(2044) Mondottam Ember, küzdj és bízva bízzál

Tibor bá’ online

 

Most már tényleg vicc a leégő buszok, a füstölő metró szerelvények, a felrepedt sínek, Tarlós kontra Lázár párbajozása. Na, kilophat és mikor, s nem mellesleg, mennyit? Ez itt a kérdés kedves tömegközlekedők.

Budapest tömegközlekedésének is meg van a története, ami visszanyúlik (nem fogod elhinni – 1832-ig). Az első sínekhez kötött, de lovak által vontatott tömegközlekedés 1866-ban indult be a Kálvin tér és Újpest között. Valószínűleg meglepetésként fog hatni, de az első villamos árammal hajtott járművet 1887-ban üzemelték be a Király utca és a Nyugati-pályaudvar között. A fejlődés villámgyors volt. 1896-ra elkészült a földalatti vasút az Andrássy út alatt és megépültek a helyi érdekű vasutak (HÉV) is. Végül a századfordulóra megjelentek az első autóbuszok. Ezek a vállalkozások mind magánkezdeményezésre jöttek létre,más és más elnevezés alatt, amivel nem érdemes foglalkozni. Végül azonban 1922. December 27-én megszületett a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRT), amit mindenki Beszkártnak nevezett, és amely vállalkozás néhány év alatt egységesen magába tömörítette a főváros valamennyi tömegközlekedési vállalkozását. Amikor én eszmélni kezdtem az 1930-as évek végén a Beszkárt egy olajozottan működő, nem túl olcsó, de roppant kényelmes, tömegközlekedést biztosító részvénytársaság volt, és ez utóbbin van a hangsúly. A villamossínek és az autóbusz járatok, kiegészítve a Fogaskerekűvel, Budapest minden részét összekötötték, beleértve a peremvárosokat is, amelyek 1950. január 1-én egyesültek a 14 kerületre osztott Budapesttel. A Beszkárt kocsikon mindig volt ülőhely, a három kocsiból álló körúti szerelvényen az egy villamosvezetőn kívül, három kalauz is tartózkodott. Beszkárt szerelvényt meg lehetett rendelni egy adott időre, és adott helyre. Egy iskola például felsorakozhatott a keleti pályaudvar előtti megállóban, majd 8:10-kor megjelent egy teljesen üres, három kocsiból álló szerelvény, amire az egész iskola felszállt. A szerelvény pedig kivitte az egész iskolát a Hűvösvölgybe, majd délután vissza. Hogy úgy különben közvetlen járat a Keleti és Hűvösvölgy között nem volt, az nem jelentett problémát, mert a villamosvezető a megfelelő helyeken a váltókat átállította a célnak megfelelően. Rend és rendezettség volt mindenütt.

Most gondoljatok bele! A kezdett kezdetén Pesten és Budán szekerek közlekedtek, infrastruktúra egy sem. Le kellett fektetni, csak az isten tudja hány száz kilométernyi sínpárt. Ki kellett építeni a felső vezetéket, amiket szakaszokra bontva el kellett látni tápvezetékkel az egyenirányító házaktól. Meg kellett vásárolni a kocsiparkot. Ki kellett építeni a remízeket és a járműjavító egységeket. Minden egyes kocsiban volt kalauz. Mindezek ellenére a részvénytársaság év végén osztalékot tudott fizetni a részvényeseinek. Magyarul a vállalkozás nyereséges volt.

1949 .szeptember 30-án Rákosi a Beszkártot államosította, ami természetesen egyben átkereszteléssel is járt, de lényegében semmi sem változott, legfeljebb nem voltak részvényesek. A bevezetett és jól működő rendszerek lerohasztásához idő kell. Végül is a legfontosabb, az emberi tényező marad, az államosítást követően legfeljebb az igazgatókat rúgták ki. Illetve itt is érvényesült a kommunista rögeszme, mindig, mindent átszervezni. A Beszkárt utódját szétdarabolták. Húsz év kellett ahhoz, hogy rájöjjenek ez a feldarabolás nem volt szerencsés. Csak ugye, ha egy vállalatból ötöt csinálnak, akkor keletkezik négy üres szék, ahová be lehet ültetni egy-egy új vezérigazgató elvtársat, akik alatt igazgatók és főosztályvezetők egész hadserege lapul. Nem csoda, a hajdan volt nyereséges Beszkárt utódai veszteségesek lettek, és ezen már a részvállalatok 1968. Január 1-én történő összevonása se segített sokat. Létrejött tehát a Budapest Közlekedési Vállalat, a BKV. Intézkedésekben és ötletekben nem volt hiány. Először megszüntették az egy szerelvényen lévő három kalauzt. Aztán bevezették a KN, azaz kalauz nélküli szerelvényeket. Az utasszámlálást, járat ritkítást, majd a folyamatos viteldíjemelést. A BKV mindezek ellenére egyre veszteségesebb lett. A vezetői pedig egyre pofátlanabbak. A legfelsőbb vezetés egyre gyakrabban váltotta egymást és ugye minden távozott vezető hatalmas végkielégítést kapott. Aki nem távozott az pedig prémiumokat. Aba Botond – gondolom – azért kapott 30 milliós prémiumot, mert a BKV évi vesztessége csak 40 milliárd volt, holott lehetett volna akár 50 milliárd is. Ez szép az állami vállalatoknál, a tulajdonos a mindenkori kormány. A lopás megállás nélkül folyik. Bocsánat, helyesbítek: a lopás zavartalanul folyik tovább. Illetve, megint helyesbítek: a lopás nem zavartalan, mert egymást akadályozzák, ugyanis megjelentek a párhuzamos bandák. Most már több a (relatív) üres zseb, mint az ellopható jószág. Ez pedig a végjáték, legalább is Madách szerint, mert több fóka kellene és kevesebb ember, mielőtt végképp felforr a Föld

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

166 gondolat erről: „(2044) Mondottam Ember, küzdj és bízva bízzál

  1. Kíváncsi leszek hány viszonylag működő év van még hátra!

    A tömegközlekedés mégiscsak közérdek, nem kell feltétlen nyereségesnek lennie önmagában.
    Februártól indul a képzés, amire bejutottam, és nyár végén már villamost vezetek!

  2. Nagyon jó írás, Tibor bá’ !

    Szép példája annak, hogy miért működik jól, ami magántulajdon, és miért nem működik, ami köztulajdon.

    Egyszerűen meg kellene vonni az állami dotációt a tömegközlekedéstől, felszámolni az állam/önkormányzat monopolhelyzetét, és hagyni, hogy virágozzanak a magáncégek.

    „A tömegközlekedés mégiscsak közérdek, nem kell feltétlen nyereségesnek lennie önmagában.”

    Mi az, hogy közérdek? Elmondom, mi a közérdek. Minél kevesebb adóforint felesleges elégetése, az a közérdek. Az adónkból adott mindenkinek járó diák és nyugdíjas kedvezmény az nem közérdek. A metróberuházások korrupciós költsége nem közérdek. Stbstbstb.

    Mivel abban nőttünk fel, hogy a tömegközlekedés „közérdek”, ezért el sem tudjuk képzelni, hogy állami beavatkozás nélkül is el lehetne juttatni embereket A-ból B-be. Pedig itt az élő példa, pár évtizeddel ezelőttről.

  3. gmarko,
    Ma már a magántulajdonba adva sem működne a tömegközlekedés nyereségesen. Olyan koncessziós díjak megfizetését és magánzsebekbe juttatott pénzeket követelnének vissza a pályázatot kiírók, hogy állami segítségnyújtás nélkül tönkre mennének a magánvállalkozók. Sokan háborognak azon, mennyire drágák a karácsonyi vásárokon az ételek, kézműves ajándékok. A drágaság oka a múltban gyökeredzik.
    Majd huszonöt évvel ezelőtt egy keramikus ismerősöm 1db. asztalkát bérelt a földalatti belvárosi végállomásánál a karácsonyi vásár idejére. Majdnem ötszázezer forintot kellett neki ezért fizetnie és már tavasszal elkérte az önkormányzat a teljes összeget. Brutális árakon kellett adni a kézműves termékét.

  4. 3. Természetesen a gondolatmenet feltételezi az állam széleskörű leépítését, ahol nincs pályázat, koncesszió, csúszópénz.

    Egyébként mi az, hogy „állami” segítségnyújtás? Az államnak nincs pénze. Neked meg nekem van pénzünk, és annak a nagy részét az állam erőszakkal elveszi tőlünk, hogy aztán – többek között – a tömegközlekedést hitelező bankoknak utalja.

  5. 2:
    – Az utóbbi 20 évben mennyi olyan sikeres magánosítás volt, ami nem további pénzkivonással és/vagy minőségcsökkenéssel járt ?
    – Ne hasonlítsuk össze az akkori kapitalizmust a mostanival.

  6. 3.
    Ha azt mondja valaki neked 20 évvel ezelőtt, hogy a Posta állami monopóliumát meg kellene végre szüntetni, mit mondtál volna? „De hát azt nem lehet, akkor a sok küldemény meg hivatalos irat hogyan jut célba?”
    Ehhez képest ma a csomagok nagy részét magáncégek hozzák-viszik. Egyszerűen jobb szolgáltatást nyújtanak olcsóbban.

    Kábel tv szolgáltatók? Jé, meg lehet valósítani, hogy a telefont magáncégek szolgáltassák. Ki hitte volna! Anyámék annakidején éveket vártak egy rohadt ikervonalra, nekem meg a minap az igény bejelentésétől számítva 3 nap alatt bekötötték az 500 MBites internetet. Nem kellett levelet írnom, sorban állnom valami hivatalban stb.

    Nemrég sikerült állami segítséggel kiverni az Ubert Budapestről, mert megláttak egy piaci rést a drága, bunkó és korrupt taxi piacon, és sikeresek lettek pillanatok alatt.

    Nem magánosítás kell, hanem az állami szabályozás és monopolhelyzet megszüntetése.

  7. 4: „az állami szabályozás és monopolhelyzet megszüntetése”

    Ezen azért kell finomítani – az állami szabályozás sok területen szükséges. Viszont feltétel, hogy ez korrekt és ésszerű legyen.

    Egyébként semmi sem zárja ki, hogy állami tulajdonú cégek nyereségesen működjenek. Nem a tulajdonos személye az érdekes, hanem a menedzsment hozzáértése, és hogy ne szóljanak bele a dolgokba „fentről”. Nálunk azért nem működött sosem normálisan (valószínűleg máshol sem), mert az állami cégeket egyrészt ejtőernyősökkel töltik fel, másrészt pénzgyárnak tekintik a korrupt politikusok.
    Jelenleg pedig a fidesz-közeli ‘magáncégek’ töltik be a pénzgyár funkciót – a csókosok kapnak állami (EU-s) forrásokat, és ebből kell visszaosztani. Ez a helyzet sem sokkal jobb, mint az állami tulajdon.

  8. „Szép példája annak, hogy miért működik jól, ami magántulajdon, és miért nem működik, ami köztulajdon.
    Egyszerűen meg kellene vonni az állami dotációt a tömegközlekedéstől, felszámolni az állam/önkormányzat monopolhelyzetét, és hagyni, hogy virágozzanak a magáncégek.” – Erre is volt példa a privatizáció során, de az még tragikusabb.
    A jól, csak nem annyira profitábilisan működő állami cégeket megvették bagóért magyar csókosok, eladták 10-100-szoros áron külföldieknek, akik aztán felszámolták az egészet.

    Egyébként a budapesti közlekedés még mindig sokkal jobb és olcsóbb, mint pl. a londoni. Ha pénzbe kerül is az államnak, kár lenne veszni hagyni.

  9. 5.

    Teljesen egyetértek. Az egyik első és legfontosabb teendő mindenfajta állami (állami az önkormányzat és az EU is) támogatás kivezetése. Megszűnne a piactorzító hatásuk, és több pénz maradna az adófizetőknél.

    „Egyébként semmi sem zárja ki, hogy állami tulajdonú cégek nyereségesen működjenek” – ezzel azért nem értek egyet, mert a tapasztalat mást mutat. Szeretnék hinni a szocializmusban, tényleg szeretnék, de nem működik.

  10. 7: A szabályozatlan szabadpiac következménye, hogy megjelennek a hatalmas, monopolhelyzetben lévő mamutcégek, amik egy-egy ország teljes vagyonának és erőforrásainak sokszorosát birtokolják, ezért akadálytalanul szerzik meg korrupcióval és minden egyéb úton az állami vagyon feletti ellenőrzést is, nem törődve azzal, hogy a tevékenységükkel mind az emberi életet, mind a környezetet tönkreteszik. Őket még az a felszínes és formális kontroll sem korlátozza, ami a politikusokat: hogy népszerűnek kell maradni annyira, hogy újraválasszák őket.

  11. 8.

    A piac nem szabályozatlan, hanem önszabályozó.
    Nem felszínes, és nem formális kontroll alatt áll, hanem valóságos és objektív: a fogyasztó szabad választása.

    Ideológiai érveket hozol fel a kommunizmus és a társadalommérnökösködés mellett. Én oda jutottam, hogy felismerjem: ezek nem működnek.

    Ha nincs állam, nincs korrupció.

  12. gmarko

    Ha teljesen privatizálnák a tömegközlekedést, akkor a fővonalakon virágozna az üzlet, de a külsőbb kerületekben vagy megszűnne, vagy elviselhetetlenül megdrágulna.

    Nincs elegáns megoldás… Nézd meg a londoni vagy a párizsi tömegközlekedést… Mocskosabbak és drágábbak, és sokkal többször lerohadnak.
    Az a baj, hogy a legkissebb fejlesztés is gigantikus pénzeket emészt fel, és nincs belőle azonnal mérhető haszon…

  13. 10. „de a külsőbb kerületekben …”

    Na és? Az elérhető szolgáltatások természetes módon befolyásolják az ingatlanárakat. Aki kiköltözik a családi házas övezetbe, annak számolnia kell ezzel.

    Nem kell állandóan mesterséges egalizálásra törekedni. Hagyni kell, hogy természetes egyensúly alakuljon ki. Kereslet-kínálat.
    Pl. a kertvárosi gyerekes szülők valamelyike vállalkozást indít, ami egy kisbusszal reggel és délután hordja a többi gyereket a legközelebbi metrómegállóig. A környék lakói fizetnek neki, teremtenek egy új munkahelyet, ő pedig kiszolgálja őket. És a legjobb az egészben: neked ez egy filléredbe sem kerül. Nincs politikus a láncban, nincs korrupció.

  14. 9: Nem ideológiai, tapasztalati érveket.

    Az emberek azt veszik, ami elérhető, azon belül azt, ami olcsó. Ha a preferált szolgálatatójukat, termelőjüket tönkreteszi/felvásárolja a mamut, azzal szemben teljesen tehetetlenek.

    A szabadpiac önszabályozása működik, csak éppen nem az emberek javára, még kevésbé a környezet, fenntarthatóság javára.

    Én távolról sem vagyok kommunista, de a szabad piac dogmája rég hamisnak bizonyult.

  15. 12.

    „Az emberek azt veszik, ami elérhető, azon belül azt, ami olcsó. Ha a preferált szolgálatatójukat…”

    Te magad írod, hogy a „preferált” szolgáltató az, aki a legolcsóbb. Ha a multi olcsóbban adja a banánt, az nekem miért rossz? A ködös ideológiai érveken kívül.

    Hozol nekem egy példát a nem működő szabad piacra?

  16. 9. gmarko

    „A piac nem szabályozatlan, hanem önszabályozó.”

    Ez a dogma az utóbbi időben látványosan megdőlt.
    Ha megnézed, a piaci folyamatok azt mutatják, hogy a tőke a termelésből egyre inkább a spekuláció felé tolódik, ezért van a válság, mert csökken a befektető kedv. Aki befektet, az is inkább Ázsiában. A tőke kivonul a szűkülő piacokről, a bővülőkbe.

    Ennek az eredménye, hogy a vagyon egyre egyenlőtlenebbül oszlik el. A világ 62 leggazdagabb emberének a vagyona kb ugyanannyi, mint a világ szegényebbik felének az összvagyona…
    (Két évvel ezelőtt még 84 en kellettek hozzá.)
    Nos… Ezt eredményezi az „önszabályozó” piac…
    Nyilván valakiknek ez jó… De NEKÜNK ???

  17. „Ha azt mondja valaki neked 20 évvel ezelőtt, hogy a Posta állami monopóliumát meg kellene végre szüntetni, mit mondtál volna? “De hát azt nem lehet, akkor a sok küldemény meg hivatalos irat hogyan jut célba?”
    Ehhez képest ma a csomagok nagy részét magáncégek hozzák-viszik. Egyszerűen jobb szolgáltatást nyújtanak olcsóbban.”

    Azért van néhány futár akik elég sokat tudnának mesélni, hogy mennyit milyen körülmények között dolgoznak és mi/mennyire hivatalos. És persze levelet, meg a többi nagy mennyiségű sz*rt nem visznek fillérekért … mert az veszteséges. Persze vannak a Postánál is elgondolások, próbálkozások, hogy a csomagküldést leválasztják, persze az ésszerűsítés nevében … Nem ismerős ? Mintha a MÁV is hasonló utat járt volna be.

    Telefon ? Ne kavard a technikai fejlődést ide ami egybeesik a magánosítással.

    „Nemrég sikerült állami segítséggel kiverni az Ubert Budapestről, mert megláttak egy piaci rést a drága, bunkó és korrupt taxi piacon, és sikeresek lettek pillanatok alatt.”
    Meg nem fizettek adót … úgy könnyű olcsónak lenni 🙂

    „A piac nem szabályozatlan, hanem önszabályozó.”
    Most ez komoly ?
    Ezzel a gondolkodással az ország min. 50%-t be lehetne szántani és behinteni sóval mert nincs fizetőképes kereslet.

  18. 14. A kommunizmus sokkal jobb volt.
    Mert az elvtársak mondták meg, hogy ki lehet gazdag.

    Ja nem, de legalább lemaradtunk újabb 40 évvel.

    Azt javaslom egyébként, hogy ne menjünk nagyon messzire a poszt témájától, koncentráljunk arra, hogy kiválthatók-e az állami szolgáltatások priváttal.

  19. 15. Ideológiai érveket hozol te is.

    Egy állás elfogadása két fél magánszerződése. Nem kötelező futárnak állni, illetve nem kötelező életed végéig csinálni.

    „Meg nem fizettek adót … úgy könnyű olcsónak lenni”

    Ezt mondom én is. Radikális adócsökkentés kell, több pénz marad nálad, és olcsóbbak lesznek a szolgáltatások is.

    „Telefon ? Ne kavard a technikai fejlődést ide ami egybeesik a magánosítással.”

    Amikor a nyolcvanas években esélyünk sem volt telefonvonalra, az nem azért volt, mert nem volt meg a szükséges technológia. Azért nem lehetett vonalhoz jutni, mert az állam mesterségesen beleavatkozott a piaci folyamatokba. Vagy szerinted Bécsben is gond volt egy új lakásba bevezettetni a telefont?

  20. 11. gmarko

    „Aki kiköltözik a családi házas övezetbe, annak számolnia kell ezzel.”

    És aki már ott van?
    A nagyi hogy megy be kerület központjába orvoshoz, vagy a gyógyszeriért?
    Vagy akkor ő úgy járt? Más majd örül az idő előtt megüresedett házának?

    Az USA ban megszokták, hogy ez van, és mindenkinek van autója…
    De nálunk az idősebb generáció nem nagyon vezet…
    Szóval őket az út szélén hagynád?

    „Nincs politikus a láncban, nincs korrupció.”

    Az pedig egy elég torz szemlélet, hogy a korrupciót a politkusok teremtik.
    Aki hajlamos rá, az a magánszférában is hajlamos, adót csal, rossz szolgáltatást nyújt vagy túláraz, satöbbi… Gyönyörű példák a taxis hiénák. Állami segítség nélkül nehéz őket visszaszorítani.

  21. 16. gmarko

    „A kommunizmus sokkal jobb volt.”

    Nyilván nem. Az a másik véglet. A probléma megoldása a helyes egyensúly a magán és az állami szféra között. És ez nagyban függ egy ország adottságaitól, tehát ami valahol működik, nem biztos, hogy másutt is beválik.

  22. 18. Csomó lehetőség van a nagyid problémájára:
    1. A nagyi rendel gyógyszert és kaját az interneten, és egy kedves futár olcsón kihozza neki, meg a szomszédainak.
    2. A nagyi eladja az amúgy is nehezen fenntartható családi házát és beköltözik egy nyugdíjas otthonba.
    3. A nagyi szerető gyerekei odaköltöznek hozzá-a közelébe-néha látogatják.

    A legjobb, hogy a nagyid miatt nem kell fenntartanunk egy full veszteséges buszjáratot.

    Nem mondod komolyan, hogy az állam véd meg téged a taxis hiénáktól?

  23. 7: „ezzel azért nem értek egyet, mert a tapasztalat mást mutat. Szeretnék hinni a szocializmusban, tényleg szeretnék, de nem működik”

    Szó nem volt szocializmusról. A téma a BKV – ami állami tulajdon, miközben körülötte dúl a kapitalizmus.

    De ha a „kapitalista” cégeket nézzük, a tőkebefektetők (tulajdonosok) sokszor kisbefektetők, nyugdíjalapok, stb. A tulajdonos „személye” ezért mindegy, a lényeg, hogy a cég vezetése normálisan működjön (és a cég érdekében).

  24. Attila, te is mondasz nekünk példát a szabad piac nem működésére a szolgáltatások terén?

    Ábel még nem mondott.

  25. 21. De, a köztulajdon az szocialista elképzelés.

    A részvényesek vagy kihajtják a rentábilis működést a szervezetből, vagy becsődöl a vállalat.
    Amiben az a jó, hogy nem kell mindenkitől elvenni pénzt, hogy „megmentse”.

  26. 13: Az olcsó multi banán adott esetben azért rossz, mert Brazíliában a frissen kivágott őserdő helyén termesztették rabszolgamunkában gyerekekkel. Ma ők, holnap talán Te leszel ebben a helyzetben. Közben a szabolcsi almatermelők tönkremennek, mert az almájukat a multi 20 forintos áron veszi meg, adja el neked 200-ért, és a maradék rohadtad még vissza is küldi nekik. Ha az ország fele tönkremegy így, azt Te is megérzed. És azt is, hogy a banán héján lévő mérgektől 10-20 év múlva rákos leszel. Közben az esőredőirtás és a szállítás miatti felesleges üzemanyaghasználat miatt felborul a klíma, és éhező milliók lepik el az országot. Folytassam?

    A posta futárszolgálata egyébként versenyképes a többivel. Levelet meg már csak hivatalok és szolgáltatók küldenek, azt is könnyedén digitalizálni lehetne, fel lehetne számolni az egész ágazatot. Fel se tűnne, ha megszüntetnék.

    Gondok vannak a BKV-val, valóban elsősorban azért, mert kifizetőhelynek használják. De még így is sokkal jobb szolgáltatást nyújt, mint a piaci alapúak külföldön.

    Példa a nem működő piaci alapú szolgáltatásra: Angliában olyan drága a vonat, hogy inkább megéri autóba ülni, és oda-vissza elvinni az ismerőst, mint megvenni a vonatjegyet csak oda, még azzal együtt is, hogy kétszer annyi üzemanyag pöfög el a dugóban. Közben a tulajdonos annyira spórol a biztonságon, hogy rendszeresek a vonatbalesetek, de kiszámolja, hogy így is kisebb kár éri, mint ha rendesen karban tartaná a vonalakat. Az emberélet meg neki nem számít, csak a profit.

  27. 17: gmarko
    „15. Ideológiai érveket hozol te is.”
    Hol is pontosan ?

    „Egy állás elfogadása két fél magánszerződése. Nem kötelező futárnak állni, illetve nem kötelező életed végéig csinálni.”
    Most ne a futárt sajnáljuk elsődlegesen, hanem a be nem fizetett adót! Ismételni tudom önmagam …
    Nem fizetnek adót … úgy könnyű olcsónak lenni


    “Meg nem fizettek adót … úgy könnyű olcsónak lenni”
    Ezt mondom én is. Radikális adócsökkentés kell, több pénz marad nálad, és olcsóbbak lesznek a szolgáltatások is.”
    Nem. Te azt mondod, hogy a szegény Uber-t kiüldözték innen mert olcsóbb és jobb volt.

    „Amikor a nyolcvanas években esélyünk sem volt telefonvonalra, az nem azért volt, mert nem volt meg a szükséges technológia. ”
    Tömeges szinten elérhető áron nem volt meg. Folyamatos volt a bővülés és növekedés a 70-es évek végétől.
    A lemaradásunk elsősorban ideológiai alapra vezethető vissza.

  28. 13:
    Mert mindenki más megdöglik, és amikor már nincs konkurencia a multi háromszoros áron fogja adnia banánt. Jó példa ilyesmire a nálunk nem rég nyitott CBA. Piszok olcsó volt minden. Amikor átszoktak a környék lakói hozzá, szépen felmentek az árak. De addigra már mindenki ide szokott és miért ment volna a vissza az Auchan-hoz, ahol most már azonosak voltak az árak.

  29. 22. gmarko

    „Attila, te is mondasz nekünk példát a szabad piac nem működésére a szolgáltatások terén?”

    Hogy is volt a 2008-as válság idején?

    A privát bankokat állami pénzen kellett „megmenteni”.
    A nyomorultak megzsarolták az EU-t, hogy ha nem kapnak pénzt, akkor nem lesz befektetés, és leáll a gazdaság…
    És az EU minden állama összesen szépen felvett 3 ezer milliárd euro kölcsönt és odaadta a privát bankoknak…
    Azok meg basztak befektetni, hanem betették a Nemzeti Bankokba kamatozni !
    EZÉRT nem tudott kimászni az EU még mindig a válságból.
    Mert a pénzügyi szolgáltatások se tartják be a piaci törvényeket.

    A helyzet az, hogy ha egy ágazat megerősödik, akkor automatikusan politikai tényezővé is válik és elkezdi torzítani a piaci helyzetet. (autóipar, energiaipar, egészségügy, közlekedés, stb.)
    Ehhez kellene az állam, hogy ezeknek az orrára koppintson, de hát a politikus is ember, és arra hajlik, amerről többet vár… De még mindig egyszerűbb számonkérni/kirúgni egy politkust, mint arra várni, hogy a piac kiszabályozza a retinens résztvevőket…

    Adam Smith, aki a liberális piacgazdaság alapjait rakta le, élete végén tett egy kiegészítést: A piac csak akkor önszabályozó, ha MINDEN résztvevője becsületes és erkölcsös…

    Szóval mehet az egész a lecsóba !

  30. 24.

    A banános példád megint ideológiai megközelítésű. Ebből a szempontból nincs különbség a Tesco és a sarki zöldséges között.
    De ha neked megéri a sarki zöldséges mosolyáért a plusz 50 Ft kilónként, akkor vásárolj ott. Ez a jó a piacgazdaságban, hogy választhatsz.

    Ha Mo-on megszűnne a csak 20 Ft-os almát előállítani képes mezőgazdasági szektor, az nem okozna komolyabb gondot. Kialakulna a helyén olyan, ami rentálisabb.

    Vonatos péda:
    – Magyarországon sem éri meg két felnőttnek teljes árú jeggyel vonatra szállni, autóval ugyanannyiból kijössz, plusz kényelmesebb mert háztól házig visz.
    – Németországban is vannak vonatos balesetek, pedig ott aztán szigorúak a szabályok és komoly az állami dotáció. A repülés sem veszélytelen. És a „veszélyes” brit vasút még mindig biztonságosabb, mint a közúti közlekedés.
    – Ha „rendesen” karban tartaná a vonalakat, akkor sokkal többe kerülne a jegy.
    – A legjobb benne: neked csak akkor kerül pénzedbe, ha igénybe akarod venni a szolgáltatást.

    Budapesten a tömegközlekedés azért népszerű, mert az emberek csórók. Sajnos. Ezért is bringáznak olyan sokan, nem divatból. Emellett még a pénzünket is pofátlanul égetik a BKV-nál (is).

  31. 27. Válság, állami mentőöv:

    Pont erről beszélek én is. Ne legyen állami mentőöv! A bank, ha becsődöl, becsődöl. Kész. Pont azért mertek ekkorát kockáztatni, mert tudták, hogy az állam „megmenti” őket.

  32. 28: „nincs különbség a Tesco és a sarki zöldséges között”

    Nincs?

    Tudod mi volt, amikor bejöttek a multik?
    Anyósoméknak akkor élelmiszerboltja volt, amikor az első Penny megépült.
    Azon az áron adták az élelmiszert a Pennyben, amin a kis magánkereskedők be tudták szerezni („nagyker” áron). Szépen tönkre mentek a kicsik, uralomra kerültek a multik, az árakkal meg beálltak a korábbi szint fölé. Hozadékaként lett egy csomó munkanélküli, akiket „mi” tartottunk el, a multik meg szépen zsebre rakták a profitot, meg minimálbérért gürcöltették az embereket 12 órában.

    Ez a te „piacszabályozásod”. Mindenki visszaél az erőfölényével, ha teheti. Ezért kell(ene) az állami szabályozás.

  33. 26. Tibor bá’, banán.

    Ezek szerint a CBA-nak volt egy akciója, amit kivezetett.
    Most már vissza lehet szokni az Auchan-ba. Ha a CBA és az Auchan is annyira megemeli az árait, akkor majd nyit egy kiskereskedő valamelyik sarkon egy boltot, és oda jársz banánért. Nem is értem a konkrét esetben a problémádat.

  34. 30. De miért értékesebb nekem az anyósod boltja?

    Hogyan akarsz beavatkozni? Minimál árakkal, amiket közhivatalnokok minden évben frissítenek, és folyamatosan ellenőriznek? Az világos, ugye, hogy az ő bérüket is neked kell megtermelned?

    Egyébként a környékünkön van egy csomó nagy bevásárlóközpont, de mégis temérdek kis élelmiszerbolt is megél. Szóval szerintem pont a kiskereskedelem az, ahol a legszebben megfigyelhető a szabad verseny áldásos hatása.

    „lett egy csomó munkanélküli”

    Elmennek pénztárosnak az Auchanba, ha máshoz nem értenek. Nem kell mindenkinek magánvállalkozónak lennie. Én sem vagyok az.

  35. 28. gmarko

    „A banános példád megint ideológiai megközelítésű.”

    Azt hiszem, hogy a sokkal inkább te ideologizálod túl a szabad piac nevű globális lehúzást.
    Ez kizárólag a nagyoknak és a multiknak kedvez, és mindig ott spórolnak, ahol más nem tud.
    A multi megteheti, hogy olyan helyen gyártasson, ahol az egészségügyi meg biztonsági előírások lazábak…
    Tehát a különbözetet az ázsiai dolgozók fizetik meg az egészségükkel.
    Szerinted mennyibe kerülne egy iPhone, (meg a többi elektromos kütyü) ha az USA-ban vagy Európában gyártanák legalább a mimimumbérért?

    Milton Friedmann már régen definiálta, hogy the business of the business is the business… azaz nem kell törődni a szociális felelősséggel, lényeg a profit előállítása.

    És ezt Soros is megerősítette:
    A 21st Century Wire nevű amerikai online lap nemrég nyilvánosságra hozta a CBS tévécsatorna 1998-as interjúját Soros Györggyel… Ebben Soros egyértelművé teszi életfilozófiáját, amely szerint a pénzügyi, spekulációs tevékenységének semmi köze sincs erkölcsi kérdésekhez.

    Tehát ha a nagymamát az út szélén hagyjuk, akkor ő úgy járt.
    Persze… Köthet előnytelen kompromisszumot, mehet öregek otthonába…
    De ez már inkább közelebb áll a fasizmushoz…

  36. „De még mindig egyszerűbb számonkérni/kirúgni egy politkust, mint arra várni, hogy a piac kiszabályozza a retinens résztvevőket…”

    Ez jól hangzik, de nem működik sajnos. A túlburjánzó állam az, ami újra és újra kitermeli a korrupt vezetőket.

    Milyen egy „renitens” vállalat, amit „ki kell szabályozni”? Vacak minőséget ad el drágán? Nagyon hamar kiszabályozódik, hacsak nincsenek állami érdekeltségei, amik miatt utána nyúlnak fentről. Ezeket az állami érdekeltségeket kellene minimalizálni. A kialakulásuk lehetőségét is.

  37. 33 Attila,

    azt hiszem a fasizmus definícióját félreérted.
    A fasizmus az egyik legjobb példa a társadalommérnökösködésre.

    A szabad piacot pedig a globalizációval mosod egybe.

    Természetesen meg kellene szüntetni a minimálbér intézményét is, minél hamarabb, annál jobb.

  38. 32. gmarko

    „Az világos, ugye, hogy az ő bérüket is neked kell megtermelned?”

    Meg a segélyét is, ha elveszti munkáját.

    Aztán pár év múlva figyelmeztetsz, hogy semmi szükség az „ingyenélőkre”, vegyük el a segélyét is, oszt mehet, fel is út, le is út…

    Szép új világ…

    A gépesítéssel egyre több ember válik feleslegessé…
    A szent piaci szabadság nevében mi legyen velük?

    Ma körülbelül 500 millió ember állítja elő a Föld szükségleteinek túlnyomó részét.
    Ha a legmagasabb tehcnológiát használnák mindenütt, akkor 50 millióan is megoldanák…
    Szóval mi legyen azzal a népességgel, akik nem termelnek semmit, mert mások hatékonyabban csinálnak mindent?

  39. Attila: „Szerinted mennyibe kerülne egy iPhone, (meg a többi elektromos kütyü) ha az USA-ban vagy Európában gyártanák legalább a mimimumbérért?”

    Sokkal többe kerülne. Ezért aztán nem iPhone-t vennének az emberek, hanem kínai importot.

    Te egyébként szeretnél háromszor annyit fizetni ugyanazért a telefonért?

  40. kedves barátaim
    mem kell véleményem szerint átesni a ló egyik oldalára sem, és nem kell tullihegni sem a privatizálást, sem az állami szektort, hanem megvizsgálni, mi az amiben jobb az állam, és miben jobb a magánszféra.
    mivel én országotokat nem ismerem közelebbről, mint mindig, csak országomban látott tapasztalataimat oszthatom meg veletek, éspedig:
    állam bácsi vonuljon ki az iparból, az nem neki való, példa rá az összes valamikori állami üzem.
    az állam jelenléte korlátozodjék csakis a különböző szubvenciós tevékenységekre a szükséges ágazatokban.
    ipart, valamint a kereskedelmet tessenek meghagyni a magánszférának, ők sokkal jobban értenek hozzá.
    nem igy a helyzet a közszolgáltatások terén, itt az államra a föszerep, vagy akár azt is mondhatnám, kizárólagos szerep vár, mert szolgáltatást NEM SZABAD magánkézbe adni!
    állambácsi nem hátrálhat ki az egészségügyi, oktatási, tömegközlekedési, stb. kötelezettségei mögül azzal, hogy a magánvállakozó jobban megoldja, vagy magasabb szinten teljesit, mert ez egyszerően nem igaz.
    egyertlen apró kis példa, a friss oktatásposzt margójára:
    a nagyságos közokt.minisztérium meggondolatlan pillanatában kiadja az iskolai növérszolgáltatást egy magánvállakozónak, mire fel rövid idön belül a növérszolgálat gyalázatosan leromlik, országos szinten.
    az iskolai betegellátóban majd semmi orvosság,kötszer, felszerelés vagy akármi nincs, egy-egy öreg, nyugger növérke van szolgálatban, aki már többet felejtett, mint amit valaha is tudott, és szélcsendes időben 20 percet bakalódik egy karcolás bejódózásával.
    ugyanaz a kedves minisztérium, ha már elkezdtük, folytassuk alapon, az iskolai étkeztető szolgálatot szintén átadja valamelyik magánjópajtásnak.
    Az eredmény, amiről a tv-ben is szó esett, megrázó volt, a gyerekek, a tisztiorvosi vizsgálat szerint, EHETETLEN, emberi fogyasztásra nem való ételt kaptak több tucatnyi iskolában. egyáltalán, a dolog a gyerekek panaszai alapján derült ki, kik otthon panaszolgatták szüleiknek a gyalázatos iskolai ebédeket.
    nesze neked privatizálás.

  41. 28: A banános példa nem ideológia, hanem konkrét jelenségek leírása, amiket mind a piacgazdaságnak köszönhetünk. Ha ezt nem vagy hajlandó megérteni, az rólad szól.

    A Tesco egyébként nem olcsóbb, mint a sarki zöldséges, de a probléma érvényes a zöldségesre is, amennyiben nem a helyi termelőket támogatja a tevékenységével, illetve kiszipolyozza őket a nevetséges felvásárlási árakkal, és az 1000 %-os haszonnal. A magyar felvásárló maffia is elég kárt okoz a mezőgazdaságban, de a multik végképp tönkreteszik.

  42. 36. A munkanélküli segély jó kérdés.

    Azt gondolom, hogy a jelenlegi újraosztás nem jó. Ugyanis az adót erőszakkal való fenyegetéssel veszik el tőled, amit aztán nagyon nem hatékony csatornákon keresztül újraosztanak a „rászorulók” között.

    Ha kevés a kötelező elvonás, és több elkölthető pénz marad nálad, akkor adakozni fogsz. Én például szoktam. Te is, nem?
    És ha adok egy százast a koldusnak, akkor azzal közvetlenül őt támogatom. Vagy a havi rendszerességű támogatásom egy gyerekétkeztetési alapítványnak. Sokkal jobban hasznosul, mint az „ingyen” tej a suliban mozgalom.
    És sokkal könnyebben számon kérhető, mint az államon. Ha ugyanis arról értesülök, hogy az alapítvány ügyvezetője az adományokból vesz magának Mercedest, akkor keresek egy másik alapítványt, vagy kinézek magamnak egy rászoruló családot a környéken, és közvetlenül őket támogatom.

  43. 35. gmarko

    „A szabad piacot pedig a globalizációval mosod egybe.”

    De hát pont ez az… A globalkizáció nem alakulhatott volna ki a szabad piac nélkül.
    A szegényebb országokba „beengedik” a multikat, azok meg kihasználják a lehetőségeket, és tarolnak… és NAGYON vigyáznak, hogy a szegény országok ne gazdagodjanak, mert a haszon a különbségben rejlik.
    Pont mint nálunk a privatizáció során. A globális cégek felszámolták a helyi ipart és kereskedelmet, megnövelték a munkanélküliséget és csökkentették az életszínvonalat.
    Nem véletlenül kap a magyar Audi gyárban negyedakkora fizetést a melós, mint német kollégája.

    A „szabad piac” az erősebb kutya ideológiája.
    Ott ahol látszólag működik, mondjuk az USA-ban, ott is alaposan meg van támogatva az olajdollárokkal, az éves szinten ezermilliárdos pénznyomtatással, meg a világ 140 országában levő US Army nevű érdekérvényesítő társaságal… Ja igen… meg a civil szervezetekkel.
    Szóval ezek nélkül a segítségek nélkül az USA a hajára kenhetné a szabad piacát, és valahol Brazília szintjén vegetálna.

  44. 40: Szerintem jól leírtad a lényeget, ez nem csak Izraelben igaz, hanem nálunk is – lehetne…

    43: „valahol Brazília szintjén vegetálna” Na, ez a fél mondat nem igaz, de a többi igen. 🙂

    42: „adakozni fogsz. Én például szoktam.” Ez dicséretes. Csak nem rendszeres. 😉 Mi a helyzet két adakozásod között eltelt időben? Éhen hal a koldus?

  45. 40: Köszönjük, Bálint, tökéletes összefoglaló!

  46. balint,

    „iskolai étkeztető szolgálatot szintén átadja valamelyik magánjópajtásnak”

    A példáid nem a nem működő piacgazdaságról szólnak, hanem a túlterjeszkedő államról. Ha nincs állam, nincs csókos. Ha több étkeztető közül lehet választani, azt választom, amelyik a legjobb szolgáltatást nyújtja.

  47. 43. „A globális cégek felszámolták a helyi ipart és kereskedelmet, megnövelték a munkanélküliséget és csökkentették az életszínvonalat.”

    Szerintem Magyarországon a rendszerváltás óta jelentősen nőtt az életszínvonal. Ezt kár tagadnod.

    És hol lehetnénk ehhez a szinthez képest, ha sikerült volna minimalizálni az államot!

  48. 39. gmarko

    „Te egyébként szeretnél háromszor annyit fizetni ugyanazért a telefonért?”

    Lehet hogy igen. De nincs helyi…

    Élelmiszerben kifizetem a többszörösét a helyi parasztnak, a húsért meg a gyümölcsért, mert a „think global, shop local” ideológiát támogatom.

    Itt jön be az erkölcs, hogy vagyunk egy páran, akiknek igenis számít, hogy valójában ki fizeti meg az olcsó meg a drága közötti különbséget.
    Azt hiszem, alaposan ki lett tárgyalva, hogy a tömegek számára hozzáférhető technológia, és az „olcsó” kényelmes életünkért gyermekeink és unokáink fognak NAGYON DRÁGA árat fizetni.

    Mondják, nincs ingyen ebéd…
    Valahol, valaki mindig kifizeti az áruk és a szolgáltatások VALÓDI árát, csak nem mindig látjuk.
    A silány (olcsó) élelmiszerekért például egészségünkkel fizetünk, és hordjuk a pénzt a gyógyszerlobby zsebébe.
    Csak az jár jól, aki eladja nekünk.

  49. Az én kisvárosomban nincs tömegközlekedés, magam tankolom az autómat nincs állami támogatás. Van ahol a normális útra is a lakosság adta össze a pénzt. Mivel vagyok én kevesebb értékű ember, hogy nem száll be az állam a közlekedésembe?

  50. 46: ” Ha több étkeztető közül lehet választani, azt választom, amelyik a legjobb szolgáltatást nyújtja.”
    Egy iskolánál ? 400 gyereknél ? Mégis hogyan képzeled kivitelezni ?
    Valakinek le kell tennie a voksot valamelyik étkeztető mellett … ebben a pillanatban megjelenik a korrupció.

  51. 49: „Az én kisvárosomban nincs tömegközlekedés”

    Mi lenne, ha Budapesten sem lenne? Napi 24 órás dugó… és fullasztó szmog.

    Vannak olyan közfeladatok, amelyek biztosítása nélkül a lakosság sokkal rosszabbul járna. Persze egyértelmű, hogy ezeknek minél hatékonyabban kellene működni – csak hát az a fránya emberi természet (önzés, irigység, szerzési vágy stb.)

    Aztán joggal mondhatod, hogy mi közöd neked a budapestiek életéhez? És részben igazad is lenne… De pl. ha a gyerekeid majd ott tanulnak, akkor mégis jó, ha van tömegközlekedés. Vagy ha valamit intézned kell BP-n, akkor is jó, ha van. stb. stb. stb.

    50: „Valakinek le kell tennie a voksot valamelyik étkeztető mellett”

    Ha egyáltalán van választék. Mert kistelepülésen jellemzően iskolai, vagy önkormányzati konyha van (csak az egyik), mert bizonyos létszám alatt totál gazdaságtalan az egész „biznisz”. Itt még korrupció sincs… A veszteséget meg bevállalja az állam, vagy az önkormányzat.

  52. 44, „Mi a helyzet két adakozásod között eltelt időben? Éhen hal a koldus?”

    Rövid válasz: Igen. Aki nem tesz a saját boldogulásáért, és nincs aki támogassa, az a saját létét kockáztatja.

    Hosszabb válasz: Nem biztos. Ha több pénz marad nálad a munkádból, mert kevesebbet adózol, akkor szívesebben segítesz embertársaidon. Az ember társas lény, a legtöbbünk szereti nyugton tartani a lelkiismeretét. Az állam által működtetett szervezetek nagyon rossz hatásfokkal végzik az újraosztást. Sok kis lokális szervezet mindenfajta rájuk kényszerített kötelező együttműködés nélkül átláthatóbb és hatékonyabb lenne.

  53. 50. „Egy iskolánál ? 400 gyereknél ? Mégis hogyan képzeled kivitelezni ?”

    Először is, mivel az államot leépítjük, nincs iskolakötelezettség. Ahová az én lányom jár altalános iskola, ott egy csomó gyerek ebédszünetben kimegy a suli melletti étterembe és választ egy menüt magának, mert a szülei oda fizették be.

    Ha nagyon szar a kaja, akkor rendelni kell, és kiviszi egy vállalkozó a sulihoz, a gyerek pedig megmelegíti magának ebédszünetben.

    „Hogyan képzeled kivitelezni” – erről van szó, gyerekkorunktól fogva belénk nevelték, hogy az élet minden területén kell egy gondoskodó szervezet, mert egyébként megáll az élet. HAHÓ! EL LEHET KÉPZELNI ALTERNATÍV MEGOLDÁSOKAT! Mindenki helyettesíthető, a legkönnyebben az állam.

  54. 52: „Aki nem tesz a saját boldogulásáért” Ez az a terület, ami már nagyon messzire vezetne…

    Kíváncsi lennék, a gyerekeid magániskolába járnak – és fizetsz tandíjat, vagy állami/egyházi iskolába – „ingyen”?

    53: „gyerek pedig megmelegíti magának ebédszünetben” Na, ez már demagógia. Mégis, hol melegítené meg??? Ismerem a problémát, 3 ételallergiás gyerekkel…, gondolhatod.

  55. 49: Úgy száll be az állam a közlekedésedbe, hogy tömegközlekedéssel eljuthatsz bármelyik másik településre akkor is, ha nincs autód, vagy nem akarod használni.

    Az autók több helyet foglalnak az úton, parkolva, többet fogyasztanak, mindenki rosszabbul jár vele az autóson kívül. Közérdek, hogy minél többen válasszanak az autó helyett bármi mást. A közérdeket pedig közszolgáltatás tudja a leghatékonyabban képviselni.

    Ne felejtsük el, hogy a vasút hajnalán, a XIX-XX század fordulóján még nem volt autó, és nem volt normális közúthálózat. Aki nem akart gyalog járni, annak lovat, kocsit kellett tartani, ami sokkal drágább és macerásabb volt, mint ma egy autó fenntartása. Sokkal könnyebb volt ilyen helyzetben nyereségesen üzemeltetni vasutat, villamost, piaci alapon.

  56. 48. „Élelmiszerben kifizetem a többszörösét a helyi parasztnak, a húsért meg a gyümölcsért, mert a “think global, shop local” ideológiát támogatom.”

    Minden tiszteletem a tiéd a szemléletedért. Tényleg. De ezt nem kényszerítheted rá a többségre erőszakkal.
    Ráadásul a jelenlegi állami szabályozások sem ezt támogatják.

    Én személy szerint jobban bízok egy Pick szalámiban, mint egy kistermelőtől vásárolt kolbászban. De ne akarom rád kényszeríteni a véleményemet.

  57. gmarko, a sok kis civi karitatív szervezetek ugyanúgy nyúlják a pénzt. És honnan tudod, hogy a rongyos koldus nem egy maffiahálózat áldozata, vagy hogy nem a mercijébe száll be, miután végzett a műszakkal? Mindkettő előfordul.

    Ha a gyerekre bízom, hogy ebédet válasszon magának, jó eséllyel minden nap sültkrumplit fog enni kecsöppel, mert az finom. Aztán egy év alatt elhízik, és már otthon sem tudom beletömni az egészséges kaját, mert elromlott az ízérzékelése. Egy jó menza ennél sokkal jobb.

  58. 54.

    Gyerekeim állami iskolába járnak, és ezzel nincs is nagy gond, szerencsére olyanok mint én voltam, különösebb erőfeszítés nélkül hoznak egy megbízható 4.5-ös átlagot.

    Kajamelegítés: nem tudsz elképzelni egy iskolai étkezőt, ahol az egyik falnál van egy hosszú asztal, sóval, cukorral, kenyérrel, néhány mikróval? Mellette szalvéta, tálca, evőeszköz stbstb. Azt az osztályonként 2 db mikrót a szülők is megveszik ha kell.

  59. 57: Sajnálom, hogy ennyire nem bízol a gyerekedben.

    Karitatív szervezetek:
    1. Jobban bízom bennük, mint a mindenkori emberierőforrásminiszterben.
    2. A tevékenységük nyomon követhehtő a neten. Ha nem, tőlem nem kapnak pénzt.
    3. Most is vannak csalók, mindig is lesznek, meg kell tanulnunk védekezni ellenük.

  60. 58: „nem tudsz elképzelni” Nem. Nem engedélyezi a Nébih. Általában egy mikró van, benn a tanáriban. Ott… nem nézik jó szemmel a kaját melengető 60 gyereket… Körbeértünk. 🙁

    „Gyerekeim állami iskolába járnak”
    Tehát elfogadod, hogy vannak olyan területek, amit az államnak kell fenntartani – a te adódból. Innentől kezdve nem releváns azon vitatkozni, hogy mi tartozhat állami körbe és mi nem.

  61. Observer,

    mi alapvetően hasonlóan látjuk a világot.

    Itt egy oldal, olvass bele, tényleg messzire vezet ez a diskurzus, ha a világ összes baját meg akarjátok oldatni velem itt most azonnal azért, mert azt mondom, hogy privatizálni kellene az állami szolgáltatásokat.

    http://ellenpropaganda.com/

  62. 60. Erről beszélek. Nébih. Mi a f.szért tartunk fent egy ilyen szervezetet?

    Egyébként a gimis lányom osztályában van egy mikró. Kapaszkodj: a.gyerekek.egyedül.használhatják!!!

    „Tehát elfogadod, hogy vannak olyan területek, amit az államnak kell fenntartani”

    Nem, nem fogadom el, az iskola tekintetében végképp nem. Nagyon szeretném, hogy a nálam maradó többlet fizetésemből fizethetnék egy demokratikus iskolába tandíjat.

    Sajnos ezt most, ha anyagilag megtehetném sem lenne lehetséges.

  63. 61: „mi alapvetően hasonlóan látjuk a világot”
    Nem, mert én öregebb vagyok. Ami kihozza belőlem a szociális érzékenységet… 🙂

    „Mi a f.szért tartunk fent egy ilyen szervezetet?” Mert valakinek meg kell néznie, hogy ehető-e az a kolbász, amit Attila megvesz a kistermelőtől. 😉

    „Egyébként a gimis lányom osztályában van egy mikró.” Amíg fel nem nyomja valaki a gimit…
    Sok iskola „csinál” úgy osztálypénzt, hogy a szülők által hozott/sütött süteményeket árulják – a szülőknek, meg a gyerekeknek egy-egy bál v. rendezvény alkalmával. Ez a kedvenc terepe a NAV-nak meg a Nébih-nek. Mert mindig van olyan ‘kedves’ szülő, aki szól az illetékeseknek.

    „anyagilag megtehetném sem lenne lehetséges” Miért nem? Annyi magániskola van, mint a nyúlszar.

  64. Az oktatás a legjobb példa. Vannak problémák a közoktatással. De ha nem lenne, csak annak a gyereke járhatna iskolába, aki elég gazdag hozzá, hogy az iskola teljes költségét térítő tandíjat megfizesse, az azt jelentené, hogy a társadalom 90-99%-a örökre, menthetetlenül leszakadna a nyomorba.

    Még a viszonylag gyenge, hibás közoktatás is alkalmas arra, hogy az esélyegyenlőtlenséget csökkentse, hogy akinek van esze és motivációja, az bármilyen tudáshoz hozzájuthasson, bármilyen karriert felépíthessen, függetlenül a szülei anyagi helyzetétől.

  65. 64. De hát a közoktatás nem ingyenes. Nagyon-nagyon sokba kerül az adófizetőknek, amiért cserébe
    – kötelező
    – uniformizált
    – szar

    Szerintem is kell költeni az oktatásra, még többet is, mint amennyit most költünk. De ettől még az állami monopóliumot el lehetne felejteni.

    „Hova jár a szegény ember gyereke iskolába”. Hát a támogatásokból működő iskolákba. Egyébként a szegény ember is dolgozhat, és ha kevés adót vonnak el tőle, akkor egy kis összeggel hozzájárulhat a gyermeke iskoláztatásához.

    Nézd meg a Prezi-alapító magániskoláját. Minden x fizetős helyre jut egy „ingyenes” gyerek, akinek a tandíját a többi gyerek szülei állják.

    Vagy mondok jobbat: a szegény ember gyereke magántanuló lesz, és otthon, az internet segítségével megtanul programozni. Vagy varrni. Vagy zöldséget termeszteni. Vagy ami érdekli. És ezekkel a képességekkel elkezd dolgozni. Lesz egy kis pénze, és meglátja, hogy milyen többlet tudásra van szüksége a karrierjéhez. És akkor vagy önállóan továbbképzi magát, vagy beiratkozik egy tanfolyamra.

    Ne menjünk bele ebbe a témába, de az oktatást lehetne hatékonyabban és olcsóbban működtetni, ha akarnánk és hagynánk.

  66. 63. „Annyi magániskola van, mint a nyúlszar.”

    A lényeget tekintve nincs különbség. Frissebb a festés, motiváltabbak a tanárok, de ugyanazt a fos nemzeti alaptantervet kell végigverniük, mint az állami suliban.

  67. 65:
    „– kötelező
    – uniformizált
    – szar”

    Mondjuk én az első két pontot nem látom olyan félelmetesnek. Sőt, helyénvalónak tartom, hogy kötelező. Ésszerű keretek között az uniformizáltság is előny inkább- kb. azonos tudású gyerekek mennek középiskolába, majd egyetemre. Mekkora káosz lenne, ha mindenki azt tanítaná, amit jónak lát?

    Az, hogy az oktatás szar, már kiveséztük nem rég, de azt is kell nézni, hogy miért szar. Az én tapasztalatom az, hogy egy közepes színvonalú iskolában is lehet jól tanulni – ha megfelelő a szülői háttér. A közoktatás problémáinak egy jelentős része nem az iskolában van, hanem az otthonokban, a szülők hozzáállásában/lehetőségeiben.

    66: „ugyanazt a fos nemzeti alaptantervet kell végigverniük, mint az állami suliban”

    Szerintem ez nem így van, de ebben nem vagyok otthon, utána kellene néznem. Szerintem Waldorf meg a többi tutira nem az alaptanterv szerint megy. Aki fizet, annak a nótáját húzzák. Ha nem az állam fizet, mi köze a tananyaghoz?
    Az én gyerekeim egyházi suliba járnak, már az is jobb, mint az állami (bár ezeket is az állam tartja fenn).

  68. 67 „Mekkora káosz lenne, ha mindenki azt tanítaná, amit jónak lát?”

    Nemnemnem.

    A kérdés helyesen: Mekkora káosz lenne, ha mindenki azt tanulhatná, ami érdekli?

    És igen, ebben a káoszban nagyon-nagyon-nagy potenciál van.

  69. 68: „mindenki azt tanulhatná, ami érdekli”

    Alapvetően most is így van.

    Viszont hogyan fogja eldönteni egy elsős gyerek, hogy mit is akarjon tanulni? Ha rájuk bízod, akkor 99% nem tanul meg számolni, és 80% olvasni… 😉

    A rendszer úgy épül fel, hogy mindenki egységes tananyaggal kezdi, aztán amikor már tudja, hogy milyen területek érdeklik, akkor szakosodik. Szerintem. 😀
    Bár azzal egyetértek, hogy sok felesleges dolgot is tanítanak – de ki mondja meg előre /ki tudja megmondani/, hogy mi is lesz felesleges valakinek az életében?

  70. 69: Hát szerintem az az elsős gyerek még nagyon hallgat a szüleire, akikkel értelmesen meg tudják beszélni, hogy csak meg kellene tanulni olvasni, mert akkor egyedül is tud mesélni magának…

    Ne nézd le te is a gyerekeket. Nem hülyék, csak gyerekek.

    Beszélni és járni például maguktól megtanulnak.

  71. 71: „Beszélni és járni például maguktól megtanulnak.” Az enyémek még olvasni is, sőt némelyik már írni is tudott, mire suliba ment. De ez semmit nem számít „rendszerszinten”.

    „Nem hülyék, csak gyerekek.” Nem nézem le őket, sőt. Olyan az agyuk, mint a szivacs. Nem beszélve arról, hogy mindenki gyerekként kezdi a pályafutását. 🙂 De az iskolának (is, és a szülőnek is) pont az a dolga, hogy rengeteg minden iránt felkeltse a gyerek érdeklődését, vagy egyáltalán bemutassa, hogy van ilyen dolog is.
    Már totál „ki vagyok” attól, hogy hazajön a gyerek a suliból, aztán megkérdezi, apa, tudtad, hogy a… és megy a „vizsgáztatás” ezerrel. 🙂

  72. 65: Nehezen tudom eldönteni, hogy naiv idealista vagy, vagy szándékosan tetteted hülyének magad csak a vita kedvéért.

    A szegény ember, ha az állam nem szab minimálbért, és nem veszi el az adót, akkor napi 16 órát dolgozik annyiért, hogy épp nem hal éhen. Ha sikerül valahogy összekaparni annyit, hogy vegyen egy számítógépet a gyerekének, akkor az az interneten önképzőleg gyorsan pornó- és játékfüggő lesz. A szüleit alig látja, hiszen dolgoznak, iskola ugye neki nem jut. Közoktatás híján még akkor járnak a legjobban, ha mind gyorsan belehalnak valami illegális droghasználatba, és nem szenvednek túl sokáig.

  73. 73. Nehezen tudom eldönteni, hogy tényleg nem vagy képes megérteni a mondandómat, vagy szándékosan félreérted.

    A minimálbér egyértelműen azokat sújtja a legjobban, akik védelmében bevezetik.
    http://ellenpropaganda.com/murray-n-rothbard-a-minimalber-torvenyek-nyomorito-termeszete/

    Egy „szegény ember” ha elmegy napi 12 órában segédmunkásnak egy építkezésre feketén dolgozni (ezt tekintsük úgy, mint reális bér, hiszen az adóterhek radikálisan csökkennek, ha kicsi az állam), simán megkeresi a nettó átlagbért. Szóval marad internetre, és/vagy kicsi hozzájárulásra a gyerek oktatásához.

    Én nem mondom, hogy mindenkinek könnyű az élet. Nem is mondom azt, hogy mindenkinek könnyű lesz valaha. De a jelenlegi állapotokhoz nagymértékben hozzájárult a „gondoskodó” állam. Az emberek nem tudják, hogy minek mennyi a valós értéke. „Ingyenes” oktatásról és egészségügyről beszéltek, holott semmi sincs ingyen.

    A leggyakoribb érv az állam leépítése ellen valami félreértett szociális érzékenység. Holott velünk élnek a negatív példák, hogy milyen átlagos életszínvonal alakult ki a szocialista, és milyen a kapitalista blokkban. Kádárék is mindig elmondták, hogy már mindjárt ott vagyunk, csak finomhangolni kell a rendszert, meg egy kicsit meghúzni a nadrágszíjat. Lófaszt. Le kell építeni az államot, ahol lehet.

  74. 72. A saját példád miért ne számítana „rendszerszinten”?

    A te gyerekeid nem hülyék, de az átlag az, és 80%-uk, ha tehetné, nem tanulna meg olvasni?
    A te gyerekeid (az enyémek is, mint írtam) született tanulógépek, de a többség gyereke nem? Ezért nem is akarnak tanulni semmit?

    Ezt írtad…

  75. Ábel, neked sincs túl jó véleményed a gyerekekről, pedig te is úgy indultál…

    „akkor az az interneten önképzőleg gyorsan pornó- és játékfüggő lesz”

    Vagy, ha már ráunt a pornóra és a játékokra, akkor bármit megtanulhat.

    Nézz meg néhány eredményt ettől a faszitól:
    https://www.edutopia.org/blog/self-organized-learning-sugata-mitra
    Egészen megdöbbentő. A gyerekek tanulógépek, ha hagyjuk hogy kiteljesedjenek.

  76. 76:
    Rá szeretnék mutatni, hogy ezek az indiai gyerekek tisztában vannak azzal, hogy hihetetlen nyomorban vannak, és egész nap azon törik a fejüket, hogy mivel tudnának ebből kikerülni. Van tehát motivációjuk a tanulásra. Az itt kommentelők gyerekei nem élnek nyomorban, és tanulás nélkül is van jövőképük. Hatalmas különbség. – Különben én is így tanultam meg a számítógép használatát és az Internet alkalmazást. Azzal a különbséggel, hogy tudtam írni és olvasni (angolul is).

  77. Csak az államilag akkreditált sulikat ismerik el magyar-honban. Lehetsz magántanuló, vagy bármely jó nevű de nem akkreditált iskola tanulója nem érsz el vele semmit itthon, mert nem az államnak fizetsz érte. A tanárnak meg ha nincs hivatástudata, leadja a tananyagot, elhadarja a nagy semmit oszt jó napot. Havi átlag feletti fizetésért.

  78. gmarko,
    Egyetértek veled abban, hogy az állam túlterjeszkedett az élet számos területén. Nem hiszek abban, hogy ezen érdemben változtatni lehetne. Ott ahol a lakosságot megkérdezik, mi legyen az állatkertben született fókabébi neve, majd mikor a szavazás lezártával megvan az első három legtöbbszavazatot kapott név, ezek után az állatkert eldönti, melyik legyen a győztes név. Tehát még arra is alkalmatlanok vagyunk, hogy egy fókabébit elnevezzünk. Vagy az egyik Duna hidat.
    Be kell látni, a padlón fekszünk ahonnan nincs felállás.

    Nemrég sikersztoriként kommunikálta a kormányzópárt a szócsövein keresztül, hogy 2015-ben annyi adót sikerült beszednie az államnak a néptől, amennyit még soha. Ezért mondom, innen nincs vissza út.

  79. Mert minden diák más, lehet zseni a lassúbb is, és lehet debíl a gyorsabb. Ma a tanárok a közoktatás keretein belül nem tudják felmérni a különbségeket, és nem is igazán akarják. Nem lesz maholnap új Neumann Jánosunk, és még sorolhatnám. Mondjuk az én osztályom 42 fővel indult, 19-en érettségiztünk 1998-ban, és mindössze 8-an lettünk technikusok 1999-ben. És abban az évben jóval nehezebb volt a szakközép-érettségi, mint a gimnáziumi, persze a szakmai tárgyakat is tanulni kellett az érettségi tárgyak mellett. Ezért akkor egy technikum sikeres elvégzése felért egy mai főiskolával.

  80. 75: „az átlag az”

    Nincs hülye gyerek. Motiválatlan van. Nálunk állandóan azt látták, hogy apjuk, anyjuk állandóan olvas valamit, később a nagyobb testvér is olvas valamit… tehát az olvasás az egy jó dolog.
    Viszont vannak olyan helyek, ahol max. a gyerekek ingyenes tankönyvei a könyvek – más nincs. A gyerek azt látja, hogy apja, anyja soha nem dolgozik, soha nem olvas, mégis jól el van. Akkor ő minek erőltesse meg magát – a tanulás fárasztó, helyette rengeteg más dolgot lehet csinálni.

    Gondolom, te jól szituált családból származol, cirka negyven éves kor közelében (talán még alulról), mikor még úgy látod a világot, hogy kizárólag rajtad múlik, hogy mire viszed. /Tévedés joga fenntartva. 🙂 /De nincs mindenki ilyen helyzetben. Még ha korábban jól szituált, jó anyagi helyzetben volt is valaki, előbb-utóbb megöregszik, vagy elkezd betegeskedni – a kapitalizmusban úgy rúgják ki, mint a macskát szarni – mert van fiatalabb, egészségesebb. Pillanatok alatt le lehet csúszni.

  81. minden tömegszolgáltatás amit az állam bünős módón magánkézbe adott az a vállakozó kezében lezüllik, leromlik és szétmállik.
    Történik éspedig azért, mert a nagyobb profit érdekében a magáncég a lehető legkissebb bért fogja a leggyengébb munkaerőknek fizetni, és ha valami anyag is kell esetleg a munkához, az a legsilányabb lesz.
    ebböl kifolyólag, ha az állam bármi szolgáltatást-ipar és kereskedelmi tevékenységen kivül -magánkézbe adni merészel, akkor az állampolgároknak igenis jogukban áll felvonulni a parlament elé, és megkérdezni nyomorult politikusférgeit, hogy akkor tulajdonképpen mi szükségünk is van , nekünk, polgároknak, rátok, ti nyavalyások.
    akkor inkább kiadjuk a vezetést -NÉLKÜLETEK- egy belevaló management cégnek, amelyet hozzáértő szakemberek fognak ellenörizni, hogy adóinkból müködtessék az országot, sokkal jobban, mint ti, semmihez sem értő politikus ingyenélők.
    És csoda, a hatalmas tüntetés , föleg a transzparensek ” ami jó szingapurnak,jó lesz nekünk is”, megtették a magukét, a magánszektor kivonult az iskolákból.
    Mert aki segit magán, azt az isten is megsegiti, akkor viszont
    Egy ilyen megmozdulás miért nem lehetséges nálatok is?

  82. 83: „Egy ilyen megmozdulás miért nem lehetséges nálatok is?”

    Nálunk bálványimádás közben nem szokás gondolkodni. 🙁
    A szavazók között van 3 millió szekértoló, aki bármit elhisz, ha OV mondja, van két millió síkhülye, aki még szekértolónak se alkalmas és választásra se jár, pláne nem tüntetni, és van kb. 1 millió, aki gondolkozik, de minek, úgyse csinál semmit, max. lelép az országból. A maradék a baloldal, bármit is jelent az manapság.

    Sommás vélemény, de nehéz cáfolni. 🙂

  83. 84:
    Én nálad 50 évvel korábban ábrándultam ki a társadalomból. Ezt nehéz lesz behozni. 😀

  84. 83: Nem tudlak követni, ne haragudj.
    Most akkor a kapitalizmus rossz, a szocializmus jó? És ha majd olyan öreg és tapasztalt leszek, mint te, akkor én is belátom?

  85. Az általános leépülés mostanra a „technológia egyre csökkenő visszatérülésének törvényszerűsége ” következményeképpen testesül meg mára . Ennek alapvetően az energia és annak nettó munkavégző képesség radikálisan csökkenő értéke az oka . Mellette ennek melléktermékeként és további költségként fellépő környezeti problémák kiküszöbölésére fordítandó források növekedése . Egy Új ENSZ tanulmány szerint „Szinte egy Ipar (beleértve az Agroipart is ) sem nyereséges ha a környezetre hatott költségek be vannak számítva https://www.exposingtruth.com/new-un-report-finds-almost-no-industry-profitable-if-environmental-costs-were-included/ a rendszer alapjaiban romlott „a kapitalizmus rossz, a szocializmus jó?” kérdés csak azok számára érvényes akik elemi tájékozatlanságukban nem ismerik fel hogy ugyanarról a rendszerről beszélnek a szocializmus valójában állam-kapitalizmus semmi más

  86. 84. Obeserver!

    Ő melyik csoportba tartozik? Szekértoló netán, vagy síkhülye?..
    Netán ezek alkothatják a tömegbázist?!..

  87. 89: „Ő melyik csoportba tartozik?” Beállt Kósa Lala mellé másodiknak. 🙂

  88. 86.gmarko
    ” Nem tudlak követni, ne haragudj.
    Most akkor a kapitalizmus rossz, a szocializmus jó”
    Bocsánat ha esetleg rosszul fejeztem ki magam.Azt hangoztattam, hogy vannak állami közfeladatok, kötelezettségek,- melyeket már bátorkodtam felsorolni- ahol a „kapitalistának” semmi keresnivaója nincs,ezzel szemben olyan tevékenységek, amelyekbe viszont az államn ne kontárkodjon bele.
    Felhoztam egy példát az iskolákkal kapcsolatban, demonstrálandó mi történik ha az állam kiad valamit magánkézbe, valamint bemutattam, hogy megfelelő polgári hozzáállással vissza lehet forgatni az eseményeket.
    Mindezekből nem az következik, hogy egyik vagy másik közgazdasági létforma-állami vagy magán-jó vagy rossz, hanem az, hogy mindenik maradjon meg saját területén.
    Példának okáért hadd szolgáljak egy esettell, miért nem való az ipar állambácsi kezébe:
    A régenvolt szépemlékű Timna Copper Mines- a hatalmas sivatagi rézbánya kombinát-anno feje bubjától talpáig állami vállat volt. Az irdatlan, ezenyi munkást három váltásaban foglalkoztató bányacég egész fennállása alatt majd állandóan veszteségre dolgozott a pártközpont által kinevezett vezetőség alatt, méghozzá azon években is, midön a rohamos fejlődésnek induló elektronikai ipar jó áron vásárolja a rezet.De ahol pártvonalon kinevezett igazgatóság „müködik”, EZ VAN!
    Az üzem könyvelési osztályán, ahol nejem dolgozott, az a vicc járta, persze súgva, hogy az özem két dolgot termel: rezet és veszteséget.
    ime egy jellemző eset, ami csakis és kizárólag egy állami vállalatnál eshet meg:
    a félhülye, de pártvonalon jól fekvő üzemmérnök, valami külföldi kiállitáson beleszeret egy ottlátott bányavasutba, hazatérése után persze ‘nosza, vegyük meg”.
    A semmihez sem nagyon értő vezérigazgató-szintén politikai kinevezett-aláirja a megrendelést, és rövidesen megérkezik a bányavonatka. a méregdrága megrendelés elött senki még csak eszébe nem jut-mert nem eléggé jó, körültekintő szakemberek- hogy nem ártana elöbb egy felmérést, valamilyen környezettanulmányt elvégezni beszerzés elött, föleg hogy nem két fillérről van szó. Csak utólag derül ki, hogy a szerelvényt ezer és egy kölönböző technikai, geológiai okok miatt NEM lehet levinni a tárnákba.
    A vagyontérő szerelvény ugy ahogy érkezett, gyári csomagolásban kikerül az üzemi hulladék és ócska gépraktár szabadtéri területére, de még ott is a hatalmas udvar legeldugottabb sarkába rejtik a polgár adójából elpocsékolt többszázezer dollárt.Egy métert nem utazott és egy fillér hasznot nem termelt ártatlan kis bányaszerelvény.
    Ezért ROSSZ a szocializmus az iparban, kedves gmarkó. Egy fránya kapitalista bányában EZ soha nem történt volna meg-és ez a JÓ!

  89. gmarko, ha már címkézünk: Te anarchista vagy, ugye?

  90. A vonatos példám talán nem volt elég érthetően kifejtve.

    Magyarországon egy 200 km-es vonatjegy 3700 forint, ami kicsivel olcsóbb, mint egy tipikus fogyasztású autó üzemanyagköltsége. Ha van autóm, különböző praktikus szempontok alapján eldönthetem, az autót vagy a vonatot választom-e, ha egyedül utazom.

    Angliában a London-Birmingham távolság 25-51 font. Ha az olcsóbbal számolok, az is 9400 forint, több, mint kétszer annyi. Ha valaki el akar jutni Nagy-Britaniában A-ból B-be, jobban jár, ha megkéri egy ismerősét, hogy vigye el, majd autózzon vissza A-ba egyedül, ha kifizeti az összes üzemanyagot, még mindig több marad a zsebében.

    Ez az, ami abszurd, és ami azt mutatja, hogy a profitorientáció sokszor hátrányos a társadalom és a környezet számára. Mert az egy szem autóson kívül, akinek kényelmes, mindenki más rosszul jár azzal, ha az emberek autóval utaznak és nem vonattal.

  91. 93: Tegyük fel, hogy én Magyarországon sosem akarok vonatra szállni. Ennek ellenére hozzájárulok a MÁV kurva nagy veszteségének kiegyenlítéséhez.

    Ez az, ami abszurd.

    Meg ami még abszurd, hogy hozzájárulok a közúthálózat fenntartásához, mégpedig a szolgáltatás igénybevételével arányosan. Címkézett adó a benzin árában, éves autópályamatrica, súlyadó. Ez eddig jól hangzik, de ennek az összegnek csak a töredékét fordítják útfenntartásra, a nagy része megy a közös zavaros levesbe.

  92. 91: 86-ban hivatkozni akartam a mostani 82-re (Observer), ami akkor még 83 volt (balint). 🙂

  93. 85: „Én nálad 50 évvel korábban ábrándultam ki a társadalomból.”

    Pedig a Kádári idők – emberi kapcsolatok szempontjából – nagyságrenddel jobbak voltak a mai állapotnál.

  94. 94: Szerintem a probléma az, hogy az autózást sújtó adók még mindig sokkal kevesebbek, mint ami kompenzálná azt a kárt, amit az autózás a társadalomban és a környezetben okoz. Távolról sem jön vissza az a kár, amit az emberek egészségében, életminőségében okoz. Nem beszélve a közúthálózatról, ami ökológiai szempontból sivatag, sőt csapda, mert az állatokat gyilkolja a muslincától a szarvasig. És a klímaváltozásról még nem is beszéltünk.

    Ha Te sosem akarsz vonatra szállni, hanem mindig autózol, akkor önző módon túlterheled a környezetet, amiért jogosan szed be kompenzációt tőled a társadalom. Túl keveset is szed, az a baj.

  95. 93.ábel
    „A vonatos példám talán nem volt elég érthetően kifejtve”
    Ugy van. Nem adtál meg néhány fontos adatot, ami osszefüggéseiben jobban megvilágitaná számokkal támogatott beirásodat.
    Csak ugy miheztartás végett,mennyi egy angliai átlagbér, amiből aztán 25 fontot fizet egy x vasuti jegyért, a magyar 3700 ft-os viszonylatban?
    Hány százalékról van szó, per angol-magyar átlagfizetés szerint.
    Amennyiben ez vagy amaz jegyár az átlagfizetéshez képest magas, akkor az állam nem a megfelelő modón és arányban van jelen a vasutnál dotáció szempontjából .
    Mivel nem ismerem sem a magyar, sem pedig az angol berendezkedést, ismét csak itthoni példával szolgálhatok:
    Minden munkábajáró embernek az állam fizeti a havi tömegközlekedési bérletét a fizetésbe beépitve. Nyuggerek 50 % kedvezménnyel utazgatnak. A tömegközlekedés 50% -al van szubvencionálva per „üres ülés”, értem ezalatt, hogy a busz induljon el Alsópiripócsról déli 2 óra 30 perckor-azaz teljes holtidöben-akkor is, ha a buszon csak Mariska néni ül tökegyedül.A busz jegyautomatája jelzi, hogy a 40 akárhány helyböl csak egy foglalt,és az állam hóvégén kifizeti a cégnek az öres helyekre az 50% viteldijat, mire fel a busz elindul a kitüzött időben, az egyszál Mariska nénivel.
    Igy van nálunk megoldva, és ez a helyes, szerintem.

  96. 96. Observer

    „Pedig a Kádári idők – emberi kapcsolatok szempontjából – nagyságrenddel jobbak voltak a mai állapotnál.”

    De ha megnézed, hogy a kádári idők elejétől a kádári idők végéig hova „fejlődtek” az emberi kapcsolatok, akkor beláthatod, hogy pünkt a kádári korszak feladata volt elvégezni azt az ámokfutást az emberi kapcsolatokban, amit Nyugaton a kapitalizmus 300 év alatt végzett el.
    Kádárnak köszönhetően lett a magyar társadalom „érett” a kapitalizmusra.

    Fel kellett számolni a vallást, a paraszti életformát, a hagyományokat, és gyökértelen, saját kultúra nélküli masszát kellett létrehozni.
    Nézd meg, mekkora eufóriával szállta meg a nép az újonnan nyílt plázákat…

    Azért volt kis zökkenő:

  97. 98: Nálunk a munkáltató vásárolhat tömegközlekedési bérletet a dolgozónak, ami után kedvezőbben adózik, mint ha a fizetésbe beépítené. Ezen felül van sokféle kedvezmény (gyerek, diák, közalkalmazott, nyudgíjas, rokkant, stb), amivel olcsóbb jegyet lehet venni, de a teljesárú jegyhez a maradékot az állam kifizeti.

    Szerintem egyik rendszer sem rossz. A lényeg, hogy a kiszámítható, rendszeres, használható tömegközlekedés közérdek, ezért ha piaci alapon nem eléggé versenyképes, akkor mindenkinek jó, ha az állam kiegészíti annyival, amennyi a működéséhez kell. Gmarkónak azért jó, mert azok miatt, akik az autó helyett tömegközlekedésen ülnek, fér el egyáltalán az úton az autójával, és tud eljutni épeszű idő alatt A-ból B-be.

    A fizetésekkel azért nem foglalkozom, mert a vonat nem a fizetésemmel versenyez, hanem az autóval.

  98. gmarko, lehet, hogy az átlagos életszínvonal magasabb, mint a 80-as években, de nagyon nem mindegy az eloszlása. Akkor a többség az átlagtól csak minimálisan eltérő színvonalon élt, és nagyon kevesen éltek elviselhetetlen nyomorban. Ma az átlagot kevesek elképesztő luxusa húzza fel, miközben milliók nyomorognak. Ez nagyon nem mindegy.

  99. Ábel,

    A vonatos-autós példádban sokmindent egybemosol, és a végén megint csak egy ideológiai érved van az állam beavatkozása mellett. „…mint ami kompenzálná azt a kárt, amit az autózás a társadalomban és a környezetben okoz”

    1. A MÁV vesztesége nagyrészt azért keletkezik, mert korrupt dilettáns banda vezeti. A veszteség annak ellenére ott van minden év végén, hogy az állam megrendel és ki is fizet egy nagy csomó utaskilométert. A „kedvezményeket” is az államtól kapja, nem ő adja. Év végén mondanak x milliárd hiányt, és az állam újra és újra betolja azt a közösből. És mindezek ellenére a szolgáltatás elég szar. A menetidők alig csökkentek az elmúlt évtizedekben, a késések mindennaposak, a legtöbb szerelvény és wc mocskos.

    2. A közúthálózat kiépült, és a szükségessége nem lehet kérdés tárgya. Ha a hálózat kihasználatlanul áll, az a legrosszabb. Közutas építőmérnök vagyok, és elég sokat foglalkoztam útfenntartással. Amit a személygépkocsim után fizetek járulékok, azok jóval magasabbak, mint az én autóm által okozott rongálódás. Ökonómiai és ökológiai szempontból is a jó műszaki állapotú közút az optimális. Egyetértek veled abban, hogy felesleges újabb és újabb autópályákat építenünk. A meglévő hálózatunkat kellene rendesen karbantartani. Mindezt úgy, hogy az úthasználók arányos hozzájárulása fedezze azt.

    3. A jegyárak összehasonlításába (magyar vs angol) nyugodtan vedd bele a bérköltségeket is, mert mindkét esetben a működési költség nagy része munakbér (és járulékok).

    4. Angliában úgy tudom, hogy nem egységes a jegyár, attól is függ, hogy az adott napszakban mekkora a kereslet. Nem tudom pontosan az adatokat, de egy késő délelőtti időpontban olcsóbb, mint reggel és késő délután.

    Mondhatod nekem, hogy „jobb az állami rendszer, csak a vezetőket kellene jól megválasztani”, csak a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a kánaán sose jön el.

  100. Az állam leépítését azzal lehet a legjobban indokolni, hogy sérül az emberek közötti egyenlőség.
    De miért akarunk minden szinten egyenlőségre törekedni, amikor egyértelmű, hogy vannak különbségek?
    A szociális juttatásokat ki kell termelnie valakinek, az államigazgatás túlzó költségeivel együtt.
    Fenntartunk nem hatékony rendszereket azért, hogy szolgáljunk egy ködös ideológiai célt. Ezért cserébe azt is elnézzük, hogy pofátlanul kilopják a szemünket.
    Mondhatjuk, hogy ok, csak közben a környező, versenyképesebb államok itt hagynak minket a saját mocsarunkban.
    Persze jó dagonyázni a langyos mocsárban, ahol kicsi a személyes felelősségünk a saját életünkért, mert az állam megold mindent helyettünk.

  101. 102: Egyáltalán nincsenek ideológiai érveim, csak és kizárólag konkrét, tényszerű érveim vannak. Minden közlekedési eszköz által megtett kilométer kárt okoz az elhasznált energiával, a kipufogott gázokkal, az elgázolt állatokkal – nem véletlenül koszolódik a szélvédő – az elfoglalt hellyel, a zajjal. A kárt le lehet osztani az egy járműben ülő utasok számával.

    Nem tudom, miért keletkezik a MÁV vesztesége, nem ellenőriztem a könyvelésüket, nem érdekel annyira. Felvázoltam egy logikus érvrendszert, hogy mért éri meg a társadalomnak még ráfizetéssel is fenntartani a tömegközlekedést – anélkül el se férnénk az utakon az autókkal. Amerikában a sarki közértbe nem tudsz lemenni autó nélkül, nem kívánom azt a rendszert.

    Ha közutas vagy, elárulhatnád nekem, mért lesznek kátyúsak a pár éve felújított burkolatú utak, és hogyan oldják meg a németek, hogy gyakorlatilag nincsenek kátyúik, pedig ott is van tél. De akármennyit is fordítunk a közútkezelésre, elég egyértelmű, hogy az autózás által okozott károk messze meghaladják az útban keletkező kárt. Erre nem válaszoltál.

  102. „az autózás által okozott károk messze meghaladják az útban keletkező kárt”

    Szerinted.

    Szerintem meg az embereknek valós igénye van helyváltoztatásra.

    Az aktuális poszt, amihez kommentelünk, arra mutat rá, hogy a budapesti tömegközlekedés vígan működött és termelt nyereséget, teremtett munkahelyeket és nyújtott megfelelő szolgáltatást az állami bedarálás előtt. És Tibor bá’ leírta, hogy ahogy nőtt az állami beavatkozás, úgy lett egyre fenntarthatatlanabb gazdaságilag, és szarabb a szolgáltatási színvonalat tekintve (a technológiai fejlődés ellenére).

    Ezzel kár vitatkozni, ez egy megfigyelés, ami általánosíthathó a többi állami szolgáltatásra is.

    Szerintem jobb lenne az utazni vágyók igényeit a lehető leghatékonyabb módon kielégíteni. Több, egymással versenyző vasúttársaság, akik ökológiai érvekkel reklámozzák a szolgáltatásukat. Meg jó és olcsó szolgáltatással.

    Ne akard velem megoldatni a szerinted katasztrofális jelentőségű ökológiai gondokat. Mert a jelenlegi rendszer sem oldja meg őket.

    Az államod jelenleg még egy paksot akar építeni csilliárdokért, miközben gyakorlatilag betiltotta újabb szélerőművek építését.

    Egyébként nem vagyok „közutas”, csak foglalkoztam útfenntartással. Egészen más területen dolgozom. Úgyhogy ne rajtam kérd számon a közutak állapotát.

  103. 105: „általánosíthathó a többi állami szolgáltatásra is”

    https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llam

    Nem másolom be, de van az államnak egy csomó szerepe, feladata, ami csak viszi a pénzt (pl. hadsereg), a privát szféra hülye lenne egy fillért is beletolni.
    Akkor ezeket a funkciókat ki fogja ellátni, ha nem az állam?
    Nagyon fehér-feketében nézed a dolgokat.

  104. Ne menjünk bele minden részletbe, ha érdekel, olvass bele az ellenpropaganda blog cikkeibe.

    Az állam legtöbb funkcióját azért nem tudod elképzelni állam nélkül, mert ebben a tudatban nőttél fel, ezeket evidenciaként kezeled.

    Itt most a közlekedésről van szó.

    (((Egyébként valószínűsítem, hogy egy professzionális zsoldos hadsereg hatékonyabb lenne, mint a mindenkori magyar viccparádé. Plusz az otthoni fegyvertartás megkönnyítése is megnövelné a lakosság önvédelmi képességeit. Persze az állam irtózik ettől a gondolattól.)))

  105. 107: „egy professzionális zsoldos hadsereg” A mostani is az (hangos kacaj) – elvben. De a kérdés az, hogy ki fizesse?

    „olvass bele az ellenpropaganda blog cikkeibe” Beleolvastam és megállapítottam, hogy nem csak a papír, de az ‘internet’ is sokat kibír. 😉

    „nem tudod elképzelni állam nélkül”
    Az „állam” és az állami „újraelosztás” több ezer éve létező dolgok. Valószínűleg nem ok nélkül van ez így.
    De nem győzködlek tovább – nincs értelme – és nem is az én dolgom, hogy védjem az „államot” veled szemben. De szerintem meglepődnél, hogy mi minden hiányozna, ha hirtelen eltűnne az állam.
    Ha az itteni vészmadaraknak igaza lesz, akkor nemsokára a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg ezt a helyzetet…

  106. Oké, eltértünk a közlekedéstől.

    A 20. században volt olyan időszak, amikor a saját hadseregünk megvédte az országot? Úgy értem, volt olyan fegyveres konfliktus itt körülöttünk, amiből jól jöttünk ki? Amikor a jól működő és eléggé ütőképes magyar honvédség megakadályozta, hogy meghaljon egy csomó katonánk, civilünk, tömegével elhurcoljanak ártatlanokat és az átvonuló ellenség (vagy „szövetséges”) megerőszakolja az asszonyainkat?

    Szerintem ha egyáltalán nincs hadseregünk, akkor sem jártunk volna rosszabbul.

  107. Dolgoztam a BKV-nál egy emberöltőt, Belülről láttam nyitott szemmel a vezetőség hozzá nem értő szaktudását. Rengeteg pazarlás volt (van). A karbantartásra sosem volt elegendő pénz, sem csere alkatrészekre. Az autóbuszok felújítása is úgymond megtervezetten ütemesen történt egy rossz elgondolás mentén, nem a valóságos elhasználódásnak megfelelően.

    Magyar postával is volt 10 éves tapasztalatom. Rengeteg levelet küldtem és kaptam. A levelek továbbítása igen lassú, késedelmes, esetleges. teljesen hibátlan címzés esetén is visszajött, címzett ismeretlen matricával.
    45 előtt, de még a 19 században is, lovaskocsis, gőzvonatos továbbítással is sokkal gyorsabb és pontosabb volt a levelek továbbítása, kézbesítése.

    Magyar államvasutak is 45 előtt sokkal jobban működött mint a dicsőséges szocializmusban.

    Beszkárt magán vállalat volt míg a Posta és a MÁV állami. Mindhárom cég jól, és hatékonyan működött. Ennek oka az volt, hogy akkoriban a végrehajtó posztokon valódi szakemberek dolgoztak, felelősség volt a vállukon, és hanyag munkavégzés esetén komoly felelősségrevonások történtek.

    Mai vezetők az állami cégeknél, de néha még magán vállalatoknál is, minden felelősségvállalás nélkül tevékenykednek. Nincs teljesítmény elvárás, felelősségre vonás hibázás esetén.

    Még az USA csődbement nagy bankjainál az állami segítséges konszolidáció után, óriás prémiumokat fizettek azoknak a vezetőknek, akik rosssz, hanyag vezetési módszereikkel a nagy veszteségeket előidézték.

  108. „“az autózás által okozott károk messze meghaladják az útban keletkező kárt”

    Szerinted.

    Szerintem meg az embereknek valós igénye van helyváltoztatásra.”

    – Ez annyira jó érvelés, mintha azt mondanád, szerintem az egér károkat okoz a mezőgazdaságban, szerinted viszont cuki. A két állítás nem zárja ki egymást, sőt egyszerre igaz.

    Ha az embereknek nem lenne igénye a helyváltoztatásra, akkor nyilván nem is tennék, és nem okoznának ezzel károkat.

    Nem azt mondom, hogy az állam mindent jól csinál, hanem azt vitatom, hogy a profitorientált magánszféra mindent jobban csinál. Látjuk, hogy nem. Csak Te nem látod, mert idológiai alapon nem vagy hajlandó észrevenni, ha beleverjük az orrodat, akkor se.

    107: Persze, hogy a profi zsoldos hadsereg hatékonyabb lenne, de kinek az érdekeit képviselné? Aki megfizeti. Azét az 1 emberét. Ha egynél több potentát lenne, azok szépen elháborúzgatnának a hadseregeikkel addig, amíg valaki le nem győzi az összes többit. Vannak történelmi példák anarchiára, minden esetben gyilkos vérengzések, szélsőséges létbizonytalanság, az emberi jogok sárba tiprása jellemzi őket. Szerencsére rövid ideig tartanak, mert hamar jön valaki, aki elég határozott és erőszakos ahhoz, hogy mindenki mást az uralma alá hajlítson, és ezzel elkezdődik az államfejlődés. Aminek még az elnyomottak is örülnek, mert onnantól kezdve legalább az életük nincs állandó veszélyben.

  109. „Szerintem ha egyáltalán nincs hadseregünk, akkor sem jártunk volna rosszabbul.” – Ha egyáltalán nincs hadseregünk, akkor a háború első napján felszámolják Magyarországot. Lehet, hogy aránylag békésen megúsztuk volna, csak simán végigerőszakolják az országot, és az utolsó morzsáig felosztják egymás közt azok, akiknek van hadseregük. Az államot akkor se úsznád meg, csak más nyelven csevegnénk most itt.

  110. 109:
    Közvetlenül az I. világháború után volt egy olyan, igen rövid időszak, amikor egyáltalán nem volt hadseregünk. A román csapatok percek alatt eljöttek egészen Budapestig, és még 100 évvel később is van olyan román politikus, akinek van pofája azt mondani, hogy Románia a Tiszáig terjed. Hát persze, ha egy ország nem hajlandó megvédeni saját területét, akkor az ilyen ország nagyon gyorsan eltűnik a térképről.

  111. 113. A versailles-i békeszerződés 30ezer főre maximálja Magyarországnak az engedélyezett hadsereg létszámát. Ma hány főből áll?

  112. 115. Az első a helyes válasz, de lásd szövegértelmezésed mennyire korrigálásra vár még, ezért elárulom, hogy a megadott linkedben feltételes módban szerepel a maximált haderő létszám. Persze lehet, hogy mégsem a szövegértelmezéseddel van a baj, hanem egyszerűen lusta voltál elolvasni a megadott linkedet, mert nagyon okos szerettél volna lenni és csak a link végén található számot másoltad ide. Úgyhogy nem jól tudod, mert nagyon rég volt ekkora létszámú hadseregünk.

  113. „De szerintem meglepődnél, hogy mi minden hiányozna, ha hirtelen eltűnne az állam.
    Ha az itteni vészmadaraknak igaza lesz, akkor nemsokára a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg ezt a helyzetet…”

    Ha egy búvárt 150 méteres mélységből azonnal a felszínre, a levegőre hoznak, az ember számára vitathatatlanul éltetőbb közegbe, meghal. Hiába a szárazföld és a levegő a természetes élőhelye.
    Ha most a túlzott állami szerepvállalás miatt az ideálistól 150 méterrel a felszín alatt éldegélő lakosságtól hírtelen megvonnák az oxigénpalackokat, amiket az állam töltöget, valóban nagyon sokan meghalnának.

    A rosszat sem lehet mindig gyorsan jóra cserélni, mert az tragédiákkal járhat, de ez nem azt jelenti, hogy a rossz közeget, mert megszoktuk, ne cserélhetnénk fokozatosan jóra.

  114. nem tudom milyen gazdasági alapokon müködött a tibor bá által idézett bkv, amikor még teljesen magánkézben volt,és nyereséget ért el.
    legjobb tudomásom szerint minden gazdasági tevékenység alapja a helyes ÖNKÖLTSÉGKALKULÁCIÓ, ami viszont állami szinten nem szempont, mert nem is lehet az, magáncégnél annál inkább!
    Nem szeretnék a kedves gmarko által felvázolt államnélküli társadalomban élni.
    Mi nem vagyunk egy Szingapur.

  115. Ha megszűnne az állam, akkor biztosan sokminden nagyon hiányozna, de a legfájdalmasabb az lenne, hogy teljesen megszűnne a közbiztonság.

    Egy történész megfigyelte, hogy a súlyos emberiségellenes bűnök, népirtások akkor és olyan helyeken harapóztak el, ahol az állam léte, működése megszűnt, vagy felfüggesztésre került. Például a németek által megszállt Galíciában. Vagy most Szíriában. Még a legrosszabbul működő, terrorista állam is nagyobb biztonságot ad a polgárainak, mint ha nincs állam.

    Az állam a jogrend letéteményese. Ha nincs állam, nemcsak tulajdon nincs, de még a puszta életéhez is mindenkinek annyi joga van, amennyire meg tudja tartani.

    Az embernek vannak jó, szép, nemes vonásai, és aljasak is. Csoportszinten a berendezkedés határozza meg, hogy melyek kerülnek túlsúlyba. Anarchia esetén tökéletesen tisztán érvényesül az „erősebb kutya baszik” elv, aminek hatására minden korlátozás nélkül elszabadulnak a pszichopaták, és elfajul az erőszak.

  116. Ábel, „A két állítás nem zárja ki egymást, sőt egyszerre igaz.”

    Így van, pontosan így értettem én is. A két célt ne akard egyszerre megoldani, válasszuk szét őket.

    Az állam nem azért dotálja a MÁV-ot, mert kompenzálni szeretné a környezeti károkat, amit az autózás okoz.
    Sőt, mivel a MÁV rosszul működik, egy csomó erőforrást használ fel feleslegesen, amiket ha környezetvédelemre és/vagy lélegeztetőgépre költenénk, jobban járnánk.

    Ezért én azt mondom, hogy először tegyük a MÁV-ot hatékonnyá. Egy viszonylag egyszerű problémát, emberek A-ból B-be mozgatását oldják meg ehhez értő cégek piaci alapon.

    Ettől függetlenül találjuk ki, hogy mennyit akarunk áldozni a közlekedés káros hatásainak csökkentésére. Ezt az összeget egy beépített adó formájában, mint hozzájárulást szedjük be a közlekedőktől. Természetesen hihető hatástanulmányokkal támasszuk alá az összegeket. Be kell fizetnie a vasúttársaságnak x összeget utaskilométerenként, és y összeget a benzinkúton literenként.
    Ezt a keretet, mivel címkézett, átlátható módon fordítsuk környezetvédelemre. Ez plusz adó, és nem a legjobb megoldás, de kezdetnek, mivel a kompromisszumok embere vagyok, elfogadom. 🙂

  117. balint:

    Én nem beszéltem állam nélküli társadalomról, csak csökkentett funkciójú államról.

    Próbálok végig a tömegközlekedésnél maradni, de mindig mellékvágányokra tereltek. 🙂

  118. 121.gmarko
    „Én nem beszéltem állam nélküli társadalomról, csak csökkentett funkciójú államról.”
    értelek kedves gmarko, csak áruld el minő funkciókat vennél ki az állam kezéből.

  119. 121: „Én nem beszéltem állam nélküli társadalomról, csak csökkentett funkciójú államról.”

    „107: Az állam legtöbb funkcióját azért nem tudod elképzelni állam nélkül”

    A 107-es hozzászólásodból azért az jön le, hogy a jelenlegi funkcióknak a nagyobb részét kidobnád.
    Néhányat már tudunk: oktatás, tömegközlekedés, hadsereg – kíváncsi vagyok én is, hogy mit hagynál meg állami kézben?

  120. 125:
    Figyelj, én már 23 éve kapom. Magadért aggódj! 😀

  121. Nincsenek konkret terveim. Ahogy Karoly is irta, fokozatosan kellene veghezvinni a leepitest. Valoszinuleg a honvedelem, rendfenntartas, birosagok privatizalasara nem kerulne sor a mi eletunkben.
    Katasztrofavedelem, tuzoltosag ilyesmik sem szunnenek meg egyhamar, de el tudom kepzelni, hogy megjelennek maganszereplok itt-ott.
    Az egeszsegugy, oktatas, kozlekedes nagyon konnyen atteheto privat szferaba. Az atmenetet kellene ugyesen megtervezni es kommunikalni. Nyilvan egy darabig kapnanak a raszorulok valami alap biztositast.
    A nyugdij azonnal mehet a lecsoba, a sokfele segellyel, csaladi potlekkal egyutt. Azt hiszem, hogy ezeket ki lehetne valtani az egyseges alapjovedelemmel. Kb azt a nagysagrendu penzt kellene alapjovedelemkent kiszorni, amit most ezekre koltunk, plusz a megszuno hivatalnokok beret.
    Egy csomo allami hivatalt fel lehetne szamolni, nagyon sok felesleges, a mindennapi eletet megnehezito szabalyt egyszeruen meg lehetne szuntetni. Nehany random pelda, hogy tudjatok kotozkodni: epitesugy. Miert kene egy hivatalnoknak jovahagynia, hogy a sajat telkemen olyan hazat epitsek, amilyet akarok? Jogositvany. A kotelezo oktatasra jarast mindenkepp meg kell szuntetni, a vizsgat esetleg meghagyhatjuk, bar szerintem ellennenk nelkule. Szabadalmi hivatal. Az egesz szabadalmi oruletet abba kell hagyni. Hasonlokeppen a muveszi szerzoi jogok torvenyes vedelme. Felesleges vergodes. Sport es kultura tamogatasa. Holnaptol le lehetne es kellene allitani. Ami nem tartja el magat, arra nincs szukseg. Most komolyan, van ember, aki kijar pl. kajak-kenu versenyekre? En mondjuk hobbi szinten kajakozok, de ettol meg nem szivesen tamogatom az olimpiai felkeszuloket.
    Jaj a minimalber eltorleset majdnem elfelejtettem, pedig alap.

    Egyelore ennyi.

  122. Nagyon fontos lenne meg, hogy ezeket a szornyu celzott tamogatasokat mind megszuntessuk. Csok es tarsai. Gyermekesek adokedvezmenye. Elektromos autok ingyenes parkolasa, buszsav szabad hasznalata. Allamilag tamogatott hutogepcsere. Nem is ertem, ki talalhat ki ekkora f.sagot. Hitelkarosultak allami megmentese. Errol mar lemaradtunk, de a jovore nezve jo lenne tisztazni, h tobb ilyen nem lesz.
    Ingyentankonyv alsosoknak. Kuka.

  123. Még kell az állami vezetés,mert a polgárok többsége gyerek(szint!)… Az más kérdés, hogy nem is engedik felnőni őket.
    De nemem véletlen az Állam bácsi(!) megnevezés.
    Azért gmarko ír nekem tetszőket is:”Egy csomo allami hivatalt fel lehetne szamolni, nagyon sok felesleges, a mindennapi eletet megnehezito szabalyt egyszeruen meg lehetne szuntetni. ” és „Szabadalmi hivatal. Az egesz szabadalmi oruletet abba kell hagyni. Hasonlokeppen a muveszi szerzoi jogok torvenyes vedelme. Felesleges vergodes. Sport es kultura tamogatasa. Holnaptol le lehetne es kellene allitani.”

  124. Így van!
    Fokozatosság elvtársak, fokozatosság!

  125. 130:
    Nem te vagy az első, aki megtervezi a diktálás megszüntetését. Hogyan? Diktálással. 😀

  126. 127.gmarko
    Te valamiért nagyon haragszol az államra,de a harag rossz tanácsadó, ergohozzászólásod szerintem egyáltalán nem életszerú.
    Én sem vagyok nagy barátja az államnak,szükséges rossz, de el kell fogadni létezését hogy ne legyen még rosszabb. Bejegyzésed egy anarchikus világot vetit elénk, ahol tényleg csakis az erősebb érvényesül.
    Persze hogy van kétszázhatvanötezer hülye törvény, valamint 495 teljesen fölösleges hivatal 23459 teljesen fökösleges hivatalnokkal megtömve melyeket én is szivesed kidobnék a francba,de egyelöre muszáj valamivel foglalkoztatni szegényeket,ámde gondolom hogy elötted is világos,miszerint törvényekre szükség van,és több a helyes, logikus, a társadalom javát szolgáló törvény, mint a marhaság, ami néha becsuszik.
    Továbbá, én elképzelni sem tudok oly államot ahol minden magánkézben van, mert akkor tényleg felvetődik a magátóladodó kérdés az állam mibenlétét illetőem.
    A te álláspontod, ahogy kifejtetted, egy rossz utópia.

  127. 91: „Ezért ROSSZ a szocializmus az iparban, kedves gmarkó. Egy fránya kapitalista bányában EZ soha nem történt volna meg-és ez a JÓ!”
    Ellenpéldának hozhatom a jelen „kapitalista” Nyomdaipar egyik üzemegységében megtörtént esteket milliós tételben. Pl. a megrendelt csomagológép ami „pont nem volt jó” oda és amire vették, azért elkezdték kókányolni, majd végül bagóért továbbadták. Vagy a szuper új épület amibe pont nem voltak telepíthetőek a megvásárolt gépek, stb.
    Persze nem volt gond mert a melósok béréből kompenzálva lett, így első ránézésre nem látszottak az eredményeken ezek a bakik.

    Hülye csókos emberek mindenhol vannak, ezek nem az állam sajátjai. Továbbá az is igaz, hogy ezek általában igen magas pozícióra jutnak mindenhol 🙂

    A kapitalista azért van idézőjelben, mert jelenleg a nyomdaipar Mo-n gyakorlatilag egy kézben van. Vagyis azt tesz és olyan áron ahogyan akar. Ha jól belegondolunk egy Állam az Államban. Mi lenne ha még ennyire se lenne szabályozva ? Tudom a Piac mindent megold 🙁

  128. 129: „Szabadalmi hivatal. Az egesz szabadalmi oruletet abba kell hagyni. Hasonlokeppen a muveszi szerzoi jogok torvenyes vedelme”

    Azért érdekesek vagytok. Nem állítom, hogy nincs tele a tököm az Artisjus-sal, ami helyből feltételezi, hogy egy szemét csaló/tolvaj vagyok, és ezért mindenért, ami kicsit is adathordozónak minősül, többet kell fizetnem a szerzői jogok védelmében, olyanért is, amin kizárólag privát anyagokat tárolok.

    De ha nem lennének szabadalmi jogok, szerzői jogok, akkor leállna az innováció, nem lenne értelme milliókat beleölni egy-egy kutatási projektbe, mert a költség a kutatóhelyen realizálódik, a haszonból meg bárki részesedik, aki „rárepül” az eredményre.

  129. 132. Ha nem olvasol, csak írsz, azzal nehéz mit kezdeni…

  130. 134. Szabadalmak

    Másoljuk egymást. Igen, ez az emberiség legnagyobb ereje. Tanulunk egymástól.
    A szabadalmi törvények ezt gátolják. Hogyne lenne innováció, mindig is volt, mindig is lesz.

    Mára odáig jutottunk, hogy a cégek a legalapvetőbb baromságokat is levédetik, nehogy valaki más beelőzzön, és ellehetetlenítse a további működést. Én ezt most pont belülről látom.

    Az egész egy önálló iparággá nőtte ki magát, elképesztő költségekkel és semmire sem jó jogászok hadseregével.

    Most komolyan. Formatervi szabadalmat lehet szerezni egy lekerekített sarkú téglatestre. iPhone. Amire hivatkozva dollár csilliókra lehet perelni a másik céget.

    Vagy a magyar fickó, akit személy szerint sajnálok, de a „találmány” tényleg vicces. Csíkokat varrt a focicipő orrára. Nem mondom, hogy az adidas eljárása etikus volt, de ennek a „találmány”nak a levédetése azért tényleg vicces.

    Figyi, a ctrl+alt+del billentyűkombó is le van védve!!!

  131. 133. Persze, a magánszférában is vannak rossz vezetői döntések, te átéltél ilyeneket. Na és? Legrosszabb esetben becsődöl a cég, és átveszi a helyét egy másik. Csak nehogy azzal gyere, hogy mentsük ki adóforintokkal a nyomdádat!

    Le is írtad a probléma gyökerét: monopolhelyzet, a valódi verseny hiánya. Egyébként azt gyanítom, hogy azért alakulhat ki monopolhelyzet a nyomdaiparban, mert nagyrészt állami megrendeléseket elégít ki. A legtöbb napilap is csak azért marad életben, mert az állammal összefonódott cégek „hirdetéseit” közli.

  132. 137:
    Gondolom nem vetted észre, hogy az elképzelésed anarchiába torkolna. A kapitalista szellem magába hordozza a monopolhelyzet megteremtését, hiszen az jóval nagyobb profitot biztosít. Ez ellen találták ki a monopólium ellenes törvényeket. Állam nélkül ki gondoskodna a törvény betartásáról. Persze egy idő után a tőke legyőzi az államot is (jobban mondva felvásárolja), ahogy ez most éppen Amerikában történik. Kezd is kibontakozni az anarchia. — Sokan gondolják, hogy a „piac” a kapitalista gazdaság önszabályozó. Nem igaz! Felejtsd el! A tőke koncentrálódik, és aki ne tehetős, az le van szarva, később a tehetősebbek is, és a végén lesz néhány száz mester és sok milliárd rabszolga.

  133. 138. A monopóliumra törekvés természetes velejárója a piacnak. De ha az „állam” nem kezd bele valami zavaros szabályozgatásba, akkor nem lesz hosszú életű.

    Nagy cég a mcDonalds, ennek ellenére számtalan kis gyorskajálda működik Budapesten. Én nem hiszem, hogy ez azért van, mert az állam ügyesen korlátozza a mekit.

    Mondasz példát olyan monopóliumra a közelmúltból, ami állami beavatkozás nélkül alakult ki, és nincs alternatívája?

  134. Kedves Tbor bá
    Bocsánat az esetleges offolásért, nem tudtam hová rakni, hát ide biggyesztem:
    Egy apró kis semmiség a 10-es csatorna ma délelötti ” Kerekasztal”
    dumamüsorából kiragadva: közeleg az év vége, köszöbön a decemberi ünnepek,velök kapcsolatban ismét teritékre kerülnek a kölni, müncheni szilveszteri attrocitások, mindez a szokásos évvégi kielemzések kereteiben, élvonalbeli hirelemzők részvételével.Rákerülvén a sor, megszólal Chanan Krystall kitünő elemzőnk elmondván, hogy egy friss internetes hir szerint most-most, tegnap-tegnapelött, portugáliában egy migráns brutálisan megerőszakolt egy portugál hajlektalan nőt.Igyekszem szó szerint idézni:” most feledjük egy pillanatra hogy az eset érinti témánkat a tavalyi, a migránsok által elkövetett németországi erőszakhullám kapcsán, engem az egészből az döbbent meg, hogy a portugál asszony volt HAJLÉKTALAN, mig a migráns egy MENEKÜLTOTTHONBAN VAN ELHELYEZVE. Ezek szeint ha én portugéliába érkezek egy fillér nélkül, elég ha szerzek valahol egy keffiát, vagy burnuszt, migránsnak adom ki magam, és beérkezett ember vagyok. Pályafutásom alatt láttam már sok furcsaságot,de ezzel kapcsolatban én is csak kérdezni tudok: mi folyik odaát európában?”
    Ennyi nagyjából, és ezek után én is csak kérdezem, emberek, mi az isten van odaát nálatok?


  135. 139:
    Én csak fel kívántam hívni a figyelmet, de eszem ágában sincs vitatkozni veled, mert (szerintem) te meggyőzhetetlen vagy. Nekem meg se türelmem, se időm felesleges kőröket járni. Azt azért még leszögezem. Állam nélkül nem megy, de az államot vissza kell tartani az elburjánzástól, ami a választók dolga, de ehhez értelmes választók kellenének, ami gyakorlatilag sehol sincs, nálunk meg pláne.
    140:
    Az isten szerelmére Bálint. Ezt az amerikai zsidók erőltetik Európára a PC-n keresztül.

  136. 133.berko
    érdeklödéssel olvastam beirásodat, amiböl nekem az jön le, hogy nálatok még a magánvállalkozó is hülye.
    Nálunk még ilyesmire nem volt példa.
    Sajnálom.

  137. 142: „a magánvállalkozó is hülye”

    Amíg a hülyeségéből származó veszteséget ‘be tudja hozni’ máson, addig nyugodtan lehet hülye.

    Egyrészt vannak a kormányközeli vállalkozások, akiknek az állam annyit fizet, amennyi a benyújtott számlán van, és nem nézi, hogy az reális-e, illetve ami eddig nagyon jól működött, hogy a főnökség hülyeségét a dolgozók bérén meg lehetett spórolni. Ez utóbbi kezdett változni, mivel a dolgozók elszivárognak külföldre.

    140: „a portugál asszony volt HAJLÉKTALAN, mig a migráns egy MENEKÜLTOTTHONBAN VAN ELHELYEZVE”

    Ennél cifrább dolgok is voltak Németországban. Bérlakásokból tették utcára az egyébként rendesen fizető bérlőket, hogy legyen helye a migránsoknak.
    „mi az isten van odaát nálatok?” Ez egy jogos kérdés, úgy tűnik, mindenki meghülyült. És ne vedd magadra, de ez a elhülyülésig fokozódó „polkorrektség” pont a zsidósággal kapcsolatban jött létre – és jutott el a mai abnormális szintig.

  138. 143.observer
    Nem haragszom, soha sem szoktam igazságért megharagudni.
    De volna egy kérdésem:
    hogy hagytátok ti, európai, intelligens emberek , hogy az elhölyitő-zsidó vagy nem zsidó- polkorrekt marhaság ennyire elhatalmasodjék berkeitekben?

  139. 144: Úgy, hogy volt egy II. világháború, amit a nácik elvesztettek, és azóta Európában, de különösen Németországban zsidóról rosszat még gondolni sem szabad. Esetleg csak teljesen titokban, egyedül egy sötét szobában, szájat beragasztva, nehogy véletlenül olyat suttogjon az ember, ami aztán bajt hozhat rá.

  140. 137: „Csak nehogy azzal gyere, hogy mentsük ki adóforintokkal a nyomdádat!”
    Nem a nyomdám, és nem kell megmenteni semmit. Csak mint külsős sokat láttam hallottam. Amit leírtam az csak a jéghegy csúcsa. Több más cégről is írhatnék ahol hasonló esetek történtek/ történnek. És nem minden esetben voltak hülyék a döntéshozók … sokszor csak anyagilag érdekeltek 🙂

    „Le is írtad a probléma gyökerét: monopolhelyzet, a valódi verseny hiánya. ”
    Igen a „szabad” piac előbb-utóbb oda vezet. És a piac ezt nem oldja meg magától. De Tibor bá korábban ezt elég tömören leírta.

    „Nagy cég a mcDonalds, ennek ellenére számtalan kis gyorskajálda működik Budapesten. Én nem hiszem, hogy ez azért van, mert az állam ügyesen korlátozza a mekit.”
    Nagyságrendileg vesd össze a Meki árbevételét, és a kis étkezdék árbevételét. Amint a befektetett energia és a vélt haszon megéri, azonnal eltiporja a Meki a kicsiket.

  141. 147: Eltiporja a meki a kicsi hamburgerezőt???
    De hát ott van a közvetlen szomszédságában kettő csak a Móriczon!

    És ezt te, mint állam hogyan akadályoznád meg?

    És miért alakult ki monopolhelyzet a nyomdaiparban? Csak nem a zsíros állami megrendelések miatt?

  142. Hopp, milyen flottul működik a Posta!
    http://index.hu/2016/karacsony/tenyleg_nagy_lehet_a_baj_a_magyar_postanal/

    Pedig nemrég megérdemelt fizetésemelést kapott a vezetés
    http://index.hu/gazdasag/2015/09/16/a_kormany_tizmilliokkal_megemeli_az_allami_fejesek_fizeteset/

    Én is várok egy csomagot, 3 napja meg kellett volna érkeznie…

    Tibor bá’: Ha a hozzászólásodba két URL-t csatolsz, akkor azt a rendszer nem engedi át, és nekem is gondot és munkát okozol.

  143. 143. Observer

    „de ez a elhülyülésig fokozódó “polkorrektség” pont a zsidósággal kapcsolatban jött létre – és jutott el a mai abnormális szintig.”

    Most, hogy a polkorrektség bástyáján egyre növekszenek a rések, talán illene helyretenni ezt is.

    Nyilván túl fog lendülni az inga a túloldalra, és valószínű, hogy megint „kötelező” olvasmány lesz a Mein Kampf és a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve… Legalább az értelmesebb embereknek kellene differenciálni hogy valójában kik a felelősek a kialakult helyzetért, és a zsidóknak is el kell dönteniük, hogy az összetartás az erkölcsi normák felett is fontosabb-e, mint kiközösíteni azokat, akik évszázadokon keresztül csak bajt hoztak rájuk…is.

  144. 149.atilla
    ‘Nyilván túl fog lendülni az inga a túloldalra, és valószínű, hogy megint “kötelező” olvasmány lesz a Mein Kampf”…
    Az inga tullengése fizikai törvényszerüség, és holtbiztosan bekövetkezik, de én azt gyanitom, hogy a tömegek a visszalengési energiát nem a zsidókon, de a majd azt mondanám, külön erre a célra behozott migránsokon fogják elsősorban leverni.
    Mellesleg, minden hivatalos pollkorrektség ellenére, egy felmérés szerint a Mein Kamp minden idök bestsellere volt mindig, és az idén is.
    És most nem az ujonnan kiadott, hivatalos, kiherélt változtról szólok, hanem az eredetiről.
    Lám-lám, a zsidó sem mindenható.

    ” Legalább az értelmesebb embereknek kellene differenciálni hogy valójában kik a felelősek a kialakult helyzetért,”
    Nem tudtad, hogy éppenséggel az értelmiség volt mindig a legmegalkuvóbb, legkussolóbb osztály???
    Tisztelet a kevés kivételnek.

  145. 150. balint

    „…külön erre a célra behozott migránsokon fogják elsősorban leverni.”

    Elképzelhető, hogy ez is benne volt a pakliban, hogy príma figyelemelterelő pofozózsákok legyenek, akiket senki se sajnál…

    De valószínűleg éppen a Mein Kampf népszerűsége mutatja, hogy nem mindenki fog a migránsokra vetődni…

    „Lám-lám, a zsidó sem mindenható.”

    A természettel hosszú távon nem lehet szembe menni…
    A PC melléktermékként kialakította a „kódolást” a szalonzsidózást, és tulajdonképpen elősegítette, hogy az érdeklődők méllyebbre ásva keressék a bizonyítékaikat „összeesküvés” elméleiknek igazolására, eltávolodva a „zsigeri” véleménynyilvánítástól. Így a „büdös zsidótól” eljutottunk a Talmud, a Kabbalah kritikájáig, a ki kitől szedhet kamatot erkölcsi kérdéséig, Kánaán elfoglalásának példa értékéig, meg hasonlók…

  146. 151 atilla
    A finom, elegáns visszafogottsággal kifejezett zsidóellenesség engem soha nem érdekelt, és NEM HÁBORITOTT FEL, mert véleményem szerint nincs, és nem is lehet ktitkán felül álló ember.Azt sem tartom jónak, hogy a zsidóság, habár az évezredek folyamán több villámcsapás érte, mint a hegycsucson található szálfát, soha semmi önvizsgálatot nem tanusitott a feléje irányuló gyülölet okai iránt, habár a kereszténység legjobbjai minden időkben és több alkalommal irásban , csokorba szedve és tálcán nyujtották neki ugy az okokat, mint azok orvoslatát, de sajnos, róluk mindez lepergett.
    Már évezredekkel ezelött, a római birodalom nagy alakja, Cicero ad hangot – persze, illendő intelektuális visszafogottsággal- a zsidóság iránti haragjának a hirhedt aranyszállitó csempészhajó miatt.
    Hasztalanul. Róma gazdag zsidairól minden lepergett.
    Az ö bajuk. A burjánzó ókori antiszemitizmus szintén.

  147. 144: „polkorrekt marhaság ennyire elhatalmasodjék berkeitekben”

    Ennek kisebb-nagyobb okai vannak. A kisebb, hogy ha kimondod az igazat (vagy egyáltalán szeretnél megvitatni bizonyos kérdéseket), akkor erkölcsileg-anyagilag ellehetetlenítenek – vagyis van egy egzisztenciális félelem.
    A nagyobb ok – országok szintjén – az USA hadserege és politikusai. Az utóbbiak az előbbi segítségével minden országra rákényszerítik az akaratukat – ahol tudják. Legtöbb helyen tudják. Az európai polkorrektség ennek ellenére még mindig csak töredéke annak, ami az USA-ban van.

  148. A zsidó nem szitokszó. Sajnos kevés zsidó ember nagy károkat okozott a zsidóságnak. De ezeket a zsidókat nem érdeklik saját fajtájuk sem, ők a megtestesítői azon luciferi tulajdonságoknak, amik mindenkiben megtalálhatóak.
    Na ezen gyengeségeinkre ők gyönyörűen, sikeresen rájátszottak és rájátszanak a mai napig. Ez a mi naivitásunk, a mi legfőbb gyengeségünk. Mert fejletlenek vagyunk és nem ismerjük a szellemi evolúciós lépcső fokait , így nem tudjuk hol ragadtak meg ezen a lépcsőn és miért az a fő céljuk ami, így nyilván védekezni sem tudunk. Mert -sajnálom-, de a gázkamrák és egyéb hasonló szarságok nem a megfelelő válaszlépések.
    Cion bölcseinek jegyzőkönyve egy baromság. Egy oltári nagy baromság.
    Nem mondom, hogy nem igaz(régen olvastam Ford bácsi irományát), de tényleg hülyeség.
    Először is akik ravaszul gonoszak attól még nem bölcsek, hanem csak gonoszok.
    A manipulációs trükkjeik szánalmasan átlátszóak, de a konzumidióta birkanyáj kajálja. Ha a bölcsesség kis szikrája lenne bennük akkor nem állatoknak tekintenék saját fajtájukat(emberek) és saját céljaik érdekében lenyomnák őket, hanem felemelnék őket valódi oktatással és valódi egyenlőséggel. De sajnos nem lehet, mert ide az idealizmus kevés. És mivel az egysejtűek is szaporodnak így a nép is ezt teszi, mégis hogyan tudnának kezelni ennyi idiótát. Nyilván mindent megtesznek, hogy redukálják a létszámunkat.
    Bölcsességük ellen szól a klíma is, ennyit sem tudnak és magukat is lehúzzák a klotyón.

    Mein Kampf népszerűsége (szintén olvastam) meg elég lehangoló. Elég sok mindent elárul ha kajálják az ilyeneket felnőtt emberek. Mondjuk 20 évesen még is én határtalanul lényegre tapintónak és igaznak éreztem.
    De azon egyszerű felismerésen kívül, hogy a zsidóság nem egy erkölcsös nép és – ,hogy undorodott kis Adolfunk a „görbe lábúaktól”- nem sokat mond.
    Aztán ezt alátámasztotta mindenféle természeti( nép és faj stb.) és anatómiai handa-bandával(még ha ennek is van némi alapja pl. belterjességből fakadó zsidóbetegségek stb.), elég gagyi-legalábbis szerintem.

    Azonban a háttérhatalmak is változnak folyamatosan. Folyamatosan módosítgatják elképzeléseiket az események tükrében. Kontrolljuk gyengül, kicsúszik a kezükből az irányítás. A népek a migránsokat is gyűlölni fogják meg a zsidókat is, bárki képét szétütik egy szívlapáttal, meg nekimennek a Parlamentnek, a márványpalotáknak, meg egy-két kirakati bábút felhúznak egy lámpavasra miközben fröcsögve mocskolódnak.
    Mégis mit lehetne tenni? Semmit, csak bedobni a gyeplőt.

    Húzzák a dolgot amíg összedől, minél tovább húzzák annál gyorsabb a lefolyása. Ma beszélgetnek Brüsszelben a fijúk meg a jányok, hogy belül védjék magukat egymástól vagy kívül védjék magukat. Ha nem lesz konszenzus és egy patthelyzet alakul ki az államok között, nekik az majdnem ugyanolyan jó, mintha beáramlanának a disznóutálók. Európának annyi, és ha törökök kapcsolnak nehéz karácsonyunk lesz.

  149. 154. Balázs

    „Cion bölcseinek jegyzőkönyve egy baromság.”

    Ez így talán túl sommás, ahhoz képest, hogy egy időben népszerűbb volt mint a Biblia… és nem is az alsóbb osztályokban terjedt.

    Az igaz, hogy abból a szempontból, hogy a báseli zsidó tanácskozás jegyzőkönyve, abból nyilván egy hamisítvány.
    De ha alaposan megnézed, hogy a hamisítók kiknek a munkáiból ollózták össze, akkor kiderül, hogy egy ügyesen álcázott program, ami tulajdonképpen végre lett hajtva.

    A Mein Kampf pedig ennek a tervnek a megakadályozására lett megírva. Ebből a szempontból egymás kiegészítői. Akkor is, ha mindkettőben vannak túlzások, tévedések. A Cion Bölcsei egy szűk vezető elithez szólnak, a Mein Kampf pedig a széles tömegekhez. És ehhez van igazítva intellektuális elvárásuk is.
    Ha valóban olvastad a Mein Kampfot, akkor tudhatod, hogy Hitler undora nem a görbe lábaknak szólt, hanem azoknak a pénzügyi mahinációknak, amelyek Németországot az éhhalál szélén tartották. A tömegeknek a gazdasági magyarázatok túl bonyolultak, ezért kellett kitalálni hozzá a fajelméletet.

  150. „147: Eltiporja a meki a kicsi hamburgerezőt???
    De hát ott van a közvetlen szomszédságában kettő csak a Móriczon!”

    Na még 1x: Amint a befektetett energia és a vélt haszon megéri. Ezen mi nem érthető ? A Túl kicsikkel nem foglalkozik a Meki.

    „És miért alakult ki monopolhelyzet a nyomdaiparban? Csak nem a zsíros állami megrendelések miatt?”
    Elsősorban azért mert egy tőkével rendelkező csoport felvásárolta szinte mindet. 1-2 kisebbet leszámítva.

  151. „A Túl kicsikkel nem foglalkozik a Meki.”

    Vagyis érvényesül a szabad piac. Ha túl drágának ítéled a mekit, találsz másik helyet, ahol tudsz enni hamburgert.

    Mi a helyzet a Burger Kinggel? Az elég nagy?

  152. Első látásra abszurdnak tartottam a hírt, miszerint, meg nem mondom már melyik országban, de egy skandináv ország kisvárosában érdekes kísérlet zajlott pár éve, ahol
    ugyanis az történt, megszüntették a kresz szabályokat. Tán a jobbra tartás maradt meg egyedül. Az történt ezután, hogy a balesetek száma csökkent. Ugyanis, magyarázta a szakértő, az embereknek minden közlekedési eseménynél meg kellett állapodniuk egymással. A döntéseket egy egy közlekedési szituációban nem a kresz szabályai hozták meg, hanem az emberek. A száguldozó sem nyomta tövig a gázt, ugyanis nem tudhatta, nem jön e egy másik eszement, aki nagyobb, erősebb autóban ül.
    Sok terület van, ahonnan az állam szép fokozatosan visszavonulhatna.
    Régebben nem kellett ügyvéd a lakásszerződéshez. Két ember írásban megegyezett vételről, eladásról és az ügy el volt rendezve. Na de, magyarázták, sok a csaló, kell az ügyvéd az ügylethez. Csak érzet szinten mondom, ma több a kisemmizés ügyvédi segédlettel, míg nem volt jelen kötelezően a jogi szakértelem.

    Az embereket nem lenne szabad leszoktatni a döntéshozatalról, a kompromisszum keresésének készségéről.

  153. 119 Bálint: 1960-65 ben kb 800-1400 Ft közötti havi fizetés (takarítónő-gyári szakmunkás) mellett 50 fillér volt a vonaljegy 70 fillér az átszálló, azt hiszem ez kb 1h ig érvényes volt vagy másfél és 6ft70fill a hetijegy a dolgozóknak. 6 év alatt nem kellett attól följebb mindenkinek.
    Ilyen bevételekből gazdálkodták ki a kalauz a vezető a irodisták és egyéb költségeket.És úgy működött ahogy Tibor Bá leírta.

    OK autó jó ha 1-2 látott az ember a teherszállítás lovaskocsikkal történt még.

  154. 159. Károly

    „Két ember írásban megegyezett vételről, eladásról és az ügy el volt rendezve.”

    Persze…
    Volt idő, amikor az adott szónak súlya volt.
    Ez akkor volt amikor az erkölcsök még erősebbek voltak.

    Ma már elfogadott dolog, hogy a „hülyéket” ki lehet, sőt ki is kell használni, mert megérdemlik, miért hülyék.

    Napjaink hősei a Soros Györgyök, akik országok valutájait támadják, emberek millióinak munkájának gyümölcsét nyúlják le… a mai erkölcs szerint jogosan.
    És ezek a guruk, az okosok, az intelligensek… rájuk akar hasonlítani minden kamasz…

    Aki nem bírja a tempót, ammak ügyvéd kell hogy lefordítsa az apró betűt, mert eleve úgy van fogalmazva, hogy ne ő járjon jól, de ne is értse.

  155. Mikor az állam bekavar a józan paraszti gondolkodásnak.
    Annó bevezették a füst adót. Erre reagálva az emberek két-három kéményből egyet csináltak. Majd ablakadót vetettek ki. Az emberi reakció az volt, hogy befalazták az ablakok egy részét /vakablakok megjelenése/. Ezek után szigorították az építési szabályokat, mert túl sok füstmérgezés történt.
    …és az állami gyámkodás csak burjánzik.

  156. Az állam intézménye elengedhetetlen, soha semmilyen módon nem helyettesíthető. A probléma az, hogy az állami gépezetben megjelent az a fajta tulajdonosi szemlélet ami a probléma gyökere.
    Régebben, (nem is olyan nagyon, 50-60 éve) még más volt, mert mások voltak az emberek. Az emberek szociális érzékenysége nagyobb volt, akárcsak a becsületesség és egyéb tulajdonságok mértéke. Így jobban működtek az intézmények és a magánzók is.

    Az állam ma a legnagyobb gengszter, undorító és embertelen az egész hozzáállás. Nem tölti be azt az alapvető szerepét, hogy kiegyenlítse a társadalmi igazságtalanságokat, sőt maga generálja azokat.

    155. Attila

    Valóban olvastam kb.15-20 éve. Amennyire emlékszem sem nyelvezete, sem fogalmazása nem az egyszerű népnek szólt.
    A német nép egyébként abban az időben eszméletlen módon nacionalista volt. Tehát nem kellett fajelmélet stb.ahhoz, hogy megideologizálja miért is ellenségek a zsidók. Egyszerűen mert Németországot pénzügyi machinációkkal sakkban és az éhhalál szélén tartják(ami igaz is volt). Ez eléggé érthető lett volna önmagában. Nem kellett hozzá személyes ismeretanyag. Elég ha a Führer azt mondja, pont. A német néplélek ilyen volt, kötelessége No. érdekeit mindennek előtt tartani.

    A párhuzamot a Cion bölcseinek jegyzőkönyve valamint a Mein Kampf között nem ismertem. Vagyis hogy az utóbbi az előbbi kioltására, ellenében íródott. Mindenesetre az eredmény ismert.Tehát ostobaság.

    Ostobaság azon vita is, hogy a önszabályozó vagy szabad piacgazdaság vagy állam befolyása ezekbe a kérdésekbe hülyeség-e. Mindegyik lehet(ne) jó, de egyik sem az jelen pillanatban.

    Amikor megoldásokról beszélünk, nem lehet rögtön a lecsóba csapni, márpedig megoldom alapon. Csak ide-oda csapkodás lesz belőle.
    Mint ahogy a Hitleri megoldások nem működtek ezek sem fognak(amiket ma próbálnak).

    Elsősorban a másikkal szembeni ellenállás( a másik figyelmen kívül hagyásával szemben). Tehát nem valami(saját céjaik) mellett vannak, hanem valami (másik céljai) ellenében vannak. Persze van olyan, hogy nem lehet, mert az állami elnyomó rendszertől még beszarni sem lehet.Ilyenkor forradalmak lesznek és utána a nagy hősökből kitermelődik az újabb hatalomvágyakkal átitatott réteg.

    Ha az emberek egy hangyaboly lennének akkor egységben tevékenykednének nézve a boly, emberiség érdekét.
    Ehelyett 7 milliárd ego szaladgál így törvényszerű ezek összeütközése és a káoszos társadalom8amely csak annyira igazságos amilyen jóérzésű).
    Egy hangyaboly egy „rendezési” elv szerint működik, így egységes a társadalmuk.
    Az embereknek meg kellene találni az ő egységes irányítói vagy rendezési elvüket, hívhatjuk közös kapcsolódásnak vagy forrásnak is, mert van ilyen. És akkor minden ami ma leküzdhetetlen probléma, megoldható feladattá válna.

    A politikusok a népesség 7 ezreléke(ez minden párt tagsága, plakátragasztói stb.). Ha a népesség kicsit is értene valamit, akkor a 7 ezrelék mehetne a picsába. Nem, hogy irányt nem mutatna és döntene fontos ügyekben, hanem mehetne ganét lapátolni.
    A nép kitermelné a maga igazi vezetőit, királyait akik betöltenék szerepüket valódi képességei és nem személyes ambíciójuk alapján. Igazi mintaadókká válnának az emberek a királytól lefele a megfelelő hierarchiai szerepüknek megfelelően.
    A szerepek elfogadása persze alapvető és kivitelezhető lenne teljesebb énképük tekintetében. Amíg ez nincs addig örülhetünk annak ami most van.
    Így a hülye gyárigazgató volt az átkosban , ma meg akár miniszterelnök lesz.

    Persze lehet azt mondani, hogy ez illúzió és így értelmetlen erre egyáltalán gondolni. De akkor kérdezném, hogy nem értelmetlen-e beszélgetni a jelen piacgazdaság módozatairól vagy ökröknek számtant tanítani?

  157. 163. Balázs

    „Ehelyett 7 milliárd ego szaladgál így törvényszerű ezek összeütközése….”

    Talán csak az az 500 millió, akiknek a felvilágosodás „felszabadította” az egóját…
    A többiek még eléggé irányíthatóak, és ez maximálisan ki is van használva.

  158. 160.Kékavian
    megadtad számokban a korai 60-as évek fizetését a korabeli bkv. jegyárak viszonylatában.
    Ez mind szép és jó, de tibor bá,ha nem tévedek, ama régi kapitalista közlekedési vállatról, illetve müködési eredményeiről irt, amikor is a cég , ha jól sejtem, nélkülözött minden állami támogatást.Ezek szerint nagy dolog, ha a vállalat igy magárahagyatva is képes volt a nyereséges müködésre.
    A te adataid viszont már a kommunista rendszerbeől származnak, ahol elképzelhető az állami szubvenció jelenléte a jegyárakat illetően.
    Vagy, az is elképzelhető miszerint nálatok a 60-as években 50 fillér olyan pénz volt, ami tényleg fedezte a vállat összs kiadásait, plusz!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük