Donald Trump elnök azzal az ígérettel tért vissza a Fehér Házba, hogy „24 órán belül” véget vet az ukrajnai háborúnak. Azóta adminisztrációja súlyosan félrevezette a tűzszünet elérésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket. Trump alábecsülte Vlagyimir Putyin orosz elnök elszántságát Ukrajna leigázására, és ennek következtében nem tudta szembeszállni a Kremllel azzal a kényszerítő nyomással, amelyre a folyamatban lévő agresszió megállításához szüksége lett volna.

De a kudarcot vallott ukrajnai diplomácia közepette a Trump-adminisztráció egy fontos stratégiai kérdésben helyesen látott megoldást: itt az ideje levenni Ukrajna NATO-tagságát a napirendről. Miután évekig ígérgette Ukrajna bevonását a szövetségbe, Washington végre irányt vált. Februárban Pete Hegseth védelmi miniszter kijelentette, hogy „az Egyesült Államok nem hiszi, hogy Ukrajna NATO-tagsága egy tárgyalásos rendezés reális eredménye”.

A tagság levétele a napirendről megkönnyíti a tűzszünet tárgyalását Oroszországgal, amelynek jogos kifogásai Ukrajna NATO-tagságával szemben részben motiválták a 2022-es invázióját. És a Trump-adminisztráció a maga részéről nem egyedül áll Ukrajna NATO-tagságának ellenzésében; a korábbi ígéretek ellenére a szövetségen belül soha nem alakult ki konszenzus Ukrajna meghívására, és valószínűleg a belátható jövőben sem fog megvalósulni. Bár az elmúlt három évet Kijev felfegyverzésével töltötték, a NATO-tagok még nem léptek a földre. Ezzel világossá tették, hogy a szövetség nem hiszi, hogy Ukrajna védelme indokolná a NATO és Oroszország közötti háborút. Az ellenkezőjének színlelése csak arra ösztönzi Kijevet, hogy hiábavalóan erőltesse a tagságot, gyengítve az ukrán vezetést, amikor az elkerülhetetlenül kudarcot vall. Ehelyett az ukránoknak reálisabb lehetőségeket kellene keresniük a jövőjük biztosítása érdekében.

Az idei NATO-csúcstalálkozón, amelyre a jövő héten kerül sor Hágában, a szövetségnek el kell köteleznie magát amellett, hogy biztosítja Ukrajnának azt, amire szüksége van az Oroszország elleni védekezéshez. De a NATO-nak azt is meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy világossá tegye: a tagság nem Ukrajna jövője. Ha bezárják az ajtót Ukrajna előtt, Kijev és támogatói folytathatják a feladatot, hogy más terveket készítsenek az ország számára szükséges és megérdemelt biztonság megteremtésére.

( Charles Kupchan )

Írta: Kian Sharifi

Az Irán elleni fokozódó izraeli légitámadás közepette Teheránban egyre többen követelik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből (NPT) való kilépést és a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb olajútvonalának lezárását.

Az ősellenségek június 13. óta tűzpárbajt vívnak, miután Izrael példátlan támadást indított Irán nukleáris létesítményei, katonai bázisai és lakóövezetei ellen, azzal a céllal, hogy akadályozza Teherán programját és eltávolítsa a felső katonai vezetést.

A támadásokban több magas rangú Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka és nukleáris tudós is meghalt. Az iráni egészségügyi minisztérium június 15-én 224 ember, köztük gyermekek haláláról számolt be.

Az izraeli hatóságok szerint legalább 24 ember, köztük civilek haltak meg az iráni ellencsapásokban.

Izrael azt állította, hogy azért indította el a támadást, mert arra a következtetésre jutott, hogy Irán hetek, ha nem napok választják el attól, hogy atomfegyverhez jusson. Irán elutasítja ezt az állítást, és ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja békés célú.

Az iráni parlament törvényjavaslatot terjeszt elő az atomsorompó-szerződésből való kilépésről – jelentette be Esmail Bakaei, a külügyminisztérium szóvivője június 16-án. Az iráni tisztviselők azzal is fenyegetőznek, hogy lezárják a Hormuzi-szorost, ha a támadások folytatódnak.

A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Teherán fenyegetései inkább politikai színházról szólhatnak, mintsem küszöbön álló változásról.

Június 11-én kora reggel Harkiv polgármestere elmondta, hogy orosz dróntámadások következtében két ember meghalt, és több tucatnyian megsebesültek az ukrán Harkiv város két kerületében.

Igor Terekhov, Harkiv polgármestere elmondta, hogy 17 dróntámadás történt, köztük többszintes épületeket, magánházakat, játszótereket, vállalkozásokat és tömegközlekedési eszközöket értek közvetlen találatok.

Az intenzív csapások 15 lakásban gyújtottak tüzet egy ötszintes épületben a Slobidskiy járásban, és több házat is találat ért az Osznovjanszkij járásban – mondta Terekhov.

„Lángoló lakások, tetők rongálódnak meg, autók égnek, ablakok törnek be” – mondta, hozzátéve, hogy emberek rekedhetnek a romok alatt.

„Kitartunk. Segítünk egymásnak. És biztosan túléljük” – mondta Terekhov. „Harkiv Ukrajna. És nem lehet betörni.”

Kilenc sebesültet, köztük egy 2 éves kislányt és egy 15 éves fiút kórházba szállítottak – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon.

Oroszország fokozta Ukrajna bombázásait az erőszak megszüntetésére irányuló tárgyalások ellenére, amelyek eddig nem hoztak áttörést, mivel Moszkva továbbra is elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó felhívásokat.

A támadást az elmúlt héten Harkiv és más ukrán városok elleni nagyszabású támadások követték, amelyeket Moszkva a fokozódó bombázások közepette követett, és amelyek Moszkva szerint megtorlásként szolgáltak az Oroszország-szerte több tucat nagy hatótávolságú bombázót megsemmisítő dróntámadások miatt.

Eközben Washingtonban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok 2026-os költségvetése csökkenti majd az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket.

„Ez a kormányzat egészen másképp látja ezt a konfliktust” – mondta Hegseth egy kongresszusi bizottság előtt június 10-én. „Úgy gondoljuk, hogy a tárgyalásos békés rendezés mindkét fél és nemzetünk érdekeit szolgálja.”

Heorhij Tyhij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokból továbbra is érkezik katonai segély, és az ukrán diplomaták azon dolgoznak, hogy biztosítsák a folytatását.

Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete június 4-én azt mondta, hogy a Trump-adminisztráció még nem hozott döntést az Ukrajnának nyújtandó jövőbeni segítségről, mivel továbbra is „arra összpontosít, hogy megőrizze Trump elnök azon képességét, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek”.

A bizottság tagjai Hegsethhez intézett legtöbb kérdésük a mintegy 700 tengerészgyalogos Los Angelesbe történő telepítésére vonatkozott, hogy több mint 4100 nemzeti gárda katonáját segítsék a szövetségi épületek és személyzet védelmében a bevándorlási műveletek elleni tüntetések közepette.

Hegseth azt sugallta, hogy az amerikai katonai csapatok vitatott bevetése az Egyesült Államokon belül bővülni fog.

„Azt hiszem, egy újabb szakaszba lépünk, különösen Trump elnök alatt, aki a hazára összpontosít, ahol a nemzeti gárda és a tartalékosok kritikus fontosságú elemévé válnak annak, hogyan biztosítjuk ezt a hazát” – mondta.

(GlobalSecurity.)