül maradsz a kamatoddal, kedves Tibor bá’. Hidd el, a Világ egyik legaljasabb embere lehetett, aki ezt a rendszert kitalálta. Azon kevesek pedig, akik a többség kárára jelenleg is alkalmazzák, bitófára való egyedek.

  105. 105:

    „Világ egyik legaljasabb embere lehetett, aki ezt a rendszert kitalálta.”

    Lehet. Ezen lehet vitatkozni. De azon nem, hogy ez a rendszer 100 millioknak (Neked is) hozott olyan jolétet, ami enélkül ismeretlen lett volna.

    Szerintem a Deviza kölcsönöket kár idekeverni. Az joval többröl szolt, mint csak kamatrol.

  106. 105:
    Szerintem fogalmad sincs miről beszélsz.

  107. Eddig az volt a gyakorlat, hogy pénzügyi machinációval (hitel-deviza-tőzsde-alapok-válságok egyéb trükkök)meg lehetett oldani, hogy rosszabb lét legyen, kisebb szaporulat, kevesebb fogyasztás etc.
    Lehet, hogy ez mára már kevés, és a jövő ettől akár pár árnyalattal sötétebb lesz.
    Reménykedni azonban lehet, mert az élet egy folyton változó valami és fordulhat akár pozitív irányba is.

  108. A kamatos kamat, is társadalmi különbségek szül.
    Mert kamatot csak az kérhet, akinek van annyi felesleges pénze, amit kölcsön tud adni, vagyis gazdag.

    Múltkor fel voltatok háborodva, hogy anno, akinek volt földje, az azon kevesek közé tartozott, aki tehetős volt. Aki dolgoztatta a földnélkülieket.

    Most meg véditek a kamatot, ami szintén a tehetőseket gazdagítja.

    Még annyit tennék hozzá, hogy az egyik vesszőparipátok az, hogy aki hitelt vesz fel, az totál hülye, gyűjtögessen, és ha már lesz pénze, akkor vásároljon.

    Aki földnélküliként dolgozott anno, az miért nem tett félre, hogy aztán földet vásárolhasson? Mert a nagygazda éhbért adott, amiből még cipőt se tudott venni magának, (ezért dolgoztak mezit láb). nem hogy félre tudott volna tenni magának.

  109. 109:
    Ha-ha. Nincs kamat csak „hitelnyújtási díj” és mekkora összegre, max 300.000 Ft. Mit lehet azzal kezdeni? Ez semmi más, mint beetetés a márka hűségre.

  110. 110. piros rész
    A mostani bérek nem ugyanolyanok? Akinek nincs olyan szakmája (mezitlábas paraszt), az alig kap valamit, miközben egy albérlet ára bőven kitesz egy fizetést. Rezsi, ennivaló, ruha már luxus.
    Az ismeretségi körömben nem kevés ilyen van, aki napról napra él.
    Persze olyan is akad, aki többszázeres fizetést visz haza, de a többség a létminimum környékén él.

  111. 105: Én Tibor bá’-val vagyok.

    Kamat nélkül nincs hitel.

    Az más kérdés, hogy ki vehet fel hitelt kinek a terhére.

    Ami erkölcstelen, az az állam viselkedése, amikor a jóváhagyásom nélkül eladósítja a leendő ükunokámat is.

    Én vettem fel CHF alapú lakáshitelt. Egy kis lakásra, nem családi házra. Elolvastam a szerződést, megértettem a kockázatot. Amikor a CHF-Forint árfolyam elszállt, még mindig alacsonyabb volt a törlesztőrészletem, mintha az elején Ft-ban adósodtam volna el.

    Ami erkölcstelen, az megint az állami reakció a „pánikra”. A társadalom felelősen viselkedő és adót fizető tagjaival fizettették ki a felelőtlenül viselkedők veszteségét.

    „Adósmentés”,
    „bankkonszolidáció”,
    „munkahelyteremtő adókedvezmény”
    broáf.

  112. Bazs. Hitelt épelméjű ember nem vesz fel használati cikkre, csak befektetésre, ami minimum a törlesztőrészletet fedezi, de jobb ha többet fial mint a törlesztőrészlet hisz akkor van értelme..

  113. 112:
    Ez a folyamatosan bekapcsolt offozás számomra nem elfogadható stílus. Zsellér nyúzásról indultunk, most meg már a magas albérleti díjaknál tartunk.

    Mindenkinek:
    Széchenyi Hitel című könyve volt az első figyelmeztetés, hogy kölcsön nélkül nincs vállalkozás. Vállalkozás nélkül nincs prosperitás.
    „pénzbeli összeköttetésink hibás elrendeltetése s az abbúl természetesen következő tökéletes híja minden hitelnek. Ezen hiányt látom minden fizikai természetlenség okának,”

  114. 104. Tibor bá’

    „Nézd, ha én kölcsönt vennék fel, akkor azzal kezdeném, hogy elolvasom a szerződést.”

    Nem egészen.
    Van egy törvény, ami szerint ha olyan szerzősédt kötünk, ami az egyik félnek kifejezetten előnytelen,, azt a szerződést semmisnek lehet tekinteni. Akkor is ha mindkét fél aláírásával hitelesítette.
    Ezt a törényt nem lehetett alkalmazni a devizahitelek esetében, mert az országot megfenyegették a külföldi bankok.

    Egyébként PONTOSAN erről szól a Velencei Kalmár Shakespeare-től.

    Egy velencei kereskedő nagyobb összeget vesz fel egy zsidótól, aki feltételül köti ki, hogy ha nem fizeti vissza időben, akkor egy fontnyi húst vághat ki a kereskedőből.
    A bíróság egyrészt elrendeli, hogy a zsidó megkaphatja az egy fontnyi hús, ha el tudja intézni vérontás nélkül, ugyanis a vérontás bűn. Másrészt negbünteti a zsidót, mert világos, hogy a kereskedő halálát akarta.

    És szetintem félreérted azt az ajándékot, amit a magas intelligenciáddal kaptál.
    NEM azért van, hogy kihasználd a gyengébbekkel szemben, hanem, hogy segítsd őket.
    Meg kellene értened, hogy a többség a NORMÁLIS, és neked bizonyos képességeid fejlettebbek… És ez nem automatikus engedély a „hülyék” kihasználásra.
    Lehet hogy te annak tekinted, és úgy is viselkedsz, a te dolgod.

  115. 116:
    Mi az, hogy nem egészen? Természetes jogom, hogy elolvassam azt, amit alá készülök írni.

    Most én mondom, hogy nem egészen!
    „Van egy törvény, ami szerint ha olyan szerzősédt kötünk, ami az egyik félnek kifejezetten előnytelen,, azt a szerződést semmisnek lehet tekinteni. ”
    Ahogy te ezt elgondolod! A feltűnően aránytalan szerződés megtámadható, és a bíróság dönt, hogy igen vagy nem.
    De persze elsősorban olyan szerződésekről lehet szól, amelyek a megkötés pillanatában nem voltak feltűnően aránytalanok. Aztán azokká váltak és így az egyik fél feltűnően nagy haszonra, előnyre tett szert.

    Lassan abbahagyhatnád már a magas intelligenciámat. Ezt minden olvasó úgy értékeli, mintha én írnám magamról, aztán a szememre vetik, hogy hencegek vele. De a tételt hajlandó vagyok megvitatni.

    Hogy egy feltűnően intelligens ember az intelligenciáját mire használja, az természetesen lehet vita tárgya, de ez még csak nem is morális téma. Miért? Mert születéskor nem csak intelligenciával lehet valaki megáldott. Jó a hangja, énekes lesz és nyer havi egy milliót. Ad belőle nekem? NEM. Gyorsak a reflexei, Forma 1 pilóta lesz és € milliókat keres vele, ad nekem belőle? NEM. Kurva szépre születik, manöken lesz belőle, milliomos veszi feleségül. Ad nekem belőle? NEM. Őszintén, milyen morális alapon kéred, hogy az átlag feletti intelligenciával rendelkező képességeinek hasznát megossza a tömegekkel?

  116. 115: Pont Széchenyi részéről ez elég furcsa megállapítás. Ő pontosan annak az arisztokráciának a tagja volt, ami az ország vagyonának a túlnyomó részét birtokolta. Ha valaki, pont ők abba fektethették volna a vagyonukat, amibe csak akarták. Pusztán egy kis költségvetési fegyelemre lett volna szükségük, hogy a folyamatos, hatalmas bevételeiknek csak a 90%-át költsék el, ne a 110%-át. Akkor nem adósodtak volna el, és lett volna bármire pénzük.

    De az, hogy elkezdtek hitelekből élni és beruházni, ahhoz vezetett, hogy kb. 50 év alatt szépen átjátszották a vagyonukat a zsidóknak. Aztán a világháborúk során a hatalmukat is. Nem voltak buták, mégse látták, mit csinálnak.

  117. 113. Gmarko
    Én is Tibor bá’-val vagyok, még akkor is, ha bizonyos dolgokban nem teljesen értek vele egyet (ha jól meggondolom, eddig ilyen csak a kamat felvetése volt). Bölcsessége elvitathatatlan, tisztelem érte. Ezért járok ide és olvasom nap mint nap. Ahogyan a hozzászólásokat is.
    Valóban, kamat nélkül tényleg nincs hitel. Hát épp ez a probléma. No, de nem ez volt a kérdés. A kérdés az, hogy miért nincs. A kamat sem erkölcsileg, sem gazdaságilag nem indokolható. Egyetlen oka, amiért alkalmazzák, hogy az a pár dinasztia, akik jelenleg a pénzkibocsátás jogát bitorolják, valós munka nélkül gazdagodhassanak a többség kárára. Ezt már többször leírtam, de átsiklatok rajta. Pedig ez a lényeg. Sokan még azt sem tudják, hogy a FED magántulajdonban van. Ma egy igazságtalan magánpénzrendszer uralja a Világot, a kívánatos közpénzrendszer helyett. Ismétlem, ez csupán az 1 százaléknak kedvez. Szimpla spekulatív táptalaj.
    Így aztán az állami eladósodás is erősen megkérdőjelezhető. Ugyanis, felelősség nélkül tesznek minket adósrabszolgává, miközben azt a bizonyos 1 százalékot hülyére gazdagítják. A jelenlegi hitelpénzrendszer az anyagi javakat egy irányba szivattyúzza.
    CHF-Ft: A deviza alapú hitel egy olyan Forint-hitel, ami mögött nincs valós deviza. Azért hívják „alapú”-nak. Csont nélküli tőzsdei spekuláció, a bankok részéről. Ez az egész történet egy előre kitervelt és aljas szándékkal elkövetett csalás volt. Okait és mechanizmusát feltárták, ám nem a fősodorban. Legfőbb ludas a Goldman Sachs volt, akinek elnökségi tagjai a mai napig ott ülnek az USA kormányában. Ergo, bennfentes információk tulajdonosai voltak már akkor is és most is. És ahogy illik, vissza is élnek vele.
    CHF-Forint árfolyam: amikor a hitelt felvetted, még volt árfolyamsáv, ami 180Ft körül maximalizálta a CHF-ot. Az árfolyamsávot akkor törölték el (ezt ugye előre nem mondták), amikor már milliók adósodtak el deviza alapú hitelekben (Gyurcsány regnálása alatt). Biztosan ez is csak egy véletlen egybeesés lehetett és nem előre kitervelt volt. Mivel a devizaárfolyamok is tőzsdei spekulációk végeredményei, ezért ugyanoda lyukadunk ki, mint a kamatnál. Minimum erkölcstelen! A spekuláció mögött nincs reálgazdaság. A tőzsdei machinációk köszönő viszonyban sincsenek a reálgazdasági történésekkel. Erre egy eklatáns példa a múltból, a holland tulipánhagyma árának felfújása, majd a lufi óriási pukkanása. De számtalan más hőlégballonnal is alá lehet ezt támasztani. Ez lesz a vége pl. a Bitcoin-nak is. Szerintem! Ám, az emberek feledékenyek és simán behúzzák őket a csőbe, ugyanazokkal a trükkökkel. A háttérben alsó és felső szinten is a kapzsiság áll. Sajnos, aki valóban értéket szeretne teremteni a hitel segítségével, őt is magával rántja a tömeg. No, meg az a fránya kamat. 😀
    A bankkonszolidáció már csupán az előbbiek megspékelése egy jó nagy adag korrupcióval. Ám, jól megmutatja, mekkora lobbierővel bírnak a pénzkibocsátás jogával rendelkező dinasztiák. Mert ugye, akinél a pénz, annál a hatalom. A valódi hatalom. Ebben a játszmában a politikusok csupán kiszolgáló személyzet. Bábok. Végrehajtják, amit uraik és parancsolóik rájuk szabnak.
    Még valami. Abban igazad van, hogy a többség bizony hülyeségekre vette fel a hitelt. De még ez a tény sem lehet alapos indok arra, hogy trükkök százaival kifosszák őket! Kérdem én, a hitelbumm közepette hány politikus állt fel a parlamentben és figyelmeztette a szavazóit a közelgő katasztrófára?
    A banki szerződések pedig un. oroszlánszerződések voltak, amire a leendő adósnak nulla ráhatása lehetett (igaz, lehetett volna nem-et is mondani rá). Egyoldalúan rögzített és egyoldalúan változtatható. Lényeg, hogy a bankok semminemű kockázatot nem vállaltak.
    Nem rossz kiindulási pont, miszerint nulla kockázattal, a semmiből előteremtett, értéktelen papírfecnik után profitot szedünk, un. kamat formájában.
    Az a baj, hogy rendre elbeszélünk egymás mellett. Ha a jelenlegi pénzrendszer keretein belül tudunk csak gondolkodni, akkor Tibor bá’-nak valóban igaza van. Nem szabadna sértődni, hiszen csak beszélgetünk! No, de miért nem tudunk kilépni ebből a koordináta rendszerből és próbálunk meg egyelőre elméleti szinten felépíteni egy jobb és élhetőbb Világot? Nevezzük, Kerekasztalnak! 🙂
    Én nem tudom elfogadni az erősebb kutya elvét. Még akkor sem, ha tudom, mindig is így működött a Világ. A hitelpénzrendszer is ezen az elven alapszik. A gyerekeimet mégsem úgy fogom tanítani, hogy tiporjanak el mindenkit, különben soha nem fognak érvényesülni. Élni és élni hagyni!
    Egy hozzászóló felvetésére, miszerint a hitelpénzrendszer nélkül soha nem lett volna ilyen jó életünk, csak annyit kérdeznék: vajon valós boldogságérzet-e az, amit a fogyasztói társadalom nyújtani tud? Véleményem szerint, beteg egy Világ az, amelyikben a Mammon az Isten. Én csak Mátrix-nak hívom.
    Béke Veletek! 🙂

  118. 113. gmarko
    „Én Tibor bá’-val vagyok.”
    Ez most Piszkos Fred-féle hatást eredményezhet. 🙂 Fülig Jimmy népszerűségének sem tett jót, amikor Piszok Alfréd látványosan szeretni kezdte.

    Kamat témán kér ennyit rugózni. Kialakult ez a rendszer (unalmas felelősöket keresni), a lovak közé van dobva a gyeplő (unalmas azokat keresgélni, akik egy-egy lovat irányítani próbálnak). A kamat betiltásához kell egy világdiktatúra, akik viszont ilyet esetleg létre tudnak hozni, azoknak nem érdeke a kamatot felszámolni.

  119. 120.Jani

    És pont.:-)
    De még azért fognak rajta rugózni rendesen.

  120. 117. Tibor bá’

    „Őszintén, milyen morális alapon kéred, hogy az átlag feletti intelligenciával rendelkező képességeinek hasznát megossza a tömegekkel?”

    Hááát…

    Nézd… ha egy szinten akarod érezni magad a jó hangú énekessel meg az ügyes focistával, őket tekinted mérvadónak erkölcsi döntésekben, a te dolgod. TÖRVÉNY nem kötelezhet, hogy megoszd tehetségedet. Szerencsére vannak mások akik nem ilyen szűkmarkúak a természet ajándékával.

    Az én meggyőződésem, hogy az a dolgunk, hogy felépítsük az elképzelt, vagy valós Aranykort, ahol az erős védi a gyengét, és a gazdag segíti a szegényt, és nem az hogy a világot pusztulásba kergessük, széttárva a kezünket, hogy hát ilyen az emberi természet.

    Ilyen is… ha hagyjuk…

  121. 115.
    Elnézést az offolásért, én csak a már meglévő beszélgetéshez akartam hozzászólni.
    Mindössze a párhuzamra akartam rávilágítani, hogy a nagybirtokosok és a nagytőkések között igen erős hasonlóság van, és mégis a nagytőlések pénzszerzésí módszerét véditek.

    Hogy a poszthoz is hozzászóljak, a kelet-európai bevándorlók a munkahelyet veszik el, és lenyomják a béreket azzal, hogy ők kevesebbel beérik, míg az afrikai, arab migránsok a segélyező rendszerre kapaszkodnak fel, és nem hajlandók dolgozni, és rontják a közbiztonságot.
    Nem is tudom, hogy melyik csoporttól akadtak ki jobban az angolok, hogy Brexit lett a vége.

  122. Világos, hogy a hitelpénzrendszer tette lehetővé azt az exponenciális fejlődést, amit az utóbbi 200 évben láttunk termelékenységben, jólétben, kényelemben, fogyasztásban, az erőforrások felszámolásában. És ezáltal elpusztítja az emberi civilizációt az ismert formájában. Tényleg nem lett volna jobb, ha maradunk a fejlődés lassabb, de fenntarthatóbb meneténél, ami pár ezer év alatt bevált?

  123. 122.Attila
    Hát nem tudtad?
    Ilyen az emberi alaptermészet, még félmajom korunkban mikor csoportokban vadásztunk akkor alakult ki a túlélésért folytatott küzdelmünk során:-).
    A mostani evolúciós válasz a nem hagyjuk kategória lenne. A világ dolga személyes ügy nem mellesleg, elsősorban gondolkodásban utána jöhetnek tettek.
    Mit tehetek én egymagamban, azért mert én úgy gondolom nem változik semmi stb.gondolkodás önmagát deklarálja.
    A gazdagok segítenék a szegényeket? Na ne röhögtess, szép kis utópia sok sikert hozzá- gondolják. Be is következik hatalmas jóstehetségük újabb jövendölése. Az igazság, hogy fingjuk sincs az embereknek sok mindenről, neki se tudnak indulni a belső változásnak, ami nem is várható el-nem mellesleg.
    Inkább -ahogy Jani- mondta rúgoznak a semmin,ting-ting és megy az óra tovább, ting-ting klíma, ting-ting kommunizmus vs. kapitalizmus, ting-ting gazdaság, ting-ting meghalunk ajaj.
    Ha itt többen úgy gondolnák meg is valósíthatnánk valamit(nyilván nem a klímaváltozási folyamatok trendjét fordítanák meg, talán egy találkozó összejön még).
    Azért vigyázni kell, mert ha túl komolyan veszed mint pl. Lóránt akkor kicsit bele is hülyülhetsz. Aztán majd csóválják a fejüket, hogy én megmondtam előre.
    Pedig ezen folyamatban változás értelme pont, hogy személyenként rájöjjünk. A pusztulás saját magunk miatt elkerülhetetlen, illetve azért is mert a természet törvényeit egy szint után már nem lehet én akarommal befolyásolni, azt csak amíg lehetőség van rá.

    Azonban a következő világkorszak is csúfos véget fog érni ha a lelkekben nem lesz meg a tapasztalatok útján megértett helyes viselkedés, a helyes csupán csak annyit jelent, hogy működőképes, mert ez nem az. Egy élet és véget ér, mi értelme hozzáállás nagyon szegényes erkölcsi viselkedést eredményez.

    Az aranykor nem ebben a megtestesülésben vár ránk. Sajnálom itt már annyi. Persze hinni mindenben lehet, magam is ültetek fákat.

  124. 123:
    Az isten szerelmére! Nincs párhuzam Zsellérnek lenni sorskérdés volt, nem pedig szabad választásé. A kölcsönt mindenki szabad akaratból veszi fel nem titkolt, nyílt feltételek mellett. A szerződéseket aláírás előtt mindenki elolvashatja. Ha nem érti meg, akkor elviheti egy közgazdászhoz, egy ügyvédhez és megértetheti magával. Nade, mi a valóság. A hitelt felvevő minél előbb be akarta tenni seggét az 5 milliós kocsiba. vagy a 20 milliós lakásba, és alig várta, hogy aláírhassa azt, ami elé toltak. Akkor kezdett el nyavalyogni, amikor nőttek a részletek. — A kérdés az, hogy szaktudás nélkül nem lehet-e kitalálni, hogy a svájci és a magyar gazdaság ég és föld. A CHF a világ legerősebb valutája!!! Ezt ne tudni, tényleg elképesztő tudatlanság. Ahhoz nem fér semmi kétség, hogy a bankok tulajdonképpen a CHF erősödésére játszottak. És ez nem törvénybe ütköző. Engem egyetlen egy kérdés izgat. Ha történetesen a CHF gyengült volna, amivel az adósok kurva jól járnak, akkor milyen lenne a közhangulat. Szerintem az adósok röhögnének a markukba.

  125. 127: Én szerintem nem vagyok funkcionális analfabéta, de a többtíz oldalas, bikkfanyelven írt szerződések nekem se könnyen emészthetőek. Azért persze elolvastam, meg is volt döbbenve a fundamentás csaj, hogy leültem, és ezzel töltöttem negyed órát.

    Amit javasolsz, hogy kérdezzen meg szakértőt, nem segített volna. 2005 táján a közgazdász, bankban dolgozó barátom mondta, hogy nyugodtan fel lehet venni hitelt, úgyse fog elszállni az árfolyam, ha meg mégis, akkor úgyis mindegy, akkora szarban leszünk. Hát, ebben nem volt igaza, mert így, hogy nem vettem föl, egyáltalában nem kerültem szarba, mikor elszállt.

    Ami még furcsább, hogy a nálad pár évvel fiatalabb, amúgy konzervatív, spóroláspárti és hitelellenes édesapám is fel-fel vetette akkoriban, hogy igazán vehetnék fel lakáshitelt, megérné.

    Én egyetértek Veled abban, hogy a hitelt felvevő lúzer felelős a saját döntéséért, de azért elég egyértelmű, hogy ez összességében egy társadalmi méretű szervezett csalás volt.

  126. 126. Balázs

    „Mit tehetek én egymagamban, azért mert én úgy gondolom nem változik semmi stb.gondolkodás önmagát deklarálja.”

    Egymagamban?
    Nekem úgy tűnik, nagyon sokan gondolkodnak így, csak el van velük hitetve, hogy egyedül vannak, meg hogy „ilyen az ember”.

    Én nem hiszem.
    Darwin, Marx és Freud dolga az volt, hogy elhitesse a tömegekkel, hogy állatok vagyunk. Szerencsére sokakban még pislákol valami emberi.

    Pontosan Trump megválasztása a bizonyíték arra, hogy ANNYIRA még az amerikaiak sincsennek elhülyülve, hogy a biztos atomháborúba vezető útra szavaztak volna…

    Én is inkább Hamvas Bélának hiszek : A világ helyzete sohasem reménytelen, mert sohasem azokon múlik akik nem hisznek az életben, hanem azokon akik hisznek benne.

  127. Ha már Hamvas Béla!

    „Az ember azért dolgozik, hogy minél több és nagyobb lehetőséget biztosítson olyan életre, amely tényleg élet. Ehelyett: amit tesz, a kellékekért teszi. A kellék nem lényegtelen, de mellékes. Az életnek csupán feltétele. A dolgok. Mindig a dolgok. A technika. A berendezkedés. A körülmények megteremtése. Azt hiszik, az élethez kell valami, vagyon, pénz, állás, rang, ruha, ház, hír, autó, hatalom, villa, mintha enélkül nem lenne élet, és hozzá se lehetne fogni. Először mindig fel kell öltözködni. Mintha nem lenne tiszta pillanat, amikor az ember a fa alatt ül, még az is fölösleges, hogy időnként szájába cseresznyét vegyen, vagy egy pohár bort, és az életen kívül nincsen semmi más, áttétel és vegyítés nélkül, nő és a rigó zenéje nélkül, és emlékek nélkül.

    A kellékeket nem összetéveszteni az élettel! Nem abban a hiszemben lenni, hogy a kellék megszerzése már életet jelent és hoz. A kellék nem lényegtelen, de mellékes. És a kelléktől út és híd az életbe nem vezet.

    A kellék létezése nem törvényes. Volt idő, amikor minden dolgot az életbe külön bevezettek, és törvényesítették azzal, hogy helyét az életben egyszer s mindenkorra megjelölték. Az ember akkor még a dolgok ura volt. Ezt hívták kultusznak. A kultuszban az asztal, a szék, a szőnyeg, az ágy, a patkó, a kengyel, a fazék az embert szolgálta, és szolgálnia volt köteles. Most az élet szolgálja a dolgokat, amelyeknek létezése törvénytelen. Az új dolgok száza és ezre, ha nem is veszik fel azokat, betolakszik, engedély és kérdezés nélkül. Ez itt nem élet többé, hanem tévelygés a dolgok között – mint a hinduk mondják: szanszára, nem valóságos jelenlét, hanem káprázat.”

  128. 127.
    Én nem a CHF-es hitelekről beszéltem, hanem magáról a kamatos kamatról. Már az önmagában egy uzsorakölcsön. Legyen egy sima kamat, azt kezi csókolom.

    És abban éreztem párhuzamot, hogy a pénzes ember is a vagyonát akarja gyarapítani, és mivel megteheti, így olyan játékszabályokat választ, amiben te veszítesz. És itt nem csak a hitelről beszélek.

    A nagygazda nem ezt tette? Mivel annyi volt a munkaerő, mint égen a csillag, így ő diktált. Ha nem tetszik, akkor éhen lehet halni.

  129. 119: Olvasd el, mit írtam 38 és 47 alatt!

    Sorolhatod a FED-et a magánszektorba, mint ami független az államtól, de ettől még nagyon is az állam része. Gyakorlatilag csak az általa kibocsátott pénzzel kereskedhetsz az USA-ban.

    (Oké, vehetsz autót peso-ért vagy aranyért, de adózni csak dollárban tudsz.)

  130. 132

    Van helyi pénz is (pl. soproni kékfrank) azzal helyi adót fizethetsz

  131. 133: Az nem alternatív pénz, mert törvényileg 1:1 Forint.

    Ha te és én lebonyolítunk egy ügyletet, aminek az ellenértékét BitCoin-ban (vagy a szomszédom által kibocsátott színes papírfecniben) állapítjuk meg, akkor törvényt sértünk.

  132. 132: Nem arról van szó, hogy a FED független az államtól, hanem hogy nem az állam kontrollálja a nép érdekében, hanem a tulajdonosai kontrollálják rajta keresztül az államot és a népet, a saját érdekükben. Ide vezet, ha szabadon hagyjuk a tőkének, hogy megtegye, amit akar. Ha az államot kiveszed a képből, azzal csak azt éred el, hogy a nép közvetlenül, tompítás nélkül lesz a tőke markában kiszolgáltatott rabszolga.

    Úgy látom, hogy a problémák egy részét jól látod, de a megoldás, amit javasolsz, hogy vegyük ki az állam kezéből a hatalmat, és adjuk a tőke kezébe, teljesen téves. Illetve csak annak jó, akinél a pénz van. Az emberiség 99%-ának, és a bioszféra egészének rossz.

  133. 135: Nem. Ide vezet, ha az állam az erőszakszervezeteivel korlátozza az embereket abban, hogy szabadon bocsássanak ki csereeszközt.

    Nem a tőke kezébe kell adni a hatalmat, hanem vissza az egyéneknek.

    Az állam soha semmit sem fog a polgárok érdekében kontrollálni. Eddig sem tette soha, nem is fogja. A történelmi példák sokasága ellenére ebben bízni naivitás.

  134. 131:
    Elég fafejű vagy. De én megtanítalak gondolkodni, ha belekékülsz akkor is 😀
    Kölcsön kérsz a Fejőstehén Banktól 1.000.000 forintot nagyon szerény, évi 3 százalékos kamatra. Vagyis beleegyezel abba, hogy a kölcsönért évi 3 százalék kamatot kell fizetned. Letelik az egy év és egy büdös filléred sincs, viszont tartozol 30.000 forinttal, mert ez a kamat és esedékessé vált. Mit tudsz tenni, ha már olyan balga voltál, hogy ezt a szaros 30.000-et se voltál képes egy teljes év alatt kispórolni a koszt pénzből? Na mit? Elmész a Cofidis-hez és felveszel 30.000 forint kölcsönt 25 % THM-re? Ha hülye lennél, hiszen van neked egy Fejőstehén Bank ismerősöd, aki 3 százalékra is ad kölcsönt. Tehát megkéred a Fejőstehén Bankot adjon neked kölcsön 30.000 forintot évi 3 százalék kamatra. Ezzel a kölcsönnel most elmész a Fejőstehén Bankba és megadod a 30.000 forintos tartozásodat. Azonban a Fejőstehén Bank szeret adminisztrálni, ezért az 1.000.000-os és a 30.000 forintos tartozásodat összeadja, és nyilvántart számodra 1.030.000 tartozást, amire továbbra is érvénes a 3 százalékos kamat. Kezi csókolom.

  135. 137: Hol az a bank amelyik 3% kamatra ad kölcsönt? 😀

    Hiába erőlködsz a magyarázattal – amikor a polgár beteszi a pénzét a bankba, és „kamatos” kamatot kap rá 5 éven keresztül, akkor teljesen meg van elégedve. Ha ugyan ez a polgár hitelt vesz fel a banktól, akkor háborog a kamat miatt, ha meg még kamatos kamat lesz, akkor már bankárt akasztani is akarna. 😉

  136. 136: Mindig is voltak és lesznek erőszakszervezetek. Az a kérdés, hogy kié az az erőszakszervezet, ki irányítja, és milyen szabályok alapján. Ha a demokratikus állam, akkor a rendszer elviselhető szinten tartja az erőszakszervezet által elkövetett visszaéléseket. Ha az aktuálisan leggazdagabb hadúr, aki a szabad piacon a legtöbb pénzt tudta összeszedni, akkor a különböző maffiák leszámolásai közt vergődik a nép.

    Oda lehetne adni az egyén kezébe mindennek a jogát, de az a hatalom nagyon hamar koncentrálódna a maffiafőnökök kezében.

  137. 138: Igazán meg vagyok elégedve azzal a 0,2 %-os kamatos kamattal, amit a bankom nagylelkűen ad a lekötött betétemre. Természetesen belátom, hogy tökéletesen jogos, hogy 15 %-os kamatos kamatot kér tőlem cserébe, ha én veszek tőle kölcsön.

  138. 139: De ez miért magyarázza azt, hogy nem bocsáthat ki bárki pénzt?

    Minél több relatíve kicsi maffiafőnök közül választhatok, annál jobb. Jelenleg csak egy igazán nagy maffia van, az állam.

  139. 141. De facto bárki bocsáthat ki pénzt. Ott van a bitcoin, bárki kereskedhet vele szabadon. És bárki csinálhat ugyanazzal a motorral hozzá hasonló virtuális valutát, amivel szintén bárki kereskedhet. Vajon mért nem fut be a bitcoinhoz hasonló karriert az összes többi virtuális valuta?

  140. 140: „Igazán meg vagyok elégedve azzal a 0,2 %-os kamatos kamattal”

    Most ennyi, régebben meg több volt – de nem ez a lényeg, hanem az emberi természet kettőssége.
    Ugyan azt a dolgot másképp ítélem meg, ha nekem hoz hasznot, és másképp, ha másnak (esetleg az én káromra).

  141. 142: Nincs igazad, ha mi ketten egymás között közvetlenül bitcoin-ban egyenlítünk ki egy megbízást, akkor törvénysértést követünk el.

    Ahhoz, hogy ezt kifehérítsük, találnunk kell egy szolgáltatót, aki az értékcserét átszámítja forintra, és ez alapján adóznunk kell.

    Ez igaz bármely más alternatív pénzre is. Be kell vallanunk az értékcserét, át kell számítanunk forintra és adóznunk kell utána forintban. Ezt azért nem nevezném „szabad pénzkibocsátásnak”.

  142. 144: Csak a halál és az adó a biztos. Az, hogy adózni kell, kellemetlen, de nem szabadság kérdése. Amióta a törzsközösségi szintnél fejlettebb társadalomban élünk, azóta van adó. Ha nem lenne állam, akkor a hadurak szednének védelmi pénzt.

    Az meg viszonylag érthető, hogy a Magyar Állam forintban kéri az adót, nem bármi másban.

  143. 138 Observer
    Hol az a bank amelyik 3% kamatra ad kölcsönt?
    Hát ezért hívják Fejőstehén banknak! 🙂

  144. 131.
    Reménytelen, anyám szerint olyan vagyok, mint egy bulldog, amit megfogtam nem eresztem. 🙂
    Értem, hogy a kamatos kamatot el akarod nekem magyarázni, amit eddig is tudtam, köszönöm. Bankban dolgoztam, mint adatrögzítő az ingatlanfedezetes részlegen, 2 évig. Voltak ott cifra ügyek, és mivel 2004-2006 között voltam, a többség svájci frankos ügylet volt.

    Observer
    Ha lenne olyan pénzösszegem, amit érdemes lenne kamatoztatni, azt se bankba raknám, mert az nettó átverés. Alig kapsz érte valamit, azt is megadóztatják, ha van valami komoly pénzügyi válság, akkor meg nem is jutsz hozzá. Jah és kivételkor még fizetned is kell érte, plussz a számládért is havonta. Hát tényleg megéri…

  145. 143: Ha az irónia nem ment át: arra próbáltam rámutatni, hogy nem ugyanaz. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora is az a kamatláb. Óriási különbség van a 0,2 % és a 15 % között, ahogy korábban az 5% és a 25% között, amit kapni lehetett, és amit adni kellett.

    Értem én, hogy a banknak is meg kell élni valamiből, de ezek pofátlanul nagy rések.

    Arról nem beszélve, hogy a kamatot a bank elvileg azért szedi, mert kockázatot vállal. A gyakorlatban nem vállalja ezt a felelősséget, mert olyanoknak is hitelez, akikről lehet tudni, hogy nem fogják tudni fizetni, és végül behajtja rajtuk a sokszoros összeget, ha beledöglenek is.

  146. 148 Ábel

    ” és végül behajtja rajtuk a sokszoros összeget, ha beledöglenek is.”

    Valahogy úgy…
    Ha egy programozó ír valakinek egy programot, de a kliens nem tud fizetni, és nincs elvehető tulajdona, akkor a programozó úgy járt.
    De ha a bank ad kölcsönt, de az adós nem tud fizetni, a bank rendelkezik az összes jövőbeni bevételével.

    Itt van az igazségtalanság, hogy csak a bankok veszteségét kell minden határon felül elkerülni. gazdaság többi szereplőét nem annyira.

  147. Tibor ba, az ervelesed helyes azonban van 2 darab problema:
    1. A fejostehen bank sok embernek adott kolcson penzt 3% kamatra es valahogy nem tudjak visszafizetni se a kamatot sem a toket. Mi tortenik? Normalis esetben a fejostehen bank csodbe megy es kovetkezik aminek kovetkeznie kene lasd nehany takarekpenztar esete… mi tortent 2008 ota hat jon az allam vagy a fed es kimenti oket
    Aruld el nekem miert tisztesseges ez utobbi?
    2. A fejostehen bank kolcsonad neked 10millio forintot lakasvasrlasra lehetoleg svajci frankban. A garancia a 15millcsiert megvasarolt lakas. Jon a valsag vagy tolokocsiba kerulsz es nem tudod fizetni a hitelt mikozben a szomszedodba ciganyok koltoznek es a lakas mar csak 8 millcsit er. Ha 2 evvel ezelott a fejostehen bank ugy gondolta hogy az a lakas eleg garancia a 10 millcsire akkor most miert nem tisztesseges ugy gondolni hogy itt a kulcs es es nincs tobbe adossag?

  148. 147:
    Nem a kamatos-kamatot magyaráztam el. Hanem arra mutattam rá, hogy a kamatos-kamat tökéletesen erkölcsös kényszer abban az esetben ha nem vagy képes törleszteni a kamatot. Egyszerűen nincs más megoldás, mint a kamatra is fizetni kamatot, ha nem törleszted akkor, amikor az esedékes (rendszerint 1 év után).

    148:
    A bank ajánlja az 5 és 25 %-ot. Nem kell elfogadni. És NEM a kockázat miatt szedi, hanem mert hasznot akar. PROFITOT. Nincs értelme pofátlanságról, stb. beszélni. Nem kényszer. Ha akarod elfogadod, ha akarod akkor nem.

    149:
    Ha a megrendelést leszállítod, és nem fizetnek, akkor indíthatsz polgári pert, és meg is nyered. Ha a banknak nem fizetsz, ugrik a fedezet, de ezt te előre tudod.

    150:
    Én nem az erkölcsöt keresem, hanem a tényeket tárom fel. A Fejőstehén bank nem fog tönkremenni, mert ügyel minden apró részletre. Azok, akik tönkrementek sokkal nagyobb disznóságban voltak. Ez a derivák cirkusza. Egymásnak eladtak olyan értékpapírokat, amikről tudták, hogy nincs mögötte fedezet.

    A csődbe ment bankokat nem kellett volna megmenteni, ahogy ez Izlandban tették..

    A fedezeten túli anyagi felelősség magyar specialitás. Amerikában nincs így. Ott adott esetben bedobták a kulcsot a levél szekrénybe és elsétáltak. Gondolo ez még a pártállamból maradt vissza.

  149. 151. Tibor bá’

    „A fedezeten túli anyagi felelősség magyar specialitás. Amerikában nincs így. Ott adott esetben bedobták a kulcsot a levél szekrénybe és elsétáltak. Gondolo ez még a pártállamból maradt vissza. ”

    A pártállamban az ilyesmi szóba se jöhetett.
    Ez a privatizáció sara, amikor beengedték a külföldi bankokat, a bankok ezeket a feltételeket kérték, a tárgyaló magyar(?) politikai elit pedig megadta nekik…
    Magyarországon a legszarabbak a banki feltételek, olyasmikért is felszámolnak, amiért máshol nem…
    De ez a helyzet a biztosítókkal és a mobiltelefonokkal meg az internettel is is.
    Most olvasom, hogy még élelmiszerben is a szarabbat kapjuk a drága demokratikus európai pajtásainktól…

  150. Attila nem csodálom, ha a szarabbat is eladják nekünk. Mi meg megvesszük. A CBA híres a lejárati idő átirkálásáról (és ez nem multi bár pénzügyeit tudtommal Svájcban intézi)

  151. 152:
    Attila, olyan dolgokban is hatalmas a szád, amihez egyáltalán nem értesz. A pártállamban az OTP nem bank volt, „csak” takarékpénztár. Adott kölcsönt tartós fogyasztási cikkekre, lakás felújításra, de lakás, gépkocsi vásárlásra nem adott. Tipikus kölcsön egy mosógép, vagy porszívó vásárlására történt, de még 1400 forintos porszívó esetében is kellett hozzá két darab készfizető kezes. Mert a takarék szövetkezett abszolút biztos meg akarta kapni a pénzét. A szigorú behajtás nálunk már akkor meg volt. Más kérdés, hogy lakás vásárlása nem volt kölcsön, így nem is árvereztek el lakásokat. — Külföldi bankok kérésére a Ptk-t nem változtatták meg. Nálunk a tartozást be kell hajtani függetlenül a fedezettől. — Ettől függetlenül. Ezek a játékszabályok. Ezt kell tudomásul venni. Kevesebb focinézés Borsodi világos mellett, és egy kicsivel több érdeklődés az élet dolgai iránt. Ez a lényeg, nem a magas intelligencia.

  152. Mi emberek élünk egy természeti környezetben és nem vesszük észre hogy mennyi mindenről példát vehetnénk. Helyette a saját agyszüleményeinket próbáljuk szüntelenül ismételgetni.
    Ha az emberi testet vesszük , minden sejt tudja a saját dolgát és nem akar más sejt lenni. A vér mindenhova eljut és viszi az éltető oxigént s minden más szinkronban kiszolgálja a rendszer összes résztvevőjét. Ha felborul a rend akkor van gond mert a burjánzás átveszi a terepet és felboritja a jól müködést.
    Ez az irás és a hozzászólások kezdik pedzegetni azt a megoldást amely hasonlóan a természetes rendhez már a társadalom szintjén is megvalósithatja a jól müködő szervezetet.
    Mindenki magából indul ki ! és nem tudja elképzelni a világot kamatos pénz nélkül, holott a világban nagyon sok dolog pénz nélkül is hatékonyan működik.
    A pénz szerepe csupán az értékmérés és a csere lebonyolitása hasonlóan a vérhez az emberi szervezetben. A folyamatos mozgással müködteti a szervezetet és a gazdaságot.
    Az állam (mint egy központi koordináló szervezet) bocsátja ki a pénzt és mindig annyit amennyire szükség van. Ettől kezdve nem kell adó, ÁFA és minden más elvonással szórakozni…
    A kibocsátott pénz által megteremtett javak fognak valójában fedezetül szolgálni a megvalósulásukkal.
    A koordinálás másik célja hogy a szükséges és felesleges dolgokat is szabályozza.
    Ha az alapoktól kezdünk egy új rendszert épiteni akkor egyértelmű hogy a hosszútávú fennmaradás érdekét csupán az életet szolgáló értékeknek van létjogosultsága.
    Nekünk magyaroknak egy kivételes történelmi helyzetünk van amellyel megtehetjük hogy pillanatok alatt elindithatunk egy világra szóló változást.
    Ehhez már jó néhány lépést megléptünk mivel hogy azok a gondolatok hogyan kellene egy szebb és jobb világot alkotni már korábban felmerültek. A józan paraszti ész egyszerűségével meg lehet oldani az összes problémát a világban ha helyes a felismerése a jelenlegi állapotoknak.
    Az hogy ez a jövökép mások számára még nem látható minket nem zavar , tesszük a dolgunkat , mint kőmüves a téglát egyiket a másikra.
    Az hogy ki mit gondol arról amiről semmit nem tud az sem számit.
    Akit érdekel az tegyen úgy mint a mesében , hogy aki nem hiszi járjon utána…
    tudok információkat adni ,semmi sem titkos de csak annak akit érdekel….
    első ajánló : https://www.youtube.com/watch?v=RfDV-2qXQX8

    Zsidany

  153. Azért ez a kamatos kamat technika nagyon félelmetes, ha olyan összegekben számoljuk, mint amennyit mondjuk 2008-ban erőszakoltak a kormányra, pedig az állam fizetett, sőt vissza is fizette…

    Felvettek 10 000 000 000 dollárt 10 %-os kamatra. Ebből az első év végére visszafizettek 1 000 000 000 dollárt. Ekkor maradt az adósságból 9 000 000 000 + 0.1*9 000 000 000 = 9 900 000 000 dollár. Azaz kifizetünk 1 milliárdot és az adósság csökken 100 millióval.

    Persze csak a könnyebb számolás miatt írtam így, mert tulajdonképpen 25 milliárd dollárt könyveltek el a többihez tartozásként. Ki tudja, hogy egyáltalán valóban befolyt-e az a pénz, vagy úgy, mint a rendszerváltás előtt az az első 5 milliárd dollár, amiből csak 1 milliárd jött be az országba, mégis 20 milliárd adósságunk volt 1990-ben annak ellenére, hogy visszafizettek 10 milliárdot.

    És itt szóba sem kerülhet, hogy azért van a kamatos kamat, mert nem törlesztette a Magyar Állam az adósságát. Igenis törlesztette.

  154. 156:
    Ha nem tudsz számolni, akkor ne nyomd a szöveget. Abba nem kötök bele, hogy aki 10 %-ra vesz fel hitelt, az főbe kell lőni. Különben.
    10.000.000.000-nak egy éves kamata 1.000.000.000. Ha tehát pont ennyit törlesztettünk, akkor továbbra is 10.000.000.000 a tartozásunk. Azaz, az adósságunk egy fillérrel se csökkent. A példa szerint.

  155. 156 Kyra
    Ha a hitel intézményét elfogadjuk, akkor ez így normális, bármennyire is abszurdnak tűnik. Matematikailag így lesz pontosan azonos a 10 év alatt törlesztett teljes összeg azzal,amit mi vehetnénk fel az intézménytől, ha azonos összeget tennénk be ugyanekkora kamatra.
    A disznóság ott van, hogy nagy a szakadék a kétféle kamat között. De ez nem a kamatos kamat hibája, az lehetne tisztességes mértékű is.
    A 10. év végén nekünk is lenne 23,5 milliárdunk…
    1 – 10
    2 – 11
    3 – 12,1
    4 – 13,31
    5 – 14,641
    6 – 16,1051
    7 – 17,71561
    8 – 19,487171
    9 – 21,4358881
    10 – 23,57947691

  156. 159.
    Pardon, ezek év eleji összegek, de a lényegen nem változtat.

  157. 156.
    Azért nem kellett azt annyira erőltetni. 2004-től 2011-ig állandó csődközel volt, a kiadások és bevételek időbeli eltérését is hitelből kellett finanszírozni.

    20:17 Kovács Árpád azt mondja el, hogyan hozták be a kórházba neki aláírásra az egyik sürgős kölcsönfelvételt 2003-ban, mert nem tudnak volna bért fizetni.
    Pedig akkor még „nem loptak el mindent”.
    54:20 2006-ban 14% felett sem lehetett eladni a magyar állampapírokat, …10% felett uzsorakamatnak számít, ami visszafizethetetlen, olyan gyorsan nő a kamatteher.

  158. 158. Tibor bá’

    ” Abba nem kötök bele, hogy aki 10 %-ra vesz fel hitelt, az főbe kell lőni.”

    Viszont úgy tűnik, azzal semmi problémád, aki 10% vagy a fölött kér kamatot?
    Aki 26%-ot kért a válságban vergődő görögöktől, arról mi a véleményed?

  159. 162: Bearazta a kockazatat a fizeteskeptelensegnek.

    Aminek egy resze be is jott, jelentos tartozasokat leirtak.

    A gorog allam miert adosodhatott el ilyen mertekig? Miert hagyjak az allampolgarok?

    A kerdes koltoi.

  160. 162:
    Mindenképpen fel akarod menteni az adósokat a felelősség alól. Senki nem kért a válságban vergődő görögöktől 26 %-os kamatot. Ez nem így működik. A görög államnak pénzre volt szüksége, tehát nyomtatott görög államkötvényt, amit a kutya se vett meg addig, amíg nem kínált a görög állam 26 %-os kamatot. A görög vezetők hülyén gazdálkodtak, szarba került az ország, kénytelenek voltak felkínálni a 26 %-ot. A befektetők nem Róbert bácsik, amit a pénzügy minisztereknek tudni kell. Ilyen szar esetben jön jól az IMF, ami ellen te is teli torokkal agitálsz. Csakhogy ők sokkal alacsonyabb kamatot kérnek, viszont cserébe vannak kikötéseik. — Ja igen, nekem senkivel sincs problémám, közlöm a tényeket, rámutatok a valóságra, felpiszkálom az érzelmekre épített véleményeket.

  161. 154. Tibor bá’

    „Attila, olyan dolgokban is hatalmas a szád, amihez egyáltalán nem értesz.”

    Lehet, hogy az állmi OTP igyekezett behajtani a porszívó árát, ami nem volt kunszt, mert mindenkinek volt munkája, inkább azt vezesd le, hogy a nyugati bankok milyen pártállami hagyományok alapján NEM alkalmazták a „beadom a kulcsot” elvét a magyar klienseikkel szemben, mivel az USA-ban és Nyugaton már az 1990-es évektől létezik a „személyi csőd” intézménye. Nyilván rájöttek, hogy a „saját” országaikban jobban járnak, ha a becsődölt családoknak adnak egy újrakezdési lehetőséget, de a „gyarmatokon” gyorsan ki kell facsarni minden fillért, kegyelem nélkül.
    Úgy tűnik, nekünk a bankokból is csak az alja jutott, mint az élelmiszerből a multiknál.

  162. 164. Tibor bá’

    „Mindenképpen fel akarod menteni az adósokat a felelősség alól. Senki nem kért a válságban vergődő görögöktől 26 %-os kamatot.”

    Azt a „hitelminősítők” állapítják meg, hogy mekkora kamattal érdemes kölcsön adni egy országnak.
    Azt pedig sokszorosan bebizonyították, hogy gőzük sincs a valós helyzetről, mert a 2008-9-es válságot is csúnyaán benézték, viszont politikai nyomásgyakorlásra remekül alkalmasak. És ehhez járul a mesterséges média-hiszti, amivel még fejjebb lehetett srófolni a kamatot.

    A másik kérdés, hogy kinek is az adóssága a görög adósság?
    Ugyanis főleg a német bankok szaladtak bele a felelőtlen kölcsönzésbe…
    Rájuk miért nem érvényes az „aki hülye haljon meg” elv, hogy az eleve lejtőn levő görög gazdaságba miért pumpálja a pénzt, ha márévek óta látszik, hogy fizetésképtelenek?

    Ha a bank hülye, akkor vagy az adóst kell szárazra véreztetni, vagy az államoknak kell „megmenteni” ?

    Valahogy nem kóser ez így… A bank ugyanúgy felelős, ha egy rosz üzletet köt, főleg, ha nyilvánvaló… De szerinted a bank nem veszíthet…

  163. 165:
    Hogy lehet az, hogy te mindent fordítva látsz? A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) úgy rendelkezik, hogy az adósnak teljes vagyonával kell felelni az adósságáért. A követelés különben 5 év után elévül. Idejön egy bank, első dolga, hogy jogászai áttanulmányozzák a polgári törvényeket. Ennyi.

  164. 165: „a “gyarmatokon” gyorsan ki kell facsarni minden fillért, kegyelem nélkül”

    Ez a helyzet. Éppen emiatt kell kellő gyanakvással fogadni minden „kedvező” lehetőséget. Mert nincs ingyen ebéd.

  165. 167. Tibor bá’

    ” A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) úgy rendelkezik, hogy az adósnak teljes vagyonával kell felelni az adósságáért.”

    Elméletileg volt egy rendszerváltás… De hát mégiscsak igaz, hogy a jó öreg komcsik csak köpönyeget fordítottak…
    Nekik nem volt fontos, hogy a munkaerő, az áru, és a szolgáltatások szabad áramlásának bevezetése mellé bevegyék a Nyugaton divatos személyi csőd intézményét… Az túl jó ennek bőgatyás társaságnak…

  166. 169:
    Egy ország joggyakorlatában messze visszanyúló hagyományok vannak. A miénk visszanyúlik az Arany bulláig, és Verbőczy Tripartitumáig. (lásd a holnapi posztot) A Ptk-hoz hozzányúlni nem apró feladat, ezért az egymást követő rezsimek simán átveszik és csak (szerintük) nagyon fontos esetben módosítanak. Az angolszász joggyakorlat erősen eltér a Római jogra felépített európai joggyakorlattól. A franciát pedig alaposan felforgatta Napóleon. Nem tudom, de nem hiszem, hogy rajtunk kívül mindenütt le lehet lépni a tartozás kiegyenlítésétől. Persze felelőtlen embereknek ez nagyon jó, de én nem vagyok a híve. Bosszantó, amikor valaki nekem tartozik, képtelen vagyok behajtani a tartozását. Az adósok szabad akaratból veszik fel a kölcsönt. Egyszerűen nem értem miért véded őket köröm szakadtáig. Ha valakit átver egy másik állampolgárt, vagy egy bank, akkor az átverőt be kell perelni, illetve vádat kell emelni ellene, de nem úgy kell védeni az átverteket, hogy az adósság behajtásának intézményét felrúgom! Kiöntöd a gyereket a fürdővízzel együtt. — Különben az általad annyira utált pártállamban, ahol nem volt vállalkozás és szabad kereskedelem, a leggyakoribb behajtási eljárás gyerektartási ügyből kifolyólag történt. Az állam egyszerűen nem akarta átvállalni a gyerek nevelés költségeit. Ezért az apáknak alaposan megfogták a tökeit a törvények megalkotásával. És ezt csak helyeselni lehet. Hasonló szigor esetén nem lennének a mai körbetartozások, ami lehetetlenné teszi a vállalkozásokat (az agyon adóztatás mellett).

    166:
    Tudod az a tragikus, hogy utálod a komcsikat, szapulod a pártállamot, de pont úgy gondolkodol, mint a szocialista emberek. Te még abba is beleszólnál, hogy egy bank kinek és mennyit adhat kölcsön. Semmi közöd hozzá. Másokat korlátozó, rendelkező, irányító magatartás hiányát kifogásolod. Elvakult gyűlölködésed miatt mindent torzan látsz, és mindenbe belekötsz, ami nem fér össze ezzel az eltorzult nézettel.

    Na és a te köpönyeg forgatásod. A pártállam nomenklaturája is emberből volt. Voltak nekik gyerekeik és azokat taníttatták. Ez egy teljesen normális viselkedés. Ugyanezt teszik a tőkések is.

  167. 166: Nincs igazad. Tibor bá mar tobbszor kifejtette, hogy a becsodolt bankokat nem lett volna szabad kimenteni.

  168. 170. Tibor bá’

    „Az adósok szabad akaratból veszik fel a kölcsönt.”

    És a hitelező is szabad akaratából, a kamat reményében ad kölcsön.
    Ő is kockázatot vállal… Ha nem jól mérte fel az adós helyzetét, az az ő hibája, mert bankként pünkt az a dolga, hogy értsen hozzá. Ha nem ért, miért ad kölcsön… Mert Ő nem veszíthet, mert a rendszer úgy van összerakva, hogy őt mindig „meg kell menteni” akár családok százezreinek beáldozása, vagy kifizethetetlen államhitelek felvétele árán is…

    Én kiegyeznék a hitel intézményével, ha egyenlő lenne a kockázatvállalás… De messze nem az.
    És azért nem mert a bankok az államhatalom fejére nőttek, és ők diktálják a szabályokat.

    A mai európai államadósságok nagy része abból van, hogy 2008 után a bankok megzsarolták az EU-t, hogy ha nem „mentik meg” őket, akkor nem lesz befektetés, és összeomlik a gazdaság.
    Erre az államok felvettek 6 ezer milliárd euro hitelt, és odaadták a banoknak… Azok meg basztak gazdaságot élénkíteni, meg beruházni… rohantak betenni a pénzt az államok nemzeti bankjaiba a kötelező kamatra 3-5-7 %-ra… Szóval az államok fizetik a hitelt, amit bankmentésre vettek fel, és nemcsak annak a kamatát, hanem a „saját” pénzük utáni kamatokat a nemzeti bankokban… Ögyes !!!
    A bankárok meg osztogatják egymásnak a milliárdos bónuszokat. A gazdaság meg vergődik, pedig azért kaptak a bankok kiemelt szerepet, hogy segítsék a gazdaságot.
    Ezt a rendszert véded.

  169. 172:
    Nem védem a rendszert, megmagyarázom neked, és másoknak. Az tény, hogy az oligarchák megvették a politikusokat kilóra, mert az általad is oly nagyon óhajtott Nyugati rendszerbe ez be volt kódolva. Minden ebből fakad. Éppen ezért a kisembernek még jobban oda kellene figyelni. Ezzel szemben te siránkozol, hogy a magas IQ kihasználja az alacsony IQ-t. Ne hagyják magukat! Ugyanis más nincs, és még az alacsony IQ-jú embereknek is tudomásul kell venni a realitásokat.

  170. 170

    Úgy tudom az „elsétálás joga” csak a jelzáloghitelre vonatkozik, ahol az ingatlan a fedezet, a többi kölcsönre nem. Ott tényleg felháborító, hogy egy értékbecslés után, amit a bank szakértője csinál, elfogadja fedezetnek a felkínált ingatlant, majd az ingatlan eladása után még tovább követelőzik. Ha rosszul becsülte meg az ingatlan forgalmi értékét, és nem fedezi az adósságot, akkor így járt.

  171. 172:
    Az valóban felháborító, hogy (deregulálás után) a bankok elkezdtek hazardírozni. Övék a haszon, az állam átvállalja a kárt. Ez már csak így van. Orbán kilopta az ország szemét. Ha leváltják 2018-ban, gondolod, hogy akár egy haja szála görbülni fog? A szemét politikusok mindössze „politikai felelősséggel” tartoznak. Magyarul ha köztörvényes bűnt követ el, legfeljebb nem lesz újraválasztva. Rajta, siránkozz. Van itt rengeteg aljasság. Ne csak a komcsikat szid. Ők már a távoli múltban vannak, és elég göröngyös volt a útjuk. Egymást is irtották.

  172. 174: „Ha rosszul becsülte meg az ingatlan forgalmi értékét”

    Ez azért annyira nem egyszerű. Nem csak az adós nem lát a jövőbe, a hitelező sem.
    Honnan kellene egy banknak azt tudnia /akármilyen szakértői vannak/, hogy a hitel folyósítása után mondjuk 10 évvel gazdasági válság van, és az ingatlan az eredeti értékének a felét sem éri?

    Ne felejtsük el, a bank felelős a betétesek pénzéért, amiből végül is a hiteleit nyújtja.

    Alapvetően ugye két dolgot tehet – vagy beárazza a hitel költségébe, hogy esetleg a futamidő alatt beüt a krach, akkor ez viszont azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a hitelezés, mert annyira megugranak a költségek /még akkor is, ha a futamidő végén a bank visszaadná a „kockázati felárat”, esetleg még ráadásul kamattal növelve/.

    A másik lehetőség, amit valójában csinálnak, hogy feltételezik, hogy komolyabb váratlan esemény nem lesz, annak alapján állapítják meg a hitelfeltételeket /persze jó haszonkulccsal/ és próbálják a jogszabályi környezetet úgy alakítani, ha esetleg mégis baj lesz, akkor a bank ne járjon rosszul.

  173. 176
    A jelzáloghitel különbözik a szabad felhasználású hiteltől, mivel az ingatlan a fedezet. Ennek sokkal alacsonyabb a kockázata, mert nem a fizetésből kell letiltatni, vagy ingóságokat lefoglaltatni végrehajtóval és elárvereztetni. A jelzáloghitel csak az igatlan becsértékének bizonyos százalékára adható (régebben azt hiszem 70% körül) tehát a bank áron alul eladva az ingatlant is a pénzénél van. Azt, hogy nás valuták árfolyamára spekulálva elszámolták magukat, az az ő bajuk legyen.

  174. 177: „Más valuták árfolyamára spekulálva”

    Mindegy, hogy milyen valutában számolnak, forint hitel esetén sem zárható ki teljesen az ingatlan lényeges értékvesztése hosszabb távon.

    Felesleges ezen vitatkozni, két fél polgári jogi ügyletéről van szó egy hitelszerződésnél, mind a bank, mind a leendő adós legyen „észnél”.
    „Természetesen” a bank helyzeti előnyben van a leendő adóssal szemben, ezért aki hitelt akar felvenni, számoljon ezzel is.
    25-30 évre 10-20-30 millió forintot felvenni még akkor is hihetetlenül kockázatos, ha egyébként a bankok lennének a tisztesség mintaképei.

  175. 161. Kakukk

    „Azért nem kellett azt annyira erőltetni.

    20:17 Kovács Árpád azt mondja el, hogyan hozták be a kórházba neki aláírásra az egyik sürgős kölcsönfelvételt 2003-ban, mert nem tudnak volna bért fizetni.”

    Mi így látjuk kívülről, azt hisszük azért kellett a meglévő adóssághalmazt tovább növelni, mert nem volt pénz. Én is így gondolnám, ha csak a népnek szánt magyarázat állna a rendelkezésemre.

    Itt meghallgathatod, hogy hogyan kényszerítették ki a kölcsön felvételt 2008 októberében.

    159. Hubab

    Köszönöm szépen, én is így gondolom. Az is elég ocsmány dolog, hogy a bankok az általad betett pénz kamatait sokkal alacsonyabban tartják.

  176. 167: Csakhogy van egy olyan dolog, hogy jelzálog.

    Ha a zaciba beviszek egy aranygyűrűt, és kapok rá ötvenezer forintot, azzal, hogy egy hónap múlva fizessek érte 55-öt, hogy visszakapjam, majd nem fizetek, a zaci nem fog az egy hónap elteltével behajtókat küldeni rám, hogy elárverezzék a gatyámat is a követelésük behajtására. Megkapták a gyűrűt, övék, ennyi.

    Ha a jelzálog a lakásom, az mért nem működik ugyanígy? Ha a bank megkapja azt a vagyontárgyat, amit kialkudtunk a kölcsön fedezeteként, azzal logika és igazság szerint meg kellene elégednie.

  177. 176. „Ne felejtsük el, a bank felelős a betétesek pénzéért, amiből végül is a hiteleit nyújtja.”

    Ha jól tudom, ez kizárólag a takarékszövetkezetek esetében volt így. A kereskedelmi bankok a tartalékráta alapján nyújtanak kölcsönt.
    A pénz, mint adósság 1:

    A pénz, mint adósság 2:

  178. 180:

    Szerintem lett volna visítás, ha egy részlet elmaradása miatt a bank a nevére veszi a lakásodat.

    Azért nem mindegy hogy a vételár 90%-át fedezted a hitelből, vagy a lakásod értékének 10%-át kitevő felújítást végeztél hitelből.

  179. 181. facsiga
    Ez nem így működik. A banknak nem az az érdeke, hogy megkaparintsa a lakásodat, hanem hogy fizesd ki a kölcsönt, aztán pedig vegyél fel még egyet, ezért a fizetésképtelen adósok esetében megpróbálnak valamilyen megoldást találni, hogy áthidalják a krízist. Az 1db. részlet elmaradása miatti jelzálog követelés akkor esik meg, ha valódi uzsorástól vettél kölcsön. Én hallottam ilyen esetet.

  180. 181: Hogy milyen összegű és mennyi idejű hátralék után jön a bank végrehajtani, az praktikusan lényeges kérdés, de nem erről beszélek. Hanem arról, hogy amikor odáig jut az ügy, hogy az ember feladná, mert nem tudja fizetni a többszörösére emelkedett részleteket, akkor milyen alapon követel a bank a jelzálogon felül még plusz összegeket?

    Én nem vettem fel hitelt, de van ismerősöm, aki 15 M-t felvett egy 20 M-ért vásárolt házra. Mivel a ház értéke nem érte el a kölcsönösszeg kétszeresét, a bank további biztosítékot kért, ezért jelzálogot jegyeztek be az illető szüleinek 10 M értékű házára is. Aztán néhány évvel később, amikor a CHF kétszer annyiba került már, és közben a kamatot is megemelték egyoldalúan (hogy milyen alapon, az rejtély), nemigen bírták már a részleteket fizetni. A család ekkorra már kifizette az eredeti 15 M felét, kb. 7,5 milliót, de a bank annyit követelt tőlük, hogy a két lakás lefoglalása után még 5 M-t hajtottak volna be tőlük.

    Ez a gengszterség. A bank így is az eredeti kölcsönösszeg kétszereséhez jutott volna hozzá a két lakás értékével, plusz amit addig fizettek. De nekik még ez sem lett volna elég. Persze közben csökkent a lakások piaci értéke, és nyilván egy árverésen olcsóbban lehet eladni a házakat, mint normális adásvétel esetén, de ezek azok a kockázatok, amiket a banknak fel kell tudni mérni, és vállalni. Még így is bőven pénzüknél lettek volna.

  181. 183: „A család ekkorra már kifizette az eredeti 15 M felét, kb. 7,5 milliót”

    Itt valami tévedés van. Most akkor kamatmentes hitel volt?
    Mert ha nem, akkor nem a „felét” fizették vissza…

  182. 185: Nem azt írtam, hogy a tőke felét törlesztették, hanem hogy az eredetileg felvett hitelösszeg felét már kifizették. Érteni magyar?

  183. 185: „Nem azt írtam, hogy a tőke felét törlesztették, hanem hogy az eredetileg felvett hitelösszeg felét már kifizették. Érteni magyar?”

    Szerintem a „tőke fele” és a „felvett hitelösszeg fele” tök ugyan azt jelenti, de talán tényleg nem értem a magyar nyelvet. Szóval hagyjuk…

    Különben meg az egésszel arra próbáltam volna célozni, hogy a legtöbb esetben ugyan ezt a szöveget hallom vissza – a „felét” stb. már visszafizettük annak, amit fölvettünk – mintha egyéb költségek, kamat, stb nem lenne. A tartozás nem egyenlő a felvett hitel összegével.

    188: Kibicnek kuss. 😀

  184. Elsősorban Ábel részére!
    Folyamatosan morális kérdéseket feszegetsz. Én is nagyon jól tudom, mi erkölcsös és mi nem az. De itt szerződésekről, ismerhető eljárásokról van szó. Ne utólag moralizálj, hanem előre, és mond meg a pórul jártaknak, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel. Felvenni úgy pénzt, hogy a sajátomon kívül felajánlom még a szüleim ingatlanát is fedezetnek, nem csak hülyeség, de (szerintem) még erkölcstelenség is. Ilyen felkérésre egy apa nem mondhat nemet, aztán pedig öreg korára kiteszik a hajlékából. Az ilyen szintű feltörekvést a leghatározottabban elítélek.

  185. 187.Observer
    Az ugyan azt jelenti, az azt jelenti, hogy ugyanazt mondjuk csak más szavakkal. Ha más szavakkal mást mondunk, az nem ugyanazt jelenti. Ha más szavakkal mást mondunk, és ennek ellenére nekünk úgy tűnik,hogy az ugyanazt jelenti, akkor az azt jelenti, hogy nem ugyanazt értettük a más szavakon mint amit azok eredetileg kellet volna, hogy jelentsenek.
    Ha mást nem mondunk, az megint csak ugyanazt jelenti amit eredetileg is jelentett.
    Sie verstehen?

    Kibicnek tényleg kijár a kuss. A kibic nem nyer és nem is veszít.
    Viszont nem is csinál hülyét magából és nem röhögteti ki magát.

  186. 190: Köszi, most sokkal okosabb lettem. ? Különben meg leszarom, hogy mit gondolsz rólam.

  187. 190:
    „Viszont nem is csinál hülyét magából és nem röhögteti ki magát.”
    A te 190. alatt szövegedből kiindulva ez most éppen nem érvényes. 😀

  188. 189: Oké, hagyjuk a morális kérdéseket. A posztban szereplő hajléktalanok és nyomorgó családok mind törvényesen, legális szerződések alapján kerültek ide ahol vannak. Akkor ezek szerint ez teljesen rendben is van így. Párszázan megfagynak az utcán, úgy kell nekik, mért nem olvasták el a szerződési feltételeket!

    A hitelfelvevő hülyeségével, felelőtlenségével kapcsolatban egyetértünk. Csak szerintem ebben a felelősségben osztozik vele a bank is.

  189. 193:

    A bank nem volt felelőtlen, teljesen lefedezte a kölcsön adott pénzét.
    Az hogy tisztességes volt-e az egy másik kérdés.

    Ha állattartásra vetítem akkor lehet úgy profitra szert tenni, hogy a tartott állat termel (tojást, gyapjút, tejet, utódot, stb). Ezt vehetjük a tisztességes hitelnyújtásnak.

    Tarthatom úgy is, hogy célzottan hízlalom, gyorsan és kíméletlenül és utána azonnal levágom.
    Ebben az esetben az állat egészségtelenül hízik, normális életre esélye sincs, mivel egyzserűen belepusztul a hízlalásba ha nincs megfelelő időben levágva.
    Ez lehet a tisztességtelen hitelfelvétel analógiája.

    A devizahitel felvevőiről eleve tudható volt, hogy a chf merre fog mozdulni és hogy a felvett x hitel 4x-szeresét a futamidő alatt nem fogják tudni megfizetni.

  190. 179. Kyra
    Kovács Árpád szerintem nem propaganda szöveget nyom, hanem az akkori valós helyzetet mondja, az akkori játékszabályokkal.
    Már nem volt privatizálható állami vagyon, amiből pénzt lehetett volna csinálni, egyedül a termőföld és a magánszemélyek ingatlan vagyona maradt. Az utóbbit a tervezett ingatlan adóval szerették volna elvenni (a propaganda már ment, hogy minek a saját tulajdon, korszerűbb a bérlés, nem baj, ha nem tudja kifizetni az adót, majd ráterheljük az ingatlanra) de az egy lassabb folyamat lehetett volna, mint egy azonnali eladás.
    Az MNB-ben volt pénz, de az független az államtól, Frankfurt felügyeli. Még most is mekkora károgás volt amikor áttételesen hozzányúltak. De az angol példa után már megakadályozni nem tudták.
    Ezt a mozgásteret sikerült valamennyire bővíteni 2010 után, hogy elkerülhető legyen a 2013-ra tervezett államcsőd.
    Sajnos a játékszabályokat nem mi állapítjuk meg, az alkupozíció sem túl jó. A mostani társulatban azt becsülöm, hogy legalább megpróbálta, kis részben sikerült is. Az előző meg inkább megfelelni akart, a én kontómra túlteljesített.

  191. 194 „A devizahitel felvevőiről eleve tudható volt, hogy a chf merre fog mozdulni és hogy a felvett x hitel 4x-szeresét a futamidő alatt nem fogják tudni megfizetni.” – Nem volt tudható. Én extrán paranoid voltam a hitellel kapcsolatban, ezért nem vettem fel. De mindenki úgy gondolta, hogy mindjárt belépünk az eurozónába, és onnantól stabil lesz az árfolyam, és a kockázat minimális. Az egyszeri bankároktól a funkcionálisan analfabéta hitelfelvevőkig.

    Egyébként az, hogy a jelzálogon felül még többmilliót kérne a bank, azt jelzi, hogy igenis felelőtlen volt, nem fedezte le magát kellő mértékben. A kérdés számomra az, hogy mért engedik a törvények, hogy a felelőtlenségének még ezt a részét is az ügyfélre terhelje.

  192. 193: Alapvetően mindenki felelős a saját életéért.

    Egyáltalán nem kell senkinek sem az utcán aludnia.

    Vannak hajléktalan szállók, gondolom Angliában is, ahol minimális összegért meghúzhatod magad.

    Ezek az emberek vagy totál szétestek fejben, vagy tudatosan kiléptek a társadalomból. Egy részük pedig tudatos stratégiát követve folyamatosan „szem előtt van”, és koldul.

    Ha többet szeretnél tenni értük annál, hogy befizeted az adódat, akkor vegyél részt valamelyik karitatív szervezet munkájában, vagy adakozz nekik.

  193. A bankban is emberek (alkalmazottak) dolgoznak. A környékünkön lakóparkok épültek, gazdaságos módon, könnyűszerkezetes technológiával, pocsék minőségben. Sorházszerűen, zsúfolva, hogy a haszon nagyobb legyen. A vállalkozó intézte a hitelt, alig kellett önrészt fizetni. Azután persze a vásárlók sorra belebuktak.
    Már kiadták végrehajtásra, de nem volt keletje. Azután jött az Eszközkezelős lehetőség, próbáltak élni vele. A bankhoz beadva a kérelem, nyomott ár, de legalább valami a banknak is. Kiküldték az értékbecslőt, majd utána egy másikat is, mert nem akarták elhinni. A jó esetben 10 milliót érő ingatlan a nyilvántartásukban a dupláján volt értékelve, nem könnyűszerkezetesként és az alapterület sem stimmelt.
    A bennlévők ingyen laknak, a banknak már több éve nem fizetnek, a befizetett rész sem volt sok. Ekkora békát a bank sem akar lenyelni, emiatt megrekedt az intézés. Annak idején a vállalkozó „elintézte” a bankban ezeket a feltételeket, mindez már több, mint tíz éve volt, gazdája nincs. A következmény az, hogy a környékünkön már egyik bank sem fogad el tíz évnél idősebb könnyűszerkezetes házat fedezetként.
    Az Eszközlezelős megoldás nem rossz, mert csak akkor veszi meg az állam a házat, ha a bank törli az összes tartozást (az meg már messze túl van az ingatlan mostani piaci értékénél. Így az adós tiszta lesz, egy idő után már kölcsönt is felvehet. A szerződés után három évig pedig megveheti az Eszközkezelőtől a házát, azon a nyomott értéken, amennyiért az megvette a banktól. Ekkor jönnek az önzetlen segítő ügyvédek, elintézik a hitelt, megveszik a házat, majd piaci áron rögtön el is adják. Amiből lehet venni egy hasonlót, a segítő meg „jutalmat” kap.
    Ezek a „költségek” is benne vannak a banki kamatban, aki kölcsönt vesz fel, ezeket is megfizeti. Az elkerülésére egyszerű a megoldás, nem kell kell kölcsönt kérni.

  194. 197: Eszem ágában sincs bárkit is megmenteni önmagától. Nem véletlenül nem vagyok én szociális munkás. De ha egy prosperáló országban tömegek süllyednek a nyomor felé, beleértve azokat is, akik dolgoznak, az azt mutatja, hogy a rendszerrel valami baj van.


  195. 199:
    Nincs a rendszerrel baj! Nézzük át az alapokat (amiről mindig megfeledkezünk). A hitelfelvevők a bankoktól CHF kölcsönt vettek fel, mert annak alacsony volt a kamata. Viszont a lakást forintért vették meg. Ezért a kölcsönvett CHF-et mindjárt el is adták a banknak, és abból kifizették az ingatlan árát. Ettől kezdve a banknak tartoztak bizonyos összegű CHF-fel. Viszont a fizetésüket forintban kapták meg, amiből minden hónapban meg kellett venniük a CHF-ben esedékes törlesztőrészletet. Mivel a CHF egyre drágább lett, minden hónapban többet és többet kellett fizetni ugyanannyi CHF-ért. A bank az adóstól nem kért egyre többet, a bank az adóstól minden hónapban ugyanannyi CHF-et kért, de ez minden hónapban egyre drágább lett. Mivel az egész ügyletsort egy bank intézte, a hitelezett úgy érezte, hogy a bank szemérmetlenül egyre többet követel, és a végén háromszor annyit fizet a banknak, mint amennyit kapott. Ez viszont félrevezető Az is elfogadható lett volna (senki nem próbálta meg), hogy az adós minden hónapban megjelenik a bankjánál és letesz az asztalra 280 CHF-et, ami a kezdetben 50.000 forintért megvehető lett volna az utcán, a pénzváltónál, vagy egy másik banknál. Csakhogy az idő teltével ezt a 280 CHF-et egyre drágábban tudta volna megvenni. 3 évvel később már csak 90.000 forintért. Viszont ennél az eljárásnál nem szidta volna a bankot, aki eladott neki 40.000 CHF-et 20 éves részletfizetésre, lakás fedezet mellett.

    Mi történt? A bank kínált forint kölcsönt 15 %-os kamatra, és kínált Frankot 3 %-os kamatra. Az emberek ez utóbbit választották, és nem gondoltak arra, hogy forintban kapni a fizetés és CHF adósságot vállalni ésszerűtlen. Az, hogy a bank orrba szájba nyomta a CHF hitelt, nem írható a számlájára. A Béres (például) orrba szájba nyomja a béres cseppeket. Felemelte már valaki a szavát ellene? Senki, mert a hirdetés, reklám ma már elfogadott velejárója az életnek. Viszont arra figyelmeztet, hogy minden alaposan meg kell fontolni.

  196. 200: „Nincs a rendszerrel baj!” – Oké. Akkor miről szól ez a poszt?

  197. Úgy látszik, indexre kerültem. 🙁
    Mindegy, megszoktam már, hogy mindenki fordítva ül a lovon. 😀
    Nem kerültél indexre.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük