(2082) Halmozott aljasság

Tibor bá' blogja

Tibor bá’ online

 

Én jóval többet bújom a számítógépemet, mint Éva az övét. Így esik, hogy neki több ideje van tévét nézni. Csak az isten tudja megmondani miért, de az 50 milliós játszma a kedvence. Kikapcsolódás végett néha beülök mellé. Hát kérem, kifordul tőle a gyomrom.

A lényeg, hogy a játékos pár „kap” 50 darab egy millió forintos köteget. Az első manipuláció, hogy a kötegek 2000 Ft. címletű bankjegyekből állnak, vagyis 500 db = egy köteg. Így egy köteg valóban vaskos, nehezen kezelhető, ami nem utolsó szempont a TV2 részéről. Ugyanis ezeket a túlméretezett kötegeket kell igen gyorsan ide-oda pakolni.

A játékvezető fennhangon közli, hogy ez a tietek, ő meg feltesz nekik 8 kérdést. Valójában ez az 50 millió az övéké lehetne, ha 8 kérdésre tudnának helyesen válaszolni. Óriási különbség, ugyanis nem tudnak.

A feltett kérdésekre 3-4 válasz lehetőség van, amelyek meg kell „játszani”, mint a lóversenyen a lovakat. Ami pénzt a 50 millióból rossz válaszra tesznek, az látványosan eltűnik. Persze a bizonytalan játékos arra gondol, hogy több választ is meg kell nevezni, mert valamelyik csak bejön. Be hát, de a rossz válasz viszi a pénzt.

Mi tehát a játékvezető feladata? Látszólag drukkol a játékosoknak, de valójában iparkodik zavart kelteni, a gondolataikat megzavarni, a hátralévő másodpercek bekiabálásával meggátolni a gondolkodást, elterelni a figyelmet.

Másik trükkel lehet szembesülni magukkal a kérdéseknél. Az első kérdés általában könnyen megválaszolható annak, aki a magyar kultúrában nőtt fel. Mit ás az másnak, amibe maga esik bele? Gödröt? Vermet? Árkot? Kutat? Ettől felcsillan a játékosok szeme. Oh, hát menni fog ez!

A második kérdés már mérsékeltebb, de még járható. Ha nem aprózódik az összeg, akkor jönnek a megfejthetetlen kérdések. Előkaparnak 3 darab 1934-ben született színészt, már egyik se él, és az a kérdés, melyik született legelőbb. Ez a kérdés nem általános műveltségű, nem szakmába vágó. Nincs ember a földön, aki tudja.

A legtöbb játékosnak menet közben elfogy az 50 milliója, amire a játékvezető őrült mértékben sajnálkozik, miközben ezért kapja a prémiumot.  Aztán van, akinek a végére marad egy, esetleg két köteg. A legjobb esetben 8 köteg. De ez utóbbihoz kurva nagy szerencse kell.

Végeredményben a lényeg, hogy a néző jól érezze magát a játékosok kárára. Rossz nézni a szerencsétlen embereket, akik meggazdagodási lehetőséget látnak a jelentkezésben, de legalább egy-két hétköznapi vágy, például egy tengerparti nyaralás, beteljesülésének valószínűségét. Rossz nézni, amikor a süllyesztőbe lezuhan 10-16 millió a sóvárgó játékos orra előtt. Végeredményben a milliós fizetést élvező műsorvezető gúnyt űz a magyar nincstelenségből, csak nem mindenki veszi észre.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

15 gondolat erről: „(2082) Halmozott aljasság”

  3. Filmes világból ami még kikészít(jó történet elenére kikapcsoltam) az a rengeteg vágás. Jön egy akció jelenet és másodpercenként 1-2 vágás, kamera állás váltás van. Bamba fiatalos lendülett akarnak fentartani, illetve satnyul a szinészi teljesítmény,mert nem bírnak 5,perces jelenetet egyben eljátszani. Láta valaki az öldöklés istenét? Címét meghazudtolóan nem akció film. Végig egy lakásban játszódik. Két játszó pajtás négy szülője a főszereplő.
    Ajánlom figyelmetekbe, zseniálisan ábrázolja az emberi természet egyes részeit.

  5. 3:
    Ezek a nagyon rövid vágások engem is rég óta bosszantanak. Semmit se lehet megfigyelni.

  6. 5. Tibor bá’

    „Ezek a nagyon rövid vágások engem is rég óta bosszantanak.”

    Pont ez a cél.
    A lényeg, hogy a homloklebenyben lakó erkölcsi mérlegelőközpontot lefárasztja, blokkolja, és az azután szűrés nélkül engedi be a látott információt.
    Ugyanis az agy úgy működik, hogy folyton analizálja a környezetet, hogy mi a jó, hol a veszély, stöbbi.
    A gyors vágások, a villogó fény, a hangos, aggresszív beszéd, zene viszont blokkolja, és utána „feldolgozás” nélkül kerül az agyba a sok információ…
    Szóval hiába utasítja el tudati szinten az ember a szünetekbe beillesztett reklámokat, vagy a filmekben „javasolt” viselkedésmintákat, azok ellenállás nélkül kezdik elfoglani a tudat alatti egyre nagyobb részét.

    A pénz nyerős műsorokban igazán nem az a fontos, hogy mennyit nyer az a szerencsétlen, hanem, hogy mennyibe kerülnek az előtte, közben és utána vetített reklámok. A sok pénz látványa, meg hogy „hát ezt még én is tudtam volna” az embert nagyon befogadóva teszi a szünetben leadott reklámra, ami szintén erre a csoportra van kihegyezve.

    A francia TV-2-es igazgatója egyszer élő adásban elmondta, hogy neki az a dolga, hogy mire a Coca-cola reklám adásba kerül, addigra a nézőt a maximum befogadó tudatállapotba hozza.

    Tehát az egész televíziózás nem más, mint a reklám és a politikai üzenetek, és javasolt viselkedésminták ügyes kevergetése.

  7. 4.
    Nem,én a te szavaidra reagáltam,amelyel te reagáltál a poszt mondanivalójára.
    Aki ilyen vetélkedőkön és nagyon rövid idő alatt , nem pedig kitartó munka árán akar életszinvonalán javitani,az a leghitványabb emberfajtából való ,mert a megaláztatást is bevállalja a nyilvánvalóan nagyon kétséges nyeremény reményében. A bűn ára a bűnhődés, a bukás.
    Ha nem lennének törvények,az ilyen bérgyilkosságot is bevállalna.

  8. Összefoglalva: a műsorok a reklám közti szünetek kitöltése.

  9. 8: 10 pont!

    És ez még akkor is igaz, ha egyébként néha érdekes vagy jó műsorok is vannak. Bár nem tudom, mert évek óta nem nézek TV-t. Csak hébe-hóba ismerősnél, rokonnál, és akkor is elég általában 5 perc, hogy feladjam.

    Amikor régebben láttam a Maradja talpon egyik adását, engem nagyon felháborított, ahogy a veszteseket ledobják a csapóajtón. Amellett, hogy balesetveszélyes is, nagyon megalázó. Nem tudom, hová süllyedünk még, de lassan már nem csodálkoznék, ha életre-halálra menő vetélkedők jönnének, ahogy egy-egy utópiában már elképzelték. Mert ugye mindig kell valami új, hogy a nézőt átcsábítsák a másik csatornától a reklám kedvéért. A nyilvános szex-en (valóság(???)sók) meg már rég túlvagyunk, lerágott csont, fel sem kapják az emberek a fejüket ilyenre. És csakis a reklám a lényeg, az az egész televíziózás alfája és omegája.

    Kicsit olyan, mint az atomenergia. Azt is jó szándékkal fedezték fel, aztán…

  10. 9 Vazul
    „Kicsit olyan, mint az atomenergia. Azt is jó szándékkal fedezték fel, aztán…”
    ?
    Szerintem . .
    A felfedezőket a kíváncsiság hajtotta, és ha eltekintünk a kisérleti jellegel épített kicsi reaktoroktól, akkor az első maghasadáson alapuló érdemi alkalmazás az atombomba volt.
    Azt jó szándékkal építették?

  11. Úgy értettem, hogy a kutatók szeme előtt nem a pusztítás vágya lebegett feltehetően, hanem az, hogy ebből mekkora energiát lehet kinyerni. A TV-t sem a reklámok kedvéért találhatták fel, hanem csak élelmes és pénzéhes emberek rájöttek, milyen hatékonyan lehet ezzel manipulálni, és átvették az irányítást felette.

  12. 11. Vazul

    „A TV-t sem a reklámok kedvéért találhatták fel…”

    Sajnos tévedsz… (jó… reklám helyett mondjunk tudatformálást, tudatmódosítást) többezer éve tudják, hogy az információ hatalom.
    Az aki irányította az információ áramlást, az nagyobb hatalomal bírt a kereskedőknél is, királyokra, politikusokra tudott befolyással lenni. Ezért voltak harcok a könyvnyomtatástól a filmeken keresztül az internetig egyfajta monopólium megszerzéséért…
    Tehát az információátvitel mindig is az elit egyik kedvenc területe volt, amit nem szívesen osztott meg a tömegekkel.

  14. 11 Vazul
    „Úgy értettem, hogy a kutatók szeme előtt nem a pusztítás vágya lebegett feltehetően,…”
    Az én feltevésem szerint a potyára, az ingyenenergiára vágytak.
    De egyre inkább tudjuk, hogy semmi sincs ingyen.

    13 kalotaszegi
    Ez már valami. Az Oroszok még nem annyira sekélyesek mint a posztban leírt TV műsor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük