Európában többfelé is pusztító hőség uralkodik, ezért megkerestünk több szakértőt, hogy meggyőződjünk az éghajlatváltozás és a hőhullámok közötti kapcsolatról.

Hőhullámról általában akkor beszélünk, ha legalább három napig jóval melegebb van a szokásosnál. A határérték országonként változik: Helsinkiben 25, Athénban 39 fok fölött lehet hőhullámról beszélni.

Az Európát sújtó szokatlanul magas hőmérsékletet jelenleg egy hőkupola okozza, egy olyan jelenség, amikor nagy területen magas a légnyomás, és csapdába ejti a forró levegőt.

A tudósok szerint a globális felmelegedés nélkül is előfordulnának hőhullámok, de a klímaváltozás gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá teszi őket.

A Carbon Brief nevű portál összegyűjtötte az összes olyan tanulmányt, amely a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek, például az áradások, az aszályok és hőhullámok kapcsolatával foglalkozik. A tanulmányok összesen 116, hőséggel kapcsolatos európai eseményt vizsgáltak meg. Ezek 95 százalékánál megállapították, hogy a klímaváltozás növelte a súlyosságukat vagy a bekövetkezésük valószínűségét.

Sokkal rosszsabb a helyzet, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt

A World Weather Attribution kutatói szerint a júniusi hőhullámok bekövetkezésének valószínűsége körülbelül tízszer nagyobb, mint az iparosodás előtti időkben az éghajlatváltozás hatása miatt.

Más kutatók szerint a hőhullámokat kiváltó légköri események erőssége és időtartama az 1950-es évek óta majdnem megháromszorozódott .

Valerio Lucarini, a Leicesteri Egyetem éghajlatkutatója szerint a várt időjárási mintázattól való eltérések sokkal „tartósabbak” lettek:

„Mivel a légkör dinamikája megváltozik, nagyobb a valószínűsége az úgynevezett blokkolt áramlásoknak. Ezek a minták lehetővé teszik a nagy hőmérsékleti anomáliák kialakulását, méghozzá tartósan.” – magyarázta Lucarini professzor.

Az európai hőhullámok potenciálisan akár 2,5° fokkal melegebbek és jóval szárazabbak lehetnek, mint az elmúlt évek hasonló eseményei az ember által okozott éghajlatváltozás miatt – derül ki a tanulmányból, amelyet Lucarini professzor és egy európai akadémikusokból álló csoport készített el a ClimaMeter számára.

A tudósok összességében azt mondják, hogy az intenzív hőség időszakai lassan hétköznapivá válnak, a legjobb tehát az, ha alkalmazkodunk hozzájuk.

Ha tovább melegszik a klíma, akkor még inkább nőni fog hőhullámok gyakorisága és intenzitása. Európa pedig különösen veszélyes helyzetben van, mert a leggyorsabban melegedő kontinensnek számít. Az átlaghőmérséklet évtizedenként mintegy 0,5°C-kal emelkedik itt, szemben a globális 0,2°C-kal.

A gyors felmelegedéshez hozzájárul, hogy Európa közel van az Északi-sarkvidékhez, amely messze a bolygó leggyorsabban melegedő része. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) európai regionális éghajlati központja szerint az 1950 és 2023 között Európát sújtó 30 legsúlyosabb hőhullám közül 23 az ezredforduló óta következett be.