2024. szeptember hónap bejegyzései

Magas rangú amerikai republikánus kritizálta Orbánt a Pekinghez és Moszkvához való dörgölőzés miatt

Tibor bá' blogja
Mitch McConnell
Írta: FT

Teherán sem maradt ki a sorból. Mitch McConnell szerint nem érték Kína, Oroszország és Irán érdekeit szolgálni.

„Magyarország vezetői nem csinálnak titkot abból a meggyőződésükből, hogy a jövőben az Egyesült Államok hanyatlásba kezd, és hogy Amerika kudarcára teszik a tétjeiket. Attól nem lesz valaki kemény legény, hogy odadörgölőzik az autokratákhoz, Amerika vezetőinek pedig semmilyen előnye nem származik abból, ha megdicséri azokat, akik így tesznek” – közölte Mitch McConnell, az Egyesült Államok Szenátusának republikánus frakcióvezetője.

McConnell örvendetes jelnek tartja, amikor Amerika európai szövetségesei felfigyelnek a Kínai Népköztársaság által jelentett kihívásokra, és észlelik a kínai befolyás veszélyeit a saját országukban. Megjegyezte, hogy számos szövetségesük óvakodik attól, hogy egy totalitárius rendszerhez kapcsolódjanak, amely elfojtja az innovációt, elriasztja a szabad gondolkodást és csak bonyodalmakat gördít a szabad vállalkozás elé.

McConnell szerint Németország élen jár a kínai fenyegetés elleni erőfeszítésekben, és szeretné a kínai technológiáktól való függést csökkenteni, ezzel is lehetőséget teremtve a Nyugatnak arra, hogy országai szorosabbra fűzzék az együttműködést. A republikánus politikus leszögezte, hogy Kína nem biztonságos üzleti partner, bármennyire csábítónak is tűnhet akár egyes NATO-országoknak is.

Itt említette meg Magyarországot, szerinte ugyanis Magyarország évtizedek óta sodródik a Nyugat ellenfeleinek pályájára. „Riasztó tendencia. És senki nem tehet úgy, mintha nem látná ezt, még azok sem, akik egyfajta személyi kultuszt alakítanak ki Orbán Viktor miniszterelnök körül. Magyarország vezetői nem feszülnek egymásnak Moszkvával, Pekinggel és Teheránnal sem” – közölte a politikus, és hozzátette, hogy az Orbán-kormány büszkén mondja, hogy Kína „európai hídfőállása” Magyarországon van, ami szerinte a „keleti nyitás” politikájának tökéletes kiegészítése.

 

McConnell szerint az USA európai szövetségesei megfogadták a Trump-adminisztráció figyelmeztetéseit, hogy csökkentsék a kínai ipartól és technológiától való függőséget, Budapest viszont nem, sőt ellenkezőleg: egyre több beruházást eszközölnek Pekinggel.

McConnell részletesen kitért a beruházásokra, és Orbán Moszkvához való dörgölőzésére is, miszerint a miniszterelnök képes dicsérni az 1945 óta Európában lezajlott első nagy szárazföldi háborúért felelős „neoszovjet imperialistát”, azaz Putyint. A politikus szerint Orbán Viktor „hiperracionálisnak” minősíti a Putyin-rezsimet, mely több tíz-, ha nem százezer orosz életet és több mint 200 milliárd dollárnyi katonai erőt áldozott fel a sikertelen ukrajnai háború során.

„De ez a NATO-miniszterelnök nem csak csodálja Putyint – mondta Orbánról, és hozzátette, hogy szerinte a magyar miniszterelnök – segít is neki. Az európai szövetségesek több segítséget nyújtanak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, egyes amerikaiak viszont arról panaszkodnak, hogy az EU nem tesz eleget Ukrajna megsegítéséért. Nekik elég, ha megnézik, hogy Budapest miként törekszik arra, hogy blokkolja Kijev uniós támogatását.”

McConnell még felhozta Magyarország és Teherán kapcsolatát, és közölte, hogy kevés rokonszenvet érez azokkal a magyar társaságokkal, amelyek a teheráni népirtó rezsimhez fűződő kapcsolataikból próbálnak hasznot húzni. Megemlítette azt az emlékezetes esetet is, amikor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartott előadást Irán korábbi elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád. Az előadás címe „közös értékek a globális környezetben” volt, McConnell pedig csak annyit mondott erre, hogy „közös értékek Teheránnal.”

McConnell szerint Magyarország Amerika hanyatlására tesz, de az autokrata hatalmakhoz dörgölőzni vagy azoknak engedelmeskedni nem amerikai érték, illetve nem is szolgálja Amerika érdekeit.

(Euronews)

A Kreml szerint , végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni.

Tibor bá' blogja

A Kreml szerint végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni

A Kreml elutasítva Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ-ben tett megjegyzéseit közölte, hogy Oroszország „békére kényszerítése” „végzetes hiba” lenne.

Zelenszkij kedden azt mondta, Oroszországot csak békére lehet kényszeríteni, és megfogadta, hogy nem tárgyal Moszkva feltételei szerint a konfliktus lezárásáról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy „egy ilyen álláspont végzetes hiba, rendszerszintű hiba”.

„Ez egy súlyos tévedés, aminek elkerülhetetlen következményei lesznek a kijevi rezsimre nézve. Oroszország a béke mellett van, de azzal a feltétellel, hogy annak stabilitása biztosított, és a különleges katonai művelet céljai teljesülnek. E célok elérése nélkül lehetetlen Oroszországot kényszeríteni” – mondta Peszkov.

Zelenszkij ezen a héten az USA-ban van abban a reményben, hogy növelni tudja Kijev nemzetközi támogatását. „Tudjuk, hogy néhányan a világban beszélni akarnak” Putyinnal – mondta Zelenszkij az ENSZ-ben.

De ezt az álláspontot „őrültségnek” nevezte, mondván, „Oroszországot csak békére lehet kényszeríteni, és pontosan erre van szükség: békére kényszeríteni Oroszországot” – mondta.

A Kreml szerint végzetes hiba lenne Oroszországot békére kényszeríteni

Több mint 2,5 évvel azután, hogy Oroszország megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, a két fél a jelek szerint ugyanolyan távol áll egymástól, mint valaha, amikor a harcok befejezését célzó lehetséges megállapodásról van szó. Moszkva a béketárgyalások előfeltételeként azt követelte, hogy Kijev hagyja el a jelenleg általa ellenőrzött területeket Ukrajna keleti és déli részén. (Moscow Times)

Ezért válik el szinte minden középkorú-a statisztika mögött rejlő okok

Tibor bá' blogja

A középkorú válások száma drámaian növekszik, de miért ér véget szinte minden házasság ebben a korban? Ebből a cikkből megtudhatja a valós okokat.

Az utóbbi években egyre több középkorú pár dönt a válás mellett, és ennek hátterében sokkal több van, mint egyszerű eltávolodás. Egy nemrégiben publikált felmérés, amelyet a Dailymail is közölt, megmutatta, hogy a válások 63%-át a nők kezdeményezik, főként a 40-es, 50-es éveikben járó párok esetében. De miért ér véget olyan sok házasság ebben az életkorban?

A válások mögött számos ok áll. Az egyik legjellemzőbb, hogy sok nő és férfi úgy érzi, hogy a házasságukban nem értékelik vagy nem figyelnek rájuk eléggé.

Egyre gyakrabban hallani olyan panaszokat, hogy a férfiak nem osztoznak a felelősségekben, nem vesznek részt aktívan a gyereknevelésben, és ezzel hozzájárulnak az intimitás elhalványulásához. A nők sokszor azt érzik, hogy érzelmileg és szexuálisan már nem kapják meg azt, amire szükségük van.

A válások mögött számos ok áll. Az egyik legjellemzőbb, hogy sok nő és férfi úgy érzi, hogy a házasságukban nem értékelik vagy nem figyelnek rájuk eléggé. (Fotó: Karen Moskowitz / Getty Images Hungary)

Stephanie, az egyik válaszadó, így fogalmazott:

A férjem egyszerű életet akar élni, de az az ő álma, nem az enyém.

Ez az eltérő ambíció sok kapcsolatot tönkretesz, és vezet ahhoz, hogy az egyik fél kezdeményezi a válást.

A felmérésből az is kiderült, hogy sok férfi úgy érzi, a feleségük mellett folyamatosan „emaszkulálják”, vagyis elveszítik férfiasságukat, nem érzik magukat megbecsültnek.

A szexualitás csökkenése és a házasság rutinja szintén gyakori panasz, amit a baráti társaságokban ritkán beszélnek meg a férfiak egymás között.

A szexualitás csökkenése és a házasság rutinja szintén gyakori panasz, amit a baráti társaságokban ritkán beszélnek meg a férfiak egymás között. (Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary)

A válásokhoz gyakran hozzájárul az is, hogy a középkorú férfiak hirtelen rádöbbennek, hogy az életük véges, és nem akarják a hátralévő éveiket egy boldogtalan kapcsolatban tölteni. Egy új élet lehetősége vonzó, még ha nehéz is újra kezdeni.

Egy másik válaszadó így fogalmazott:

Az internetes társkeresés mindent megváltoztatott. Nem kell többé aggódni, hogy magányosan maradsz, miután elváltál.

Rengeteg nő van, aki éppen az ellenkezőjét gondolja arról, amit a feleségem évekig mondott.”

A „Válás napja” néven ismert januári időszak a válások leggyakoribb időszaka, amikor sok pár a karácsonyi együttlét után dönt úgy, hogy külön utakon folytatják. (Fotó: Eric O’Connell / Getty Images Hungary)

A válások száma folyamatosan növekszik, és ez nem csak a fiatal párokat érinti. A statisztikák szerint 2022-ben az ellenkező nemű párok házasságai átlagosan 12,9 év után végződnek válással, ami azt jelenti, hogy sokan a 40-es, 50-es éveikben válnak el, amikor a gyerekek már nagyobbak, és a házasság kihívásai egyre nyilvánvalóbbá válnak.

A „Válás napja” néven ismert januári időszak a válások leggyakoribb időszaka, amikor sok pár a karácsonyi együttlét után dönt úgy, hogy külön utakon folytatják. A válások többségét nők kezdeményezik, és gyakran hónapokig tervezik a lépést, mielőtt kimondanák a végső döntést.

 

Oroszország nem akar nukleáris háborút, és úgy véli, hogy a „piros gomb” megnyomásának időpontjáról szóló beszé

Tibor bá' blogja

„Vörös vonalakról beszélünk, arra számítva, hogy értékeléseinket, nyilatkozatainkat intelligens, döntéshozó emberek meghallják. Nem komoly dolog azt mondani, hogy ha holnap nem teszitek meg, amit én követelek tőletek, akkor megnyomjuk a „piros gombot”” – mondta az orosz külügyminiszter.

„Meggyőződésem, hogy ilyen helyzetekben a döntéshozóknak van fogalmuk arról, hogy miről beszélünk. Senki sem akar atomháborút” – hangsúlyozta Lavrov.

A külügyminiszter ugyanakkor biztosított arról, hogy Oroszország olyan fegyverekkel rendelkezik, „amelyeknek komoly következményei lesznek az ukrán rezsim kezelőire nézve”.

„Oroszország valóban rendelkezik ilyen fegyverekkel. Teljes harckészültségben vannak” – hangsúlyozta.

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

Tibor bá' blogja

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sky News Arábiánk adott interjúban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin csak viccelt, amikor szeptember elején azt mondta, hogy „Oroszország azt szeretné, ha Kamala Harris nyerné az amerikai elnökválasztást”. Döntését akkor azzal indokolta az orosz elnök, hogy „olyan kifejezően és ragályosan nevet, hogy ez azt jelenti, minden rendben van vele”.

Lavrov a mostani interjúban azt mondta: Putyinnak „jó a humorérzéke. Gyakran viccelődik nyilatkozatai és interjúi során”.

Szergej Lavrov szerint Putyin csak viccelt, amikor azt mondta, hogy Kamala Harrist támogatja

A Sky News Arabia azt is megkérdezte a külügyminisztertől, hogy Oroszország hogyan igazítja szakpolitikáit a leendő amerikai elnökhöz. Lavrov azt válaszolta, hogy nincs hosszú távú különbség a hozzáállásukban az amerikai választásokkal kapcsolatban, mert azt Egyesült Államokat „közismerten a deep state irányítja”.

A teljes interjú elolvasható az orosz külügyminisztérium honlapján.

Szerző: Szántó Dániel

Strasbourgi atomcsapással fenyegetőzött Putyin szövetségese az EP szavazás után.

Tibor bá' blogja
Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben
Írta: SL

Vjacseszlav Volodin Duma-képviselő arra reagált, hogy csütörtökön az EP megszavazta: Ukrajna használhasson nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket orosz területen is.

Az orosz alsóház szóvivője, Vjacseszlav Vologyin, aki tagja Putyin elnök Biztonsági Tanácsának is, durván megfenyegette az Európai Parlamentet, miután az csütörtökön 425 igen és 131 nem szavazattal, 63 tartózkodás mellett úgy döntött: a jelenlegi korlátozások feloldása nélkül Ukrajna nem tudja teljes mértékben gyakorolni az önvédelemhez való jogát, és továbbra is ki van téve a lakosságát és infrastruktúráját ért támadásoknak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EP támogatja Kijev azon régi elvárását, hogy akár orosz területre is irányíthassa a Nyugat által kapott nagy hatótávolságú fegyvereit.

Amire az Európai Parlament felszólít, az egy nukleáris fegyverekkel vívott világháborúhoz vezet

 

– írta Volodin a Telegramon. Szerinte az európaiaknak meg kell érteniük, hogy az orosz RS-28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétának – nyugaton Sátán II néven ismert – mindössze 3 perc 20 másodpercbe telne, hogy csapást mérjen Strasbourgra, ahol az Európai Parlament (Brüsszel mellett) ülésezik.

Üzenetének címe az volt: „Azoknak, akik elsőre nem értették”. Ez nyilvánvaló utalás Putyin múlt heti figyelmeztetésére, miszerint a Nyugat közvetlenül Oroszország ellen fog harcolni, ha hagyja, hogy Ukrajna orosz területre lője ki a nagy hatótávolságú rakétákat – írja az Euractiv

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában arra kéri az uniós országokat, hogy „haladéktalanul oldják fel az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszereknek az orosz területen lévő törvényes katonai célpontok ellen történő bevetésére vonatkozó korlátozásokat”.

Az EP hangsúlyozza, hogy a lőszerek elégtelen szállítása és a használatukra vonatkozó korlátozások azzal a kockázattal járnak, hogy semlegesítik az eddigi erőfeszítések hatását. A képviselők ismételten felszólítják a tagállamokat, hogy teljesítsék 2023. márciusi kötelezettségvállalásukat, miszerint egymillió lőszert szállítanak Ukrajnának, és gyorsítsák fel a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a TAURUS rakéták szállítását.

„Ha ilyesmi történik, Oroszország kemény választ fog adni, még erősebb fegyverekkel. Ezzel kapcsolatban senkinek sem lehetnek illúziói” – írta Vologyin, hozzátéve, hogy Moszkvából úgy tűnik, mintha a Nyugat elfelejtette volna a Szovjetunió által a második világháborúban hozott hatalmas áldozatokat.

Hollandia drasztikus szigorításokat vezet be migrációs politikájában

Tibor bá' blogja
Vilmos Sándor holland király bejelenti az új kormány terveit
Írta: SL

Hollandia a lehető leggyorsabban messzemenően csökkentené a menedékkérők számát. Vilmos Sándor király hágai trónbeszédében ismertette az új jobboldali kormány terveit. Irányváltásra van szükség a menekültpolitikában, azt „szigorúbbá, gyorsabbá és szűkmarkúbbá” kell tenni a király szerint.

A jobboldali-populista Szabadságpárt (PVV) vezette négypárti koalíció már a múlt héten bejelentette a menekültügyi törvény szigorítását. Közölték azt is: hamarosan kérni fogják, hogy az EU tegye lehetővé Hollandia kilépését a migrációs és menekültügyi paktumból.

A holland kormány migrációs veszélyhelyzetet akar hirdetni és felfüggesztené a menekültügyi törvény egyes részeit. Jogi szakértők azonban kétségbe vonják az intézkedés jogszerűségét. A menekültügyi kérdés megosztja a koalíciót, a centrista NSC párt bejelentette, hogy negatív jogi ítélet esetén nem támogatja a tervet.

Vilmos Sándor király trónbeszédében azt mondta, hogy a menedékkérők, a dolgozó migránsok és a külföldi diákok nagy száma nyomást gyakorol a társadalomra. „A hollandiai népesség a vártnál sokkal gyorsabban, 18 millió főre nőtt. Ez nagy nyomást gyakorol az intézményeinkre és az együttélés módjára” – ismertette a kormány érveit az uralkodó.

A PVV, a konzervatív-liberális VVD, az NSC és a jobboldali gazdapárt (BBB) által alkotott koalíció már megalakulásakor kijelentette, hogy a „valaha volt legszigorúbb menekültügyi politikát” szeretné megvalósítani egy ideiglenes veszélyhelyzeti törvényen keresztül. Az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket „szükség esetén erőszakkal kitoloncolják” – áll a koalíciós szerződésben.

Dick Schoof kormányfő júliusi hivatalba lépése után jelezte, hogy a bevándorlás megfékezése lesz az első pár intézkedésük egyike.

A kormány migrációs terveiben szerepelt egy elképzelés is, amely a tavaszi antiszemita egyetemi megmozdulásokra reagált: a szerződés bevándorlásra vonatkozó záradéka kimondja, hogy a holokauszt történetének szerepelnie kell az integrációs vizsgán, amelyet mindenkinek le kell tennie, aki holland állampolgárságért folyamodik.

(Euronews)

 

Versenyfutás az idővel a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre.

Tibor bá' blogja

 

Versenyfutás az idővel: a melegedő tenger a lenti ökoszisztéma pusztulását vetíti előre
 euronews
Írta: Denis Loctier & Rita Konya

A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet. Az Ocean stábjának tanulságos beszámolója a tenger mélyéről.

Cipruson a rekordokat döntögető hőség a szárazföldet és a környező tengert egyaránt felperzseli. A Ciprusi Tengeri és Tengerészeti Intézet kutatócsoportjának jóvoltából az Euronews forgatócsoportja a tengerkutatókkal együtt vizsgálhatta a hőhullámok törékeny víz alatti ökoszisztémákra gyakorolt hatását.

“A meleg tengervíz nyaraláskor kellemes, de a tengeri élővilág számára pusztító lehet. Ahogy az óceánok hőmérséklete egyre hosszabb időre megemelkedik, súlyos veszély fenyegeti a víz alatti ökoszisztémákat. Tehetünk-e bármit, mielőtt a legrosszabb bekövetkezne? Merüljünk alá, hogy kiderítsük!” – kezdte tudósítását Denis Loctier, az Ocean tudósítója.

Nyilvánvaló volt, hogy a terület, ahová lemerültek, bajban van. Tavaly ott egy buja tengeri füves rét volt, a tengeri teknősök és ráják menedéke. Most pedig élettelen terület, tele az egykor virágzó szivacsok maradványaival.

„Az emelkedő hőmérséklet forrpontja vagyunk, a vízen kívül és belül is. És ezek az egyre intenzívebb, tartósabb hőhullámok nyilvánvalóan hatással vannak az élőlényekre. A legrosszabb, ami történhet velük, hogy elpusztulnak” – magyarázta Louis Hadjioannou, a CMMI tengeri ökológiai kutatója.

Miközben az őshonos élővilág a növekvő hőséggel küzd, a közeli Vörös-tengerből idegen fajok vándorolnak idei, tovább zavarva az ökoszisztémát.

„Most, hogy a hőmérséklet emelkedik, sokkal több új fajunk van, amelyeknek sikerül valahogyan átjutniuk a Szuezi-csatornán. És kedvező feltételeket találnak az élethez. Sok esetben ezek az új fajok kiszorítják az őshonos fajokat, problémák sokaságát okozva” – mondta Louis Hadjioannou.

A ciprusi kutatók több mint egy évtizede monitorozzák az emelkedő tengeri hőmérsékletet speciális víz alatti érzékelőkkel. A felvételek szerint Ciprus vizei egész évben melegednek, különösen a sekély vizek, ahol az élet az érzékeny korallzátonyoktól függ. A csapat lefotózza a korallokat, hogy dokumentálja a változásokat.

A CMMI csapata két európai finanszírozású kutatási projekt – a PUREEF-Y és az EFFECTIVE – részese, amelyek a tengeri hőhullámok sekély zátonyokra gyakorolt hatását vizsgálják, és természetalapú megoldásokat keresnek a tengerfenéki ökoszisztémák védelmére és helyreállítására, mielőtt azok örökre elvesznének.

„Megpróbálunk üledékmintákat gyűjteni. Ha magmintákat veszünk akár az üledékből, akár a tényleges zátonyokból, akkor a minta legalsó részétől kezdve megérthetjük, milyen volt az éghajlat a múltban, majd a magmintán keresztül egészen felfelé haladva azt is látjuk, hogyan változott az éghajlat az évek során, egészen mostanáig” – fogalmazott Louis Hadjioannou.

Az üledékelemzésből kiderül, hogyan hatnak a hőhullámok a szennyezettségi szintekre és más változókra.

„Egy másik dolog, amit az üledékben vizsgálunk, az a meiofauna. A meiofauna apró organizmusokból áll, amelyek biológiai sokfélesége a hőmérséklettől, a tápanyagoktól és egyéb körülményektől függ. Sok faj akár ki is pusztulhat, mert a víz vagy az üledék túl meleg, vagy a tápanyagok megváltoztak a klímaváltozás és a hőhullámok miatt” – magyarázta Eleni Christoforou, a CMMI tengerbiológusa.

A ciprusi vizek válsága csak egy példa a franciaországi Toulouse-ban működő Mercator Ocean International óceánkutatói által szorosan nyomon követett globális jelenségre.

Dr. Karina von Schuckmann, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéseinek egyik vezető szerzője elmondta: a fokozódó tengeri hőhullámok bolygónk hőegyensúlyhiányának következményei. „Tengeri hőhullámok azért fordulhatnak elő, mert a légkörben hőhullámok zajlanak. Van tehát egy a kölcsönhatás a légkör és az óceán között: az óceán felmelegszik, a szél lelassul, ami kedvez ezeknek a körülményeknek. A legutóbbi IPCC-ben azt láttuk, hogy ez a szélsőségek esetében általában nő. Hogy nagyobb intenzitásúak az események, és ezeknek a szélsőségeknek a gyakorisága is nagyobb” – magyarázta.

A tengeri hőhullámok – a szokatlanul magas tengervíz-hőmérsékletű, hosszan tartó időszakok – futótűzként terjednek az óceánokon világszerte. Az ökoszisztémákat, a halászatot, az akvakultúrát és a turizmust fenyegetik, és hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak.

A Földközi-tengerben a tengerfelszín hőmérséklete az 1980-as évek óta folyamatosan emelkedik – a tendencia várhatóan a 21. században is folytatódni fog.

A tengeri hőhullámok jobb megértése és előrejelzése érdekében a Mercator Ocean fejlett számítógépes modelleket fejlesztett ki az EU Copernicus programjának részét képező a Copernicus Marine Service végrehajtásával.

” Minden rendelkezésre álló megfigyelést összegyűjtünk – műholdas adatokat, valamint az úgynevezett in-situ adatokat, ami a tengeren, autonóm bójákkal, hajókkal és mindenféle mérőműszerrel végzett méréseket jelenti. Ezeket a megfigyeléseket aztán integráljuk egy modellezésbe. Előrejelzést készítünk a következő tíz napra, amelyből megtudhatjuk, hogy egy hét múlva ugyanott még mindig tengeri hőhullám lesz-e, vagy más irányba fejlődik. És minden héten összefoglalót teszünk közzé, hogy beszámoljunk a dolgok aktuális állásáról” – mondta Marie Drevillon oceanográfus.

A tudósok becslése szerint 2050-re a világ megmaradt korallzátonyainak 90%-a elveszhet.

A zátonyok ellenálló képességének megerősítése érdekében Louis csapata Cipruson korallfaiskolákkal kísérletezik. A veszélyeztetett korallfajok darabjait biztonságos, ragadozóktól távoli területen helyezik el. A cél, hogy ezek a koralltöredékek a védett faiskolában növekedjenek, és később a tengerfenékre telepítsék őket, segítve ezzel az egészséges zátony-ökoszisztémák regenerálódását.

„Mostanra már biztosak vagyunk benne, hogy 10-20 év múlva más lesz a tenger. Törekszünk arra, hogy megpróbáljunk megmenteni néhány kulcsfontosságú fajt, amelyek a biodiverzitás többi részét fenntartják, bízva benne, hogy a változás, amely már biztosan bekövetkezik, nem lesz végzetes a tengeri élővilágra nézve” – hangsúlyozta Louis Hadjioannou.

Ahogy az óceán egyre melegszik, sok faj számára fogy az idő: olyan jövő elé néznek, amelyet lehet, hogy nem élnek túl.

 

 

Putyin: Ha Kijev nagy hatótávolságú rakétákat vet be orosz földön, Nyugat belekeveredik a háborúba.

Tibor bá' blogja
Vlagyimir Putyin
Írta: FT

Ukrajna hetek óta kéri nyugati szövetségeseit, hogy az általuk szállított nagy hatótávolságú rakétákkal támadhassa Oroszországot.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az orosz állami tévének adott interjújában közölte, hogy a Nyugat közvetlen háborúba keveredhet Oroszországgal, amennyiben engedélyezi Ukrajnának, hogy nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákkal támadjon orosz területekre. Putyin szerint ez a lépés megváltoztatja a fegyveres konfliktus természetét, egyben a hatókörét is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta kéri Kijev nyugati szövetségeseit, hogy engedjék meg Ukrajnának a nagy hatótávolságú eszközök használatát, mert szerinte Oroszország belső területeinek támadása korlátozza Moszkva további háborús lépéseit.

Putyin közölte, hogy amennyiben Ukrajna erre engedélyt kap, akkor a Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákat szállító országok közvetlen háborúba keverednének Oroszországgal. Putyin leszögezte, hogy nemcsak arról van szó, hogy az ukrán rezsimnek engedélyezik-e, hogy ezekkel a fegyverekkel csapjon le Oroszországra, hanem arról, hogy el kell dönteni, hogy a NATO-tagországok akarnak-e közvetlenül érintetté válni a konfliktusban vagy sem.

Putyin szerint egy ilyen döntésre Oroszországnak választ kéne adnia, de arról nem beszélt, hogy pontosan milyen választ. Nyár elején még azt mondta, hogy a nyugatellenes szövetségeseiknek tudnának orosz fegyvereket adni, hogy azokkal nyugati célpontokat támadhassanak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Lengyelországban azt mondta, hogy még nem döntötték el, hogy Kijev megkapja-e az engedélyt a nagy hatótávolságú nyugati eszközök bevetésére, vagy nem.

Az ukrajnai háború két és fél éve alatt Putyin többször is fenyegette a Nyugatot, nem egyszer nukleáris csapással. Emlékezetes az is, amikor közölte, hogy Moszkva minden olyan, Ukrajnán túli katonai bázist ellenséges állásnak tekint, melyen a Kijevnek szánt nyugati F-16-os vadászgépek állomásoznak, és belengette, hogy ezeket a bázisokat támadás érheti. Nem érte. Egyiket sem.

Román nemzeti színű szalagot kötöttek magyar hadisírokra Kolozsváron

Tibor bá' blogja

Földes Márton

A kolozsvári Házsongárdi temetőben közel ötszáz első és második világháborús magyar katona sírjára úgy került rá román trikolór, hogy pont a románok ellen harcolva estek el. Az „emlékezetpolitikai sírrablás” több ponton szerződésszegő, és nem is egyedi eset.

Augusztus közepére kék-sárga-piros színbe öltözött egész Kolozsvár, az elmaradhatatlan EU-s zászlók mellett minden létező villanyoszlopra és lámpára makulátlan tiszta román zászlók kerültek, de még a Daciák antennáit is szalagokkal tűzdelték tele. Román nemzeti színt öltött minden, a főtéren található Hunyadi Mátyás-szobortól kezdve egészen az uralkodó két sarokra található szülőházáig. „A román Corvin Mátyás, Magyarország legnagyobb királya” – hirdeti az épületre erősített román és angol nyelvű súlyos fémtábla. Ugyancsak trikolór színekben pompázik az erdélyi tolerancia és vallásszabadság szimbólumává vált Templomok utcája.

A helyiek már hozzászoktak, késő nyári jelenség ez Kolozsváron. Ekkor tartják a Kolozsvári Magyar Napokat, a város legjelentősebb rendezvényét. A kulturális esemény Magyarország- és világszerte vonz látogatókat, ráadásul egybeesik az augusztus huszadikára datált államalapítással, melyet Erdély-szerte ünnepelnek a települések magyar lakosai. Ahol magyar többség van az önkormányzatban, ott tűzijátékkal is. „Ilyenkor minden évben előkerülnek a frissen vasalt román zászlók” – meséli egy kolozsvári magyar egyetemista.

Földes Márton

Nem sokkal arrébb kezdődik a Házsongárdi temető, alighanem Európa egyik legszebb sírkertemlékműve. A pestisjárványok alatt létrehozott, hagyományos értelemben vett köztemető évszázadokon keresztül etnikumtól és vallási hovatartozástól függetlenül nyújtott mindenki számára végső nyughelyet, a környékbeli magyarok, zsidók, románok és németek is ide temették nagyjaikat. A helyi irodalmi, tudományos és politikai elit nagy részének is itt található a sírja, kezdve Apáczai Csere Jánossal és Dsida Jenővel, Reményik Sándoron át egészen Kós Károlyig.

Bár a temetőt a 19. század végén hivatalosan is megteltnek minősítették, a század első felében hirtelen megnövekedett a sírhelyek iránti igény, az első és második világháború katonáinak a temető délkeleti csücskében szorítottak helyet. A két világháború elesett honvédeinek sírjaira azonban nemrég kék-sárga-piros román nemzeti szalag került. Pedig kétségtelen, hogy valamennyien magyar katonák voltak, és nagy valószínűséggel magyar nemzetiségűek is. Legalábbis az a 446 katona, akit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisír-nyilvántartó adatbázisa név szerint is azonosítani tud.

Az online adatbázisban az elhunytak nagy részénél szerepel a születési hely, amiből kiderül, hogy magyarlakta erdélyi településekről, sőt, jó néhányan a mai Magyarország területéről származnak. Ráadásul a hadisírok mindegyikén magyar név szerepel, valamennyien a Magyar Honvédségben harcoltak mind a két világháborúban – így aztán még nehezebben értelmezhető a sírjaikra helyezett román trikolor.

(HVG)

Klímaváltozás megeszi az ausztriai gleccsereket.

Tibor bá' blogja

Szakemberek szerint 10-15 év múlva már nem lesznek gleccserek, csak jégfoltok az Osztrák Alpokban.

Gleccserkutatók és hidrológusok jelenleg az ausztriai Salzburgban vizsgálják a gleccsereket.

Még ha részletes adatok és mérési eredmények még nem is állnak rendelkezésre, egyértelmű, hogy a gleccserek idén is veszítettek tömegükből és méretükből.

Bernhard Zagel, a Salzburgi Egyetem gleccserkutatója leírja ezt a tömegveszteséget:

„Ha ilyen besugárzásunk van, nyolc-kilenc órányi napsütéssel, a gleccser körülbelül tíz centimétert veszít a magasságából. Ez óriási, mert évente tíz centiméter jég veszik el. Ahhoz, hogy ezt pótolni lehessen, tíz méter friss hóra lenne szükség, ami aztán jéggé alakulna”.

Zagel szerint az osztrák Tauern-hegységben tavaszig és kora nyárig tartó heves havazás nem sokat tett a gleccserek védelméért. Hangsúlyozta, hogy az olvadás mértéke olyan magasságokban, mint a 3000 méter, hihetetlen mértékű.

Határozottan úgy véli, hogy ez az üvegházhatásnak köszönhető:

„30 évvel ezelőtt a Sonnblickkees jégtava még nem létezett. Ahol most csupasz szikla van, ott akkoriban tíz méter vastag jég volt – ma a gleccser széle 600 méterre van. És ha az okot kérdezi, hogy az üvegházhatás-e, akkor tulajdonképpen megfordítanám a dolgot, és azt mondanám, hogy egyre nehezebb bizonyítani, hogy nem az üvegházhatás az oka”.”

A 2700 méter magasan fekvő Stubacher Sonnblickkees az elmúlt 25 évben 45 millió köbméter jeget veszített, ami tömegének fele. A kutatók feltételezik, hogy tíz év múlva már nem lesz látható gleccser a területen.

„Feltételezem, hogy tíz év múlva már nem lesz látható gleccser. Lehet, hogy még láthatunk apró jégfoltokat, de az alapján, amit a gleccser geometriájáról tudunk, tulajdonképpen nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy 10-15 év múlva már aligha fogjuk látni” – figyelmeztet Zagel.

( írta:  Sertac Aktan )

 

A Fehér Ház kezdi feladni az illúziót, hogy a Hamasszal meg lehet egyezni.

Tibor bá' blogja
Joe Biden és Jahja Sinwar
Írta: Ferenc SzéF

Június elején az amerikai elnök ígéretesnek gondolt átfogó tűzszüneti tervvel és fogolycsere megállapodással állt elő, megkövetelve Izraeltől annak elfogadását. A megegyezés reménye azonban hétről-hétre csappant, és jelenleg a kilátástalanság állapotába süllyedt.

Az amerikai vezetés elszörnyedve fogadta a hírt hat újabb túsz meggyilkolásáról, akik között egy amerikai állampolgár is volt. (Úgy tudni, hogy az izraeli kommandó már csak méterekre volt a fogvatartás helyszínétől, amikor a Hamász neszét vette a közeledésüknek, és azonnal megölte a foglyokat.)

Az Axios hírmagazin jelentése szerint a Biden-Harris elnöki páros hétfőn egyeztetett a Fehér Ház nemzetbiztonsági szakértőivel, és arra jutottak, hogy a Hamásszal való egyezkedésnek egyre homályosabbak a perspektívái, de a békés megoldás reményét még nem adják fel.

A gyilkosságok és a terrorszervezet megújuló és apránként adagolt váratlan követelései viszont megkövetelik a stratégia újragondolását. Ez azt is jelenti, hogy a gázai válságnak az elnökváltásig már aligha lesz békés megoldása. A helyzetet nehezíti, hogy Iszmáil Hanije politikai vezető megölése óta a Hamász már nem tud felhatalmazással bíró képviselőket bevetni a katari egyeztetésekbe, hanem jórészt távirati úton jelenti be megújult igényeit.

A gázai Hamász rejtekhelyek egyikének átvizsgálásakor az izraeli hírszerzők egy adattárolót találtak, amelyben egy áprilisi parancsban Jahja Sinwar gázai parancsnok leírja a szervezet további tárgyalási stratégiáját.

Jelenleg úgy fest, hogy a Hamász ezt az irányvonalat követi, és a doktrína semmilyen utalást nem tartalmaz az egyezkedés sikeres befejezésére. Nem szerepel az iratban a helyi palesztin lakosság gyötrelmeinek enyhítése, miként az sem, hogy maga a Hamász többezer gázai civilt ölt meg. Van a szövegben egy utalás a növekvő polgári elégedetlenségre, de a parancsnok ezt kezelhetőnek és izolálhatónak tartja.

A doktrína főbb pontjai szerint:

  • mindent meg kell tenni a katonai megerősödés és újjászerveződés érdekében, (ami egyben a jelenlegi katonai vereséget ismeri el),
  • növelni kell a túszok családjaira gyakorolt lélektani ​​nyomást,
  • az izraeli politikai és katonai mechanizmust „ki kell meríteni”, és nemzetközi nyomást kell gyakorolni a zsidó államra. Azt a globális képet kell kelteni, hogyIzrael az egyedüli felelőse a tárgyalások sikertelenségének. „Egyértelművé kell tenni a médiának, hogy Hamász beleegyezett a feltételekbe, de az alku Izrael „makacssága” miatt meghiúsult. (Való igaz, hogy a nyár során a szervezet többször is egyetértését kommunikálta, hogy Izraelt engedényekre kényszerítse, majd váratlanul kitáncolt a vállalásokból.)
  • a tárgyalásokat úgy kell folytatni, hogy minél hosszabb időt vegyenek igénybe. Eközben meg kell erősíteni az arab katonai pozíciókat Izrael északi és keleti peremén, azaz Libanonban és Szíriában. Ez azt a cél szolgálná, hogy a gázai válság lezárása után Izrael nehezebben tudja gyakorolni az ellenőrzést az övezet új vezetése felett, amely remélhetőleg a Hamász berkeiből kerül

Putyin: Oroszország Kamala Harrist támogatja…

Tibor bá' blogja

„Oroszország azt szeretné, ha Kamala Harris nyerné az amerikai elnökválasztást” – mondta egy gazdasági fórumon csütörtökön Vlagyimir Putyin. Arra a kérdésre, hogyan látja most a választást, az orosz elnök a Reuters szerint azt mondta, mivel a korábbi favoritjuk Biden volt, aki pedig azt ajánlotta a támogatóinak, hogy támogassák Harrist, „mi is ezt fogjuk tenni, támogatni fogjuk őt”. Erre Putyin és a moderátor is mosolygott, a közönség pedig tapsolt.

Putyin: Oroszország Kamala Harrist támogatja, mert akinek ilyen ragályos a nevetése, annál biztosan minden rendben van

Harrisről azt mondta: „Olyan kifejezően és ragályosan nevet, hogy ez azt jelenti, hogy minden rendben van vele.” Putyin azzal zárta, hogy reméli, Harris kevesebb szankciót hoz majd Oroszország ellen, mint Donald Trump (aki szerinte rengeteg ilyet vezetett be), és hogy tiszteletben fogják tartani az amerikai nép döntését

Mielőtt Joe Biden visszalépett a versenytől, Putyin a lap szerint az év elején azt mondta, azért részesíti előnyben Bident Trumppal szemben, mert előbbi kiszámíthatóbb. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva valójában Trump győzelmének örülne, mert kevésbé elkötelezett Ukrajna támogatása mellett a háborúban.

Az oroszok 2016-ban dezinformációs kampányt is folytattak Hillary Clinton népszerűségének csökkentésére. Most is várhatók hasonló kampányok, szerdán az amerikai igazságügyi minisztérium pénzmosás miatt vádat emelt a Russia Today orosz állami műsorszolgáltató két alkalmazottja ellen, mert egy amerikai céget akartak felbérelni, hogy online tartalmakat készítsen az idei választások befolyásolására.

Tényleg nem tartoztatják le Putyint Mongőliában, és a Nemzetközi Büntetőbírőság nem tehet semmit.

Tibor bá' blogja

A mongol kormány megmondta előre, hogy így lesz, de a Nyugat azért próbál nyomást gyakorolni a mongol vezetésre, hiába. Katonai tiszteletadás volt kedden reggel, és utána tárgyalás a legnagyobb barátságban.

Háborítatlanul zajlik az orosz elnök mongóliai látogatása, a mongol államfő katonai tiszteletadással fogadta Vlagyimir Putyint az érkezését követő reggelen.

Papírforma szerint a mongol hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk őt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság már másfél éve körözteti azzal a váddal,hogy része van sok ezer ukrán gyerek deportálásában. És bár Mongólia tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, a mongol kormány előre közölte, hogy nem fogja letartóztatni az orosz elnököt Ulánbátorban.

És a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs eszköze ahhoz, hogy szankcionálja a határozatainak ellenszegülő tagállamokat. Nincs végrehajtási mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy nincs se infrastruktúrája, se embere ahhoz, hogy végrehajtassa, betartassa mindazt, amit határozatban kimond. Ez a tagállamok vezetésére hárul, és ha nem teszik, annak legfeljebb diplomáciai – és persze az ezekkel járó gazdasági – következményei lehetnek. De a Nyugat ebben az esetben a „felszólításnál” tart, nem adta jelét, hogy komolyan retorzióra készülne Mongóliával szemben.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly került ilyen helyzetbe, amikor a BRICS-csoport éves csúcsértekezletére volt hivatalos Dél-Afrikába. Több héten át tartó egyeztetés és diplomáciai manőverek utá végül úgy döntött, hogy nem utazik el Johannesburgba. Az elmúlt hetekben egyébként a brazil és a mexikói elnök is azt mondta, hogy nem tartóztattatják le az orosz elnököt, amennyiben eleget tesz a meghívásuknak.

Az elmúlt hónapokban azonban több jelentős útja is volt Vlagyimir Putyinnak, mind olyan államokba, amelyek fontos partnerei Oroszországnak, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagjai. Oroszország számára a szokásos pekingi viziten túl az észak-koreai útja volt a legfontosabb, mert újabb jelentős katonai támogatást szerzett az ukrajnai háborúhoz.

(Euronews)

Korábbi amerikai főparancsnok:Briliáns húzás volt a kurszki behatolás.

Tibor bá' blogja

Az ukránok augusztusi akciója megváltoztatta az egész háború lendületét – mondta az Euronews State of the Union című műsorában az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.

Az ukránok kurszki benyomulása fordulópont a háborúban, mondta az Euronewsnak az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka. Ben Hodges nyugalmazott altábornagyot Frankfurtban értük utol.

Ben Hodges: Ez az ellentámadás, amelyet Ukrajna indított Kurszk irányába, szerintem egy briliáns húzás, amely megváltoztatja a konfliktus lendületét. Módosíthatja az elkerülhetetlen orosz győzelemről szóló narratívát is. Túl korai lenne megmondani, hogy meddig akarnak elmenni, illetve ez mekkora hatással van az orosz támadásokra Kelet-Ukrajnában. Ez egy nagyobb hadművelet, egy több területre kiterjedő ukrán erőfeszítés része lehet.

Stefan Grobe, Euronews: Vajon miért maradt el eddig egy erős orosz válaszlépés?

Ben Hodges: Azt hiszem, ez több tényezőnek köszönhető. Először is, az orosz oldalon rivalizálás és gyűlölet van a vezérkar és a titkosszolgálat, az FSZB, valamint a határőrség között. Utóbbi szerv az FSZB ellenőrzése alatt áll. Ezért nincs és soha nem is volt hatékony együttműködés közöttük. Ezt láthattuk a Prigozsin féle lázadás során is. Putyin számára is rossz, hogy ezzel kell foglalkoznia. Talán megpróbálja figyelmen kívül hagyni a kurszki műveletet, átpasszolja az FSZB-nek, hogy kezeljék úgy, mint egy terrorellenes műveletet. Szóval bizonyára megpróbálja elkerülni, hogy foglalkoznia kelljen ezzel a jelentős problémával

Stefan Grobe, Euronews: Kérdés, hogy gyengébb-e az orosz hadsereg, mint gondolnánk?

Ben Hodges: Úgy fogalmaznék, hogy továbbra is túlbecsültük az orosz képességeket. A probléma az, hogy nem érdekli őket, hány katona hal meg. Még mindig rengeteg emberük van, akiket készek akár a biztos halálba küldeni. Ráadásul hatalmas mennyiségű siklóbombájuk és rakétájuk van. Az amerikai és európai kormányok óvatos politikája miatt az ukránok nem képesek megsemmisíteni ezeknek a támadásoknak a bázisait, így Oroszországban még mindig sok a kapacitás.

Stefan Grobe, Euronews: Vajon csak morálisan vagy más módon is segíti-e az ukrán frontzónában harcoló ukrán katonákat a kurszki benyomulás?

Ben Hodges: Szerintem ez összetett. Lélektanilag hatalmas morális támogatást ad. Amikor valaki a védelmet erősíti, és nap mint nap bombázzák, a legtöbb katona valahogy vissza akar vágni. Ha ez elvonja a jelenleg keleten tevékenykedő orosz erőket, az enyhítheti az ukrán erőkre nehezedő nyomást. Csak még nem tudni, mennyire.