Az elképzelés az volt, hogy Oroszországot néhány héten belül csődbe vigyék. A szankciókkal kapcsolatban a megtévedt embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy valójában mekkora hatás várható. A szankciók semmilyen módon nem befolyásolták Oroszországot, de következményeik, Európában energiahiányhoz vezettek, és növelték az amúgy is magas inflációt. Oroszországban az infláció csökkent, és az általános gazdasági mutatók jók lettek. A magasabb energiaárak elegendő többletbevételt generálnak a háborús erőfeszítések teljes finanszírozásához.

Egy épeszű szereplő arra a következtetésre jutna, hogy a szankciók bevezetése tévedés, és hogy feloldásuk többet segítene Európának, mint Oroszországnak. De nem, az Egyesült Államok és az európai ál elit, már nem képes józan módon cselekedni. Ehelyett megduplázzák a legőrültebb szankciós rendszert, amelyről valaha is hallottak:

Az Európai Unió szerdán előállt egy ambiciózus, de kipróbálatlan tervvel Oroszország olajbevételeinek korlátozására.

Ha az olaj világpiaci ára továbbra is magas marad, az megnehezítené az Európai Unió azon törekvését, hogy árplafont írjon elő az orosz olajra, amely várhatóan csütörtökön kapja meg a végső jóváhagyást, miután az EU tárgyaló felei megegyezésre jutottak a Moszkva elleni új szankciócsomaggal kapcsolatban.

A terv szerint egy bizottság, amely az Európai Unió képviselőiből, a 7 nemzetből álló csoport és más, az árplafonnal egyetértő országok képviselőiből állna, rendszeresen ülésezne, hogy döntsenek arról, milyen áron kell eladni az orosz olajt.

Az EU diplomaták szerint Görögország, Málta és Ciprus – az árplafon által leginkább érintett tengeri nemzetek – biztosítékot kaptak üzleti érdekeik megtartására.

A diplomaták szerint az országok visszatartották a nyolcadik szankciócsomagot, amelyet az Európai Unió fogadott el Ukrajna orosz megszállása óta, mert attól tartanak, hogy a blokkon kívülre exportált orosz olaj árplafonja hatással lesz a hajózásra, a biztosításra és más iparágakra.

A magas olajárakkal Oroszország több milliárd dolláros bevételre tesz szert, még akkor is, ha kisebb mennyiséget ad el. A felső határ – a Biden-adminisztráció által szorgalmazott széles körű terv része, amelyről a G7-ek a múlt hónapban megállapodtak. Az orosz olaj árát a jelenleginél alacsonyabbra, de még mindig a költségek fölé kívánják állítani. Az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint a felső határ éves szinten több tízmilliárd dollártól fosztaná meg a Kreml-et.

Hogyan lehet elérni, hogy egy ritka áru nagy termelője az általános piaci ár alatt adja el ezeket az árukat? Hacsak nincs egy nagyon erős vásárlói kartell, amely a máshonnan származó terméket is meg tudja venni, a csökkentett árú vásárlást nem tudja sikeresen megtenni. Ez gazdasági lehetetlenség.

Az intézkedés hatékonysága érdekében az Egyesült Államoknak, Európának és szövetségeseiknek meg kellene győzniük Indiát és Kínát, amelyek jelentős mennyiségű orosz olajt vásárolnak, hogy csak a megállapodott áron vásároljanak. A szakértők szerint még készséges partnerek esetén is nehéz lehet a korlátot megvalósítani.

Oroszország kijelentette, hogy nem ad el olajt egyetlen olyan félnek sem, amely támogatja a G7 árrögzítési rendszerét. Éppen ezért sem Kína, sem India, sem az EU-n és az Egyesült Államokon kívül más ország nem fognak beleegyezni a csatlakozásba.

Az új szabályok értelmében az orosz olajszállításban részt vevő vállalatok – beleértve a hajótulajdonosokat, biztosítókat és biztosítási kötvényeket – azon lennének, hogy az általuk szállított olajt a felső határon vagy az alatt adják el. Ha rajtakapják őket abban, hogy segítettek Oroszországot drágábban eladni, a szankciók megsértése miatt pert indíthatnak hazájukban.

Az orosz nyersolaj december 5-én kerül embargó alá az Európai Unió nagy részén, februárban pedig a kőolajtermékek. Az EU-n kívüli szállítások árplafonja Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kiállt az európai olajembargó szükséges kiegészítéseként.

Görögország, Málta és Ciprus továbbra is folytathatják az orosz olaj szállítását. Ha nem állapodtak volna meg abban, hogy cégeiket az árplafon alkalmazásának élére állítják, megtiltották volna nekik, hogy az Európai Unión kívülre szállítsák vagy biztosítsák az orosz olajrakományt, ami óriási sláger a nagy iparágakban.

Az oroszországi olajt jelenleg szállító tartályhajók több mint fele görög tulajdonban van. A kereskedelmet alátámasztó pénzügyi szolgáltatások – beleértve a biztosítást, a viszontbiztosítást és az akkreditíveket – túlnyomórészt az Európai Unióban és Nagy-Britanniában találhatók.

Ez természetesen nyílt meghívás más országok számára, hogy európai vállalatok költségén lépjenek be az olajszállítási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokba.

Kína és India egyaránt arra törekszik, hogy növelje piaci részesedését ezeken a területeken. Hajóik orosz olajt szállítanak annak, aki a mindig alkudható orosz árengedménnyel csökkentett piaci áron akarja megvenni. A görög hajók tétlenül fognak ülni, vagy eladják őket, miközben az indiai, kínai és más ázsiai tartályhajók nagyon-nagyon elfoglaltak lesznek. Kína nagy biztosítótársaságai boldogan csatlakoznak ehhez az új globális szolgáltatási üzletághoz.

Az, hogy az európai bürokraták beleegyeztek egy ostoba amerikai ötletbe, ami elsősorban az európai vállalkozásoknak fog fájni, újabb jele annak, hogy Brüsszel lemondott arról, hogy legyen ügynöksége. Ma az OPEC+ országok, az olajárusító kartell úgy reagált az őrült szankciós ötletre és a közelgő globális válságra, hogy megállapodtak napi kitermelésük 2 millió hordóval történő csökkentésében. Ezt nem az Oroszországgal szembeni szaúdi szolidaritásból tették. Szaúd-Arábiának 80 dollár/ml feletti olajra van szüksége költségvetésének finanszírozásához.

A Brent nyersolaj, amely szeptember 26-án 83 dollárra esett, azóta 93 dollárra emelkedett.

Az olaj iránti globális kereslet körülbelül 100 millió hordó naponta. A kereslet fennmaradása esetén az OPEC+ kitermelésének 2%-os csökkenése jelentős árhatással jár, a hordónkénti 100 dollár könnyen elérhető lesz.

De az OPEC+ elkötelezett a stabil árak mellett, nem pedig a jelentős áremelések mellett.

Az év eleje óta a kőolaj kivételével minden szénalapú energia ára jelentősen emelkedett. Abdulazis azzal érvelt, hogy az OPEC+ felelősen kezeli az olajárakat. Az EU biztosan nem tesz hasonlót.

A Biden-kormányzat időközben csaknem felére csökkentette az Egyesült Államok Stratégiai Kőolajtartalékának tartalmát. Ez azért van így, hogy az Egyesült Államok benzin kutainak árai csökkenjenek, és a demokraták hatalmon maradhassanak.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________