Az izraeli kormány fontolgatja, hogy a Libanonban zsákmányolt szovjet és orosz gyártmányú fegyvereket Ukrajnába küldi. A hírek szerint a szállítmányok már meg is kezdődtek, amit amerikai katonai repülőgépek mozgása is alátámaszt – közölte a The Tele
Izraeli és ukrán diplomaták még a múlt héten folytattak tárgyalásokat egy esetleges fegyverszállítmányról.
A Dva Majora oroszbarát Telegram-csatorna megfigyelése szerint „vannak arra utaló jelek, hogy Izrael megkezdte Ukrajna ellátását szovjet és orosz gyártmányú fegyverekkel”. A blog fotókat is közzétett egy amerikai katonai repülőgép útvonaláról, amely Németországból Izraelbe, majd onnan Lengyelországba repült.
Izrael ugyanakkor nem az – Ukrajna által hőn állított – saját fejlesztéseit, vagy épp nyugati fegyvereit juttatja a háborúban álló országba, hanem azokat a felszereléseket, amelyeket
a Hezbollahtól, Dél-Libanon megszállásakor zsákmányolt.
Az izraeli külügyminisztérium helyettes vezetője, Sharren Haskel korábban javaslatot tett az izraeli parlamentnek a zsákmányolt fegyverek Ukrajnának való átadására. Az ukrán nagykövetség üdvözölte ezt a kezdeményezést.
A fegyverek jórészt mesterlövész puskák, modern Kornet páncéltörő rakéták, és egyéb eszközök lehetnek, amelyeket még a szíriai Bassár el-Aszad rezsim adott át a Hezbollagnak. A jelentések szerint az Izrael kezére jutott fegyverek 60%-a a Szovjetunióból, vagy Oroszországból származik.
Izrael korábban hagyományosan semleges politikát folytatott Oroszországgal kapcsolatban, ugyanakkor az utóbbi időben Moszkva és Irán közeledése miatt inkább Ukrajna felé orientálódik.
Ha Ukrajna elkezdené leszerelni azokat a katonákat, akik évek óta a fronton harcolnak, nem maradna elég katona a haderőben, Kijev akár meg is adhatta volna magát első nap, Putyin úgyis mindenkit lemészárol majd – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban.
Az ukrán vezetőt arról kérdezték, hogy miért nem szereli le azokat az ukrán katonákat, akik már az orosz invázió kezdete óta a haderőben harcolnak.
Zelenszkij azt válaszolta: az ukrán haderőnek minden katonára szüksége van, ha a harcoló állomány fele hazamenne, egyszerűen nem maradna elég ember a háború folytatásához. Kifejtette: az ukrán törvények nem is teszik lehetővé a katonák tömeges leszerelését statárium alatt.
Sajnos ez a háború kihívása, ezért kell minél gyorsabban befejeznünk, arra kell kényszerítenünk az oroszokat, hogy álljanak le. Ma magunkat védjük. Ha a hadsereg fele hazamegy holnap például, akár le is tehettük volna a fegyvert. Ez az igazság. Ha hazamegy az embereink fele, Putyin egyszerűen megölne mindannyiunkat”
– mondta az ukrán vezető.
Kitért arra is, hogy a katonáknak biztosít az ukrán haderő megfelelő eltávot, de ő is tudja, hogy ez nem elég, ezért „a folyamatok javítására van szükség.”
Ukrajnában minden 25 évnél idősebb férfi állampolgár hadköteles, a fronton harcoló alakulatok feltöltése az ukrán haderő egyik legnagyobb problémája.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosban arról beszélt, hogy a háború első napjaiban ultimátumot kapott Vlagyimir Putyintól. A követelések közé tartozott, hogy mondjon le a hatalomról, és adja azt át a Kremlhez közeli ukrán politikusnak, Viktor Medvedcsuknak – írja a The Kyiv Independent.
Néhány ember odajött hozzám a háború első napjaiban, néhány ember Ukrajnából. Elhozták nekem Putyin ultimátumát. Azt mondták, mennem kell, és lecserélnek Medvedcsukra
– mondta el Zelenszkij.
Az ukrán elnök szerint az ultimátum tartalmazta továbbá, hogy
Ukrajna ismerje el a megszálló orosz hatóságokat a Donbaszban,
az alkotmányban kötelezze el magát a semlegesség mellett,
hadseregének létszámát csökkentse le 50 ezer főre,
adja fel fegyverarzenáljának nagy részét, valamint
ismerje el az oroszt Ukrajna egyik hivatalos nyelveként.
Viktor Medvedcsuk korábban parlamenti képviselő volt Ukrajnában, és Putyinnal is személyes jó viszonyt ápol, olyannyira, hogy az orosz elnök egyik lányának keresztapja is ő. 2022-ben letartóztatták Ukrajnában, majd egy fogolycsere keretében átadták Oroszországnak.
Ukrajna nem tud túlélni független országként az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – idézi Angela Merkel volt német kancellárt a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Merkel Donald Trump kapcsán nyilvánított véleményt: azt mondta, hogy szerinte Trump egy „különleges elnök,” aki szerinte valóban Amerika érdekeit akarja képviselni, de nem hisz „győztes-győztes szituációkban” és csak veszteseket és győzteseket lát.
Trump esetén felmerül az a lehetőség, hogy megvonja Ukrajna támogatását, Merkel szerint ez az ország végét jelentené.
Csak az Egyesült Államok és a NATO keretrendszerével lehet biztosítani azt, hogy Putyin nem nyeri meg a háborút és Ukrajna független ország marad”
– mondta Merkel.
Arról is beszélt, hogy a világháború után felállított világrend, biztonsági rendszerek és nemzetközi jogrend most már nem hatékony.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem tervezi elvágni Ukrajna támogatását, mivel tanácsadói meggyőzték arról, hogy olyan arcvesztés lenne ez a lépés, mint amilyen Joe Biden elnök afganisztáni kivonulása volt, illetve Kína is merészebb lenne – tudta meg a Bloomberg.
A lapnak európai vezetők nyilatkoztak, akik azt mondták, hogy “óvatosan optimisták” Donald Trumppal kapcsolatosan, aki szerintük nem fogja feltétlen odadobni Ukrajnát az oroszoknak, ha beül az elnöki székbe, sőt,
folytatja majd Kijev támogatását, hogy Ukrajna “erős helyzetből” tudjon tárgyalni a háború lezárásáról.
Kiemelték: nem érdemes egyelőre túlságosan hátradőlni a kérdéssel kapcsolatosan, hiszen Donald Trump hírhedt arról, hogy gyorsan változtatja meg a véleményét fontos kérdésekkel kapcsolatosan, illetve figyelmen kívül hagyja tanácsadóinak véleményét.
Mindenesetre a lap úgy tudja: Trumpot egyelőre sikerült meggyőzni azzal, hogy elmondták neki,
ha Ukrajnát átengedné az oroszoknak, ez olyan arcvesztés lenne Amerika számára, mint amilyen a Joe Biden által levezényelt afganisztáni kivonulás lenne, emellett Kína is megerősödne, merészebb lenne.
A lap megjegyzi: még mindig nem tudni biztosan, Trump pontosan hogyan akarja lezárni az ukrajnai háborút, egyelőre viszont úgy tűnik, a “legrosszabb forgatókönyveket” sikerült elkerülni.
: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
A földfelszíni átlaghőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot ért el.
A tavalyi az első olyan naptári év, amikor az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladta a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt.
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Nino időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére.
Forrás: Kopernikusz
A globális légköri vízszint 2024-ben rekordszintet ért el, 5 százalékkal meghaladva az 1991-2020-as átlagot. Samantha Burgess, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának munkatársa szerint ez „példátlan hőhullámokat és heves esőzéseket gerjesztett, emberek millióinak nyomorúságát okozva”.
Forrás: Kopernikusz
Hogy reagáltak a szakértők?
Patrick McGuire, a Readingi Egyetem éghajlatkutatója figyelmeztetett:
A 1,5 Celsius-fokos emelkedés elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni. A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.
Rowan Sutton professzor, a brit meteorológiai hivatal Hadley Központjának igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy
a globális hőmérséklet minden töredékfoknyi emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, növekedik a tengerszint, és nő annak kockázata, hogy átlépjük a bolygót potenciálisan megváltoztató fordulópontokat, mint például az amazóniai esőerdők biomjának összeomlása, illetve a grönlandi vagy az antarktiszi jégtakaró összeomlása.
Dr. Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa elmondta:
A szélsőséges időjárással teli év megmutatta, hogy 1,5 Celsius-fok mellett milyen veszélyes az élet. A valenciai áradások, az amerikai hurrikánok, a Fülöp-szigeteki tájfunok és az amazóniai aszály csak négy olyan katasztrófa volt tavaly, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbított. Sok-sok más is van.
Andrew Dessler professzor, az amerikai Texas A&M Egyetem éghajlatkutatója így nyilatkozott:
Életünk hátralévő részében minden év az egyik legmelegebb lesz a rekordok között. Ez viszont azt jelenti, hogy 2024 az évszázad leghidegebb évei közé fog tartozni. Élvezzük ki, amíg tart.
Dr. Gavin Schmidt, a Nasa Goddard Űrkutatási Intézetének munkatársa így kommentálta a számokat:
Teljesen egyértelmű, hogy a bolygó felmelegszik, és új korszakban vagyunk. Tény, hogy mindössze 150 év alatt körülbelül 1,5 Celsius-fokot melegedett a hőmérséklet, ez őrület… Ezek nagy számok. Az emberek azt fogják mondani, hogy „Ó, ez csak 1,5 Celsius-fok”, de ez a különbség az utolsó jégkorszak és az iparosodás előtti időszak közötti különbség negyede. Ez agyrém. És mi vagyunk azok, akik ezt tettük.
Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet munkatársa szerint az 1,5°C elérése
éles figyelmeztető jel…Már megtapasztaltuk az 1,5°C-os világ első ízét, ami az embereknek és a világgazdaságnak példátlan szenvedésbe és gazdasági költségekbe került.
A magyar klímakutatók közül Gelencsér András a Portfolio-n már 2023-ban így fogalmazott a párizsi klímacsúcs 1,5 fokos célkitűzésének illúziójáról:
A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás… A Párizsi Klímaegyezmény az emberiség fosszilis energiafelhasználásának fogyókúrája, az EI jelentése pedig a megvalósítást ellenőrző mérleg lenne, már ha a világ egyáltalán kíváncsi lenne rá. De nyilvánvalóan nem az, hiszen a valóság, amit a mérleg mutat, módfelett kiábrándító. Nem azt mutatja, amit látni szeretnénk, nem a „karbonmentes zöld átállás” diadalmas termelési riportja, hanem azt, hogy a világ még mindig homlokegyenest ellenkező irányba tart, immár 8 évvel a sikeres Párizsi Klímaegyezmény aláírása után.
Még mindig lenne visszaút
A sok kiábrándult komment mellett azért vannak olyanok, akik a mostani helyzetet még mindig visszafordíthatónak, de legalábbis kezelhetőnek látják, de ehhez azonnal cselekedni kellene.
Ürge-Vorsatz Diána, a Közep-Európai Egyetem, ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének szakértője pedig így értékelte a mostani helyzetet a Portfolio-n megjelentetett cikkében:
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College munkatársa így vélekedik:
Minden töredék fok – legyen az 1,4C, 1,5C vagy 1,6C – több kárt okoz az embereknek és az ökoszisztémáknak, ami hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van ambiciózus kibocsátáscsökkentésre. A nap- és szélenergia ára gyorsan csökken, és ma már sok országban olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké.
Carlo Buontempo, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója szerint:
Az emberiség a saját sorsának kovácsa, de az éghajlatváltozás kihívására adott válaszunknak bizonyítékokon kell alapulnia…A jövő a mi kezünkben van – a gyors és határozott fellépés még mindig megváltoztathatja a jövőbeli éghajlatunk pályáját.
Oroszország az egyik legjobb tábornokát, a sokat tapasztalt Junusz-Bek Jevkurovot bízta meg azzal, hogy megszervezze a kurszki ukrán támadással szembeni védelmet – számolt be a Kyiv Independent.
Az ukrán csapatok az elmúlt napokban újabb támadást indítottak Oroszországban. A műveletek célja egyértelműen az, hogy visszaszorítsák az oroszok kísérleteit a kurszki kiszögellés visszafoglalására. A Kreml azért törekszik minél gyorsabban véget vetni a térségi ukrán jelenlétnek, mivel hamarosan hivatalba lép Donald Trump amerikai elnök, ezért megkezdődhetnek a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között.
A megbeszélések egyik legkritikusabb pontja a területek kérdése lehet, ebben az esetben pedig a Kijev kezén lévő orosz területek fontos cserealapot képezhetnek.
Az orosz források azt állítják, hogy megállították az ukrán nyomulást és egy nagyobb menetoszlopot megsemmisítették a Kurszk város felé vezető főúton. Ezt a kijelentést Kijev nem kommentálta. Ukrajna 2024 augusztusában indított meglepetésszerű támadást az oroszországi Kurszk megye területe ellen és gyorsan nagyjából 1000 négyzetkilométernyi területet elfoglaltak. Az azóta eltelt időben az oroszok jelentős mennyiségű haderőt csoportosítottak a térségbe és folyamatos támadásokkal igyekeznek megszüntetni az ukrán jelenlétet. Ez egyelőre nem sikerült teljesen, de a területek felét már visszafoglalták.
Junusz-Bek Jevkurov tábornok a Kreml védelmi miniszterhelyetteseként szolgált, és azzal bízták meg, hogy vezesse Oroszország határvédelmét és vezesse Moszkva zsoldosprojektjeit Afrikában. Az információk szerint mindössze pár órával azt követően vezényelték a területre, hogy értesültek volna az akcióról. Korábban Ingusföld kormányzója volt, ahol életveszélyes sérülésekkel járó merényletkísérletet is túlélt.
Kissé csökkent a foglalkoztatás Magyarországon az elmúlt hónapokban, miközben a Covid-válság óta nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség. Mindez azt mutatja, hogy a munkaerőpiacra is elért a gazdasági recesszió hatása.
Tavaly szeptember és november között kissé csökkent a foglalkoztatottság Magyarországon az előző hónapokhoz képest a KSH friss adatai alapján. Mindez részben szezonális hatásokkal, részben a gazdasági problémákkal függ össze, hiszen a magyar gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben recesszióba került.
Szeptember és november között a foglalkoztatottak átlagos létszáma (a 15–74 évesek körében) 4 millió 691 ezer főre csökkent, ami 36 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábban látott szintnél.
Ahogy azonban a fenti ábrán is látható, az elmúlt hónapokhoz képest is mérséklődött a foglalkoztatottság.
Rossz hír, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma (vagyis a közmunkások és külföldön dolgozó magyarok nélkül) is csaknem 40 ezer fővel, 4 millió 518 ezerre csökkent egy év alatt. Mindeközben 111 ezer főre emelkedett az átmenetileg külföldön dolgozók magyarok száma (akik ingáznak, illetve rendelkeznek még magyarországi lakcímmel, de külföldön dolgoznak), ennél magasabb szintet utoljára a Covid-válság előtt láttunk.
A mérséklődő foglalkoztatás tükrében nem meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta is emelkedett. Szeptember és november között 4,7%-os volt a munkanélküliségi ráta, munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 231 ezer főre nőtt. Ilyen magas adatot utoljára 2020-ban, a Covid-válság kirobbanása után, azt megelőzően pedig 2016-ban láttunk.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6%-ra nőtt.
A nőknél a munkanélküliek száma 111 ezer főt tett ki, rátájuk 4,8% volt, 0,5 százalékponttal meghaladta az előző év azonos időszakában mért értéket.
Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság nehézségeit egyre inkább érzik a dolgozók is. Amíg a gazdasági pangást 2024 első felében viszonylag jól viselték a vállalatok (nem csökkent a foglalkoztatás), addig az év második fele már a foglalkoztatás mérséklődését és a munkanélküliségi ráta növekedését hozta.
A munkakeresés átlagos időtartama csaknem egy év, 11,6 hónap volt szeptember és november között. Az összes munkanélküli 49%-a 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást (ez az érték 3,5 százalékponttal nagyobb az előző év azonos időszakinál), míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 33,1%-át tették ki.
Mint annyi minden más, az újévi fogadalmak is vallásos gyökerekre vezethetők vissza. Ezzel együtt vannak olyan tényezők, amelyek miatt nehéz a fogadalmakat betartani, de érdemes a sikeres fogadalmak jellemzőit külön is kiemelni.
Jó lehetőség a „tiszta lappal” indulásra
Már 4000 évvel ezelőtt a babiloniak a tavaszi napéjegyenlőség körüli időszakban, márciusban, 12 napos akitu (sumér és akkád nyelvekben újév) ünnepséget tartottak, amely során az isteneiknek tették meg fogadalmukat. Az újév kezdetén tett ígéretek egyfajta tisztulási és újrakezdési szertartásként szolgáltak.
A rómaiaknál Julius Caesar Kr.e. 46 körül a januárt jelölte meg az új év kezdetének, Janus, a kétarcú istenről elnevezve. Janus a múltba és a jövőbe egyaránt látott, ezért a rómaiak áldozatokat mutattak be neki, miközben megfogadták, hogy jó magatartást tanúsítanak az új évben.
A történeti kitekintés tükrében jól látható, hogy az újévi fogadalmak nem csupán a 20. századi divat részei.
Pszichológiai szempontból az emberek szeretik a mérföldköveket, melyek lehetőséget adnak a visszatekintésre és az újrakezdésre. Mi is lehetne jobb alkalom a „tiszta lappal” való indulásra, mint az év első napja?
Ez különösen indokolt a karácsonyi ünnepek utáni időszakban, amikor sokaknak bűntudata és fizikai rosszulléte van a mértéktelen evéstől, és a tavaszi, nyári szezon előtt is ideális időszak a felkészülésre, a formába kerülésre. Az újévi fogadalmak tehát lehetőséget adnak az önbizalom növelésére és a jövőbe vetett remények táplálására is.
Az egészség kerül előtérbe: Az újévi fogadalmat tevők 79%-a egészségügyi célokat tűz ki, például a fizikai aktivitás növelését (48%), a mentális egészség javítását (36%) vagy az étrend fejlesztését (32%). Ugyanakkor mindössze 6% tesz fogadalmat utazási tervekkel kapcsolatban, ami meglepően alacsony arány.
A fogadalmak sikertelensége: A felnőttek 92%-a nem tartja be a fogadalmát. A legkritikusabb időszak január második pénteke, amit „Quitter’s Day” -nek is neveznek, mivel ezen a napon sokan feladják céljaikat. Ennek oka gyakran a lelkesedés elvesztése január eleje után, valamint a hétvégi kikapcsolódás hatása, ezért esik péntekre.
A fogadalmat tevőkre nehezedő nyomás: Az emberek 62%-a érzi úgy, hogy külső vagy belső nyomás hatására tesz fogadalmat.
A fogadalmak betartásának segítése: Az emberek 35%-a naplót vagy tervezőt használ a fogadalmai betartásához, míg 30%-uk valamilyen applikációt alkalmaz a céljaik nyomon követéséhez és eléréséhez.
Miért nehéz betartani az újévi fogadalmakat?
Aki sokat markol, keveset fog
– tartja a mondás. A sikeres újévi fogadalmak legfőbb jellemzője, hogy reális célokat tűzzünk ki, és ne legyen túl nagy különbség a jelenlegi állapot és az elérendő cél között. Bár vannak, akik drámai változtatásokra törekednek, ez a legtöbb ember számára nem működik hosszú távon. A drámai változtatások gyakran életfordító események (baleset, betegség, válás, munkahely elvesztése) következményei, amelyek önkéntelenül is motiválják az embert. Az új év kezdete viszont ritkán szolgáltat ilyen drámai motivációt.
A sikeres fogadalmak jellemzői
Reális célok: Fontos, hogy ne tűzzünk ki irreális célokat. Ha túl magasra tesszük a lécet, könnyen csalódás érhet bennünket. Az apró lépések követése sokkal eredményesebb lehet hosszú távon. A kis változtatások évente történő bevezetése hosszú távon jelentős eredményeket hozhat. Ahogyan a pénzügyekben a kamatos kamat is felhalmozódik, úgy a kis, fenntartható változtatások évről évre komoly előrelépést jelenthetnek.
Szokásformálás: A legjobb, ha az apró változásokat beépítjük a mindennapjainkba, így szokásokká válhatnak. Ha minden januárban egy kicsit változtatunk, az könnyen tartós eredményhez vezethet. Például, ha hetente háromszor reggel elmegyünk futni, az sokkal hatékonyabb, mint ha januárban egyszer elindulunk egy hosszú futásra, majd februárban már nem tesszük. Ezt jól tudják a konditermek is, akik januárban jelentős kedvezményekkel értékesítik az éves bérleteket, amit sokan meg is vásárolnak, de februárra már nem járnak edzeni.
Önmegerősítés és társas támogatás: Az önmegerősítés technikái, mint a pozitív belső párbeszéd, illetve a haladás dokumentálása szintén hozzájárulhatnak a sikerhez. A társas támogatás is fontos szerepet játszik, mivel egy barát vagy egy csoport, amely hasonló célokat tűz ki, erősítheti az elhivatottságot és segíthet a nehezebb időszakokban.
Rugalmasság és tanulás: Az újévi fogadalmakat rugalmasan érdemes kezelni. Ahelyett, hogy merev célokat tűznénk ki, a hosszú távú tanulásra és fejlődésre érdemes helyezni a hangsúlyt. Az önmagunk és helyzetünk reális felmérése alapvető ahhoz, hogy valóban elérhető célokat tűzzünk ki.
A hála gyakorlása: A haladás értékelésében segíthet a hála gyakorlása. Az elért apró sikerek felismerése motiváló lehet, és segíthet csökkenteni a kudarc érzését, ha valamilyen célunk elérésére nem sikerült teljesen fókuszálni.
Összefoglalás
Az újévi fogadalmak pszichológiai jelentősége abban rejlik, hogy lehetőséget adnak az önfejlesztésre és a pozitív változásokra. Ugyanakkor
fontos, hogy ezeket a fogadalmakat ne csupán egy gyors megoldásként kezeljük, hanem hosszú távú projektként, amely folyamatosan fejlődést és tanulást kíván.
A kisebb, fenntartható lépések a nagyobb célok eléréséhez vezethetnek, és az újévi fogadalmak nemcsak időszakos kihívások, hanem az önfejlesztés és az életminőség javításának fontos alapjai is lehetnek.