Smith szerint ez azt mutatja, hogy a „nyugat” nem megbízható. Korybko úgy gondolja, hogy az interjú meghosszabbítja az ukrajnai konfliktust. Martyanov szerint Merkel hülye.

Az interjúban úgy tűnik, hogy Merkel azt állítja, hogy az ukrán kormány és a Donbász régió közötti minszki egyezményeket, amelyeket kezesként tárgyalt és aláírt, soha nem akarták teljesíteni. Csak az volt a célja, hogy időt adjon az ukrán hadsereg felépítésére.

Úgy gondolom azonban, hogy ez az értelmezés helytelen. Merkelt nagyon kemény kritika éri nemcsak az Egyesült Államokban, hanem saját konzervatív pártjában is. Most azon van, hogy igazolja korábbi döntéseit, valamint a jelenlegi rossz ukrajnai eredményt. Az a sejtésem, hogy kitalálja a dolgokat. Sajnos komoly károkat is okoz.

Az interjú a következő:

ZEIT: A viszonylagos nyugalom évei a kihagyások évei is voltak, és nem csak válságmenedzser volt, hanem részben okozója is volt a válságoknak?

Merkel: Nem lennék politikus, ha nem foglalkoznék ezzel. Nézzük az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikámat. Arra a következtetésre jutok, hogy az akkori döntéseket úgy hoztam meg, hogy azt ma is megértem. Ez egy ilyen háború megelőzése volt. Az a tény, hogy ez nem járt sikerrel, nem jelenti azt, hogy a próbálkozások rosszak voltak.

MoA: Szerintem a fentiek valódiak. A minszki megállapodások komoly kísérletet jelentettek a háború megakadályozására azáltal, hogy Donbászt visszaintegrálták a föderalizált Ukrajnába.

Porosenko ukrán elnöknek azonban nem akarata és nem  volt politikai háttere se a megállapodás teljesítéséhez. Nem volt esély arra, hogy alatta föderalizációs törvényt fogadjon el az ukrán parlament. Ráadásul az Egyesült Államok, az egyetlen fél, aki valóban nyomást gyakorolhatott volna rá, azt mondta neki, hogy ne kövesse a megállapodást. De aztán jött Zelenszkij, akit nagy többséggel megválasztottak azzal az ígérettel, hogy teljesíti a Minszk II. Még kísérleteket is tett erre. Ám hamarosan rájött, hogy saját élete is komoly veszélyben forog, ha tovább próbálkozik. Az Egyesült Államok is nyomást gyakorolt, nem akarta Minszki teljesítést. Merkel azonban ezt nem mondhatja ki hangosan. 2019 végére már biztosan felismerte, hogy a Minszk II örökre blokkolva volt. Ez számára súlyos vereség volt, de nem tehetett ellene semmit.

Ezért most utólag előkerül egy Chamberlain kifogás. A Chamberlain által aláírt 1938-as müncheni megállapodás megakadályozta, hogy Németország azonnal háborúba lépjen, és időt adott az Egyesült Királyságnak és másoknak a fegyverkezésre. A minszki megállapodás – állítja most Merkel – időt nyert Ukrajna számára, hogy jobb helyzetbe hozza hadseregét.

ZEIT: De továbbra is hihetőnek tartható miként cselekedett korábbi körülmények között, és ma, az eredmények fényében, helytelennek tartja.

Merkel: De ehhez azt is meg kell mondani, hogy pontosan mik voltak akkoriban az alternatívák. Helytelennek tartottam Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozásának 2008-ban tárgyalt kezdeményezését. Az országok nem rendelkeztek ehhez a szükséges előfeltételekkel, és nem vették át teljes mértékben egy ilyen döntés következményeit, mind Oroszország Grúzia és Ukrajna elleni fellépése, mind a NATO és a segítségnyújtás szabályai tekintetében. A 2014-es minszki megállapodás pedig kísérlet volt arra, hogy időt adjon Ukrajnának.

(a ZEIT szerkesztői megjegyzése: A Minszki Megállapodás a magukat kikiáltott Donyeck és Luhanszk köztársaságok egyezményei, akik orosz befolyás alatt szakadtak el Ukrajnától. A cél az volt, hogy időt nyerjenek a tűzszünettel a későbbi békekötés érdekében Oroszország és Ukrajna között.)

Ezt az időt Ukrajna arra is használta, hogy megerősödjön, ahogy ma is láthatjátok. A 2014/15-ös Ukrajna nem a mai Ukrajna. Amint azt a Debalcevéért (Donyec megye, Donbászban található vasúti város) 2015 elején vívott csatában láthatta, Putyin könnyen lerohanhatta őket annak idején. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkoriban annyit tehettek volna Ukrajna megsegítéséért, mint most.

ZEIT: A kancelláriaminiszteri poszt lejárta utáni első nyilvános fellépésén Merkel azt mondta, hogy már 2007-ben felismerte, hogyan gondolkodik Putyin Európáról, és hogy az egyetlen nyelv, amit megért, az a keménység. Ha ez a felismerés ilyen korán jött, miért folytatott olyan energiapolitikát, amely annyira függővé tett minket Oroszországtól?

Merkel: Mindannyiunk számára világos volt, hogy a konfliktus befagyott, a probléma nem oldódott meg, de ez értékes időt adott Ukrajnának. Természetesen most feltehetjük a kérdést: Miért hagyták jóvá az Északi Áramlat 2 megépítését ilyen helyzetben?

ZEIT: Igen, miért? Főleg, hogy már akkoriban nagyon erős kritika érte a vezeték építését például Lengyelország és az USA részéről.

Merkel: Igen, különböző véleményekre lehet jutni. Egyrészt Ukrajna nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az orosz gáz tranzitországa maradjon. A gázt az ő területén akarta átvezetni, nem pedig a Balti-tengeren. Ma néha úgy viselkednek, mintha minden orosz gázmolekula az ördögtől származna. Nem így volt. Másrészt nem arról volt szó, hogy a szövetségi kormány kérte volna az Északi Áramlat 2 jóváhagyását, ezt a cégek megtették. Végső soron a szövetségi kormány és számomra az volt a döntés kérdése, hogy politikai aktusként hozunk-e új törvényt az Északi Áramlat 2 jóváhagyásának határozott megtagadására.

ZEIT: Mi akadályozta meg ebben?

Merkel: Egyrészt egy ilyen elutasítás a minszki megállapodással kombinálva véleményem szerint veszélyesen rontotta volna az Oroszországgal fennálló klímát. Másrészt az energiapolitikai függőség azért alakult ki, mert kevesebb volt a gáz Hollandiából és Nagy-Britanniából, Norvégiában pedig korlátozott volt a termelés.

MoA: Szerintem Merkel zavarba ejtő. Eredeti szándéka a Minszk II-vel az volt, hogy ne időt nyerjen Ukrajna felfegyverzésére. Célja az volt, hogy megakadályozza a további háborút és békét kössön. Az az érv, miszerint Ukrajnának volt ideje felfegyverezni, csak most és csak azért hangzik el, hogy megmentse politikai fenekét a jelenlegi politikai légkörben.

Ennek bizonyítéka az, amit ő is felhoz, az Északi Áramlat 2, amelyet mindig is teljes mértékben támogatott. Célja az volt, hogy függetlenítse Németországot az Ukrajnán és Lengyelországon áthaladó vezetékektől. De a háború még azelőtt kitört, hogy a sokat késett vezeték elkészült volna. És Németország jelenlegi helyzetének minden reális alternatívája eltűnt, miután az Egyesült Államok végre felrobbantotta. Az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos válaszának nincs értelme, ha az Északi Áramlat 2 építésével egy időben szándékosan készítette fel Ukrajnát a háborúra.

Van egy másik dolog, ami érvénytelenné teszi a „vásárolt idő” utólagos érvelését. 2014-ben Oroszországot meglehetősen kemény szankciók sújtották, és óriási gondjai voltak az ellátási láncok újrakonfigurálásával. Oroszország az azóta eltelt időt arra használta fel, hogy még keményebb szankciókra és háborúra készüljön. Figyeld meg, milyen csekély problémái vannak Oroszországnak, miután valóban megsemmisítő szankciókat vezettek be. Ez előkészületet igényelt. 2018-ban Oroszország számos kiváló stratégiai fegyvert vezetett be, amelyeket most bevetnek. 2014-ben az S-400 légvédelmi rendszer még csak prototípus volt. Ma minden orosz légvédelmi csoport rendelkezik vele és telepíti. Oroszország ezt az időt háborús készleteinek, különösen tüzérségi lőszereinek és rakétáinak bővítésére használta fel.

Ha úgy gondolja, hogy a „megvásárolt idő” érv valódi, nézze meg az oroszországi helyzetet, és hasonlítsa össze Ukrajnával és Európa többi részével. Ki használta fel jobban az időt? Ki van most jobb helyzetben?

Merkel sajnálatos és hamis kifogásával az a probléma, hogy – amint Korybko rámutat – valódi károkat okoz. Úgy tűnik, mindenki, Putyin orosz elnököt is beleértve, csak azt az egy bekezdést olvassa el az utólagos érvekkel, nem pedig a teljes szövegkörnyezetet. Ez sokkal nehezebbé teszi az ukrajnai háború lezárását.

Putyin most azt mondja, hogy hitt Merkel komolyságában Minszket illetően. Most mélységesen csalódott. Kivel beszélhet a békéről, amikor a másik oldalon senki se képes megegyezni?

Remélem, Putyin továbbra is teljes összefüggésében elolvassa az interjút, és meggondolja magát.

Merkel szándéka volt a bizalom aláásása? Nem tudom. Miért tenné?

A feljegyzés kedvéért: nem szerettem Merkel politikájának nagy részhét. Soha nem szavaztam rá vagy a kormányait támogató pártokra. De nem volt rossz politikus, és én tiszteltem őt. Ez a tisztelet mára eltűnt.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________