(2089) Ahogy a dolgok állnak

Tibor bá’ online

 

A napokban láttam a TV-ben egy politikai vitát (nem megy ritkaságszámba), ahol az egyik politikus hazugsággal vádolta a másikat, a másik politikus pedig az egyiket. Egy politológusnak pedig az volt a véleménye, hogy sehol a világon nem lehet választásokat nyerni az igazság teljes feltárásával. Az emberek többsége nem tud, és nem is akar szembenézni a nem kívánt igazsággal. Sokkal inkább hajlamos arra, hogy fejét a homokba dugja, és ne vegyen tudomást a kellemetlennek mutatkozó jövőről. Nos, személy szerint én magam is megerősíthetem, hogy az emberek nagy többsége pontosan így viselkedik a politikától teljesen független dolgokkal kapcsolatban is.

Aki kételkedne szavaimban, annak bizonyítékként van egy kijelentésem. Lássuk, mi lesz a reakciód! Álláspontom szerint, az emberiségnek egyszerűen nincs jövője.

Ne is folytasd, tudom, pesszimista vénember vagyok, és az irigység beszél belőlem, mert hogy napjaim meg vannak számlálva. Mit tehetek? Segítség után nézek.

Vegyük Martin Rees professzort – pillanatnyilag ő az angol főcsillagász – aki 2003-ban a következőket írta:

The odds are no better than 50-50 that humankind will survive to the end of the 21st century.

Vagyis: Annak az esélye, hogy az emberiség megéli a XXl. század végét, nem több 50 százaléknál.

Nézzük, mit mond Jared Diamond (Collapse című, 2005-ben kiadott könyvében) Mr. Diamond különben a Kaliforniai Egyetem földrajz professzora és fő kutatási területe a korai civilizációk összeomlásának okai.

“Because we are rapidly advancing along this non-sustainable course, the world’s environmental problems will get resolved, in one way or another, within the lifetimes of the children alive today. The only question is whether they will become resolved in pleasant ways of our own choice, or in unpleasant ways not of our choice, such as warfare, genocide, starvation, disease epidemics, and collapses of societies.”

Magyarul: Mivel egyre gyorsuló tempóban haladunk ezen a fenn nem tartható pályán, a világ ökológiai problémái így vagy úgy meg fognak oldódni. Mindössze az a kérdés, hogy az általunk megválasztott kellemes módon változnak-e meg, vagy nem megválasztva, hanem ránk szakadó módon, mint például háború, népirtás, éhezés, járványok és a társadalmak összeomlása útján. Eddig a fordítása, de a gondolat itt nincs befejezve. Mert a lényeg az, mivel mi magunk nem csinálunk semmit, a természet fog dönteni helyettünk.

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ezeket a megállapításokat kétkedéssel fogadjátok. Akkor utoljára hadd idézzem az ó-kor egyik legnagyobb államférfijének és orátorának, Demosthenes közel 2500 éves megállapítását (sajnos csak angolul ismerem):

Nothing is easier than self-deceit. For what each man wishes, that he also believes to be true:  

Tehát: Semmi se könnyebb az önbecsapásnál. Amit szeretnénk, arról el is hisszük, hogy igaz.

Mielőtt azonban rátérnék a részletekre, megpróbálom a keserű pirulát egy kicsit megédesíteni. Albert Einstein, akinek az atombombával kapcsolatban vállalt szerepe miatt mélységes lelkiismeret furdalása volt, néhány évvel 1955-ben bekövetkező halála előtt azt mondta: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul az egész világ, ezt a kis diófát ma még elültetném.” Kedves barátaim! Olvassatok tovább, és aztán ültessétek ti is el a kis diófákat!

A „Van-e jövőnk?” című könyvemben számtalan, az egész emberiségre leselkedő „veszedelemre” hívom fel a figyelmet, illetve tárgyalom azokat ismeretterjesztő szinten. Ezeknek bármelyike bekövetkezhet a közeljövőben, és számomra semmi kétség afelől, hogy valamelyik be is fog következni, megelőzve ezzel a többit. Mivel azonban újabban a klíma lett a trendy topic, ez alkalommal kizárólag a klímaváltozással kívánok foglalkozni.

A Donald Trump állításával szemben Földünk klímája változik, pontosabban elsősorban melegszik, ami számtalan negatív következménnyel jár. Hogy mit várhatunk a következő években az még csak nagy vonalakban rajzolódik ki, de az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy minden előrejelzés, minden „ésszerű ráérzés” néhány éven belül túlzottan optimistának mutatkozik. Más szavakkal kifejezve, a folyamat nem várt módon, eszeveszetten gyorsul. A hely rövidsége miatt vegyünk csak egyetlen egy példát. Az ezredfordulón, vagyis mindössze 16/17 évvel ezelőtt, a szakemberek úgy gondolták, hogy az Északi sark jégtakarója teljesen el fog olvadni valamikor a XXII. század folyamán, tehát 2100-at követően. Három évvel ezelőtt az ismert adatokra felépített modellezés szerint a jégtakaró teljes elolvadása (a nyári hónapok végére) 2050-re volt várható. Most, tehát 2017-ben a helyzet a következő, idézek:

The Artic ice cap is melting much faster than expected and is now about 30 years ahead of predictions, made by the Intergovenmental Panel on Climate Change, a US ice experts said. This means the ocean at the top of the world could be free of ice by 2020, three decades sooner than the global panel’s gloomiest forecast of 2050.

Magyarul: A sarki jég a vártnál sokkal gyorsabban olvad, és pillanatnyilag 30 évvel előzi meg az „Éghajlat-változási Kormányközi Testület” (azaz az IPCC) előrejelzését, állítja egy amerikai klimatológus. Ez azt jelenti, hogy a Föld északi sarkán elterülő óceán 2020-ra jégmentes lehet, három évtizeddel hamarabb, mint az IPCC jóval borúlátóbb, 2050-et megnevező előrejelzése.

Különben az IPCC jelentései erősen felvizezettek, aminek oka egyfelől az angolszász kultúrkörhöz tartozó tudósok alapvető visszafogottsága, másfelől a jelentésbe csak az kerülhetett be, amivel az ENSz valamennyi tagállama maradéktalanul egyetértett az általuk delegált tudósok közvetítése útján. A legnagyobb kerékkötők Kína, India, USA és Ausztrália voltak. Valamennyien a legnagyobb CO2 kibocsátók.

Földünk klímája tehát számunkra negatív irányba változik, és érdemben nem teszünk ellene semmit (megengedve magamnak azt a luxust, hogy nagyképűen az egész emberiség nevében beszéljek). Először nézzük, miért nem teszünk semmit, aztán pedig vizsgáljuk magát a változást.

Winston Churchill volt angol miniszterelnök és jeles államférfi leghíresebb mondásainak egyike így szól: „A parlamentáris demokráciára épülő kapitalista társadalmi berendezkedés szar úgy ahogy van, de még nem találtak ki ennél jobbat.” Harminc évvel később Margaret Thatcher angol miniszterelnök asszony ezt megtoldotta: „a kapitalizmusnak nincs alternatívája.” Ezekre a mondatokra azért érdemes emlékezni, mert napjainkban több helyről, többször is halljuk, idehaza is. De nézzük, hogy vélekedik erről a World Socialist Web Site (Világ Szocialista Honlapja), mert hogy ilyen is van.

The capitalism is admittedly an incredibly productive system that has created a flood of goods unlike anything the world has ever seen. It also is a system that is fundamentally (1) inhuman, (2) anti-democratic, and (3) unsustainable. There is a theory behind contemporary capitalism: We are told that because we are greedy, self-interested animals, an economic system must reward greedy, self-interested behaviour if we are to thrive economically.

Érthetőbben: Beismerten a kapitalizmus egy hihetetlenül produktív rendszer, ami a világon soha nem látott javak halmazát hozta létre. Egyúttal azonban egy olyan rendszer, amely alapvetően (1) embertelen, (2) antidemokratikus, és (3) fenntarthatatlan. A fejlett, mai kapitalizmus mögött van egy elmélet is. Ezek szerint az Ember egy mohó és önző állat. Éppen ezért egy gazdasági rendszernek az emberi mohóságot és önzést kell jutalmazni ahhoz, hogy sikeres legyen.

Nem tudom, ki hogy van vele, de a magam részéről a fenti megállapításokkal 100 százalékban egyet értek. Volt azonban a meghatározások között egy fogalom, amin talán könnyedén átsiklottunk. A kapitalista rendszer fenntarthatatlan. Ennél a pontnál találkozik a szociológia az ökológiával. Az egyetlen életképes gazdasági rendszer, amihez az emberiség túlnyomó többsége ragaszkodik (1989-óta mi magunk is), fenntarthatatlan. Mi erre a bizonyíték?

Az ipari forradalom kezdete óta (amit egyesek 1750-re tesznek) a nemzetgazdaságok folyamatosan a GDP növekedését tűzték ki legfőbb célul. A GDP növekedése hazánkban is kulcsfontosságú kérdést és kiver minket a frász, mert a szlovákok GDP növekedése kétszerese a mienkének. Ez ökológiára lefordítva annyit jelent, hogy 1750 óta az ipari termelés, és annak következtében a megtermelt javak fogyasztása, ezekkel együtt az emberiség lélekszáma, természetesen az ezekkel járó szennyezés is folyamatosan és megállíthatatlanul növekszik, és ha a Tőkén múlna ez a növekedés fenn is maradna az örökkévalóságig. Nincs kitűzve felső határ, a növekedési folyamat a kapitalista elképzelés szerint a végtelenségig tartana. Csakhogy a középiskolai tanulmányaim szerint a Föld méretei végesek, és ha ez a tény azóta nem változott meg, akkor ebből az következik, hogy a Földünkkel kapcsolatban minden más is véges, semmi se végtelen. Amit ma teszünk, ahogy ma élünk az egyszerűen fenntarthatatlan. És mivel erről nem voltunk hajlandók tudomást szerezni, a természet megadta a maga válaszát. Ez pedig a globális klímaváltozás.

A dolgokat egy kicsit leegyszerűsítve, a globális klímaváltozás elsősorban globális felmelegedést jelent. Mielőtt a részletekre rátérnék, ki kell valamit jelenteni, amit egy percre se szabad szem elől tévesztenünk: Földünk klímája egy rendkívülien komplex és tökéletesen nem megismerhető rendszer.

Kezdjük az alapoknál! A Föld nevű, saját hőforrással nem rendelkező bolygónk a –270 °C fokú világűrben kering a Nap körül, amiről sugárzás formájában hőenergiát kap. Ugyanakkor, mivel a Föld a világűrhöz képest melegebb, hőjének egy részét kisugározza a világűr felé. Ez a folyamat egy negatív visszacsatolás, mert minél nagyobb a hőmérséklet különbség a világűr és a Földfelszín között, annál több hőt sugároz ki a Földfelszín. Ha a Földnek nem lenne légköre, a felszín átlag hőmérséklete –17 °C lenne. Ugyanis ez lenne az a hőfok, ahol a kapott és kisugárzott energia egyensúlyba kerülne, vagyis a Föld pont annyi energiát sugározna ki, mint amennyit kap.

A Földnek azonban van légköre, amit felfoghatunk egy szigetelő rétegnek, mondom felfoghatunk, de nem az, de a mi szempontunkból –kerülve a precíz fizikát – szigetelő rétegnek felel meg . Minden esetre a légkör következtében a Földfelszín tényleges átlag hőmérséklete közel +13,4 °C volt évszázadokon, mondhatnánk évezredeken keresztül, mondjuk úgy, hogy 1750-ig. Azért csak volt, mert pillanatnyilag már 1,6 °C-kal több, ami az úgynevezett globális felmelegedés következménye. Felmerül a kérdés, mi történik?

A helyzet az, hogy a Föld légkörének „szigetelő” képessége sok mindentől függ, de legfőképpen az üvegházhatást kifejtő gázok koncentrációjától, legnagyobb mértékben a vízpárától, de a légkör vízpára tartalmába az emberiség nem tud beleszólni, ez tehát adott. A következő üvegházhatást kiváltó gáz a CO2, amelynek előállításában ugyancsak jeleskedünk (Zárójelben megjegyzem, hogy ide tartoznak még a CH4 (metán), N2O (dinitrogénoxid), klór-fluor-karbonok(Freon), O3 (ozon), stb.)

Jelenleg a leghatékonyabb (55 %-ban „felelős” a melegedésért) üvegházhatású gáz, a széndioxid koncentrációja az ipari forradalom kezdetén 280 ppm (részecske-per-millió) volt mondjuk 1750-ben. Ez az érték 2017 januárjában elérte a 407 ppm-et (ez egy globális átlagérték, amit „hivatalosan” 1958-tól a Havai szigeti Mauna Loa hegyen lévő obszervatóriumban mérnek, míg a korábbi adatokat jégbe zárt légbuborékok felhasználásával mérték). Abszolút tény az, hogy minél több CO2 van a levegőben, annál jobb a Föld „hőszigetelése”. Ennek következtében, ebben a pillanatban, a Föld minden egyes négyzetmétere (átlagosan) 2,5 watt energiával többet kap, mint amennyit kisugároz. Következésképpen a felszín hőfoka folyamatosan emelkedik, és mindaddig emelkedni fog, amíg ez a helyzet fennáll, vagyis több a bejövő, mint a kimenő energia.

A 280 ppm „alaphelyzetben” a Földön pontosan annyi CO2 keletkezett (élőlények kilehelése, széntartalmú anyagok elégése, stb.) mint amennyit a növények a légkörből beépítettek alkotó részeikbe. Ezt az egyensúly helyzetet az iparosodás felborította, mert a termeléshez energiára volt szükség, amit majdnem kizárólag széntartalmú anyagok égetésből nyertek. Ennek az energia kinyerésnek a 250 éven keresztül tartó és egyre fokozódó gyakorlásának következménye a globális felmelegedés, amivel kapcsolatban sajnos nagyon sok tévhit van a köztudatban.

Ennek legszembetűnőbb jele, amikor a hatalmi elit arról beszél, hogy vissza kellene állni az 1990-es év CO2 kibocsátás szintjét, vagy 2020-ig 30 százalékkal csökkenteni kellene a CO2 kibocsátást, és ehhez hasonlók. Ugyanis a szomorú helyzet az, hogy ha holnap egy varázsütésre az egész világon egyszerre beszüntetnék a szén, kőolaj, földgáz és tűzifa égetését, vagyis az 1750-es szinten élne a teljes emberiség, a globális felmelegedés folyamata évtizedeken keresztül tovább folytatódna. Igaz, nagy valószínűséggel egyre kisebb mértékben, míg el nem érne egy egyensúlyi állapotot. A rendszer ugyanis hatalmas tehetetlenséget hordoz magában. Hadd említsek meg néhány példát.

– A Föld felületének nem jelentéktelen hányadát állandó jégréteg takarja. Amikor ez elolvad, és ennek bekövetkezése már elkerülhetetlen, a Föld albedoja jelentősen megváltozik, vagyis jóval több energiát fog elnyelni, mint korábban, és jóval kevesebb energiát fog visszaverni.

– Szibéria északi részén hatalmas lápos területeken a talaj a nyár végére se olvad fel. Itt elképesztő mennyiségű metán gáz van a talajban befagyott állapotban, amikor ez a talaj felolvad a benne rejlő metán kiszabadul. Ez már folyamatban van. A metánról pedig tudni kell, hogy „szigetelő hatása” a CO2-nél 58-szor nagyobb és jelenleg a melegedésért 15 %-ban „felelős”. Mindkét említett folyamat pozitív visszacsatolás, azaz a folyamatok öngerjesztők.

– A már említett vízpára kb. egy nagyságrenddel nagyobb mértékben járul hozzá a légkör „hőszigetelő” képességéhez, mint a CO2. Egyetlen ok, amiért nem foglalkozunk vele az, hogy mennyiségére az emberi tevékenység nem hat ki közvetlenül. Azonban közvetve igen. Ugyanis az „antropogén”, azaz emberi tevékenységből származó széndioxid által okozott melegedés következtében a légkör páratartalma növekszik, ami egy újabb pozitív visszacsatolás.

– Az óceánokban jelentős mennyiségű széndioxid van oldott állapotban. A víz CO2 elnyelő képessége a hőmérséklettel fordítottan arányos. A melegebb víz kevesebb széndioxidot képes elnyelni. Az óceánok melegedésének következtében a hatalmas víztömegek egyre kevesebb CO2-t nyelnek el, ami a széndioxid légköri koncentrációjának növekedését gyorsítja. Ez is egy pozitív visszacsatolás.

Végül is a helyzet az, hogy az IPCC jelentést megelőzően számtalan modellt futtattak számítógépeken. A legoptimistább jelzések szerint a század végére + 2 °C felmelegedés várható. A legpesszimistább szerint + 12 °C, de nem a század végére, hanem 2026-ra. Ez utóbbi hatását még elképzelni se tudjuk, és akkor ehhez hozzáteszem, hogy az én személyes véleményem szerint ez a + 12 °C messze alatta van annak, ami valójában be fog következni. Miért?

Azért, mert az emberiségnek esze ágában sincs lemondani az energiáról, a javak, tegyük hozzá, a felesleges javak előállításáról. A világ GDP növekedése 5 % körül van. Ennél is nagyobb baj, hogy a közel 1,5 milliárdos Kína és a közel 1 milliárdos India GDP növekedése meghaladja a 10 százalékot. Kínában például minden egyes héten egy-egy újabb széntüzelésű erőművet helyeznek működésbe. Mostanság 2-3 milliárd ember törekszik arra, hogy neki is legyen gépkocsija, TV-je, meg miegymás. Ehhez még hozzájön, hogy a felmelegedés következtében százmilliók fognak beszerezni légkondicionáló készülékeket, aminek nem csak az előállításához, de üzemeltetéséhez is jelentő energiára van szükség. A kielégítő mennyiségű mezőgazdasági termelés biztosításához szükséges öntözés is egyre több energiát fog igényelni. Energia, energia és energia. És ne dőljünk be az etanol, bió-dízel, hidrogén motor, elektromos autó és hasonló elképzeléseknek. Ezek nem alkalmasak a CO2 kibocsátás csökkentésére, csupán azt a célt szolgálják, hogy a nyersolaj kutak kiürülése után is legyen mivel üzemeltetni a gépkocsikat. Vagyis, eszünk ágában sincs lemondani a gépkocsi használatról.

Most nézzük, mivel jár az exponenciálisan növekvő globális felmelegedés. Ja, hogy „exponenciálisan”? Nos pillanatnyilag az éves CO2 koncentráció növekedése több mint 2 ppm, míg ez az érték 1960-ban mindössze 0,74 ppm volt, és akkor ehhez tegyük hozzá a négy példával is illusztrált, de korántsem kimerített, pozitív visszacsatolások összesített hatásait. Szóval nézzük, mivel jár elsősorban hazánkra nézve.

– Az időjárási szélsőségek fokozódása (nagyobb szélviharok, hosszabb ideig tartó és intenzívebb szárazságok és hőhullámok, majd hirtelen felhőszakadások, rekorddöntő árvizek, illetve alacsony folyóvízszintek, az öntözéses mezőgazdaság ellehetetlenítése, pedig…)

– Az ország sivatagosodása.

– Ivóvízhiány (rendkívül alacsony Duna vízállás miatt az ipari szennyezés koncentrációja elviselhetetlen mértékben megnő, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik).

– Melegkedvelő paraziták megjelenése, elterjedése (pl. az agyhártyagyulladást okozó kullancs már itt van, a maláriát terjesztő szúnyog megérkezése hamarosan várható).

– Szubtrópusi betegségek megjelenése.

– Eddig ismeretlen gyomnövények megjelenése. Allergiák fokozódása.

– Menekült áradat Afrikából, a Balkán déli részéről, Közel keletről.

Milyen stratégiát kell választanunk? Mint már jeleztem, a jelenlegi civilizáció egészen biztos el fog tűnni a Föld felszínéről. Valószínűsíthető, hogy kisebb embercsoportok primitív és nagyon nehéz életkörülmények között folytatni fogják fajunk fennmaradását. Mivel már túlléptünk a visszafordíthatóság, angolul point of no return (amit régebben használtak), újabban divatos tipping point pillanatán (ami alatt mindenki mást ért), csak kisebb közösségek, családok egyéni felkészüléséről lehet szó. A Titanic már süllyed, a zenekar még játszik, mintha semmi se történt volna, egyesek már rohangálnak a fedélzeten, de mások még a feladásra váró üdvözlőlapokat keresgélik. Közben hamarosan lövöldözni fognak a csónakba jutásért.

Ha van, aki úgy gondolod, hogy túlzásokba bocsátkoztam, akkor idézem még az amerikai Military Advisory Board magyarul a Katonai Tanácsadó Testület (természetesen nem publikus) jelentésének egyetlen mondatát.

The projected climate change poses a serious threat to national security over the next 30 years. There will be wars over water, increased hunger, instability from worsening diseases and global warming induced refugees.

Magyarul: A várható klímaváltozás komoly nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Háborúk fognak kitörni az ivóvíz birtoklásért, fokozódni fog az éhezés. A betegségek terjedése, valamint a melegedés elől menekülök beözönlése miatt instabil állapotok állnak elő. Megismétlem, az előző, bővített mondat az USA Katonai Tanácsadói Testület jelentéséből való, nem én találtam ki.

Természetesen van alternatíva. A múlt század hetvenes éveiben járt szájról-szájra a vicces kérdés: Mit kell tenni atomtámadás esetén? Felelet: Beburkolod magad egy fehér lepedőbe és kikúszol a temetőbe.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

59 gondolat erről: „(2089) Ahogy a dolgok állnak

  1. Nagyon tetszett Tibor bá. Tartalmas volt és rendkívül érdekes. Hozzátenni annyit tudok, hogy igazán azokat az embereket sajnálom, akik 2000 után születtek mert ők már tuti a sűrűjében lesznek a következményeknek. Vagyis legjobb esetben is itt 2050re totális káosz lesz minden értelemben, de mi legalább azt már nem érjük meg.

  2. Én még annyit tennék hozzá, hogy azt az emberi mohóságot, amit a kapitalizmus kielégít, a demokrácia intézménye tökéletesen meg is támogatja.
    Ugyanis a régi társadalmakban a kisember világa oly módon elszigetelt volt az akkori elitétől, hogy esélye sem volt rá, hogy kilépjen a rámért sorsból, és a világképe is olyan volt, hogy ezt természetesnek érezze.
    Ezzel szemben a mai demokratikus világban minden ember úgy érzi, hogy számára is nyitva az út ahhoz, hogy a világ javaiból többet szerezzen meg, sőt, páriának érzi magát, ha élete során nem jut előbbre, nem lesz jobb élete, mint a szüleinek volt.
    Ez egy hatalmas hajtómotor, amiből az ehhez kiépített tőkés rendszer hasznot húz, ezért érdeke ezt a folyamatot gerjeszteni.
    De ez tökéletesen illeszkedik azzal a teljesen jogosnak tűnő egyéni igénnyel, hogy törekszünk a jobb, kényelmesebb, élménydúsabb élethez, ezért ha demokratikusan ránk van bízva, hogy erre legyen lehetőségünk, vagy inkább a fenntarthatóságnak vessük alá magunkat, akkor kevés kivétellel az előbbit választjuk.
    De azt senki nem akarja tudomásul venni, hogy jólétének, gyarapodásának ára a föld forrásainak megállíthatatlan kimerítése.
    Sajnos úgy látom, hogy a folyamat megállítására csak egy megkérdőjelezhetetlen központi akarat lehetne képes, amely szembemegy az emberek ilyen törekvéseinek, és éppen ezért csak diktatórikus berendezkedéssel lenne lehetséges. De ennek szenvedője lenne a kisember, de a középosztály, a vállalkozó réteg is, ami nehezen fenntartható lenne, a szellem már kiszabadult a palackból…

  3. 1.
    Meglesz annak is a szépsége,mint egy Dante műben 🙂

  4. Az öcsém mondta halála előtt: Legalább annyit tettem a Föld-ért, hogy nem szaporodtam.

  5. Nagyon jó cikk!

    2.
    „Ezzel szemben a mai demokratikus világban minden ember úgy érzi, hogy számára is nyitva az út ahhoz, hogy a világ javaiból többet szerezzen meg, ”

    Ez így van, itt Mo-on sem akar senki pl.paraszt lenni,mert azt látja hogy nem menő, de afrikában ugyanúgy nem akar a néger már a családnál maradni és földet művelni, mert oda is eljutott a mobilon hogy milyen vlág van nyugaton.Már ott sem bírnak lenyugodni.

    A szüleinknél jobban élés pedig csak egy álomkép , mert a minket körülvevő mobil,tablet,stb.. ellenére nem élünk jobban, sőt a ma embere hitellel fedezi a pillanatnyi jólétet amit bőségesen meg kell fizetni.

  6. A másik pedig az hogy én arra leszek kíváncsi hogy mikor jönnek az első korlátozások a fogyasztás terén.
    (például a visontai lignitet be akarják tiltani-jó, oké, környezetszennyező, de ez is egy korlátozás)
    Vagy pl. kaliforniában a vízfogyasztást korlátozták.Márpedig ha jön az összeomlás akkor a korlátozások is jöhetnek.(vízhasználat, autóhasználat, kajajegy:D) bár még ennek nem látjuk a jeleit , mert a kapitalizmus profitja felülírja ezt. De ez egy külön cikket megérne hogy a világon már eddig milyen komolyabb korlátozások vannak a klíma stb.. miatt

  7. 4.
    Én sem tervezem már. 38 vagyok, van egy 3 éves unokahugim, akit nagyon szeretek, s apja helyett is próbálok nevelni (tesómat otthagyta a párja). Fáj a szívem érte, nem lennék képes egy másik lélek terhét is cipelni.

    Már eleget fájt a fejem a mi lesz miatt, aztán rájöttem, hogy inkább élek lehetőségeimhez mérten fenntarthatóan, az élet egyszerű, pénzbe nem kerülő (illetve minimális anyagi befektetést igénylő) örömeinek az élvezetével (emberi kapcsolatok, séta, futás a szabadban, olvasás, úszás tóban, egyszerű, szezonális ételek, ilyenek – egyik sem növeli a fránya GDP-t :)).

    Ahol lehet, magyarázom az érdeklődőknek
    (pajszerral nem lehet szemhéjakat nyitogatni), mi a helyzet, de csak ha kíváncsiak rá, mi is várhat ránk. Mondandómra legtöbbször zavartan elhallgatnak, és másra terelik a szót.
    Intelligensebb társaságban is mindig megkérdik, de hát mit lehet tenni, mikor a dolgok mennek a maguk kerékvágásában? „The bussiness as usual.” Az egyéni cselekvéshez senkinek sem fűlik a foga, sajnos. Vagy csak nagyon-nagyon keveseknek.
    A mindenkori döntéshozókról meg már ne is beszéljünk.

    Nagyon-nagyon szeretném, ha nem lenne igazam, és húsz év múlva ujjal mutogatnának rám: nézzétek, ez a bolond vészmadár, aztán meg még most se jutott egyről a kettőre..!
    Egyrészt, mert azt jelenti, hogy még mindig élek, másrészt meg, mert pont azért, mert annak idején az én figyelmeztetésemre (is) mégiscsak elindult valami változás..!

  8. 6.

    Egyfajta korlátozásnak felfogható a mostani szmogriadó miatti autóhasználat tiltása is. A tartós hidegpárna, és az „extrém hideg” (hosszú ideig tartó) miatti többlet fűtés is a klíma változására, rapszódikusságára vezethető vissza. Úgyhogy már elkezdődött.

  9. „a Föld albedoja jelentősen megváltozik”

    Vannak erre konkrét számadatok, hogy a jégsapka eltűnése mekkora változást okoz?

    Egyrészt azért, mert összességében a Föld felszínéhez képest nem túl nagy területről van szó, másrészt ezen a területen a sugárzás beesési szöge is jóval kisebb, mint mondjuk az Egyenlítő környékén – ami azért elég sokat számíthat. /Példa kicsiben – az utcánk vízszintes részén szépen tartja magát a jég, ahol viszont egy nagyon kicsit délnek lejt, viszonylag gyorsan leolvadt./

    Persze ez csak egyetlen tényező, mondhatni a végeredmény szempontjából nem oszt, nem szoroz.

    Különben gratulálok, nagyon jól összeszedet, jól érthető cikk. Remélem, sok más blog is átveszi, hogy minél többen olvassák.

  10. Aktualitás:
    Három napja az északi jégmezők már megint olvadnak a szokásos téli visszafagyás helyett.

    9:
    Sam Carana szerint 2026-ig az albedo változásnak köszönhetően (észak és dél) 1,6 °C melegedés várható. Különben a jég fényvisszaverése 90 %, a vízé pedig 6 %.

  11. 9: Az albedó változásról MSzilárd érdekeseket írt a blogján. A sarki jég olvadást ellensúlyozza, hogy Ázsia szokatlanul nagy területeit fedi hótakaró.

    Másrészt ha nincs jég, az óceán gyorsabban veszít hőt.

  12. Mi az, hogy nincs jövőnk? Ez egy pontatlan állítás.

    Martin Rees szerint 50% esélyünk van, hogy a jövőnk 100 évnél hosszabb lesz, 50%, hogy rövidebb. Mindkét esetben van jövőnk, csak kérdés, mennyi és milyen.

    Jared Diamond szerint a jövőnk kellemetlen lesz, háborúval, népirtásokkal, járványokkal és a társadalom összeomlásával. Egyetértek vele, hogy igen valószínű, hogy ez a jövőnk.

    Ha a klíma összeomlik, és ennek összes hatását el kell szenvednünk, az is egy jövő.

    A kapitalizmus fenntartahatatlan, világos. Amint összeomlik a rendzser, és az emberiség 99%-a kipusztul, a maradék visszaállhat az ősközösségi létformára.

  13. 11.
    Az óceán hővesztesége párolgás útján történik, ami a légkörbe helyezi át a víz hőtartalmát, szemben a jégről visszavert fénnyel, amely közvetlenül kisugárzódik az űrbe.

  14. Jó írás! A melegebb, párásabb klíma a baktériumok, vírusok, és főleg a gombák aranykorát fogja elhozni. Ami igen komoly népegészségügyi, agráripari problémákat fog indukálni a felsorolt ökológiai, gazdasági, katonai, stb. problémákon túl!

  15. Érdekes, hogy Jézus hasonlókat ígért a történelem végére, mint amiket Tibor bá a tudósok nyomán: háborúkat, éhínséget, halált, keresztényüldözést, ég- és földindulást. A szelek megállását, klímaváltozást. Tömeges kihalást. A vizek ihatatlanná, mérgezővé válását.
    http://szentiras.hu/SZIT/Jel6

    Teljes összhangot látok Tibor bá jóslatai és a jelenések könyve történései között. És ezt a kb. 2 milliárd keresztény elhiszi. Bár az valószínű, hogy ennek a kétmilliárdnak a többsége nem néz igazán szembe vele, nem éli át, hogy mindez a szenvedés a közeljövőben várható.

  16. Nem tehetünk semmit, a visszaszámlálás felgyorsult.
    Hamarosan újra állati énünk kerül előtérbe a túlélésért!

  17. Emelem kalapom Tibor bá, ez a bejegyzés méltó a ‘legidősebb” bloggerhez. 

    15:
    A Biblia szerintem egy olyan információhordozó, amiben több rétegben elkeverve megtalálhatók a természet és az emberi társadalom végső mozgatórugói, olyanok írták akik ezekről sokkal többet tudtak (néhány globális összeomlást közelebbről megélve) – mint mi. Mi csak majd most tanuljuk, hogy milyen lehet – ha lesz még rá időnk. Ha jól emlékszem olyanokról van benne szó, hogy elpusztul a növények, állatok és emberek egyharmada… (első kettőt tekintve már kb elértük) De a ki tudja mennyi csapás után az ott vizionált jövő egy ÚJ aranykor.
    (és minden jó, ha jó a vége.. vagy nem)

    Egyébként a pesszimizmusunk nem magyar jelenség! A Kossuth-rádióban éppen azt taglalták szakértő urak – annak kapcsán hogy az új világrend kialakítása elkezdődött -, hogy összehasonlították a világ teljes népességének optimista/pesszimista indexét. A lényeg: egyre pesszimistább generációk jellemzők a most összeomló angolszász gyarmatbirodalmakban (“civilizált” világ) míg Kína, India és más feljövőkben közben nő az optimizmus a jövőt illetően.

    Most nem azt mondom, hogy kezdjünk tanulni kínaiul – hanem hogy addig van gondolkodási időnk szerintem, amíg ‘odaát” is nem lesznek pesszimisták…

    A dolgok állása meg az hogy változnak, és amíg nem eszkalálódnak addig még tudjuk tolni a jó végkifejlet felé – azután már kérdéses. Most kb ott tartunk mint apáink 1938-ban – még nem tört ki semmi (csak volt egy 9/11 amit kristályéjszakának hívunk), szépen folytak az eucharisztikus világkongresszus előkészületei… De nekik nem jutott világháló, csak egy újabb világháboru – és kétszer ugye nem lehet ugyanabba a folyóba izélni.

  18. 19: „Biblia szerintem egy olyan információhordozó” – mint Andersen, vagy a Grimm testvérek… 😉

  19. 20. Observer

    „“Biblia szerintem egy olyan információhordozó” – mint Andersen, vagy a Grimm testvérek… ? ”

    Tévedsz… Nyilván nem olvastad, esetleg részleteket, azt is felületesen.
    Remekül le vannak írva benne az emberi viselkedés alapjai, a Káin-i modell, tökéletes gyarmatosítási kézikönyv ahogy József átverte a fáraót és kicsalta tőle az egész nép vagyonát, Eszter könyve, hogy hogyan kell visszaélni a bizalommal, meg sok más.
    Szerintem jó lenne, ha anem hívők is ismernék a tartalmát, sok felelsleges vitát megelőzne, mert a Biblia valóban egy alapmű, ami nagyon jól leírja az emberi természet jó és rossz oldalait.

  20. Remek irás.A tortenelemben a gyors osszeomlások mellett gyakoribb a lassu es feltartotathatatlan hanyatlás melyet idonkent megszakitanak stagnalasi állapotok……Szerintem ez a ket lehetosegunk maradt mar csak.A korabbiakhoz kepest most viszont nem lokalis hanem globalis folyamat lehet…

  21. 16 gmarko

    “a trópusok hőbevételi többletét az arktikus tengerek hővesztesége közelítőleg kompenzálja”

    Már ami a tengerek hőegyenlegét illeti… Csak éppen a tengerek főleg két úton képesek leadni a hőt, egyrészt hosszúhullámú hősugárzással, ami főleg a trópusi övezetekben jelentős a magasabb vízhőmérséklet miatt, másrészt párolgás útján, amivel látens hőt transzportálnak a légkörbe, ami ott csapadékkihullás esetén konkrét hővé alakul.
    De mindkét módon a légkört melegítik, ahonnan az üvegházhatás miatt erősen fékezett módon tud csak távozni.
    Az alacsony albedójú jégfelület viszont közvetlenül veri vissza a fény nagy részét a világűrbe anélkül, hogy az a felszínen, vagy a légkörben felmelegedést okozna.
    Szóval nem egyenértékű a víz által leadott hő a felszínről visszavert hővel, mert az előbbi csak a légkörön keresztül fékezve tud távozni, tehát melegíti azt.

  22. Re:15

    Eddig 5 pecsét fel lett törve a hétből, hatodik lesz egy lokális atomtámadás, hetediken gőzerővel dolgoznak…
    Minden esetre ha azt látod, hogy a környezetedben egyszer csak összecsuklanak az emberek, és látszólag ok nélkül meghalnak, és te élsz még, akkor ráfaragtál, mert téged nem érintett az elragadtatás… 🙂

  23. @20: Grimm meg az Andersen legalább érdekes bizonyos kor alatt, a biblia meg inkább a mazohistáknak ajánlható elsősorban, mivel kevéssé olvasmányos, viszont kifejezetten egy ködös, zavaros katyvasz. Ha valaki a mai világban jobb olvasnivalót nem talál, hát megérdemli.

  24. 25:
    A Biblia legnagyobb hibája, hogy csak az isten tudja, hány ember írta, és hány ezer évvel ezelőtt, amikor az emberi tudás lényegesen kisebb volt a mainál. Ezért van teli hülyeségekkel. Viszont abban Attila (PV)-nek igaza van, hogy az emberi természet, relációk, stb. nem változtak. Ezekkel kapcsolatos leírásokból fiatalabbaknak lehetne tanulni, ha olvasmányosabb lenne a könyv. Persze azért szelektálni kellene, mert például Izsákot kicenzuráznám.

  25. 21: „Remekül le vannak írva benne az emberi viselkedés alapjai”

    Ezt nem is vitatom, de kissé feljebb a Jelenések Könyve lett belinkelve – amit azért én nem kezelnék „tényként”, inkább valami olyan látomásként, ahogy akkor régen valaki elképzelte, hogy milyen lehet(ne) a világ vége.
    Aztán mindenki megmagyarázza ezeket a „látomásokat” a jelenlegi tudásunk alapján.

    25: A Biblia valamilyen szintű ismerete azért része az általános műveltségnek. Ahogy Andersen és Grimm is. 🙂

  26. Re:25,26

    Elsőnek is tisztázni kellene hogy mi a Biblia…
    Kapásból az ótestamentum szövege se passzol az eredeti óhéber Tórával, pedig azonosnak kellene lennie, plusz az újtestamentum agyon van cenzúrázva, át van írva, stb,stb(zsinatokon szétcincálták az eredeti forrásanyagokat/történelmi tényről van szó).
    Ha viszont visszakanyarodunk az eredeti forrásanyaghoz(óhéber verzió), akkor is bajban vagyunk, mert a Biblia nem az aminek látszik. Bálint szerintem meg fog ebben erősíteni, hogy a zsidó matematikusok krémje folyamatosan a Biblia kódján dolgoznak, ebből fakadóan inkább egy kódkönyvvel van dolgunk, mint inkább logikus és koherens szövegkönyvről. Ha jól rémlik hétszeres kódolású a szöveg, eddig nem is törték fel, de ami késik nem múlik(részleges eredmények már voltak).
    Hogy klasszikusok idézzek, aki a Bibliát szó szerint értelmezi, az úgy tesz, mintha egy tömörített zip fájlt értelmezne karakterről karakterre. Az a csoda, hogy egyáltalán értelmes szöveg kerekedett belőle, de hát mit várunk Istentől, ez a minimum 😉

  27. 27@: Én mivel nem kaptam vallásos nevelést, sokáig nem találkoztam vele, mikor meg meg akartam ismerni, pont az általad említett okok miatt, a fentebb leírt következtetésre jutottam…

  28. 28. dajtás

    „Elsőnek is tisztázni kellene hogy mi a Biblia…”

    Húúúú…. Tibor bá’ ki fogja tépni a maradék haját is !

    Persze… Tudjuk, hogy a karhagói meg a níceai zsinatokon szépen kimagozták, itt ott beletoldottak, átírtak egy-egy részt, hogy megfeleljen a Római Birodalom államvallásának.
    De elég sok figyelemreméltó, máig érvényes értékrendszer, vagy annak egy kritikája még igen jól tetten érhető benne.
    Az Ószövetség nagyrésze a babiloni fogság idején született a perzsa és asszír ősvallások, legendák átgyúrásából.
    Az Újszövetség pedig a régi mezopotámiai ősvallás folytatása.
    Nyilván vannak közös elemeik, amire hivatkozva a kereszténységet a zsidó vallásból igyekeznek levezetni, de mivel szinte minden tételük szemben áll egymással, elég nyilvánvaló hogy komoly sumákolás eredménye volt egy könyvben publikálni a két ideológiát.
    Ha tudatosan külön értelmezzük őket, nem kizárva a történelmi tényeket meg az apokrif iratokat, akkor egy nagyon izgalmas történet kezd kibontakozni…

  29. 29: Ahogy ‘dajtás’ írja (28), hétszeres kódolású és még nem törték fel… na ezért tűnik zavarosnak. Nem a Bibliával van baj, hanem velünk. 😉

  30. Miért torkol minden második vita „vallásháborúba” függetlenül a kiindulástól?

    Na jó, másképp teszem fel a kérdést. Viszonylag értelmes emberek miért hisznek valótlanságokban? Mert kellemes megnyugvást ad? Mert szeretik magukat becsapni? Hogy a francba lehet, hogy az intellektus nem képes legyőzni a babonát? Vegyetek rólam példát. Már fél lábbal a sírban vagyok mégse hiszek a túlvilágban, pedig milyen marha jó lenne!

  31. 31. Observer

    „hétszeres kódolású és még nem törték fel… na ezért tűnik zavarosnak.”

    Valóban zavaros, és talán nem is véletlen, de nem is teljesen értelmetlen.
    Ahogy manapság is, régen is szerették titokban tartani a „működő” rendszereket…
    Ma úgy hívják hogy copyright, és mindent megtesznek, hogy csak egy szűk réteg élvezze bizonyos dolgok hasznát.
    Régen is voltak működő receptek, amiket valahogy kommunikálni kellett. Szóval titkosították.
    Nem véletlenül, ezek a dolgok évszázadok történelmét és embermilliók életét határozták meg.

  32. 32. Tibor bá’

    „Hogy a francba lehet, hogy az intellektus nem képes legyőzni a babonát?”

    Jó kérdés. Mert nem egy súlycsoportban vannak.
    A babonák (nevezzük így) az ember kialakulása óta beleépültek minden zsigerébe.
    A modern tudomány meg alig pár száz év alatt több kérdést produkált mint amennyit meg tud válaszolni, és a válaszokat is folyton … hmmmm… finomhangolni kell.
    Valahogy úgy, hogy a bőgatyás rácsodálkozik bizonyíthatóságra és kisérletileg ismételhetőségre támaszkodó tudományra, és aszondja, hogy jó… de azért biztos ami biztos, elviszi a fiát megkeresztelni…

    A „babona” reményt ad, fix pontot, bizonyosságot.
    A tudomány elveszi a reményt, főleg ha ezt a blogot olvassuk, tagadja a fix pontot, és mindent olyan lebegővé, esetlegessé tesz.

    Csupán azoknak jött be, akik átlagon felüli intelligenciáikkal gyorsan aprópénzre tudták váltani a tudomány egyes eredményeit.
    Őket nyilván kifejeztten zavarta a babonaság, vallás meg az ezekre épülő erkölcs. Az ő segítségükre sietett hát gyorsan Darwin, Marx meg Freud, hogy tudományosan bizonyítsák az ingadozóknak, hogy tulajdonképpen állatok vagyunk, és ne csodálkozzunk nagyon, ha vezetőink is annak tekintenek bennünket.

  33. 34 Attila (PV)

    Te folyton azt bizonygatod, hogy a materialista világképnek semmi más alapja nincs, mint hogy a gonosz elit erre támaszkodva szétverje az erkölcsi alapokat, és így növelje hatalmát, gazdagságát.
    Kihagyod azt a motivációt, amely minden gondolkodó emberben ott él, éspedig azt, hogy a világ jelenségeire megbízható, bizonyítható magyarázatokat kapjon, homályos kinyilatkoztatásokon és dogmákon kívül.
    Ez pedig egy olyan motiváció, amely az embert mindig is hajtotta előre a tudás útján, és amely olyan eredményeket termett, amelyek cáfolhatatlanok, objektívek.
    És ez még ott is működik, ahol ebből nincs az embernek közvetlen anyagi haszna, csupán az intellektuális kíváncsiságának kielégítésére szolgál, mert ismerni akarja a világ objektív összefüggéseit.
    És hogy ez több kérdést vet fel, mint amennyit megold? Igen, de ez is egy ismeretelméleti törvényszerűség, amelyet az ismereteket jelképező gömb felszínének növekedéséhez szoktak hasonlítani.
    De a motiváció ott van az emberben, és ezt lefojtani csak erőszakkal lehet.
    A világ híres tudósai a tudásvágyuk után mentek, nem pedig egy romboló eszme érdekében, sokszor saját anyagi érdekeiket, érvényesülési lehetőségeiket is kockára téve…
    Magamból indulok ki, én is szegényebbnek érezném magam, ha a világról szerzett tudásanyagom korlátozva lenne, és a kíváncsiságom ösztönöz arra, hogy a még nem ismert válaszokból is minél többet megtudjak, irigylem a jövő generációkat (ha lesznek ilyenek), hogy ők mi mindent fognak tudni, amire nekem még nem volt lehetőségem, hogy ők mennyivel komplexebben fogják látni a világot, mint én.

  34. Mindezek mellé még hozzájön:
    -társadalombiztosítás összeomlása, drágulása-teszel félre erre a célra havonta?
    -nyugdíjrendszer összeomlása -várhatóan egy ma 30 éves ember kb. 40eFt-nak megf3elelő összeget kap majd (ha kap)
    -olaj drágulása 10-20 éves távlatban- ez az autóipart leépíti, ami ma combja az egész gazdaságnak -ezáltal gazdasági leépülés-
    pl. 50 évesen már nem találsz munkát
    -klíma(és olaj) miatti élelmiszerárak a jövőban
    -családok összeomlása- egy mai 30 éves közül 10 -ből általában 2 helyen születik gyerek.Namármost aki nem születik meg az majd nem tudja 20-30 évvel később az idős szüleit támogatni.De ha 10-ből 2 helyen születik is az a 20 éves gyerek szerintem örül ha megél nemhogy a szüleit támogassa.

    Tehát milyen öregkor vár egy mai 30 évesre?
    -nyugdíj jó esetbe kb. 40 eFt-nak megfelelő összeg
    -TB-gyógyszerek majd havi 60Eft-ba kerülnek -szar kaja miatt
    -kaja drága lesz
    -munka nem biztos hogy lesz nyugdíjas korodig
    -családodra mint utódokra nem számíthatsz

  35. Tibor bá!
    Bovitmeny,(pontositas);-)
    Kina gdp 2008 tol, csak egyszer volt 10,5%.
    2012 tol 7% alatt. Persze ez is sok.!!!!:@

  36. Re:31,32
    Egész biblia kódja história számomra akkor kezdett érdekessé válni, mikor az eredeti óhéber szövegben kerestek matematikai összefüggéseket(csak jelzem Newton élete utolsó éveiben pontosan ezzel foglalkozott, a marha…). Első körben az derült ki, hogy a szövegben van „paritás bit”, mégpedig úgy hogy az n-edik karakter után mindig jön egy ellenőrző betű ami sorrendben JHVH(első n számú sorozat után J, majd a második n számú sorozat után H, ugyan ez a V-vel és a H-val, természetesen óhéber nyelven).
    Nem kell ecsetelnem, hogy hogy mit jelent a JHVH, plusz egy „mese” könyvhöz képest komoly teljesítmény, hogy gondoltak a hamisításra, és a hibajavításra is…

  37. 38: Ez tényleg érdekes, ha valóban így van.

    Amit kötve hiszek, de ez legyen az én bajom. 🙂

  38. 38 & 39:
    Nekem erről az a kísérlet jut eszembe, amiben találomra felvett „logikai” sorrendben az alanyok találtak valós logikát. Például:
    Ez logikus: 2 4 8 16 32….
    Ez is logikus: 2 3 6 13 28…..(a kettő hatványai mínusz 1, 2, 3
    Ez is logikus: 5 9 13 16 20 (1×5-0, 2×5-1, 3×5-2
    Ez viszont random: 23 15 5….. (a második tag kétszereséből levonva hetet, a harmadik tag háromszorosa….
    Mert az alany úgy „tudta”, hogy a számsorban létezik logika. Hitt benne, tehát mindenképpen meg kellett találnia.

  39. 36hsz: ott a pont es valoban visszakene terni a kiindulasi ponthoz. Pl miert mondott csodot az orszag most a teli idojaras miatt mint a tartos hideg es onos eso ….mi lesz itt kesobb?

  40. 35. hubab

    „Kihagyod azt a motivációt, amely minden gondolkodó emberben ott él…”

    Nyilván mindenkiben van egy jó adag kíváncsiság.
    És ez nem volt másképp az antik görögöktől Newtonig sem.

    A modern tudományról viszont nehéz levakarni, hogy nem elsősorban az anyagi előnyszerzés sarkallta, ügyesebb, olcsóbb gépek eljárások feltatlálása, amivel a konkurrenciánál nagyobb profitra lehet szert tenni.
    Bolyai Farkasra nehéz ráfogni, hogy geometriai felfedezéseit a mohóság tüzelte, de az atomkutatástól a géntechnológiáig már mindenhonnan kicsillan a pénz…
    Nézd meg, manapság alig van „független” kutatás… Minden kutatóintézetet multinacionális vállalatok támogatnak, kizárólag pénzre váltható irányokban.

    Amit azért érdekesnek tartok, hogy sokan azok közül, akik a kiváncsiságot, a világ megismerésének vágyát hozzák fel a tudományok védelmében, a vallást, az okkult tudományokat, a legendákat, az ezotériát, az asztrológiát minden eszközzel ütik-vágják, pedig lehet, hogy nem véletlenül töltötték be éppen ezek a „tudomány” szerepét évezredeken keresztül, fenntartva a természettel való harmóniát, miközben a modern tudomány a világ végét hozza ránk.

  41. Tudom es látom..ezert kellene vegre leszamolni az illuziokkal es vegre megkezdeni s felkeszulest a tarsadalmi es politikai teren de errol szo sincs ahogy Tibor ba mondana a zenekar jatszik tovabb mintha mi sem tortenne … pedig a jelek tunetek egyre inkabb mutatnak torekeny világunk mukodesi zavaraira,problemaira melyek okai-itt tudjuk- nem oldhatok meg -sot meg csak meg sem erthetok-hagyomanyos gondolkodas keretein belul.

  42. 43. Attila (PV)
    Talán ez azért van, mert akit elkapott a tudományos gondolkodás, az hamar megkérdőjelezi az általad felsoroltak objektív tartalmát.
    Ezeknek tudományos mércével nézve egyetlen mentsváruk van, az, hogy nem bizonyítható, hogy nem léteznek. Közben a létezhető, de nem bizonyítható elképzelések egész tárházát képezik, amelyek egymással is összeegyeztethetetlenek, ami nem segít a hitelességük fenntartásában.
    Szóval a részemről ezeket én nem objektív valóságnak, hanem a szubjektum befolyásolásának hatékony eszközének tekintem, amely tulajdonképpen hasznos a tömegek erkölcsi tartásához, mert egy ilyen iránytű nélkül a műveletlen kisember eltévelyeg. Kicsit olyan, mint mikor a köz-és önveszélyes egyént valamilyen szerrel leszedálják, és kezelhető lelkiállapotba hozzák.
    De törvényszerű, hogy az említett kíváncsi ember óhatatlanul ellentmondásokba ütközik velük kapcsolatban, és felfedez helyette sokmindent, ami viszont kőkeményen létező.
    Azt sem tartanám korrekt dolognak, hogy korlátokat állítsanak az emberi tudásvágy elé, amely mindig is feszegetni fogja a határokat, ahogy mindig is tette.
    És hát, a társadalmi hasznosság nem kritérium, ha az objektív világ tudományos felfedezéséről van szó, az önmaga adja meg a következő lépések kihívásait az arra fogékony embereknek.
    És ez még akkor is így van, ha a többség számára a boldog tudatlanság lenne a legjobb, és nem jó, hogy a szedálást megvonják tőle…

  43. 44 tom
    „…vegre megkezdeni s felkeszulest a tarsadalmi es politikai teren…

    Amíg nem tudod pontosan megfogalmazni, hogy mire kell(ene) felkészülni, addig a felkészülés nem megy. Mindenre NEM lehet felkészülni.
    Ha mégis sikerül(ne) valamilyen konkrét célt megjelölnöd, az csak egyéni cél lehet. „tarsadalmi es politikai” cél hülyeség!

    … majdnem eltévedtem.

    Ha ez segít, készülj arra amire Trump is.

  44. 45. hubab

    „Azt sem tartanám korrekt dolognak, hogy korlátokat állítsanak az emberi tudásvágy elé”

    Én sem.

    Sőt… Einstein mondta, hogy a tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak.
    És ha hihetünk neki a tudomány dolgaiban, akkor elfogadhatjuk tőle ezt is…

    És szerintem nagy luxus erkölcsi megfontolások nélküli tudósokat rászabadítani a nukleáris energiára, mert nekiesnek mint tót a vadkörtének, aztán évek múlva derül ki, hogy végzetes csapdába kerültünk. De hasonló a helyzet a genetikailag módosított élelmiszerrel, meg az élelmiszerek adalékaival, satöbbi.
    Ha SENKINEK nem kell erkölcsileg mérlegelni egy-egy tudományos eredmény bedobását a közösbe, akkor jutunk oda, ahol manapság tartunk, hogy akármerre nézünk, baj van… az olajjal, az atommal, a génpiszkával, de az életmóddal, a modern „tervezett” városokkal, meg hasonlókkal…

    „mert egy ilyen iránytű nélkül a műveletlen kisember eltévelyeg.”
    Az a kissebb baj…
    A nagyobb baj az, hogy a „nagyembert” se korlátozza semmi, hogy tönkrevágja a világot, „pusztán kíváncsiságból” … meg egy kicsit kapzsiságból…

  45. Mar leirtam nincs nyoma a felkeszulesnek tatsadalmi es politikal teren …Hulyeseg lenne elvarni ezt? Szerintem is mimimum naivitas.Egyebbkent sokan a problemak letet is tagadjak es szerintuk az a hulyeseg amirol „ahogy a dolgok allnak „iras szol.Szerintunk nem.De ez el fog dolni meg ebben az evszazadban?

  46. 47:
    Egy természettudósban ég a vágy a megismerésre. Olyan dolgokat is megalkotnak, amik igen károsak lehetnek a gyakorlatban, de ez nem az ő hibájuk. Az államnak, államoknak kell szabályozni, hogy mi ok és mi nem. Nem ok a génmódosítás, nem ok az atomvomba, nem oké a klónozás, stb. Most sikerült emberi és disznó ivarsejtjeit egyesíteni. Nem vagyok vallásos, de ez isten kísértés. Egy hús-vér lény, ami félig ember, félig sertés. Nyilvánvalóan ezt le kellene állítani.

  47. 48 tom
    Nem figyeltem rád eléggé. Elnézést kérek!
    Nagy a távolság közöttünk.

    „De ez el fog dolni meg ebben az evszazadban?
    Mindenki ezt kérdezi. 🙂
    HA ez eldől, azt már nem fogjuk itt megbeszélni.

    Ahogy látom:
    Ez folyamat. Volt egy emelkedő része, ez a múltunk, azt láttuk, most az összeomlásnál tartunk.

    Milyen gyors ez az összeomlás?

    42. hsz-ben két linket adtam. A második cikk írója ráébredt a valóságra: „Már darabszámra is vásárolhatunk, akkora a szegénység”
    Emlékeim szerint ötven évvel ezelőtt még volt ilyen Mo.-on is. Egy szem cukorka, vagy 1-2 szál cigaretta a trafiknál kapható volt.
    Milyen évet írunk ma? 2017-50= 1967. Ez a ma dátum.
    Amerika az 1900-as évektől terjeszkedő politikát folytatott. Ők akartak lenni a világ csendőrei.
    Néhány napja hivatalba lépett az új elnökük, aki viszont a bezárkózás politikáját akarja.
    Amerika dátuma 1917, és ez néhány nap leforgása alatt.

    „De ez el fog dolni meg ebben az evszazadban?
    Szerinted?

  48. 32:
    „Miért torkol minden második vita “vallásháborúba” függetlenül a kiindulástól?”

    Talán azért mert az utóbbi 2000 év óta bizonyítottan az folyik, max időnként kis ideig nem vesszük észre bokros teendőink közepette… Agymosásipar a csúcsok csúcsa. Aki az agyakat uralja az a világot is (amíg az hagyja – de azt inkább kihagynám)

    „Ahogy a dolgok állnak” ezen a szinten így nem is lehet kitörni a vallás vs tudomány ördögi köréből. Még kétezer évig biztos tudnánk itt vitatkozni (ha a természet tűrné), hogy mi hasznos, mi hülyeség, mi tévedés (utóbbiban a „tudomány” se marad le – hosszútávon tévedések története).

    Beszűkült fehér-ember tudattal csak Münchausen-bárót játszunk így egy lokális mocsárban, amíg nem támaszkodunk a globális kultúrára, nem húzzuk ki magunkat sose… A Föld egyetlen falu latt mára – ez ad esélyt. Amikor már mindent kipróbáltunk persze…

    És nem igaz, hogy nem keresik emberek a megoldást, hogy semmi sem látszik abból, hogy már elkezdődött ez a folyamat! Csak még a mainstream takarja rendesen… Érdekes mód leginkább nők(*) jeleskednek ezen a téren! “A világ iskoláztatása” – másképp.
    (ha valaki nem látta volna https://www.youtube.com/watch?v=9oHOhpfRJJs#t=27 )

    (*)Tibor bá most épp benne van a férfi agy-női agy témában, biztos megválaszolja miért van ez?

  49. Szerintem a XXI.szazad donto lesz.A folyamat megallithato vagy sem.Egyebbkent egyetertek veled.Nincs nagy tavolsag kozottunk.

  50. 49. Tibor bá’

    „de ez nem az ő hibájuk…”

    De az ő felelősségük.
    Egy nyilvánvalóan intelligens tudós tisztában van a körülötte levő világ állapotával, és nem ad a kapzsi, önző, felelőtlen emberiség kezébe ön és közveszélyes fegyvereket, hanem bölcsen megtartja magának a szerzett tudást. De hát erkölcs híjján nehéz ellenállni a kisértésnek, és lehet takaródzni azzal, hogy kéremszépen én nem szartam a kútba, csak a kávájára… aztán piszkáltam bele…

    500 évvel ezelőtt az ilyen találmányokat ezer lakat alatt, letitkosítva tartották, és nagyon vigyáztak, nehogy avatatlan kezekbe kerüljenek.
    Tulajdonképpen ez volt a nagy hókusz-pókusz az alkímia körül is, mert ha a felfedezések rossz kezekbe kerülnek… hát az történt volna, ami most történik… Mert ugye a vakolók valahogy mégis kiszimatoltak egyet-s mást…

  51. Ide teszem be, mert több témánkhoz is kapcsolódik ez a beszélgetés:

    A neoliberalizmusról, a kapitalizmusról, a médiáról beszélget Ken Jebsen német szabad újságíró Rainer Mausfeld professzorral.(2016)
    Ha az emberek egy kis csoportjának sikerül, hogy a tömegeket évtizedeken keresztül a saját érdekében manipulálja, akkor ez csak úgy lehetséges, ha ez az agymosás kifinomult és megtervezett technikáit alkalmazzák.
    Az emberek manipulációja sokkal nagyobb, mint azt mi gondolnánk és ebben rejlik az elit hatalma. A tömegmédium fontos szerepet játszik abban, hogy a valóságot elfedje és másra terelje figyelmünket. Aki ezt kritizálja, azokat könyörtelenül kitámadják, nevetségessé teszik és negatív jelzőkkel megbélyegzik. A céljuk az, hogy az elit mesterkedéseit láthatatlanná tegyék.

  52. Ha a talajokban raktározott szén a felmelegedés hatására felszabadul – és egy új, globális kutatás eredményei szerint fel fog –, az az Egyesült Államok kibocsátásának megfelelő mennyiségű szén-dioxiddal súlyosbíthatja a már most is tragikus klímaváltozást. Az erről szóló nemzetközi tanulmány elkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia kutató is közreműködtek.
    Meglódítja a felmelegedést a fagy rabságából szabaduló szén
    http://mno.hu/tudomany/megloditja-a-felmelegedest-a-fagy-rabsagabol-szabadulo-szen-1385334

  53. Ha a talajokban raktározott szén a felmelegedés hatására felszabadul – és egy új, globális kutatás eredményei szerint fel fog –, az az Egyesült Államok kibocsátásának megfelelő mennyiségű szén-dioxiddal súlyosbíthatja a már most is tragikus klímaváltozást. Az erről szóló nemzetközi tanulmány elkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia kutató is közreműködtek. Meglódítja a felmelegedést a fagy rabságából szabaduló szén:
    http://mno.hu/tudomany/megloditja-a-felmelegedest-a-fagy-rabsagabol-szabadulo-szen-1385334

  54. Van még egy elmélet, ami meghatározza Bannon gondolkodását. Ez két történész, Neil Howe és William Strauss munkája, akik körülbelül nyolcvanéves ciklusokra osztották fel az amerikai történelmet. Szerintük először az amerikai függetlenségi háború és az alkotmányozás (1774-1794), majd a polgárháború (1860-1868), aztán a nagy gazdasági válság és a második világháború (1929-1945) jelentik a ciklushatárokat. Ez alapján pedig a 2010-es évekre várták a következő nagy fordulópontot. Ezeken a ciklusokon belül mindig négy periódus van. Minden korszak a csúcsidőszakkal kezdődik, ez a béke és fellendülés időszaka. A mostani ciklusban Bannon szerint ez volt a a második világháborútól a hatvanas évekig terjedő időszak. Aztán jön a második szakasz, az ébredés. Bannonnál ez a hatvanas évekkel kezdődik, innen indul a nyugtalanság. Majd jön a harmadik szakasz, a felbomlás, amikor a közös értékrend elkezd szétesni. Bannon szerint ez a nyolcvanas-kilencvenes években jött el. Ezt követi az elemi erejű válság, ami lezárja az egész ciklust, és fordulópontot jelent. Ez általában erőszakos felfordulás, sőt, háború, és egyre nagyobb pusztítással jár. A függetlenségi háborúnál nagyobb volt a polgárháború, annál nagyobb a második világháború. A logika alapján most valami ennél is pusztítóbb jön.
    https://444.hu/2017/02/10/steve-bannon-haboruja

  55. Pusztuló jelen, vészes jövő (Kettő évad, magyar szinkronnal.):
    A produkció napjaink egyik legégetőbb problémájával, a globális felmelegedéssel foglalkozik – hollywoodi sztárszínészek, sztárriporterek, tudósok és hétköznapi emberek közreműködésével. A kilencrészes dokumentumfilm sorozat a világ számos olyan pontjára kalauzolja el a nézőket, ahol a klímaváltozásnak különösen drasztikus hatásai vannak a helyi élővilágra, beleértve az ott élő lakosokat is. A sorozat emberi sorsokon keresztül hétköznapi nyelven mutatja be, hogy a klímaváltozás már most akut problémát jelent a föld lakosságának, és nagyban meghatározza a bolygónk jövőjét. Az egyes epizódokban olyan híres színészek tűnnek fel, mint Matt Damon, Michael C. Hall, Jessica Alba, America Ferrara, Don Cheadle, Ian Somerhalder, Olivia Munn, Harrison Ford és Arnold Schwarzenegger. Az idén áprilisban debütált sorozat a tengerentúlon csupa elismerő kritikában részesült, mivel hatásosan és meggyőzően ötvözi a dokumentarista újságírást a megejtő történetmeséléssel, a tudománnyal, vallással és a vonatkozó iparági betekintésekkel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük