Tibor bá’ erősen szerkesztett fordítása online
Arctic News
2023 márciusában Gyorsan emelkedett a hőmérséklet
Az El Nino és a napfoltok több mint 5°C-os emelkedést idézhetnek elő 2026-ra.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan emelkedik.
A károsanyag-kibocsátás csökkentése a helyes lépés, még akkor is, ha ez az aeroszol maszkoló hatásának elvesztésével jár, amely veszteség a hőmérséklet emelkedését okozza. A politikusok ígéretei ellenére az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben folyamatosan növekszik.
A szén-dioxid (CO₂) Mauna Loában 424,83 ppm volt 2023. április 17-én, ami a hawaii Mauna Loában végzett mérések során rekord értékű.
Az átlagos CO₂ 422,88 ppm volt a 2023. április 9-ével kezdődő héten, ami szintén rekord magas a hawaii Mauna Loában végzett mérések során.
A havi CO₂ ez év márciusában 421 ppm volt, ami szintén új rekord.
Lényeges, hogy csökkenteni kell a metánkibocsátást. Az 1200 ppm CO₂e-nél (CO2 egyenérték) lévő Felhők Billenőpontján már 2027-ben át lehet lépni, pusztán a metán emelkedése okozta kényszer (forcing) miatt, és ennek a fordulópontnak önmagában történő átlépése további 8°C-os emelkedést eredményezhet. Ha a pusztán metánból származó kényszert is figyelembe vesszük, akkor ez akár korábban is megtörténhet, mint 2027.
El Niño és további változók
Közben egy El Niño belép az időjárás formálásába.
Ha egy La Niña aljáról egy erős El Niño csúcsára haladunk, az több mint fél Celsius-fokkal megemelheti a Föld átlag hőmérsékletét.
A NOAA kiadott egy El Niño jelentést, ami szerint az év vége felé a lehetőségek között szerepel egy erős El Niño is.
A hőmérséklet különbség 2022 novembere és 2023 márciusa között már körülbelül fél Celsius-fok, és még nem is vagyunk El Niñóban.
Az El Niño várhatóan néhány éven belül eléri teljes erejét, maximum 2026-ban lehetséges.
Ezenkívül úgy tűnik, hogy a napfoltok éveken belül elérik a tevékenységük maximumát, és a 2022-es Tonga tengeralatti vulkánkitörése hatalmas mennyiségű vízgőzt juttatott a légkörbe.
Óceánhő, visszacsatolások és fordulópontok
Idén (2023) a tenger felszínének hőmérséklete (60°S-60°N között) már 25 napja 21°C felett van. Ilyen hőmérsékletekre nem volt példa az 1981-ben kezdődött NOAA feljegyzésekben.
Idén hatalmas mennyiségű óceáni hő áramlik az Északi-sark felé. A tengeri jég további olvadásával és az örök fagy olvadásával a Jeges-tenger várhatóan egyre több hőt kap az elkövetkező néhány évben. Több hőt kap a közvetlen napfénytől, több hőt a hőhullámoktól, és több óceáni hőt az Atlanti-óceántól és a Csendes-óceántól.
Tavaly, szeptember elején az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete rekordmagasságot, 24,9°C-ot ért el. Az emelkedő hőmérséklet a tengeri jég tömeges elvesztésével (tehát az albedó elvesztésével) és a Jeges-tenger fenekéről metánkitörésekkel fenyeget.
Ez azzal fenyeget, hogy a Jeges-tenger fenekén lévő metán-hidrátok gyors destabilizálódását okozza, ami robbanásszerű metánkitörésekhez vezet, mivel térfogata 160-180-szorosára nő, amikor a hidrátbol légneművé válik.
Következtetés
A következő néhány évben tehát hatalmas hőmérséklet-emelkedés fenyeget. Összességében az iparosodás előtti időszakról 2026-ra több mint 18°C lehet.
Eközben az emberiség valószínűleg kihal a 3°C-os emelkedés hatására, és az élőlények nagy többsége is eltűnik a Földről az 5°C-os emelkedés hatására.
Hamarosan több mint 5°C-os emelkedés következik be valószínűleg 2026-ra.
A posztot április 14-én tették fel.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________