Az AI-t egyesek védik, mások kritizálják, de mindenki beszél róla. Reményeket és aggodalmakat kelt az EU-ban is. Kik a potenciális nyertesei, és kik a potenciális vesztesei ennek a készülő új digitális forradalomnak? Julián López Gómez riporterünk Ausztriában és Észtországban próbálta kideríteni.
Az európai munkavállalók mintegy háromnegyedének volt már gyakorlati tapasztalata a mesterséges intelligenciával.
Az AI már új virtuális valóság eszközöket fejleszt, segít középkori kéziratok átírásában, közreműködik önvezető járművek vagy futurisztikus épületek tervezésében.
De az iskolákban és egyetemeken is egyre nagyobb aggodalomra ad okot a használata, miközben a munkavállalók és a szakszervezetek attól tartanak, hogy bizonyos munkakörökre is hatással lesz. És még a művészek is szembesülnek a növekvő képességeivel a saját emberi kreativitásunkkal szemben.
Renate Pittroff művésznő nemrégiben különböző generatív mesterséges intelligencia-eszközöket használt arra, hogy ötleteket gyűjtsenek egy bécsi csatorna mentén zajló kulturális eseményhez. A művészek ezután szó szerint életre keltették a mesterséges intelligencia által javasolt szövegeket, függetlenül attól, hogy azok mennyire tűntek furcsának. Hiperrealisztikus megvalósításából aztán audiovizuális kiállítás lett.
„A mesterséges intelligencia nem mindig ijesztő. Félelmetes abban a potenciáljában, hogy átformálja azt a valóságot, amit eddig ismertük. Lehet nagyszerű, de lehet nagyon rossz is. Fontos, hogy jól használjuk. Nagyon fontos, hogy az emberek tudatában legyenek annak, hogy mit tesznek a mesterséges intelligenciával,” mondta Renate.
Ugyanilyen óvatos hangulat uralkodik a TU Wien, a Bécsi Műszaki Egyetem robotikai és VR-laborjaiban is. Az itteni kutatók nagymértékben támaszkodnak a mesterséges intelligencia eszközeire, hogy olyan robotokat fejlesszenek ki, amelyek például önállóan rajzolnak térképeket olyan épületek belsejéről, ahová az ember nem tud eljutni, és ezzel hozzájárulhatnak életek megmentéséhez a mentőakciók során.
„Az édesanyám mesterséges intelligenciát használt levélíráshoz, és 85 éves volt. De persze attól is tartanak, hogy az emberek elveszítik a munkájukat, és a mesterséges intelligencia mindent átvesz,” mondta Hannes Kaufmann, a TU Wien professzora. „És azt is meg kell fontolnunk, hogy mire jó ez? Mire tudjuk használni? És hogyan alkalmazzuk? Azt mondanám, hogy bölcsen használjuk. Megfontoljuk, hol van értelme, hol javíthatja a munkánkat, de nem vakon használjuk. Meg akarjuk érteni, hogy mi történik.”
A mesterséges intelligencia már most is több ezer munkahely létrehozásához járul hozzá. Tallinnban egy start-up cég olyan AI chatbotokat fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik a nagyvállalatok számára, hogy egyszerre több ezer beszállítóval lépjenek kapcsolatba, tárgyaljanak és meghatározzák a legelőnyösebb szerződéseket. A start-up jelenleg 100 embert foglalkoztat.
„Az új technológiákhoz való alkalmazkodás kockázatot jelent az üzleti életben, a magánéletben, ha olyasmit teszel, aminek nem tudod az eredményét. Másrészt a kérdés az, hogy kockázatosabb-e, mint a status quo, a semmittevés?” fogalmazott a vezérigazgató, Kaspar Korjus.
Ez a gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt innováció azonban már most is sokak számára kihívást jelentő valóság.
Észtország egyik legnagyobb fordítóirodája mintegy 40 embert foglalkoztat, alkalmazottakat és szabadúszókat. Az ott dolgozók nem feltétlenül féltik az állásukat. Azt azonban érzékelik, hogy a mesterséges intelligencia már most átalakítja a munkakörülményeiket.
„A gépek sokkal gyorsabban fordítanak. A fordítóknak tehát több szöveget kell feldolgozniuk, még gyorsabban. De mivel a gép a munka felét vagy még többet elvégez, ezért kevesebbet fizetnek nekik, vagyis több munkát kell végezniük, és kevesebbet kapnak. Ez is nagyon frusztráló,” magyarázta Marge Žordania, az iroda orvosi fordításokért felelős vezetője.
Egy nemrégiben végzett felmérés háromból két válaszadója azt mondta, hogy attól tart, hogy a mesterséges intelligencia európai térnyerésével egyre kevesebb munkaerőre lesz szükség. De még mindig nem világos, hogy ez az új technológia milyen mértékben fogja befolyásolni a vállalatok és a munkavállalók mindennapi munkáját a kontinensen.