„A zsigereim azt súgják, hogy 2025-ben harcolni fogunk” – jelentette ki Minihan, és azt állította, hogy a 2024-es amerikai és tajvani elnökválasztás lehetőséget ad Kínának a cselekvésre.A valóságban az amerikai imperializmus az, amely Pekinget háborúba sodorja Tajvan miatt, és aktívan tervezi és készül fel háborúra Kína ellen, amint azt Minihan feljegyzésének többi része is egyértelműen mutatja.

A feljegyzés így folytatódott: „2022-t azzal töltöttük, hogy megalapoztuk a győzelmet.2023-at valós működési mozgással töltjük a korábbi alapra építve.Ha tudni szeretnéd, hogy néz ki az általam igényelt hadműveleti mozgás, nézd meg, mit csinált januárban a Total Force Team Charleston.”

Minihan a légi mobilitási parancsnokság (AMC) négycsillagos tábornoka, amely felügyeli az amerikai légierő hatalmas szállító- és üzemanyag-feltöltő repülőgép-flottáját, és mintegy 110.000 főt számlál.Feljegyzése fokozott edzést és gyakorlatokat követelt.

Január 5-én két tucat C-17 Globemaster III szállt fel a charlestoni közös bázisról, amit a legnagyobb szállító repülőgép egyetlen bázisról való kilövésének tartottak.A gyakorlat egy olyan gyakorlat része volt, amelyben a légierő, a hadsereg és a tengerészgyalogság vett részt az Egyesült Államok délkeleti részén, és csaknem 60 repülőgépet vontak be, az F-16-os vadászgépekkel együtt.

Minihan utasította parancsnokait, hogy: „gyorsuljanak fel, fokozzák a készenlétet, az integrációt és az agilitást magunk és az teljes haderő számára, hogy elrettentsük, és ha szükséges, legyőzzük Kínát.”A cél – jelentette ki – „egy megerősített, kész, integrált és agilis egyesített haderő, amely készen áll a harcra és a győzelemre az első szigetláncon belül”.

Az első szigetlánc a kínai szárazföld mellett található Kelet-Ázsiában, Japánon, Tajvanon és a Fülöp-szigeteken áthalad.Kulcsfontosságú eleme az Egyesült Államok stratégiai tervezésének a Kínával szembeni háborúra vonatkozik.Az első szigetlánc irányítása a kínai repülőgépek és hajók között lesz, megnyitva az utat Kína tengeri blokádja előtt, és előkészítve a terepet egy hatalmas rakéta- és légitámadáshoz a szárazföldi Kína ellen, ahogy azt a Pentagon AirSea Battle-stratégiája előirányozza.

Minihan feljegyzése nem általános iránymutatás, hanem konkrét utasításokat tartalmazott, amelyeket hónapról hónapra tovább kell dolgozni és teljesíteni.Februárban az AMC összes fegyveres képesítésű személyzete „egy 7 méteres célpontba fog lőni, annak tudatában, hogy a bűnbánat nélküli támadás a legfontosabb.Célozz a fejre.”Márciusban az AMC minden munkatársa rendbe hozza jogi és családi ügyeit, vagyis egy pillanat alatt felkészül a bevetésre.

Mielőtt beiktatták a légi mobilitási parancsnokság élére, Minihan az Egyesült Államok Indo-Csendes-óceáni Parancsnokságának kulcspozícióit töltötte be, többek között parancsnok-helyettesként 2019 szeptemberétől 2021 augusztusáig.

Az Indo-Csendes-óceáni Parancsnokság, amely az Egyesült Államok Kínával vívott háborújának frontvonalát képezné, mintegy 375 000 fős létszámmal az Egyesült Államok hadseregének legnagyobb parancsnoksága. Obama elnök Kínával szembeni „Ázsia felé irányuló irányvonalának” részeként az amerikai hadsereg légi és haditengerészeti eszközeinek 60 százalékát 2020-ra az indo-csendes-óceáni térségbe telepítették.

Míg Minihan belső feljegyzése konkrétan meghatározza Washington háborús menetrendjét, ő nem egy elszigetelt mesterkedő az amerikai hadseregen belül, dacára nyers nyelvezetének. 2021-ben Phil Davidson admirális, amikor az Indo-Csendes-óceáni Parancsnokság főnökeként nyugdíjba vonult, 2027-re háborút jósolt Kínával, Tajvan miatt. Az előrejelzést az Egyesült Államok stratégiai körei „Davidson ablakaként” emlegetik.

Tavaly októberben az amerikai haditengerészet legfelsőbb tisztje, Mike Gilday admirális azt mondta, hogy erőinek sürgősebben fel kell készülniük „a 2022-es, esetleg egy 2023-as ablakra. Ezt nem tudom kizárni. Egyáltalán nem akarok riasztó lenni azzal, hogy ezt mondom, egyszerűen nem kerülhetjük ezt el.”

A médiához a hozzáfűzött megjegyzéseiben egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő elutasította a Minihan feljegyzést, mivel „nem reprezentálja a minisztérium Kínával kapcsolatos véleményét”. Ugyanakkor, bár nem tett konkrét jóslatokat, a Pentagon szóvivője, Patrick Ryder dandártábornok múlt pénteken megismételte, hogy az Egyesült Államok nemzetvédelmi stratégiája Kínát nevezi meg „ütemezési kihívásnak”, vagyis az Egyesült Államok globális dominanciájának legfőbb fenyegetésének.

Kétségtelen, hogy miközben a Biden-kormányzat fokozza az USA-NATO háborút Oroszország ellen Ukrajnában, rohamosan készül a Kínával  megvívandó háborúra. Nemcsak saját katonai erőit tömöríti az indo-csendes-óceáni térségben, hanem megerősíti katonai szövetségeit és stratégiai partnerségeit az egész régióban.

Washington az ukrajnai háborút a Tajvan miatti Kínával vívott háború előjátékának tekinti. Az USA szándékosan aláássa az „Egy Kína” politikát, amely szerint de facto Pekinget egész Kína legitim kormányként létezik, beleértve Tajvant is. Ennek tagadásával Washington szándékosan kiprovokálja a kínai katonai akciót, és arra számít, hogy az Egyesült Államok által erősen felfegyverzett Tajvan elleni háború meggyengíti és destabilizálja a kínai rezsimet.

Az Oroszországgal felgyorsuló háború és a Kínával (mindkét atomfegyverrel rendelkező hatalom) való háborúra való felkészülés arról tanúskodik, hogy az amerikai imperializmus milyen hihetetlen vakmerőséggel törekszik geostratégiai céljai elérésére, a hatalmas eurázsiai szárazföld és emberi és anyagi erőforrások uralására. A nukleáris katasztrófa kockáztatására való hajlandóság egyben aláhúzza a globális kapitalizmussal szembesülő gazdasági és társadalmi válság mélységét, valamint az amerikai uralkodó körökben az osztályharc újbóli megjelenésétől való félelmet.

Minihan feljegyzése még egy jelzés a háborús menetrendről, amellyel a Pentagon működik. Maga a tábornok is példázza azt a könyörtelenséget és vérszomjat, amely az amerikai hadsereg legfelsőbb parancsnokságába ivódott be a közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai három évtizedes bűnös háborúk és katonai beavatkozások után.

A tavaly szeptemberi nagy légi közlekedési egyezmény vitaindító beszédében Minihan megengedett magának egy figyelmeztetést a Kínával szembeni háborúval kapcsolatban. „Nem állunk készen arra, hogy harcoljunk és nyerjünk az első szigetláncon belül, de egy éven belül készek leszünk” – mondta. Ahogy a Task and Purpose beszámolt róla, „Minihan messze nem az első felszólaló egy szolgálat szintű konferencián, aki figyelmeztetett Kína fenyegetésére és a vele való szembenézés sürgősségére.”

Minihan ismételten elmondta a mintegy 16 000 regisztrálónak, köztük repülőgépipari vezérigazgatóknak és magas rangú tábornoknak, hogy a halálozás kulcsfontosságú – ölj vagy megölnek. Eldicsekedett azzal, hogy „nemzetünk ellenségeinek legnagyobb halom halottja az Egyesült Államok légi ereje előtt van”. Gyönyörködve abban, hogy képes büntetlenül gyilkolni, kijelentette: „A halálozás a legfontosabb” – mondta. „Ha meg tudod ölni az ellenségedet, életed minden része jobb. Az étel jobb ízű. A házasságod erősebb.”

Ilyenek az amerikai katonai vezetők. Nem érdekli őket, hogy milliók életét áldozzák fel háborúkban az amerikai imperializmus ragadozó geopolitikai és gazdasági ambícióinak előmozdítása érdekében.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________