2024-10-07 nap bejegyzései

Karnyújtásnyira, vagy még több lépésre van Irán az atomfegyver megépítésétől?

A legfőbb vallási vezető döntésétől függ minden
Írta: Ferenc SzéF
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: perzsa

Teherán nukleáris ambiciói egybeesnek az Irán és Izrael közötti növekvő feszültséggel és az immár közvetlen katonai ütésváltásokkal.

Izrael már többször jelezte, hogy a perzsa állam nagyon közel jár a nukleáris robbanófegyver elkészítéséhez, ha a legfőbb vallási vezető meghozza a döntést a végzetes lépésről. Iráni tisztviselők eddig azt hangsúlyozták, hogy az ország nukleáris programjának „békés” aspektusa van, és Teherán nem törekszik nukleáris fegyvert építeni.

A Fox News legutóbbi interjújában Keith Kellog amerikai altábornagy mégis a legközelebbi időpontra teszi az iráni atomfegyver megépítésének lehetőségét.

20 éve megy a ködösítés, a félrevezetés és a megtévesztés

A békességről alkotott hamis képet nem kisebb személyiség vázolta fel, mint Haszán Róhani iráni elnök, aki két ciklust is betöltött 2013-2021 között. Az államfő azt vetítette a Nyugat felé, hogy a legfőbb papi vezető vallási parancsot (fatwát) adott ki arról, hogy Irán békés állam, amely elutasítja a nukleáris fegyverkezést.

Róhani ezt úgy interpretálta a brit, francia és német külügyminisztereknek, hogy az ajatollah megtiltotta a nukleáris fejlesztéseket, amiből viszont egy szó sem volt igaz.

A megtévesztés kampánya akkor indult el, amikor az Iszlám Köztársaság úgy látta, hogy túlélése közvetlen veszélybe kerülhet az USA és szövetségesei iraki invázióját követően. Khamenei egy beszédében akkor azt mondta, hogy „nem akarunk atombombát. Még azt is ellenezzük, hogy vegyi fegyvereink legyenek. Ezek a dolgok nem egyeznek az elveinkkel.” A főpap azt hangsúlyozta, hogy Irán fiatal nemzedékében rejlik az igazi erő, nem pedig a fegyverkezésben.

Teheráni utcakép
Teheráni utcaképLUSA

Az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval (valamint még Oroszországgal) folytatott későbbi nukleáris tárgyalásokról azonban mára világosan kiderült, hogy Irán legfőbb célja a fejlesztésekhez szükséges idő megnyerése volt, amihez szisztematikus félrevezető narratívákat kellett kapcsolni a program békés természetéről.

Azóta viszont a teheráni tisztviselőktől vagy a hivatalos médiától érkeznek alig burkolt fenyegetések arról, hogy az iráni nukleáris doktrína bármikor megváltozhat. Maga a legfőbb papi vezető, Ali Khomeini ajatollah is többször tett erre utaló kijelentéseket a közöségi médiában, amikor a cionizmus felszámolását, azaz Izrael megsemmisítését nevezte a legfőbb feladatnak.

Mennyi idő kell meg Teheránnak?

Az amerikai média és több katonai elemző szerint Irán „csak néhány hétre van” egy vagy több nukleáris fegyver megépítésétől. A témát ezen a héten az amerikai alelnökjelöltek vitájának moderátora is felvetette.

Ugyanakkor a nukleáris szakértők azt mondták a The New York Times-nak, hogy Irán nem csak „néhány hét” távolsága a nukleáris fegyver építésétől, hanem Teheránnak valószínűleg több hónapra, vagy akár egy évre is szüksége van egy ilyen fegyver létrehozásához.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter július közepén úgy jósolta, hogy Iránnak már csak 1-2 hétre van szüksége a „kitörési idő” eléréséhez, ami azt jelenti, hogy már kellő mennyiségű és katonai sűrűségű hasadóanyag lesz a birtokában.

Izrael szerint viszont a küszöböt nem most, hanem az év elején átlépték. Az amerikai védelmi minisztérium egyik szakértője pedig már tavaly úgy mérlegelt, hogy Iránnak csak pár hét kell a katonai szintű sűrűség (90%+) eléréséhez. 

Urándúsító centrifugák a Natanz-i nukleáris központban
Urándúsító centrifugák a Natanz-i nukleáris központbanAP Photo

A média gyakran és helytelenül tálalja, hogy mennyi időre van szükség az atomfegyver bevethető szintjének eléréséhez, és összekeverik a kellő szintű robbanóanyag elérését a fegyver megépítésével. Ezzel szemben a nukleáris fegyverek gyártásának több más aspektusa is van, beleértve a nukleáris tisztítási munkálatokat, a mérnöki feladatokat, a fegyver fizikai legyártását és főként a tesztelését.

Mindehhez nagyon magas szintű kohászati, mérnöki és informatikai munkának is párosulnia kell, a tesztelést pedig érzékelni fogják a nyugati és izraeli felderítő eszközök.

Houston J. Wood, a Virginiai Egyetem emeritus professzora azt mondta a The New York Times-nak, hogy nincs közvetlen veszélye annak, hogy Irán idén megkezdi nukleáris fegyver tesztelését. A tanár szerint körülbelül egy év kell még ahhoz, hogy Irán elegendő nukleáris üzemanyagot állítson elő, mielőtt nukleáris fegyver megépítésébe belevághat.

Siegfried Hecker, az amerikai Los Alamos katonai Laboratórium egykori igazgatója erről azt közölte, hogy maga a fegyverkonstrukció hosszú hónapokat vehet még igénybe.

Történelmi összehasonlításban: a Manhattan-terv során az Egyesült Államok 1945 márciusára 21 dúsító egységet működtetett, és július elejére érte el a fegyverszintű sűrűséget. Az előállított kb. 50 kilogramm súlyú dúsított uránt átszállítottak a Los Alamos kutatóközpontba, ahol a teljes mennyiséget beépítették az első atomfegyverbe, a Hirosimát elpusztító Little Boy-ba, a kisebb sűrűségű maradékot pedig a Nagaszakira ledobott fegyverbe.

1945 augusztus végére Amerika már 12 atombomba birtokában volt, de a japán kapituláció folytán ezek bevetésére már nem volt szükség. A fegyvereket a Fülöp-szigeteken szerelték össze.

Mivel a műszaki rendszerek és technológiák azóta hatalmas fejlődésen mentek át, és ezeket Irán ismeri, sőt megtanulta alkalmazni is, szinte biztosra vehető, hogy a perzsa állam egy éven belül bevethető atomfegyver birtokában lesz – vagy akár sokkal előbb is.