2024. december hónap bejegyzései
Már rég nem csak hajléktalanok állnak sorban a karácsonyi ételosztásokon.
Csak a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 10 ezer adag ételt oszt ki az ünnepi időszakban.
Minden eddiginél többet, összesen 2500 adag meleg ételt osztottak ki a krisnások karácsony reggelén. Ezren a BMSZKI hajléktalanszállóin, 1500-an pedig a Népligetben melegedhettek fel egy tál székely káposztától és egy pohár teától.
Sőt a rászorulók egy kis ajándékcsomagot is kaptak. A csomagba korábban került olyan bio sütőtök is, amit a Krisna-völgyben termesztettek, de nagyon sokan segítettek adományokkal.
A szupermarketekben vásárlók egy kosárban gyűjthették a krisnásoknak szánt tartós élelmiszereket, így rengeteg liszt, csokoládé és konzerv gyűlt össze – tudtuk meg Szilaj Péterné Csilla szóvivőtől.
A csillagászati lakhatási költségek, a folyamatosan növekvő infláció és az alacsony szociális juttatások miatt évről évre egyre többen állnak be a sorba. És már rég nem csak a kannásbort szorongató hajléktalanok fagyoskodnak a Népligetben.
Lehet látni középosztálybeli családokat, és elszegényedett nyugdíjasokat is. Már ők is annyira éhesek, hogy több órát hajlandók várakozni egy tál ételre.
Imi azt mondta, hogy ő dolgozna, de az újonnan betelepített akkumulátorgyárakban csak külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak.
Az Ételt az Életért mozgalom karácsonyi szeretetlakomája két hónapon át tart decembertől januárig. Ez idő alatt 10 ezer rászorulóhoz jutnak el.
Általában a szentestét követő napokban rohamozzák meg a legtöbben a népligeti sátrakat, mert addigra a többi civil szervezet leáll az adakozással.
B é k é s K a r á c s o n yt
Vége Ukrajna amerikai támogatásának? – Egyértelmű üzenetet küldött Donald Trump csapata.
A lap forrásai szerint Donald Trump legközelebbi külpolitikai tanácsadói e hónapban megosztották a megválasztott amerikai elnök szándékait a NATO-val és Ukrajna támogatásával kapcsolatban.
Három, a tárgyalásokat ismerő forrás arról számolt be, hogy
Trump beiktatása után is fenn akarja tartani Ukrajna katonai támogatását.
Két forrás szerint a leendő elnök 2 százalékról 5 százalékra akarja emelni a NATO-tagországok GDP-arányosan kötelezően a védelemre költendő kiadásait. A jelenlegi 2 százalékos célt az idén 32 tagállamból 23 teljesíti. Még a GDP-arányosan magasan legtöbbet költő Lengyelország sem érte el az 5 százalékot.
Az egyik forrás szerint Trump beérné 3,5 százalékkal is, ezért cserébe kedvezőbb kereskedelmi feltételekben állapodna meg az ezt teljesítő tagállamokkal.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön telefonon beszélt a megválasztott amerikai elnökkel, majd ezt követően azt mondta, egészen bizonyos abban, hogy Amerika és Európa folytatja Ukrajna támogatását.
Források szerint bár Trump továbbra is úgy véli, hogy Ukrajnának soha nem szabadna NATO-tagságot adni, és a konfliktus azonnali befejezését akarja, ugyanakkor úgy gondolja, hogy
a fegyverek további szállítása egy tűzszünet után biztosítaná azt, hogy „a béke az erőn keresztül” valósuljon meg.
(Portfolio)
Bizonytalanná vált a szír menekültek sorsa az EU-ban
Az Aszad-rezsim bukása miatt Ausztria és Németország leállította a jelenleg zajló menekülteljárásokat, sőt, Ausztria már az itt élők kitoloncolását is felvetette.
Az Európában élő szíriai menekültek jövőjéről tanácskoztak az EU belügyminiszterei Brüsszelben. Az Aszad-rezsim megdöntése új helyzetet teremtett, Németország és Ausztria már le is állította a menekültkérelmek elbírálását. Az Unió belügyi és migrációs biztosa, Magnus Brunner szerint az itt élők deportálásáról még korai beszélni, de az osztrák miniszter már ezt is felvetette.
„Elő kell készítenünk a szükséges dolgokat. Egyrészt fel kell függesztenünk az eljárásokat, majd fel kell készülnünk a hazautazásokra és a kitoloncolásokra. Nincs idő, dolgoznunk kell” – mondta Gerhard Karner.
A német belügyminiszter ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy ki kell várni, pontosan milyen irányt vesznek az események Szíriában, és nem érdemes mindenkit hazaküldeni.
„Az itt dolgozó szíriaiak hozzájárulása fontos az országnak, például azoké, akik az egészségügyi intézményekben, ápolóként vagy orvosként, dolgoznak. Sok szíriai orvosunk van, szívesen látjuk őket Németországban, ameddig tiszteletben tartják a törvényeinket és folytatják a munkát” – jelentette ki Nancy Faeser.
Az uniós tagállamok közül Németország fogadta be a legtöbb szíriai menekültet, jelenleg egymillióan élnek az országban.
(Euronews)
A zseni, aki túl okos volt a boldogsághoz: William Sidis 260-as IQ-ja tette tönkre az életét
William James Sidis, akit a világ legintelligensebb emberének tartottak, gyermekként zsenialitásával kápráztatta el a világot, de felnőttkora tragikus magányban telt, és sosem tudott kiteljesedni.
William James Sidis neve talán keveseknek cseng ismerősen, pedig a történelem egyik legnagyobb elméjéről van szó.
Az 1898-ban született Sidis IQ-ja 260-300 közé tehető, amivel bőven meghaladta még Albert Einstein vagy Stephen Hawking szintjét is.
Mégis, élete korántsem volt irigylésre méltó: gyermekkora az apja szigorú nevelési módszerei miatt gyorsan elillant, és felnőttként sem találta meg helyét a világban.
Zseniális kezdetek
Sidis briliáns családi háttérrel indult: apja, Boris Sidis, neves pszichológus volt, anyja pedig orvos, akik mindent megtettek azért, hogy fiukból zsenit neveljenek. A módszerük nem ismert határokat: már csecsemőként betűkkel ellátott játékokkal tanították.
Az eredmény lenyűgöző volt: hétéves korára Sidis hét nyelvet beszélt, nyolcévesen könyveket írt, és kilencévesen saját matematikai rendszert alkotott.
Tizenegy évesen kezdte meg tanulmányait a Harvardon, ahol lenyűgözte a matematikai társaságot egy négydimenziós térbeli objektumokról szóló előadásával. Fiatalon kitüntetéses diplomát szerzett, de a sikerek ellenére sem találta meg boldogságát.
Sidis briliáns családi háttérrel indult: apja, Boris Sidis, neves pszichológus volt, anyja pedig orvos, akik mindent megtettek azért, hogy fiukból zsenit neveljenek.
Az apai elvárások terhe
Az apja, aki az amerikai oktatási rendszer kritikusa volt, saját nevelési módszereit igyekezett bizonyítani fia eredményein keresztül. Azonban Sidis később eltávolodott szüleitől, és nem is jelent meg apja temetésén. Bár a gyermekkorában elért sikerei világszerte elismerést hoztak neki, a rá nehezedő nyomás és a média figyelme mély nyomokat hagyott benne.
Fiatal felnőttként Sidis professzorként dolgozott, de diákjai gyakran gúnyolták fiatal kora miatt, sőt fizikai bántalmazással is fenyegették. Ezek az élmények arra késztették, hogy otthagyja a tudományos pályát. Később hivatalnokként élt, regényeket és tanulmányokat írt álnéven, és próbált a nyilvánosságtól távol maradni.
Az utolsó évek
Felnőttkorára körülbelül 40 nyelvet beszélt, és egy saját mesterséges nyelvet is létrehozott. Ám a magány és az elzárkózás végigkísérte életét. A média azonban nem feledkezett meg róla: egy 1937-es cikk újra a reflektorfénybe helyezte, de nem a sikerei miatt, hanem azért, mert hírességből egyszerű hivatalnokká vált.
Sidis 1944-ben, mindössze 46 évesen halt meg agyvérzésben egy bérelt szobában. Tragikus története azóta is figyelmeztetés arra, hogy a zsenialitás önmagában nem garancia a boldogságra.
„Nagyon aggasztónak” nevezte Irán urándúsítását az ENSZ atomügynöksége
Írta: SL
Irán 60%-ra növelte dúsított uránkészletét, ami éppen az atomfegyverhez szükséges tisztasági szint alatt van – közölte a NAÜ vezetője, aki ismét Izraelt figyelmeztette, nehogy megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket, mivel annak „nagyon súlyos” következményei lennének.
Az ENSZ atomenergia-felügyeletének vezetője „nagyon aggasztónak” nevezte Irán azon döntését, hogy jelentősen több magasan dúsított uránt állít elő.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a BBC-nek azt mondta, Irán 60%-ra dúsított uránkészletét növeli, ami éppen az atomfegyverhez szükséges tisztasági szint alatt van.
Ezt a lépést szerinte a térségben sokan Teherán válaszának fogják tekinteni az elmúlt hónapok szíriai, libanoni és gázai katonai és diplomáciai kudarcaira.
Grossi szerint nem titok, hogy – mint fogalmazott – „egyes iráni politikusok” atomfegyver kifejlesztését szorgalmazzák, de az elmúlt hetekben Teheránban folytatott megbeszélések után azt mondta, a jelenlegi vezetés „úgy tűnik, nem ezt az utat választja”.
Grossi ugyanakkor nem Teheránt szólította fel bármi ilyen jellegű program leállítására, hanem ismét az Irán által megsemmisítéssel fenyegetett Izraelt figyelmeztette, hogy ne támadja meg az iráni nukleáris létesítményeket, mondván, a következmények „nagyon súlyosak” lennének Teherán megtorlása és a sugárzás lehetséges terjedése szempontjából.
Teherán 2018-ban újította fel atomprogramját, miután Donald Trump amerikai elnök kilépett abból az egyezményből, amely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe enyhített volna a perzsa állam elleni szankciókon (Amerika úgy látta, az egyezmény semmilyen garanciát nem nyújt Irán nukleáris ambícióival szemben), és új szankciókkal sújtotta az iszlamista államot.
Irán az elmúlt időszakban a jelek szerint számos új és modern centrifugát aktivált, amelyek képesek az urán 90%-os, fegyverminőségűvé dúsítására. Bár a nemzetközi közösség számos tagja úgy látja, hogy Irán atomfegyverek megszerzésére törekszik, a teheráni kormány ezt visszautasítja.