Európa csökkenteni akarja az illegális migrációt, és fel akarja gyorsítani azoknak a visszaküldési folyamatát, akiknek a menedékkérelmét elutasították. Az Európai Bizottság ezt szem előtt tartva javaslatot tett a visszaküldések közös európai rendszerére. Jelenleg a visszaküldési arány 20% körül van, és ezt a számot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elégtelennek tartja.

A javaslat magában foglalja a visszaküldési központok létrehozásának lehetőségét harmadik országokban, kétoldalú vagy európai szintű megállapodások alapján. Az ilyen megállapodások végrehajtása és jogi megvalósíthatósága azonban továbbra is nehézkes. Az olasz–albán migrációs megállapodás jó példa erre.

Róma és Tirana 2023-ban megállapodást írt alá két központlétrehozásáról, amelyek eredetileg a nemzetközi vizeken kimentett, úgynevezett „biztonságos országokból” érkező, nem kiszolgáltatott menedékkérők befogadására szolgáltak. Az olasz bíróságok jogi és alkotmányos aggályok miatt háromszor is megakadályozták az eljárást. Róma ezután úgy döntött, hogy új funkciókkal bővíti ezeket a központokat, amelyeket már elkezdtek visszaküldési központként használni azok számára, akiknek a menedékkérelmét elutasították.

Több mint 100emberi jogi szervezet figyelmeztetett arra, hogy a migrációs stratégia kiszervezése valószínűleg az emberi jogok súlyos megsértését eredményezi.

Moetaz ügye precedens lehet Európában

Nápolytól mintegy harminc kilométerre északra fekszik Parete kis települése, amely egy, a mezőgazdaságáról és a migrációról ismert régióban található. Sok bevándorló munkát keresve érkezik ide.

Moetaz egyiptomi menedékkérő 2024 októberében érkezett, hogy csatlakozzon az apjához, Atefhez (61), aki 20 évvel ezelőtt érkezett Olaszországba. Moetaz (28) Líbiából kelt át a Földközi-tengeren, ahol elmondása szerint őrizetbe vették és megkínozták. Miután nemzetközi vizeken kimentették, egyike volt az első menedékkérőknek, akiket Olaszország közvetlenül egy albániai befogadóközpontba küldött.

„Lampedusa partja és köztem alig volt 200 méter” – mondta Moetaz.  „Aztán egy tolmács közölte velünk, hogy Albániába fognak szállítani minket. Azt mondta, hogy ott menedékjogot kérhetünk. Ha elfogadják, akkor Olaszországba utazhatunk. Ha nem fogadják el, akkor vagy kiutasítás, vagy börtön vár ránk.

Moetaz csak egy hétig maradt Albániában. A római bíróság kifogásolta az őrizetbe vételét, mondván, hogy Moetaz származási országát nem lehet biztonságosnak tekinteni. Az ő esete rávilágított egy olyan rendszer hiányosságaira, amelynek célja a menedékkérők kezelésének kiszervezése Olaszországban. És ezzel a kérdéssel most az Európai Bíróság foglalkozik.

Moetaz ügyvédje úgy véli, hogy a „nem kiszolgáltatottnak” minősített és úgynevezett „biztonságos országokból” érkező migránsok esetében a gyorsított eljárások sértik az olasz alkotmányt.

„Emberi jogi szempontból egy személyt egy harmadik országban – és ez lehet ma Albánia, de holnap akár Tunézia, Niger vagy másik ország – fogva tartani azt jelenti, hogy megtagadjuk tőle az alapvető jogai gyakorlásának lehetőségét” – mondta Gennaro Santoro, Moetaz ügyvédje. „Még Albánia esetében is, amely egy kőhajításnyira van Olaszországtól, nem tudtam kapcsolatba lépni az ügyfelemmel a tárgyalás előtt. Csak a meghallgatás során tudtam meg, hogy Líbiában megkínozták, és hogy üldöztetés miatt menekült Egyiptomból.”

Tobé: A visszaküldésekről szóló uniós javaslat eltér az olasz–albán migrációs megállapodástól

A visszaküldésről szóló uniós javaslat támogatója, Tomas Tobé, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke elhatárolódott az olasz–albán migrációs megállapodástól. Kifejtette, hogy az európai javaslat célja, hogy a visszaküldési központokat csak olyan személyek számára használják, akiknek a menedékkérelmét már elutasították. Tobé megvédte az Európán kívüli harmadik országokkal való együttműködés szükségességét.

„Nem mondom, hogy könnyű. Nem mi választjuk meg Európa szomszédait. Sok kritikát hallok a baloldalról, de a szélsőjobboldalról is. És alapvetően azt mondják, hogy nem kellene együttműködnünk. De akkor nincs megoldás.”

Tobé hangsúlyozta, hogy az Európában menedékjoggal rendelkező embereket meg kell védeni, és a negatív döntéseket hatékonyan kell végrehajtani.

2018-ban az Európai Bizottság kijelentette, hogy az EU-n kívüli visszaküldési központok jogszerűtlenek. Az ellenzők szerint az egykor a szélsőjobboldalhoz köthető fogalmak ma már egyre inkább az uniós politika főáramának részévé válnak.