Tibor bá’ online
Az emberiség már az ó-kortól tudja, hogy a fűzfa levelének és kérgének a kivonata fájdalomcsillapító hatással bír. Az 1800-as években több vegyész is foglalkozott a témával, megállapították, hogy mi az, ami ténylegesen csillapítja a fájdalmat, el is nevezték szalicilnek. A Bayer gyár vegyészei hozták össze az acetilszalicilsavat, amit jó érzékkel szabadalmaztattak és 1899-ben piacra dobták az Aszpirint, amiből azóta több, mint egy billió tablettát fogyasztott el az emberiség, a Bayer gyár pedig milliárdokat kereset vele, ugyanis az előállítása szinte fillérekbe kerül.
Kevés gyógyszer fut be ilyen hosszan tartó karriert, aminek meg van a maga oka. Az Aszpirin a nem szteroid gyulladás gátlók csoportjába tartozik, vagyis alkalmazható fájdalom, gyulladás, valamint láz csökkentésére. Gyógyhatása lenyűgöző, ezért egyesek úgy fogyasztják, mint a cukorkát, és ez az, amiért írtam ezt a posztot.
Ötven éve arra is rájöttek, hogy az aszpirin hatására a vérlemezkék összecsapódási hajlama is csökken, vagyis gátolja a véralvadást, ami miatt csökkenti az infarktus bekövetkezésének esélyét, és alkalmas a sztrók utáni kezelésre is. Veszélyeztetett egyéneknek javasolt a kis dózisú (nálunk 100 mg, Amerikában 81 mg) folyamatos szedésed.
Természetesen van mellékhatása is, elsősorban a gyomor nyálkahártyájának a megtámadása, ami fekélyesedéshez vezethet. Ez ellen kitalálták a védő bevonatot, ami késlelteti a pirula feloldását, amire csak a vékonybélben kerül sor. Ez az „aszpirin protect”, amit az isémiás betegek rutinszerűen szednek.
Arról viszont kevesen tudnak, hogy valódi hosszútávon az Aszpirin megtámadja a vesét, vese nélkül pedig nem lehet élni. Éppen ezért bármennyire is hasznos az aszpirin (pláne C-vitaminnal kombinálva), a felesleges szedésére figyelni kell.
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
Volt szerencsém találkozni a negatív hatásaival mert huszonévesen nyombélfekélyt okozott nálam a szedése. Nem sokra rá került kereskedelmi forgalomba a Losec nevű gyógyszer, ami kiválóan gyógyította a gyomorfekélyt, amit előtte csak műtéti úton tudtak orvosolni ami után persze újra kiújult. Még egy megjegyzés Tibor bá: lehet, hogy rosszul tudom, de a kalmopiryn nem egy gyomorkimélő aszpirin változat?
1:
Az aszpirin név használata a Bayernek be van jegyezve. A kalmopyrint a Richter Geden gyártja, hatóanyaga megegyezik az aszpirinével.
Megtaláltam Tibor bá, amire gondoltam, vagyis, hogy Richter Gedeon tulajdonképpen „továbbfejlesztette” az aszpirint kalmopyrin néven. (az utolsó 2 mondat a lényeg igazából)
„A fűzfa kérgéből kivont láz- és fájdalomcsillapító anyag hatóanyagát a modern gyógyszerészet szalicilsavként azonosítja. Ennek a gyógyszernek azonban volt egy kellemetlen mellékhatása: rendszeres szedése súlyos gyomorbántalmakat okozott. Felix Hoffmann, a német Bayer cég kutatója 1897-ben olyan származékot állított elő, amely azonos hatékonyságú, ám a gyomor nyálkahártyájára kevésbé káros. Ez az anyag volt az acetilszalicilsav, amelyre a szabadalmat 1899-ben be is jegyezték, a terméket Aspirin néven 1903-ban dobták piacra. Magyarországon Richter Gedeon továbbfejlesztette az aszpirint azzal, hogy annak savi hatását kalcium-karbonáttal közömbösítette és létrehozta annak kalciumsóját. Ezzel az átalakítással a hatóanyag gyógyhatása nem sérült, viszont a gyomorbeli és egyéb kedvezőtlen mellékhatásai tovább csökkentek.”
A kalcium-acetilszalicilát a gyomorban csak kis mértékben oldódik, inkább a bélben, így nem okoz gyomorfekélyt.
Egyébként ahogy a Kardiológus rokonom mondta: Aszpirin primer prevencióban nem használható, nem is ajánlott.