2024. július hónap bejegyzései

Putyin annyi új rakétát telepít Európába, amennyit a NATO tervez, azonos hatósugárral

2024-07-29Tibor bá' blogjaTibor bá'

Belouszov védelmi miniszter és Putyin elnök

Írta: Ferenc SzéF & Bloomberg

Az orosz elnök már júniusban figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy újabb középhatósugarú rakéták telepítése európai NATO-országok területére hasonló orosz válaszlépést fog kiváltani. Ezt a fenyegetést most nyomatékosította.

Washington terve szerint – elrettentésként – 2026-tól rendszeres időközönként megkezdik a hagyományos nagy hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták és a „fejlesztett hiperszonikus fegyverek” állomásoztatását Németországban.

Putyin szerint ezek a fegyverek körülbelül 10 perc alatt elérhetik a fontos orosz állami és védelmi infrastruktúrát.

„Ha az Egyesült Államok végrehajtja ezeket a terveket, felmentve érezzük magunkat a korábbi egyoldalú moratórium alól a közepes és rövidebb hatótávolságú csapásmérő fegyverek bevetésére, beleértve haditengerészetünk part menti csapatai képességeinek növelését” –mondta Putyin Szentpéterváron, az orosz haditengerészet napjának ünnepén, Andrej Belouszov új védelmi miniszterrel az oldalán.

Az Egyesült Államok 2019-ben kilépett az Oroszországgal kötött, közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (1987), miután azzal vádolta Moszkvát, hogy nem tartja be a megállapodást. Putyin akkor azt mondta, hogy Washington kilépése „mindenki számára alapvető kockázatokat jelent”.

A német védelmi miniszter úgy jellemezte az Egyesült Államok új terveit, hogy azokat a kalinyingrádi exklávéba telepített Iskander ballisztikus rakéták váltották ki. „Amit az Egyesült Államok tervez Németországban 2026-tól, az nem más, mint válasz Oroszország egyoldalú fenyegetésére” – mondta Boris Pistorius, kiemelve annak veszélyességét, hogy a kalinyigfrádi terület két NATO állam közé ékelve, Európa legkényesebb régiójában helyezkedik el.

A Tomahawk robotrepülők mellett Typhon közepes hatótávolságú rakétarendszerek is átkerülnek az USA-ból Dániába és a Fülöp-szigetekre. Putyin szerint ez a helyzet a hidegháborúra emlékeztet.

Ezzel egyidőben Kína is figyelmeztetést küldött Manila címére az üggyel kapcsolatban, figyelmeztetve a regionális „fegyverkezési verseny” fokozott veszélyeire.

Béke érdekében az ukránok harmada engedne át ukrán területeket Oroszországnak.

2024-07-24Tibor bá' blogjaTibor bá'

Írta: FT

55 százalékuk viszont ellenzi ezt a lehetőséget. Megjegyzendő: egy évvel ezelőtt az ukránoknak még csak a 10 százaléka kötött volna területi egyezményeket Moszkvával, hogy végre elhallgassanak a fegyverek.

A háború befejezése érdekében az ukránok csaknem 32 százaléka elfogadná, ha hazája átadna egyes területeket Oroszországnak. A Kijevi Nemzetközi Társadalomtudományi Intézet felmérésének összegzésében azt írják, hogy ez a tavalyi, hasonló témájú közvélemény-kutatáshoz képest ez háromszoros növekedést jelent, ezzel együtt megjegyzik, hogy a számok alapján az ukránok legtöbbje még mindig ellenzi, hogy területeket adjanak az oroszoknak.

A kijevi intézet 1067 embert kérdezett meg május 16. és 22. között az Ukrajna fennhatósága alá tartozó területeken. A felmérést harmadszor készítették el azóta, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát:

tavaly ilyenkor az ukránok 10 százaléka bólintott arra, hogy a békéért cserébe Oroszországhoz csatoljanak egyes területeket,
2023 év végén viszont már a 19 százalékuk.

A felmérésben arról nem kérdezték a válaszadókat, hogy pontosan milyen területi koncessziókra lennének nyitottak, az intézet szerint ezzel együtt egyértelmű, hogy ezek között jelentős különbségek lennének.

18 százalékos uradalom

Az ukrajnai háború 2022. február 24-én kezdődött, Oroszország pedig az év szeptemberében egyoldalúan bejelentette, hogy annektálja az általa részben ellenőrzése alatt álló ukrán Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiókat, így a 2014-es Krím-annexióval együtt az ország területének 18 százalékát ellenőrzi Moszkva.

Az ukrán haderő 2023-as ellentámadása nem hozott jelentős sikereket, 2024-ben pedig jórészt arra ment el az ukrán hadsereg energiája és hadianyaga, hogy visszatartsák az orosz offenzívát. A heves harcok miatt ukrán települések tömkelege hever romokban, számos falu és község szinte teljesen elnéptelenedett.

A Kijevi Társadalomtudományi Intézet ügyvezető igazgatója, Anton Hruseckij a felméréssel együtt közzétett kommentárjában kijelentette, hogy az ukránok továbbra is ellenzik azt az elképzelést, hogy bármi áron békét kössenek Oroszországgal.

( EURONEWS )

Joe Bilden koronavírusos és most már mérlegeli a visszalépést.

2024-07-20Tibor bá' blogjaTibor bá'

Írta: Kiss Gábor

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van”, akkor visszalépne, mondta az elnök egy riporternek. Közvetlenül ezután pozitív lett a Covid-tesztje.

Koronavírussal fertőződött meg Joe Biden; az elnök lemondta szerdai kampányprogramját.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök be van oltva, és az ismétlővakcinát is megkapta, ezért tünetei enyhék, de hazautazik Delaware állambeli otthonába, ahol karanténba vonul.

Ez alatt az idő alatt is ellátja hivatali teendőit, a Fehér Ház pedig rendszeres tájékoztatást ad az elnök állapotáról – közölte elnöki hivatal szóvivője.

Kevin O’Connor, az elnök orvosa arról számolt be, hogy Joe Biden szerdán a többi között általános rossz közérzetre, valamint köhögésre és felső légúti tünetekre panaszkodott, ami után elvégezték a tesztet. Hozzátette, hogy megkezdték a gyógyszeres kezelést is.

Ha valami probléma lenne

Joe Biden Nevada állambeli kampányútját szakította meg miután a Covid-19 tesztje pozitív lett. Az újraválasztásáért induló elnök helyi idő szerint szerda délután a latin-amerikai származásúak fontos szervezete, az Unidos gyűlésén tartott volna beszédet Las Vegasban. Az eseményt lemondták.

Előzőleg a BET News riportere azt kérdezte Bidentől, hajlandó-e a balul elsült tévévita után visszalépni az elnökjelöltségtől. Erre így felelt:

„Ha lenne valami egészségügyi problémám, ha valaki, ha az orvosok hozzám jönnének és azt mondanák, hogy ez és az a probléma van.” Ez az első alkalom, hogy a 81 éves elnök legalább mérlegelte a visszalépését. Másfél hete még azt mondta, hogy csak a mindenható győzheti meg ilyesmiről.

A nyilatkozatot az is indokolhatta, hogy egyre több prominens demokrata politikus – köztük eddig húsz kongresszusi képviselő – gyakorol nyomás az elnökre ez ügyben.

Legutóbb a novemberben szenátusi székért induló Adam Schiff befolyásos kongresszusi képviselő kérte Bident az elnökjelöltségtől való visszalépésre. A kaliforniai politikus közleményt adott ki, amelyben kétségeit hangoztatta afelől, hogy Joe Biden képes-e legyőzni Donald Trumpot novemberben.

Csökken Biden támogatottsága a párt vezetésén belül is. A szenátus demokrata többségű vezetője, Chuck Schumer még egy szombati megbeszélésen azt javasolta Bidennek, hogy fejezze be újraválasztási kampányát. Schumer azt mondta a 81 éves elnöknek, hogy az országnak és a Demokrata Pártnak is jobb lenne, ha nem indulna újra – jelentette az ABC News amerikai televízió.

A demokraták kétharmada visszaléptetné

Szerdán pedig Schumer és a képviselőházban kisebbségben politizáló demokratákat vezető Hakeem Jeffries képviselő is azt javasolták, hogy a Biden elnökjelöltsége körül felmerült kérdések miatt halasszák el a jelölést véglegesítendő elnökjelölő konvenciót. Ezt az eredeti tervek szerint augusztus 19-22. között tartanák Chicagóban

A Demokrata Párton belül több forrás is azt mondta a CNN-nek, hogy a Bidennel folytatott megbeszélések hangneme kezd megváltozni, ahogy egyre több demokrata szorgalmazza, hogy lépjen vissza. „Kezd fogékony lenni a javaslatra. Nem olyan dacos, mint nyilvánosan” – mondta a CNN-nek egy demokrata tanácsadó. Hírek szerint Biden visszalépése esetén azt szeretné, ha alelnöke, Kamala Harris lenne a demokraták elnökjelöltje.

Egy friss felmérés szerint egyébként most már az amerikai demokraták csaknem kétharmada – főleg a fiatalok – támogatja, hogy Joe Biden visszalépjen a Fehér Házért folytatott küzdelemből. Az AP-Norc-Center felmérésének eredményei egyértelműen cáfolják Biden korábbi kijelentését, hogy az „átlag demokraták” továbbra is támogatják őt, annak ellenére, hogy rosszul szerepelt a Donald Trumppal folytatott televíziós vitában.

A felmérésből kiderült az is, hogy a demokrata választóknak csak mintegy 30 százaléka volt optimista a tekintetben , hogy a 81 éves elnök mentálisan képes hatékonyan dolgozni.

Ukrajna Blokkolja as Barátság vezetékben Magyaroroszágra érkrző orosz olajszállítást.

2024-07-19Tibor bá' blogjaTibor bá'

Kijev a Lukoillal szembeni ukrán szankciók szigorításával indokolja a lépést. Szijjártó Péter szerint a Mol és a Magyarországot Oroszországból olajjal ellátó orosz Lukoil „közösen keresi a jogilag elfogadható megoldást” a szállítások újraindítására.

Magyarország és Oroszország azon dolgozik, hogy újraindítsák a Lukoil kőolajszállításait, miután Ukrajna szigorúbb szankciókat léptetett életbe a vállalat ellen, és blokkolja az orosz olaj eljutását Magyarországra – írja a Bloomberg.

Ukrajna a múlt hónapban szigorította az orosz olajkonzorcium elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltják a cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja termékei szállítására – emlékeztet a lap.

A Mol Nyrt. magyar energetikai társaság és az orosz olajcég dolgozik a megoldáson – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter kedden késő este, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott az ENSZ New York-i ülésén.

A Lukoil egyike azoknak az orosz cégnek, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli, ukrajnai szakaszán keresztül szállítanak olajat Magyarországra az iparági adatok szerint. A Mol jelenleg nyersolajának kétharmadát az orosz szállításokból fedezi, de becslések szerint 2025-től képes lesz teljes mértékben helyettesíteni azokat – közölte a Fitch Ratings az év elején.

Magyarország Moszkva ukrajnai inváziója után még szorosabbra is fűzte energetikai kapcsolatait Oroszországgal, és több megállapodást is aláírt a földgázszállítások növeléséről, miután Orbán Viktor miniszterelnök mentességet kapott az Európai Unió energetikai szankciói alól.

(EURONEWS)

Példátlan lépésre készül az EU a soros elnökséget ellátó Magyarországgal szemben

2024-07-17Tibor bá' blogjaTibor bá'

A Politico úgy tudja, hogy mivel az EU egyre frusztráltabb külpolitikájának magyar akadályoztatása miatt, bojkottálnák az augusztus végi budapesti külügyi csúcstalálkozót.

Ilyen lépésre még nem szánta el magát az EU egy olyan tagállammal szemben, amely épp betölti a Tanács soros elnökségét: a Politico információja szerint az unió külügyminiszterei augusztusban saját külügyi csúcstalálkozót szerveznek ahelyett, hogy Budapestre utaznának Orbán Viktor miniszterelnök rendezvényére.

Az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Magyarország augusztus 28-29-ére szervezte a külügyi csúcstalálkozót, amely a brüsszeli lap szerint kiváló alkalom lenne Orbán Viktor számára, hogy megpróbálja alakítani az EU külpolitikai menetrendjét, Szijjártó Péter külügyminisztere számára pedig, hogy reflektorfénybe kerüljön.

De miután Orbán akadályozta az Ukrajnának nyújtott segélyeket és „békemisszióra” utazott Vlagyimir Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez, amelyeket nem egyeztetett az EU többi vezetőjével, sok külügyminiszter igyekszik elkerülni, hogy csak kellékévé váljon annak, ami szerintük egy újabb Orbán-propagandashow lenne.

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az Orbán-csúccsal egy időben „hivatalos” külügyi tanácskozásra fogja összehívni a minisztereket – közölte a lappal három, a tervről közvetlenül tudó, névtelenséget kérő uniós diplomata.

Emlékezetes, hogy Orbán nagy vihart kavart moszkvai útja után Magyarország uniós megbízottját, Ódor Bálintot keményen bírálták kollégái, csak Szlovákia nem nyilvánított véleményt. A külügyi csúcstalálkozó bojkottálásától a miniszterek azt remélik, hogy korlátozni tudják Magyarország „trollkodását”.

„Ha ugyanazon a napon lesz egy hivatalos külügyi tanácskozás, amelyet a főképviselő szervez, akkor a miniszterek nem tudnak majd Budapestre menni” – mondta az egyik diplomata. Egy másikuk hozzátette, hogy a budapesti találkozó bojkottálásával a külügyminiszterek „egyértelmű jelzést akarnak küldeni, hogy Magyarország nem az EU nevében beszél”.

A tervről már több uniós országgal, köztük Franciaországgal és Németországgal is folytattak informális megbeszéléseket – értesült a brüsszeli lap. Szerdán Borrell csapata bemutatja a tervet az EU 27 állandó képviselőjének.

(EURONEWS)

A NATO főtitkára közvetlen összecsapásoktól tart az oroszokkal, ellenzi a lengyelek nagy tervét.

2024-07-16Tibor bá' blogjaTibor bá'

Varsóban felvetették, hogy az ország légiereje már Ukrajna felett lelője azokat az orosz eszközöket, amelyek Lengyelország felé tartanak. A kérdés nagy vitát váltott ki a NATO-ban – számolt be a Kyiv Independent.

Jens Stoltenberg, a NATO hamarosan leköszönő főtitkára az ukrán nemzeti televízióban jelezte, hogy ellenzi, hogy a lengyel légvédelem már Ukrajna felett orosz rakétákat lőjön le. A felvetés abból származott, hogy nemrégiben Kijev és Varsó közös biztonsági megállapodást kötött egymással, ekkor pedig rögzítették ennek lehetőségét. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a kérdésről még mindig vitatkoznak, míg a lengyel védelmi miniszter, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szerint erre a NATO-nak is rá kell bólintania.

A NATO támogatni fogja Ukrajnát, és most megnöveltük a támogatásunkat… De a NATO politikája változatlan – nem fogunk részt venni ebben a konfliktusban

– zárta rövidre Stoltenberg. A főtitkár ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ő támogatja azokat az elképzeléseket, hogy Ukrajna a nyugati fegyverekkel is csapást mérhessen oroszországi célpontokra. A 2024 májusában indított harkivi offenzíva hatására az Egyesült Államok és Németország is engedte az általuk gyártott fegyverek használatát a frontszakasz környékén a nemzetközileg is elismert orosz területekre.

MÉLYEN AZ OROSZ TERÜLETEKET ÉRINTŐ AKCIÓKAT NYUGATI FEGYVEREKKEL TOVÁBBRA IS KORLÁTOZÁSOK TERHELIK.

(PORTFOLIO)

Az ukránok saját rakétája zuhanhatott a kijevi gyerekkórházra

2024-07-11Tibor bá' blogjaTibor bá'

Oroszország nem támad polgári célpontokat Ukrajnában, a kijevi gyerekkórház közelében egy ukrán rakétaelhárító rakéta csapódott be – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Arra kérem önöket, hogy támaszkodjanak az orosz védelmi minisztérium nyilatkozatára, amely teljesen kizárja, hogy polgári célpontokat ért volna csapás. (A tárca) megmondta, hogy egy rakétaelhárító rakéta lezuhanásáról van szó” – mondta Peszkov az incidensről a média képviselőinek. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy nem hajtunk végre csapásokat polgári célpontok ellen, a csapásokat kritikus infrastrukturális létesítményekre, katonai célpontokra mérünk, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak a a rezsim katonai potenciáljával” – tette hozzá

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai honlapján közzétett kommentárjában azt írta, hogy az orosz fegyveres erők, válaszul az orosz gazdasági célpontok elleni ukrán rámadásokra, nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel ukrajnai katonai létesítményekre mértek csoportos csapást.

„Köztük van az Artyom és az Antonov üzem, valamint Lucs tervezőirodája Kijevben; a Dnyepr és Juzsmas vállalat Dnyepropetrovszkban (Dnyipróban); egy nehézgépgyártó üzem Kramatorszkban; egy nyugati fegyver- és haditechnikai raktár az ArcelorMittal kohászati üzemben Krivoj Rogban (Krivij Rihben) és számos más létesítmény. Minden célpontot eltaláltak” – írta a szóvivő.

Zaharova szerint ” mint az már sokszor megtörtént az ukrán légvédelemmel, rakétái ismét letértek a pályáról, és lakóházakat és szociális intézményeket találtak el”.”Ez történt ezúttal is. Már megerősítést nyert, többek között számos szemtanú is megerősítette, hogy a nyugati NASAMS légvédelmi rendszer egyik rakétája a kijevi Ohmatdit gyermekkórház területén lévő épületet találta el” – állította a szóvivő.

Zaharova kifogásolta, hogy a kijevi beszámolók elhallgatják, hogy a kórház az Artyom gyár, az ukrán védelmi minisztérium épületegyüttese és az ukrán fegyveres erők raktárai közelében található. Rámutatott, hogy az ukrán fél szándékosan telepít légvédelmi rendszereket a lakónegyedekben, a civilekkel „emberi pajzsként” fedezve magát.

Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a diplomáciai képviselet Telegram-csatornáján nehezményezte, hogy az Egyesült Államok elhallgatja, hogy a kijevi gyerekkórházban egy ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat. A diplomata felhívta a figyelmet, hogy az incidens a NATO-csúcs előestéjén történt. Szerinte a történteket a szövetség indokként fogja felhasználni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások növeléséhez.

(Origo)

Kibújt a szög a zsákból:Zelenszkij végre bevallotta mit gondol Magyarországról.

2024-07-09Tibor bá' blogjaTibor bá'

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktor nem tudja betölteni a közvetítő szerepét a béke érdekében, mert Magyarország nem elég erős hozzá. Az ukrán elnök a jelöltjeit is megnevezte.

Media Briefing Of Prime Minister Of Hungary And Ukrainian President Volodymyr Zelensky In Kyiv, Amid Russia's Invasion Of Ukraine.

Magyarország mérete és ereje miatt Orbán Viktor nem tud közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a harcok megszüntetése érdekében – többek között erről beszélt Volodimir Zelenszkij a Politico beszámolója alapján. A brüsszeli lap szerint ezzel „elrontotta” a miniszterelnök békemisszióját.

Olyan országra van szükség, amelynek gazdasága befolyásolja Oroszországot és Putyin függ tőle. Van egy nagyon erős hadserege, amelytől Putyin fél. Nincs sok ilyen ország a világon. Az Egyesült Államok ilyen, Kína ilyen, valamint az egységes Európai Unió

– jelentette ki az ukrán elnök, aki korábban elutasította a magyar kormányfő tűzszünettel kapcsolatos javaslatát.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy béke akkor lesz, ha valaki azt megcsinálja, azért lépéseket kell tenni, és bár Magyarországnak nincsen arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, viszont ő képes feltárni, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt megtette, akkor utána az európai vezetők majd közösen hozhatnak döntést.

Vlagyimir Putyin közölte, mi Moszkva valódi célja az ukrajnai háborúban.

2024-07-05Tibor bá' blogjaTibor bá'

Nem fegyvernyugvást kell elérni az ukrajnai háborúban, Oroszország a konfliktus teljes és végleges lezárását akarja elérni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott pénteki moszkvai tárgyalások után tartott közös sajtónyilatkozatban.

Az orosz államfő időszerűnek és hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, és megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy ellátogatott Oroszországba. Putyin szerint Moszkva Orbán Viktor látogatását a párbeszéd helyreállítására tett kísérletnek tekinti. Vlagyimir Putyin meglehetősen alaposnak, közvetlennek és őszintének nevezte a több mint két és fél órás eszmecserét, amelyet a magyar miniszterelnökkel folytatott.

Közölte, hogy szó esett az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetséges módjairól, és Orbán Viktor beszámolt neki keddi kijevi tárgyalásairól, amelyek során tűzszünetre szólított fel, hogy megteremtse a feltételeket az Ukrajnáról hosszabb távra szóló tárgyalásokhoz.

Putyin ismételten kifejezte Oroszország készségét a konfliktus tárgyalásos rendezésére, hozzátéve, hogy Kijevben ezzel szemben még mindig bíznak a győzelemben, és úgy vélve, hogy Ukrajna támogatói továbbra is megpróbálják „ezt az országot és népét faltörő kosként, áldozatként felhasználni az Oroszországgal való konfrontációban”.

Álláspontja szerint az ukrajnai vezetésnek azért sem érdeke a megegyezés, mert a hadiállapot visszavonása után, szabad választásokon „közel nulla esélye” lenne „elvesztett legitimitásának” visszaszerzésére. „Nem egyszerűen fegyvernyugvásnak vagy ideiglenes tűzszünetnek kell lennie, nem valamiféle szünetnek, amelyet a kijevi rezsim arra használhatna fel, hogy pótolja a veszteségeit, átcsoportosítást hajtson végre, és újrafegyverkezzen.

Oroszország a konfliktus teljes és végleges befejezése mellett van” – mondta Putyin. Rámutatott, hogy Moszkva szerint ennek érdekében maradéktalanul ki kell vonni az ukrán erőket a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióból, de vannak egyéb feltételek is. Az orosz elnök arról is szólt, hogy folytatódik a munka a paksi atomerőmű bővítési projektjén. Hangsúlyozta, hogy az ötödik és hatodik blokk üzembe helyezésével a létesítmény kapacitása több mint kétszeresére nő.

(Portfolio)

Ez a nyár , már nem az a nyár

2024-07-02Tibor bá' blogjaTibor bá'

A klímaváltozás hatására átalakult a nyár, egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok.

Miközben hazánkban is megvolt az idei nyár első hőhulláma, érdemes lehet visszapillantani, mi változott e téren. A nyári hőségről más emlékei vannak a mai középkorú vagy idősebb korosztálynak, mint az ezredforduló után született generációknak.

Senki sem állítja, hogy az 1960-as vagy 70-es években ne lettek volna kánikulai napok, azonban ezek száma és mértéke ma már más.

Ami egy huszonévesnek, aki már ebben nőtt fel, normálisnak tűnik, az az idősebbeknek már extrém.

Bár világszerte sorra dőlnek meg a hőségrekordok, olyan sokat hallunk ezekről, hogy alig tűnik fel egy-egy újabb rekord híre. Például Új-Delhiben (India) az éjszakai minimum-hőmérséklet 35,2 Celsius-fok volt nemrégiben, míg a nappali maximumok több mint 37 egymást követő napon meghaladták a 40 Celsius-fokot. Mekkában (Szaúd-Arábia) a zarándoklat ideje alatt 51,8 Celsius-fokot mértek, és az eddigi adatok szerint ez több mint 1300 embertársunk számára végzetes volt. Egyiptom és egész Afrika júniusi örök rekordja 50,9 Celsius-fok volt, amit Asszuánban mértek a hónap elején.

A Scientific American cikke szerint sem ugyanazok a mai nyarak, mint szüleink, nagyszüleink idején voltak, gyakoribbá és hosszabbakká váltak a hőhullámok. Az 1960-as évekhez képest ma Philadelphiában néggyel több hőhullám érkezik, San Franciscoban héttel, New Orleansben pedig kilenccel több.

Az egyedi nyarak ettől eltérhetnek, ám a drámai növekedés egyértelmű. Nem kell azonban a szomszéd kontinensre mennünk a hőségért. Európában már a 2022-es nyár 60 ezer, a hőséggel kapcsolatos halálesettel járt és tudjuk, hogy a 2023-as nyár még melegebb volt. Az előrejelzések szerint több mint 50 százalék az esélye, hogy a 2024-es nyár is az átlagnál melegebb lesz az egész északi féltekén.

Számos helyen megtapasztalhatják az emberek a hőkupola jelenségét. Ennek során speciális körülmények alakulnak ki, amelyek öngerjesztő módon fenntartják a rendkívüli meleget. Az adott területen uralkodó anticiklon hatására a felforrósodott levegőt a nagy légnyomás a talaj közelében tartja, ahogy egy fazék tetején a fedő is benntartja a meleget főzés közben (lásd a videóban).

A helyzet öngerjesztő: minél nagyobb a forróság, annál jobban emelkedik a légnyomás, ami még inkább visszatartja a levegőt. E jelenség az USA vagy Ausztrália területén korábban is kialakult, azonban 2023-ban már Dél-Európa is belekóstolhatott

LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA (National Geographic)

Antalffy Tibor, 15. éve az ország legidősebb bloggere.

A valóság keresése.