(2030) A kihalás egy másik arca

Tibor bá’ online

 

k001Az uránból úgy lesz atombomba és atomreaktor fűtőelem, hogy a természetben található uránt dúsítják. Miért van erre szükség? A természetben található urán valójában több izotóp keveréke: U238 U235 U234. Ebben a keverékben azonban az U238–ból 99,28 % van és ez sajnálatos módon alkalmatlan a szükséges láncreakcióra (sőt lassítja azt). Alkalmas viszont az U235 amiből viszont alig van több, mint fél százalék (0,71 %). Mivel az izotópok mint köztudott egy elemhez tartoznak, ezért a vegyi szétválasztás lehetetlen. Csak azt lehet kihasználni, hogy atomsúlyuk egy kicsit különbözik, ezért centrifugák segítségével történik a dúsítás. Azaz egyre nagyobb százalékban jelenlévő U235 létrehozása. Atom reaktorok fűtő elemeihez a 3,6 %-os dúsítás elég, de az atombombához minimálisan 85 % kell. A centrifugálás után, ami visszamarad, azt úgy nevezik, hogy „szegényített” urán. Mivel azonban az eredeti angol kifejezés „depleted” én szívesebben használom a „meddő” vagy „kimerített” fordítást (a la Tibor bá). A meddő urán tehát egy mellékterméke a dúsításnak. Mára már 700.000 tonna meddő urán van az USA birtokában. Csakhogy ez is radioaktív, azaz veszélyes. Van viszont egy rendkívül jó tulajdonsága, hogy közel 70 százalékkal nehezebb, mint az ólom. Ezért a meddő uránból készült ágyúlövedéknek jóval nagyobb az átütő ereje. Husszein tankjait ezekkel lőtték ki, de persze használják más lövedékek előállítására is. Igen, jól gondoltad, az amerikai hadsereg teliszórja a világot radioaktív hulladékkal. De ez nem minden. A kilőtt meddő urán lövedék a kellő alkalmazást követve, becsapódás után urán oxiddá alakul, ami egy gáz, és ha egyszer létrejött, nem tűnik el. Itt marad velünk a világ végéig, mert az U238 felezés ideje 4,5 milliárd év.

Na, most jön a meglepetés. Az urán oxid (UO) gáz áthatol a ruhákon és az ember bőrén is, végül az urán oxid molekulák bejutnak az emberi agyba, herékbe, petefészekbe és a csontokba (történetesen az amerikai katonáknál is). Természetesen nem kíméli a civil lakosságot és az állatokat se. Irakban és közép Ázsiában, ahol az amerikai hadsereg meddő uránlövedékeket használt, több mint egy millió amerikai katona szolgált és persze sok ezer angol, német, olasz, stb. Az 1 mg urán oxidból, amennyit az átlagos katona, küldetésének ideje alatt, a harctéren összeszed, naponta egy és negyedmillió radioaktív sugár bombázza a környező sejteket. A helyi lakosság természetesen ennél többet is összeszedhet. Érdekességként hadd említsem meg, hogy létezik egy közel-keleti ország, ahol 18 éves kort elérve kötelező katonai szolgálatra behívják a fiatalokat, fiúkat-lányokat egyaránt. Ennek az országnak a jelenlegi lakossága 7,5 millió. Ez az ország nem más, mint Izrael. Bevonulás után minden izraeli katonától spermát vesznek és lefagyasztják. Ugyanis a vizsgálatok szerint az elmúlt 10 évben az izraeli sperma koncentráció 40 százalékot esett vissza, ami veszélyesen gyors folyamat. A vélemények különböznek, de az izraelieknek jócskán kijut a meddő uránból. Egyfelől a saját csatamezőin kilőtt lövedékekből, másfelől pedig egy olasz maffia jóvoltából. Az utóbbi 25 évben virágzik a radioaktív hulladékok „eltüntetése”, ami azt jelenti, hogy hatalmas pénzekért (évente kb. 65 milliárd dollár) a hulladékot felhordják egy öreg hajóra, amit aztán a Földközi tengeren elsüllyesztenek közel Afrika partjainál. Izraelnek pedig jelentős méretű partszakasza van. Minden esetre egy dolog biztos, az urán oxid megtámadja a heréket és a petefészkeket. Tekintettel arra, hogy ha egy férfi élő spermiumainak száma 20 % alá esik, az illető nemzésképtelennek számít, Izrael 10 éven belül sterilizáltnak lesz mondható. A 7 millióra becsült izraeli zsidónak éveken belül nem fog születni gyereke. De álljon meg a menet, lefagyasztják a fiatal férfiak spermáit! Persze, sperma lesz elég, de mit fognak használni petefészkek helyett? Na majd meglátjuk. Érdekes évtizednek nézünk elébe, már csak ezért is.

Utóirat: Félő, hogy ez nem a teljes kép. Magyarországon nincs meddő urán, mégis csökken a spermaszám. Valószínűleg más tényezők, mondjuk élelmiszer adalékok is közbeszólhatnak.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

10 gondolat erről: „(2030) A kihalás egy másik arca

  1. Jó írás!
    Gépágyú pct. és a 120mm -es harckocsiágyúkban alkalmazott pct. nyíllövedék lőszereknél, és egyes bombafajták esetében használják a szegényített uránt. Ágyúlőszerről nem tudok.

    A termékenységet globálisan viszont jóval nagyobb mértékben befolyásolja szerintem a minőségi éhezésünk. Magyarán, hogy kaja van bőven, csak minőségileg (tápérték, ásványianyag, vitamin tartalom), és adalékabyagok tucatjai miatt silány!

  2. Tibor bá!
    Van valami adatod az urán-oxid diffúziójáról ruhán vagy bőrőn át? Esetleg a nanoméretű porra gondolsz? Vajon az az urán-oxid molekula ami bejut a szervezetbe ott is marad, vagy mivel áthatol a bőrön, ruhán ki is jön onnan? Miért maradna ott?
    Nem kötöszködés csak érdekel. Az írás igen jó, rámutat a „koncentrálás” problémáira. Amég az anyag szét van szórva egy bolygón nincs vele gond, de amint az ember koncentrálja, veszélyessé válik.
    Egyébként mindegy, mert 10 éven belül mind megdöglünk 🙂

  3. 1.

    Biztosan akad még páncélelhárító gránát a tüzérség eszköztárában is, mert nagy lenne a gond, ha nincs a kéznél amikor kell a páncélozott-gépesített tüzérség.

  4. 3: Az angolszász terminológiára épülő haderő a klasszikus tüzérséget nem használja páncélos elhárításra. Arra ott a légierő, az ATGM-ek, meg a harckocsik nyíllövedéke. Nem azt mondom, hogy nincs, de nem tudok róla, hogy lenne ilyen lövedék a 155mm kategóriában.

  5. 4.
    Én nem értek hozzá,
    csak feltételeztem, mert hát a közel-kelet „forradalmaiban” sem csak kézi amerikai rakétavetőkkel aprították a „felkelők” a kormányerő páncélosait, hanem mindenféle pick-upokra szerelt egyéb masinériával is.

  6. Az iraki háború alatt rengeteget cikkeztek erről.
    Aztán a háború után elöntötték az internetet a torzszülött iraki csecsemők képei. Akinek van gyomra hozzá, rákereshet a depleted uranium és a birth defects in iraq szavakra.
    Borzalmas.

    Ami még borzalmasabb, hogy amikor az első iraki háborúban szétbombázták a víztisztító rendszert, többmillióan haltak meg a betegségekben, köztük félmillió gyermek.
    És az amerikai TV 60 perc című műsorában Madleine Albright azzal hencegett, hogy MEGÉRTE…

    Szóval az egy dolog, hogy vannak embertelen fegyverek…
    Ami sokkal aggasztóbb, hogy vannak embertelen emberek is, akik örömmel használják azokat… bárki ellen, akikről úgy gondolják, hogy keresztezik az érdekeiket… akár gyermekek ellen is.

    Szerintem túl sokat foglalkozunk a bennünket körülvevő negatív dolgok technikai, anyagi boncolgatásáva, és elsikkadunk a lényeg felett, hogy vannak emberek, filozófiai irányzatok, amelyek kitermelkik ezeket az eszközöket.
    Pedig ez az igazi veszély.

  7. Az ISIS fénykorában sok video keringett a neten.
    Borzalmas képsorok a lefejezésekről, kivégzésekről.
    Többek közt , amikor egy teherautó platójáról lelógó tizenéves fejű fiu nyakát nyiszálja a kivégző, mint egy csirkéjét, holmi kémkedés gyanújáért.

    Nem szeretném, ha ezeket a technikákat hazánkban is meghonosítanák!

  8. Tudom, hogy naív vagyok, de elborzasztó, hogy miket szórhatnak bele a tengerekbe eltűntetés címén. Erről az olasz maffiás dologról már hallottam évekkel ezelőtt is és ilyenkor nem értem, hogy vmelyik befolyásos nemzetközi környezetvédő szervezet miért nem folytat le egy hatásos nyomzást, ahol legalább a tényeket az emberek elé tárnák hivatalosan. Illetve miért nem derítik fel ezeket a helyeket és miért nem készülnek erről tanulmányok, hogy ez milyen hatással van az élővilágra illetve az emberekre.

  9. 8 Fittyfax
    „Nem ágyúkban, hanem tankelháríró gépágyúlövedékekben használják”
    Erre gondoltál?
    „…űrméret alatti páncéltörő …”
    http://bombariado.info.hu/tudastar/tuzersegi-loszerek/
    Emellett még sok mindenre jó. pl (üveg)festésre is.
    Eddig nem tudtuk, de fogamzásgátló hatása is van. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük