2023-03-24 nap bejegyzései

(4156) Találkozó

Tibor bá’ fordítása online

Al Jazeera

Az orosz-kínai kapcsolatok „új korszakba” lépnek,

(sz: 1933.02.11.)

Hszi Moszkvában találkozott Putyinnal, és megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami megerősíti a határok nélküli együttműködésüket, néhány nappal azután, hogy Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy megállapodást írt alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, amely az együttműködés „új korszakába” hozza kapcsolataikat, miközben a két vezető „felelősségteljes párbeszédre” szólított fel az ukrajnai válság megoldása érdekében.

„Nyilatkozatot írtunk alá a stratégiai partnerség és a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről, amelyek új korszakba lépnek” – mondta Hszi Putyinnal folytatott keddi Kremlben folytatott megbeszéléseit követően.

Hozzátette, Kínának és Oroszországnak szorosabban kellene együttműködnie a nagyobb „gyakorlati együttműködés” előmozdítása érdekében.

Putyin azt mondta, hogy „minden megállapodás megszületett”, és hogy Moszkva és Peking közötti gazdasági együttműködés Oroszország számára  „prioritás”.

A kínai vezető napokkal azután járt Moszkvában, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen a szomszédos országban elkövetett bűncselekmények miatt, ahol az orosz erők a súlyos veszteségek ellenére sem haladtak előre az elmúlt hónapokban.

A tárgyalások célja a két vezető által tavaly februárban (kevesebb mint három héttel azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát)   bejelentett „korlátok nélküli” partnerség megerősítése volt,

A konfliktusról a kínai vezető azt mondta, hogy Pekinget „az Egyesült Nemzetek Szervezetének elvei vezérlik… és elősegítik az ukrajnai harcok békés rendezését”. „Mindig a béke és a párbeszéd mellett vagyunk” – tette hozzá.

Egy közös nyilatkozat

A közös nyilatkozatban ismerős vádak hangzottak el a Nyugat ellen – miszerint Washington aláássa a globális stabilitást, a NATO pedig behatol az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Putyin szerint a konfliktus megszüntetésére irányuló kínai javaslatot a békerendezés alapjaként lehetne használni, de erre a Nyugat és Kijev még nem áll készen.

„Úgy gondoljuk, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van az orosz megközelítésekkel, és a békés rendezés alapjaként tekinthető, ha erre Nyugaton és Kijevben készen állnak. Egyelőre azonban nem látunk ilyen felkészültséget részükről” – mondta Putyin.

Kína javaslata – egy 12 pontos dokumentum, amely az ukrajnai eszkaláció enyhítésére és esetleges tűzszünetre szólít fel – nem tartalmazta a háború befejezésének módját.

Az Egyesült Államok elutasítja a tervet, tekintettel arra, hogy Peking nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját, és azt mondta, hogy a tűzszünet lezárná az orosz területi előnyöket, és több időt adna Putyin hadseregének az újracsoportosításra.

A találkozóra reagálva a Fehér Ház kijelentette, hogy Kína álláspontja nem pártatlan, és sürgette Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy vonuljon ki Ukrajna szuverén területéről a háború befejezése érdekében.

A Hszivel folytatott találkozó után Putyin azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy „az utolsó ukránig” harcolnak, és dicsérte a Kína és Oroszország közötti növekvő kereskedelmi, energetikai és politikai kapcsolatokat.

Hszi Putyinnal folytatott tárgyalásait „nyitottnak és barátságosnak” nevezve megismételte Kína „semleges álláspontját” Ukrajnával kapcsolatban, és párbeszédre szólított fel.

Kijev üdvözölte Kína diplomáciai részvételét, de kijelentette, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, és hangsúlyoznia kell Ukrajna területi integritásának fontosságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, Kijev azt javasolta Kínának, hogy Peking csatlakozzon egy ukrán békeformulához, amellyel véget vethet Oroszország ukrajnai háborújának.

Gáz, Internet

A megállapodás előmozdította a tervezett Power of Siberia 2 vezetéket is, amely évente 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Oroszországból Mongólián keresztül Kínába.

Putyin kijelentette, hogy Moszkva kész növelni a pekingi olajexportot, miután Oroszország, Kína és Mongólia minden megállapodást megkötött az orosz gáz szállítására tervezett vezetékről.

A vezeték sürgetővé vált, mivel Moszkva Európát szeretné leváltani fő gázfogyasztóként.

A TASS orosz hírügynökség arról számolt be, hogy a két vezető az internetről is tárgyalt, és egyetértett abban, hogy „az információs és kommunikációs technológiák militarizálása ellen állnak, és támogatják az internet többoldalú, egyenlő és átlátható kezelését”.

„[Támogatják] az internet többoldalú, egyenlő és átlátható globális irányítási rendszerének létrehozását, amely a szféra összes országának szuverenitását és biztonságát támogatja” – idézte a TASS a megállapodást.

„Korlátlan lehetőségek”

A tárgyalásokat követő állami vacsorán Putyin az orosz és a kínai nép „jólétére” koccintott.

„Biztos vagyok benne, hogy az orosz-kínai együttműködésnek valóban korlátlan lehetőségei és kilátásai vannak” – mondta.

Hszi állami látogatása nagy lökést adott Putyinnak, mivel szembeszáll a szerinte ellenséges Nyugattal, amely arra törekszik, hogy „stratégiai vereséget” okozzon Oroszországnak.

Samuel Ramani, a Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa azt mondta az Al Jazeerának, hogy bár a keddi megállapodás nem szövetség, „nagyon világos, hogy Kína és Oroszország számos fronton egyeztet egymással”.

Hszi és Putyin találkozója egybeesett a japán miniszterelnök ritka, be nem jelentett kijevi látogatásával, amely hangsúlyozta Tokió támogatását Ukrajnának az orosz invázió elleni harcban.

Zelenszkij olyan felvételt tett közzé, amelyen a japán Fumio Kishidát köszönti, akit az ukrán vezető „a nemzetközi rend valóban hatalmas védelmezőjének és Ukrajna régi barátjának” nevezett.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________