A kognitív hanyatlás nemcsak a sakkjátékodat vagy a sudoku képességedet fogja rontani, hanem elérheti azt a pontot, ahol súlyosan befolyásolja mindennapi tevékenységeidet. Amikor ez bekövetkezik, az orvosok demenciáról kezdenek beszélni.

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, az Egyesült Királyságban a demencia a legnagyobb gyilkos. Több embert öl meg, mint a rák vagy a szívbetegség, és a kognitív hanyatlással kezdődik – az emberek gondolkodási, okoskodási és emlékezőképességének romlásával. Tehát annak kiderítése, hogy mi okozza a kognitív hanyatlást, fontos és sürgető tudományos törekvés.

Az alacsonyabb iskolai végzettség a demencia magasabb kockázatával jár. Úgy gondolják, hogy az oktatás lehetővé teszi az ember számára, hogy „kognitív tartalékot” építsen fel – egyfajta puffert a kognitív hanyatlás ellen.

Tanulmányok kimutatták, hogy az oktatás néhány fontos kognitív képesség, például az érvelési és verbális készségek, életkorral összefüggő lassú csökkenésével jár. A legújabb eredmények azonban kevésbé biztatóak.

Egy metaanalízis (több kapcsolódó tanulmány összesített eredménye) megállapította, hogy az iskolázottság átlagos hatása a kognitív hanyatlásra nulla. Érdekes módon ez a metaanalízis rávilágít arra, hogy a „vizsgálatok közötti heterogenitás” – vagyis az, hogy az eredmények mennyire ellentmondásosak a bevont tanulmányokban – jelentős és nagyrészt megmagyarázhatatlan. Dióhéjban az átlagos hatás nulla, de az eredmények tanulmányonként jelentősen eltérnek. És nem tudjuk miért.

Ezek a kissé rejtélyes megállapítások részben a tanulmányok megtervezésének és lefolytatásának a következményei lehetnek. Évekbe telhet, mire a kognitív hanyatlás nyilvánvalóvá válik, különösen a 60 év alattiak körében. A hanyatlás mértékének megbízható becsléséhez több évtizedes adatokra van szükség. A területen csak néhány tanulmány követte a résztvevőket ilyen hosszú időn át.

Tanulmányunk közé tartozik a körülbelül 2000 japán felnőttet folytatott eset, amelynél a vizsgálat kezdetén 40 és 79 év közötti személyek voltak. A résztvevőket körülbelül 25 évig követték. Többször tesztelték a kristályos intelligencián (az ismeretek, tények és készségek felhalmozásának képessége) és a fluid intelligencián (az érvelés és a rugalmas gondolkodás képessége). Kollégáimmal azt találtuk, hogy az iskolázottság egyik tesztben sem befolyásolja a kognitív hanyatlás arányát.

Ez az eredmény ellentmondásosnak tűnik. Amint láttuk, a képzettebb embereknél kisebb az esély a demencia kialakulására. Tehát miért nincs hatással az oktatás a kognitív hanyatlásra? Végül is a demencia akkor fordul elő, amikor egy személy kognitívan már nem működik.

Lehetséges magyarázat

Két mechanizmus játszhat szerepet. Először is, bár az iskolai végzettségnek nincs hatása a kognitív hanyatlásra, gyakran azt találták, hogy valamivel magasabb alapszintű kognitív készségekkel jár, vagyis még az életkorral összefüggő hanyatlás megkezdése előtt. Általában a magasabb végzettségűek valamivel jobban teljesítenek a kognitív feladatokban az olyan tanulmányok kezdetén, amelyek sok éven át követik nyomon az embereket. Tanulmányunkban is ugyanez a minta látható.

Az életkor előre haladtával mindenki tapasztalja a kognitív funkciók esését. De ha magasabb alapvonalról indul ki, a kognitív hanyatlás hosszabb ideig tart, amíg eléri a demencia küszöbét. Bizonyos mértékig ez lehet az oka a demencia magasabb arányának az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.

A másik lehetséges mechanizmus valószínűleg jelentősebb. A demenciához olyan tényezők társulnak, mint az elhízás, a légszennyezettség és a fejsérülések, és ezek a dolgok agykárosodást okozva növelik a demencia kialakulásának esélyét. Lényeges, hogy mindegyik az oktatáshoz kapcsolódik.

Például a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan gazdagabbak, így általában megengedhetik maguknak, hogy kevésbé szennyezett területeken éljenek. A társadalmi-gazdasági állapot és az elhízás közötti kapcsolat tragikusan jól ismert. Végül, a magasabban képzettek kisebb valószínűséggel végeznek fizikai munkát, amelyek némelyike a fejsérülés kockázatával jár.

Az oktatás tehát közvetett módon hozzájárulhat a demencia megelőzéséhez. Bár az oktatás nem menti meg a kognitív hanyatlástól, mégis előnyt jelenthet a demencia ellen.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________