(2038) Einstein bajban van

Tibor bá’ online

 

k001Professor João Magueijo (Imperial College London) és Dr Niayesh Afshordi (Perimeter Institute in Canada) már több mint 20 éve állt elő egy új elmélettel, ami szerint a fény sebessége nem állandó. A hírek szerint most nyílt rá lehetőség, hogy az elméletet igazolják. Ha ez sikerül, akkor Einstein nagy bajba kerül, mivel a relativitás elmélete arra épül fel, hogy a fény sebessége (c) konstans. Annyira konstans, hogy az E = mc2 szerint a fény sebességétől függ az energia és az anyag egyenértéke.

Ha hiszitek, ha nem, az E = mc2 –ben a fénysebesség nekem se tetszett. Kábé másfél évtizeddel ezelőtt a következőket írtam róla:

Einstein (feleségének) a képleteiből több dolog is adódik, de ezek a földi ember felfogása szerint eléggé képtelenek. Az E = mc2, vagyis az anyag és energia azonosságáról elég sok szó esik. Ez a képlet azt állítja, hogy nagyon pici anyag nagyon sok energiává alakulhat át. Ezt a „nagyon sokat” a különben is hatalmas értéket adó fénysebesség négyzete biztosítja, hiszen a tömeget ezzel kell megszorozni. A képlettel mindössze az a baj, hogy a fizikusok egy része (a merészebbik része) nem érti, hogy kerül a képletbe a fénysebesség, amikor a fénynek semmi köze a dologhoz. Ha pedig egy kicsit gondolkodunk, akkor mi magunk is megcáfolhatjuk a képlet helyességét. Ugyanis az energiája frekvenciafüggő! Vagyis a fény energiája nem a sebességétől függ, hanem a rezgésszámától. Következésképpen a tömeg energiába történő átalakításánál, ha a képletben van a fénynek szerepe (ismétlem, ha van), akkor nem a sebességével, inkább rezgésszámával kellene beleszólnia a végeredménybe. Persze a tömeget egy hatalmas számmal kell megszorozni, hogy megkapjuk az energia egyenértékét, de az a hatalmas szám nem a fény sebessége, legfeljebb közel áll a fénysebességhez, méghozzá oly közel, hogy nyugodtan össze is cserélhetjük a kettőt.

Különben Einstein (szokása szerint) visszafelé gondolkodott, azaz ráérzett a végeredményre és onnan visszafelé matematikai „felvezetést” végzett, „levezetés” helyett. Ésszerű sejtése szerint az Energia egyenlő a tömeggel (­angolul mass). Képletben: E = m. (Figyelem, ez az m nem méter!) Ki kell még hozzá találni egy arányossági tényezőt, de ez nem igazán lényeges. Fontos viszont, hogy egyeznek-e a dimenziók, ami alatt itt most nem térbeli kiterjedést, hanem mértékegységeket kell érteni. Hát lássuk! Az energia = erő × út. Ebből az erő dimenziója m · kg · s–2, az úté pedig m. Így az energia: m · kg · s–2 · m, ami egyenlő a tömeggel, ami viszont mindössze kg. Na most ezt arányosítsuk!

                                     m · kg · s–2 · m  =  kg · ?

Mi hiányzik a jobb oldalról? Az m · s–2 · m vagyis m2/s2 azaz (m/sec)2. A m/s nem más, mint sebesség. Ami tehát hiányzik, az egy sebesség négyzete. Mivel pedig a tapasztalati mérések azt mutatták, hogy az anyag és energia közti arányossági tényező kb. 17-18 nagyságrendű, úgy tűnt, hogy a fény sebessége nagyságrendileg megfelelő, ugyanis 300 000 0002 = 90 000 000 000 000 000 vagyis a fény sebességének a négyzete méterben megadva durván 17 nagyságrend, azaz a tapasztalati érték.

Ha Einstein élne, és elfogadná a nézetemet, akkor c2 helyett a képletbe a 9×1016 arányossági tényező kerülne. Ebben az esetben nyugodtan kitalálhatják, hogy a fény sebessége változik. Ez az egyenletet a legkisebb mértékben se zavarná.

Különben, most már csak idő kérdése, hogy valami érdekes dolog kisüljön.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

33 gondolat erről: „(2038) Einstein bajban van

  1. Van igazsága a gondolatmenetednek, Tibor bá’…
    A fizika világában rengeteg fizikai konstans létezik, amit egyszerűen tapasztalati úton megállapítottak, kimértek, és nem szükséges ezekhez valamiféle misztikus mögöttes tartalmat keresni, egyszerűen egy arányosító tényező.
    Úgy, ahogy a matematikában a PI értéke semmi máshoz nem köthető, csak a kör kerületének és átmérőjének arányához.
    Vagy a gravitációs állandó, amelyet nem tudunk levezetni semmiféle matematikai-fizikai összefüggésből, ezt csak tapasztalati úton kimérni lehet.
    Elvileg itt is hasonlónak tűnik a helyzet, de azért elgondolkodtathatja az embert, hogy ez az arányosító tényező dimenziója éppen sebesség négyzet alakú, számértéke meg éppen a fénysebesség négyzetét adja ki (légüres térben persze, mert az is más minden közegben).
    De kétségtelen, ez már bevisz a történetbe egyfajta misztikumot, nem látszik a logikai szükségszerűség, Einstein meg engedhetett a csábításnak…

  2. Ideje pár dogmát ledönteni.
    Pl azt hogy a fény nem elektromágneses sugárzás, ráadásként kétféle fény is van. 🙂
    Ezósok az egyiket mindenen átfújó szélnek/ ha jól rémlik a kabbalisták rejtett fénynek hívják. Másikat látható fénynek hívják, erről szól a poszt is. Ráadásként ez a levegő elem, és nem a légköri levegő. (Meg lehet nézni a Szegedi Dóm homlokzatát, nagyonkeresztény templom homlokzatára kirakták a négy őselemet…) Azt már meg sem említem, hogy a rejtett fény maga a téridő kiáradása, ami régi nevén éter, ma gravitációs hullámtér név alatt fut.

    Posztra visszatérve a c elég stabil állandó, mert a fény fenntartó fizikája erre kényszeríti, de a fényt alkotó tűzelemek/mai nevén tachionok már bőven c fölötti sebességgel mozoghatnak. Ennek semmi akadálya, mert nem anyagi részecskékről van szó, mehet 100× c-vel is, csak legyen aki felgyorsítja erre.

  3. Már többször írtam itt, hogy a fénynek a relativitáselmélethez NINCS köze. Az E = mc² –ben NEM a fény sebessége szerepel, hanem egy olyan sebesség, ami a téridő szerkezetéből adódóan létezik, és átléphetetlen. Elérni is csak nulla tömegű részecskék tudják, és mit ad isten, a fénynek nulla a tömege, ezért eléri ezt a sebességet.

    Egy hasonlat a határsebesség megértéséhez: a Föld felületén két pont közötti távolság nem lehet nagyobb, mint 20000 km, a Föld geometriájából adódóan.

  4. Tibor bá, nézz, hallgass Dávid Gyula előadásokat a relativitáselméletről. Nem döngetnél nyitott kapukat.

    A c konstans már a Maxwell-egyenletekben megjelenik (CGS-ben írva), és a relativitás elmélet tárgyalása során egyáltalán nem kell a fényre és annak sebességére hivatkozni.

    Na persze, aztán fel lehet tenni a kérdést, van-e olyan valami ami c-vel terjed, és lám, van: a fény.

    És hogy nem mindig c-vel terjed: hát igen, közegben lelassul. kb. Newton óta tudjuk.

    Ha viszont nem erről van szó, akkor kötve hiszem, hogy igaz lenne, szerintem csak valaki szenzációt hajhász.

  5. 2: dajtás, egyre durvább zagyvaságokat írsz. Most akkor levegő vagy tűz elem a fény? Nekem mindegy, úgyse hiszem egy szavadat se.

  6. „A képlettel mindössze az a baj, hogy a fizikusok egy része (a merészebbik része) nem érti, hogy kerül a képletbe a fénysebesség, amikor a fénynek semmi köze a dologhoz. ”

    A fény egy elektromágneses hullám. A c2 a közeg permeabilitásának és dielektromos állandójának szorzatának reciproka.
    Nem gondolom, hogy hasraütésre került volna be a fénysebesség a képeltbe.

  7. #4 Ha már dgy-t emlegeted, ideidézném őt a kozmoforum.hu-ról:

    „Nagyon nehéz kitűnni a sokaságból, valami olyat írni, amire tényleg felfigyelnek. Talán ezért terjed az a rendkívül káros szokás, amit egyre inkább megfigyelhetünk nálunk is, egyre több tudományban, sajnos már az elméleti fizikában és csillagászatban is: a kutató vagy kutatócsoport – amellett, hogy tisztességgel megjelenteti eredményét egy nívós, referált folyóiratban – elmondja mindezt egy újságíró (vagy rosszabb esetben tv-riporter) ismerősének, barátjának, aki aztán (ötperces) szenzációt rittyent belőle. Így a valódi tudományos eredmények mellett apróbb publikációk, kis lépések vagy igazából halva született ötletek is nagy, őket meg nem illető publicitást kapnak. Az újságcikk vagy a tv-riport ugyanis mérhetetlenül felfújja a tudományos eredményt: John Smith avagy Kovács János ifjú fizikus megoldotta azt a világnagy problémát, amin Einstein ötven évig töprengett, és mégsem jutott semmire… Ezért mostantól minden másképp lesz a fizikában! (Egészen egy hétig, amíg el nem felejtik az ügyet.)

    Az egészben az a legnagyobb disznóság, hogy a laikus közvélemény az ilyen cikkekből és riportokból tájékozódik, és ezek alapján teljesen eltéveszti a mértéket. Azt hiszi, hogy JS vagy KJ most felkavarta az állóvizet, megrengette a világot, és az egész tudományos közösség minden tagja feszült izgalommal várja, hogy valaki megerősítse vagy megcáfolja JS vagy KJ új, csodálatos felfedezését – vagy éppenmár ő maga is félretette saját napi munkáját, és átállt erre a témára, megerősítést keresve. Épp a lényeg nem derül ki az ilyen szenzációs riportokból: az, hogy JS vagy KJ munkájához hasonló naponta tucatjával jelenik meg, ez csak egy a sok közül, csak a többieknek nincs újságíró ismerősük (vagy nem elég pofátlanok ahhoz, hogy önreklámra használják fel). És az sem derül ki, hogy a tudományos közvélemény a legjobb esetben is érdeklődő közönnyel szemléli az új „felfedezést”, de a legtöbb esetben még csak tudomást sem vesz róla, nem éri el az ingerküszöbét.

    A laikusokat legtöbbször ezek a szenzációs újságcikkek riasztják, ilyenkor minden szakmabelihez tucatszámra érkeznek a telefonok és emailek rokonostól, ismerősöktől és vadidegenektől is: Tényleg igaz? Magyarázd meg! Miért nem jöttetek rá már hamarabb? Igaz, hogy a „hivatalos” tudomány le akarja tagadni? Most minden megváltozott a tudományban, mikor adod vissza a diplomádat? stb.

    A legriasztóbb tényleg ez a mérhetetlen aránytévesztés: lényegében nem történt semmi különös, folyik a tudomány mindennapos rutinmunkája, valaki (és aznap még húsz másik tudós) előrukkolt egy új feltételezéssel, a többiek meg majd megvizsgálják, mit lehet belőle komolyan venni.

    Így megy ez.

    Csak a műszenzációktól felhergelt laikusok gondolják másképpen.”

  8. Re:5

    A fény levegő elem(mindkettő verzió), de az alap „építő kövek” tűzelemek, számszerint 7+1 darab. Csak halkan jegyzem meg hogy ez a hét fejű sárkány a mesékben.

    Kronológiailag egymásra épült a rendszer, és az adott stációt mondhatjuk valamilyen „elemnek”. c-nél kisebb sebességgel terjedő elem a víz elem, ami azért víz elem, mert a terjedési képe nagyon hasonlít a tóba dobott kavicshoz. Ha 3db víz elem találkozik, akkor tudja a rendszer az elemeket felgyorsítani c fölé, ami kicsit pongyola fogalmazás, mert itt még nincs fény. Hozzáteszem a vakolós klub mindent látó szem háromszögben ábrázolása ezt is jelenti, elég fontos momentuma a teremtésnek, ha már okkultizmusról/vallásokról van szó.
    c fölötti forráselemek a tűzelemek, ezek a tachionok, amiknek a terjedési képe a gyertyalánghoz hasonlít, ezért tűz elemek.
    Időrendben ezután jön a levegő elem, ami már egy teremtett rendszer, mert kettő tűz elem generálja, és tartja fenn. Ezt hívjuk ma téridőnek, hinduk lótuszvirágnak,keresztények Szentléleknek, zsidóságnak szimplán csak ez a jele…
    Ez a rajzpapír, amiben meg tud születni az anyag/föld elem és a látható fény. Röviden erről szól a Teremtés első fele,röviden,zanzásítva.

    Nem kell elhinni semmit, ez is csak egy világkép. Egy dologot mondhatok a mentségemre, hogy ez a világkép minden világvalással összhangban van, és ad egy elég korrekt magyarázatot a világ működésére. (ebből az elméletből több fizikai „jóslat” is született, pl 30 éve előre megmondta a gravitációs hullámokat, magyarázatot ad az EPR jelenségre, fény kettős természetére,stb,stb).

  9. 9:
    Egyszerű a kérdés. A végtelen másfélszerese. 😀

  10. Az INDEX újságírói: „A terhelés mértéke többször is túllépte a nap folyamán a 6700 megawattórát.” OK. A fizikához nem értenek (vegyenek igénybe egy szakembert) de még fogalmazni se tudnak. A „nap folyamán”-nal kellene kezdeni a mondatot. Valahogy így: A nap folyamán a terhelés (fogyasztás) többször is túllépte a 6700 MW-ot.

  11. 12:
    Megakadtam! Azon filóztam, mi a fenét kell önmagával megszorozni, hogy mínusz felet kapjunk. Mert mi a fenét tudok kezdeni egy i-vel? Okosabb, ha a holnapi posztra koncentrálok. 😀

  12. Re:9
    Elég lassú,mert a Tejúthoz átrepüléséhez is közel 70 000 év kel neki… 😉
    Valamire való térhajtóművel 1 nap alatt át lehet szelni a galaxisunkat,igazi vérprofik 1 ugrással ki is léphetnek ebből az Univerzumból 🙂

  13. 14: „igazi vérprofik 1 ugrással ki is léphetnek ebből az Univerzumból ” – mindennki kilép belőle, amikor meghal. Nem kell ahhoz profinak lenni, csak halandónak.

  14. Re:15
    Nem,nem,nem.
    Halálod után nagyon is ebben az Univerzumban maradsz, max a bőrruhát veszed le, és cseréled újra egy másik reinkarnációban.
    Elhagyni nem egyszerű, mert mesterségesen elő kell állítani a létezéshez szükséges alapparamétereket, ami azt jelenti, hogy kreálni kell egy mesterséges Teremtést… Aki erre képes, az majdnem hozza tudásban/technikában a Teremtőt, amire tippem szerint nagyon-nagyon kevés civilizáció képes…

  15. Úristen! (ELNÉZÉST,DE EZ NEKEM MÁR SOKK.)
    Eléggé pedzegetik, hogy nem a fény sebessége a maximális sebesség a világűrben, majdnem vákuumban. Tehát nem anyagi részecskék halmazán keresztül hatolva. A fény sebessége sem állandó, magából a napból is elég sok ideig tart míg kijutnak a felszínéig. Miért nem a neutrínóval foglalkozunk?

  16. Re:18
    Ha azt mondom, hogy ki lehet lépni a téridőből megfelelő technikával, és vissza is lehet lépni egy tetszőleges pontra, ami az indulási pontól x fényévre van, akkor én fénynél sebesebben repültem? Válasz egyértelműen nem, mert kiléptem az értelmezési tartományból és vissza(téridőből), és csak relatív voltam fénynél sebesebb, miközben lokálisan lehet hogy egy pár métert tettem csak meg. Értelmetlen hülyeség térben c-vel menni, mert végtelen energiamennyiség kell hozzá, ezt minden csillagközi utazásra képes civilizáció tudja 🙂

  17. Ha valami tömege nulla, az tisztán energia. Az energia terjedése lelassulhat bizonyos közegen való áthaladás során, mivel energiájának egy részét átadhatja a környezetének, sőt eközben részecskévé is alakulhat, ha annyi energiát ad át??? Ez egy kérdés a kvantumfizikához értőknek.

  18. 19. dajtás
    Erről a téridőből ki-be lépegetési technikáról tudnál még mesélni? Konkrétan fizikai elvek, műszaki rajzok (gépészet, kapcsolási rajzok), útvonal tervek, meg hasonlók érdekelnek. Szívesen készítenék téridő ki-be lépegető gépeket. Nem lehet olyan bonyolult, ha ilyen lazán beszélsz róla.
    Indíthatnánk egy közös távolsági szállítmányozó vállalkozást: te adod hozzá az elméleti tudást, én csinálom a gépeket. Ha valami spéci alkatrész kell, azt olcsón legyártatjuk Kínában. 🙂

  19. 20.

    „Ha valami tömege nulla, az tisztán energia.” Így ne fogalmazz. Az energia egy fizikai mennyiség, nem anyagi részecske. Ha valami tömege nulla, pl egy fotonnak, akkor annak lehet energiája, impulzusa, stb., amik jellemzik. És nem energiaként terjed, hanem fotonként, csak közben energiát is szállít. A fény közegen való áthaladásakor pedig a lelassulása csak látszólagos, valójában csak cikázik az atomok között, ezért hosszabb utat tesz meg, ami kívülről nézve olyan, mintha lassabban menne. De persze közben egyes fotonok adhatnak át energiát az atomoknak.

  20. 23.
    Ez így igaz. Az üvegen áthatoló fény intenzitása kilépéskor kisebb, mint belépéskor, tehát csökkent a fotonok száma. A különbözet energiája növelte az üveg belső energiáját.

  21. Re:21

    Ezzel nem tudok szolgálni, de azzal igen, hogy 70 éve ismert technika a „térugrás”, amit elsőnek a Virl III. próbáltak ki, ugyan ezt fapadosan a U.S.S. Eldridge rombolón is kipróbálták, bár más célzattal. Ma észlelt UFO-k nagy része már földi eredetű, napi rutin a térugrás, csak a prolikat(minket) hülyítenek azzal, hogy ilyen nincs/lehetetlen/szimplán bolond aki mondja.

  22. Tatyesz, oké hogy az energia egy fizikai mennyiség. De mint te is leírtad, a foton tömege nulla, mégis energiaközvetítő. Lehetséges e az, hogy egy nulla tömegű, tehát részecskének nem nevezhető ilyen energianyaláb mondjuk az energia leadás során fokozatosan valamely elem protonjává képes válni???

  23. 25.
    Így van, ezért a valódi háttérhatalom képviselőinek jó része már régesrég egy idegen naprendszer bolygóján él, ahol a földihez hasonlóak a körülmények, de még nem fejlődött ki értelmes élet, amely lepusztította volna az erőforrásokat, egyébként meg gazdag élővilággal bír.
    Ide meg már csak szórakozni és kísérletezni ugranak vissza, és igazán hidegen hagyja őket, hogy mi lesz velünk, és jókat mulatnak az UFO híreken…

  24. 27:
    LOL. Azért egy smájlit oda rakhattál volna.

  25. 26.

    Jelenleg 2 tömegnélküli részecskét ismerünk: a fotont és a gluont. De ha szerinted ezek nem részecskék, akkor mik?
    Olyan nincs, hogy az energiát fokozatosan leadva protonná alakul. Olyan viszont van, hogy egy kellően nagy energiájú foton megsemmisül és helyette keletkezik egy proton (ami nem valamely elem protonja, hanem egy új proton) és egy antiproton. (Azért két részecske keletkezik, mert mindenféle megmaradási törvényeknek (például töltésmegmaradás) eleget kell tenniük.) Viszont amit kevesen tudnak, hogy ahhoz hogy a párkeltés megtörténjen, szükség van a foton mellett egy atom (vagy egyéb részecske) jelenlétére, hogy az energia és impulzus megmaradása teljesülhessen. A nagyságrendek érzékeltetéséhez hozzátenném, hogy egy elektron-pozitron párkeltéshez az UV sugárzás energiájának 300 000-szerese kell. Az ilyen sugárzást gamma-sugárzásnak hívják.

  26. 27.
    Dehogyis, Tibor bá’!
    Még a végén nem venné komolyan dajtás. Ő sem tesz szmájlit! 🙂

  27. 32.
    Épp tavaly adtak Nobel díjat a neutrínó-oszcilláció felfedezéséért és ezáltal annak bizonyításáért, hogy a neutrínóknak van tömegük.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük