Európa csökkenteni akarja az illegális migrációt, és fel akarja gyorsítani azoknak a visszaküldési folyamatát, akiknek a menedékkérelmét elutasították. Az Európai Bizottság ezt szem előtt tartva javaslatot tett a visszaküldések közös európai rendszerére. Jelenleg a visszaküldési arány 20% körül van, és ezt a számot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elégtelennek tartja.

A javaslat magában foglalja a visszaküldési központok létrehozásának lehetőségét harmadik országokban, kétoldalú vagy európai szintű megállapodások alapján. Az ilyen megállapodások végrehajtása és jogi megvalósíthatósága azonban továbbra is nehézkes. Az olasz–albán migrációs megállapodás jó példa erre.

Róma és Tirana 2023-ban megállapodást írt alá két központlétrehozásáról, amelyek eredetileg a nemzetközi vizeken kimentett, úgynevezett „biztonságos országokból” érkező, nem kiszolgáltatott menedékkérők befogadására szolgáltak. Az olasz bíróságok jogi és alkotmányos aggályok miatt háromszor is megakadályozták az eljárást. Róma ezután úgy döntött, hogy új funkciókkal bővíti ezeket a központokat, amelyeket már elkezdtek visszaküldési központként használni azok számára, akiknek a menedékkérelmét elutasították.

Több mint 100emberi jogi szervezet figyelmeztetett arra, hogy a migrációs stratégia kiszervezése valószínűleg az emberi jogok súlyos megsértését eredményezi.

Moetaz ügye precedens lehet Európában

Nápolytól mintegy harminc kilométerre északra fekszik Parete kis települése, amely egy, a mezőgazdaságáról és a migrációról ismert régióban található. Sok bevándorló munkát keresve érkezik ide.

Moetaz egyiptomi menedékkérő 2024 októberében érkezett, hogy csatlakozzon az apjához, Atefhez (61), aki 20 évvel ezelőtt érkezett Olaszországba. Moetaz (28) Líbiából kelt át a Földközi-tengeren, ahol elmondása szerint őrizetbe vették és megkínozták. Miután nemzetközi vizeken kimentették, egyike volt az első menedékkérőknek, akiket Olaszország közvetlenül egy albániai befogadóközpontba küldött.

„Lampedusa partja és köztem alig volt 200 méter” – mondta Moetaz.  „Aztán egy tolmács közölte velünk, hogy Albániába fognak szállítani minket. Azt mondta, hogy ott menedékjogot kérhetünk. Ha elfogadják, akkor Olaszországba utazhatunk. Ha nem fogadják el, akkor vagy kiutasítás, vagy börtön vár ránk.

Moetaz csak egy hétig maradt Albániában. A római bíróság kifogásolta az őrizetbe vételét, mondván, hogy Moetaz származási országát nem lehet biztonságosnak tekinteni. Az ő esete rávilágított egy olyan rendszer hiányosságaira, amelynek célja a menedékkérők kezelésének kiszervezése Olaszországban. És ezzel a kérdéssel most az Európai Bíróság foglalkozik.

Moetaz ügyvédje úgy véli, hogy a „nem kiszolgáltatottnak” minősített és úgynevezett „biztonságos országokból” érkező migránsok esetében a gyorsított eljárások sértik az olasz alkotmányt.

„Emberi jogi szempontból egy személyt egy harmadik országban – és ez lehet ma Albánia, de holnap akár Tunézia, Niger vagy másik ország – fogva tartani azt jelenti, hogy megtagadjuk tőle az alapvető jogai gyakorlásának lehetőségét” – mondta Gennaro Santoro, Moetaz ügyvédje. „Még Albánia esetében is, amely egy kőhajításnyira van Olaszországtól, nem tudtam kapcsolatba lépni az ügyfelemmel a tárgyalás előtt. Csak a meghallgatás során tudtam meg, hogy Líbiában megkínozták, és hogy üldöztetés miatt menekült Egyiptomból.”

Tobé: A visszaküldésekről szóló uniós javaslat eltér az olasz–albán migrációs megállapodástól

A visszaküldésről szóló uniós javaslat támogatója, Tomas Tobé, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke elhatárolódott az olasz–albán migrációs megállapodástól. Kifejtette, hogy az európai javaslat célja, hogy a visszaküldési központokat csak olyan személyek számára használják, akiknek a menedékkérelmét már elutasították. Tobé megvédte az Európán kívüli harmadik országokkal való együttműködés szükségességét.

„Nem mondom, hogy könnyű. Nem mi választjuk meg Európa szomszédait. Sok kritikát hallok a baloldalról, de a szélsőjobboldalról is. És alapvetően azt mondják, hogy nem kellene együttműködnünk. De akkor nincs megoldás.”

Tobé hangsúlyozta, hogy az Európában menedékjoggal rendelkező embereket meg kell védeni, és a negatív döntéseket hatékonyan kell végrehajtani.

2018-ban az Európai Bizottság kijelentette, hogy az EU-n kívüli visszaküldési központok jogszerűtlenek. Az ellenzők szerint az egykor a szélsőjobboldalhoz köthető fogalmak ma már egyre inkább az uniós politika főáramának részévé válnak.

Az európai munkavállalók mintegy háromnegyedének volt már gyakorlati tapasztalata a mesterséges intelligenciával.

Az AI már új virtuális valóság eszközöket fejleszt, segít középkori kéziratok átírásában, közreműködik önvezető járművek vagy futurisztikus épületek tervezésében.

De az iskolákban és egyetemeken is egyre nagyobb aggodalomra ad okot a használata, miközben a munkavállalók és a szakszervezetek attól tartanak, hogy bizonyos munkakörökre is hatással lesz. És még a művészek is szembesülnek a növekvő képességeivel a saját emberi kreativitásunkkal szemben.

Renate Pittroff művésznő nemrégiben különböző generatív mesterséges intelligencia-eszközöket használt arra, hogy ötleteket gyűjtsenek egy bécsi csatorna mentén zajló kulturális eseményhez. A művészek ezután szó szerint életre keltették a mesterséges intelligencia által javasolt szövegeket, függetlenül attól, hogy azok mennyire tűntek furcsának. Hiperrealisztikus megvalósításából aztán audiovizuális kiállítás lett.

„A mesterséges intelligencia nem mindig ijesztő. Félelmetes abban a potenciáljában, hogy átformálja azt a valóságot, amit eddig ismertük. Lehet nagyszerű, de lehet nagyon rossz is. Fontos, hogy jól használjuk. Nagyon fontos, hogy az emberek tudatában legyenek annak, hogy mit tesznek a mesterséges intelligenciával,” mondta Renate.

Ugyanilyen óvatos hangulat uralkodik a TU Wien, a Bécsi Műszaki Egyetem robotikai és VR-laborjaiban is. Az itteni kutatók nagymértékben támaszkodnak a mesterséges intelligencia eszközeire, hogy olyan robotokat fejlesszenek ki, amelyek például önállóan rajzolnak térképeket olyan épületek belsejéről, ahová az ember nem tud eljutni, és ezzel hozzájárulhatnak életek megmentéséhez a mentőakciók során.

„Az édesanyám mesterséges intelligenciát használt levélíráshoz, és 85 éves volt. De persze attól is tartanak, hogy az emberek elveszítik a munkájukat, és a mesterséges intelligencia mindent átvesz,” mondta Hannes Kaufmann, a TU Wien professzora. „És azt is meg kell fontolnunk, hogy mire jó ez? Mire tudjuk használni? És hogyan alkalmazzuk? Azt mondanám, hogy bölcsen használjuk. Megfontoljuk, hol van értelme, hol javíthatja a munkánkat, de nem vakon használjuk. Meg akarjuk érteni, hogy mi történik.”

A mesterséges intelligencia már most is több ezer munkahely létrehozásához járul hozzá. Tallinnban egy start-up cég olyan AI chatbotokat fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik a nagyvállalatok számára, hogy egyszerre több ezer beszállítóval lépjenek kapcsolatba, tárgyaljanak és meghatározzák a legelőnyösebb szerződéseket. A start-up jelenleg 100 embert foglalkoztat.

„Az új technológiákhoz való alkalmazkodás kockázatot jelent az üzleti életben, a magánéletben, ha olyasmit teszel, aminek nem tudod az eredményét. Másrészt a kérdés az, hogy kockázatosabb-e, mint a status quo, a semmittevés?” fogalmazott a vezérigazgató, Kaspar Korjus.

Ez a gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt innováció azonban már most is sokak számára kihívást jelentő valóság.

Észtország egyik legnagyobb fordítóirodája mintegy 40 embert foglalkoztat, alkalmazottakat és szabadúszókat. Az ott dolgozók nem feltétlenül féltik az állásukat. Azt azonban érzékelik, hogy a mesterséges intelligencia már most átalakítja a munkakörülményeiket.

„A gépek sokkal gyorsabban fordítanak. A fordítóknak tehát több szöveget kell feldolgozniuk, még gyorsabban. De mivel a gép a munka felét vagy még többet elvégez, ezért kevesebbet fizetnek nekik, vagyis több munkát kell végezniük, és kevesebbet kapnak. Ez is nagyon frusztráló,” magyarázta Marge Žordania, az iroda orvosi fordításokért felelős vezetője.

Egy nemrégiben végzett felmérés háromból két válaszadója azt mondta, hogy attól tart, hogy a mesterséges intelligencia európai térnyerésével egyre kevesebb munkaerőre lesz szükség. De még mindig nem világos, hogy ez az új technológia milyen mértékben fogja befolyásolni a vállalatok és a munkavállalók mindennapi munkáját a kontinensen.