Putyin orosz elnök kijelentette, hogy elvben egyetért az Egyesült Államok javaslatával az Ukrajnával kötendő ideiglenes tűzszünetről, de hozzátette, hogy „vannak olyan árnyalatok”, mint például a nyugati fegyverszállítások Kijevbe, amelyekkel először foglalkozni szeretne.
Az orosz vezető azt is elmondta, hogy minden megállapodásnak hosszú távú békéhez kell vezetnie, amely a háború „gyökeres” okait kezeli, ami valószínűleg a NATO-bővítésre utal.
„Egyetértünk a harcok leállítására vonatkozó javaslattal. De abból indulunk ki, hogy ennek a beszüntetésnek hosszú távú békéhez kell vezetnie, és meg kell szüntetnie a válság kiváltó okait” – mondta Putyin első nyilvános kommentárjában arról, hogyan értékeli az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát.
„A fegyverszünet mellett vagyunk, de vannak árnyalatok” – tette hozzá Putyin a fehérorosz vezetővel, Alekszandr Lukasenkóval tartott március 13-i moszkvai sajtótájékoztatón.
Putyin dilemma előtt áll, miután Kijev és Washington delegációi a hét elején egy szaúd-arábiai találkozón megállapodtak a Donald Trump amerikai elnök által javasolt 30 napos tűzszünetről, amely Moszkva ölébe helyezte a békét.
„Úgy gondolom, hogy az oroszok nem akarnak hajthatatlan pártként tekinteni rájuk, mivel ez Trump következményeihez, például szankciókhoz vezethet. Ez volt Putyin mai megjegyzése” – mondta John Hardie, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies oroszországi programjának igazgatóhelyettese az RFE/RL-nek.
Putyin Trump különleges megbízottjával, Steve Witkoffal találkozott, hogy megvitassák a tűzszüneti javaslatot. Putyin megjegyzéseit követően Trump azt mondta, reméli, hogy Oroszország „helyesen cselekszik”, és beleegyezik a megállapodásba. Putyin megjegyzéseit ígéretesnek, de hiányosnak minősítette.
Trump március 13-án Mark Rutte NATO-főkapitánnyal folytatott találkozóján kijelentette, hogy Witkoff „nagyon komoly megbeszéléseket” folytat Moszkvában. Az elnök hozzátette, hogy „a hírek szerint a dolgok rendben mennek Oroszországban”. Witkoff pontos menetrendjét nem hozták nyilvánosságra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napi éjszakai beszédében azt mondta, Putyin a tűzszüneti javaslat elutasítására készül, de fél ezt közvetlenül Trumpnak mondani.
Trump a több mint három éve tartó, Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió leállítását a legfontosabb prioritássá tette, mióta kevesebb mint két hónappal ezelőtt hivatalba lépett második ciklusra, és az Egyesült Államok befolyását használja fel, hogy Kijev és Moszkva is az asztalhoz kerüljön.
Az amerikai elnök március 12-én újabb szankciókkal fenyegetőzött Oroszországgal szemben, ha az nem járul hozzá a tűzszünethez. Trump azonban nem adott időkeretet arra, hogy Putyin egyetértsen javaslatával, és nem mondta meg, hogy hajlandó lenne-e tárgyalni Putyinnal az „árnyalatokról”.
Az orosz vezető elmondta, hogy a javaslatban több megválaszolatlan kérdés is van, például mit kell tenni Ukrajna behatolásával kapcsolatban az orosz Kurszk régióba.
– Ha tűzszünetet kötünk, az azt jelenti, hogy ott mindenki távozna? – mondta Putyin. „Elengedjük őket [ukrán csapatokat], miután lakosság elleni bűncselekményeket követtek el? Vagy megadják magukat?”
Ukrajna augusztusban egy lopakodó betöréssel elfoglalta a Kurszk régió egy részét, amely lépést az orosz erők Kelet-Ukrajnából való eltérítésére irányuló erőfeszítésnek tekintik, és a területet tárgyalási alapként használja fel a béketárgyalások során.
Ez a stratégia most kudarcot vall, mivel az észak-koreai csapatok által támogatott orosz erők kiszorítják az ukránokat Kurszkból. Oroszország visszaszerezte Kurszk területén az Ukrajna által eredetileg elfoglalt terület több mint felét.
Putyin, aki tegnap először járt Kurszkban az augusztusi lökdösődés óta, kijelentette, hogy a térségben kialakult helyzet most „teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll”.
Azt mondta, hogy az ukránok menekülési útvonala teljesen orosz tűz alatt áll, és ha erői képesek fizikailag elzárni az útvonalat, a Kurszkban tartózkodó ukrán csapatoknak csak két lehetőségük lesz: megadni magukat vagy meghalni..
Az orosz vezető a tűzszüneti javaslattal kapcsolatban hangoztatott egyéb aggályai között szerepel, hogy Ukrajna a 30 napos időszakot a haderő mozgósítására és kiképzésére használja-e, vagy a Nyugat segítségével felfegyverkezik-e. Felvetette azt is, hogy a közel 2000 kilométeres frontot miként fogják felügyelni.
– Ki fogja meghatározni, hol és ki szegte meg az esetleges tűzszüneti megállapodást? – mondta.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Putyin valószínűleg el akarja majd húzni a tűzszüneti tárgyalásokat, mert erői túlsúlyban vannak a csatatéren.
A kurszki előrelépéstől eltekintve Oroszország jelentős munkaerő-előnyének köszönhetően egyre nagyobb területet hódít Kelet-Ukrajnában – igaz, magas emberi és anyagi költségekkel.
Oroszország arra törekszik, hogy Ukrajnának az állítása szerint 2022 novemberében annektált négy régiójának teljes egészét elfoglalja: Donyecket, Luhanszkot, Zaporizzsját és Herszont. A mostani tűzszünet nem érné el ezt a célt.
„Az egyik módja annak, hogy az oroszok lelassítsák ezt a folyamatot anélkül, hogy közvetlenül kimennének és nemet mondanának, ha elhúzzák a technikai megbeszéléseket a felügyeletről” – mondta Hardie.
„Ez arra is lehetőséget adna, hogy megpróbálják Ukrajnára hárítani a felelősséget, ragaszkodva bizonyos technikai kérdésekhez, amelyeket Ukrajna kifogásolhatónak találhat” – mondta.
Hardie szerint Trump növelheti a nyomást
(Newsletter)
