Továbbra is szenved az európai gazdaság. Az elmúlt napokban számos országban megjelentek a friss GDP-adatok, melyek finoman szólva sem adnak okot optimizmusra. Elmaradt a várt erőteljes évkezdet a magyar gazdaságban, a KSH adatai szerint 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a kiigazított adatok szerint pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. A tavalyi negyedik negyedévhez képest a kibocsátás 0,2 százalékkal mérséklődött. Ez arra is visszavezethető, hogy a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakorló német is akadozik. A GDP-jük 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben éves alapon a Destatis adatai alapján, és ez már a hetedik egymást követő visszaesés. Vagyis egyértelmű a recesszió, nem véletlen tehát, hogy a Németország felől érkező kereslet csökkent a magyar termékek iránt is, ráadásul Ausztria is hasonló problémákkal szembesül.
A német gazdaság visszaesése nemcsak a magyar adatra van rossz hatással, hanem az Európai Unióéra is. Habár az euróövezet egészében 1,2 százalékos GDP-növekedést mértek, ez mégsem annyira örömteli hír. Egyrészt ugyanakkora ez a szám, mint 2024 utolsó negyedévében, másrészt jócskán elmarad az Amerikai Egyesült Államok és Kína növekedési ütemétől.
Messze még a recesszió vége
Azonban nem látszik arra vonatkozó szándék, hogy a nagy európai szereplők a gazdaságélénkítő lépésekre koncentrálnának. Németországban a választások után mostanában fog felállni, és május első hetében hivatalba lépni a Friedrich Merz vezette új kormány, amelynek belpolitikai és gazdasági kihívásokkal egyaránt szembe kell néznie.
Lesz honnan feljebb lépni, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyanis a most leköszönő kormány tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy Európa legfejlettebb gazdasága elveszítse befolyását, és alulmaradjon a kínai autógyártókkal folytatott ádáz csatában.
Az Európai Unióban ugyan papíron van szándék a gazdasági helyzet javítására, a szeptemberben publikált Draghi-jelentés az ékes bizonyítéka ennek, az EU versenyképességének javítása azonban lassú folyamat, sőt, mintha el sem kezdődött volna. Hozz lehet tenni, hogy ezt most nem könnyíti meg az sem, hogy Donald Trump vámháborúja az európai gazdaságban is növeli a bizonytalansági faktort.
Az immár több mint három éve tartó orosz-ukrán háború viszont továbbra is jelentős figyelmet és forrást kap az Unió részéről, annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat Trump vezetésével egyértelműen letette a voksát a béke mellett. Hiába, kedden Ursula von der Leyen is felszólalt az Európai Néppárt (EPP) kongresszusán, ahol így fogalmazott:
Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra és igen, egyértelmű utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.
Ezen az úton az egyik legkedveltebb uniós fegyver az Oroszország ellen meghozott újabb és újabb szankciós csomagok. Ezek elvi célja az, hogy megnehezítésék Vlagyimir Putyin helyzetét és a harcok finanszírozását.
- Bár lehet azt mondani, hogy néhány lépés érzékenyen érintette az orosz gazdaságot,
- azonban tény, hogy a szankciók hatásai az EU-nak fájnak a legjobban.
Az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításának lehetősége júliusban kerül majd napirendre, és az Unió vezető diplomatái a hosszabbítás mellett kardoskodnak.
A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, az észt Kaja Kallas úgy nyilatkozott, hogy az EU egy „B tervet” készít elő azért, hogy hogyan tartsák fenn az Oroszország elleni gazdasági szankciókat arra az esetre, ha a Trump-adminisztráció felhagyna az ukrajnai béketárgyalásokkal és Moszkvához próbálna közeledni.
Arra az esetre is van terv, ha Magyarország vétózna.
Kallas hangsúlyozta, hogy Brüsszel továbbra is arra összpontosít, hogy minden tagállam között összhang jöjjön létre. Szerinte továbbra is erre, vagyis az A tervre kell koncentrálni, mert ha B tervre készülnének, akkor az fog megvalósulni. A politikus hozzátette, hogy zajlanak a tárgyalások Washingtonnal és más nemzetközi partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a nyugati szankciós rendszer érvényben maradjon.
Magyarország kritikával illetti Brüsszelt, és várja a békét
A magyar kormány a napokban éles kritikával illette az Európai Uniót amiatt, hogy a gazdasági kilábalás helyett Kijev további támogatására, és az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos egyeztetésekre koncentrál. Orbán Viktor szerint az Európai Néppárt kongresszusán elhangzottakat úgy lehet tekinteni, hogy a párt a háború folytatása mellett foglalt állást, miközben Magyarország és Európa érdeke is a béke lenne.
A kormányfő szégyennek nevezte az Európai Néppárt kongresszusának történéseit.
(A néppárti frakciónak 2021-ig a Fidesz, 2024-ig a KDNP is a tagja volt, azonban a kibékíthetetlen ideológiai ellentétek miatt kiléptek onnan. A mostani EP-ciklusban a magyar pártok közül a Tisza Párt képviselői ülnek az Európai Néppártban.)
A Nemzetgazdasági Minisztérium a gyengén sikerült GDP-adatok kapcsán jelezte, hogy álláspontja szerint az Európai Unió hosszú ideje elhibázott gazdaságpolitikát folytat, melynek része az, hogy egyrészt a háborút támogatja a béke helyett, másrészt az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja.
A szaktárca szerint a háború pénzügyi terhei és Ukrajna jövőbeli csatlakozási lehetősége a magyar gazdaság kilátásait rontják. Amíg tart az orosz–ukrán háború, és folytatódnak a szankciók, addig Európa és benne Magyarország fizeti meg a háború árát.